Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estid: eleinte túlnyomóan borult IdS, az AltOldón is tóbbfelé, általában gyenge esővel. Ké­sőbb lassanként csökkenő felhőzet, egyre több helyen megszűnő esővel. Eleinte gyenge, változó irányú, majd megerősödő, és észak­nyugatira forduló szél. á legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mí­nusz 2 és plusz 2 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2 és S fok között. (MTI|__________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 295. szám Ara! 1,20 Ft 1980. december 17. szerda Befejeződött az átköltözés az új kórházba Mint arról már korábban hírt adtunk, a hivatalos átadás előtt csaknem egy hónappal, december első napján megkezdődött a gyó­gyító munka a kecskeméti megyei kórház és rendelőintézet 680 ágyas központi tömbjében. Elsőként az 1-es, 2-es, 3-as bel­gyógyászati, az ideg- és a diag­nosztikai osztályok költöztek át az Izsáki úti kórházból. A múlt hét végén megkezdte munkáját az új kórházban az ál­talános sebészet, a traumatológia, az ortopédia, a neuro-traumato- lógia, a szemészét, az urológia és a krónikus sebészeti osztály is. Szombaton éjszaka sor került az első műtétre is, egy gyomor­beteget operáltak meg sikeresen. Az új kórház hivatalos megnyi­tója december 22-én lesz. A pártsajtó kiváló terjesztőinek elismerése • Katanics Sándor szólt a terjesztők további feladatairól. ■ Tegnap a megyei pártbi­zottságon ke­rült sor a párt- sajtó legered­ményesebb ter­jesztőinek évenként ha­gyományos el­ismerésére. A •bensőséges ese­mény t részt­vevőit Kata­nics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára köszöntötte. Méltatva a párt politikáját közvetítő na­pilapok olva­sottságának, terjesztésé­nek jelentősé­gét, szólt a’ ter­jesztés további feladatairól is. Ezután kellemes megbízatását teljesítve átadta a Népszabadság köszönőlevelét és emlékplakett­jét Albert Istvánnak, a bácsalmá­si nagyközségi pártbizottság tit­kárának, Csóka Sándornak, a bácsbokodi községi párttitkárnak, Ferró Ferencnek a kunszentmik- lósi postahivatal vezetőjének, Kol­lár Pálnak, a kiskunfélegyházi vá­rosi pártbizottság munkatársának és Tóth Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat terjesz­tési csoportvezetőjének. Részt vett az eseményen dr. Mezei István, a Hírlapkiadó Vál­* lalat osztályvezetője is, aki a Bács-Kiskun megyei pártbizott­ságnak tolmácsolta a Népszabad­ság és a Hírlapkiadó Vállalat kö­szönetét a központi és megyei pártsajtó terjesztése érdekében kifejtett eredményes ténykedésér ért. Társai nevében is Kollár Pál mondott köszönetét az elismeré­sért, majd méltatta a kiskunfél­egyházi postásoknak a lapterjesz­tés érdekében végzett ügyszerető munkáját. Ennek során bejelen­tette, hogy a január 1-én új for­mátumban és gazdagabb tarta­lommal megjelenő Népszabadság olvasóinak tábora a közelmúlt napokban hatvan új előfizetővel gyarapodott, főleg a Móra- és a Petőfivárosban. Kollár Pál hangütése nyomán az elvtársi, baráti eszmecsere va­lóságos munkaértekealetté terebé­lyesedett, az esemény résztvevői egymást váltva adták közre mun­kamódszereiket, amelyekben min­denekelőtt a jó emberi kapcsola­tok jelentőségét hangoztatták. A pártsajtó kiváló terjesztői ezután Preiszinger Andrásnak, a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat igazgatójának meghívá­sára a sajtóklubban folytatták az eszmecserét. Segítenek a termelés korszerűsítésében A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete tegnap kibővített vezetőségi ülést tartott Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében. A ta­nácskozásra több száz aktivistát is meghívtak. A megjelen­teket dr. Glied Károly, a MAE megyei szervezetének alelnö- ke köszöntötte, majd dr. Matos László elnök terjesztette elő beszámolóját az egyesület munkájáról és a további felada­tokról. Bevezetőjében elmondta, hogy a megyei szervezet tagsága cse­lekvőén részt vett a XI. párt- kongresszus által megjelölt, vala­mint a megyei párthatározatok­ban rögzített mezőgazdaság-fej­lesztési célok megvalósításában, az V. ötéves terv teljesítésében. Sokat tett azért, hogy a tudomá­nyos eredmények minél előbb megvalósuljanak a gyakorlatban. A következőkben áttekintést adott a megye mezőgazdasági ter­melésének öt év alatt elért ered­ményeiről. Utalt arra, hogy az előzetes számítások . szerint — változatlan áron számítva — a termelés 17,6 százalékkal emel­kedett, az előző ötéves tervhez viszonyítva. Összefoglalva, a me­gye agrárgazdasága teljesítette V. ötéves tervét. Ebben a helyes politikán és a népgazdaság egé­szének erőfeszítésein kívül ki­emelkedő szerepük volt a szak­embereknek. Szólt arról, hogy néhány hónap múlva le$z' az egyesület megala­kulásának 30. évfordulója. A há­rom évtized alatt az agrárértelA miség hatékony vitafórumot ala­kított ki, ahol a szervezet min­den tagja egyenlő eséllyel fejthe­ti ki véleményét. A legkorszerűbb eredmények közkinccsé tétele elő­segíti a fejlődést, éppen ezért a Párt és az állami vezetés mindig is számított a MAE tevékenysé­gére. Az elmúlt években tervsze­rű, egyesületi munkát végeztek, a taglétszám több mint' ötszázzal nőtt, és közelíti a 'kétezer-ötszá­zat. — Ez a dinamikus gyarapodás egyiben a szakmai és közéleti ér­deklődés növekedését is jelzi, ta­núsítja- agrárértelmiségünk poli­tikai elkötelezettségét is — hang­súlyozta az előadó, majd így foly­tatta: — Tagjaink tíz szakosztályban, öt járási, négy üzemi és egy if­júsági csoportban, továbbá hat munkabizottságban fejtik ki te­vékenységüket. A megyei szerve­zetnek mintegy 800 vitaülése, ke- rekasztal-konferenciája, tapaszta­latcseréje jó lehetőséget teremtett a tudomány és a gyakorlat kap­csolatainak fejlesztésére, a szak­emberek továbbképzésére. A-z egyesület foglalkozik az if­júság, különösen a leendő vagy pályakezdő szakemberek gondjai­val. A tudományos diákköri mun­ka, a vetélkedők és az Alkotó Ifjúság című pályázatra beérkező dolgozatok is jelzik, hogy a fiatal szakemberek aktívan részt vesz­nek a MAE ifjúsági szervezeté­nek munkájában. A továbbiakban is törekedni kell arra, hogy a megyei szerve­zet céljai összhangban legyenek a népgazdaság és a megye gazda­ságpolitikai tennivalóival. Fo­lyamatosan együtt keil működni a párt-, a tanácsi, valamint a tár­sadalmi szervekkel. . A szakemberek irányítsák a fi­gyelmet az " energiatakarékosabb termelési technológiák szélesebb körben történő alkalmazására, a nagyüzemek mellett fordítsanak figyelmet a kistermelők segítésé­re is. A falusi téli esték alkalma­sak az új termelési módszerek el­terjesztésére. Végezetül hangoztatta: sgj Legfontosabb feladatunk, hogy mozgósítsuk a megye agrár- szakemberAársadalmát a jövő évi .tervek végrehajtására, a megyei ^pártbizottság ez év december 11-i határozata alapján. Sajátos esz­közeinkkel azon munkálkodjunk, hogy a- mezőgazdaságban emel­kedjenek a hozamok, javuljon a termékek minősége, és gazdasá­gosabbá váljék a termelés. A vitában felszólalók kiegészí­tették a beszámolót. Többek kö­zött arról is szó esett, hogy több megbecsülést érdemelnek a nyug­díjas agrárszakemberek, akik tu­dásukat, tapasztalataikat szívesen átadják a fiatalabb 'generáció­nak. Dr. Matos László zárszava után elfogadták a jövő évi egyesületi munkatervet. Ezt követően meg­választották ~a MAE országos, VIII. tisztújító küldöttközgyűlésére a megyei résztvevőket, összesen tizenheten vesznek részt a már­ciusban sorra kerülő eseményen. A kibővített vezetőségi ülés ju­talmak átadásával zárult. K. S. A SZEGEDI TE XI I1»MJÜ VEKHEZ KÉR üt A PAN V O V A-EG YSÉG V Év vége előtt a halasi üzemekben Ez az utolsó teljes munkahét az 1980-as eszten­dőben, s ebből az következik, hogy ekkorra már a legtöbb helyen nem maradt kétség afelől, sikerül-e megvalósítani a tervet. Természetesen akadnak olyan ipari üzemek is, ahol csak Szilveszter nap­ján tudnak majd pontos választ adni erre a kér­désre. Kiskunhalason ez a helyzet a „Fémmunkás” Vállalat gyárában, ahol az első nyolc hónap kitűnő eredményei alapján 15 millió fo­rinttal növelték az éves termelési- érték-előirányzatot. Ez még ön­magában nem nehezítette volna meg a kollektíva dolgát,' az vi­szont, hogy most érkezett el a be­fejezés stádiumába a nagy jelen­tőségű FILLOD-beruházás, már sokat nyom a latban. Nőttek az ezzel kapcsolatos teendők az utolsó ‘hónapokban, a munkaerő egy részét a termelésből a beru­házáshoz kellett átcsoportosítani a határidőre való befejezés érde­kében, a plusz vállalás keretében alacsonyabb termelékenységű munkákat kapott a gyár — mind­ezek az okok arra kényszerítik a a közösséget, hogy lendületesen 4 dolgozzon az év utolsó percéig, mert tervét csak így teljesítheti. Akarásban, lelkesedésben nincs is hiány.) Az esetleges lemaradás legfeljebb egy-két tized százalé­kos lehet. ’ Az Épületasztalosipari és Faipa­ri Vállalat halasi gyárában az előzetes számítások szerint de­cember 19-én befejezik az éves tervet — tudtuk meg Király István igazgatótól. Augusztusban náluk is „megtoldottak” az ere­deti tervet 14 millió forinttal. Az év végéig előreláthatólag az új előirányzatot 3 millióval túl­szárnyalva- elérik a 191 millió forint termelési értéket. A 18 mil­lióra módosított nyereség-elő­irányzatot 15 százalékkal teljesítik túl. S még egy sokat érő adat a gyár szempontjából: az idén 18,7 százalékkal tudták fokozni a ter­melékenységet, a tartalékok ki­használásával. Az év végi jó han­gulatban nem kis mértékben ját­szik közre, hogy a szorgalmas munka alapján 7 százalékkal emelhették 1980-ban a bérszínvo­nalat. Az utolsó hónapban már a jö­vőre is készül a kollektíva, többek közt szakmai oktatással, aminek a minőség további javítása a cél­ja. Az idén 10 ezer forint alatt maradt az előállított 170 ezer ablak garanciális költsége, tehát a minőséggel nem volt sok prob­léma, mégsem elégedettek. Sokat jelent a gyárnak, hogy elkészült a saját iparvágánya. • Az EPFA-gyár kollektívája december 19-én fejezi be éves tervét. Kábel Imre értékesítési csoport- vezető mondta el, hogy a Vízmű Vállalatot, a KUNÉP-et, a TÜZ- ÉP-et és a Ganz-MÁVAG gyárát is ériintő iparvágány súlyos költ­ségektől mentesíti a jövőben az ÉPFA-üzemet. Eddig évente fél­millió forint kötbért fizettek ki a késedelmes kirakodásért a MÁV-nak. Háromszázötvenezer forintot emésztett föl minden év­ben a deszka beszállítása a vas­útról. Gépkocsik szabaduljak föl, a rakodómunkásoknak nem kell várakozniuk — mindezek a -vál­tozások évi 1 millió forint meg­takarítását teszik lehetővé. A beruházás, amelyhez a köz­ponti rakodásfejlesztési alapból támogatást kaptak, 8,8 millió fo­rintba került. Megteremtették az éjszakai rakodás feltételeit is. A saját területen való rakodás -va­gyonvédelmi szempontból is na­gyon előnyös. A vásárolt daru se­gítségével gyors munkára van lehetőség. A VI. ötéves terv első évében az ÉPFA kiskunhalasi gyára az elképzelések szerint 196 ezer ab­lakot állít elő. A forgóablak he­lyett a második félévtől bukó­nyíló típust készítenek. A Magyar Pamutipar újpesti gyáregységének halasi üzemében szintén módosították év közben a tervet, csökkentették a nyersszö­vet folyóméter-előirányzatát. Úgy amis — mint Ván József te­lepvezető tájékoztatott — a má­sodik félévben sűrűbb szövésű kelméket gyártottak, s azokból nem tudtak akkora mennyiséget előállítani, mint a lazábbakból. A módosított tervet december 15-re megvalósította a kollektíva. Az ipar népgazdasági méretű útkeresését jelzi a hatékonyabb gazdálkodás felé, hogy a kiskun- halasi PANYOVA-üzemet 1981. január 1-vel átadják a Szegedi Textilműveknek. Ezt elsősorban az teszi indokolttá, hogy a Halas­hoz közelebb eső Szegedről kisebb szállítási költséggel el lehet látni munkával a leendő gyáregységet. mint a fővárosból. A racionális lépés érinti a kiskunhalasi üzem profilját is. Az eddigi 80—90 cen­timéter széles nyersszövetek he­lyett a jövőben 160 centiméter szélességű anyagokat gyártanak. Ehhez a jelenlegi szövőgépeket ki kell cserélni. Eredetileg egy évet szántak erre, de egy új döntéssel fél évre rövidítették a géppark átrendezési idejét. A szükséges kínai masinákat január 10-én' kezdik Halasra telepíteni. A gyor­sítás magyarázata az, hogy a ké­szítendő nyersszövetekre mielőbb szükség van exporttermékek gyár­tásához. A PANYOVA dunavecsei konfekciógyárában varrnak majd belőlük ágynemű-garnitúrákat, megfelelő kikészítés után. A. T. S. Az úttörőközösségek demokratizmusa Ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Az úttörőszövetség és az iskola egyik fontos, közös nevelési fel­adata, hogy a gyermekekből olyan közösségi, közéleti embereket for­máljon, akik majd felnőttként1 kellő felelősséggel és tájékozott­sággal párosuló öntevékenységgel tudnak részt venni közvetlen környezetük és a társadalom éle­tében. Ennek mintegy előiskolája, szín­tere az úttörőközösség. A megye úttörőcsapatainál érvényesülő de­mokratizmusról és az önkormány­zati tevékenységről szóló, Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnök által készített jelentést -tárgyalta meg a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnapi ülésén, ame­lyen dr. Adorján Mihály, a me­gyebizottság titkára elnökölt. A megyében 174 úttörőcsapat, ezekbén több mint kétezer raj -tevékenykedik. Az úttörőközös­ségek vezetői többségükben jól képzettek, ugyanez mondható el a rajtitkárokról és az őrsvezetők­ről is — állapítja meg a jelentés. Gondot okoz viszont, hogy a me­gyében összesen 58 úttörőszoba van, vagyis a legtöbb úttörőcsa­patnak nincs saját, igazi és vég-, leges otthona. Mivel az úttörőszövetségnek a kisdobosok és az úttörők mellett úttörővezetők is tagjai, e sajátos­ságból fakadóan, az ő munkájuk döntően meghatározza a szerve­zet egész tevékenységét. A felnőttekből álló csapatveze­tőségek irányítják a közösségek életét, kapcsolatot tartanak kü­lönféle intézményekkel, képviselik a gyermekek érdekeit, és együtt­működnek az úttörőtanáccsal, a pajtások által választott legfel­sőbb önkormányzati szervvel. Az .úttörők — a demokratizmus egyik megnyilvánulási formája­ként — meghatározott időközön­ként különböző szintű úttörőpar­lamenteken vesznek részt. A ta­pasztalat az, hogy ezeken a -kül­döttek alapos, megfontolt véle­ményt mondanak, reális javasla­tokat tesznek, s többnyire telje­síthető kérésekkel állnak elő. A csapatösszejövetelek, az út­törőtanácsok, a rajok és az őrsök általában szintén jól működnek. Legtöbb helyen élő az egymásra épülő kapcsolat. Mindez azonban ismét csak összefügg* a felnőttek, a csapatta- nács tagjai és a rajvezetök tevé­kenységével. Ahol az úttöröveze- tők komolyan veszik megbízatá­saikat, és egyenlő partnerként dolgoznak a gyerekekkel, jó a szervezés, előkészítés, nem marad el az ellenőrzés és az értékelés sem, ott tartalmas igazán a mun­ka. Ott vonzóak, szórakoztatóak és egyúttal politikusak az össze­jövetelek, ott érzik jól magukat a pajtások a közösségben, ott va­lósul meg a célként kitűzött ne­velési elképzelés. Mert az. úttörők lelkiismerete­sen teljesítik kötelességeiket, és élnek a rájuk ruházott jogokkal. Kellő kritikával és érzékenység­gel választják meg a vezetőiket, tisztségviselőiket, s aki megbíza­tást kap, az tudja, hogy munkája fontos, szükség van rá. Ma már egyre inkább megszűnnek a „mondvacsinált” tisztségek, és. mondhatni a múlté az1 „őrsi óra" szemlélet is. ‘ ' A szakkörök megszervezése, működése korántsem ilyen tuda­ti«, tervszerű; a diákotthonok ön- kormányzati testületéi viszont nagy önállósággal és igen eredmé­nyesen dolgoznak. A megyei KISZ-bizottság a je­lentést a hozzá tartozó tíz pont­ba foglalt feladattervezettel együtt elfogadta, majd meghall­gatta és véleményezte a megye VI. ötéves területfejlesztési terv­javaslatáról szóló tájékoztatót, ezt követően pedig az 1981-es megyei KISZ káderutánpótlási és -kép­zési tervre vonatkozó javaslatot. V. T. Az Állami Gazdaságok Országos Központja és az AGROBER szerződése A termőföld védelmére, az in­tenzív gazdálkodás feltételeinek biztosítására nagyszabású prog­ram kezdődik; az úgynevezett meliorációs munkák összehango­lására Klenczner András, az Álla­mi Gazdaságok Országos Köz­pontjának vezérigazgatója és Ka- zareczki Kálmán, az AGROBER vezérigazgatója kedden szerződést írt alá. A megállapodás szerint az AG­ROBER a nagyszabású munkák előkészítését, a tervezést és egye­bek között a műszaki ellenőrzést végzi, az állami gazdaságok pedig a munka kivitelezésére vállalkoz­nak. Az ötödik ötéves terv időszaká­ban több mint hatmilliárd forin­tot költöttek a földek termőké­pességének fokozására. A melio­rációs munkákat azonban eléggé elaprózták. A felújítás gyakran csak egy-egy gazdaság területét érintette. Ezért a továbbiakban az 1985-ig rendelkezésre álló. a ko­rábbinál nagyobb, mintegy tiz- milliárd forintos összeget néhány nagyobb térség helyzetének ren­dezésére költik. A kijelölt terüle­teken együtt oldják majd meg a vízrendezést, a talajjavítást, a nagyüzemi táblák kialakítását. Az AGROBER és az állami gazdaságok1 szoros együttműkö­désben — kihasználva az erre a munkákra .jutó 70—80 százalékos állami támogatást — egyebek kö­zött a Tisza vízgyűjtő területén mintegy kétmillió hektáron ja­vítja a nagyüzemi termelés felté­teleit. Három megye területét érinti a kijelölt másik nagy kör­zet, a Marcal medencéjének me­liorációja. Ezenkívül például a dél-magyarországi területen is sor kerül földvédelmi munkákra. A tervezők és a kivitelezők pon­tos programok alapján dolgoznak majd, gyakran átcsoportosítják az erőket, és így rövidítik le a beruházási időt. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom