Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-13 / 292. szám

1980. december 13. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az l. oldalról.) két ittasan vezetőkkel, a baleset- veszélyes közlekedési szabálysér­téseket elkövetőkkel szemben. Az alkohol hatása A beszámoló megállapítása sze­rint a bűnelkövetésben kiemelke­dően közreható tényező az alko­holfogyasztás. Az ismertté vált bűncselekmények mintegy felé­ben — bűncselekmény-fajtánként eltérő mértékben — megállapít­ható az összefüggés. Különösen vonatkozik ez a közlekedési bűn- cselekményekre, balesetekre, ahol nemcsak az elkövetők, hanem igen gyakran a sértettek, az áldozatok is alkoholos befolyásoltság állapo­tában vannak. A bűnelkövetést elősegítő, le­hetővé tevő okok és körülmények megszüntetése és ellensúlyozása érdekében intézkedések rendszert képező sorozatát hajtottuk, illető­leg folyamatosan hajtjuk végre. Értékelésünk szerint legkevesebb eredményt az alkoholizmus ellen értünk el, bár a szervezett társa­dalmi fellépés e téren igen széles körű. Szorosan együttműködünk az állami és társadalmi szervek­kel, illetőleg szervezetekkel, első­sorban a hatáskörrel rendelkező tanácsi szakigazgatási szervekkel és a Magyar Vöröskereszt szerve­zeteivel, amelyek e téren tevé­kenykednek. Sokan vannak, akiknek az alko­holizálás életformájuk. A fiatalko­rúak és az ittas személyek sze­szes itallal való kiszolgálása elle­ni fellépésünket — e szabálysér­tés elkövetésének nehéz bizonyít­hatósága miatt is — nincs ko­moly visszatartó hatása. Kevés az igazgatási és bírói úton kény­szerelvonó, illetőleg munkaterápi­ás kezelésre kötelezettek száma, ez utóbbi eljárás nehézkes is. A megelőzésnek, részben az ál­lampolgárok fegyelemre nevelése, részben á súlyosabb jogsértések­től való visszatartás révén fontos eszköze a szabálysértések miatti felelősségrevonás. A rendőrség hatáskörébe a közrend-közbizton­ság elleni és a közlekedési sza­bálysértések tartoznak. Megyénkben ezeknek a szabály- sértéseknek az elbírálási gyakor­lata az országos átlagnál szigo­rúbb,' kellően egyéniesített és megfelel a megye közbiztonsági helyzetének. A szabálysértési el­járásokhoz kapcsolódóan vagy azoktól függetlenül, a közlekedési fegyelem szilárdítása érdekében, alkalmazzuk a gépjárművezetői engedélyek visszavonását is. A múlt évben ittas járművezetés mi­att 995, baleset okozása miatt 216, egyéb ok, főleg szabálysértés el­követése miatt pedig 595 jogosít­ványt vontunk be. A közrend-közbiztonság elleni szabálysértéseket, elsősorban a ga­rázdaságot és a közveszélyes munkakerülést elkövetőket na­gyobb aktivitással kell felderíte­nünk és felelősségre vonnunk. Ha­sonlóan fokozottabb mérvű fele­lősségre vonásra lenne szükség a tanácsi hatáskörben elbírálása kerülő — rendőri kezdeményezés alapján induló — szabálysértési eljárások során — állapította meg a megyei főkapitány. A társadalom segítségével Az adminisztratív módszerek mellett a lakosság széles körében propagandatevékenységet folyta­tunk a jogszabályok, rendelkezé­seinek tiszteletben tartása, az ál­lampolgárok önkéntes jogkövetés­re nevelése, a szabálysértések és bűncselekmények megelőzése ér­dekében. A közlekedésbiztonság szilárdí­tása érdekében a közlekedésbiz­tonsági "tanácsok fejtenek ki na­gyon széles társadalmi alapokon nyugvó tevékenységet. Ez alka­lommal is köszönetét kell monda­nom mindazoknak a szerveknek, szervezeteknek és személyeknek, akik ebben a munkában részt vesznek. A közrend-közbiztonság fenn­tartása és szilárdítása terén a rendőrségre háruló feladatokat csak széles társadalmi bázisra tá­maszkodva vagyunk képesek vég­rehajtani. Jelentős aktivitást ta­pasztalunk a bűnözéssel szemben. A lakosság döntő többsége érzé­kenyen reagál az általa észlelt rendbontásokra, a közvéleményt foglalkoztató bűncselekményekre, eseményekre. Az állampolgárok­nak ezt a magatartását jól mutat­ják a nagy számban érkező köz­érdekű bejelentések. A társadalmi segítség legszer­vezettebb formája az önkéntes rendőri szolgálat. Megyénkben több mint 3 ezren vállalják és végzik önzetlenül ezt a munkát. Részvételük nélkül szerényebb eredmények elérésére volnánk képesek. Fontosnak tartjuk, hogy a rend­őrök közül minél többen beosztá­suknak megfelelő szinten, külön­böző szervekben és szervezetek­ben közéleti tevékenységet foly­tassanak, sokoldalúan megismer­jék annak a területnek' a problé­máit, amelyhez szolgálatuk köti őket, és vegyenek részt ezek meg­oldásában is. A rendőrség és a lakosság kap­csolatának alakítására jelentős hatással van a rendőri munka eredményessége és az intézkedések kulturáltsága. A személyi állo­mány igen nagy többsége úgy lát­ja el szolgálatát, hogy az a be­csületes állampolgárok egyetérté­sével és helyeslésével találkozik. A rendőri munka javítása és eredményességének növelése ér­dekében tovább fejlesztjük az ál­lami és társadalmi szervezetekkel együttműködésünket azok ellen a társadalomellenes jelenségek el­A végrehajtó bizottság munká­ját döntően meghatározta, hogy az 1980-as év az ötéves terv be­fejező éve volt, és a terv teljesí­tése a VI. ötéves terv előkészítése fokozott figyelmet igényelt. A be­számolási időszakban ülésezett az S^fijZMP XII. kongresszusa, a me­gyei ' pártértekezíet, továbbá vég­rehajtó bizottságunk beszámolt a kormány előtt munkájáról, kü­lönös tekintettel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetére, fejlesztésének feladataira. A megyei pártértekezlet köve­telményként állította elénk, hogy erősítsük a helyi tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati, állam- igazgatási szerepét, javítsuk az állami rendelkezések végrehajtá­sát, szervezését és ellenőrzését. A területért való egyetemleges fe­lelősség további növelésével kell elősegíteni az ágazati célkitűzé­sek megvalósítását. Javítani kell a tömegkapcsolatokat, a tanácsi munka nyivánosságát, az ügyin­tézés színvonalát, a politikai és szakmai képzést. Gondot fordítottunk az állami ellenőrzés koordinálására. A szük­séges egyeztetések alapján az el­lenőrzések tervszerűsége javult, bár ezek hatékonysága még nem kielégítő. Folyamatos feladatunk továbbra is a tanácsi és végrehaj­tó bizottsági határozatok végre­hajtásának szervezése és ellenőr­zése. E vonatkozásban a kiadott elnöki utasítás növelte a szakigaz­gatási szervek, valamint tisztség- viselők felelősségét. Végrehajtó bizottságunk erősí­tette valamennyi területen törvé­nyességi felügyeletét a helyi ta­nácsok tesületi munkájában. A helyi tanácsrendeletek minden esetben törvényesek voltak, csu­pán egyszer kellett szakfeladat pontosítása miatt módosítást kez­deményezni. Az ügyészség a já­rási hivataloknál vizsgálatot vég­zett és megállapította, hogy a já­rási hivatalok törvényességi fel­ügyeleti munkája szakszerű és rendszeres. Jelenleg folyamatban van a he­lyi tanácsok szervezeti és működé­si szabályzatainak átdolgozása, előzetes felülvizsgálata. Alapvető célunk az, hogy a szervezeti és működési szabályzatok tükrözzék a testületi szervek meghatározó szerepkörét. Végrehajtó bizottságunk a be­számolási időszakban kiemelten foglalkozott az államigazgatási munka egyszerűsítésével, korsze­rűsítésével, és ^elfogadta annak középtávú tervét.' A korszerűsítés keretében Baja, Kalocsa, Kiskun­félegyháza városoknál megszer­veztük a kibővített ügyfélszolgá­lati irodát, előkészítés alatt áll ugyanez Kiskőrösön.' További fontosabb intézkedé­seink: az állampolgárok ügyeinek gyorsabb és szakszerűbb intézése érdekében ügyfélszolgálati iro­dát alakítottunk ki Kunszentmik- lós nagyközségben, s folyamatban van Kecel és Izsák nagyközsé­gekben; létrehoztuk és működtet­len, amelyek bűncselekmények el­követését idézhetik elő. A lakos­sággal bővítjük' társadalmi kap­csolatainkat. Az ezekben rejlő tar­talékok kiaknázása olyan segítsé­get jelent számunkra, ami bizto­sítja a XII. kongresszus által meghatározott feladatok teljesíté­sét — fejeződött be a megyei rendőr főkapitány beszámolója a tanácsülésen. A beszámoló felett nyitott vita során a témához hozzászólt dr. Posváncz László megyei tanács­tag, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Bartos József, Ma- gony Imre, Márton Istvánná, a megyei tanács tagjai. A vitában szót kért Ladvánszki Károly belügym i n iszter-helyettes. jük a helyi tanácsoknál gazdasá­gi, műszaki ellátó és szolgáltató szervezetet; tovább erősödött a szomszédos, Baranya, Békés, Csongrád és Szolnok megyékkel kapcsolatunk, az államigazgatási munka korszerűsítésé, a törvé­nyességi felügyelet, a tanácsi dol­gozók továbbképzésének össze­hangolása területén. A tervező munkánkat döntően meghatározta, hogy az éves ter­vek készítése mellett az V. ötéves terv sikeres lezárására, a VI. öt­éves terv összeállítására fokozott figyelmet kellett fordítani. A felmérések szerint 1980. évre a fejlesztési alap teljesítése az alábbiak szerint várható; bevéte­lek összesen 1502 millió forint, felhasználás összesen 1365 millió forint, pénzmaradvány összesen 137 millió forint. A pénzmaradvány a műszaki megvalósítás folyamatosságát biz­tosítja. A megye eredeti közép­távú pénzügyi tervében a fejlesz­tési alapra 1336 millió forint elő­irányzat szerepel felhasználásra, így 29 millió forintos többlettel­jesítés várható. Előreláthatóan ebben az évben átadásra kerül célcsoportos beru­házásban 888 lakás, 775 gyógyin­tézeti ágy, 295 bölcsödéi és 725 óvodai hely, 82 általános iskolai tanterem. Vízgazdálkodási ágaza­ton 96 millió forintot használtunk fel. Szállítás, hírközlés fejleszté­sére 32 millió, kereskedelmi há­lózat fejlesztésére 25 millió forin­tot fordítottunk. A tanácsok gazdálkodási tevé­kenységében tovább folytatódott a korábban tapasztalható tervsze­rűség. Ezt a célt szolgálta az az intézkedés, hogy minden induló beruházást külön engedélyhez kö­töttünk, amelynek elsődleges cél­ja az volt, hogy az éves operatív tervben meghatározott beruházá­sok induljanak, valamint zökke­nőmentes legyen a VI. ötéves terv megkezdése. A megye tanácsainál az év első félévének gazdálkodása kedvező tendenciát mutat, a bevételek mindkét tanácsi pénzalapnál az időarányost meghaladják. A meg­változott gazdasági viszonyok, va­lamint az ár- és pénzügyi intéz­kedések kihatásai ellenére is a végrehajtó bizottság biztosította, hogy az alapellátást nyújtó intéz­ményhálózat szakmai feladatai­hoz a pénzügyi eszközök rendel­kezésre álljanak. A helyi tanácsok és a költségvetési szervek alkal­mazkodtak a megváltozott körül­ményekhez, és takarékosan gaz­dálkodva előirányzataikon belül valósítják meg feladataikat.- Az Ipari szakigazgatás területén a végrehajtó bizottság határozatá­nak megfelelően került sor a vál­lalatgazdálkodási tevékenység ja­vítására. Ennek eredményeként a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál a készletszint csak részben, a Du- navecsei Fémipari Vállalatnál a készletgazdálkodás zömében meg­felel a követelményeknek- Bizto­Mint azt egyebek között a megyei rendőr-főkapitányság, a rendőri szervek munkájáról elmondta, te­vékenységükben jól érvényesül a szocialista törvényesség. Hozzá­szólásának további részében az ország bűnügyi helyzetéről adott tájékoztatást. Felszólalt dr. Arvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára is. , Dr. Fehér Géza foglalta össze a vitát, majd ezt követően a testü­let a beszámolót és a határozat- tervezetet elfogadta. Második napirendként a megyei tanács dr. Gajdócsi István előter­jesztésében a végrehajtó bizottság 1979-80. évi tevékenységével fog­lalkozott. sították a személyi érdekeltséget és a termeléssel arányos bérezést. A végrehajtó bizottság folyama­tosan, aktívan segíti és figyelem­mel kíséri a mezőgazdasági ter­melés alakulását. A megye mező- gazdasága, — „yálfozatlan áron számítva — összességében teljesí­ti. a? V. ötéves tervét. Az 1980-as év fő jellemzője, hogy a vegetá­ciós időszak kitolódása ellenére is szinte valamennyi növényterme­lési ágazat terméshozama megfe­lelően alakul. Ez éviben búzából jelért 4981 kitogramm/hektár át­lagtermés 473 kilogrammal több, mint az 1978. évi legmagasabb eredmény. A nyári aszályos idő­járás, valamint a vegetációs idő kitolódása a kukorica termésered­ményét kedvezőtlenül befolyá­solta. A várható 4900 kilo- gnamm/hektár átlagtermés 3 szá­zalékkal kevesebb az előző évi­nél. A kertészeti ágazatok közül a gyümölcs hozama — elsősorban kajszi, szilva — lényegesen, sző­lőtermés kismértékben emelkedett 1979. évhez viszonyítva. A zöldség hozama 'összességében valamivel elmarad az elmúlt évitől. Az V. ötéves terv 6000 hektáros szőlőtelepítési előirányzata tel­jesül. Gyümölcsnél részben a köz- gazdasági szabályozók, részben a szaporítóanyag problémái miatt a tervezett 3200 hektárból mint­egy 500 hektár telepítés marad el. Az állattenyésztés fejlődése változatlanul erőteljes. A tejter­melés tehenenkánti megyei átlaga várhatóan meghaladja a jónak ítélhető 3500 litert. Az év elején bevezetett szabá­lyozók alapján 18 kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövet­kezet vesztette el az ártámogatás­hoz való jogát. Ezek év végi nye­resége várhatóan csökken, de na­gyobb pénzügyi problémák kiala­kulása nem várható. A megye kereskedelme az elmúlt két év­ben eredményesen folytatta a tervidőszak célkitűzései érdeké­ben kifejtett fejlesztési, árufor­galmi tevékenységét. Jelentős be­ruházások valósultak meg a be­számolási időszakban, melyek eredményeként az V. ötéves terv végére a bolti alapterület 39,1 százalékkal, a vendéglátóipari alapterület 13 százalékkal fog várhatóan növekedni. A bolti kiskereskedelmi forgalom me­gyénkben az elmúlt év során 0,6 százalékkal, 1980. I. félévében 0,3 százalékkal haladta meg az or­szágos átlagot. A legdinamikusabb növekedés vegyes iparcikkekből, a legkisebb folyóáras növekedés a ruházati cikkekből volt.- Az el­múlt évközi árváltozások hatásá­ra a vendéglátás forgalma a bá­zisszint alatt maradt. A végrehaj­tó bizottság határozatának meg­felelően tovább növekedett a kis- határmenti árucsere-forgalom. Az. egészségügyi alapellátás fejlesztését és az ellátási szint javítását kiemelt feladatként ke­zeltük. Két év. alatt a körzeti or­vosi szolgálatot hat körzettel bő­vítettük — négyet városban, ket­tőt községekben. A gyermekorvo­si körzetek számát nyolccal nö­veltük, ebből öt városban, három nagyközségben létesült. A felsze­relés javítására a községi egész­ségügyi szolgálatok részére pénz- maradványból 3 millió forintot juttattunk. Megfelelő ütemben bő­vült az üzemorvosi ellátás, össze­sen 75 órával növekedett az üzemegészségügyi ellátás műkö­dési ideje. A járóbeteg-ellátás feltételei to­vább javultak, a szakorvosi órák száma összesen 69-cel emelkedett. A Bácsalmáson felszabadult épü­letben korszerű rendelőintézet ki­alakítása folyamatban van. Kalo­csán befejeződött a rendelőintézet bővítése, mely újabb szakrendelés bevezetését tette lehetővé. A kórházi ágyak száma Kiskun­halason ötveneggyel gyarapodott, Kiskunfélegyházán elkészült a 90 ágyas új belgyógyászati pavilon. A Bácsalmásra kihelyezett bel­gyógyászati osztály visszaköltözött Bajára az e célra megépített új pavilonba. Javult az elmebetegek gyógykezelése. Kiskunhalason re­konstrukció alapján 51 ágyas el­meosztály kezdte meg működését. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az új 680 ágyas me­gyei kórház építkezésének befeje­zésére. A munkálatok megfelelő ütemben haladnak, ez évben a kórház a gyógyítás, szolgálatába lép. Nagymértékben bővült a böl­csődei ellátottság. Kecskeméten két bölcsőde 140, Kiskunhalason egy bölcsőde 80 hellyel kezdte meg működését. Kedvezően ala­kultak a szociálpolitikai célt szol­gáló beruházások és fejlesztések. Két öregek napközi otthona lé­A megye testnevelésének és sportmozgalmának helyzetéről, fejlesztésének feladatairól Bor­széki Lajos, a megyei testneve­lési és sporthivatal elnöke adott jelentést a tanácsi testületnek. Ebben megállapította: Megyénk társadalmi, gazdasági fejlődésével, a lakosság életkö­rülményeinek folyamatos javulá­sával testnevelési és sportmozgal­munk is lépést tartott. A javuló személyi és tárgyi feltételek ha­tására a fejlődés üteme felgyor­sult. Pozitív irányú volt a moz­galommal kapcsolatos szemlélet- változás, bár e téren még van tennivaló. Számszerűen nőtt a tö­megek részvétele a sportolásban. Az iskolai testnevelésben és sport­ban jelentős a fejlődés. Változat­lanul gondok vannak a munka­helyi és lakossági tömegsport te­rületén. Versenysportunkban je­lentős a fejlődés, bár nem min­den célkitűzésünket tudtuk ma­radéktalanul megvalósítani (atlé­tika, labdarúgás). A Kecskeméti SC-nek az OTSH irányítása alá vonása megteremtette a lehetősé­gét a magasabb szintű szakmai munkának. Utánpótlás-nevelé­sünk a viszonylag szerény lehe­tőségek (anyagiak, szakember­ellátottság. létesítményhelyzet) el­lenére országosan élenjáró. A testnevelési és sportmozgalom 1973-ban került vissza az állami, tanácsi irányítás keretébe. Az el­telt időszak igazolta az átszerve­zés helyességét. Javultak a moz­galom feltételei, az irányítás szín­vonala. a testnevelés és sport el­ismertsége nőtt. Községi és sport- egyesületi szinten azonban a ha­tékonyság javítására van .szükség. Növekedtek a mozgalom pénz­ügyi-anyagi lehetőségei, ha nem is az igényeknek megfelelően. Igen jelentős,, a megye sportéle­tében egyedülálló sportlétesít­mény-fejlesztés valósult meg. Szakemberképzésünk megélén­kült, számottevően nőtt az ed­zők. a versenybírók száma. Tár­sadalmi sportvezetőink száma változatlan, bár történtek intéz­kedések új erők bevonására, te­vékenységük nagyobb erkölcsi el­ismerésére. Megyénk gá u .. társadalmi struktúrája, mezőgazdasági jelle­(Méhesi Éva felvételei.) tesült. Ez évben befejeződik a kecskeméti szociális otthon 100 helyes bővítése. A Társadalom az idősekért moz­galom erőfeszítései most való­sulnak meg, a lajosmizsei 60 he­lyes és a kiskunhalasi 50 helyes bővítés várhatóan év végére el­készül. Bácsalmáson a volt TBC- fektető épületben 30 helyes szo­ciális otthont alakítottunk ki. A közoktatás, közművelődés te­rületén tovább javult a megye el­látottsága. Közel 1700 új óvodai férőhely, előreláthatóan 153 álta­lános iskolai, 8 napközis tanterem lépett, illetve lép be. Megkezdő­dött a kecskeméti Gyermekjáték- ház építése. Folyamatban van a Pannónia Filmstúdió animációs műtermeinek bővítése. Befejeződik ez év végéig a ke­celi Nevelési Központ első üteme (8 tanterem, könyvtár). Dunave- csén — az elnéptelenedett általá­nos iskolai diákotthon helyett — 60 helyes kisegítő iskola és neve­lőotthon létesült. A beszámolót a testület elfo­gadta. Ezt követően a megyei tanács­tagok elfogadták a megyei tanács jövő évi munkatervét és tudómé-: sül vették a végrehajtó bizottság 1981. évi .munkatervét. Szünet után folytatta ülését a testület. A megye testnevelésének és sportmozgalmának helyzetéről, fejlesztésének feladatairól készí­tett jelentéshez Borszéki Lajos, az MTSH elnöke szóbeli kiegészí­tést fűzött. ge alapjaiban meghatározza a test- nevelési és sportmozgalom fej­lesztésének lehetőségeit. A szét­szórt tanya világ, az iskolák vi­szonylagos koncentráltsága, az apró gyáregységek vagy kiren­deltség formájában működő üze­mek meghatározó tényezők. Ezért megyénkben továbbra is az után- pót lás-nevelés és a lakosság rend­szeres tömegsportjának fejlesz­tése a fő cél. A továbbiakban részletes érté­kelést adott a megye testnevelé­si helyzetéről és sportmozgalmá­ról, a fejlesztés feladatairól. (Er­iül később lapunkban bővebben beszámolunk.) Ezután hozzászólások következ­tek. Felszólalt Berni Sándor, dr. Szenti János, Vámos Ferenc, Bog­nár Ferenc, dr. Jeneyné Páti Nagy Sarolta, megyei tanácstagok, Bé- leczki József országgyűlési képvi­selő, dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyettese. Paczolai Gyula, a kiskunhalasi Fazekas Gábor Ál­talános Iskola igazgatója, Rancsó Ferencné megyei tanácstag, Ud­varhelyi Istvánná és Mayer Imre megyei' tanácstagok felszólalásai­kat írásban terjesztették elő. A vitát Borszéki Lajos foglalta össze. A jelentést a megyei tanács elfogadta, s a határozattervezetet határozattá emelte. A tanácsúié* bejelentésekkel folytatódott. A megyei tanács el­nöke bejelentette, hogy a végre­hajtó bizottság létrehozta a kör­nyezet- ás természetvédelmi bi­zottságot. amely a megyei tanács mellett működik majd. A bizott­ság elnöke Tohai László, titkára Dörner Henrikné. Írásban terjesztett elő interpel­lációt Trsityinszky Pál megyei tanácstag (Tázlár) a kiskőrösi já­rás egészségügyi szociális ellátá­sának gondjaival kapcsolatban' es Garai Zoltánná megyei tanácstag (Helvécia), aki a Helvécia—Kecs­kemét közötti út javítását sürget­te. A megyei tanácsülés dr. Gajdó­csi István zárszavával fejeződött be. A végrehajtó bizottság eleget tett a fokozott igényeknek A megye sportmozgalmáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom