Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-06 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxv. «vi, 286. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 6. szombat Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1980. december 17-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a népgazdaság VI. ötéves tervéről, illetve a Magyar Nép- köztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel létrehozta az Ipari Minisztériumot, ezzel egyidejűleg megszüntette a Kohó- és Gépipari, a Könnyűipari és a Nehézipari Minisztériumot. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény az előzőknek megfelelően módosul. Az iparirányítási szervezeti intézkedések következményeként az Elnöki Tanács — érdemeik elismerésével — felmentette tisztségéből Keserű Jánosné könnyűipari, Simon. Pál nehézipari és Soltész István kohó- és gépipari minisztert, továbbá dr. Rabi Béla kohóés gépipari, dr. Bakos Zsigmond könnyűipari és dr. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi * államtitkárokat. Az Elnöki Tanács — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatára — Méhes Lajost ipari miniszterré megválasztotta, továbbá dr. Juhász Ádámot, dr. Kapolyi Lászlót és dr. Rabi Bélát ipari minisztériumi államtitkárokká kinevezte. A szervezeti és személyi intézkedések 1981. január 1-vel lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács Kovács Antalt államtitkárrá kinevezne. A Minisztertanács határozata A Minisztertanács 1980. december 31-i hatállyal felmentette tisztségéből Gábor András kohó- és gépipari, dr. Kapolyi László nehézipari, Littvai István kohó- és gépipari és dr. Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyetteseket, s egyidejűleg 1981, január 1-i hatállyal Gábor Andrást, Körtvé- lyes Istvánt, Littvai Istvánt, Soltész Istvánt és dr. Szabó Imrét ipari miniszterhelyettessé kinevezte. 1980. december 31-i hatállyal a Minisztertanács Csépányi Sándor kohó- és gépipari, Sárosi Sándor- né könnyűipari és Szili Géza nehézipari miniszterhelyetteseket, érdemeik elismerése mellett, tisztségükből felmentette és kérésükre nyugállományba helyezte. 1980. december 31-i hatállyal tisztségükből, érdemeik elismerése mellett, felmentette dr. Hejczmann János, Kozma Miklós és Müller István kohó- és gépipari, Dobrot- ka László könnyűipari, dr. Csur- bai Lajos és Zsengellér István nehézipari miniszterhelyetteseket. A Minisztertanács Kovács Antal államtitkárt az Országos Vízügyi Hivatal elnökévé kinevezte. (MTI) Megyei építőipari aktívaértekezlet Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága tegnapra építőipari aktívaülést hívott össze. A tanácskozáson az állami, tanácsi és szövetkezeti építőipar párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői, az építésüggyel foglalkozó intézmények vezetői és szakemberei, a megyei, városi és járási párt- és tanácsi szervek vezetői vettek részt. Az elnökségben foglalt helyet dr. Romány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára, Bonifert Ádám, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Farkas Gábor Ybl-díjas építész, Nagy Pál Állami Díjas szakoktató. A , tanácskozást Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az építőipar feladatait az elkövetkező években nem a kivitelezés mennyisége, hanem a minőség és a hatékonyság határozza meg. Változik a termelési szerkezet is az iparág tevékenységében. A beruházások mellett fontos tennivaló a meglevő lakásállomány használati értékének helyreállítása, folyamatos megóvása, felújítása, karbantartása. Emellett növelni kell az építőipar szerepét a lakosság sajáterős lakásépítésének kivitelezésében, a társadalmi, igények messzemenő kielégítésében. Az építőipari szervezetek tevékenységét úgy kell alakítani, hogy kivitelezői kapacitásaikkal képesek legyenek alkalmazkodni a változó igényekhez. Erdélyi Ignác megnyitó szavai után Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. Tohai László vitaindítója — Megyénk gazdasága — ezen belül építőipaira — az V. ötéves terv sikeres befejezéséh munkálkodik, ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet fordít a VI. ötéves terv feladatainak meghatározására, a zavartalan átmenet biztosítására — mondotta bevezetőül az előadó. — Mai tanácskozásunk fő célja, hogy az előttünk álló feladatokhoz adjon megfelelő támpontokat. Ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha kölcsönös és őszinte lesz a' tájékoztatás, az eszmecsere. Az utóbbi években egyre inkább rá kellett jönnünk, hogy a bel- és külgazdaságot nem formálhatjuk saját akaratunk szerint, nekünk kell alkalmazkodnunk azokhoz. Még akkor is, ha ez igen nagy erőfeszítéseket követel tőlünk. A megye építőiparának V. ötéves tervi feladatait a megyei pártbizottság 1976. szeptember 17-i határozata jelölte meg. Az akkor megfogalmazott célkitűzéseket a közben megváltozott gazdasági körülményekre való tekintettel a megyei pártbizottság néhány vonatkozásban módosította. Bács-Kiskun szocialista építőipara e határozatok szellemében dolgozott az elmúlt öt évben. A tervidőszak első három esztendejében sikerrel fejlesztette teljesítőképességét és évi átlagban 11 százalékot meghaladó mértékben növelte saját építési-szerelési tévé- , kenységét. Ez a dinamikus fejlődés kétszerese az építőipar országos növekedési ütemének. Az utóbbi két évben — a változó feltételeknek megfelelően — visszafogottabbá vált az építési beruházási kereslet, s ez tükröződik az építőipari teljesítményekben is. 1979-ben már csak 5,7 százalékkal nőtt a saját építési-szerelési munkák értéke, az idén pedig — az I—III. negyedévi eredmények alapján — mintegy 5 százalékos visszaesés várható. Eredmények és elmaradás & két eltérő sajátosságú tervszakasz összesített mutatói mintegy 38—39 százalékos teljesítménynövekedést eredményeznek a megye szocialista építőiparában (ez országosan csak 13—14 százalék). A teljesítőképesség tényleges növekedése ennél ugyan nagyobb, azonban az idén már mutatkoznak egyes építőipari kapacitások kihasználatlanságának jelei — különösen a mélyépítésnél. A tervszerű építési teljesítménynövelés legnagyobb eredménye, hogy megyénk építőipara — az induló 1,5 milliárd forintos kapacitáshiány jelentős részét pótolva — igen fontos termelőberuházásokat, s a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő jelentőségű létesítményeket valósított meg az elmúlt öt évben. Ezek közül csak néhányat szeretnék említeni: A megyei nagyberuházások közül a solti Kossuth-adó építése 1977-ben határidőre, a Halasi Kötöttárugyár 1978-ban 'az eredeti határidőnél egy évvel korábban fejeződött be. Kisebb határidő- csúszással egy éve üzemel a bajai Bácska Húskombinát. Folyamatosan üzembe lépnek a kiskunhalasi szénhidrogénmező feltárását és termelésbe állítását szolgáló létesítmények. Ez a munka még folytatódik a következő években. A napokban kezdte meg működését a kecskeméti 680 ágyas megyei kórház, amely szintén határidőre készült el. Féléves késéssel, jövő év közepére üzembe helyezhető lesz a kecskeméti posta- és telefonközpont. Jó eredmények születtek az eddigi legmagasabb lakásépítési terv teljesítésében. Több mint 25 ezer lakást vehettek birtokba a megye lakói az elmúlt öt évben. A lakótelepeken többszintes házakban lévő 9 ezer lakás megépítésében döntő fordulatot hozott a kecskeméti házgyár üzembe lépése. E téren a kapacitásgondok gyakorlatilag megszűntek. Az V. ötéves tervben felépült létesítmények felsorolása után az előadó hangsúlyozta, hogy jelentős teljesítményekre képes építőiparral kezdhetünk neki VI. ötéves tervi feladataink megvalósításának. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy — részben a túlfeszített kereslet következtében — gyakoriak voltak a nágy kárt okozó határidő-csúszások. Ezek kialakulásában rendszerint a kivitelezők hibája mellett, az egész beruházási folyamatban részt vevők szervezetlen munkájának is része volt. A tűr- hetőnél több a minőségi hiba az építményeken, melyben gyakran lehet felfedezni a hanyag munkavégzést, a felületes ellenőrzést. Ezen a téren csak lassú javulást tapasztalhattunk az utóbbi években, amellyel nem lehetünk elégedettek ! A továbbiakban Tohai László behatóan foglalkozott a népgazdaság VI. ötéves tervi gazdaságpolitikai, termelési és területfejlesztési feladataival, majd a megye építőiparára váró tennivalókról beszélt. Változó feladatok Az építési igények az országos tendenciákhoz hasonlóan alakulnak nálunk is, azzal az eltéréssel, hogy a feladatcsökkenés mértéke megyénkben néhány százalékkal nagyobb mértékű lesz — főleg az állami nagyberuházások hiánya — a célcsoportos kórházi fejlesztések nagymértékű visszaesése é* a telepszerű lakásépítésnek az országos átlagnál nagyobb arányú csökkenése miatt. A termelő ágazatok: ipar, építőipar, mezőgazdaság beruházási lehetőségei' valamivel az előző tervidőszak szintje alatt maradnak, s ezen belül az építési igények — a gépesítés nagyobb súlya miatt —, még inkább csökkennek. Ugyancsak csökkenés várható a közlekedés, szállítás, hírközlés, valamint a kereskedelem építési igényeiben. Legtöbb konkrét ismeretünk a tanácsok fejlesztési és felújítási igényeiről van. Ezek lényege, hogy a beruházási-építési lehetőség összességében az V. ötéves tervivel azonos, mintegy 6 milliárd forint, de összetételében jelentősen változik. Csökken a kórház- és lakásépítési feladat,, kevesebb bölcsőde, óvoda épül, nő viszont a kórházak rekonstrukciójára, az általános iskolai tantermek építésére, a víz-közművek fejlesztésére fordítható összeg. országos átlaghoz közel- állóan folyó áron 43,9 százalékkal növekszik a felújítási feladat az egészségügyi és művelődésügyi létesítményeknél. A tanácsi intézmények felújítására ily módon több mint 800 millió forint áll rendelkezésre. A szerényebb állami lakásállomány miatt alig növekszik a lakóház-felújítások pénzügyi forrása (400 millió forint) és kismértékben növekszik az út-híd felújítási keretek nagysága (470 millió forint). Eddigi ismereteink szerint a termelőágazatoknál is előtérbe kerülnek a fenntartási-építési feladatok, amit az üzemek részben saját részlegekkel kívánnak megoldani. A lakásépítés továbbra is az építőipar legjelentősebb feladatát képezi. Megyénkben az V. ötéves tervi 25 ezerrel szemben 18—20 ezer lakás megépítésére látunk lehetőséget a következő öt évben. Ennek 80 százaléka saját erőből különböző építési formák keretében valósul meg. Legnagyobb mértékű a csökkenés a cél- csoportos állami lakásépítésnél. Jelentősen csökken a lakótelepi építkezések üteme, hiszen az V. ötéves tervidőszaki 9 ezer lakással szemben csak 6200—6400 épülhet ilyen formában. Ez a változás gondot okoz a házgyár kapacitásának kihasználásában amelyet a megyéből való kiszállítás mellett új megyei piacok feltárásával lehet javítani. Ilyen lehetőség a magánlakás-építés különböző formáiba való bekapcsolódás, a félkész épületek, korszerű csoportos családi ház, valamint kapcsolódó létesítmények és más épületek elemeinek előre gyártása, kooperációs munkák stb. (Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzás és megemlékezés a magyar sajtó napján Hatvankét évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, tegnap Bács-Kiskun megye újságírói, a lapkiadó vállalat dolgozói, nyomdászok, lapterjesztők megemlékezést tartottak. Délelőtt Kecskeméten, a Széchenyi tér 5-ös számú ház falán elhelyezett emléktábla előtt Heltai Nándor, a Petőfi Népe főmunkatársa emlékezett meg az 1911-ben alapított Magyar Alföld című bátor munkáslapról, kiváló munkatársairól, akik az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején ebben az épületben dolgoztak. Ezt követően a szerkesztőség és a lapkiadó kollektívájának koszorúját Ballai Jótsef, a Bálint György KISZ- szervezet titkára helyezte el az emléktáblán. A KISZ-esek megkoszorúzták Hajnal József és Tóth László sírját. Délután a kecskeméti sajtóházr ban ünnepi megemlékezésre került sor. Eszik Sándorné alapszervezeti párttitkár köszöntötie az újságírókat, a Petőfi Népe, a Forrás, a Szövetkezeti Elet és a Magyar Távirati Iroda munkatársait, a lapkiadó vállalat dolgozóit, a helyi kiadások társadalmi szerkesztő bizottságainak vezetőit, a nyomda és a posta képviselőit. Üdvözölte az ünnepségen részt vevő vendégeket, közöttük Kata- nics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát. Ezt követően F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztő-helyettese ünnepi beszédet mondott. Többek között hangsúlyozta: — Nem önmagunkat ünnepeljük, hanem azokra gondolunk nagy tisztelettel, akik 62 esztendővel ezelőtt, nem sokkal a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása után létrehoz-, ták a-Vörös' Újságot, amely szócsöve lett a magyar munkásoknak, és hírvivője a megújító, forradalmi törekvéseiknek. Olyan ismert személyek tartoztak a lap szerkesztői és írói, munkatársi gárdájához, mint Rudas László, Révai József, László Jenő, Szamuely Tibor, Kun Béla, Hevesi Gyula, Komjáth Aladár, Sinkó Ervin — az utóbbi, mint köztudott — agy hónapig Kecskemét városparancsnoka is volt a legnehezebb időkben. Természetesen mi nemcsak a Vörös Újságra emlékezünk ezen a napon. Teljesen önállóan igen sok haladó szellemű, s a kommunizmus eszméit valló és terjesztő újság jött létre akkortájt, vagy alakult át a régi polgári és szociáldemokrata lapokból. Így történt ez a fővárosban, de vidéken is. Tekintélyes múltra és nagy hagyományokra tekintett vissza a kecskeméti Magyar Alföld, melynek jeles szerkesztői közül még személyesen ismerhettük Tóth Lászlót és Hajnal Józsefet. A mártírhalált halt Simon István emlékét már csak a féltve őrzött levéltári újságpéldányok lapjairól idézhetjük fel. De minden városban és nagyobb községben megjelent valamilyen sajtó- orgánum, némelyik csak hetente egyszer, s a legtöbbje csak néhány hónapra, a Tanácsköztársaság gyorsröptű időszakára. Ilyen volt a Halasi Munkás és a Halasi Vörös Újság, a Kalocsai Néplap, a Mártonffy Ernő által kitűnően szerkesztett Félegyházi Proletár. Amint a nagyon vázlatos fel\ sorolásból is látszik, a Duna—Tisza közén, szűkebb hazánkban Bács-Kiskunban élő, dolgozó újságíróknak a személyes helytállás, a forradalmi lendület példáiért nem kell messzire tekinteniük. A továbbiakban a főszerkesztőhelyettes az újságírók helytállásáról, mindennapi feladatairól szólt, majd az ünnepi megemlékezést zárva, megköszönte a sajtó valamennyi segítőtársa: a nyomdászok, a postások, lapterjesztők és minden munkatárs egész évi becsületes igyekezetét és tettre kész helytállását. Ezután Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára szólt az ünnepség résztvevőihez. A megyei pártbizottság nevében köszöntötte a sajtó munkatársait, a lapelőállítással és -terjesztéssel foglalkozó dolgozókat, a helyi kiadások társadalmi szerkesztő bizottságainak tagjait. Mint mondotta: Régi hagyomány, hogy a sajtó dolgozói december első hetében találkozóra jönnek össze és megemlékeznek az első magyar kommunista lap, a Vörös Újság jelentőségéről. Az évforduló, illetve a magyar sajtó napjának megünneplése nemcsak megemlékezés, hanem olyan beszélgetés kezdeményezését is jelenti, amely az újságírói műhelymunka további teendőit is meghatározza. Ezeknek a beszélgetéseknek egyik kiindulópontja az, hogy miként lehet a mai újságírást színvonalasabbá, tartalmasabbá tenni. Ezek a találkozók természetesen nem munkamegbeszélések, de. a személyes eszmecserék során a munkára, a napi lapkészítésre terelődik a szó. Vagyis arra, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel lehet az olvasók népes táborát, a megye valamennyi dolgozóját megfelelően tájékoztatni az eseményekről, és a párt politikájának megfelelően orientálni a felelősségteljesr hatékony munkára, az előttünk álló feladatok elvégzésére. Mint a megyei pártbizottság titkára mondotta: igen nagy az újságírók felelőssége a társadalmi, gazdasági életünk további alakításában. Engedjék meg, hogy ezt az ünnepséget, s ünnepi köszöntőmet arra használjam föl, hogy a sajtó munkásait az eddigiekhez hasonlóan a munkájuk minél színvonalasabb elvégzésére kérjem. A sajtónapi megemlékező ünnepség baráti., beszélgetéssel ért véget.
