Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 287. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 7. vasárnap Púja Frigyes az NDK-ba utazik Púja Frigyes külügymi­niszter Oskar Fischernck; a 7~ Német Demokratikus Köz­társaság külügyminiszteré­nek meghívására hétfőn munkalátogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. (MTI) Az Osztrák KP kongresszusa Erwin Scharfnak. a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárának üdvözlő sza­vaival szombaton megnyílt Bécs- ben az Osztrák Kommunista Párt XXIV. kongressszusa. Jelen van 13 testvérpárt, köz­tük az SZKP delegációja is. Az MSZMP küldöttségét Benke Va­léria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesz­tője vezeti. Év végén a szakszövetkezetekben A mezőgazdasági szakszövetkezetek gazdasági jelentő­sége az elmúlt években számottevően fokozódott. Árbevéte­lük öt évvel ezelőtt 3.7 milliárd forint volt, az elmúlt évben már 4,6 milliárd, és az idén várhatóan erősen megközelíti vagy el is éri az ötmilliárdot. A mezőgazdasági tsz-ek kere­ken 150 milliárd forintos árbevételével nem vethető egybe ez a teljesítmény, de miután a szakszövetkezetek nagyüze- mileg csak nehezen vagy egyáltalán nem művelhető terüle­ten dolgoznak, tevékenységük szervesen kiegészíti az „igazi” nagyüzemekét. Árbevételük csanem felét adja az úgyneve­zett alaptevékenység. Mind erőteljesebben kapcsolódnak be a mezőgazdasági kereskedelmi forgalomba; az értékesítés­ből származó összes bevételük növekszik, és az idén megha­ladja a kétmilliárd forintot. Bács-Kiskun megye 28 szak­szövetkezetében bővül a közös tevékenység. A gazdálkodási szer­vezetek korábban a széttagolt szőlők, gyümölcsösök és szántók szervezettebb hasznosítására ala­kultak. Újabban jó eredménye­ket érnek el a földek közös nagy­üzemi művelésében is. A legna­gyobb szőlőültetvénye a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetnek van, amelyhez korszerű borászati üzem tartozik. A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet szántóföldi nö­vénytermesztéssel is hasznosítja a földeket; innen látják el takar­mánnyal a tagok gazdaságainak háztáji állatállományát. Évente a kísudvarokból 3 ezer sertést, 100 hízómarhát és 15 ezer liter tejet adnak el, összesen 20 millió forint értékben. A megye szak- szövetkezetei mind merészebben kísérleteznek újabb üzemágakkal. Hozzáláttak például a lótenyész­tés fellendítéséhez. Csongrád megyében hét szak- szövetkezet homokterületen gaz­dálkodik. Az utóbbi években kezdték meg a tervszerű talaj- javítást. A hepehupás homokon tereprendezést hajtanak végre. Ezzel egyidejűleg hektáronként 800—800 mázsa tőzeget, továbbá nagy mennyiségű szerves- és mű­trágyát kap a föld. A gyenge minőségű homokot termővé vál­toztatják, sőt alkalmassá teszik a jól jövedelmező növényi kultú­rák meghonosítására is. A hor­dónyi Előre Szakszövetkezet az idén 100 hektáron telepített őszi­barackot. A mórahalmi Homok­kultúra Szakszövetkezet két éve kezdte meg, és jövőre fejezi be 200 hektáron a nagyüzemi szőlő­telep kialakítását. A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet 300 hektár összefüggő őszibarackosá­ban az idén szüreteltek először. Csongrádban, ahol különben évti­zedekig kisüzemi növényként könyvelték el a földiepret, és csakis a házikertekben termelték, rácáfoltak a korábbi gyakorlat­ra: a zsombói Gyümölcsös Szak- szövetkezet 10 hektáron közös táb­lában termel szamócát. A téli napokban sem szünetel az új telepítés előkészítése Tokaj- hegyalján. A borvidéken a szak- szövetkezetek jövőre összesen 200 hektár szőlőt telepítenek. Pest megyében a tahi Kék Duna Szakszövetkezet saját hús­üzemet tart fenn. Rekonstrukció­ja az idén fejeződött be. Az idén 8300 sertést dolgoznak fel. Az ál­lomány egy részét — mintegy 3 ezer hízót — a háztáji portákon nevelik, a többit pedig a Kör- nyei Mezőgazdasági Kombinát adja. A 40 millió forint értékű árut előállító üzem harmincféle terméket készít és részt vállal a Duna-kanyar.. valamint Pest me- gye más részeinek húsellátásában is. A szakszövetkezet az ország legnagyobb szamócását is gon­dozza; évente 150—170 vagon ke­resett gyümölcsöt adnak át a ZÖLDÉRT-nek. ■ gs&BBEB WmmméOM 1SSÄ« VÉDELMÉBEN*; SA TERVIDŐSZAK: Előnyös beruházás Ötvenöt százalékkal gyarapodott a juhállomány • Baromfitenyésztésre, juhászaira szakosodott szövetkezeteknek szállít jó minőségű keveréktakarmányt a rémi Dózsa Tsz tápgyára. A juhtenyésztés és hizlalás köz- gazdasági feltételei előnyösen vál­toztak a legutóbbi öt év alatt. A mezőgazdasági termékek sorában, többek között a vágójuh, a pecse­nyebárány minden piacon jól ér. tékesíthető árucikké vált. A ruhá­zati ipar is egyre inkább keresi a magyar gyapjút, juhbőrt, prémet, hogy megfelelő kikészítés után itt­hon és külföldön forgalmazza. Mindezekkel összefügg Bács- Kiskun juhállományának gyarapo­dása. Az V. ötéves terv kezdetén nem egészen 200 ezer juhot tar. tottak. Számuk jelenleg 55 száza­lékkal magasabb. A három terme­lési körzetben több szövetkezet saját erőből vagy gazdasági együttműködés keretében, na­gyobb összegű beruházássál kor. szerűsítette a juhászatot. Az ága­zatfejlesztő tevékenységet előmoz­dította az állami támogatás, amelyet a gazdaságok a juhhodály és hizlalda, valamint a teleppel összefüggő egyéb létesítmények kivitelezésére kaptak. Kiskunhalas. Kunszentmiklós. Kiskunfélegyháza. Rém székhel­lyel tenyésztő, hizlaló közös vál­lalatok alakultak. Valamennyi gazdasági társulás a magas szín. vonalú tenyésztő munkát, a ga­rantált minőségű táp előállítását, vagy beszerzését, a vágójuh. a gyapjú és egyéb termék előnyös értékesítését tűzte célul. Hasonló elveken alapul az Állampusztai Célgazdaság által kezdeményezett juhászatfejlesztö munka is. A har- tai székhelyű mezőgazdasági nagyüzem a gyepterületeit igen előnyösen hasznosító állat- tenyésztési ágazatnak' a fellendi. tésére úgyszintén jelentős össze- get költött, amelynek megvan az eredménye. Az átlagosnál nagyobb gyepte­rületű kalocsai, kecskeméti, kis­kunhalasi járásban, továbbá Fél­egyházán és a kiskun várossal egy közigazgatási egységbe tarto­zó négy településen a mezőgazda- sági szövetkezetek megközelítőleg 160 ezer juhot tartanak. A rémi Dózsa Tsz 41 milliós beruházással épített takarmánygyárat, amely a közeljövőben nemcsak a szövetke­zettel baromfitartásra társult gaz. daságokat, hanem a juhtenyész­tésben együttműködőket is kiváló minőségű táppal látja el. Félegyházán, Kunszentmiklóson. Hartán. Akasztón, Páhiban álta­lában a terv szerint fejezik be a juhászatfejlesztö beruházást a szövetkezetek. A felsoroltakon ki. vül azonban másutt is történt kezdeményezés az ágazat fellendí- . tésére a kedvező közgazdasági feltételek között. A vágójuhex- portnak a lehetőségeit érdemes lenne még jobban kiaknázni a je. lenlegi piaci helyzet alapján, és a gazdaságokat a következő évek­ben is érdekelté tenni a juhásza­tot fejlesztő tevékenységben. Az ágazat termelését megfelelő szín. ten tartó folyamatos fejlesztés ke­vesebbe kerül, mintha évek múl­tán újabb mélypontról kellene is. mét a követelményeknek megfe­lelő színvonalra emelni a juhá­szatot. K. A. • Juhtartással hasznosítja a gyepet a baintaszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet. a Önkéntes rendőrök megyei tanácskozása Szombaton délelőtt Kecskemé­ten, a Tudomány és Tephnika Házában rendezték meg a megyei rendőr-főkapitányság önkéntes társadalmi segítőinek III. me­gyei tanácskozását. Az elnök­ségben helyet foglalt Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, dr. Babi- nyecz Ferenc, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyettese, dr. Aryay Árpád, a megyei ta­nács vb-titkára. Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei titkára köszöntötte az önkéntes rendőrök képvisele­tében megjelent társadalmi segí­tőket, majd dr. Tóth Antal rend­őr alezredes, a megyei rendőr- főkapitány helyettese mondott beszédet. Az előadó röviden összefoglal­ta az év belpolitikai eseményeit, majd hangsúlyozta; a Belügymi­nisztérium önkéntes társadalmi segítői több éves munkájukkal kivívták a párt, az állami és a társadalmi szervek elismerését, tekintélyt szereztek a lakosság körében is. Történeti visszatekin­tésében elmondta, hogy az or­szágban először, 25 évvel ezelőtt, Kecskeméten alakult meg az ön­kéntes rendőri segítésnek ez a formája. Részletesen szólt e ne­gyedszázados tevékenység ered- ruényeiről és gondjairól, arról az önzetlen munkáról, amelyet a tár­sadalmi aktivisták kifejtettek a közrend, a közbiztonság megszi­lárdítása, megóvása érdekében, a bűncselekmények megelőzésében Elemezte a megye bűnügyi hely-v zetét, különös tekintettel a tár­sadalmi tulajdon védelmére Hangsúlyozta, hogy az önkéntes rendőrök és a közlekedésbizton­sági tanácsok érdeme, hogy a forgalombiztonsági feltételek je­lentősen javultak a megyében. Az önkéntes rendőri századok működéséről szólva elmondta, hogv az eddigi tapasztalatok ked­vezőek. a szervezeti forma terv­szerűbb munkát tesz lehetővé. Az önkéntes rendőri tevékenység el­sősorban a megelőzésre irányul: jelzéseket, adnak a bűncselek­ményt előidéző okokról, körülmé­nyekről, feljelentést tesznek a szabálysértésekről, bekapcsolód­nák a jogszabály-magyarázó, a nevelő, a felvilágosító munkába. Az elmúlt évben több mint 65 ezer alkalommal láttak el szol­galatot. ebből 40 ezer esetben ön­állóan; Szolgálat közben 64 al­kalommal érték tetten a bűncse­lekmény elkövetőjét. 51 esetben fogtak el körözött személyt, és 245 előállítást hajtottak végre. A 8300 felügyeleti szolgálat, az 5400 (Folytatás a 2. oldalon.) £91 Több olyan országos és me­gyei dokumentum látott nap­világot, melyek irányt szabnak a közművelődés fejlesztésének a következő ötéves tervidő­szakban. Tervezik tehát a köz- művelődést, mert tervezni kell. akárcsak a gazdálkodást, a termelést a legkülönbözőbb szinteken, hiszen a kettő köl­csönhatással van egymásra. Nem programok középtávú meghatározásáról van szó, ha- . nem alapvetően annak a meg­jelöléséről, hogy az elért ered­ményekre alapozva, miként tudunk előbbre lépúi a köz­művelődés szervezeti keretei­nek, tartalmi munkájának a fejlesztésében, annak érdeké­ben, hogy a művelődés jól be­vált hagyományos és újszerű, kísérleti formái még nagyobb tömegeket vonzzanak városon és falun, elsősorban a fiatalabb korosztályok köréből. Az említett dokumentumok egyikét a Művelődési Miniszté­rium illetékes főosztályai ad- . ták ki, ezzel a címmel: Javas­lat a közgyűjtemények, a mű­velődési otthonok, és a műve­lődési mozgalmak tevékenysé­gének irányaira a VI. ötéves tervben. A kiadvány útmuta­tásai, javaslatai közül érdemes néhányat kiemelni. Hangsú­lyozza egyebek között, hogy a további feladatokat kulturális forradalmunk eddigi eredmé­nyeire építve, a közművelődési párthatározat és törvény cél­jainak megfelelően, az MSZMP XII. kongresszusának doku­mentumai alapján kell meg­határozni. A közművelődés tervezőinek azon emberi ténye­zőkre kell nagyon odafigyel­niük, amelyek erősítik a mun­ka, a társadalmi élet és a kul­túra kapcsolatát. Különös gon­dot kell fordítani az ifjúság művelődésére, s arra, hogy a munkások, parasztok művelt­ségének a gyarapítása révén is csökkenjen a szellemi és a fi­zikai munka közötti különbség. A művelődési otthonok és mozgalmak feladatainak a meghatározásánál messzeme­nően figyelembe kell venni, hogy a kis településeken mű­ködő intézmények zöme eddig nem tudott lépést tartani a társadalmi igényekkel és köve- * telményekkel: ezek tevékeny­sége alacsony színvonalú, ösz- szességében nem bővült a mű­velődési közösségek tagjainak száma, s ezekben nem növe­kedett számottevőén a mun­kásfiatalok aránya. Nem a kí­vánt mértékben fejlődött az amatőr művészeti mozgalom, s az öntevékeny csoportok nem kapcsolódtak még kellően be a művelődési intézmények szolgáltató programjába. A hiányosságok e korántsem ■ teljes felsorolásából is számos feladatra következtethetünk. Arra például, hogy a közmű­velődést irányító szerveknek, az intézményeknek az eddigi­eknél sokkal nagyobb alapos­sággal kell feltárniuk a közös­ségi igényeket, szükségleteket. s munkájukat ezek messzeme­nő figyelembevételével kell megtervezni. Alapvető kérdés az is, hogy miként sikerül majd nyitottabbá tenni az intézmé­nyeket, olyan értelemben, hogy ne csak a szervezett progra­moknak adjanak otthont, ha­nem az egészséges közösségi életnek is. Erősíteni kell az irányítás demokratizmusát, a társadalmi vezetőségek szere- ■ pét. Csak ily módon képzelhe­tő el, hogy növekszik a műve­lődési körök aktivitása, s hogy újabb rétegek kapcsolódnak majd be e körökbe. A nyitottság elvének kell fokozottabban érvényesülnie az intézmények, a művelődési közösségek fenntartásában is. Vagyis: szorgalmazni kell az4 intézmények közös fenntartá­sának a szélesítését, a szellemi és anyagi együttműködés újabb formáinak a kimunkálását. Fe­lelősségteljes feladatok hárul­nak a megyei művelődési köz­pontokra, a kisebb1 intézmé- ' nyék szakmai-módszertani se­gítésében. Mivel a művelődési mozgalmaknak — különösen az amatőr művészeti csopor­toknak és az ifjúsági klubok­nak — meghatározó a közmű­velődési szerepük, ezeket ki­emelten kell támogatni anya­gilag és erkölcsileg egyaránt. Ugyancsak a jövő évek tenni­valói közé tartozik a klubok igazi közéleti fórumokká való fejlesztése. . Ennek érdekében mindenütt meg kell erősíteni e közösségek társadalmi veze­tőségeit, a klubtanácsokat. Sorolhatnánk tovább a ter­vezésnél figyelembe veendő szempontokat. Még egy valamit mindenképpen meg kell emlí­teni: a szórakoztató progra­mok szervezését, annak hang- súlyozásával, hogy legyenek ezek a műsorok színvonalasab­bak, igényesebbek, ■ közízlést formálók-fejlesztök, s hogy minden népművelő tekintse szívügyének ■ az értéktelen, a semmitmondó hakniműsorok visszaszorítását. Ha ez sike­rül, szép eredménynek számit | majd. R. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom