Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

/ IDŐJÁRÁS Várhaló idfijáráa ma eatlf: változóan, általában erSaan leihó» tg. Eleinte el­szórtan, majd tftbbfelé. általában cyan- se havazás, eleinte északi és Idánként élénk, holnap délnyugati és mér­sékelt szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában —*, —u, a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán —1, —( fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV, évf. 283. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 3. szerda Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1980. december 2-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökle­tével ülést tartott. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, valamint az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény je­lenik meg. (MTI) Púja Frigyes Jugoszláviában BELGRAD Púja Frigyes külügyminiszter Joszip Vrhovec jugoszláv külügy­miniszter meghívására kedden délelőtt kétnapos hivatalos bará­ti látogatásra Belgrádba érkezett. A repülőtéren a magyar mi­nisztert és kíséretét Joszip Vrho­vec fogadta. Jelen volt Halász József belgrádi magyar nagykö­vét. Púja Frigyes röviddel megér­kezése után virágcsokrot helye­zett el Joszip Broz Tito sírján. Ezt követően megkezdődtek a két külügyminiszter tárgyalásai, amelyek napirendjén a kétoldalú kapcsolatok értékelése és további fejlesztése, valamint időszerű nemzetközi kérdések szerepelnek. Délután folytatódtak a magyar— jugoszláv külügyminiszteri tár­gyalások. Kedden este Joszip Vrhovec vacsorát adott Púja Frigyes tisz­teletére. A vacsorán pohárköszön­tőik hangzottak el. (MTI) Ezer bajai lakás története 3. oldal önismeretünk gyarapodására S. oldal A Fradi Csengődön 7. oldal Szövetkezeti létesítményeket terveznek Értékelték a SZŐVTERV tevékenységét ' A SZÖVOSZ igazgatóságának 1907. évi határozata alapján a szövetkezeti beruházások műsza­ki tervezését és lebonyolítását nem a MESZÖV-ök beruházási osztályai végzik, hanem a Szö­vetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat — rövi­dített nevén SZÖVTERV —, il­letve ennek megyei irodái. AZ azóta eltelt időszak bebi­zonyította a határozat helyessé­gét. A megye szövetkezeti háló­zatában — idetartoznak az áfészek, a takarék-, a lakás-, a termelő- és szakszövetkezetek — olyan vendéglátó, kereskedelmi, ipari lakásszövetkezeti, mezőgaz­dasági épületek és termékfeldol­gozók valósultak meg, amelyek meghatározzák , a megye telepü­léseinek arculatát. A szövetkezeti és más megbí­zók bármilyen műszaki igényét ki tudják elégíteni, ugyanis a megyei irodának segítséget tud nyújtani a'központi kirendeltség is. Sajnos még több tervezőre lenne szükség, de a jelenlegi he­lyiség bővítése egyelőre pénzügyi lehetőségek hiányában nem old­ható meg. A SZÖVTERV megyei irodája a MESZÖV-székház III emeletén tevékenykedik. A jelenleg tervezőasztalokon levő munkákból 22 százalék érin­ti csak a szövetkezeti hálózatot. A többi egyéb megbízóké, a kecs­keméti Városi Tanács részére is végeznek különböző tervezői fel­adatokat. Feltűnő a szövetkezeti megbízások alacsony aránya. A hálózat VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési forrásai ugyanis még nem tisztázódtak. A megbízások alapján az idén és a iövő évben csaknem 150 millió forint értékű beruházást tervez­nek. Az iroda ezen túlmenően a le­bonyolítást is elvégzi. Nemcsak saját tervezésű létesítményeinek létrehozásában működik közre, hanem egyéb tervező vállalatok kivitelezési elképzeléseinek meg­valósításában is segít. Jelenleg 28 építkezés van a megyében, amelyet a SZÖVTERV kezdemé­nyezett. 464 millió forint kivite­lezési értékben. Ebből nvolc kerül átadásra ebben az esztendőben, a többi között Kecskeméten az UNIVFR ÁFÉSZ ABC-áruháza. Az idén megvalósuló beruházá­sok értéke meehaladja a ?00 mil­lió forintot. Húsz beruházás jö­vőre és a következő esztendőben feleződik be. Az irodára jelentős feladat vár a VI. ötéves terv időszakában. A tervezők munkáját a közelmúlt­ban vitatta meg a Szövetkezetek Rács-Kiskun meevei Koordinációs Bizottsága A felszólalók egyér­telműen elismeréssel nyilatkoztak a SZÖVTERV tevékenységéről. K. S. A FAGY MIATT TOVÁBBRA IS CSÚSZÓSAK'AZ UTAK Nincs hóakadály, késnek az autóbuszok # Kerekegyházán még mindig ilyen a helyzet. A hétfői eny­hülést hirte­len erős fagy követte, amely szinte jégpán­céllal vonta be a megye közútjait. A mérések sze­rint éjszaka mínusz 6—9 Celsius-fok kö­zött volt a hő­mérséklet. Vé­gi Gábor, a KPM Közúti Igazgatóságá­nak hóügyele­tese elmondta, hogy az igaz­gatóság terü­letén hóaka­dály nincs. A főútvonalak két nyomon jár­hatók, a mel­lékútvonalak közül jórészt szintén két nyomon • jár­hatnak a köz­lekedési eszkö­zök. Az alsóbbrendű útvonalak nehezen járhatók, szélesítésük fo­lyamatban van. Az utakon a sí­kosság elleni védekezés nem jár túlzott eredménnyel, ugyanis a letaposott hó felületén jégréteg képződött a hideg miatt. Az igaz­gatóság 24 hóekéje jelenleg is dolgozik, s 13 sószóró gépkocsi az utakon van. Kedd délelőtt nem sokat vál­tozott a helyzet, ugyanis az ég borult, gyenge északi, észak­keleti szél fújt. A hőmérséklet jócskán a fagypont alatt, mínusz 6—9 Celsius-fok között váltako­zott. Szerettük volna olvasóinkat tá­jékoztatni arról, hogy milyen kemény munka folyik a MÁV kecskeméti állomásain, illetve ar­ról, hogy mennyit késnek a vo­natok. Sajnos, a MÁV kecskeméti nagyállomásán közölték velünk, hogy erről csak a MÁV Vezér- igazgatósága (?) adhat felvilágo­sítást. Sajnáljuk. A Volán fődiszpécserétől, Somodi Bélától már részletes tá­jékoztatást kaptunk az autóbusz­közlekedésről: — A Volán va­lamennyi autóbuszvonalán megin­dult a közlekedés. Sajnos, járat­kimaradásaink vannak főként Kerekegyháza és Kecskemét kö­zött. Kerekegyházán három csuk­lós autóbusz áll. Hasonló a hely­zet Hetényegyháza vonatkozásá­ban, ugyanis csuklós autóbuszok ide sem tudnak eljutni, ezért néhány járat itt is kimaradt ép­pen úgy, mint Kecskemét—Kato­natelep között. Felső-Lajosra sem tudunk autóbuszt indítani, ugyan­is nincs lehetőség a megfordulás­ra. A kecskeméti helyi járatok közül a 17-es kedden nem közle­kedett. A helyközi és a távolsági autó- buszjáratok még mindig igen je­lentős késéssel közlekednek. Egyetlen példát erre: a Budapest­re menet Kecskemétet érintő 5.45 órakor induló járat még 8.30 órakor nem érkezett meg a me­gyeszékhelyre. A Budapestre me­nő járatok általában 60—120 percet késnek. A fővárosból Kecs­kemét felé érkező autóbuszok 20—30 perces késéssel közleked­nek. A helyközi járatoknál a ké­sés 15—25 percre csökkent. A megye többi részén közlekedő autóbuszoknál hasonló késéssel számolhatnak az utasok. A leg­nagyobb gond kedden a Kiskun- majsa—Kömpöc, valamint a Ba­ja—Bácsalmás közötti úton je­lentkezett. Nagyon sok baleset történt, an­nak ellenére, hogy bizonyos mér­tékig csökkent a közúti forgalom. A gépjárművezetők — sajnos —. nem tartják be a sebességre vo­natkozó szabályokat, s emiatt gya­kori az árokba borulás, a frontá­lis ütközés. A járművek kormány­zása a jeges úttesten a nagy se­besség mellett szinte lehetetlen, a fékeket erőteljesén használni pedig életveszélyes. Ezért arra hívjuk fel a gépjárművezetők fi­gyelmét, hogy az útviszonyoknak megfelelő sebességgel, óvatosan, körültekintően vezessenek. G. G. • Szállítják a havat Kecskeméten a belterületről. 9 Jobbra: „Csendélet” az E—5-ös út mellett. (Straszer, Tóth, Méhes! Éva felvételei) A KISEMBEREK ÉRDEKÉBEN Ami nagyon igaz, azt szó­lásokban is kifejezzük. Arról, aki hirtelen idegen nyelven kezd beszélni, nzt tartja a ma­gyar mondás: „Eltörik a nyel­ve." Így van, de nincs jól. Hiány­zik a kialakított készség és a formában tartó edzés. Ami viszont elsőrangú, kiváló do­log, arról azt tartjuk, hogy „hét nyelven beszél”. ■ Hét nyelven természetesen nem kell mindenkinek tudni. Elég lenne kevesebb is. Van­nak országok, ahol átlagosan két-három idegen nyelvet is­mernek az állampolgárok. Át­lagosan/ Jó lenne a nyomukba ered­ni,s Átérzik ennek a fontos­ságát mindazok, akik külföl­dön járva többnyire a muto­gatás nemzetközi jeleihez' kénytelenek folyamodni az áruházban, étteremben, utcán. Sokkal jobb hírét tudnánk kelteni hazánknak, ha ki tud­nánk fejezni az érzéseinket és gondolatainkat a világnyelve­ket használó társaságokban is. Külföldön és idehaza, hiszen a turizmus, átmenő forgalom növekedése lépten-nyomon hoz olyan helyzeteket, amikor meg kellene szólalni „idegenül”. 1 Sőt. az áruink, termékeink zöld útjához is hozzátartozik a nyelvi KRESZ biztos isme­rete, a szakirodalomban való eligazodásról nem is beszélve. Felnőtt fejjel — amikor már szeretné az ember, mert vas­tagon benőtt a feje lágya — összehasonlíthatatlanul nehe­zebb megtanulni oroszul, an­golul, németül, franciául, ola­szul ítb. Gyerekkorban vi­szont a szükség tudata hiány­zik. Ezért a szülők felelőssé­ge kétségtelen, ha ösztönzés­ről van szó. Az alapok lerakása, majd a nyelvi építmény felhúzása az iskola dolga, hiszen minden család nem engedheti meg ma­gának a borsos árú különórá­kat. Igenám, de a pedagógu­sok arról panaszkodnak, hogy harminchatos létszámú osz­tályban, korszerű és jól lát­ható, hallható (!) audiovizuá­lis szemléltető eszközök nél­kül nem elég hatásos a taní­tásuk. Különösen, ha más tár­gyak szaktantermeivel hason­lítják össze a maguk maradi lehetőségeit. És ebben igazuk van! Változások iermészetesetn várhatók. Kérdés, hogy ele­gendők-e. Az orosz nyelv okta­tását a jövőben az általános iskolák negyedik osztályában kezdik. Egy miniszteri , utasí­tás máris lehetőséget ad az orosz nyelvórái tanulócsopor­tok megosztására. A „helyi körülmények" és a „pénzügyi lehetőségek" viszont ezt mind­össze öt iskola tizenöt osztá­lyában engedték meg az or­szág legnagyobb megyéjében. Nem érzik egy kicsit túl közel magukhoz a korlátozó falakat azok, akiken a politikai szem­pontból is fontos nyelvoktatás szervezete múlik? Az ismere­teket elmélyítő, szakosított tantervű osztályok hat iskolá­ban találhatók. De csak egyet­len egyben a harmadik osz­tálytól kezdődőén, pedig már tizenöt éve hazai kísérleti eredmények bizonyítják a ko­rai kezdés lehetőségeit és ál­dásosságát. De mi legyen a kis létszá­mú, csak alsótagozattal műkö­dő iskolákban, ahol egyetlen pedagógus hordozza vállain az . oktató-nevelő munka minden szépségét ás gondját7 Hiszen ők sem lesznek kivételek a ne­gyedik osztálytól kezdődő orosz tanítás alól. Sietett segíteni a vezető szakfelügyelő és a Pe­dagógus Továbbképző Intézet: magnós hangfelvételek és hoz­zájuk kapcsolódó feladatla­pok készültek. Heti négyszer fél órában több helyütt foly­nak a kísérletek. A népszerűsí­tés az Iskolatelevízió felada­ta lesz, de a hangszalagok és feladatlapok másutt is jó szol­gálatot tehetnének- a gyen­gébb tanulók felzárkóztatási ügyének. Egyik helyen akarás, kísér­letezés. Másutt viszont a le­hetőségeket sem ' használják ki — tanúsítja a megyei párt­bizottság egyik felmérése. Pél­dául azt, hogy második ide­gen nyelvet már nyolcéves kortól taníthatnak az iskolák szakosított tantervű osztályok­ban. Ezen az alkalmon csu­pán a Petőfi-iskola kapott Kecskeméten. Az idén szep­tembertől az általános tan­tervű osztályok tanulói is el­mélyedhetnek további idegen nyelvekben. De erre sehol ssm kértek ilyen engedélyt. Lehet hivatkozni a pénzügyi és személyi feltételek hiányá­ra. Hivatkozni sok mindenre lehet. Nehezebb megkeresni annak a módját, hogy megfe­lelő bontással kisebb csopor­tokban tanulhassák a gyere­kek az oroszt, a második ide­gen nyelvvel ne csak a me­gyeszékhelyen foalalkozzanak az általános iskolások, s a fi­zikai dolgozók fiai és lányai is köztük legyenek. És gyara­podjanak a szakkörök, nyelv- tanfolyamok. Lehet, hogy mindezt nehezebb elérni, mint siránkozni. De érdemes és hovatovább elkerülhetet­len. Hogy mielőbb „hét nyel­ven beszéljen" — a nyelvok­tatásunk. H. F. A kistermelés ösztönzése Gyakran felvetődik a kérdés, meddig lesz szükség a ház­táji és egyéb kistermelésre, milyen helye van, s milyen jö­vője lesz a kistermelésnek a népgazdaságon belül? Anélkül, hogy sok számot felsorolnánk, feltétlenül ide kívánkozik né­hány adat. A lakosságnak több mini a fele közvetlenül érde­kelt valamilyen formában a kistermelésben. A mezőgazda- sági termelés mintegy harmadát adják a kisgazdaságok. A sertésállomány 53, a baromfi-törzsállomány 70, a tehénállo­mány 30, a faá7inyúl 95 százaléka a háztáji és más kisegítő gazdaságban található. Ugyanígy jelentős arányt képvisel az az árumennyiség, amely a kistermelőktől kerül az üzletekbe. Az összes tojás 60, a zöldség 40, a tej 40, a szőlő 50, a gyümölcs 50 száza­léka a háztájiból és a ház körüli kiskertekből kerül az asz­taliunkra. ' Nyilvánvaló tehát, hogy a ház­táji és kisegítő gazdaságok ter­melését a jövőben sem nélkülöz­hetjük, a népgazdaság hosszú távon számít termékeikre. Ezt fe­jezi ki az is, hogy a mezőgazda­ság pénzügyi szabályozórendsze­rének 1981. évi módosítása a kis­termelés fejlődését egyértelműen segíteni kívánja. Ennek a szabályozásnak az 1981 januárjában életbe lépő vál-. toztatásokkal együtt az a célja, hogy ösztönözzön a jövedelmező, versenyképes termelés fejlesztésé­re, serkentse a gyorsabb alkal­mazkodást a külső és belső gaz­dasági feltételek változásaihoz. A kívánt ösztönzőhatást első­sorban az árak változása közve­títi a termelőkhöz, így a kister­melőkhöz is. Melyek ezek az árak? Egyrészt a mezőgazdaság­ban felhasználásra kerülő terme­lőeszközök és anyagok ára, más­részt a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az 1981-től ér­vénybe lépő új mezőgazdasági fel- vásárlási árak már szeptemberben meghirdetésre kerültek, jól is-, mertek. Az ipari eredetű anyagok, eszközök árváltozásának mértéke is köztudott. Mit jelent hát a kistermelőknek a szabályozórendszer január 1-i változása? Minthogy hangsúlyo­zottan számít a népgazdaság a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésére, ennek megfelelően to­vábbra is fennmaradnak az egyes kiemelt ágazatoknál jelenleg ér­vényesülő támogatási formák. Így változatlan mértékkel és fel­tételekkel részesül támogatásban a fólia alatti zöldségtermelés. Tehát, ha szocialista vállalattal, vagy mezőgazdasági nagyüzem­mel legalább három évre szerző­dést köt a kistermelő, akkor 40 százalékos támogatással csökken­tett áron vásárolható fólia és elő­re gyártott vázszerkezet. Tovább­ra is 20 százalékkal csökkentett áron vásárolhatnak a fizikai munkát megkönnyítő és a mun­kaidőt megtakarító. egyes gépeket a kistermelők, és a gépkölcsönzés­re jogosult szervezetek. Az új szabályozás jelentős könnyítést ad a bogyós gyümöL csüek telepítésének támogatásá­ban. A támogatás feltételeként előirt legkisebb telepítési terüle­tet 1000 négyzetméterről' 500 négyzetméterre csökkenti, és meg­szünteti azt a támogatási felté­telt is, hogy a nagyüzemi ültet­vényhez kell csatlakoznia a kis­termelői parcellának. Ezzel újabb kertészkedéssel foglalkozó rétegek termelésbe való kapcsolódásának teremt lehetőséget. ■ hiszen az újabban épülő családi házak kert­jei kisebbek, szerződéses betele­pítésükre eddig nem volt lehető­ség. A szaporítóanyagot forgalmazó vállalatok a jövő évtől, amennyi­ben a kistermelők legalább 3 év­re értékesítési szerződést kötöttek, a bogyós gyümölcsű szaporító­anyag után 100 darabonként a következő támogatást számolhat­ják el: szamóca 80 Ft, málna 120 Ft, fekete- és pirosribiszke-bokor, köszmétebokor 800 forint, piros­ribiszke és köszméteoltvány 1200 forint. A mezőgazdasági kistermelőket a tulajdonukban lévő tehénállo­mány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti . összege az első tehén után 2500 Ft, a második és minden további tehén után az eddigi 5000-ről 6000 forintra emelkedik. Ezt a támogatást a kistermelő tovább­ra is megkaphatja előre 4 évre, ha meglévő tehénállományát sa­ját nevelésű, vagy vásárolt elö- hasi üsző tenyésztésbe állításával növeli, és arra 4 éves tartási szerződést köt. A kistermelői szarvasmarha­tartás támogatási rendszerébe új feltétel került. Eszerint, ha a kis­termelő már egy tehénnel ren­delkezik, és egy második tehén beállításával állományát 4 éves szerződés alapján növeli, akkor ha az első tehén tartása valami­lyen oknál fogva meghiúsul, és azt nem pótolja, úgy a második tehén visszaminősül első tehénné. A szerződésben vállalt tartási idő hátralévő részére eső támogatás különbözetét ebben az esetben vissza kell fizetni. A háztáji és kisegítő gazdasá­gokban lévő több millió áll^tfé- rőhely. a gyümölcs- és szőlőültet­vények, a szántóföld és a házi­kertek kihasználására, és az itt előállítható termékekre népgaz­daságunknak szüksége van. ezért fejlesztését a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja. Sí. \.

Next

/
Oldalképek
Tartalom