Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1980. november 13. TUDOMÁNY—TECHNIKA Párizs-Lyon gyorsvonat Megéri a fáradozást 1981-től az ún. TGV. expresszvonat (rendkívül nagy sebességű expressz) biztosítja majd a vasúti összekötetést Párizs—Lyon között. A 260 km/óra sebességgel haladó expresszvonat 8 szerelvényből áll és 384 utast szállíthat. Az utasok közül 276 fő másodosztályon, a többi elsőn utazhat. A TGV. vonatot villamos mozdony vontatja. Franciaországban két évtized óta kísérleteznek nagysebességű vonatokkal, a belföldi forgalom lebonyolítása érdekében. Hosszú éveken át nagy reményeket fűztek a Berti n-féle légpárnás vasúthoz. Ez rendkívül biztos és gyors jármű, de viszonylag zajos, és újabban a környezetvédelmi szakemberek ellenzik azt, hogy több vonalon ilyen szerelvények biztosítsák a városok közötti gyors közlekedést. A TGV. expresszvonat mellett több érv szól, mindenekelőtt az, hogy az elektromotor kevésbé zajos, mint a dízel, vagy az Aerotrain, a légpárnás szerelvény. A TGV. szerelvények kerekeit védő köpeny nagy mértékben csökkenti a sínen gördülő kerekek zaját. A francia nemzeti vasúti társaság (SNCFj közlése szerint a TGV expressz- vonatokat a párizs—lyoni üzemelés után más villamosított vonalakon is indítani fogják a nyolcvanas évtizedben. Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó magyar feltalálója A világ egyik legnagyobb technikatörténeti múzeumában, a müncheni Deutsches Museumban, ahol a történelmi jelentőségű gépek és felfedezések eredeti példányait gyűjtik, több magyar vonatkozású tárgy is szerepel. Eötvös torziós ingájának, Mechwart hengerszékének, a Pollák—Virág-féle gyorstávírónak eredeti példányai mellett, a világ első transzformátora — Zipernovszky, Déri, Blá- thy magyar feltalálók alkotása — és más jelentős magyar találmány között szerepel Bánki Donát porlasztója (karburátora) és Schwarz Dávid kormányozható' léghajója is. Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó magyar feltalálója 1845. február 28-án született Keszthelyen. Fakereskedő volt, de a technika iránti vonzalma e téren is megmutatkozott. Majd természetesen rövidesen őt is — mint korának minden műszaki érdeklődésű emberét — foglalkoztatta a repülés kérdése is. Schwarz Dávid a léghajózást tanulmányozva új útra lépett.. A léghajó ballonhüvelyét új anyagból, egész vékony alumínium lemezből tervezte. Alumínium vázával és a légcsavaroknak a léghajó testén való elhelyezésével új irányt adott a léghajózás fejlődésének. A feltaláló részletesen kidolgozta tervét, és miután a magyar ipar még fejletlen volt, a bécsi Hadügyminisztériumba vitte el. Bécsben azonban mindentől irtóztak, ami magyar volt, és Schwarz Dávid tervét „megold- hatatlan”-nak minősítették és elvetették; A fejlődő orosz technika . . figyelemmel kísért minden új találmányt, és Schwarz Dávid rövide- •sen meghívást kapott a cári Oroszországba tervei kivitelezéséhez ... Két évig folytatta a magyar feltaláló kísérleteit Szentpéter- várott, de a léghajójához fűzött remények nem váltak. be. Schwarz Dávid azonban nem vesztette kedvét. Egész vagyonát a további kísérletekbe ölte. Németországban az imperialista fejlődés hadi célokra alkalmasnak vélte a magyar feltaláló ötletét, s miután az alumínium új felhasználási területét is meglátta a találmányban, lehetőséget adtak Schwarz Dávidnak léghajója elkészítéséhez. Az ötvenéves feltaláló most már éjt nappallá téve dolgozott ötleté megvalósításán. Végre 1895 október havában sor kerülhetett az első felszállási kísérletre. A léghajó megtöltéséhez a német Vegyigyának csak gyenge minőségű gázt tudtak szállítani, s így az első kísérlet sikertelen volt. További, szinte bőrülésbe vezető hajszát indított Schwarz Dávid a megfelelő gáz megszerzésére. A hír, hogy megfelelő gázt tudnak szállítani, már csak a feltaláló temetésére érkezett meg, akit • Schwarz Dávid (1845—1897) a hír érkezése előtt két nappal 1897. január 11-én ragadott el a halál. A porosz hadügyminisztérium azonban folytatta Schwarz munkáját, és 1897. november 3-án megtörtént az első tényleges felszállás, a 3500 kg súlyú, 47,5 m hosszú, szivar alakú, a világ eddig legnagyobb — 3607 köbméter — térfogatú léghajójával. A próbarepülés csak félig sikerült. A léghajó a tempelhofi repülőtérről 400 méter magasra szállt fel, és kormány ia»ó volt. A kedvezőtlen időjáiúo ..zonban kényszerleszállást követelt, és a gyakorlatlan pilóta hirtelen ért földet, és így a zökkenéstől u gép vékony alumínium lemezei leszálláskor összetörtek. Wm 0 A Shcwarz-féle léghajó első felszállása 1897-ben. A szerencsétlen próbarepülés azonban széles körű érdeklődést keltett. A szakértők megállapították, hogy „Schwarz Dávid elgondolása helyes volt, fém léghajó építhető, fel is bocsátható, és mód van arra, hogy a légcsavarokat a hajó testén helyezzék el.” Schwarz Dávid özvegye a feltaláló halála után nyomorba jutott, s amikor gróf Zeppelin — alig egy évvel Schwarz halála után — ajánlatot tett a szabadalmak megvételére, az özvegy 15 000 márkáért’eladta minden jogát... ... és két évvel később a bo- deni-tó partjáról felszállt az első „Zeppelin”... A „Zeppelin”-rendszer diadalra jutott, de magyar feltaláló elődje, aki nélkül nem kerülhetett volna sor megvalósítására, a feledés homályába merült... P. J. Ismeretes, hogy a kisgazdaságokban hagyományai vannak a sertéstenyésztésnek. A megyében a kisüzemek adják a hízósertések mintegy 60—62 százalékát. Az év közepétől a táptakarmányok árának emelkedése és összetételének változása miatt megtorpant, sőt mérséklődött a tenyésztési kedv. A gazdák közül sokan úgy vélték, hogy a jövedelmezőség csökkenése miatt nem érdemes foglalkozni a hizlalással. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium a különböző fórumokon elhangzott szóbeli és az írásbelijelzések alapján számos intézkedést hozott a jövedelmezőség növelésére. Legutóbb szeptember 1-től egy forinttal emelték a kilónkénti felvásárlási árat. 1981. január 1-től pedig újabb 2 forinttal lesz magasabb az átvételi ár. Igaz, kismértékben emelkednek a táptakarmányok árai is, de még mindig jövedelmező lesz a kisgazdaságoknak a sertés- tenyésztés. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat ezekben a hetekben köti a szerződéseket a jövő esztendőre. Lényegében most dől el, hogy 1981-ben mennyi hízott sertésre számíthat a feldolgozóipar. ÁGASEGYHÁZÁN • Nagy Gyula: — Megszűntek a kocakivágások, stabilizálódott az állomány. Nagy Gyula, az ágasegyházi Mathiász János Szakszövetkezet háztáji agronómusa — aki maga is foglalkozik tenyésztéssel — azt bizonygatja,' hogy az intézkedések hatására sokan ismét gondolkodnak azon, hogy megváltoztatva eredeti szándékukat, visszatérnek a sertéshizlaláshoz. — Az idén már csaknem 2600 hízót adtak át értékesítésre a szakszövetkezet gazdái, tavaly ugyanebben az időszakiban 2300- nál tartottak. Az év végéig 2900 hízóra szerződtek a gazdák, a tavalyi szám alig haladta meg a 2700-at. Az intézkedések hatására Ágasegyházán a háztáji és kisegítő gazdaságokban megszűnt a kocakivágás. A szakszövetkezet sokféleképpen igyekszik támogatni a sertéshizlalást. Felvásárlótelepet létesítettünk, ami könnyíti a gazdák helyzetét, hiszen nem kell a környező községekbe szállítaniok a jószágot, terménydarálónk van, ezenkívül az igények szerint lucernaterületet adunk azoknak, akik foglalkoznak jószágtenyésztéssel. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalattal mi kötjük meg a keretszerződést, az összes adminisztrációs munkát elvégezzük. A ÍGY TÁMOGATJÁK A SERTÉSHIZLALÁST szakszövetkezeti tagok nem a vállalattal, hanem velünk vannak állandó kapcsolatban. Így pontosan tudjuk, hogy például a következő héten mennyi hízóra számíthatunk — tájékoztat a háztáji ag- ronómus. Javaslatára meglátogatjuk az egyik kistenyésztőt, Hegedűs Istvánt. Éppen jószágai között foglalatoskodik. öt anyakocát tart, évente harminc hízót ad le. Ennyi jószág tartásához már némi gépesítésre is szükség van, önetető és önitató berendezéseket szérelt fel. Édesanyja a szakszövetkezet tagja, ő pedig segít neki részben a föld megművelésében, részben a jószág tartásában. — A takarmányt itthon keverjük, ezzel is olcsóbb a hizlalás, mert felhasználjuk a saját termésű kukoricát. A tagi gazdaságunkban termelünk tengerit. A haszonhoz tartozik az is, hogy rengeteg trágyát tudunk értékesíteni, ami növeli a terméshozamokat, sőt még felesleg is van; ezt eladjuk. A sertéstenyésztés tehát közvetetten is jövedelmez. Én még azért is kedvező helyzetben EGY MEGVÁLTOZOTT SZEMLÉLET Milliárdokat adó olajkutak Az elmúlt héten — amint arról olvasóinkat is tájékoztattuk —■ jelentős esemény színhelye volt Jászszentlászló. A 2900 lakosú településen ugyanis, új kiépített gázvezetéket avattak, vagyis lehetővé vált, hogy e község lakóházaiba is eljusson a már igen közkedvelt tüzelőanyag. A gázvezeték ünnepélyes átadásakor találkoztunk dr. Bán Ákossal, az Országos Kőolaj, és Gázipari Tröszt vezérigazgatójával, s ezt az alkalmat ragadtuk meg az alábbi beszélgetésre, Bács-Kiskun megye olajmc- zőiről. * — Több mint tizenöt évvel ezelőtt, úgy 1964 táján fejeződtek be Szánk környékén a geofizikai, gravitációs és szeizmikus mérések, amelyek egyértelműen kimutatták, hogy jelentős mennyiségű szénhidrogént rejt e föld — emlékezett a vezénigazgató. — Azóta mennyi energiahordozó került felszínre ezen a területen? — Körülbelül egymillió tonna kőolajat és hatmilliárd köbméter földgázt — valutába átszámítva: csaknem egymilliárd dollár értékű természeti kincset — adott eddig népgazdaságunknak e kunsági homok. — Véleménye szerint, könnyen ment az olajbányászat meghonosítása itt, a Duna—Tisza közén? — Ezt nem mondanám. Tudvalevő, hogy Bács-Kiskun mezőgazdasági művelésre berendezkedett megye. A Szánk környékén élő, földművelő lakosság, eleinte csak háborgatóknak, a mezőgazdaság károkozóinak - tekintette a kutatókat, olajbányászokat. Az eltelt esztendők azonban hamar megváltoztatjuk ezt a szemléletet. Az olajkutak környékén élő emberek megértették, hogy nem csak a népgazdaság érdeke a kitermelés, számukra is közvetlen előnyöket jelent. Mint ahogy ezt a mostani, jászszentlászlói példa is mutatja. Eddig Bács-Kiskun megye négy városában; Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán, valamint két községében; Szánkon és Kiskunmajsán építettek ki gázvezeték-hálózatot, s most újabb településsel, Jász- szentlászlóval gyarapodot e sor. S az, hogy ma már több ezer Bács-Kiskun megyei földműves otthonába is eljut az olcsó, vezetékes gáz, az mindenekelőtt a környéken folyó bányászatnak köszönhető. Persze lehetne említeni más előnyöket is ... — Éspedig? — A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzeme évről évre tovább gyarapodott, a tázlá- ri, hartai, eresztői, zsanai és a Kiskunhalas környéki lelőhelyek0 Hegedűs István gazdaságában, öt anyakoca gondoskodik az utánpótlásról. (Méhesi Éva felvételei.) vagyok, mert saját anyakoca- állományom van és a szaporulatot magam nevelem, tehát nem kell venni süldőt. Ágasegyházán sokan gondolkodnak hasonlóképpen. Nem mindenkinek van ennyi jószága, mint Hegedűs Istvánnak, de azért' megtalálják számításukat. Dicséretes az is, hogy a helyi szakszövetkezet jelentősen támogatja a kistermelőket. A Mathiász János Szakszövetkezet módszereit érdemes követni más gazdaságoknak is. K. S. Mi benne az új? kel. Az üzem fejlődése így nagy mértékben hozzájárult a megyében élők foglalkoztatottságának változásához, s az olajbányászat jó kereseti lehetőségeket nyújt. Továbbá lehetővé vált, hogy a lakosság mellett, a környék ipari és mezőgazdasági üzemei is közvetlen módon részesüljenek, a felszínre hozott tüzelőanyagból. — Országos viszonylatban, milyen helyet foglal el Bács-Kiskun megye, a kőolaj- és földgázkitermelésben? — Kétségtelen, hogy ma már a szanki üzem az élmezőnybe tartozik, a többi szémhidrogén-bá- nyászattal foglalkozó, hazai üzemet tekintve. A kőolaj tíz százalékát, s a földgáz húsz százalékát ugyanis a Szánk környéki kutak adják az ország össztermelésében. — Milyennek látja a jövőt ezen a téren? — Feltétlenül biztatónak, hiszen a megye területén tovább folytatódnak a kutatások, s nem eredménytelenül. A mi törekvésünk a a jövőben is az lesz, hogy a nép- gazdasági érdek szolgálata mellett, az új lelőhelyek környékén levő üzemek, települések igényeit is kielégítsük és energiahordozókkal való ellátásukat úgy anyagilag, mint' erkölcsileg támogassuk. — A most átadott,, jászszentlászlói gázvezeték-hálózat kiépítését is támogatta anyagilag ájz OKGT? — Igen. Egymillió 700 ezer forinttal járultunk hozzá, az 5051 méter hosszú gerincvezeték . lefektetésének költségeihez. S ha már Jászszentlászlóról van szó, meg kell említenem, hogy véleményünk szerint a helyi termelőszövetkezet, s a község egész lakosságának derekas társadalmi munkája, méltó példa lehet a jövőben is mindazok előtt, akik üzemeikben vagy lakóhelyükön hasonló terveket szeretnének megvalósítani. — Köszönjük a beszélgetést. K. E. JELENTŐS vasipari üzemünkben munkavédelmi felügyelők vizsgálták a szakszervezet munkavédelmi tevékenységét. Ellenőrzésük — a munka természetéből következően ? — igen sokrétű volt, hiszen a munkavédelem komplex feladat. Ennek gyakorlata régen túlhaladta a köztudatba beidegződött üzemi baleset- elhárítási tevékenységet. Mai felfogásunk szerint a dolgozók testi épségének és egészségének megóvása összetett többrétű feladat, és kiterjed az ergonómiára, azaz az ember-technológia-munkakör- nyezet harmonikus kapcsolatára, a dolgozók munkahelyi jó közérzetének feltételeire, a jó értelmű személyiségjegyeik kibontakoztatására. A vizsgálódásnak csupán egy részterületéről szólunk most, de véleményünk szerint az ezzel ösz- szeíuggésben elmondott néhány észrevétel is érzékelteti, milyen fontosak a munkavédelem „aprónak” tűnő részletei is. Kiderül,, hogy ebben az emberért folyó tevékenységben sehol sincs,, jelentéktelen apróság”. Vegyük például az üzemi baleseti jegyzőkönyvek kiállításával kapcsolatos kérdéseket. A már említett gyárban (maradjon most megnevezés nélkül, mivel más, vizsgált üzemben is tapasztaltak hasonlóságot) több tucat üzemi baleseti jegyzőkönyv átnézése után azt állapította meg a munkavédelmi felügyelő, hogy több lényeges szempontra egyrészt hiányos, másrészt sablonos szöveggel ad választ a jegyzőkönyv. kurta-furcsa jegyzőkönyvi elintézéssel. Hogy lehetne ilyen szűkszavú felületes, szinte csak úgy ripsz-ropsz megírt jegyzőkönyvek alapján tervszerű, céltudatos megelőző tevékenységet kialakítani? Ha egyszer olyan lényeges momentum kimarad belőle, hogy az egyik, talán leglényegesebb ok ennek és ennek a védőeszköznek a hiánya volt,, vagy a szállítási szabályok mellőzése — és így tovább. Ha ez sorozatban kimarad, ki tudja, a végén, hogy mit is kellene megelőzni, s akkor már az intézkedések hatékonysága is kétségbevonható. , Meg ha „jófiúságból” egy szó említés sincs a dolgozó közvetlen felettesének felelősségéről, ugyancsak egy sor eset után, hogy derül ki; különösen milyen téren, és kik javítsanak ez irányú magatartásukon? LETT LÉGYEN az üzemi baleset szemsérülés, ujjhorzsolás, vegyszer marás, betonra esés fejjel—, az „intézkedés” többnyire ebben merült ki — a jegyzőkönyvek'szerint: „Figyelmeztetés körültekintő munkavégzésre”. Bár jórészt védőeszközök használatának elmulasztásából következett be a baj, a jegyzőkönyvek erre nem utaltak. Mint ahogy nem esett szó bennük a közvetlen munkavezető felelősségéről sem. Holott — mint kiderült — volt felelősségre vonás, nem is egy, pré- niummegvonástól kezdve pénzbírsággal járó felgyeliniig. Valaki most azt mondhatná, hogy: jó-jó, minek itt holmi szövegezéseken lovagolni, a lényeg megtörtént, kivizsgálták a balesetet, s ugye, a felelős vezető sem. maradt büntetlen. Meg a kártérítés is megtörtént. Munkavédelmi ügyben azonban nem szabad megelégedni efféle EZÉRT IS várható komoly vál. tozás a már kihirdetett, és 1981. január l-én hatályba lépő KSH- elr.öki rendelkezés nyomán, amely rözíti az üzemi balesetek statisztikai bejelentésének rendjét, és nyilvántartásának szabályait. Mi jellemzi az új típusú „Üzemi baleseti jegyzőkönyvet”? Alapvető célja, hogy az üzemi balesetek statisztikai számbavételén túl, az ez irányú társadalom- biztosítási szolgáltatások alapbizonylatolását, és égyben a baleseti- ok-kutatást is szolgálja az új típusú „Üzemi baleseti jegyzőkönyv?, Lényeges vonása, hogy az üzemi baleseteket kivizsgálókat valós, és igen pontos helyzetkép „megrajzolására” kötelezi, rovatrendsze- tével ezt valósággal kikényszeríti. Ez az alapvető célja! A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet (SZOT MTKI) a jegyzőkönyveket teljes körűen feldolgozza. Havonta gyors információt szolgáltat, a negyedévi helyzetképről pedig „mély elemzést” ad az összes .érintett irányító szerv részére. Ezek az elemzések a gazdálkodó szervezetek által is beszerezhetőek lesznek. Az üzemi .balesetek hatékonyabb megelőzését fogja szolgálni, hogy az illetékes munkavédelmi felügyelőségek — a SZOT MTKI felkérésére, a rendelkezésükre bocsátott üzemi baleseti ..jegyzőkönyvekre is figyelemmel felülvizsgálják a bekövetkezett balesetek és azok kivizsgálásának egy meghatározott körét, azok okait és a tett, illetőleg teendő intézkedést. T. I.
