Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
\ 4 • PETŐFI NÉPE • > 1980. december 18. TUDOMÁNY - TECHNIKA Az építkezések „izompacsirtája” Ahol túl mélyre le kellene ásni ahhoz, hogy az épület alapját biztonságos terhelhetőségű talaj- rétégre helyezhessék, ott az ún. síkalapozás helyett más megoldást választanak. Ezt teszik azok is, akik ingoványos, laza felső rétegű vagy vízzel borított területekre akarnak építményeket telepíteni. Ilyenkor tulajdonképpen ahhoz a régi módszerhez folyamodnak, amelyet már több történelmi múltú város (Velence, Amszterdam stb.) építésénél is alkalmaztak: vastag cölöpök sűrűn egymás mellé való beverésé- vel ún. mélyalapot alakítanak ki. A korábbi századokban a cölöpök anyagául kizárólag a fa jöhetett számításba, ma viszont inkább a vasbeton cölöpöket részesítik előnyben. A több méter hosszú, ennél fogva tekintélyes súlyú cölöpök leverése mindig is komoly feladatot jelentett az építők számára. Napjainkban viszont a korszerű cölöpverő gépek birtokában rutinmunkának számít akár 8—10 méteres cölöpök lesüllyesztése is. A cölöpverő gépek mozgási energiájuknál fogva végeznek ütőmunkát, e módon tudják függőleges vagy ferde irányban leverni a cölöpöket a talajba. A cölöpverő berendezések legegyszerűbb változatánál a nehéz verőkost égy függőleges állványzaton gépi működtetésű csörlőszer- kezet emeli a magasba, hogy onnan azután lezuhanhasson. A legmodernebb változat Viszont a verődugattyús dizelkalapács. Ennél a típusnál a verőmunkát a függőleges hengerben mozgó dugattyú végzi, amely kétütemű dízelmotor módjára működik. Ez azt jelenti, hogy lezuhanva 17— 18 bar nyomásig sűríti össze az üzemanyagot, mely így magától begyullad, s a robbanás 8—10 méter magasra röpíti fel a dugaty- tyút. Eközben tetemes erőhatás irányul az oszlopfőre is, egyre lejjebb kényszerítvén azt. 0 Egy dízelüzemű szovjet gyártmányú cölöpverő, amely percenként 44—45, ' egyenként mintegy '1500 kilogramm erejű ütést mér a lesüllyesztendő oszlopra. Az automatikus működésű gép egy műszakban — a talajminőségtől függően — 23—26 darab nyolcméteres cölöpöt ver le. A gép árboca a földfelszín egyenetlenségeitől függetlenül függőleges helyzetbe állítható, és hidraulikus talpakkal rögzíthető. Légi betegszállítás Bármilyen jól kiépített is egy ország „szárazföldi” mentőhálózata, nem nélkülözheti a légi szál- lííójárműveket, amelyeknek behozhatatlan előnye a gyorsaság és a kíméletesség. A repülőgépeknek Inkább a le- és felszálló- pályával rendelkező nagyobb települések közti betegforgalom lebonyolításában van jelentőségük, míg a helikopterek gyakorlatilag bárhová eljuthatnak, ahol van egy kis sík terület a leereszkedésükhöz. E légi járművök az ország legtávolabbi vidékeiről is rázkódásmentesen és rendkívül gyorsan el tudják szállítani a rászoruló baleseteseket, betegeket, szerencsétlenségeknél a legsürgősebb beavatkozást igénylő sérülteket. A mentő helikoptereken rohamkocsi jellegű ellátást tudnak nyújtani a sérülteknek, betegeknek, így akár az egész légi út során folyhat a harc az életért (a megállt szív beindítása, vérátömlesztés, vagy akár gégemetszés révén is). A repülőgépek és helikopterek speciális feladatai közé tartozik az átültetésre szánt, kioperált szervek, s az átültetésre váró személyek gyors szállítása, vagy az égési sérülést szenvedett, roppant kínokat kiálló*emberek számára nyújtott minél gyorsabb segítség. A hazai Országos Mentőszolgálat számára — a négy repülőgép mellett — jelenleg a két Mi—2. típusú helikopter áll rendelkezésre (ezek egyikét láthatjuk a képünkön). A könnyű, 2500 kp felszállósúlyú helikopter klasszikus elrendezésű, egy 14,5 m átmérőjű főrotorral és a faroktartón elhelyezett, függőleges forgássíkú, kiegyenlítő légcsavarral. A légijármű utazósebessége 200 km/óra körül van, 1000 méter magasságra 5,5 perc alatt emelkedik fel. A pilótán kívül négy személy vagy két hordágy -számára van hely a gépen. A téli álom élettana Az emlős állatok téli álmának alapja, hogy a testhőmérséklet szabályozóját egy másik hőfokra kell átállítani. Ez az új tesithőfok néhány fokkal 0 felett van. Az átállás első következménye egy változó testhőmérsékletű állapot, melyet az anyagcserét serkentő hormonok termelésének csökkenése kísér (pajzsmirigy, mellékvesehormonok), az inzulintermelés ellenben fokozódik. Ha a testhőfok már 20 Celsius-fok alá süllyedt, az említett mirigyek újra fokozottabban kezdenek működni. Ezt az elméletet az ásványianyag- háztartás megfigyelése is alátámasztja. Míg téli álomban a szérum nátriumtartalma alig változik, a káliumsztnt először emelkedik, majd 20 Celsius-fok alatt csökken. Az emelkedő első szakasz alapja, hogy kálium lép ki a sejtekből, mivel csökken a sejt- anyagcsere hormonális serkentése és a vesekiválasztás. A csökkenő második szakasz a hormonális egyensúly eltolódásának - következménye. Ez a két szakasz az először emelkedő, majd csökkenő fehérvérsejt-görbében is megmutatkozik, valamint az először csökkenő, majd emelkedő vércu- korszintben. A szérum kalcium- és magnéziumtartalma nem mutat ilyen szakaszos változásokat, hanem a testhő csökkenésével párhuzamosan emelkedik. Téii álomban tehát a hormonális hatások úgy befolyásolják az anyagcserét, >hogy az állat hete- . ken át elviseli a testhőmérséklet erős csökkenését. A termelés tartalékai a bajai járásban A mikor a VI. ötéves tervidőszak ten- nivalólt meghatároztuk, az MSZMP XII. kongresszusának, s a Központi Bizottságnak az útmutatásaiból, valamint a megyei pártértekezlet által meghatározott feladatokból indultunk ki. Természetesen nem kevésbé fontosak saját testületeink korábbi határozatai, hiszen pártbizottságunk mindig elemzőén, előrelátóan foglalkozott a járás, a községek fejlesztésével. Az előkészítő munkába sikerült bevonni a járásban dolgozók széles rétegelt. Ma már mindenütt ismerik a főbb célokat. Sajnos, számos gond Is nehezíti az előrelátást.. A tanácsi fejlesztések folyamatos egyeztetése, a megye és a községek közölt rövidre szabott határidőkkel történik. Ismeretlenek a felsőbb tanácsi anyagi hozzájárulások is. A községi tanácsok fejlesztési forrásai olyan alacsonyak, hogy az önálló tervezést lehetetlenné teszik. A helyi gazdasági szervek aktív támogatása ma már terveinkben is mutatkozik, de nem ilyen kedvező a járáson kívüli központú ipari vállalatok — gyáregységek, telepek — anyagi segítése. TERVEK A KÖVETKEZŐ ÖT ÉVRE Fejlesztés a mezőgazdaságban A bajai járás területének több mint 90 százaléka alkalmas mezőgazdasági termesztésre. Ahhoz, hogy a talaj- és az időjárási viszonyok kevésbé befolyásolhassák hátrányosan a gazdálkodást, nagyon fontos a belvizekkel gyakran sújtott területeken, például a Mohácsi-szigeten, a teljes ímelio- ráció. Ehhez állami segítségre is szükség lesz. Tervek készülnek az Igali-csatorna és a Kígyós vidékének öntözhelővé tételére. Fontos lenne — és ez is egyik programunk — a nagy értékű kertészeti kultúrák, illetve a vetőmagtermelés megvédése a jégkároktól. A szomszédos baranyai jég- ' kárelhárító rendszerhez hasonlót szeretnénk létesíteni, illetve ahhoz kapcsolódni. Amennyiben sikerül terveinket megvalósítani, nagy területeket vonunk be a termelésbe és a gazdálkodási eredmények ugrásszerűen növekedhetnek. A tartalékok feltárása folya- matos cél, ezek nam hoznak látványos fejlődést, mégis számottevően javíthatják a hozamokat. A legfontosabbak közé sorolja pártbizottságunk a tápanyag- és takarmánygazdálkodás korszerűsítését. Rövidesen megkezdődik több üzem összefogásával a Bajai Mezőgazdasági Kombinát kéz- derrtényezésével a folyékony műtrágyázást lehetővé tevő első agrokémiai központ felállítása. Ha a tapasztalatok jók lesznek, folytatjuk ezek építését. Több szövetkezet részvételével nagy teljesítményű takarmánykeverő üzemet létesítenek Rémen, amelyhez a bajai járás néhány közös gazdasága is csatlakozik. Szakembereink úgy látják, hogy a közeljövő nagy tartaléka a gépesítés költségeinek csökkentése, az energiagazdálkodás javítása. Talán e tekintetben tettünk a legkevesebbet. Ezért gépjavítási társulásokat kívánunk’ létrehozni. Felsőszentivánról indult el ■ ilyen kezdeményezés. A termelési rendszerek műszaki bázisaira jobban támaszkodva megoldható a járás mezőgazdasági gépparkjának garanciális javítása és állandó karbantartása, az alkatrész előteremtése. Az energiatakarékos csávolyi kukoricatárolási módszer — mind a nedves, mind a száraz szemes termény esetében — elterjesztése sok millió forint értékű beruházástól mentesíti üzemeinket, ezenkívül csökkennek a szárítási költségek; Üzemés munkaszervezés, hatékony együttműködés Az energiatakarékosságot segíti az a technológia, amely már jövőre megoldja, a Bácskai Húsipari Közös Vállalat termelése során jelentkező hulladékok hasznosítását, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát sertéstelepén. Tervezzük a kiskunhalas—bajai' vezetéken érkező földgáz igénybevételét is mezőgazdasági célokra. A térség gazdálkodásának arculata kialakult. Alapvető változásokat nem tervezünk. Továbbra is a búza, kukorica, napraforgó, szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a sertéstenyésztés, hizlalás, a szarvasmarha-ágazat marad a legfontosabb. Szükségesnek látszanak azonban további finomítások. Többek között á hibrid napraforgó-vetőmag összehangol-, tabb termelése, a Bácsalmási Állami Gazdaság irányításával. Az erdők ésszerűbb telepítését, kezelését, hasznosítását a jövőben a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdasággal létrejött, és tizenkét mezőgazdasági üzemet tömörítő társulás végzi. Figyelmet fordítunk azokra a termelési rendszerekre, amelyeket a járás mezőgazdasági nagyüzemei kezdeményeztek. Mind a négy rendszer már behálózta az országot. Az értékalkotó tudás, a színvonalas szolgáltatások, a kockázatot kölcsönösen vállaló szerződések alapján, a taggazdaságok gyorsabban juthatnak előre. Az állattenyésztésben fő feladat a szakosított tehenészeti és sertéstelepek belső tartalékainak feltárása, a jobb hozamok, az alacsonyabb költségek. Tovább folytatjuk a sertéstelepek bővítését. Az érsekcsanádi „tojásgyár” jobb kihasználása, valamint a brojler- csirke-telepek bővítése is szerepel : a programban. A szarvasmarhahizlalást új fajták tenyésztésbe vonásával, és Csávolyon egy ezer hízó marhát kibocsátó telep építésével kívánjuk fejleszteni. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet irányításával — főleg a háztáji gazdaságokban — történik a nvúltenyésztés és -hizlalás. Ennek további fejlesztése is fontos. A háztáji gazdaságokban megközelítően 100 ezer sertést hizlalnak évente. Arra törekszünk, hogy ez a szám ne csökkenjen. ’ Az élelmiszeripar Jövője Járásunkban sem fejlődött olyan mértékben a feldolgozás, mint a' mezőgazdasági termelés. Az állami élelmiszeripart a most rekonstrukció alatt álló bácsbo- kodí tejüzém képviseli. Ezenkívül vannak kisebb tejfeldolgozók, és létesül egy jégkrémgyártó üzem is. Megvalósítására a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vállalkozik. A járási mezőgazdasági üzemek társulásával, és a húsipar összefogásával ma már üzemel a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. Gazdaságainkhoz ez az üzem ezer szállal kötődik. A vállalat termékeinek minőségjavítását tervezik, de szükség van az élőexport bővítésére is. A Bajai Hútőház kapacitásnövelésével is elősegítjük a nagyüzemek és háztáji gazdaságok termékeinek feldolgozását. Ennek pontos, együttes megtervezését kérjük az illetékesektől. A mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszeripari tevékenységének értéke meghaladja az állami élelmiszeriparét. Ide tartozik a borászat, pezsgőgyártás, az almafeldolgozás, a nyúl- és sertésvágás, a keveréktakarmány-előállítás. Az ágazatok további fejlesztése mellett újabb iparágak megszervezésére is törekszünk. Legnagyobb élelmiszer-termelő mező- gazdasági üzemünkben, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban megkétszerezik a bor és pezsgő előállítását., valamint az alma feldolgozását. Korszerűbb szervezeti formák A járásban a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése elősegíti a még korszerűbb kapcsolat- rendszer kialakítását. Létrejött sok együttműködési forma. Ezek a kooperációk egy-egy ágazat üzemi kereteiből „törtek” ki. megtalálva az irányításban is a szakosodást. A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart átfogó együttműködések további erősítése, fejlesztése mellett a nagyobb összehangoltságra is szükség lenne. A nemzetközi tapasztalatok összevetésével, a termelési hatékonyságot valóban előmozdító, nem a költségvetésre támaszkodó típust keresünk az együttműködési formáknál. Közvetlenebb külgazdasági kapcsolatokra építve, járásunk mezőgazdasága és élelmiszeripara még nagyobb mértékben képes kivenni részét az exportból. A járásban az állami ipari egységek- önállóságát. jelentős , mértékben kellene növelni. Néhány kisebb egység irányítását— elsősorban a nem bajai székhelyű vállalatok telepei esetében — ésszerűbbnek látjuk a helyi ipari vagy mezőgazdasági üzemek- kezébe adni. Ezzel az irányítás hatékonyságát, a munkaidő jobb kihasználását, a gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást mozdíthatjuk elő. Az ipari szövetkezetekben a termelési profilok korszerűsítése a feladat. A mezőgazdasági üzemek viszonylag kevés ipari terméket állítanak elő a járásban. A két szövetkezeti ágazat együttműködését szükségesnek tartjuk. A jelenlegi árak, a szabályozási rendszer viszont a nagyvállalatokat e kisüzemek fölé helyezik. Több helyütt ezek nem tudnak jövedelmezően működni. Az építőipari munkák elvégzésében továbbra is fontos szerepet szánunk a mezőgazdasági üzemek és a községi tanácsok építőszervezeteinek.. Néhány nagyobb beruházás kivitelezését — a külső építőszervezetek részéről — biztosítva látjuk. A gazdasági fejlődésben gondot okoznak a magas szállítási, rakodási, készletezési, irányítási stb. költségek. A hercegszántói vasútvonal megszüntetésével a forgalom változatlanul keskeny, hiányos burkolatú közutakon folyik, amelyek az illetékesek számításai szerint, csak egyharmad részben felelnek meg a követelményeknek. A szállításokat akadályozza az elavult Duna-híd, a Jugoszláviába irányuló teherforgalom tilalmi Hercegszántón, valamint a dunai víziót szinte teljes kihasználatlansága. Túlzsúfolt a vasút, a rakodó pályaudvarok, terheltek a közutak, mindezek akadályozzák a térség gazdasági fejlődését. Ezen a tarthatatlan helyzéten változtatni elsősorban a központi pénzösz- szegekből lehetne. A hírközlés állapotára jellemző, hogy több posta jelenleg szükség- épületben van, ezeket újra kellene építeni. A nagy mennyiségű ipari anyag, műtrágya, alkatrész beszerzésére Baján nincs mód, ezért szükség van az AGROKER. a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok és más kereskedelmi egységek kihelyezett konszignációs, illetve bizományosi raktáraira. Ezek megvalósításához viszont segítségre volna szükségünk. A lakosság ellátása Célunk, hogy a lakosság életkörülményeit sokoldalúan javítsuk. Néhány gondot felsorolok. Sok helyütt elavultak az egészség- ügyi létesítmények, mondhatnám rosszak. így van ez az iskoláknál, is. A szórakozás feltételei több községben hiányoznak. Az illetékesek vonakodnak a szolgáltatások fejlesztésétől, a kereskedelmi ellátásban — főként a bajai AFÉSZ-nek a városra koncentráló hálózatfejlesztésének következtében — hiányosságok jelentkeznek. Számítunk a mezőgazdasági üzemek segítségére az ellátás javításában. Bácsalmás várossá fejlesztésével járó anyagi befektetések — lakások, szociális otthon, íanácsház — szükségessége mellett, hat község egészséges ivóvízzel történő ellátására szolgáltató vízműtársulás létesítésével kell módot találunk. Társadalmi összefogást kezdeményeztünk a bácsborsódi szociális otthon korszerűsítésére és bővítésére. Iskolai tantermek építésére főként Sü- kösdön van szükség. Nyíltan, őszintén A VI. ötéves terv időszakára vonatkozó elképzeléseket a járás egész lakosságának, dolgozó népének akaratával együtt tudjuk megvalósítani. Támaszkodunk a községek, üzemek, a kollektívák öntevékenységére, a kezdeményezéseket felkarolva segítünk á termelésben. Támogatjuk a tevékeny vezetőket. A nyílt, őszinte politika természetesen nem tűrheti meg a parancsolgatást, a hatalmi pozícióból történő irányítást. Az állami irányítástól is gyakorlatiasabb, a valóságot jobban ismerő munkastílust várunk ahhoz, hogy a munkásosztály, a párt vezető szerepe, akarata érvényesülhessen. Számítunk a járásban élő nemzetiségek támogatására, a társadalmi szervezetek aktív részvételére céljaink megvalósításában. Gál Gyula a bajai járási pártbizottság első titkára Év vége előtt a Kecskeméti Konzervgyárban Bárány Andrást, a Kecskeméti Konzervgyár főmérnökét arra kértük a napokban, adjon rövid tájékoztatót jelenlegi helyzetükről. — A ■ váratlanul beköszöntött zord idő néhány napig a mi termelésünket is akadályozta — mondta a főmérnök. — Elég nehéz volt dolgozóinkat lakhelyükről beszállítani, de szerencsére hamarosan megoldódott ez a gond is. Itt, az I-es telepen jelenleg a bébiételgyártás a legfőbb feladatunk. A szeptember 30. óta termelő üzem november közepétől már két műszakban foglalkoztatja száz dolgozóját. A 27-féle bébiételből naponta átlag 140 ezer üveg készül. December elején megkezdte munkáját a szárítóüzem. A nyolc gép szárítja a külső telepeken tisztított hagymát, amelynek zömét tőkés exportra szállítjuk. Az idei szezonban 3 ezer 530 tonna csemegekukorica került nálunk feldolgozásra, most a dobozok címkézése és csomagolása folyik. 0 Óránként 9 ezer csemegekukoricával töltött dobozra ragasztja fel a német nyelvű címkét a képen látható gépsor. E termékünknek is mintegy 80— 85 százaléka a tőkés exportunkat növeli. Az NSZK, Anglia, Ausztria cégei után az idén már egy amerikai kereskedelmi cég is rendelt tőlünk 900 tonna csemegekukoricát. A kettes telepen teljes erővel folyik az NDK-exportra kerülő vegyesbefőttek készítése, valamint a hazai vásárlókhoz kerülő szörpök és gyümölcsitalok gyártása. Annak ellenére, hogy az időjárás szeszélyei miatt később kezdtük a szezont, sikeres évzárásra van kilátás. Várhatóan 58 ezer tonna készáru kerül le a feldolgozó gépsorokról az esztendő végéig. Tmk-részlegünk a megfelelő terv szerint megkezdte a gépek javítását, a jövő évi szezonra való felkészülést. A legjelentősebb feladatuk a kettes telepen a dzsemgyártó vonal teljes felújítása és korszerűsítése — mondotta befejezésül a főmérnök. a l.
