Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
világ próletArjai, egyesüljetek: AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 296. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 18. csütörtök KUNSZENTMIKLÓS VÁROSIAS FEJLŐDÉSE AZ ÚJ TERVIDŐSZAK FELADATAI KÖZÖTT A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap, Tohai László általános elnökhelyettes elnökletével ülést tartott a mpgyei tanács végrehajtó, bizottsága. Napirendjén két témakör megtárgyalása szerepelt. Áttekintette a testület — Bognár László tanácselnök előterjesztése alapján — Kunszentmiklós Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységét. Megvitatta továbbá — Szabó Lajos, az Állami Biztosító megyei igazgatójának tájékoztatása nyomán — a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vagyonbiztosításának tapasztalatait. A kunszentmiklósi tanács vb- munkájáról adott értékelés — mint más alkalommal is az ilyen beszámoltatás — alkalmat adott a helység fejlődésének, gondjainak alaposabb megismerésére. ■ Csak címszavakban: A dinamikusan fejlődő, városiasodás felé .haladó nagyközségben megerősödött a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. Ipari üzemek, gyárak létesültek, munkahelyek bővültek, megvalósult a teljes körű foglalkoztatottság. Javult az egészség- ügyi, szociális, kulturális ellátás, fejlődött a szolgáltatás, a kommunális ellátás, megoldódott' a vízellátás, a szennyvíz-elvezetés, gyakorlatilag befejeződött a tanyavillamosítás. Erősödött a nagyközség vonzásköre a környező, községek irányában. A szomszédos települések lakossága mind gyakrabban veszi igényibe a nagyközség kereskedelmi és egyéb szolgáltatásait. Kun- peszér községgel közös tanács létesült, ami tovább növelte a felelősséget a társközség iránt. A tanácsi végrehajtó bizottság legeredményesebb intézkedései között a gyermekintézmények fejlesztését, közművek és szolgáltatások bővítését tartják számon. Az óvodai helyek számát százötvennel növelték, s ezzel minden óvodáskorú felvételét lehetővé tették. A kétezer adagos konyha építésével megoldódott a községben a gyermek- és közétkeztetés problémája. Növelték az iskolai napközi otthoni helyek számát, bővült az ifjúság sportolási alkalma, felújították a tornatermet és a sportpályákat. Felújításra került a művelődési otthon, az> öregek napközi otthonában is javultak a körülmények. A százszemélyes diákotthon a tanyai, külterületi gyermekek tanulását teszi lehetővé. A költségvetési üzem fejlesztésével sikerült megoldani a község intézményeinek korszerűsítési feladatait. Olyan építőipari telephelyet hoztak létre, amivel a nagyközség és környéke építési, karbantartási, esetenként beruházási tennivalóit is elvégezhetik. Ot év alatt felépült 476 lakás, elkészült nyolc és fél ezer méter vízhálózat, három és fél ezer méter szennyvízcsatorna, hatezer négyzetméter Járda stb. Az eredmények mellett még' sok az örökölt elmaradottság és a fejlődéssel járó kívánalom. Az- iskolai tantermek szétszórtsága, a felújítások- ellenére is korszerűtlen is-' kólái és kulturális intézmények adják a sürgető feladatO|kat. Az elkövetkező tervidőszakra vonatkozó . konkrét elképzelések arra irányulnak, hogy a nagyközség megfeleljen a középfokú társközpont szerepkörének, a környék lakosságának igényeit is minél jobban kielégítse. Központi egészségügyi szakrendelő, valamint nevelési központ kialakítása szerepel a tervek között. A városiasodás (irányába való fejlődés találkozik a lakosság szándékával és támogatásával, aminek elnyeréséért a társadalmi és tömegszervezetek is sokat tesznek. Szükség lenne arra, hogy a gazdálkodó szervek, vállalatok anyagi erejükhöz mérten nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös célok megvalósításához. Amint a jelentéshez készített kiegészítő értékelés is megállapította, a végrehajtó bizottság — jó együttműködésben a helyi pártszervekkel — irányító, szervező, ellenőrző tevékenységét tervszerűen látta el, testületi működése során a törvényesség érvényesült. A tanács tömegkapcsolata erősödött, a tanácstagi beszámolókra azonban nagyobb gondot kell fordítani a jövőben. Dicsérendők az ügyvitel egyszerűsítési, korszerűsítési törekvések, s egyéb, főleg igazgatási területen elért eredmények. A településfejlesztés érdekében az úgynevezett kordinációs tevékenység javítására van szükség. Hatékonyabban segítsék elő a tanácsi testületek szerepének, a testületi munka színvonalának további növelését. A megyei tanács vb a feladatokra vonatkozó határozattal egyetértve elismerését nyilvánította az eddigi eredményes munkáért. A mezőgazdasági nagyüzemek vagyonbiztosításának tapasztalatairól szóló tájékoztató szerint, amit a végrehajtó bizottság a továbbiakban tárgyalt, megyei viszonylatban a növénybiztosítás teszi ki a gazdaságok biztosítási díjának mintegy háromnegyedét. Négy év alatt egymilliárd 637 millió forint kárkifizetés történt, ami á díjbefizetést 416 millióvál haladta meg. Ez évben csupán jégverés által 36 ezer hektár termőterület károsodott, amelyre eddig 117 millió forintot fizettek ki. Jelentős volt a múlt évi gabonafagykár is. Viták voltak akörül, hogy a biztosító nem fizethet a tervezett ménnyiség után, hanem a hároméves átlaghozam alapján. Míg országosan a gazdaságok 96 százaléka veszi igénybe a növénybiztosítást, nálunk ez 88 százalékos. Fontos népgazdasági érdek a növénykárok lehetőség szerinti megelőzése, annak mérséklése, nagy jelentőségű lenne például a rakétás jégeső-elhárítás megvalósítása. Az állatkároknál a korszerű tartás, az állategészségügyi előírások betartása, az elhullása százalék csökkentése szintén az egész népgazdaság számára jelentene nagyarányú értéknövekedést. Mindebből kiviláglik, hogy közös érdeke a biztosítónak és a termelő üzemeknek az együttes fellépés, a károk csökkentésére hozott intézkedések kiszélesítése, az állam számára is veszteséges biztosítási ágazatok díj- és káregyensúlyának helyreállítása. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a tájékoztatót elfogadta, majd bejelentéseket tárgyalt. T. P. az országgyűlés téli ülésszaka •b . - aj • • • . \r • ■ v . f fe ‘ -jv iQ & S Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Államéletünk kimagasló jelentőségű eseményén, törvényhozó testületünk ülésén részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak t ángy sorozatát: 1. A népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat. Előadó: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. 2. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat. Előadó: dr. Hetényl István pénzügyminiszter. 3. A honvédelemről szóló, 1976- ban alkotott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Előadó: Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. 4. Interpellációk. Ezt követően -t— a már elfogadott napirendnek megfelelően — Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. nére a lakás-, az egészségügyi és a szociális ellátás fejlesztési céljai megvalósultak, sőt néhány területen az ígértnél nagyobb javulást értünk el. A minőség és a gazdasági realitások terve Az Országos Tervhivatal elnöke bevezetőben szólott a népgazdaság előtt álló -feladatokról, a tervek megvalósításának külső és belső feltételeiről, a KGST-orszá- gokkal, közöttük a Szovjetunióval való együttműködés szükségességéről és eredményéről, valamint a nem szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok alakulásáról, majd áttekintette az V. ötéves terv során elért gazdasági eredményeket : A magyar népgazdaság az V. ötéves terv időszakában számottevően fejlődött. A nemzeti jövedelem kereken 20 százalékkal, az ipari termelés 18—'-19 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 13 százalékkal nőtt. A fejlődés nem volt egyenletes. A tervidőszak első három évében nem sikerült gazdaságunk egyensúlyi helyzetén javítani. Az MSZMP Központi Bizottsága a gazdasági helyzet elemzéséből kiindulva 1977-ben a külgazdasági stratégiáról, 1978 decemberében pedig a közvetlen teendőkről, a közelebbi gazdaságpolitikai céljainkról nagy jelentőségű határozatokat hozott. Az 1979— 1980. évi népgazdasági tervek ennek megfelelően jelölték meg a gazdaság fejlesztésére és az életszínvonal alakítására irányuló feladatokat. A legfőbb folyamatok 1979-ben és 1980-ban már a módosított gazdasági céloknak megfelelően mentek végbe. A belföldi felhasználásban a beruházás mérséklődött, a fogyasztás á korábbinál kisébb ütemben nőtt. A termelés meny- nyiségi bővülése lassult, a behozatal csökkent, a kivitel gyorsan növekedett. Az egyensúlyhiány 1979-ben és 1980-ban mérséklődött. Ez azonban azzal is együttjárt, hogy a lakosság reáljövedelme az utóbbi két évben nem nőtt. a reálbér némileg mérséklődött. A teljes tervidőszakra vonatkoztatva, ilyen körülmények között is a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 8—9, fogyasztása 13 százalékkal növekedett. Tudjuk azonban, hogy az átlagok nem mutatják a családok és a különféle foglalkozású rétegek helyzetében levő különbségeket. Számottevő eredmény viszont, hogy a nehezebb gazdasági helyzet elleA VI. ötéves terv időszakában folytatni akarjuk az utóbbi két évben kialakított gazdaságpolitikát, amelyet a párt XII. kongresz- szusa is megerősített. A törvény- javaslat — a kormánynak az országgyűléstől jóváhagyott munka- programja alapján — új célokat,, eszközöket és magatartásformákat, együttesen szigorúbb ősz- szefüggéseket szab meg. Közülük most két összefüggésre, szeretném ráirányítani a figyelmet: a növekedés üteme és az egyensúly közötti kapcsolatra, illetve a beruházások, a műszaki fejlesztés és a terv céljainak összefüggésére. Hatodik ötéves tervünk a minőségi fejlődés és a gazdasági realitások .terve! Tervünk a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedését irányozza elő. Ez úgy érhető el, ha az ipari termelés 19—22, az építőipari termelés 11— 14, a mezőgazdasági termékek termelése 12—15 és a szállítás-hírközlés teljesítménye 13—15 százalékkal növekedik. Több — egymással is összefüggő — oka van annak, hogy a tervidőszakra nem tudunk gyorsabb gazdasági növekedést előirányozni. Az egyik ok: az 1970-es évtized derekán a belföldi felhasználást — a beruházást és a fogyasztást — akkor is gyorsan növeltük, amikor saját forrásainkat, megtermelt nemzeti jövedelmünket már igencsak megcsapolta az, hogy a világpiaci árarányok megváltoztak, és importunk árszínvonala az exporténál sokkal gyorsabban emelkedett. Ezért a külgazdasági egyensúly megbomlott, s ennek helyreállítását kellett gazdaságpolitikánk középpontjába állítanunk. 1L m 8 Az 1980. január 1-én életbe lépett közgazdasági szabályozó rendszer célja? a termelés hatékonyságának , fokozása. A szabályozók hatására a gazdaságok többsége nagyobb gondot fordított árbevételének ■ növelésére, áz olcsóbb, egyszerűbb módszerek bevezetésére, a tartalékok feltárására, a költségek csökkentésére. Jobban ügyeltek a mezőgazdasági szövetkezetekben is a ráfordítások és a hozamok vizsgálatára. Figyelemmel kísérték a technológiai követelmények betartását, az összehangoltabb munkavégzést. Számos példa van arra, hogy miként igyekeztek növelni egyszerűbb módon a gazdálkodás színvonalát. Több szárítóban például nedvességtartalom-mérőt szereltek fel, hogy elkerüljék a túl- szárítást. Az intézkedések hatására sok helyen javult a takarmánygazdálkodás, előreléptek a melléktermékek hasznosításában. A takarmány receptek összeállításánál a legmegfelelőbb béltartalom mellett a legkisebb költségek elérésére törekedtek. Néhány közös gazdaság új, nagy zöld-i tömeget adó takarmánynövénnyel, a tifonnal kísérletezett. Mind elterjedtebb a tejfeldolgozás melléktermékének, a savónak hasznosítása. A tiszakécskei Béke és Szabadság SslsÉs Termelőszövetkezet a költségek csökkentése céljából 14 olajkályhát üzemen kívül helyezett és fatüzelésre tért át. Ugyanebben a termelőszövetkezetben az új szabályozó rendszer hatásait figyelembe véve a tervkészítéskor mintegy 30 százalékos eredménycsökkenéssel számoltak. Valamivel több mint 13 és negyedmillió forint nyereséget terveztek. Az év közben tett intézkedések hatására több mint 15 millió 700 ezer forint a várható mérleg szerinti nyereség. Ez ugyan kevesebb, mint az előző esztendei, de ennék ellenére azt mondhatjuk, hogy az erőfeszítéseknek megvan az eredménye. Hasonló példákat tucatfával 'lehetne sorolni. Az adatokból és a tapasztalatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek igyekeztek rugalmasán alkalmazkodni a szigorúbbá vált köz- gazdasági környezethez. Számos kezdeményezés született a belső tartalékok feltárására, a piaci igényekhez és a helyi adottságokhoz igazodó termelésszerkezet kialakítására. A közös gazdaságok megküzdőitek az időjárás okozta gondokkal is, igyekeztek a hó alól megmenteni a kint maradt termést, úgy tűnik, .hogy ez egy-két mezőgazdasági nagyüzem kivételével sikerült is. Most történik a közös gazdaságokban az évi tervek teljesítésének értékelése, egyúttal készülődnek a jövő esztendőre is. Számításba veszik az állami támogatás módosulását és egyéb szabályozóváltozásokat. Még nincsenek végleges adatok, de az eddigi összesítések azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok zöme eléri vagy meghaladja a tervezett nyereséget. A Bácska és a Duna- melléki termelőszövetkezetekben az előzetes számítások szerint a termelési értéknövekedés meghaladja a tíz százalékot. A késői betakarítás és a partnerek esetenkénti fizetési "késedelme miatt néhány szövetkezet a negyedik ^negyedévben pénzügyi gondokkal _ küzdött. Több közös gazdaság az alaphiány elkerülése végett igénybe veszi a Kölcsönös Támogatási Alap pénzügyi segítségét. Jövőre tovább csökkennek a fejlesztési források, visszafogottabb lesz a beruházás és még jobban kell figyelni a gazdaságosabb termelésre. Ennek érdekében közkinccsé kell tenni az energiatakarékos módszereket, szükséges jobban hasznosítani a termelés során keletkező melléktermékeket, kihasználni a rét- és legelőgazdálkodásban rejlő lehetőségeket és így tovább. Érdemes tanulniok egymástól az üzemeknek, mert egy-egv jó kezdeményezés bevezetésével milliókat lehet megtakarítani, illetve jelentős nyereségre szert tenni. K. S. Azóta és még jó néhány évig kényszerű szükségesség, hogy az exportot gyors ütemben növeljük. | A másik ok, hogy a fejlődés egyik nélkülözhetetlen feltételét, a behozatalt ugyanakkor csak mérsékelt ütemben tudjuk bővíteni, különösen a terméléshez szükséges energiahordozók, a nyers- és* az alapanyagok, de a korszerű műszaki eszközök behozatalát is, mert — amint már említettem — korlátozottak a KGST- országok szállítási lehetőségei felénk és korlátozottak az import finanszírozásához rendelkezésünkre álló eszközök is. A terv arra számít, hogy a kivitelt a termelésnél gyorsabban. 37—39 százalékkal, a behozatalt pedig a termeléssel azonos ütemben. 18—19 százalékkal kell növelni, és ez egyáltalán nem kevés, inkább nagy teljesítményeket kíván a mai viszonyok között. Ezen irányzatok és folyamatok eredőjeként adódik a nemzeti jövedelem növekedésének lehetséges üteme, s ezekből következik, hogy a. terv az eddigieknél alacsonyabb mennyiségi és magasabb hatékonysági követelményeket tartalmaz. A tervidőszakban folytatni kívánjuk a külföldi hitelek- felvételére irányuló tevékenységünket. A hitelfelvétel megtervezésének azonban külső és belső korlátái vannak. A külső korlátok nyilvánvalók: a hitélek hitelezőink tőkeerejétől, valamint a nemzetközi politikai és gazdasági helyzettől függenek. Arra is számítanunk kell. hogy jó néhány ország eladósodottsága miatt a hitelnyújtók óvatosabbá válnak. A megtervezhető hitelek belső akadályaként számolnunk kell a hitelfelvétel pénzügyi és gazdasági terheivel, nemcsak a tervidőszakra, ‘hanem a későbbiekre is. Az ország javát a jövőben is csak olyan hitel felvétele szolgál • ja. amelynek a befektetése több nyereséget hoz devizában és forintban is, mint amennyi a hitelért fizetett kamat. Bár nemzeti jövedelmünk növekményének nagyobb hányadát a külkereskedelmi és fizetési mérleg javára kell fordítanunk, határozott célunk, hogy megőrizzük lakosságunk életszinvönalát, javítsuk életkörülményeit,, növeljük a reáljövedelmet és a fogyasztást. Azt tervezzük, hogy a lakossági fogyasztás 7—9 százalékkal növekedik öt év alatt. Ez csak akkor valósulhat meg. ha csökkentjük a felhalmozást, a beruházásokat. Ezáltal is megváltozik a fogyasztás és a felhalmozás aránya: a régebbi, átlagosan 76:24 százalékos arány 82 százalékos fogyasztási és 18 százalékos felhalmozási részre módosul. Ezermilliárd forint beruházásokra A tervidőszak beruházáspolitikájának és műszaki-fejlesztési te-, vékenységének céljai az előbbiekből meghatározhatók. A tervezhető, Yendelkezésünkre álló forrásokból kereken ezermilliárd forint fordítható beruházásokra, fez — ha tekintetbe vesszük, hogy mind a hazai, mind i a behozott beruházási javak árai emelkednek — az előző öt évivel nagyjában azonos mennyiségű beruházást tesz. lehetővé. Ennek négyötödét, az előző két középtávú tervidőszakhoz hasonlóan, a termelőágazatok, és egyötödét a nem termelő ágazatok fejlesztésére- fordítjuk. A termelőágazatok közül az energiatermelés az eddiginél valamivel nagyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból, mert be kell fejeznünk a Paksi Atomerőmű felépítését. Ezenfelül is érdekünk, hogy növeljük az olcsóbb hazai tüzelőanyagok kitermelését; ehhez új barnaszénbányákat kell nyitnunk, és ki kell aknáznunk a mecseki kokszolható szenet a kohászat számára. (Folytatás a 3. oldaton.)
