Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-11 / 290. szám
UM. december 11. • PETŐFI NÉPE • 1 A VI. ÖTÉVES TERVBEN: Űj egészségügyi iskola épül Azt nem mondhatjuk, hogy a kecskeméti Egészségügyi Szakiskola az idők folyamán ^ v>Jlk VIIIv ivll kinőtte otthonát. Igazából tán sosem is fért bele. Mostanában már igencsak nehéz körülmények között dolgoznak a pedagógusok, tanulnak a diákok. A központi épület a Sport utcában található, de tanítanak az (^kollégiumban, s néha még a rendelőintézetben is. A kollégium sem az igazi, ugyanis az egyik leninvárosi toronyházat alakították át erre a célra. A megyeszékhelyen a szakiskolán kívül működik egy egészségügyi szakközépiskola is, ami szervezetileg teljesen elkülönül a másik, hasonló profilú intézménytől. Ez újabb szervezési nehézséget okoz. Az iskola makettje. Minden egy helyen A VI. ötéves tervben azonban megoldódik a szakiskola gondja, s egyúttal a 680 ágyas új egységgel gyaropodott megyei kórház ápoló-asszisztens utánpótlásának a kérdése. Kecskeméten .* ugyanis megépül egy 12 tanterrhes egészségügyi szakközépiskola és szakiskola, amelyben a kétféle nappali tagozat mellett lehetőség lesz a felnőttoktatásra, s a szakképe^'tés megszerzésére is. Az új oktatási intézménybe 400—450 tanulót tudnak majd felvenni — a megye minden részéből lehet jelentkezni —, s a vidékiek elszállásolására 160 személyes kollégium is épül. Sutus Mihályné, a megyei tanács főelőadója elmondta, hogy a beruházási program még ebben a hónapban elkészül. Bár végleges összeget akkor tudnak csak mondani, az előzetes becslések szerint a Nyíri út és a Március 15-e utca sarkán épülő intézmény költsége mintegy 80 millió forint lesz. UNIVÁZ-elemekböl A létesítmény még csak a tervezés stádiumában van, de az már most megállapítható, hogy gondos, szép munka. S noha az építkezés még nem kezdődött el, a makett, a részletes rajzok, no és az alkotó, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat építésze, Albrecht László segítségével . mégis bemutathatjuk a három év múlva megépülő iskolát és kollégiumot. — A feladat nehéz volt, mert a viszonylag kis terület miatt — 150x110 méter — nagyon tömör épületet kellett- tervezni — meséli az előzményekről az építész. — Bár ez azt is jelenti, hogy relatíve kicsi a homlokzati felület, s ennek következtében a lehűlő részek is kisebbek. Vagyis az épület fűtése takarékosan megoldható. Az előre gyártott UNIVÁZ-ele- mekből készülő iskola és kollégium teljesen szimmetrikus körvonalú. Ez azt jelenti, hogy két, egymástól eltérő funkciójú egységet kellett elhelyezni ugyanazon épületkontúron belül. Ami azonos: mindkét szárny középpontjába egy-egy nagyterű helyiség kerül. A kollégiumban a tornaterem kap helyet (12x24 méter, az emeleti galérián nézőtér). az iskolában pedig az aula (ötletes lelátó-lépcső kombináció és szétszedhető színpad). Az aulából nyílik és a belső udvarral határos — innen természetes fényt is kap — a könyvtárolvasó. Az átrium másik oldalán a kollégiumi társalgó és a tv- szoba helyezkedik el. Az iskola földszintjén található a központi ruhatár, valameny- nyi iroda, a büfé és öt tanterem, a másik szárnyban pedig az ötszáz adagos főzőkonyha és a 200 személyes étterem. Az épületet úgy alakították ki, a közlekedést úgy szervezték meg, hogy az iskola, a kollégium, a konyha és étterem, valamint a tornaterem külön-külön is használható legyen. Lehet tehát a bent lakók zavarásá nélkülJI$porrtvér- senyt rendezni'és a kollégiumot nyáron áká'f ' diákszállóként ' is üzemeltethetik. A kollégiumi épület felső két szintjén lesznek a négyágyas hálótermek, a nevelőtanári helyiségek, a tanulószobák, valamint a betegszobák. Az iskolai szekció első emeletén a szertárak, laborok, előadó- és tantermek kapnak helyet, a második emeletre kerülnek a kiscsoportos oktatáshoz nélkülözhetetlen demonstrációs helyiségek, amelyben a kórházi munkát sajátíthatják el a diákok. Valamennyi tanteremhez szertár tartozik, s így a későbbiekben lehetőség nyílik a szakrendszerű oktatás bevezetésére is. Változatos terep A háromszintes létesítménynek már a modellje is érdekes és változatos tömegalakításával, mozgalmas alaprajzi elrendezésével, túldíszítés nélküli homlokzatával minden bizonnyal az igazi is megtöri majd a panelnegyedként ismert Széohenyiváros épületeinek egyhangúságát. Különösen az az adottság kínál erre módot, hogy az iskola nem sík terepre, hanem a három méter szintkülönbségű, s éppen ezért némi változatosságot, tervezői ötletet igénylő Máriahegyre kerül. A tervező szándékosan nem „radírozta le” a dombot — a kivitelezést végző vállalatnak, a BÁCSÉPSZER-nek sem jelent gondot a csekély magassági differencia —, hanem kihasználta a benne rejlő lehetőséget. A viszonylag magasabban fekvő épület melletti „mélyedésben” lesz a sportudvar (kézilabdapálya — természetes földlelátóval), s ettől nem messze, a zöld területbe ágyazott, burkolt felületű játszóudvar. A feltöltést stabilizáló támfal is funkciót kap, kerékpár- tárolónak hasznosítják. A tervező vállalatnál jövőre elkészülnek a kiviteli tervek, s ha minden elképzelés beválik, akkor 1983 szeptemberében már az új iskolában kezdhetik a tanévet az egészségügyi szak- és szakközépiskolások. Váczi Tamás A lónak sem könnyű (Straszer András felvételei.) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmernrnm RÉSZT VESZ A SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUSON A betegágy mellől Dr. Bruncsák András belgyógyász főorvos boldogan jár- kel osztályán. Arcára van írva az elégedettség és egy kis kétkedés is, hogy ez valóban igaz? Birodalma az új megyei kórház nyolcadik emelete, ahol minden korszerű, kulturált, ahol öröm a gyógyító munka. Igaz, panaszkodni akkor sem hallottam, amikor egy földszintes melléképületben volt elhelyezve az osztály, akkor is fegyelmezetten, legjobb tudása szerint tette a dolgát. És nem is akárhogyan. Dr. Benedict János tanítványa, s mestere ma is nagyon büszke rá. Bruncsák doktor most a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusára készül. Tíz évvel ezelőtt került közvetlenebb kapcsolatba a mozgalommal, amikor beválasztották az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága mellett .működő orvostudományi bizottságba. Odaadó, lelkes munkájára itt is felfigyeltek, s amikor 1977-ben megüresedett a szakszervezet megyei bizottságának elnöki posztja — rá esett a választás. Nem fogadta túlzott lelkesedéssel a megtiszteltetést. ö, aki a szakmai, s a tudományos bizottsági tevékenységben mindig eredményre törekedett, azon nyomban azt a kérdést tette fel — nem túl formális ez a funkció? Azóta rájött, hogy egyáltalán nem az, és inkább önmagával elégedetlen. — Ügy érzem, még többet kellene tennem — mondja amikor ilyen irányú munkájáról faggatom. — Ebben a tekintetben dr. Bacsó Károly, a megyei bizottság első elnöke a példaképem, aki rendkívüli energiával és eredményességgel végezte minden területen munkáját. — Sok gonddal jár az elnöki poszt betöltése? — A szakszervezeti munka szinte minden napra tartogat valamiféle feladatot. Éppen ezért gyakran előfordul, hogy az operatív teendők intézése végett kijönnek hozzám a megyei bizottságról. Természetesen az állásfoglalást igénylő ügyekben összehívom a testületi ülést. Gyakran tartok beszámolót, mondok ünnepségeken beszédeket és részt kell vennem az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezeti Központi Vezetőségeinek ülésein is. — Milyen változást hozott életében a szakszervezeti munka? — Munkásságomat ilyen vonatkozásban három szakaszra oszthatom. Először tíz éven át csak a gyógyítással foglalkoztam. Ez kellett ahhoz, hogy jól megtanuljam a szakmámat. A gyógyításon kívül nem is érdeklődtem semmi más iránt. Amikor osztályvezető főorvosnak neveztek ki. az sok más irányú feladatot is hárított rám. Ekkor jöttem rá, hogy úgy is lehet gyógyítani, ha más orvosok munkáját Irányítom, ellenőrzőm. Érdekelni kezdtek az egész kórház gondjai, sőt kapcsolatot kellett teremtenem a többi osztályokkal is. Ily módon kezdtem sok mindent más szemmel nézni. O.jabb továbblépést jelentett számomra a szakszervezet megyei bizottságának elnöki funkciója. Innen már megint más dimenzióéi ban láttam a kórház gyógyító munkáját, az egész megye egészségügyét, hiszen más intézményeikben' is gyakran megfordultam. A szakszervezeti munkát is csak a betegágy mellől nézve lehet jól megítélni. Mielőtt gazdasági döntések megszületnek, ismerni kell a gyógyító orvosok véleményét. Az egészségügyi szak- szervezet tevékenységében is, áttételesen mindig minden á gyógyító munkát kell, hogy szolgálja. Mert, ha jók az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, elégedettek a bérekkel, vagy sportolnak, s egészségesebbek, ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben, az egészségügyi munka látja hasznát. S ha megfelelően művelődnek, szakmailag továbbképezhetik magukat, máris kulturáltabban látják el a betegeket. Mindebben — az állami szervekkel karöltve — nagyon sokat tehet a szakszervezet. Nagy Ottó 400 éve nem járt pécsi pince Pécs történelmi városközpontjában, a Széchenyi tér alatt, újabb középkori pincére bukkantak. Négyszáz éve nem járt benne ember. A pince ma is szilárd és biztonságos, a téren omlás történt, mire az aknamélyítő bányászok egy feltáróvágatot indítottak el és munka közben szakadt be az addig ismeretlen pinceág. Hossza harminc méter, lejárata a déli oldalon van, amelyet azonban nagy mennyiségű törmelék zár el. Ez a második középkori pince, amelyet a városközpontban találtak az utóbbi időben. Az elsőt is egy vízmosta üreg feltárása során fedezték fel a bányászok, értékes régészeti lelethez juttatva a Janus Pannonius Múzeum munkatársait. A pincéket tufával boltozták, ami jól bírja a terhelést és nyilván ennek köszönhető, hogy az elmúlt századokban soha nem szakadtak be, nem veszélyeztették a felszíni forgalmat. A tufából épített pince ritkaságnak számit Pécsett. A Széchenyi tér középkori pincéi ■.— a szakemberek véleménye szerint — a XVI. század második felében tűntek el, amikor romba dőltele a felettük levő épületek. Számom jel arra mutat, hogy tűzvész pusztított a városközpontban és a lángok martalékává váltak a reneszánsz paloták. Akkor omlottak be a pincejáratok, illetve a romhalmazt egyszerűen b ehánvták a pincékbe és ezzel évszázadokra eltüntették még a nyomukat is. A leletek tanúsága szerint különféle kézműves műhelyek álltak a hajdani főtéren. A pincék, valamint a mellettük és felettük talált fal- maradvánuok úiabb adalékot szolgáltatnak Pécs középkori arculatának pontosabb megraizolásához. Felmerült a gondolata annak is. hogy az évszázados ni nceáaakat helyreállítják *s a föld alatt összekötik, s ily módon bemutatásra at- lenlmassá teszik a város középkori pincerendszerét. (MTI) MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ A KAMARASZÍNHÁZBAN A „ tavasz “ költőileg elbeszélve A háború szörnyű ölelésében vált felnőtté Tadeusz Rózewicz, a mai lengyel irodalom egyik legmarkánsabb, világirodalmi hatású egyénisége. „Huszonnégy éves vagyok — megmenekültem — mikor a vágóhídra vittek... — Úgy ölik az embert, mint az állatot — láttam — a társzekereket tele levágott emberekkel — kik már sohasem üdvözülnek.” Az 1945-ben írt költemény kegyetlenül őszinte kifejeződése a művészettörténésznek készülő partizántiszt mély fájdalmának. Mint legjobb magyar fordítója és értője, Fodor András írta találóan: A gyötrelmes évekhez való visszatérés nála nemcsak a memória szeszélyes kényszere. Tíz esztendő kellett amíg belátta: „Túl soká bóklásztam — temetőitek lankáin Holtak — forduljatok el tőlem — elevenek között van dolgom.” Nyugtalanító tapasztalatainak sürgetésére, szorítására mind több emberhez akart szólni. Ezért írta meg 1959-ben — máig leghíresebb — drámáját, a Kartotékot. Azóta a lengyel színház egyik legeredetibb jelensége. „Szépséget vajon teremthetünk-e még?” ez foglalkoztatja, ez készteti a legteljesebb őszinteségre, a mindent- bevallásra. A Fehér házasság című művét évek óta műsoron tartja az egyik varsói társulat. Paulina és Bianka világra eszmélésének, nővé bimbózásának, szexuális felvilá- gosulásának őszinte, a legkényesebb kérdéseket a költő felelősségével taglaló lírai drámája bizonyára élénk érdeklődésts^és élénk vitát kelt Kecskeméten. 9 Bianka (Holl Zsuzsa): Elhiszed már, hogy látomásom volt? ... Drukkolunk azért, hogy kulturált felnőttként fogadják a színházbarátok Rózewicz Fehér házasság című művét, amely jól illeszkedik a szomszédos népek modern drámaköltészetét bemutató sorozatba. A „tavasz ébredését” Balogh Géza fordította. A főbb szerepeket Holl Zsuzsa, Varga Katalin, Juhász Tibor, Gur- nik Ilona alakítja. A díszletet és a jelmezeket Rátkai Erzsébet tervezte. Rendező: Beke Sándor. A Kelemen László Színpadon a holnapi bemutató után vasárnap játsszák ismét a Fehér házasságot. H. N. ■ • Paulina: „Mi az? Megnémult?...” (Varga Katalin és Tóth Máté.)