Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

1980. december 25r • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT* SPORT .SPORT • SPORT. SPORT »SPORT Versenyben a világ legjobbjaival Néhány évvel ezelőtt még ugyancsak ritkaságnak számitó esemény volt a megyében egy-egy nemzet­közi rendezvény. Nem volt belőle annyi, hogy bárki megunhatta volna. Hiszen a nemzetközi küzdőtérre való kijutás függvénye mindig is az volt, milyen erőt képvisel a megye az adott sportágban. Ügy tűnik 1980-ban külön fejezet kezdődött a megye sporttörténetében. Idén már egyre több ver­senyágban mondható el; Bács-Kiskun minden ed­diginél szélesebbre tárhatja kapuit. Számos sport­ágban jutott el arra a szintre a megye, hogy 'felve­hette a versenyt a világ legjobbjaival. Miközben a tavasszal még azért 'izgultunk, hogy minél több megyebeli versenyző teljesítse az olim­piai kiküldetési szintet, hazai pályákon már zajlot­tak a világ figyelmét felkeltő események. Gondol­junk csak a KSC férfi röplabdacsapatának szerep­lésére a Kupagyőztesek 'Európa Kupájában. Dicsé­retes teljesítménnyel tette le névjegyét a nemzet­közi küzdőtéren. Közben gyarapodtunk. Bővültek azok a létesít­mények, azok a lehetőségek, amelyek révén me­gyénk élsportolói magas színvonalú szakmai mun­kát végezhetnek. Sportcsarnokot, futófolyosót avat­tak Kecskeméten. Harta tornatermet, Dunavecse sportcsarnokot kapott. / Az MTI telexgépei világgá „kopogták” a hírt: „Gönczi Róbert, ■ a KSC ökölvívója legyőzte Hor- tát, a világbajnokot,” Mészáros Csaba, a-kiskunha­lasi tornasport nagy reménysége az ifjúsági Európa- bajnokságra utazott. Kiskunhalason hat válogatott részvételével rendeztek nemzetközi lovasversenyt! Legjobb cselgáncsozóink, Kecskemétről, Bajáról Bécsbe, a kontinens legjobbjainak vetélkedőjére utaztak. A legnagyobb örömhír természetesen valameny- nyiünk számára az volt, hogy öt Bács-Kiskun me­gyei sportoló került az olimpiai utazó keretbe. Szű- kebb pátriánk sporttörténetében először. S közülük Kincses Tibof~ bronzéremmel', Varró József negye­dik helyezéssel térhetett haza. Alig „hevertük ki” az olimpia remek küzdelmeit, hazai pályán máris tíz szocialista ország legjobb ifjúsági birkózóinak fogadására készült a megye- székhely. Nem sokkal később Európa egyik legkor­szerűbb go-kart stadionjának felavatására került sor Kecskeméten. Tizenegy ország legjobbjainak részvételével. A kosárlabda-szurkolók sem panaszkodhattak. A moszkvai olimpián negyedik helyezést elért magyar női válogatott, az Európa-bajhokságra készülő to­vábbi 'három nemzet legjobbjaival Kecskeméten tur­nézott. Rangba ú alig maradt el ettől a tornától a férfiak hagyományos kupaversenye, amelynek a színvonalát az európai klubcsapatok legjobbjai közé sorolható KK Belgrád* részvétele tett színvonalassá. Alig fújták le az utolsó mérkőzést, máris a sakko­zók ültek asztalhoz. Még pedig egy dicséretes, új kezdeményezés résztvevői; a nemzetközi gyermek- sakk-csapatverseny mezőnye. Frauenfeldből hír érkezett. Kétszer csendült fel a magyar Himnusz. S egyik alkalommal a kecske­méti Tóth-Baranyi Sándornénak is szólt, aki tagja volt a Duna-Alpesi Kupa csapatversenyét megnyert magyar együttesnek. Ezzel szinte egyidőben Párizs­ban is elhangzott egy magyar név: Abonyi Imre neve, aki példás versenyzői pályafutásáért, emberi magatartásáért fair play-díjat kapott a nemzetközi lovasszövetségtől. Alig egy héttel később Kecskemét volt a házi­gazdája a Judo Kupa nemzetközi versenynek. Ugyanakkor pedig Windsor,ban szerepeltek négyes- fogat-hajtóimk a világbajnokságon. Októberben nemzetközi tornán lett kupagyőztes a KSC férfi röplabdacsapata Belgiumban. Itthon új sportág de­bütált. A GAMF rögbicsapata Kecskeméten fogadta a Celtic Wien együttesét. Az év hátralévő része szintén nem maradt ran­gos nemzetközi esemény nélkül. November végén versengett a megyeszékhelyen a BÁCSPRIM nem­zetközi sakkverseny mezőnye. Decemberben Kis­kunhalason a kontinens legjobb gyerektornászai ta­lálkoztak, immár hagyományosan a Túlit Péter- emlékverseny keretében. Kézilabdában a Schober— Tüske játékvezetői kettős nemzetközi minősítést kapott. A teljesség igénye nélkül talán ennyi is elég an­nak érzékeltetésére, milyen erőteljes pezsgés indult meg a megye élsportjában. S ami még külön ör­vendetes, egyre több sportágban kerültek a megye legjobbjai a nemzetközi szintre vagy annak közel­ségébe. A megye élsportja versenyben van tehát a világ, a kontinens legjobbjaival. S ez a tény a jó munka bizonyítéka. Ezt kell tovább tökéletesíteni, finomítani, hogy a jövőben is versenyképesek legyünk. AZ A PILLANAT... Az első (úgy általában). Mé­regetik egy­mást. Az egyik indít, a másik kontráz; repül, a judós. Ma­gasba lendül a vezetőbíró ke­ze; i ppon! Az előkészítés oly­kor perceket vesz igénybe, de a döntés; egy pillanat. Az a pillanat, ami­kor egy év (vagy évek?) munkája „úszik” el... Vagy éppen di­csőséggé érik... Kincses első pillanata r— Pontszer­ző akartam lepni. Hogyan N** is álmodhattam én az olimpiá­ról!?, Vagy mégis? Igen, talán volt egy olyan pillanat, amikdr először éreztem felcsillan­ni’ a reményt. A bolgár, a hol­land nemzetközi verseny és a Hungária Kupa után. Amikor be­válogattak az Európa-bajnokság- rg., Pedig a „lehetőséghez képest” nem sziporkázott túlságosan. Ötö­dik hely, több nem jött be ... — Bármilyen hihetetlen is, elé­gedett voltan\. Amit vártam ma­gamtól, hoztam. Plusz erőt adott, hogy a döntő küzdelemben egy akció téves megítélése miatt kap­tam ki. Jobb voltam, Megvertem a világbajnokot is. Bíztam ... Bár dobogóra nem kerültem a .már ismert okok miatt, de az olimpia akkor elérhető közelségbe került. KözjátékTóth Béla a junior Európa-bajnok, Petz a másik súlycsoportbeli rivális, nem hozta magát. A nemzetközi versenye- ken sorra „elvéreztek”. Maradt tékát Kincses Tibor az egyetlen legmegbízhatóbbnak tűnő jelölt. jOlimpla: „Ugorjunk” egyet. Bármilyen szép volt is; már több­ször is felidéztük, átéltük Kincses Tibor bronzérmének történetét. A magyar pillanat, sajtónyelven szólva; lerágott csont. Olimpia után. Itthon... — Hogy mi változott az éle­temben,? Többen megismernek az utcán. Élménybeszámolókra, be­mutatókra hívnak. Mindenütt na­gyon kedvesen fogadnak. Jó ér­zés. nagyon jó... Állítólag a siker jót tesz a súly- gyarapodásnak. Vagy csak a mér­leg romlott el? MESTERFOKON hét... Szándékosság azonban nem volt benne. Ugyanúgy edzettem, mint azelőtt. 5 akkor jött a ma­gyar bajnokság. Az első csaló­dás ... A mérlegen 1,20 kg több­letem volt. Nem hittem a sze­memnek. Rajtam még fél kilónál ■több nem volt verseny előtt. Én arra úgy vigyázok... Űjra szólí­tottak. Újra felcsapódott a mér­leg nyelve;- még- mindig 90 deka plusz. El voltam kenódve. Egy órát rögtön rádolgoztam. Izzad­tam, futottam. Űjra csak 90 deka plusz. Állítottak a mérlegen. Ak­kor már „csak” plusz 40 dekám volt. Idő azonban már nem ma­radt a fogyasztásra. Hát nem engedtek indulni a magyar baj­nokságon ... Meg is kaptam a „beosztásom”. A következő pillanat (Kincses pillanata?). A szándék titok. Te­hát van: És ez jó (a magyar ju­donak, a megyének, Kincsesnek). — Nagyon kemény a harc. Az eszközök pedig... Nemzetközi minősítést szereztem. Egy kicsit néha kíméletlennek kell lenni ön­magámmal szemben is. Másként aligha tudom megtartani. Föld­harc, súlyfegyelem... A program nagyon nemzetközi. Már januárban kezdődik. Az ál­lomások : Párizs, MNK, Poznan, csapat EB ... Vajon hol, mikor, milyen ran­gú-rendű versenyen jön össze az a pillanat, amikor Kincses ismét „megvillanhat”? A kiskunha­lasi Szilády Áron Gimná­zium első éves tanulója. A né­gyes-ötös „mi­nősítéshez” a Fazekas Gábor Általánosban kapott alapot. Csakúgy, mint .tornában. Pa- czolay Gyula testnevelőtanár „tornászszeme” azonnal fenn­akadt rajta." Mindig talpra esett. Olyan jó kötésű gyerek­nek ? nézett ki. Volt valami a mozgásában, ami megraga­dott.” Nem tudni pontosan, hogy az alig 16 esz­tendős fiú ed­dig hány ér­met, első és dobogós helye­zést, kupát és vándorserleget, tiszteletdijat és emlékplakettet „gyűjtött öSsze”. De talán nem is ez a fontos. Inkább az, hogy Mészáros Csaba neve ma már is­— Azt mondják, az olimpia után kiengedtem egy kicsit. Le­merősen" cseng a magyar torna­sport hazai élvonalában. S talán azt sem túlzás megemlíteni, hogy BARÁTSÁG, ÜGYESSÉG ÉS A CSALHATATLAN TÜKÖR Nagy* sikerek kis titkai A ' kecskeméti röplabdasport országos elismerése, nemzetközi kilépése egyértelművé teszi az ott folyó szakmai munka helyessé­gét. Ennek a magas színvonalú tevékenységnek az egyik zászló­vivője Dunszt Ferenc, a Katona József Gimnázium testnevelő ta­nára, a KSC-utánpótlás egyik edzője. Irányítása alatt tizenegy alkalommal nyert a csapat Or­szágos Középiskolás Kupát, több ízben volt első az Országos Ser­dülő Bajnokságon. 1972-ben NB I-be. segítette a felnőtt röplabda­csapatot. Négy évig irányította őket az élvonalban. Jelenleg utánpótlást nevel. Példás peda­gógiával, szakértelemmel. — Hogyan is kezdődött, s egyáltalán mi táplálja ezt a „sze­relmet” a röplabdával? — kér­dezem. — 1958-ban leérettségiztem, hazakerültem Kecskemétre. Nyitrai Emil bácsi akkor a Spar- tacusban „csinálta” a röplabdát. Hívott, hogy menjek játszani. Örömmel mentem. Aztán 1960- ban felvettek a főiskolára. Ko­sárlabda, torna és röplabda volt a szakágam. A magasabb szintű szertornától tartottam egy ki­csit, a kosárlabdára nem voltam jó, hát a röplabdánál kötöttem ki. Hogy mi „ragasztott meg” végül is egy életre ennél a sport­ágnál?' Azt hiszem döntő fontos­ságú volt az az indítás, amit a főiskolán Tarnawa Ferdinándtól, az edzőmtől kaptam. Az ő szemé­lyes varázsa. Ez olyan sportág, aki ebbe egyszer belekóstol, fa­natikusa lesz. Dunszt Ferenc ilyen fanatikus lett. Talán ennek is köszönhető, hogy a sportban Kecskemétet ma a röplabdáról jegyzik messze földön. 7— A közvélemény szamára volt egy máig is érthetetlennek tűnő döntése: négy évi eredmé­nyes NB I-es edzői tevékenység után egyszer csak bedobta a tö­rülközőt ... — Az NB I-es követelmények olyan magasak lettek, hogy „fél­emberként” • már nem tudtam ellátni a feladatomat. Volt olyan hónapom, hogy négy napot taní­tottam a munkahelyemen. Én szeretem, imádom a röplabdát. Tán nélküle nem tudnám leélni az életem. De elsősorban pedagó­gus vagyok. Ezért döntöttem úgy. — Említette, líbgy rohamosan fejlődik a röplabda. Milyen irányba? Egyáltalán: mi a titka annak, hogy Kecskemét verseny­ben tud lenni a leg jobbakkal? — A védekezés és a mezőny­munka jobb kidolgozása nagy lehetőségeket rejt. De ehhez rengeteget kell dolgozni. Felis­mertük, hogy 9—10 éves kortól nagyon jól fejleszthető tulajdon­ság az ügyesség. Ez a mi vessző- paripánk. De amíg eddig eljutot­tunk, kemény pofonok értek ben­nünket 1965,66-ban a Szekeres. Pápai féle társaságot Beregszá­szi Szabolccsal elvittük az ÓIK döntőre. Esélyesnek hittük a csa­patunkat, hiszen ITSK-Katona kombináció volt. Aztán a nyír­egyházi, meg a kaposvári fiatal gyerekek jól elvertek bennünket. Ott döbbentünk rá: a jövő az ál­talános iskpla! 1968-tól elkezd­tük szervezni. Ma Kecskeméten naponta hat­vanhárom általános, harminc­négy középiskolás és tizennégy NB I-es játékos röplabdázik. hat edző irányításával. A magyar felnőtt röplabda-válogatottnak Kecskemét három játékost ad, az ifinek ötöt. Közvetlenül. Közvet­ve? ... A magyar élvonalat je­lentő csapatokban számos kecs­keméti játékos tölti be „a leg­jobb” fogalmát. — Mi egymás közt is gyakran beszélünk arról, hogy milyen szép ez az eredmény. De folyton azt kutatjuk: hogyan lehetne még jobb? Alapvető jelenség is az ügyesség magas szintű fejlesz­tése az utánpótlás korúaknái. De csak ezzel már nem elégszünk meg. Amikor a törökök a KEK- ben megvertek bennünket, más­nap már kielemeztük Szábolcs- csal — ő profi ebben, nagyon jó szeme van — és az ifik már azt a variált játékot csinálták. Ne­künk minden meccsen négy—öt gyerek jegyzetel. Az á csalhatat­lan tükör. A levont következteté­seket, a tanulságokat nem csak a felnőtt csapat játékába építjük bele, hanem valamennyiébe. Ezek a szakmai újítások végiggyűrűz­nek a serdülőktől a felnőttekig. — A dolog emberi oldaláról hogyan fogalmazható meg ez a példás összetartás, együttműkö­dés? — A hat edző nem külön úton jár. Egy ügyet szeretünk, szolgá­lunk. Őszintén örülünk egymás sikereinek. Barátok vagyunk. A LÓ KÉRI AZ ÉTLAPOT A Kiskunhalasi Határőr Dózsa nemzetközi hírű lovasiskolája kí­vülről szemlélve téli álmát alusz- sza. A kép azonban csalóka, mert valójában a „'műhelyben” — kap­kodás és sietség nélkül ugyan, de — mindenki teszi a magáét. Hogy mégis mit? Serdülők, ifjúságiak adják egy­másnak az öltöző kilincsét, Áz ablak mellett Varró József olim­pikon újságot lapozgat. — Azt hittem, nyeregben talá­lom ... — Ott vagyok — mondja ne­vetve, s rámutat a szaklapra, — Nézzen ide, milyen korszerű mód­szerekkel készítik a * szovjeték, meg a nyugatiak a lovakat. Kör alakú medencében úsztat­ják. Az egyik változatban a me­dence közepén egy kis „sziget” áll az úsztató rendelkezésére. A másik szerint körbe kell sétálni a „fakóval”. De ez a módszer is jobb, mint a napi négy-öt órás lovaglás. Jobb a lovasnak, s jobb a lónak is. A célt, a tüdő kapaci­tását remekül fejleszti az úszás, s ugyanakkor megkíméli a lába­kat. ’ A ló kisétál a medencéből, infrálámpák szárítják, s tisztán, edzett állapotban sétálhat be az istállóba. kezdik megismerni a nemzetközi küzdőtéren is. — Nagyon magasak a követel­mények — mondja. — Két „fronton” is helyt kell állni. Az első a tanulás, utána a torna. Ha az iskolában vagyok, a tornára gondolok. Ha viszont edzek, ak­kor az jár az eszemben, hogy is­kolai kötelezettségeimet hanyago­lom él. — Mennyit edzel naponta? — Körülbelül három-négy órát. — Milyen évet zártál? — Eredményesség szempontjá­ból nem volt rossz esztendő. De bennem inkább az maradt meg, hogy nehéz év volt. A nemzet­közi versenyek nem jöttek be igazán. — A hazai mesterfokú bajnok­ságon viszont dobogóra kerül­tél. .. — Pedig nem hittem volna ... A verseny előtt elégedett lettem volna a döntőbe kerüléssel. Ügy érzem, talajon a cukahara hozta meg a bronzérmet. — Hogyan tovább? — Szeretném továbbfejleszteni eddigi tudásom. A nagy álom a nemzetközi élmezőny. Addig azonban még nagyon sokat kell dolgozni. — Teher, vagy lemondás szá­modra a torna? — Nekem a torna játék is. munka is. Ez a hobbim... — Sőt, már szón sem kell meglepődni — mondja a moszkvai olim­pia negyedik helyezettje —. ha ezek után „kiszól” a bokszból, s ké­ri az étlapot... A lovassport élvonalába tar­tozó országok­ban már a ló étrendjét is tu­dományos alapossággal állítják össze. Zabot alig eszik. Annál több tablettát, különböző kon­cén trátumokat. Attól függően, hogy a felké­szülés melyik szakaszában van. A ló tehát ha a szó szoros ér­telmében is kérheti az ét­lapot, a telje­sí ményét alap­vetően' megha­tározhatja, hogy megkapja-e, andre szüksége van. — A jövő szempontjából ez az egyetlen járható út — mondja Hirling József, alezredes, a lo­vasiskola népszerű parancsnoka. — Hazai és nemzetközi ered­ményeink arra köteleznek ben­nünket, hogy lépést tartsunk a növekvő követelményekkel. A vil­lanymotoros jártatót már a kö­zeljövőben meg szeretnénk csi­nálni. Sőt, mindent megteszünk annak érdekében is, hogy. égy úszómedencét összehozzunk, egye- - lőre nyári használatra. Reméljük, hogy ebben segítségünkre lesznek, mindazok, akik szívükön viselik a kiskun halasi lovassport to­vábbfejlődését. Gambrinusz felkapja a fejét a I bokszban, amint Varró Józsefet'* meglátja A tekintete szinte kér­dezi; megyünk? — Együtt voltunk Moszkvában. Nagyon jó versenyló. Megbízható. A magyár díjugrató csapat a Szovjetunió, Lengyelország és Mexikó után a negyedik helyen végzett az olimpián. Az együttes tagja volt Varró József is. Még­pedig nem is akármilyen szerep­körben. a magyar csapat értékelhető le­gyen. Célba ért Itthon az országos bajnokságon, két forduló után már mindenki bajnoknak kiáltot­ta ki. Aztán a legbiztosabbnak hitt ló a harmadik napon „lever-, te” az aranyat... — Csalódott? — Én már rutinos versenyző­nek számítok, erre mégsem gon­doltam. Nem lennék őszinte,, ha ezért csak a lovat hibáztatnám. Hiszen, ha igaz, hogy g siker a lovas és a ló harmonikus együtt­működésével érhető el, akkor ... Szeretem a .lovat, a lovaglást, mert nehéz, kiszámíthatatlan, mert mindig más Ezért örülök, hogy lovas lettem. Szakemberek mondják a ló ki- ismerhetetlenségéről, hogy megta­nulni lovagolni, talán egy élet is kevés. A lovaglást, a sportot meg­szeretni kevesebb is elég. Ez bi­zonyítja Varró József példája, aki a többre, jobbra törekvés szándékával készül valamennyi versenyre. . S ez lehet további sikereinek legfontosabb záloga. — Utolsónak indultam, s akkor már tudtam, hogy az előttem lo­vagló Balogi leesett, majd újra lóra ült, ,de eltévesztette a pályát. Nekem tehát döntő hiba nélkül kellett célba érnem, ahhoz, hogy Banczik István összeállítása 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom