Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
/ 1980. november 5. • PETŐFI NÉPE • 3 EGYEDÜLÁLLÓ A VILÁGPIACON — BŐGŐS HAJÓK, KATAMARÁNOK, CSAVARGŐZÖSÖK A Duna és a magyar vízgazdálkodás története 9 Török kori hadinaszád. • Balra: az új terepasztalon. • A következő pillanatban forogni kezdenek a kerekek. Fábián Gyula igazgató a fajszl vízimalommal. (Straszer András felvételei) Török fürdő „ tartozékaira bukkantak .távfűtésszerelők Esztergomban az új Vízügyi Múzeum bejáratánál. A Duna és a magyar vízgazdálkodás története című nyitó kiállításon láthatók a sziklába ágyazott csodarabok. A lelet mintha azt bizonyítaná: a bátor kezdeményezőket pártolja a szerencse. A népi bölcseség okkal idézhető, de még alapozottabb az új intézményt létesítők szakértelmének a dicsérete. Jól választották meg az új intézmény helyét. Történelnfil- hangulatú város, „Kanyargó Dunának ékszere Esztergom”. A csütörtökön átadott, szépen rendbe hozott műemlékházban a XVIII. század végén két napig őrizték a koronát. Sokat időzött itt Zsigmond és Mátyás, akik a legkorszerűbb vízvezetéket szereltették palotáikba, még a törökök bejövetele előtt ismerték a fürdőzés örömeit. A világutazó Evlia Cselebi érzékletes leírásából szemléletesen kirajzolódik előttünk a híres emelőszerkezet. A folyó vizét ravaszul összekapcsolt kerekek, hengerek, „muskéta. puska alakú, csatornás, csövek juttatták meredeken fölfelé" a belső várba. A közelben úszott el százötven esztendeje az első hazai gőzhajó. Több százan hallgatták Korcsog András államtitkár avató beszédét „Űjjáteremtő munkánk gyümölcseit mindazok élvezik — hangoztatta —, akik tevékeny részesei a mának. A tanulságokkal teli élmény” méltatása után sikeresnek minősítette az idei múzeumi és műemléki hónapot. A dolgozó nép történetének megörökítését szorgalmazó kormányzati törekvések eredményeként készült el a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum, a szakmai köz- gyűjtemények számát gyarapító esztergomi múzeum. Fábián Gyula, az intézmény igazgatója még az ünnepség előtt bemutatta számunkra „A Duna története, a magyar vízgazdálkodás krónikája” kiállítást. Elmondta: 1973-ban kezdték a tervszerű gyűjtést. Akkoriban 270 bejegyzés szerepelt „anyakönyvükben”, ma tízezernél több tárgyat őriznek, gondoznak. Országos hatásköriéi kutatnak vízügyi emlékek után. Számon tartják a karapan- csai fagázas szivattyút, a Szikrai Állami Gazdaság területén található régi zsilipet is. v A teljességre törekedve mentenek, védenek minden eszközt, magyar—csehszlovák vízi erőmű a amely képet ad az árvízvédelem, a folyószabályozás, a vízhasznosítás fejlődéséről. Nem hiányoznak természetesen a sokszor áldás, sokszor átok vízzel szövetkező, hadakozó kétkeziek emlékei, a híres kezdeményezők munkásságának dokumentumai. Büszkén hivatkoznak a közélet minden terén múlhatatlan érdemű Széchenyi István gyűjtési körükbe illő tervezeteire, levelezésére. Az egyik tárlóban a bácskai mocsarakat lecsapoló, Ferenc-csatorna-építő Kiss József jajkiáltása vádol: „Ne tégy hasznosat...”. (Már majdnem elkészült a nagy mű, amikor intrikus aljaemberek elorozták dicsőségét, kibuktatták az igazgatóságból.) Reménytelen vállalkozás lenne a mégcsak vázlatos ismertetés is. A munkahajótípusokat soroljam? A Vaskapuban sziklákat zúzó, robbantó kéttörzsű katamaránokat. a modern kotrókat? A gyönyörű szerszámokat, hajólámpákat, a gabonaszállító bőgőshajó remekbe faragott díszeit? A több méter hosszú vízi duda megszólaltatásához épp olyan „kajakos” férfi kellett, mint a 30—40 kilós műszerek cipeléséhez, kezeléséhez Említetlenül maradhatna a régi vízimolnárok csodálatos tudományát idéző fajszi vízimalommakett? Minden él, mozog, villog a földszinti termekben. Fénygrafikák mutatják, hogy hol, hogyan törte át százegy esztendeje Szegednél gátjait a Tisza. Tanulmányozhatók a szennyvíztisztítók, egyetlen gombnyomással magunk is „zsilipeltethetünk” maketthajókat, meglepődünk a nagymaros-bősi íeahcsikovói) erőmű óriási méreteitől. A gondosan gyűjtött, kiválóan rendezett, 28 helyiségben elhelyezett látványos kiállítás a maga nemében egyedülálló a világon. Elismerés illeti meg teremtőit. mindenekelőtt Gergely István államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt vezetőjét. O segítette megvalósulni a magyar vízügy múzeumát. Heltai Nándor AZ ELMÚLT esztendőkben a boltok százainak redőnyét húzták le végleg. Természetesen kis üzletekét, amelyek csekély forgalmat tudtak lebonyolítani, ezért a vállalat vagy a szövetkezet számára gazdaságtalan volt a fenntartásuk. Csakhogy az odaszokott vásárlók hoppon maradtak, illetve arra kényszerültek, hogy messzebbre utazzanak egy iskolafüzetért, egy harisnyáért vagy akár a mindennapi kenyérért, tejért. Miközben a városokban és a nagyobb községekben sorra épülnek, nyílnak iparcikk- és élelmiszer-áruházak, az 1—2 személyes, kicsiny üzletek száma megcsappant. Holott a lakosság ezekre igényt tartana. A kisebb boltokat, vendéglátó- helyeket korábban, hogy kifizetődjenek, „gebinesítették”: egyszerűsítették az elszámolási rendszerüket. A gebinnek azonban — hivatalos nevén: a szabadkasszás üzemeltetésnek — számos árnyoldala is megmutatkozott az idők folyamán. A leglátványosabb visz- szaélésekre a gebines vendéglátó- helyek nyújtanak példát. Mivel ezekben — a szabadkasszás rendszernek megfelelően — az áruval nem kell tételesen elszámolni, a vezető gyakran úgy növeli személyes jövedelmét, hogy „idegen árut” visz be az üzletbe. Idegen árut, vagyis olyat, amilyet a központ tudta nélkül, annak megkerülésével szerez be. Hogyan lesz ebből busás jövedelem? Ügy, hogy a gebines vendéglős ezt az árut feldolgozza majd értékesíti, ismét csak a központ tudta nélkül. így azután a haszon egyenesen az ő zsebébe vándorolhat. Olyan helyzet áll tehát elő, amelyben a vállalat vagy a szövetkezet viseli a terheket, fizeti a bért, az energiát, a helyiségbért, az összes üzemelési költséget, míg a haszon a gebine- sé. A KIS BOLTOK gazdaságta. lanságán, munkaerőhiányán és a gebin okozta bajokon igyekszik változtatni az a kormányrendelet, amely egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről intézkedik. Elsősorban azzal a céllal, hogy a lakosság vásárlási lehetőségeit bővítse, javítsa. A rendelet lehetőséget nyújt a vállalatoknak, szövetkezeteknek, hogy kisebb üzleteiket, vendéglát- tőhelyeiket januártól szerződéses rendszerben üzemeltessék. Mit jelent ez közelebbről? A gazdálkodó szervezet szerződést köthet az arra vállalkozó szakképzet alkalmazottjával, hogy meghatározott díj fizetése ellenében az illető saját felelősségére, és kockázatára, önállóan, de a vállalat nevében vezesse az üzletet. Ami haszonra az üzlet szert tesz, azzal — a szerződött díj befizetése után — a boltvezető szabadon rendelkezik. Adhat belőle például a beosztott dolgozóknak, akik egyébkéht a vállalat, illetve a szövetkezet alkalmazottai, és a szakmában szokásos bér ellenében végzik munkájukat. A kormányrendelettel egyidő- ben jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendelete egyes állami üzletek bérletéről, amely az eddiginél tágabb teret ad a magánkereskedőknek, hogy üzletet, és — az eddigiektől eltérően — vendéglátó helyet is béreljenek. Módosították a magánkereskedelemről szóló rendeletet is: föloldottak több korlátozó intézkedést, és további harminc szakmában adtak lehetőséget magánkereskedői tevékenységre. A RENDELKEZÉSEK sokak érdeklődését felkeltették. Vannak, akik azt kérdezik: feladjuk a szocialista kereskedelem pozícióit? Erről természetesen szó sincs, hiszen a szerződéses rendszerben működő boltok is szocialista tulajdonban maradnak, nem beszélve arról, hogy az áruk messze túlnyomó többségét továbbra is az ABC- és egyéb áruházak juttatják el a lakossághoz. Mások amiatt aggódnak, hogy a szerződéseknél a protekciósok élveznek előnyt. Nos, a vállalatok, szövetkezetek, ha szerződésbe kívánnak adni üzletet, kötelesek ezt a szándékukat nyilvánosan meghirdetni, és a szerződést azzal kell megkötniük, aki — közjegyző jelenlétében — a legmagasabb díj befizetését vállalja. Természetesen, a szerződő boltvezetők jövedelme adóköteles. Ha a rendelet hatására a mai 11 000 magánkereskedő helyett néhány év múlva, mondjuk, 15 000 maszek boltos működik majd az országban, az csak javítja a kereskedelmet. A 11 000 magánkereskedő egyébként az egész kiskereskedelmi forgalomnak mindössze egy százalékát bonyolítja le. Érdemes tehát azt vizsgálni, milyen eredmények várhatók az új jogszabályoktól? A bérleti rendszer, a magánkereskedői tevékenység kiszélesítése javíthat a szakma munkaerőhelyzetén: ezek a boltok ugyanis a családtagok munkájára számíthatnak. MIND A SZERZŐDÉSES, mind a bérelt, mind a magánüzletek: kis boltok. Olyanok, amelyek hiánya ma még súlyosan érinti egyes városnegyedek, idegenforgalmi területek, községek lakóit. Ha csekély is a részesedésük az országos forgalomból, a környék .lakossága számára nagyonis fontosak, nélkülözhetetlenek. Azt várhatjuk, hogy ezek újra megnyílnak, illetve az új formákban jobban, rugalmasabban látják el a vásárlóközönséget. Mert az idézett rendelkezések célja ez: a lakosság áruellátásának szélesítése, javítása. G. Zs l*X*X,Iív.v.v.v.v.v.w.:.w«s%v.%w.sw.v.%v A becsület volt a sajátja — öt gyereket vállaltunk a feleségemmel. — Tiszteletre méltó dolog, mert általában kettőt terveznek. Ez hatvanezer forintot jelent. — Tudom, a lakásgyerekek egyenként 30 ezer forinttal csökkentik az anyagi terheket. A mi esetünkben' nem erről volt szó, helyesebben erről szó sem volt. — A gyerekvállalás-kifejezést pedig ezzel kapcsolatban használják. — Most igen, de ötven-hatvan évvel ezelőtt...? A házasságkötésünk után otthont teremtettünk. Feleségem is, én is nagyon szerettünk volna gyereket. Nem lett, nem lehetett. Három fiút és két lányt magunkhoz vettünk a pesti lelencből. Közülük ketten — egy fiú és egy lány — sajnos már meghaltak. A fiú a Dunába fulladt, a lányt tüdőbaj vitte el. A többi nevelt gyermekem jelenleg is él: egy nagymama és két nagyapa. Szeged városnyira nőtt lakótelepe,‘Tarján egyik lakásának ablakából jókora erdősávra, füves, virágos területre látni. A beton- tengerben ez csökkenti a falusi környezet iránti nosztalgiáját Nagy István nyugalmazott gyógyszerésznek. Féi évszázadig Foktő, Harta, majd Úszód patikusa volt. 1963-ban, amikor meghalt a felesége, Szűcs Imre a következőket mondta nevelőapjának: „Ne féljen apuka, nem marad egyedül, nálunk fog lakni, amíg él, mert felnevelt.” Ekkor költözött Úszódról a szegedi Tarjántelepre, nevelt fiához és családjához. A kétszer kétszobás lakásban négy nemzedék él: a neveltfiú és felesége, lányuk a kisgyermekével és a 90 éves Nagy István. Antik bútorokkal berendezett rezidenciájában elevenítettük fel a Bács-Kiskun megyei községekben eltöltött éveket. — Hogyan került Foktőre? — 1891-ben Békéscsabán születtem, ott jártam gimnáziumba. 1920-ban a budapesti Tudomány- egyetemen. általános kitüntetéssel gyógyszerészdiplomát kaptam. Ezután Budapesten a Kálvin téri Kriegner-féle gyógyszertárban kezdtem dolgozni, mint első re- ceptárius. — Ez mit jelentett? — Én fogadtam, aki a patikába bejött, elvettem tőle a receptet. Több jelentkező miatt hosszú kálváriát kellett bejárnom a gyógyszertári jogadományozásért. Íme: „Pest vármegye közigazgatási bizottsága a néhai Scharp Henriknek haszonélvezetre jogosított örökösök nélkül 1923-ban történt elhalálozásával megüresedett foktői gyógyszertár személyes jogosítványát e hó 10-én tartott ülésén egyhangú határozattal Nagy István oki. gyógyszerésznek adományozta.” Tehát így kerültem 1925-ben Foktőre. Scharp Henrik gyógyszertárának épülete életveszélyes állapotban volt, a beázott falak düledez- tek, a tető egy része hiányzott. Kölcsönkért pénzből a község új gyógyszerésze megvásárolta a templommal szemben levő üres telket, s az úszódi kőművesmesterrel, a paksi kőművesekkel új gyógyszertárat és lakást építtetett. Itt 26 évig dolgozott. 1951-től öt évig Harta gyógyszerésze volt, majd innen Uuszódra került. — Nagy szeretettel gondolok vissza a Foktőn eltöltött évekre, amelyek azonban nem voltak könnyű esztendők. A patikát vasárnap is nyitva kellett tartani, szabadnapom nem volt. Ha például be akartam menni Kalocsára, akkor ezt be kellett jelenteni a főszolgabírónak. — Akkoriban az embereknek általában milyen gyógyszerekre volt szükségük? 6 Balra: Nagy István nyugalmazott gyógyszerész. • Fenn: a foktői gyógyszertár — 1932-ben. — Elsősorban septyl-készít- ményre. fájdalomcsillapítókra. Bőven volt munkám, de nem panaszkodom, mert szerettem hivatásomat, a segítségadást. — De nemcsak a munkámért emlékezem szívesen Foktőre. Nagyrészt ott neveltük fel a gyerekeket. Feleségemmel együtt mentünk fel értük Budapestre a menhelybe. Először Szűcs Imrét, aztán Palotai Sárit, a két Tamás gyereket, Ferit és Erzsikét, majd Schieber Győzőt hoztuk haza Foktőre. Imre, akinél lakom a, szegedi Volán Vállalattól ment nyugdíjba. Ferenc bányászként dolgozott, szintén nyugdíjas. — A gyerekeket miért nem vette a nevére? — Ezt már többen megkérdezték tőlem. De nem ez a fontos, hanem a becsület. Amit tettem értük nem volt hiábavaló. Nevelt gyermekeim. felnőtt unokáim mind becsületes emberek lettek. A néhány éves dédunokák pedig megszépítik öreg napjaimat. Rászolgált. Gyerekei nem — a becsület volt mindig a sajátja. Nagy Ferenc nyugalmazott gyógyszerész 1972-ben aranydiplomát kapott és hamarosan átveheti a gyémántdiplomát Buda-« pesten. Foktőre is szívesen ellátogatna, — ereje engedi — ha valaki hívná... Tárnái László A távoktatás új formája A távoktatás továbbfejlesztését tervezi az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osztálya, amely a Művelődési Minisztérium oktatási szerveivel együtt tanulmányozza a középiskolai távoktatás új formájának alkalmazási lehetőségeit. Elképzelésük: az ország több részében távoktatási központot. azok körzetében pedig konzultációs központokat szerveznek. A rendszerben részt vesznek a művelődési házak, otthonok, könyvtárak és' más intézmények, a Magyar Rádió és a Televízió is. A távoktatási központok maguk a középiskolák, ezek irányítják levelező diákjaik tanulását. Feladatokat adnak a tanulóknak, s ezek teljesítését ellenőrzik. A megoldott feladatokat a tanulók visszaküldik a központba — a középiskolába — ahol elbírálják: a tanuló elsajátította-e a tananyag kijelölt fejezeteit, továbbléphet-e vagy ismételnie, gyakorolnia kell a régi leckéket. A tanulók rendszeresen — hetenként többször — fölkeresik a lakóhelyükön vagy annak közelében levő konzultációs központot — iskolát, vagy művelődési intézményt, ahol olvashatnak. meghallgathatják a rádió, a televízió nekik szóló műsorait. s ahol pedagógusok, népművelők segítik a tananyag megértését. elsajátítását. Ily módon a levelezők állandó kapcsolatban lehetnek tanáraikkal, kénytelenek rendszeresen tanulni és számot adni ismereteikről. A tervek szerint Debrecenben alakítják ki a távoktatás új modelljét. A Pécsi Dolgozók Gimnáziumában már 1976 óta folytatnak ilyen kísérleteket. Két távoktatási kísérlet zajlik tehát. Az egyik és a másik kísérletben részt vevők tanulmányi eredményeit mérlegelve döntik el: melyik formát alkalmazzák országszerte. (MTI)
