Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

1080. november 4. • PETŐFI NÉPE • 3

ÖTSZÁZ

VENDÉGMŰVÉSZ HAZÁNK KÜLÖNBÖZŐ

TÁJAIN

Vizsgázik

a fakultáció

A szovjet kultúra napjai

A hazánk és Szovjetunió közötti szellemi kapcsodat a két világiháború között lényegében abból állít — hogy kölcsönösen nem vettünk tudomást egymás kultúrájáról. Az általános érdeklődés demarkációit ott vonták meg, ahol az általános műveltséghez tartozónak deklarált orosz klasszikusok — Csehov, Lev Tolsztoj, Csajkovszkij, Puskin és mások — ismerete véget éirt. Kölcsönös szellemi kapcsolat legfeljebb csak a munkás mozgalomban' volt, s 1945-ig szó sem lehetett airnól, hogy a Szovjetunióban .megismerjék 'hazáink kultúráját, nálunk pedig a Szovjetunióét.

A kezdeti sematikus tendenciák leküzdése utáni, a hatvanas évektől datálódik az a kétoldalú kulturális tevékenység, amelyből napjainkra mánkén tudományos-művészeti területre kiterjedő, folyamatos<és aktív kapcsolat- rendszer fejlődött ki.

A nagy orosz és a modern szovjet írók -költők műveit olyan klasszisok ültették át magyarral, mint Illyés Gyula, Németh László. Számiunkra addig ismeretlen, világot és világ- szemléletet vetített elénk a szovjet némafilm- művészetnek, majd a kortárs szovjet filmter. más javának bemutatása. Napjainkban a magyar színházak átlagosan évi húsz orosz és szovjet darabot — operát, balettet, zenés .vígjátékot, prózai színműveit — mutatnak be, csak Csajkovszkij Anyeginjét, és a Diótörőt csaknem fél-ifél.millióa® tapsolták meg hazánk nézőterein. Gyarapodik a magyar—szovjet színházi és operatársulatok cseréje. A Kodály- ■metódus érvényesíti hatását a szovjet zenepedagógia, zeneszerzés és a zene-népszerűsítés területén. A Corvina Idegennyelvű Könyvkiadó és a szovjetunióbeti tesitvérvállálatok missziónak tekintik az egymás által kiadott művek saját - országukban való népszerűsítését. A piackutatást, forgalmazást végző Kultúra Külkereskedelmi Vállalat — amely öt világrész több száz cégével tant fenn élő kapcsolatot — áruforgalmának 70 százalékát a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal -bonyolítja le.

A legutóbbi színház vendégjáték-csere eseménysorára emlékeztetünk: a szovjetunióbeli •Magyar Dráma Fesztivál, majd az ezt követő Szovjet Dráma Szemle Magyarországon termékeny visszhangra talált nemcsak a közönség, a kritika, a szakemberek sorában, hanem mindkét ország sajtójában ás. És miután a magyar társulatok odakinn, a szovjet együttesek nálunk arattak sálként, itt és ott egész évben tovább játszottak orosz és szovjet, illetve magyar színműveket, repertoárdarabként. Rendszeressé vált a társulatok, színészek, •rendezők, díszlet- és (jelmeztervezők kölcsönös meghívása; a kát testvér-szövetség közös munkát,er vet dolgozott ki a kulturális és művészeti szakemberképzésre és nevelésre.

Néhány hónappal ezelőtt a Magyar 'Kulturális Napok rendezvényei arattak sikert a Szovjetunióban-. Ezúttal1 pedig — november elején — Magyarországon' rendezik meg a Szovjet Kultúra Napjait.

A ma már hagyományos eseménysor nyitánya az október 30-d Erkel Színház-beli díszelőadás volt. A hazánk számos helyszínén lejátszódó programban ötszáz vendégszereplő lép fel. A sok színpadi-pódiumi műfajt felölelő események közül csak néhányat említhetünk meg.

November elején tíz kiváló szovjet szólóénekest láthatunk viszont, köztük Archipovát, Nyeszterenkót — hogy csak a legismertebbeket említsük.

Budapesten és Miskolcon ad 'koncertet a 120 fős Moszkvai Szimfonikus Zenekar; Budapest, Debrecen és Dunaújváros, látja vendégül a Szovjetunió Állami Filharmonikus Zenekarát. A 'fővárosban és Győrben mutatkozik be a Leningrád Akadémiai Nagy Drámai Gorkij Színház társulata, Budapesten és Szombathelyen a Rajkin vezette Leningrádi Miniatűr Színház, az Ukrán Állami Táncegyüttes pedig Budapesten, Székesfehérváron és Szombathelyen. A Baíjetitszóüsták Együttesét Budapesten, Salgótarjániban, Tatabányán; Kecskeméten tekinthetik még, a Miskov Folklor-együttest és Eszt- rád együttest pedig Dunaújvárosban, Csepelen, Győrben, Sopronban, Tatán, Szakszár dón, Debrecenben, Diósgyőrben és Gyulán.

Kiemelkedik az eddigiek- közül az idei Szovjet iFílmdk -Fesztiválja is. Budapesten nyolc új szovjet film premierjére kerül sor, s országszerte mqprizben adják az utóbbi évtizedek legsikeresebb filmjeit — köztük van a Ballada a katonáról. A negyvenegyedik, A félkegyelmű, aiz Emberi sons. Az új filmek köziül kiemeljük az Őszi Mara-thon-t/és a Szibériádét. amely az 1979-i Cannes-i Film fesztiválon elnyerte a zsűri kiülöndíját. Andrej Tarkovsz- kij — a Solaris alkotója — rendezte a Stalker, és a Tükör című új filmet, mely utóbbi világsikerű. 'Eisenstein kezdte 1931—35-ben, és -Alexandrov fejezte be a híres Viva, Mexico !->t.

A -Műcsamcföban a szovjet tájképfestészetet, iparművészetet és fotóművészetet reprezentáló tárlat nyiilt október 31-én, a Szépművészeti -Múzeumban, XVI—XVII. századi orosz ikonokat mutatnak be november 4-től. A fővárosi -Vörösmaty téri HangOiemezbaltbam, valamint Egerben, Komáromban és Zalaegerszegen szovjet h artgi'Jemezkiá" 1 útás — a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában, s a Gorkij -Könyvtárban szovjet könyvkiállítás nyílik.

A felsorolás nem teljes. De ennyi is érzékelteti, hogy nemcsak nagy esemény ez a sokrétű művészi bemutatkozás, hanem szerves része is annak a folyamatnak, amely az egykor nyugati orientációjú, s emiatt -némileg egyoldalú, elfogultságokkal terhes kultúránk pers. pektívájának kiszélesedéséhez vezet.

Száz éve született Pór Bertalan

1880. november 4-én született Pór Bertalan, a festő, akire any- nyi sematikussá koptatott jelzőt aggatott a kor: elkötelezett, kon- s‘.iruktív(lstaj, expresszív, forradalmi stb., slb. S bár e -jelzők -illenek Pór festészetére, emberi magatartását,"életét-és életművét' nem' körvonalazza kellő súllyal e jelzők összessége sem.

A Felvidéken — a mai Salovár kia területén — született, Bábaszék faluban, sokgyermekes itiszt- viselöciai'ád -korán ön-fenntartásra, majd családfenntartásra kényszerülő fiaiként

A századfordulón érettségizett, majd a Min-tarajz-iskolába került, ahcl olyan mesterek voltak, mint Lctz Károly, -Benczúr Gyula, Székely Bertalan — de mert a tanárjelölt-képzést a névtelenekre bízták, Pór Bertalan mindössze egy évet töltött -Itt. Béklyók 'közé később sem szoríthatta semmiféle tanmenet.

Munkácsy ban, az akkori- haladó irányzatok vezéncsillagában- látta példaképét; de inkább az életlátását követte, amint ezt az 1899- ben festett Koldusasszonya is bizonyítja, Münchenbe vágyott, pénz híján. — gyalog is nekiindult volna. Aztán, még -ugyanebben az éviben — egy portré-megbízás jóvoltából szerzett pénzen — eljutott Miün-chenbe. De ott sem azt találta . meg, amit remélt. Hazajött. Megfestette azt a-z ifjúikon önarcképét, amelyet kiállításra fogadott el a Műcsarnok, s amely — az 1901-ben megrendezett nemzetközi tárlaton, sikert, ösztöndíjat hozott számára. így -hát az irány: Párizs, .ahonnan kétévi tanulás uíá-n- téat -ismét haza. Megbízásokkal árasztják el, remek -portrék sorát festi, majd újabb ösztöndíjjal Olaszországba utazik.

München akadém izmusa, Olaszország - örök művészetet lehelő légköre, Párizs szabad szelleme — életresaöló impressziók. De a végső meghatározó mégsem a külföldön1 szerzett élmények sokasága.

Akárcsak Európa-szerte, Ma- .gy-á-rorsz-ágon, is megmozdult valami, gondolkodásban,, -művészet-ben. A kiZ-fölről 'hazatért -legjobb magyar művészek csoportokba verődtek. A nagybányaiak friss, Aer- mészételvű piiktúrájia máig érezteti, pozitív hatását; s a szolnoki iművés'ztete.p -tagjainak mélyebb változásokat kifejező törekvései még iépcielj-esen hatottak Pór művésziére.

Közben -pedig eljött 1919, Pór Bertalan emberi-művészi, alakulását életreszólóan kijelölve. A Tanácsköztársaság 133 napja az ő számára a szó -teljes értelmében1 veti aktivitást -hozta. Mindemben. kivette részét, szervezett C-slkiesülit és lelkesített,, vezette a Művészeti Direktórium festőszak- osztályát; és ez időben festette remek a-gi-tatív -plakátjait.

iA Tanácsköztársaság ' bukása u tán mindenki -menekült, aki- kiállt mellette, ki Párizsba, ki Bécsbe. Pór Bertalan feleségével a szlovákiai Szliácsra, szülőföldjére költözött s onnan — csaknem húszévi ott-tartózkodás után

— 1938-ban Párizsba. De bármilyen' sikeresek voltak párizsi szereplései, 1948-ban visszajött Budapestre.

Sokféle irányzat, sokféle élmény, visszhang, hatás kereszttüzében alakult iki utánozhatatlan önmagává. Alkotott sok száz festményt sok-ezer grafikát.'A virtuozitás jegyeit felmutató ceruza- és ecset- vonásain 'túl valami örökké lobogó, -rendíthetetlen -belső erőt fejez iki életművének egésze. Kiragadni egyet-egyet lehetetlenség; és értelmetlen is lenne. Az azóta sem utolért etemen-tarltású Ady- pciatréj-a, remek Károlyi Mihály- a-romása-, agiitatív plakátjai, köztük a „Villáig -proletárjai, egyesüljetek!” mindmáig a .magyar képzőművészet maradandó produktumai.

1948-tól a Képzőművészeti Fö- i'kci'a -tanáraként érvényesíthette pedagógusi képességeit is, tovább adhatta élet-tapasztalatait, humanitását; és művészetéből azt, ami átadható. ‘ 1950-től kezdve minden nagy ha-zai tárlaton szerepelt; -több gyűjteményes -kiálli- tását rendezték meg. -1979Hben — a Tanácsköztársaság 60. évfordulóján — már posztumusz -tárlatának -művei előtt -tiszteleghettek egykori -tanítványai, I a -művészetét mindinkább értők-szeretők tömege.

'Elént .minden lehetséges elismerést: Munkácsy-díjas, kétszeres Kossuth-lijas-, érdemes és 'kiváló művész. Hagyatékának gazdagságán — a rembrandtos—munká- esys kezdetektől a viharosan Pór Bentalan-os önarckép-sorozatig, a Dózsa-téma számos megközelítéséiig, csodálatosan finom, mégis elemi erőt sugárzó ibiikarajzaiig

— gyönyörű életút -bontakozik ki előttünk.

F. G.

MONOK, LONDON, CHICAGO

Egy brigád példát mutat

Találó megállapítás, kár tenne kihagyni. Valaki — ismerve a telkes kis közösség szorgoskodását — így jellemezte a jánoshalmi Petőfi Tsz Kossuth Lajos brigádját: a költő szellemében ápolják a nagy forradalmár — a névadó kultuszát. Petőfi és Kossuth neve így forr össze az utódok tudatában, egy igazán példamutató kis közösség nagyszerű igyekezete által.

A kezdet

Nyolc esztendővel ezelőtt alakult meg a brigád, Laczkóczi Antal vezetésével. A kicsi munka- közösségnek hét tagja van: lakatos, villanyszerelő és raktáros, meg magtáros dolgozik együtt. Már a kezdet kezdetén elhatározták, hogy igyekeznek minél jobban megismerni annak a nagy történelmi férfiúnak az életét, életútját, akinek a nevét zászlajukra tűzték. Kezdték felkutatni a Kossuth-emlékhelyeket: szobrokat, épületeket stb. S hogy ez jobban sikerüljön, levelezni kezdtek a szülőfalu — Monok — vezetőivel, múzeumokkal, szerkesztőségekkel. Így ért el a szavuk Londonig, sőt az amerikai Chicagóig.

Az emlékek

Néhány év eltelte után már ott tartottak, hogy kiállításon mutathatták be — ott helyben — a felkutatott dokumentumokat:

fényképeket, újságkivágásokat,

emlékbélyegeket, egykori pénzeket — Kossuth-bankókat —, reprodukciókat és könyveket.

Érthetően nagy volt az örömük a siker láttán. Hát még, amikor a Képes Újság, a Szabad Föld és a Lobogó után más lapok is észrevették, méltatták remek törekvéseiket.

Mi van a gyűjteményükben ma már? íme, néhány példa: Legalább száz újságkivágás; nyolcvannál több fotómásolat Kossuth- ról: egykori hazai angol, olasz, francia és olasz metszet, litográfia, fotó és festmény másolata; több beszédes térkép, sok könyv, pénzdarab és egyéb dokumentum.

A kapcsolatok

Felvették a kapcsolatot több hazai — Kossuth Lajos nevét viselő brigáddal. Ilyen tekintetben Monokig, Komáromig, Borotáig terjed a levelezésük. S kapcsolatban állnak a ceglédi, a sárospataki, a gyulai és a monoki múzeummal. Értő szakemberek válaszoltak kezdeményező levelükre, jelentkezésükre. Néhány név ezek közül: Zsuffa Tibor múzeumvezető (Monok); Huziány István Kos- suth-kutató (USA); Szilbereki Bélelné született Kossuth Ibolya nviigridas (Nagykanizsa); Sárkány Pál (Mohács), a ceglédi Kossuth múzeum egykori alapítójának a fia.

A jánoshalmi brigád tagjainak nemes törekvését a napokban igy foglalta össze Laczkóczi Antal:

— A brigádtagok — de nem csupán ők. hanem a tsz dolgozói általában — szeretnék minél jobKÜSSliTII LAJOS születésének 175. évfordulója

1102 szeptember 19. 1977

S7,\B*I*SAG! EGYENLŐSÉG! TRSTV ÍR ISfA.l

• Egy szép darab a gyűjtemény, bőt.

I El a portré Amerikában készült.

a t>r.n»kCE>ít HAtAsoyjv.

• Emlék 1849-ből.

ban megismerni Kossuth életét, hatalmas munkásságát. Az ilyen nagy hazafi élete példa kell, hogy legyen az utódok előtt. Ez erőt adhat a ma élő embereknek is. Nekem leginkább a nagy államférfi küzdeni akarása, a haladásért folytatott küzdelme tetszik. Jó érzés igy utólag látni, hogy a forradalom vezérét világszerte mennyire megbecsülték.

Varga Mihály

Beszélgetés az igazgatóval

T A fakultatív szó mindenA* napi értelmében annyit jelent, mint tetszés szerinti, szabadon választható, nem kötelező dolog. A pedagógiai jelentősége viszont jóval több. Eddig is léteztek fakultatív tantárgyak a magyar oktatásban, de csak a főiskolákon és egyetemeken. Jövőre a gimnáziumokban is megjelennek. A jelenlegi első és másodikos növendékek már aszerint -tanulnak, hogy a harmadévtől íölvehessék órarendjükbe azokat a tárgyakat, amelyeknek az ' elmélyültebb ismerete a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz -fontos.

Ezzel későbbre tolódik a pálya- választási döntésük is. A fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy tizennégy helyett tizenhat éves korukban kötelezzék el magukat egy-egy hivatás mellett, s a továbbiakban jórészt erre készülnek -fel.

Az oktatási kezdeményezés középiskolai szinten sem számít a legújabb vívmánynak a világon. Nálunk viszont a frisseség erejével hat. A bevezetését kísértetek előzték meg. Az egyik „próbaidős” intézmény a kecskeméti Katona József Gimnázium volt, ahol hatszázhuszonheten tanulnak húsz osztályban. Az idejüket és erejüket nem kímélő pedagógusok vezetésével olyan utat jártak be, amelyre — immár kitaposottabb állapotában — mások is rálépnek.

— Hogyan kezdődött?

— A Katona-gimnázium mindig ismert volt kísérletező kedvéről — válaszolja Mester Barna igazgató. — Az elsők között honosodott meg a szakosított tantervű orosz oktatás, majd az angol, ének-zenei és matematika, fizika tagozatokat vezettük be. A fakultációval elsőnek a budapesti Radnóti- gimnázium próbálkozott, majd átvette a kezdeményezést Szolnokon a Tisza-parti gimnázium is. Az Országos Pedagógiai Intézet irányításával további -tíz iskola csatlakozott hozzájuk, s kísérletet szervezett Szegeden a József Attila Tudományegyetem pedagógiai tanszéke is.

— Milyen alapon általánosíthatók a tanulságok?

— Kezdettől fogva lényeges volt az iskolák tanulóinak összetétele. A tatai gimnázium az ipari bányászváros közelében vizsgálta a lehetőségeket, a ceglédi, nagykőrösi, békéscsabai és más iskolák a mezőgazdasági környezet hatásával számolhattak, a Dél-Dunán- túl ipari területeit Zalaegerszeg képviselte. A párhuzamos osztályok száma három és öt között váltakozott. A budapesti Kölcsey vagy a Ságvári gyakorló gimnáziumot főleg értelmiségi szülők továbbtanulására pályázó gyerekei választják...

— Mi a helyzet Kecskeméten?

— A tanulók fele fizikai dolgozók gyermeke, kétharmad részben ipari foglalkoztatású családokból érkeznek. A nyolcvan—nyolcvanöt százalékuk elméleti tárgyakat választott. A -többieket viszont a gyakorlati ismeretek vonzották. Gyors-gépfrást, számítógép-programozást tanultak. Jelenleg a könyvtárosi tudnivalókkal és gépészeti műszaki rajzzal tehet megismerkedni. Terveink között szerepéi a postaforgalmi ismeretek és a számítógép-kezelés megtanítása. Az elhelyezkedéssel nem volt gond.

— Ezenkívül mit lehet választani a gimnáziumokban?

— A tantervek gazdag kínálatot nyújtanak: idegenvezetés, nevelési alapismeretek, muzeológusi, államigazgatási, -telexkezelői tudnivalók. A másik csoportba a reál érdeklődésű fiataloknak szánt gyakorlati tantárgyak tartoznak: gépjárművezetés, számítógép-kezelés, műszaki rajz, kémiai anyag- vizsgálat ...

— De ha valahol minden évben könyvtárosokat képeznek, nagyon gyorsan telitődnek a könyvtári munkahelyek.

nek fel az egyetemre, vagy főiskolára. Mindenképp előrelépést jelent, hogy az érettségi bizonyítvány mellett olyan igazoló okmányt is tudunk adni, amely tanúsítja a gyakorlati pályán való alkalmazhatóságot.

— A tartalmi változások nyilván szerkezeti-szervezeti vonzatokkal jártak.

— Oj tantervet és órabeosztást kellett kidolgozni — a korábbi évek ismeretanyagának csökkentése nélkül. Az első két osztályban mindenkire egyformán érvényes előírások szerint tanítunk. A harmadik osztályban lép be a fakultáció tehetősége, amikor heti hét, majd végül kilenc órát kapnak a fakultációs tantárgyak.

— Sikerült oldani a tantervi rendszer kötöttségein?

— A fakultáció azt sejteti, hogy szabad választásról van szó. Ez a választás ugyanakkor kőtelező. Ami mellett dönt valaki, azt végig kell vinni. A második osztálytól ugyanakkor létezik hetikét olyan óra, amely nem föltétlenül kötelező. Ebben a keretben viszont elmélyíthetne a matematikai, orosz, vagy második idegen nyelvű és biológiai ismeretek. Az úgynevezett szabad sáv a harmadik és negyedik osztályban kiegészítő, illetve ellensúlyozó szerepet tölt be. Például: a műszaki pályára készülő fiatal többletként a felvételi tárgyait választja, s ráadásul a második idegen nyelvet tanulja nagyobb óraszámban, aminek a haszna majd a szakdolgozat írásához szükséges kötelező irodalom tanulmányozásában jelentkezik. Az egyoldalúság ellensúlyozására jó tehetőség a történelem tanulása is.

— Ezek szerint bővül a variációs lehetőségek köre?

— Aki például orosz és angol nyelvet tanul többlet-óraszámban, s kiegészítésként a magyart vagy történelmet választja, nagy esély- lyel pályázhat vendéglátóipari főiskolára, külkereskedelmi és nyelvszakos pedagógusi pályákra, a tanító- vagy óvónőképzőbe.

— A fakultáció felváltja a tagozatos oktatást. Jó, vagy rossz dolog ez?

Ha kiderült, hogy elhibázott volt a tagozat kiválasztása, a tanuló visszaléphetett az általános tantervű osztályba* de ezzel a tehetősége is csökkent annak, hogy valami kiugrót produkáljon. A tagozatos osztályok létszáma ráadásul igen magas volt, s a továbbtanulási esély növekedése egy-egy tárgyra korlátozódott. A fakultációs rendszerben a harmadik osztálytól kezdve nyolc- tizenötös létszámú csoportokban folytatódik az oktatás. Sikerült elérni, hogy valamennyi tanuló- csoport a szakosított tantervű osztályok színvonalára emelkedett. A továbbtanulásra jelentkezők hatvan ört-hetven százalékát rehdszeresen felveszik.

— Ez csaknem húsz százalékkal jobb az országos átlag— Az iskolavezetésnek fel kell készülni a nagyobb gimnáziumokban arra, hogy legalább két^hu- mán és két reál gyakorlati tárgya elsajátításához teremtsék meg a személyi és tárgyi feltéteteket. S ezeket legalább kétévente váltani kell, mert előbb-utóbb elhelyezkedési gondok adódnak.

— Mit bizonyít az elmúlt, hét esztendő?

— A gyakorlati tárgyakkal ismerkedő fiatalok közül nem mindenki helyezkedett el azonnal valamilyen termelői, vagy hivatali munkahelyen. Az előzetes választásuk tehát nem zárta ki őket a továbbtanulásból. A számítógépprogramozók közül például többen műszaki jellegű főiskolákon folytatták a tanulmányaikat. A gyakorlati tárgyakat választó nyolcvan fiatal közül negyvenen viszont azonnal munkába álltak az érettségi után. A fölkészítő ismeretek birtokában sokkal köny- nyebben sikerült beilleszkedniök az új közösségbe.

— Igazolódtak tehát a fakultáció előnyei?

— Ma már nem sokat tehet kezdeni egyszerű gimnáziumi végzettséggel, ha valakit nem vesznél. Valamilyen külön csodaszert is alkalmaztak?

— Ha tizenkét tanulóval foglal- ftózom, és valamennyien nagyon szeretnék megtanulni azt a tárgyat, amelyet ők választottak, máris hatékonyabbá válik a pedagógiai munka. Ezt az első és második osztályban kell megalapozni, s tehetőség is van rá, mivel belépett a tantervbe a pályaorientáció. Sőt, rögtön megkezdődik a felzárkóztatási' folyamat azzal a céllal, hogy a különböző színvonalú iskolából érkező tanulók esélyei a tehetőség szerint kiegyenlítődjenek. Az előnyök egyébként meg is sokszorozhatok az egy városban levő gimnáziumok órarendjének összehangolásával: ily módon- bővíthető á fakultatív tárgyak kínálata, kedvezőbb létszámú csoportok alakulhatnak ki. A fakultációval együtt integrációs folyamat megy végbe, s a tantárgyak szorosabb egymásra épülése, a szakosodó tanulás és az életre való jobb gyakorlati felkészítés együttesen a közeli évek megújuló iskolatípusát rajzolja ki.

Halán Ferene (Folytatjuk)

JL

A