Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

1980. december 18. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT • SPORT • SPORT Sikeres szezonzárás! A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A MOSZKVAI SZEREPLÉSRŐL Újjáalakul a MOB Kecskeméti SC—Oroszlányi Bányász 3—1 (2—0) Kecskemét, 3500 néző. Vezette: Koroknál. KSC: Erdei — Kutasi, Beles, Csordás', Gara — Lakatos, Sörös, Kisznyér — Szabó (Elekes a 87. percben!, Horváth, Tar. Edző: Rákosi Gyula. Oroszlány: Balázs — Verő, Kláris, Juszkó I., Fedor — Bánfi, Czeczon (Péntek a szünetben!, Míksi (Juszkó II. a 69. percben!, Kishonti — Horváth, Kökény. Edző: Imre Mátyás. A pálya talaja hómentes, de helyenként sáros, csúszós volt, s ez bizony gyakran akadályozta a •folyamatos játékot. A kezdés után a KSC mindjárt a kapujá­hoz szorította ellenfelét, ám az első igazi, gólveszélyes támadás furcsán végződött. A -7. percben egy hosszú átadásra Tar reme­kül ugrott ki, s elhúzott Verő mellett. A hátvéd vagy 20 m-en át kézzel rángatta, lökdöste és buktatni próbálta, de így sem tudta .megállítani, s már a 16-os- nál járt, amikor a játékvezető sípja vetett véget akciójának. Ko­roknál i játékvezető piros lapot mutatott fel Tarnak (indoklása 'szerint utánrúgásért!). és sárga lapot Verőnek. A KSC 10 emberrel is tovább rohamozott. A 16. percben egy remek átadásra Horváth robbant ki a védők közül. Előbb érte el a.labdát, mint a kifutó kapus, s amikor elvitte mellette, Balázs elhúzta a csatár lábát. A meg­ítélt 11-est Kisznyér lőtte a há­lóba, 1—0. A 18. percben, az első oroszlá­nyi támadás végén Kishonti 7 méterről fejelt a kapu fölé. A másik oldalon Horváth visszagu­rított labdáját Lakatos- egyből lőtte, de a labda 1 méterrel a jobb kapufa mellett ment ki. A 26. percben Kisznyér nagy len­dülettel tört előre a bal oldalon, s csak az- utolsó pillanatban sze­relték szögletre, A 27. percben egy előreívelt labdára a kapus a 10- ősig kifutott, de a csúszós lab­da .kiperdült a kezéből. Éppen Szabó elé esett, aki nem sokat ha­bozott, és az üres kapu közepébe rúgta. 2—0. A 29. percben Verő 30 m-es erős lövését Erdei hárította. A 34. percben Gara erős lövése egy vé­dőn irányt változtatva a bal fel- ,ső sarok mellett ment ki. A félidő utolsó másodperceiben a mérkőzés legnagyobb' helyzete maradt ki. Három kecskeméti tá­madó állt szemben egyetlen vé­dővel. Már Szabó is bevihette volna a labdát a kapuba, de ön­zetlenül Horváth elé tette, aki lövés helyett visszagurította Sza­bó felé, de a jól helyezkedő Klá­rii} elcsípte a labdát. A szünet után a 49. percben Horváth futott el a jobb szélen, 's szögletre szerelték. Az 50. perc­ben Szabó belőtt labdáját Kisz­nyér elől a lövés pillanatában el­pöckölték. Az 56. percben Kisz­nyér lövése suhant el a jobb ka­pufa mellett. Az oroszlányi csa­pat nagy erőfeszítéseket tett, de csak mintegy negyedóráig tudták nagyjából kiegyenlítetté tenni a mérkőzést. Ismét nagy KSC-tű- zijáték következett, több nagy gólhelyzettel. A 67. percben Sörös beadása elsuhant a befutó Kisz­nyér mögött. A kiugró Söröst a 16,-oson belül Verő labdával együtt rúgta szögletre. A 70. percben a KSC kapuja előtt az alapvonal közelében Be­les elrúgta a labdát Horváth elől, aki — kissé megkésve, de igen látványosan -— eldobta magát. A játékvezető 11-est ítélt. Kishonti büntetőiét a vetődő Erdei csak érinteni tudta, s a labda a bal sarokba vágódott. 2—1. Még eav perc is alig telt el. amikor Sörös 3 méterről a bal kaoufára perdítette a labdát. A válasz mégsem késett. A 74. perc­ben Szabó cselezett az oldalvonal mellett, Juszkó I-et alaposan be­csapva egészen a szögletzászlóig futott, s onnan a kaou elé ívelt. A napii lendülettel érkező Kisz­nyér feluoorva a bal felső sa­rokba feielte a labdát. 3—1. A 76. percben Kisznyér maga­san a ll-es pont felé fejelte a labdát. A megdermedt védők közt Horváth rajtolt rá, s kapásból, hatalmas erővel a felső lécet ta­lálta el. A 83. percben még Szabó erős, lapos .lövését védte a kapus. Az ismét szép számban össze­gyűlt közönség nagyszerű küzdel­met láthatott. Bár a sáros pályán igazán szép játék nem alakulha­tott ki, a csapatok küzdőszelleme, lendülete, nagy akarása és a gó­lok bőven kárpótolták a nézőket: A KSC szinte az első pillanattól kezdve uralta a mezőnyt, s lénye­gében csak a győzelem aránya volt a kérdéses. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a kecskeméti csapatban szinte nem volt gyenge pont. A maga területén mindenki megtet­te azt, ami tőle elvágható, még­sem vitatható, hogy Kisznyér nemcsak a csapata, hanem a me­zőny legjobbja volt, s Horváth sem sokkal maradt el mögötte. A vendégcsapat végig lelkesen, és sportszerűen játszott. Kláris. Bár.fi, és Horváth tűnt ki. Koroknai játékvezető a me­zőnyben általában jól bírálta el a szabálytalanságokat, de baklö­véseivel majdnem elrontotta a mérkőzést. Szabó Zoltán NB II. Középcsoport I. SZEOL AK 20 10 6 4 36—22 26 2. KSC 20 11 4 5 31—22 26 3. B.-gyarmat 20 11' 4 5 35—27 26 4. H. Bem SE 20 9 7 4 37—25 25 5. Ganz-MÁVAG 20 9 7 4 37—28 25 6. Budafok 20 9 6 5 35—16 24 7. Pénzügyőr 20 8 8 4 26—22 24 8. Szegedi D. 20 10 1 9 42—30 21 9. Váci Izzó 20 6 9 5 36—29 21 10. Szfv. MÁV E. 20 7 i> 7 27—32 20 11. KKFSE 20 7 5 8 30—27 19 12. Énítők SC 20 7 5. •8 26—34 19 13. DÉLÉP SC 20 6 6 8 28—33 18 1*. BVSC 20 6 5 9 23—31 17 15. 22. sz. Volán 20 5 6 9 28—34 16 16. Rn. Spartacus’ 20 6 4 10 22—29 16 17. Dorog 20 . 5 6 9 20—29 16 18. Dunáinv. Ép. 20 4 6 10 23—31 14 19. Oroszlánv 20 4 6 10 19—28 14 20. BKV Előre 20 3 7 10 14—36 13 Kossuth KFSE—Dorog 0—0 Szív. MÁV Előre—SZEOL AK 0—5 Honvéd Bem SE—Pénzügyőr 3—0 Bp. Spartacus—DÉLÉP 2—1 Ganz-MAVAG—22. sz. Volán 1—0 Váci Izzó—BVSC 3—2 Szegedi Dózsa—Építőd SC 3—4 Dunaújvárosi Ép.—BKV Előre l—l Balassagyarmat—Budafok 2—0 EZ TÖRTÉNT AZ NB I-BEN Ferencváros—Tatabánya 3—0 (2—0) Üllői út, 10 000 néző, vezette: Bártfai. Gólszerzők: Nyilasi, Pusztai, Szokolai. Ű. Dózsa—Rába ETO 3—2 (3—0) Győr, 2500 néző, vezette: Ja- czina. Gólszerzők: Jurácsik 2 (11-esből) Nagy, illetve Pardavi, Pölöskei. Kaposvár—MTK-VM 1—0 (0—0) Kaposvár, 2500 néző, vezette: Huták. Gólszerző: Bíró. Békéscsaba—Diósgyőr 3—0 (1—0) Békéscsaba, 4000 néző, vezette: Pálvölgyi. Gólszerzők: Királyvári, Csepre- gi, Kurucz. Nyíregyháza—Videoton 0—0 Nyíregyháza, 7000 néző, vezet­te: Kuti. Debrecen—Pécsi MSC 0—0 Debrecen, 3000 néző, vezétte: Tompa. Vasas—Zalaegerszeg 3—1 (1—1) Fáy u., 3000 néző, vezette: Tát­rai. Gólszerzők: Izsó.' Kiss, Zombo- ri, illetve Gass. Volán—Dunaújváros 3—0 (0—0) Czabán S. tér, .500 néző, vezette: Soós. Gólszerzők: Seres, Szakái. Há­mori. Bp. Honvéd—Csepel 2—0 (1—0) Csepel, 7000 néző, vezette: Győ­ri. Gólszerzők: Esterházy, Kőhalmi, (öngól). Az NB I. állása 1. FTC 19 11 6 2 43—18 28 2. Videoton 19 12 4 3 35—19 28 3. Vasas 19 10 6 3 40—21 26 4. Bp. Honvéd 19 11 3 5 34—19 25 5. Békéscsaba 19 9 4 6 25—21 22 6. Nyíregyháza 19 8 6 5 16—12 22 7. Tatabánya 19 7 7 5 23—18 21 8. Ú. Dózsa 19 7 7 5 35—31 21 9. PMSC 19 6 6 7 21—23 18 10. ZTE 19 7 3 9 30—36 17 11. Volán SC 19 6 5 8 25—31 17 12. Debrecen 19 6 4 9 18—22 16 13. Csepei 19 5 5 9 22—23 15 14. Rába ETO 19 4 7 8 20—23 15 15. DVTK 19 4 6 9 15—28 14 16. Dunaújváros 19 4 5 10 24—44 13 17. MTK-VM 19 3 6 10 14—30 12 18. Kaposvár 19 4 4 11 21—42 12 MEGYEI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG A vártnál biztosabb győzelem Bajai SK—Sükttsd 5—0 (0—0) Sükösd, 200 néző, vezette: Nagy Czirok (Kazinczi, Sárközi). BSK: Majzlinger — Glavatity, Molnár, Takács, Petresevics, Har- sányi, Pintér (Csehok), Brikidáno- vics, Radics, Keresztes, Szabó G. (Kovács). Edző: Rónai Sándor. Sükösd: Szente (Kovács) — Ló­gó A., Szabó, Faddi, Kovács, (Su­dár), Bada, Marusa, Reich, Kollár, Ikotiity (Koprlvanácz), Lógó Z. Edző: Varga Imre. A pálya alkalmatlansága miatt elhalasztott mérkőzést ezúttal is 15 cm-es hóban bonyolították le. A sükösdiek számára balszeren­csés körülmények között zajlott le a mérkőzés. A második félidő el­ső perceiben — az első gólt meg­előzően — Szente összecsapott sa­ját védőivel és Radiccsal. A ka­pus a földön maradt. Vállsérülése miatt el kellett hagynia a pályát. Mezét a balhátvéd, Kovács vette át. Ettől kezdve a bajaiak tetszés szerint érték gl góljaikat. Góllö­vők: Radics, Keresztes,' Szabó G.. Harsányi, Kovács. Jók: Glavatity, Prikidánovics illetve Szabó A.. Szente. Ifjúságiak: Bajai SK—Sükösd 1—0 (0—0). Góllövő: Petrovszki (öngól). Varsányi József A MEGYEI LABDARUGÓ-BAJNOKSÁG Állasa 1. Bajai SK 18 12 4 2 37—10 28 2. H. Kun B. SE 18 11 4 3 40—16 26 3. KTE 18 10 5 3 32—14 25 4. Tiszakécske 18 8 7 3 31—16 23 5. Jánoshalma 18 8 5 5. 27—22 21 6. H. Mezőfi SE 18 9 2 7 27—19 20 7. Kkfh. Szöv. SE 18 7 6 5 26—20 20 8. Lajosmizse 18 6 7* 5 26—20 19 9. Kalocsai SE 18 7 5 6 26—28 19 10. Miske 18 7 4 7 21—24 18 11. Harta 18 6 4 8 24—26 16 12. Kk.halas 18 6 4 8 15—3Z IB IS. Soltvadkert 18 4 6 8 24—28 14 14. Kiskőrös 18 3 4 9 19—30 14 15. Sükösd 18 6 2 10 19—34 14 16. Izsák 18 3 7 8 20—28 13 17. H. Radnóti SE 18 3 5 10 17—38 11 18. Falsz 18 2 3 13 13—39 7 MA: TORNA ÜTTÖRÖOLIMPIA Kecskeméti városi döntő: Kecskemét, Forradalom ut­cai Ált. Isk., 9 óra. SOROKBAN MOSZKVA A tizennegyedik Izvesztyija jégko­rongtorna kedden kezdődik a “szov­jet fővárosban. A tavalyihoz képest a mezőny létszáma (a kanadai profik lemondták a sorozatot) és a lebonyo­lítási forma is változott. Az eddigi körmérkőzések helyét átveszi egy módosított „kiadás”. A négy váloga­tott (Szovjetunió. Csehszlovákia. Svéd­ország. Finnország) előbb körmérkő­zést játszik majd helyosztók követ­keznek. * * SZÓFIA A nagyszabású szófiai Grand Prix teniszviadalon mindkét magyar férfi- versenyzőnek előmér kőzést kellett ját­szania a legjobb 32 közé. azaz a táb­lára kerülésért. Felemás sikerrel sze­repeltek: Szőke játékban maradt. Be- nyik viszont elbúcsúzott. Eredmények: Szőke—Zseljazkov (bolgár) 6:4. 6:3. Pi- gajev (szovjet)—Benyik 7:5. 7:5. * * LONDON A BEK-győztes Nottingham Forest és Dél-Amerika bajnoka, az uruguayi Nációnál február ll-én Tokióbán játsz- sza le az interkontinentális kupadön­tőt. Ez lesz az első alkalom, hogy semleges pályán bonyolítják le a fi­nálét, amelyet pénzügyileg egy japán autógyár támogat. TOTÓ A TOTÓ 50. HETI EREDMÉNYEI 1. PVSR—Haladás 0—0 X 2. Sabária—Komló 2—0 1 S. Bakony V.—Várpalota 2—2 X 4. Olajbányász—Keszthely 3—1 1 5. Péti MTE—Fűzfő 1—3 2 6. Alumínium—Bábolna 1^1 X *7. Mohács V.-MAV DAC 0—0 X 8. Bem SE—Pénzügyőr 3—0 1 9. B.-gyarmat—Budafok 2—0 1 10. MÁV Élőre—SZEOL 0—5 2 11. Asztalos SE—Gyula 1—1 X 12. K.barcika—Szóin. M. 3—2 1 13. Ózd—Eger -f-l * 2—0 1 14. Debr. USE—Szarvas 1—0 1 A Sportfogadási és Lottó Igazgató-, ság közlése szerint a 50. heti totónye­remények az illeték levonása után a következők: 13 találatos szelvény 18 darab, nyereményük egyenként 107 071 Ft. Ezek közül 13 plusz 1 találatos szelvény 12. nyeremény és jutalom együtt 160 606 Ft. 12 találatos 437. nye­reményük' 2940 f't. 11 találatos 4512. nyereményük 285 Ft. A 10 találatos szelvények száma 27 860 darab, ezek­re egyenként 69 Ft-ot fizetnek. A közölt adatok tájékoztató jelle­gűek. (MTI) Buda István államtitkár, k Magyar Olimpiai Bizottság el­nöke köszöntötte hétfőn délelőtt a Magyar Olimpiai Bizottság tag­jait és a meghívottakat a testület idei, utolsó ülésén, amely egy­ben a most leköszönő MOB utol­só tanácskozásának számított. Ez­után az egybegyűltek egyperces néma felállással adóztak a MOB közelmúltban elhunyt egykori tag­jai, dr. Hepp Ferenc, a Magyar Kosárlabda Szövetség, illetve Ko- noróth Gyula, a Magyar Gyeplab­da Szövetség elnökére emlékezve. Első napirendi pontként a XXII. nyári olimpiai játékokra történt felkészülésről és a magyar csapat szerepléséről készült írásbeli je­lentéshez kapcsolódó szóbeli ki­egészítés hangzott el, amelyet Pá- der János ismertetett. Az előadó hangsúlyozta, hogy erre a minősítő és egyben a jövő feladatait, is meghatározó jelen-, téstételre azért csak négy hónap­pal a moszkvai versenyek után került sor, mert a közelmúltban a szakszövetségek igen behatóan elemezték az eseményeket, az eredményeket, aztán vezetői meg­beszélésekre került sor, nem sok­kal később pedig a MOB elnök­ségének ugyancsak vitajellegű ülé­sére. Páder János után Szohár Fe­renc, a MOB számvizsgáló bizott­ságának elnöke adott összefogla­ló jelentést, amelyben részletesen ismertette a MOB kiadásait és bevételeit, s örömmel állapított^ meg, hogy a most következő olim- piásznak 4 millió forint „induló" bevétellel láthat hozzá a hazai olimpiai mozgalmát irányító tes­tület. Hozzászólások következtek: ki­fejtette véleményét Kárpáti Ká­roly egykori birkózó, olimpiai baj­nok, aki az egyre jobban tapasz­talható, a sportban semmiképpen sem helyénvaló anyagiasodás el­len foglalt állást. Pleskó Kálmán, a Magyar Sportlövész Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a moszkvai olimpián elért magyar sikerekhez jelentősen já­rult hozzá a kedvező környezet, amelyre távolról sem lehet számí­tani négy év múlva, Los Angeles­ben. Köpf Károly, a Magyar Bir­kózó Szövetség főtitkára a siker­sportágnak tekinthető birkózás eredményességét magyarázó kö­rülmények ismertetése mellett a tömegbázis szélesítésének sürgető feladatára hívta fel a figyelmet, s egyben a gyengébbik fogásnem, a szabadfogás felerősítésének szükségességére. Ruza József, a Magyar Üsző Szövetség főtitkára a vízilabda­válogatott sikertelenségével és az ezzel járó hegemóniavesztés okai­val foglalkozott, majd a legfonto­sabb teendőket vette számba. Czakó Csaba, a Magyar Evező Szövetség főtitkára az olimpiai pontszámítás módosítási tervével állt elő, ám ennek bevezetését a MOB egyelőre nem tartja idősze­rűnek. Dr. Temes Judit, volt olim­piai bajnok úszó azt a véleményét fejtette ki. hogy a magyar női sport eredményességi színvonalá­nak emelése érdekében feltétlenül szükséges a nők élettani sajátos­ságainak behatóbb tanulmányo­zása, ugyanakkor a női sportban jóval eredményesebb nemzetek edzésmódszertanának megfigye­lése, majd elsajátítása. Bissi Ti­bor, a Budapesti Honvéd elnöke a piros-fehérek olimpiai felké­szülésének és eredményes szerep­lésének „műhelytitkaival” ismer­tette meg az egybegyűlteket, meg­állapítva, hogy *a klub Moszkvá­ban járt képviselőinek többsége olyan fiatal, hogy bátran vállal­hatja az J984-es szereplést is. A Magyar Olimpiai Bizottság a beszámolókat a hozzászólások után egyhangúlag elfogadta. Pá­der János rövid összefoglalója után Buda István ismertette, hogy a MOB alapszabályának értelmé­ben az újjáalakuló Magyar Olim­piai Bizottság tagjaira és vezető testületének összetételére előké­szítő bizottság dolgoz ki javasla­tot. A testület elnökéül dr. Maró­di János.t, az OTSH elnökhelyet­tesét választották meg, míg a bi­zottság tagjai Kahlicli Endre sporttörténész, Leveleki Eászlóné testnevelő tanár, Magyar Zoltán olimpiai bajnok, Pleskó Kálmán, a Magyar Sportlövő Szövetség el­nöke, Schneider Jenő, az OTSH főosztályvezetője, Sólyom Ferenc SZOT-titkár, Szepesi György új­ságíró, az MLSZ elnöke, valamint Varga László, a KISZ KB titká­ra. Megalakult a soron következő olimpiára történő felkészülés programtervét kidolgozó bizott­ság, amelynek szakembergárdáját Páder János, az OTSH elnökhe­lyettese vezeti. A MOB 1977-ben megkezdett, és most befejeződött munkásságát dr. Csanádi Árpád, a testület fő­titkára foglalta össze, aztán Bu­da István zárta az ülést már a jö­vő évre szóló jókívánságokkal. A MOB állásfoglalása a magyar csapat moszkvai olimpiai szerepléséről <****o i «"VT* n r“\ •* S e* «***« éz ' A XXII. nyári olimpián minden eddiginél jobb feltételek között versenyezhetett a 81 országból megjelent 5700 spor­toló. A létesítmények, versenyszínhelyek a legkorszerűbben voltak felszerelve, a sportolók és segítőik a legmagasabb színvonalú ellátásban részesültek. Hazánk 273 versenyzővél indult, akik 21 sportágban sze­repeltek a lehetséges 23 közül. A sportolók jó kiválasztását jelzi, hogy a viszonylag magas létszámból 60 százalék érte cl az I—VI. helyezés valamelyikét. A számszerű olimpiai mérleg a magyar csapat szempontjából jobb a montrealinál, megközelíti a hagyományokat, és a célkitűzések teljesítését is jelenti. A nem hivatalos pontversenyben, a nemzetek sor­rendjében az 5. helyet értük el, összesen 7 arany-, 10 ezüst­ös 15 bronzérmet nyertek a magyar sportolók, továbbá 13 negyedik, 12 ötödik és 9 hatodik helyezést szereztek. Sportolóink- 19 sportágban ér­tek el helyezést, ez a körülmény jelzi, hogy hazánkban a verseny- sportnak széles sportági alapjai vannak. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy Moszkvá­ban hat olyan sportágban sike­rült helyezést elérni, amelyekben Montrealban nem értünk el pon­tot, további 6 sportágban pedig jobb eredmény született, mint az előző olimpián. Az elért pontszá­mok szerint moszkvai szereplé­sünk mintegy 33 százalékkal jobb volt, mint az 1976 évi olimpián. Olimpiai csapatunkban 61 sport­egyesület sportolói szerepeltek, ezek közül 45 versenyzői járul­tak hozzá a pontszerzéshez. A legjobban a 13 központi irányí­tás alá tartozó egyesület sporto­lói szerepeltek, az elért 231 pont­ból 146 pontot értek el. A legjobb teljesítményt az Ű. Dózsa, a Bp. Honvéd és az FTC érte el, a töb­bi kiemelt egyesület azonban el­maradt a célkitűzésektől. Ez azt mutatja, hogy legnagyobb egye­sületeinkben a munka nem min­denben felel meg a nemzetközi követelményeknek, ami a megfe­lelő szakemberek hiányára, a korszerűtlen edzésmunkákra, a lazaságok megtörésére és a veze­tési hiányosságokra utal, de nem volt eléggé hatásos a központi irányítás és az érdekelt sportági szakszövetségek munkája sem. Az egyes sportágak értékelé­sénél a MOB megállapította, hogy a birkózók, a férfi úszók és a sportlövők a várakozásnál jobb teljesítményt nyújtottak. Leg­eredményesebb sportágunk! a bir­kózás VOllt. Az eredeti célkitűzéseknek meg­felelő eredményeket értek el az öttusázók, a cselgáncsozók, az ökölvívók, a női kosár- és röp- labdázók, továbbá a férfi kézilab­dázók. Elmaradt a várakozástól a ka­jak-kenu, a súlyemelés és a női torna eredménye, míg megfelelő­en szerepeltek a férfitornászok. Külön dicséret illeti Magyar Zol­tánt, aki eddigi nagyszerű pálya­futására Moszkvában tette fel a koronát. A vívók, a vízilabdázók és -a női kézilabdacsapat eredményes­sége elmaradt a célkitűzésektől, a moszkvai olimpián következett be 1908 óta először, hogy magyar vívó nem ért el aranyérmet. A felkészülés során hiányzott az egységes szakmai felfogás, a fel­készülés első feléhen felerősöd­tek a személyi ellentétek, menet­közben változások váltak szüksé­gessé. Csalódást okozott a vízilabda- csapat harmadik helyezése, s ezen túlmenően az együttes já­téka, a versenyzők magatartása. Elégtelen volt a felkészítési mun­ka tartalma, megromlott a közös­ségi szellem, az enkölcsi színvo­nal. Mindez vezetési problémákra volt visszavezethető. Atlétáink ezen az olimpián is gyenge teljesítményt nyújtottak, annak ellenére, hogy kedvező .felkészülési lehetőségeket kaptak. A versenyzők többsége még a nevezési szinteket sem tudta el­érni, legnagyobb esélyeseink a korábbi eredményeiket sem | tüd- ták megközelíteni. Vitorlázásban, lovassportban, íjászatban megfelelő eredménye­ket értek el sportolóink, míg a kerékpárosok és evezősök még a legszerényebb várakozástól is el­maradtak. Labdarúgásban, férfi kosár- és röplabdában nem sikerült az olim­piai részvételi jogot kivívni. A magyar versenyzők elé tű­zött célok elérhetőek voltak, a felkészítés alapelvei *pedig he­lyesek, s a szükséges feltételek is biztosítva voltak. A sportági szakvezetők munká­ja az utóbbi időben tervszerűb­bé és szervezettebbé vált, ennek ellenére a . sportágak _ zömében hullámzó a fejlődés tendenciája, lassan halad az edzésmódszerek korszerűsítése. Az élvonalban ja­vult az edzők; a sportorvosok és a kutatók együttműködése, de több sportágban ez még nem éri el a kívánatos mértéket. Továbbra is gondot ókoz és negatív módon hat az eredmé-. nyességre a helyenként jelentke­ző anyagiasság, s számos erkölcsi probléma. Ezeket a jelenségeket erősíti a gyakran elnéző, követ- kezetlen és határozatiam vezetői magatartás. A NOB ülése javasolta, hogy a lehetőségeink, az értékeléseink, a szerzett tapasztalatok alapján az 1984-ben rendezendő olimpiá­ra a- felkészítés célkitűzése a Moszkvában elért eredmények továbbfejlesztése legyen. Terv­szerű, alaposan átgondolt mun­kával, a feladatok időbeni végre­hajtásával a hagyományosan si­keres sportágainkban visszasze­rezhetjük egyes elveszített pozí­cióinkat. Vannak lehetőségeink még a nehézatlétikában, s a mér­hető sportágak több versenyszá­mában. A versenysportban az eddigi­nél nagyobb hangsúlyt kell he-, lyezni a sportolók nevelésére. Utánpótlásunk biztosítására a tehetséges fiatal versenyzők fel­kutatása elengedhetetlen. Ez a munka valamennyi érdekelt szé­les körű összefogását igényli. A központilag irányított sportegye­sületek és az élvonalbeli szakosz­tályok tartalmi munkáját olyan szinten kell kialakítani, amely biztosítja az eredményességét. Meg kell valósítani a vezetés egységét, s biztosítani az irányí­tó munka következetesen magas színvonalát. A nemkívánatos je­lenségekkel szemben azonnal és kellő eréllyel kell fellépni. Mind­ez feltételezi a sportvezetők és edzők gondosabb kiválasztását, állandó továbbképzését, a köve­telmények emelését. Az olimpiára való felkészülés valamennyi feltételét a további­akban is biztosítani kell. Éppen ezért szükséges, hogy az olimpiai felkészülés minden 'sportszerv, sportszervezet közös ügye legyen, s az ezzel összefüggő feladatokat kiemelten kezeljék. Moszkvában is bebizonyosodott, hogy csak azok a sportolók szá­míthatnak sikerre, akik a két olimpia közötti teljes időszakot, teljes mértékben kihasználják a felkészülésre. Az idő máris sür­get, előbb ki kell osztani az új feladatokat, ^s hozzálátni a mun­kához. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom