Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mm™«, i KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. december 24 üléséről mm A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. december 2-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, f a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évt. 284. szám Ára: 1,20 Ft 1988. december 4. csütörtök A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintve, megállapította: Európában és a világ más térségeiben erősödik az a ÜZEMAVATÁS KECSKEMÉTEN Már teljes kapacitással termel a bébiételgyár Két hónapon át tartó sikeres próbaüzemelés után, tegnap ünnepélyes külsőségek között felavatták a 230 millió forintos beruházással épült kecskeméti bébiételgyárat. Az avató ünnepségen ott volt dr. Kovács Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Balogh Királyné, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára,„ dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkára, Mihalusz Ferenc, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója, az új üzem létesítésében részt vevő kivitelezők, valamint a megye, és a város számos közéleti személyisége. Az egybegyűlteket Dajka Já- nos né, a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának titkára köszöntötte, majd Hantos József, a gyár igazgatója mondott avató beszédet. Részletesen ismertette a bébiételgyár létrehozásának körülményeit. Mint mondotta, a társadalmi szempontból is nagy fontosságú üzem létesítésére, a Kecskeméti Konzervgyárat jelölték ki, s a feladatot a gyár kollektívája vállalta. Akkor még senki sem sejtette, hogy a generálkivitele• A bébiételgyár sterilizáló- felvétele) és csomagolóüzemében. (Tóth Sándor zői szerep is a konzervgyárra hárul majd. A bébiételüzem létrehozásában végüTis igen sok építőipari szervezet vett részt, amelyek közül a legnagyobb munkát a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz építőrészlege, és természetesen a konzervgyár építőbrigádja végezte. Az igazgató szólt arról a sok- iiányú segítségről is, amit a különböző intézmények vezetői és dolgozói nyújtottak a bébiétel- receptek kíaolgozásában, a gyártáselőkészítésben, s végül megköszönte az üzem létrehozásában és a gyártás megkezdésében közreműködők segítő munkáját. Elmondta, hogy az új üzem"evente 30 millió üveg bébiételt fog gyártani 29-féle receptúra szerint. Eddig a próbagyártás során 3 millió üveggel készítettek, ezt már ki is szállították a kereskedelembe. Év végéig még másfél millió üveggel gyártanak. Ezután Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára köszöntötte a gyár kollektíváját, majd kitüntetéseket nyújtott pl az új üzem létrehozásában kiemelkedő munkát végzőknek. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Hantos József igazgató, bronz fokozatát Kerényi János beruházó. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta Schmidt János konzervipari kutatónak. Adamics Máriának, a tröszt beruházójának, dr. Bükki BéIónénak, a tröszt beruházási osztályvezetőjének, Kiss Jánosnak, B. Tóth Antalnak, Toricska Gyulának, Zsigmond Lászlónak, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozóinak. Hantos József a gyár 24 dolgozójának vállalati kiváló dolgozó kitüntetést adott,át. A megyei és a városi pártbizottság nevében dr. Kőrös Gáspár köszöntötte a gyár kollektíváját, és a bébiételüzem létrehozásában részt vevőket. Ezután a vendégek megtekintették a már működd új üzemet, amelynek avató szalagját Balogh Károlyné vágta át. N. O. Púja Frigyes hazaérkezett Belgrádból Szerdán hazaérkezett Budapestre Púja Frigyes külügyminiszter, aki Joszip Vrhovecnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi külügyi titkárának meghívására tett hivatalos, baráti látogatást Jugoszláviában. A belgrádi repülőtéren Joszip Vrhovec búcsúztatta. Fogadásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Zlatan Kikic, a budapesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügyvivője. • BELGRAD Púja Frigyes külügyminiszter kétnapos belgrádi látogatásáról szerdán délután a következő közleményt adták ki: Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Joszip Vrhovecnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyi titkárának meghívására 1980. december 2-án és 3-án hivatalos, baráti látogatást tett Jugoszláviában. A magyar. külügyminisztert belgrádi tartózkodása során fogadta Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szociálist^ Szövetségi Köztársaság Allamelnökségének és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja és Vészelin Gyurano- vics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. Púja Frigyes külügyminiszter és Joszip Vrhovec szövetségi külügyi titkár áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, és véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két miniszter megállapította, hogy a két ország baráti kapcsolatai és jószomszédi együttműködése eredményesen fejlődnek. Megerősítették országaik készségét a sokoldalú kölcsönös együttműködés további fejlesztésére. Hangsúlyozták a hosszú távú gazdasági együttműködés és a határ menti kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét. Síkra szálltak az együttműködés erősítéséért a tudomány, a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás területén. Á tárgyalásokon ez alkalommal is nagyra értékelték a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség szerepét a két ország népei jószomszédi viszonyának és barátságának erősítésében. A két miniszter kifejtette kormányának álláspontját és értékelését az időszerű nemzetközi kérdésekről. Rámutattak valamennyi ország aktív elkötelezettségének szükségességére a béke, a nemzetközi biztonság és az enyhülés erősítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a tényleges leszerelés, valamint az egyenjogú nemzetközi együttműködés érdekében. A miniszterek megerősítették, hogy Magyarország és- Jugoszlávia kész a jövőben is konstruktívan hozzájárulni e célok meg v alósításához. A két miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a baráti és a kölcsönös megbecsülés légkörében folytatott megbeszélések hozzájárulnak a magyar—jugoszláv kapcsolatok és a jószomszédi együttműködés további fejlesztéséhez. Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Joszip Vrhovec szövetségi külügyi titkárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) felismerés, hogy mielőbbi konkrét és határozott lépésekre van szükség az emberiség békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, különösen a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezéséért. Az enyhülési folyamat útjában álló akadályok leküzdése az egész emberiség alapvető érdeke. O A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagországával együtt következetesen törekszik a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika fenntartására és elmélyítésére, az egyenlő biztonság és az együttműködés erősítésére. Síkraszáll a leszerelés ügyének érdemi előmozdításáért, a népek függetlenségének tiszteletben tartásáért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok javításáért. Azért tevékenykedik, hogy elősegítse a Varsói Szerződés tagállamai közös kezdeményezéseinek, javaslatainak megvalósulását, hozzájáruljon a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásához. O A bonyolultabb és feszültebb nemzetközi helyzetben jelentős esemény a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek madridi találkozója. Európa és az egész világ népeinek érdekeit szolgálja, ha minden küldöttség felelős hozzájárulásával, konstruktív szellemben előremutató lépéseket siketül tenni a Helsinkiben közösen elfogadott elvek és ajánlások megvalósításáért. Különösen fontos, hogy a találkozón döntés szülessék az európai katonai enyhüléssel, a bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. Hazánk képviselői a madridi találkozón is az enyhülési folyamat továbbviteléért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért tevékenykednek. A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmány szellemében az elmúlt időszakban is következetes erőfeszítéseket tett az enyhülési folyamat szerves részét alkotó politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére a tőkés országokkal. Ez fejeződött ki parlamenti küldöttségünk svédországi és finnországi, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének ausztriai látogatásában, valamint a brit külügyminiszterrel és a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesével Budapesten folytatott megbeszéléseken és más találkozókon. A nemzetközi politikai és katonai feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a hivatalba lépő amerikai kormányzat konstruktív álláspontra helyezkedne a világbékét érintő kérdésekben. A Magyar Népköztársaság az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek alapján továbbra is kész a kapcsolatok fejlesztésére az Amerikai Egyesült AllamokkaL O A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tovább erősödtek, eredményesen fejlődtek párt- és államközi kapcsolataink a szocialista országokkal. Kádár János és Gustáv Husik elvtárs pozsonyi megbeszélése hasznosan járult hozzá pártjaink, népeink, országaink sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocialista közösség javát és a béke ügyét is szolgáló internacionalista együttműködésünk elmélyítéséhez. A szovjet, a bolgár, a jugoszláv, a lengyel párt és kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseken, a magyar parlamenti küldöttség bulgáriai látogatása, valamint a Heng Samrin vezette kambodzsai küldöttség budapesti tárgyalásai során kölcsönösen hasznos véleménycserékre került sor a szocialista építés és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. E találkozók eredményesen segítették kétoldalú kapcsolataink továbbfej lesztését. O Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönösen jobb megismerését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erősítését mozdították elő a bangladesi, az ecuadori, a holland, a norvég, a nyugatnémet, az olasz és az osztrák kommunista párt képviselőivel folytatott megbeszélések, valamint küldöttségünk részvétele a Kolumbiai Kommunista Párt kongresszusán. O A kommunista pártok közös helyzetértékelésének, összefogásának, együttes fellépésének szükségessége fejeződött ki az európai tőkés országok, illetve a karib-tengeri országok kommunista pártjainak tanácskozásán, és az ott elfogadott dokumentumokban. A magyar kommunisták szolidárisak e térségek pártjaival a dolgozó tömegek érdekeiért, a társadalmi haladásért, a nemzetközi biztonságért folytatott következetes küzdelmükben. A Központi Bizottság nagyra értékelte a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom közös Imperialistaellenes harcának kérdéseiről októberben Berlinben rendezett nemzetközi tanácskozás munkáját. A találkozón részt vevő 116 kommunista és munkáspárt, valamint más forradalmi, nemzeti demokratikus párt és felszabad ítási mozgalom küldöttsége hangsúlyozta a három fő forradalmi erő közös elkötelezettségét az imperializmus elleni fellépésben, a viágbéke megőrzésében, az együttműködés elmélyítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris minden erővel, amely a békéért, a társadalmi haladásért küzd a monopoltőke hatalma, az újgyarmatosítás, az imperialista beavatkozás ellen. o II. A Központi Bizottság áttekintette az idei gazdasági munka tapasztalatait, és elfogadta az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a vállalatok és a szövetkezetek, a dolgozó kollektívák a gazdasági élet minden területén eredményes erőfeszítéseket tettek a feladatok megoldásáért. Az 1980. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítnató: — A népgazdaság a tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően fejlődik. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege jobb az előirányzottnál. Szervezettebb a vég(Folytatás a 2. oldalon.) o AZ ÉRTÉKESÍTÉS BIZTONSÁGA A LEGFONTOSABB Eredmények, tervek a kisüzemi zöldségtermesztésben A kecskeméti Tudomány és Technika Házában tegnap szakmai értekezletre gyűltek össze a megyei kisárutermelést irányító és szervező szövetkezeti és állami vállalatok, intézmények képviselői. Mezőgazdasági termelésünkben jelentős szerepet tölt be a háztáji, a kisüzemi és a hobbikertekben előállított zöldség és gyümölcs. Bács-Kiskun megyében az országos átlagnál nagyobb a súlyuk. Termelésük 1977-től dinamikusan növekedett, az áfészek és a mezőgazdasági nagyüzemek szervező tevékenységének köszönhetően ki- szélesedett. Jelentősen javult a termelés színvonala is. A hagyományos kisüzemek mellett a városok környékén kialakultak az úgynevezett hobbikert- övezetek. A termelésben részt vevők köre ma már kiterjed a lakosság szinte valamennyi rétegére. A -megyében élő százkilenc- venezer családból több mint száznegyvenezren valamilyen formában részt vesznek a kistermelésben és a mezőgazdasági árualap mintegy 35—36 százalékát állítják elő. A kisárutermelés tehát a gazdaságfejlesztő célkitűzés szerves részévé vált. A fő törekvés a közös nagyüzemi gazdaságok termelési színvonalának emelése. Ezzel szoros összefüggésben azonban fontos a háztáji termelés oly mértékű fenntartása, támogatása, sőt egy-egy ágazatban a fejlesztése, amennyire ezt a termelési, az ellátási, a beruházási és a munkaerő-gazdálkodási tényezők meghatározzák. Dr. Hódossi Sándor, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese a háztáji zöldségtermesztésről elmondotta, hogy hazánkban évente mintegy 1 millió 800 ezer tonna kerti veteményt, — 10—11 milliárd forint termelési értékben — állítanak elő. Mivel minden harmadik kilogramm zöldséget exportálunk, az egyik fő feladat a minőség javítása. A nagyüzemekre a szervező munkában éppen ezért nagyobb felelősség hárul, hiszen mindezt csak megfelelő gépesítéssel és szaporítóanyag-ellátással oldhatjuk meg. Az igazgatóhelyettes az értékesítés gondjairól elmondta, hogy a nálunk nagyobb termesztői hagyományú országokban már 60—80 éve úgy irányítják a kisárutermelést, hogy nem egymástól elszigetelten, hanem egyidő- ben, azonos minőségű áruval jelentkeznek a piacon. Kecskemét kistermelőinek problémáiról dr. Agud Károly, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője beszélt. Mint mondotta, segítséget jelent az AGROKER egymillió forint értékű kisgépeinek kölcsönzése. Bár, az eddigi tapasztalatok alapjáéi az igényeket csak részben tudja kielégíteni ez a géppark. Hozzáfűzte, hogy a város környékén 500 hektáros zártkertesitésre az engedély már megvan. Az értékesítés a megyeszékhelyen ugyanolyan gondokat okoz, mint máshol. Különösen a 8—10 ládá- nyi zöldséget termelők szaladgálhatnak árujukkal, míg vásárlóra találnak. Célszerű lenne 1981-től bevezetni a helyi ellátás javítására, hogy a piacon árverés formájában vásárolnák fel a kistermelők áruját, így javulna érdekeltségük a felhozatalban, hiszen a forgalmazói ár is őket ösztönözné. Idén a megyei áfészek 50 ezer tonna árut vásároltak fel, illetve juttattak a - fogyasztókhoz. A jövő feladata, hogy az áru útja rövidüljön, és ne a kockázatot alig vállaló ipammutvállalat, a ZÖL.D- KER részesüljön gyakran 50— 100 százalékos haszonban. Pfenning Gyula megyei. főkertész véleménye szerint a nagyüzemi zöldségtermesztés visszaesésével, kell számolnunk a VI. ötéves tervidőszakban, hiszen az 1976—77-ben meghirdetett 4 éves fejlesztési program lejár. Ebben az időszakban a megyében 26 gazdaság részesült 10 százalékos támogatásban, aminek köszönhetően 16 ezerről 22 ezer hektárra nőtt a nagyüzemi zöldségterület. Ahhoz, hogy a kisgazdaságok nagyobb részt vállaljanak a zöldségfélék termelésében, javítani kell a szakirányítás színvonalát, az áfészek és a nagyüzemek termeltető tevékenységét, valamint az anyagi és műszaki ellátást. Bízunk abban, hogy mindez a jövőben még eredményesebbé teszi a kistermelést, és nemcsak egyéni jövedelmüket fogja emelni, hanem a népgazdaságban betöltött szerepük hasznosságát is. Cs. P.
