Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxv. évf. 282. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 2. kedd Fülést tart I I a Magyar | | Szocialista f I Munkáspárt 1 I Központi I | Bizottsága I : A Magyar Szocialista I Munkáspárt Központi | i Bizottságának ülését, ! • december 2-re össze- j hívták. i Politikai Bizottság Íj ! időszerű nemzetközi | késekről szóló tájé- \ tató, valamint az I. évi, népgazdasági r és állami költség­es irányelveiről ké- It előterjesztés meg- ti­ltását javasolja a iponti Bizottságnak. I Operatív bizottság alakult az időjárás okozta nehézségek elhárítására A Minisztertanács a rendkívüli időjárás okozta közlekedési, szállítási és ellátási feladatok irányí­tására és összehangolására operatív bizottságot ho­zott létre a közlekedés- és postaügyi miniszter ve­zetésével. ' Az operatív bizottság a helyzet normalizálása érdekében utasította a vasúti, közúti és tanácsi szerveket, hogy minden eszközzel nyújtsanak se­gítséget a közlekedési, szállítási és hírközlési fel­adatok ellátásához, amelyek most a legsürgősebb tennivalók közé tartoznak. Intézkedések történtek a lakosság ellátása, a munkába járás feltételeinek megteremtése és a folyamatos munkarendben dolgozó üzemek, gyárak termelésének megszervezése érdekében is. A rendkívüli nehézségek elhárításához széles kö­rű társadalmi összefogásra van szükség. A bizott­ság ezért felszólította a helyi tanácsokat, üzeme­ket, termelőszövetkezeteket, hogy — megszervezve a lakosság közreműködését, ideértve a közerők ki­rendelését is — haladéktalanul kezdjék meg, illet­ve folytassák a munkálatokat. A hadsereg alakulatai is részt vesznek az aka­dályok elhárításában. (MTI) Járhatatlan utak, késnek a vonatok, autóbuszok 9 Hómaró dolgozik Heténycgyháza határában. • Pillanatkép az ES-ösön. Az árokból kézzel húzzák, tolják ki a gép­kocsit. Vasárnapról hétfőre virradó éj­szaka beköszöntött az igazi tél. A megye egész területén hava­zott, s az erős északi, északkeleti szél hófúvásokat okozott, amely nehezítette a közlekedést. Hétfőn délelőtt a KPM Közúti Igazga­tóság hóügyeletesétől, dr. Bernáth Balázstól arról érdeklődtünk: mi­lyenek a megyében az útviszo­nyok? A megyében a főútvonalak két nyomon járhatók, de végig ha­vasak, síkosak. A mellékútvona­lakon helyenként átfúvások van­nak. így nehezen járhatók. Jelen­leg a Szabadszállás—Szalkszent- márton között vezető út a 15—17. kilométerek között járhatatlan. A megye déli részében, főleg Baja térségében helyenként még fo­lyamatos a hófúvás, és az alsóbb­rendű utak rendkívül nehezen járhatók. A megye közúthálóza­tán 46 gép dolgozik, túlnyomó részben az alsóbbrendű utak tisz­títását végzik. Hétfőn délelőtt az időjárás nem sokat változott, ugyanis az ég­bolt továbbra is borult volt, és az egész megyében' havazott. He­lyenként erős északi, északkeleti szél fújt. A hőmérséklet 0 és mí­nusz 2 Celsius-fok között válta­kozott. A hófúvások nem csök­kentek, sőt több helyen újabb akadályokat épített a szél. A Volán 9. számú Vállalat osztályvezető-helyettese, Fobó György a következőket mondta: — Hétfőn nem közlekedett a Kecskemét—Hetényegyháza, Kecskemét—Helvécia, Kecske­mét—Ballószög, Kecskemét—Ka­tonatelep, Kecskemét—Miklóste- lep. Kecskemét—Kerekegyháza. K unszentmiklós—Kecskemét, Apostag—Kecskemét, Szabadszál­lás—Kecskemét, Szalkszentmár- ton—Kecskemét, Dunavecse— Kecskemét, ’ Ladánybene—Ménte­lek—Kecskemét, Kecskemét—Ka­locsa közötti autóbuszjárat. A me­gyeszékhelyen nem indítottuk el a rossz útviszonyok miatt a 13-as és a 22-es helyi járatokat. Igen jelentősek a késések. Ba­ja—Kecskemét közötti autóbusz egy órát, a Városföld—Kecske­mét között közlekedő autóbusz 35 ’percet, a,.Kelebia—Kecskemét közötti járat 60 percet, a hajós— kecskeméti 80 percet, a kecel— kecskeméti 150 percet, a Fülöp- szállás—Kecskemét és a László­falva—Kecskemét közötti autó­busz 60—60 percet késett. A Ti- szakécske—Kecskemét és a Du­naújváros—Kecskemét—Eger já­rat 80 perccel később érkezett. A Kecskemétről Gyulára közlekedő autóbuszt 180 perccel később in­dították. A Budapestre induló autóbuszok Szegedről, Makóról, Mezőhegyesről, Szarvasról 60—120 percet késtek. A Budapestről ér­kező járatok 30—40 perc késés­sel érnek a megyeszékhelyre. Az útviszonyokra jellemző, hogy a Jászberény—Kecskemét—Baja já­rat — érkezési ideje 7.50 óra — még 11 órakor nem érkezett meg. A Baja—Kecskemét—Szolnok kö­zött közlekedő autóbusz Bajáról két és fél órás késéssel érkezett meg, ugyanakkor Kecskemét— Baja—Pécsre tartó autóbusz Ba­jára egyórás késéssel sem érke­zett meg. — Nagy gondunk van Bácsal­más, Tataháza, Bácsbokod, Baja térségében. A reggeli járatok még délelőtt 11 órára sem érkeztek meg, s ugyancsak jelentősek a (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Sós homokkal szórják Kecskeméten a járdákat. (Pásztor—Tóth— Straszer felvételei) tervek a Bácskában ési^ManaíiielIékén A bácskai és a Duna melléki szövetkezeteikben évtizedes múltja van a gazdasági együttműködés­nek. A téeszek a megalakulásuk­kal szinte egy időben alapították meg a bajai, a * kalocsai, a kis­kunhalasi járásban a különböző célú társulásokat. Hamar felis­merték az anyagi és a szellemi erőforrás összefogásának az elő­nyét. Minden érdekelt szövetkezet hasznát látja a hartai repülőgé­pes, növényvédő szolgálatnak, a bácsbokodi, a felsőszentiváni gép­javító együttműködésnek. Évek óta kimagasló eredménnyel mű­ködik a bátyai, fajszi, miskei té­eszek sertéstenyésztő, -hizlaló kö­zös vállalata, amely kiváló cím­mel többszörösen kitüntetett gaz­dasági társulás. Jánoshalmán a szarvasmarhatartó szövetkezetek a tejtermelésben, feldolgozásban találtak jó partnerre a helyi Jó­kai Tsz tejüzemében. Ugyanitt az 1961-ben megalapított közös vál­lalat a nagyközség szőlő-, gyü- mölcstelepítésének, termelésének a gazdája lett, ezenkívül kéles- halmi szakosított telepén évente több ezer vágósertést hizlal. Az ehhez szükséges gazdasági abra­kot az alapító szövetkezetek ter­mesztik a társulás számára. Solton a nagyközség szövetke­zetei a Dunatej társulás alapítá­sával napi 15 ezer liter tej, fel­dolgozására alkalmas üzemet va­lósítottak meg, amely számos te­lepülést lát el jó minőségű tejjel, tejtermékkel. A Bácska és a Du­na mellék legjelentősebb gazda­sági együttműködése a Bácskai Húsipari Közös Vállalat, amelyet 19 szövetkezet, 5 állami gazdaság és 2 élelmiszeripari vállalat ala­pított. A Baján 699 milliós költ­séggel, közös anyagi alapból fel­épített húsüzem hónapok óta fo­lyamatosan termel. Az alapító mezőgazdasági üzemek számára a vágósertéseik biztonságos értéke­sítésén kívül rendkívül nagy előny az, hogy a korábbi 150—250 kilo­méteres távolság helyett, mind­össze 15—25 kilométerre kell szállítaniuk a vágóállatot a fel­dolgozó üzemig. Kisebb a veszte­ség, s jobb a nyersanyag minő­sége, amiből a negyvenféle hús- készítményt gyártják. A Bácska és a Duna mellék ka­locsai járáshoz tartozó léiében évente száz—száztízezer tonna ku­korica terem. Ennek mintegy két­harmadát használják fel a gaz­daságok közvetlenül az állatte­nyésztő telepeken, a többit érté­kesítik. Ezzel szemben tekintélyes mennyiségű keveréktakarmányt vásárolnak a gabonaipartól, ame­lyet az esetenként nagyobb távol­ságról szállít oda. A járás párt- szerveinek kezdeményezésére a mezőgazdasági üzemek tervet dol­goznak ki az állami gazdasági, szövetkezeti takarmánykeverők teljesítményének növelésére, a tápgyártás közös érdekű fejlesz­tésére. Hartán a kát termelőszövetkezet az első lépést megtette. A Lenin mő terület kedvezményes jutta­tása. A különböző ágazatok fel­lendítéséhez nyújtott szakmai tá­mogatás a téli hónapokban kü­lönböző tanfolyam rendezésével is kiegészül. Hasonló elképzelések megvaló­sításához látnak majd hozzá Sol­ton. Szalkszentmártonban és a ka­locsai járás többi településének szövetkezeteiben. Végső soron a VI. ötéves terv mezőgazdasági, termelésfejlesztési programjának megvalósítását mozdítják elő di­cséretes kezdeményezéseikkel, _ kö­zös érdekű együttműködésükkel. 0 Közös takar­mánygyártási tervek a kalo­csai járásban. Képűnkön: a Solti Rákóczi Tsz üzeme. • Jobbra: a Bácska és a Duna mellék legnagyobb gazdasági együttműködé­se a BACSHÚS közös vállalat. (Méhesi Éva felvételei) Tsz a bojári sertéshizlaldában korszerű üzemszervezéssel növel­te a telep teljesítményét. Az Er­dei Ferenc Tsz pedig a takar­mánygyártást helyezte új alapra. Nemcsak a helyi nagyüzemek táp- takarmány-szükségletét tudja majd fedezni, hanem a háztáji és kisgazdaságokét is; amelyek a ser­téstenyésztést, -hizlalást, a barom­fitartást fejlesztik. Mindkét szö­vetkezet egyéb segítséget is nyújt a tagságnak a háztáji állattartás gazdaságosságának előmozdításá­hoz — például — a tenyészálla­tok közös beszerzése, évelő pillan­gós és más tömegtakarmány-ter­T T Két-három esztendeje át­adott beruházások működési tapasztalatait elemezték pénz­ügyi szakemberek. Legfonto­sabb megállapításaik egyike az volt, hogy az eredeti fej­lesztési célt el nem ért beru­házások kétharmadánál a döntést hozók elmulasztották a feltételek elemzését. Nem vették figyelembe a rendelke­zésre álló, valamint a megte­remthető pénzügyi források reális nagyságát, a technológia energia- és anyagigényességé­nek jellemzőit, az értékesítés várható körét. Csupán a cél látszott fontosnak, legyen meg ez és ez a beruházás, ám mi­vel nem voltak tisztában a fel­tételekkel, magát az eredményt sem érhették el. Akként cse­lekedtek, mint a futó, ha úgy vág neki a távnak, hogy nem tudja: az most száz, nyolcszáz, vagy éppen háromezer méter. S kézenfekvő: a futó felkészü­lése ahhoz igazodik, milyen' távon kíván majd rajthoz áll­ni, a termelésben sem lehet el­tekinteni a start és a cél kö­zötti távolság fölmérésétől. Természetesen, mert a dol­gok logikája követeli úgy, hogy először magát a célt kell meg­határozni, legyen az fejlesztés, termelés, értékesítés. Az így meghatározott céllal szüfeséges azután összevetni, milyen szellemi, dologi tényezők áll­nak máris rendelkezésre, mi­lyenek teremthetők meg, s mi az, ami pótolhatatlanul hiány­zik. Ez utóbbiak miatt azután módosítandó a cél, egészen ad­dig, amíg létre nem jön az ésszerű kompromisszum. S akkor kezdődhet a végrehajtás, összpontosuljon erre minden erő, s ha így történik, az ered­mény sem lehet kétséges. A céltól a startig igyekvés furcsa módszere nem a válla­latok sajátja, hódított és hódit ma is ez az iparági, a tár- cairányitás különböző lépcső­fokain, s nem mentes tőle a társadalmi szervek gyakorlata sem. Mondhatjuk: így szoktuk meg. Ami érthető, ám el nem fogadható, mivel az erőtelje­sen megváltozott gazdasági környezetben a fordított irá­nyú menetelésre egész egysze­rűen nincs mentség. A társa­dalmi közgondolkodás ugyan­is, éppúgy mint a hivatalos ér­tékítélet, lényegében csak egy­valamit fogadott el teljesít­ménynek, sikernek, haladás­nak, s ez a naturálisán meg­fogható több — az új beruhá­zás, a termék mennyiségének folytonos gyarapítása stb. — volt. Ennek következtében az­után kialakult az a magatar­tás, amely nem a kiadások és a hozamok viszonyával, a költ­ségek ésszerű mértékével fog­lalkozott, hanem csakis a vég­eredménnyel, még akkor is, ha ez a végeredmény a teljes el­számoláskor a társadalmi pénz­tárba egy fillért sem hozott. | Nehéz szakítani a megszo­kottal, ezt bizonyítja számta­lan vállalat példája, mikor a hatodik ötéves terv programjá­nak kialakításán fáradoznak. Mert tagadhatatlanul fáradoz­nak, nagy szellemi energiákat ölnek bele a munkába, ám olykor változatlanul úgy, hogy a céltól akarnak elindulni, mellőzve a startvonal kötött­ségét. Erre vezethető vissza például a külkereskedelmi ér­tékesítés szélsőségesen optimis­ta, illetve pesszimista megíté­lése, a gyártás- és gyártmány- fejlesztés állóeszköz-igényes­ségének változatlan nagysága. s az, hogy a kelleténél keve­sebb figyelem jut a körülmé­nyek többféle alakulására szá­mító és így rugalmas cselek­vést lehetővé tervváltozatok készítésére. A céltól a startig igyekvés gazdasági, gazdálkodási maga­tartásban ölt testet, s válik gyakorlati hatóerővé. Ez a ha­tóerő ma már nem lenditöjé, hanem éppen visszafogója a haladásnak, s a meglevő for­rások pazarló fölhasználásá­nak, elaprózódásának, a lehet­ségesnél kisebb kamatoknak az eredője. E magatartás megváltoztatá­sa azért is nehéz, mert legtöb­bükben még ott él a célnak a feltételektől elválasztott elsőd­legessége, azaz az új gondolko­dásmód térhódításához legelő­ször is önmagunkkal kell szem­benéznünk; a saját gyakorla­tunkból száműzve a céltól a rajtvonalhoz igyekvést, meg­teremtve ezzel start és cél lo­gikai rendjét. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom