Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 287. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 7. vasárnap Púja Frigyes az NDK-ba utazik Púja Frigyes külügyminiszter Oskar Fischernck; a 7~ Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghívására hétfőn munkalátogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. (MTI) Az Osztrák KP kongresszusa Erwin Scharfnak. a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárának üdvözlő szavaival szombaton megnyílt Bécs- ben az Osztrák Kommunista Párt XXIV. kongressszusa. Jelen van 13 testvérpárt, köztük az SZKP delegációja is. Az MSZMP küldöttségét Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője vezeti. Év végén a szakszövetkezetekben A mezőgazdasági szakszövetkezetek gazdasági jelentősége az elmúlt években számottevően fokozódott. Árbevételük öt évvel ezelőtt 3.7 milliárd forint volt, az elmúlt évben már 4,6 milliárd, és az idén várhatóan erősen megközelíti vagy el is éri az ötmilliárdot. A mezőgazdasági tsz-ek kereken 150 milliárd forintos árbevételével nem vethető egybe ez a teljesítmény, de miután a szakszövetkezetek nagyüze- mileg csak nehezen vagy egyáltalán nem művelhető területen dolgoznak, tevékenységük szervesen kiegészíti az „igazi” nagyüzemekét. Árbevételük csanem felét adja az úgynevezett alaptevékenység. Mind erőteljesebben kapcsolódnak be a mezőgazdasági kereskedelmi forgalomba; az értékesítésből származó összes bevételük növekszik, és az idén meghaladja a kétmilliárd forintot. Bács-Kiskun megye 28 szakszövetkezetében bővül a közös tevékenység. A gazdálkodási szervezetek korábban a széttagolt szőlők, gyümölcsösök és szántók szervezettebb hasznosítására alakultak. Újabban jó eredményeket érnek el a földek közös nagyüzemi művelésében is. A legnagyobb szőlőültetvénye a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetnek van, amelyhez korszerű borászati üzem tartozik. A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet szántóföldi növénytermesztéssel is hasznosítja a földeket; innen látják el takarmánnyal a tagok gazdaságainak háztáji állatállományát. Évente a kísudvarokból 3 ezer sertést, 100 hízómarhát és 15 ezer liter tejet adnak el, összesen 20 millió forint értékben. A megye szak- szövetkezetei mind merészebben kísérleteznek újabb üzemágakkal. Hozzáláttak például a lótenyésztés fellendítéséhez. Csongrád megyében hét szak- szövetkezet homokterületen gazdálkodik. Az utóbbi években kezdték meg a tervszerű talaj- javítást. A hepehupás homokon tereprendezést hajtanak végre. Ezzel egyidejűleg hektáronként 800—800 mázsa tőzeget, továbbá nagy mennyiségű szerves- és műtrágyát kap a föld. A gyenge minőségű homokot termővé változtatják, sőt alkalmassá teszik a jól jövedelmező növényi kultúrák meghonosítására is. A hordónyi Előre Szakszövetkezet az idén 100 hektáron telepített őszibarackot. A mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet két éve kezdte meg, és jövőre fejezi be 200 hektáron a nagyüzemi szőlőtelep kialakítását. A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet 300 hektár összefüggő őszibarackosában az idén szüreteltek először. Csongrádban, ahol különben évtizedekig kisüzemi növényként könyvelték el a földiepret, és csakis a házikertekben termelték, rácáfoltak a korábbi gyakorlatra: a zsombói Gyümölcsös Szak- szövetkezet 10 hektáron közös táblában termel szamócát. A téli napokban sem szünetel az új telepítés előkészítése Tokaj- hegyalján. A borvidéken a szak- szövetkezetek jövőre összesen 200 hektár szőlőt telepítenek. Pest megyében a tahi Kék Duna Szakszövetkezet saját húsüzemet tart fenn. Rekonstrukciója az idén fejeződött be. Az idén 8300 sertést dolgoznak fel. Az állomány egy részét — mintegy 3 ezer hízót — a háztáji portákon nevelik, a többit pedig a Kör- nyei Mezőgazdasági Kombinát adja. A 40 millió forint értékű árut előállító üzem harmincféle terméket készít és részt vállal a Duna-kanyar.. valamint Pest me- gye más részeinek húsellátásában is. A szakszövetkezet az ország legnagyobb szamócását is gondozza; évente 150—170 vagon keresett gyümölcsöt adnak át a ZÖLDÉRT-nek. ■ gs&BBEB WmmméOM 1SSÄ« VÉDELMÉBEN*; SA TERVIDŐSZAK: Előnyös beruházás Ötvenöt százalékkal gyarapodott a juhállomány • Baromfitenyésztésre, juhászaira szakosodott szövetkezeteknek szállít jó minőségű keveréktakarmányt a rémi Dózsa Tsz tápgyára. A juhtenyésztés és hizlalás köz- gazdasági feltételei előnyösen változtak a legutóbbi öt év alatt. A mezőgazdasági termékek sorában, többek között a vágójuh, a pecsenyebárány minden piacon jól ér. tékesíthető árucikké vált. A ruházati ipar is egyre inkább keresi a magyar gyapjút, juhbőrt, prémet, hogy megfelelő kikészítés után itthon és külföldön forgalmazza. Mindezekkel összefügg Bács- Kiskun juhállományának gyarapodása. Az V. ötéves terv kezdetén nem egészen 200 ezer juhot tar. tottak. Számuk jelenleg 55 százalékkal magasabb. A három termelési körzetben több szövetkezet saját erőből vagy gazdasági együttműködés keretében, nagyobb összegű beruházássál kor. szerűsítette a juhászatot. Az ágazatfejlesztő tevékenységet előmozdította az állami támogatás, amelyet a gazdaságok a juhhodály és hizlalda, valamint a teleppel összefüggő egyéb létesítmények kivitelezésére kaptak. Kiskunhalas. Kunszentmiklós. Kiskunfélegyháza. Rém székhellyel tenyésztő, hizlaló közös vállalatok alakultak. Valamennyi gazdasági társulás a magas szín. vonalú tenyésztő munkát, a garantált minőségű táp előállítását, vagy beszerzését, a vágójuh. a gyapjú és egyéb termék előnyös értékesítését tűzte célul. Hasonló elveken alapul az Állampusztai Célgazdaság által kezdeményezett juhászatfejlesztö munka is. A har- tai székhelyű mezőgazdasági nagyüzem a gyepterületeit igen előnyösen hasznosító állat- tenyésztési ágazatnak' a fellendi. tésére úgyszintén jelentős össze- get költött, amelynek megvan az eredménye. Az átlagosnál nagyobb gyepterületű kalocsai, kecskeméti, kiskunhalasi járásban, továbbá Félegyházán és a kiskun várossal egy közigazgatási egységbe tartozó négy településen a mezőgazda- sági szövetkezetek megközelítőleg 160 ezer juhot tartanak. A rémi Dózsa Tsz 41 milliós beruházással épített takarmánygyárat, amely a közeljövőben nemcsak a szövetkezettel baromfitartásra társult gaz. daságokat, hanem a juhtenyésztésben együttműködőket is kiváló minőségű táppal látja el. Félegyházán, Kunszentmiklóson. Hartán. Akasztón, Páhiban általában a terv szerint fejezik be a juhászatfejlesztö beruházást a szövetkezetek. A felsoroltakon ki. vül azonban másutt is történt kezdeményezés az ágazat fellendí- . tésére a kedvező közgazdasági feltételek között. A vágójuhex- portnak a lehetőségeit érdemes lenne még jobban kiaknázni a je. lenlegi piaci helyzet alapján, és a gazdaságokat a következő években is érdekelté tenni a juhászatot fejlesztő tevékenységben. Az ágazat termelését megfelelő szín. ten tartó folyamatos fejlesztés kevesebbe kerül, mintha évek múltán újabb mélypontról kellene is. mét a követelményeknek megfelelő színvonalra emelni a juhászatot. K. A. • Juhtartással hasznosítja a gyepet a baintaszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet. a Önkéntes rendőrök megyei tanácskozása Szombaton délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Tephnika Házában rendezték meg a megyei rendőr-főkapitányság önkéntes társadalmi segítőinek III. megyei tanácskozását. Az elnökségben helyet foglalt Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, dr. Babi- nyecz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Aryay Árpád, a megyei tanács vb-titkára. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte az önkéntes rendőrök képviseletében megjelent társadalmi segítőket, majd dr. Tóth Antal rendőr alezredes, a megyei rendőr- főkapitány helyettese mondott beszédet. Az előadó röviden összefoglalta az év belpolitikai eseményeit, majd hangsúlyozta; a Belügyminisztérium önkéntes társadalmi segítői több éves munkájukkal kivívták a párt, az állami és a társadalmi szervek elismerését, tekintélyt szereztek a lakosság körében is. Történeti visszatekintésében elmondta, hogy az országban először, 25 évvel ezelőtt, Kecskeméten alakult meg az önkéntes rendőri segítésnek ez a formája. Részletesen szólt e negyedszázados tevékenység ered- ruényeiről és gondjairól, arról az önzetlen munkáról, amelyet a társadalmi aktivisták kifejtettek a közrend, a közbiztonság megszilárdítása, megóvása érdekében, a bűncselekmények megelőzésében Elemezte a megye bűnügyi hely-v zetét, különös tekintettel a társadalmi tulajdon védelmére Hangsúlyozta, hogy az önkéntes rendőrök és a közlekedésbiztonsági tanácsok érdeme, hogy a forgalombiztonsági feltételek jelentősen javultak a megyében. Az önkéntes rendőri századok működéséről szólva elmondta, hogv az eddigi tapasztalatok kedvezőek. a szervezeti forma tervszerűbb munkát tesz lehetővé. Az önkéntes rendőri tevékenység elsősorban a megelőzésre irányul: jelzéseket, adnak a bűncselekményt előidéző okokról, körülményekről, feljelentést tesznek a szabálysértésekről, bekapcsolódnák a jogszabály-magyarázó, a nevelő, a felvilágosító munkába. Az elmúlt évben több mint 65 ezer alkalommal láttak el szolgalatot. ebből 40 ezer esetben önállóan; Szolgálat közben 64 alkalommal érték tetten a bűncselekmény elkövetőjét. 51 esetben fogtak el körözött személyt, és 245 előállítást hajtottak végre. A 8300 felügyeleti szolgálat, az 5400 (Folytatás a 2. oldalon.) £91 Több olyan országos és megyei dokumentum látott napvilágot, melyek irányt szabnak a közművelődés fejlesztésének a következő ötéves tervidőszakban. Tervezik tehát a köz- művelődést, mert tervezni kell. akárcsak a gazdálkodást, a termelést a legkülönbözőbb szinteken, hiszen a kettő kölcsönhatással van egymásra. Nem programok középtávú meghatározásáról van szó, ha- . nem alapvetően annak a megjelöléséről, hogy az elért eredményekre alapozva, miként tudunk előbbre lépúi a közművelődés szervezeti kereteinek, tartalmi munkájának a fejlesztésében, annak érdekében, hogy a művelődés jól bevált hagyományos és újszerű, kísérleti formái még nagyobb tömegeket vonzzanak városon és falun, elsősorban a fiatalabb korosztályok köréből. Az említett dokumentumok egyikét a Művelődési Minisztérium illetékes főosztályai ad- . ták ki, ezzel a címmel: Javaslat a közgyűjtemények, a művelődési otthonok, és a művelődési mozgalmak tevékenységének irányaira a VI. ötéves tervben. A kiadvány útmutatásai, javaslatai közül érdemes néhányat kiemelni. Hangsúlyozza egyebek között, hogy a további feladatokat kulturális forradalmunk eddigi eredményeire építve, a közművelődési párthatározat és törvény céljainak megfelelően, az MSZMP XII. kongresszusának dokumentumai alapján kell meghatározni. A közművelődés tervezőinek azon emberi tényezőkre kell nagyon odafigyelniük, amelyek erősítik a munka, a társadalmi élet és a kultúra kapcsolatát. Különös gondot kell fordítani az ifjúság művelődésére, s arra, hogy a munkások, parasztok műveltségének a gyarapítása révén is csökkenjen a szellemi és a fizikai munka közötti különbség. A művelődési otthonok és mozgalmak feladatainak a meghatározásánál messzemenően figyelembe kell venni, hogy a kis településeken működő intézmények zöme eddig nem tudott lépést tartani a társadalmi igényekkel és köve- * telményekkel: ezek tevékenysége alacsony színvonalú, ösz- szességében nem bővült a művelődési közösségek tagjainak száma, s ezekben nem növekedett számottevőén a munkásfiatalok aránya. Nem a kívánt mértékben fejlődött az amatőr művészeti mozgalom, s az öntevékeny csoportok nem kapcsolódtak még kellően be a művelődési intézmények szolgáltató programjába. A hiányosságok e korántsem ■ teljes felsorolásából is számos feladatra következtethetünk. Arra például, hogy a közművelődést irányító szerveknek, az intézményeknek az eddigieknél sokkal nagyobb alapossággal kell feltárniuk a közösségi igényeket, szükségleteket. s munkájukat ezek messzemenő figyelembevételével kell megtervezni. Alapvető kérdés az is, hogy miként sikerül majd nyitottabbá tenni az intézményeket, olyan értelemben, hogy ne csak a szervezett programoknak adjanak otthont, hanem az egészséges közösségi életnek is. Erősíteni kell az irányítás demokratizmusát, a társadalmi vezetőségek szere- ■ pét. Csak ily módon képzelhető el, hogy növekszik a művelődési körök aktivitása, s hogy újabb rétegek kapcsolódnak majd be e körökbe. A nyitottság elvének kell fokozottabban érvényesülnie az intézmények, a művelődési közösségek fenntartásában is. Vagyis: szorgalmazni kell az4 intézmények közös fenntartásának a szélesítését, a szellemi és anyagi együttműködés újabb formáinak a kimunkálását. Felelősségteljes feladatok hárulnak a megyei művelődési központokra, a kisebb1 intézmé- ' nyék szakmai-módszertani segítésében. Mivel a művelődési mozgalmaknak — különösen az amatőr művészeti csoportoknak és az ifjúsági kluboknak — meghatározó a közművelődési szerepük, ezeket kiemelten kell támogatni anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ugyancsak a jövő évek tennivalói közé tartozik a klubok igazi közéleti fórumokká való fejlesztése. . Ennek érdekében mindenütt meg kell erősíteni e közösségek társadalmi vezetőségeit, a klubtanácsokat. Sorolhatnánk tovább a tervezésnél figyelembe veendő szempontokat. Még egy valamit mindenképpen meg kell említeni: a szórakoztató programok szervezését, annak hang- súlyozásával, hogy legyenek ezek a műsorok színvonalasabbak, igényesebbek, ■ közízlést formálók-fejlesztök, s hogy minden népművelő tekintse szívügyének ■ az értéktelen, a semmitmondó hakniműsorok visszaszorítását. Ha ez sikerül, szép eredménynek számit | majd. R. M.