Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

1980. november 14. • PETŐFI NÉPE 0 3 Villanások • • * * i egy pártcsoport-értekezletről Az idén a szokásosnál egy hónappal előbb tartják meg beszámoló taggyűléseiket a párt- alapszervezetek. Ennek megfelelően készülnek az éves munka alapszervezeti számvetésére a párt­csoportok is. Többségük napjainkban, s a követ­kező két—három héten ül össze a pártmegbíza­tások teljesítésének egyénenkénti értékelésére, a kommunista közösségek tagjait foglalkoztató kér­dések, köztük a termelés, a gazdasági munka jobbítását, előrelendítését célzó észrevételek, ja­vaslatok megbeszélésére. Számos helyen áronban már felkészültek a pártélet e fontos eseményére. Ez utóbbiak közé tartozik a Kalocsai Sütő- és Édesipari- Vállalatnál működő hetvenfős párt- szervezetben & Balezer János vezette tizennégy tagú pártcsoport is. Az I. számú gyáregységben dolgozó közösség közelmúltban megtartott érte­kezletén alkalmunk nyílott részt venni. ( Vén Józsefné. A csoport tagjai közül többen három műszakos beosztásban dol­goznak. Náhai László csoportve­zető sápadt, fáradt arcáról pél­dául nem volt nehéz leolvasni, hogy az éjszakai műszak utáni pi­henését kurtította meg a pártcso- port-értekezlet kedvéért. Mácsai Józsefnén viszont — aki hosszú időn át népi ülnökként teljesített párlmegbízatást — mintha kevés­bé hagyott Volna nyomot, hogy 22 éve egyhuzamban éjszakásként dolgozik... Az értekezlet légköréből a gyár­egységre jellemző hangulatra kö­vetkeztethetett a kívülálló. Az elismerő és kritikus megnyilatko­zásokból egyaránt az őszinteség szüremlett ki,.s az, hogy a terme­lést az üzem vezetőivel közös ügynek tekinti a pártcsoport. A megbízatások teljesítését ér­tékelő bizalmi szavai nyomán ki­tűnt: ketten mint munkásőrök teljesítik feladatukat. Mások a szakszervezetben, a KISZ-ben, pártvezetőségi tagként, szocialista brigád vezetőként, vagy éppen ön­kéntes rendőrként látják el párt­megbízatásukat. S van, aki isko­lába jár, a munka mellett a ta­nulásban kell tehát helytállnia ... — Magó Jánosnál kifelejtetted, hogy az újítási bizottságnak is tagja — jegyezte meg Illés Mária, az alapszervezet nőfelelőse. A mellettem ülők egyike pedig ezt súgta: — Balezer Jánosnak nem ke­nyere a sok szó. A kalácssütés annál inkább! Alighanem ezért is tisztelik bi­zalmijukat a pártcsoport tagjai. Vén Józsefné gyártásközi ellen­őr, a pártfeladatát tekintve a po­litikai irodalom, a Kossuth-kiad­0 Balezer János, a pártbizalmi. ványok terjesztője. Ő például a bizalmi értékeléséhez kapcsoló­dott: — Hallottam, hogy némely helyről sok könyvet visszakülde­nek. Büszke vagyok rá, hogy ná­lunk van érdeklődés; gyakran ■ kétezer forintot fizetek be egy- k szerre. Ez pedig valamennyiünk eredménye! ' Kapitány Mihály sütő szak­munkás ezzel hozakodott elő: .„tt, A^S^PPiáUstg brigádok sze­rintem is jobban dolgozhatnának. Mintha kivesznének a gyakorlat­ból a brigádversenyek. Pedig a színházba járás, az olvasás, tehát a művelődés sem mellékes. Eb­ben kell "erősítenünk, mert nálunk a többlet, a társadalmi munka vállalásával nincs baj. Körösi András műszaki-terme­lési osztályvezető, s egyben a pártvezetőség szervező titkára to­vább fűzte Kapitány Mihály gon­dolatát: — Fontos, hogy a pártbizalmi is részese legyen a vezetői' meg­beszéléseknek. Így a pártcsoport többet tehetne, mert pontosan tudná, miben lehet segíteni a ter­melést. Ha üzemrészenként is­mert, hogy hol, mi szorít, milyen például az olajfelhasználás, úgy ilyen feladatokra mozgósítva kel­lene elősegíteni a szocialista bri­gádok tartalmasabb munkája. Kiss János szb-titkár a többi között a párton kívüli társakkal, való jó kapcsolatot méltatta. S miután a szakmai munkára terel­te a szót, láthatóan jó érzéssel említette: — Naponta a fél megye minő­sít ben'nünket. Mi pedig mint ed­dig, ezután is nagyon igyekszünk, hogy finom legyen a kenyér, a sütemény. p. r. Dokumentumfilmek Magyarok 1980-ban, ezzel az összefoglaló címmel is hirdethette volna keddi műsorát a televízió. Tudatos szerkesztői törekvés is ritkán eredményez olyan érdekéé, elgondolkodtató körképet, mint amilyet november 11-án kaptunk. Honnan jöttünk, mit hoztunk magunkkal; mintha erre válaszolt volna a néhai csugari klubról, a hiedelmes parasztokról és az ausztráliai magyárokról készített film. Gazdaságunk állapotáról, vezetőinek szemléletváltozásáról többet tudunk az OFOTÉRT ve­zérigazgatóját bemutató műsor, Bán János ,;párbeszéde” után. A valóságfeltáró filmek őszintén (ezért hitelesen), nagy tárgyisme­rettel (ezért meggyőzően) ábrá­zoltak társadalmi, tudati folya­matokat. A „Néköd a gonosz szöm ne ártson ..nyúlt időben a legtá­volabbra. Mintha a múlt fene­ketlen kútjából halászta volna ki a babonákat, imádságokat, ku- ruzslásokat tudó öregeket Polner Zoltán. A Föld szülte fáját című kötete ösztönözte e szép munkára a szegedi tévéseket. Vállalkozá­sukkal a tudományt, a művésze­tet, a nemzeti önismeretet gazda­gították és* — remélem — szó­rakoztatták a nézőket. A képer­nyőről sugárzó életnél, valóságnál ugyanis nincs szórakoztatóbb, ér- dekfeszítőbb. A dokumentumfilm készítői bölcsen kerülték a sok­szor suta, számunkra érthetetlen szokásoknak hódoló tanyaiak, fa­lusi elesettek „csudabogár”-szérű beállítását, vagy az ámuló lelke­sedést. A társadalmi, történelmi háttér -megsejtetésével érzékeltet­ték a „források” kiszolgáltatott­ságát. Orvos, gyógyszerész,' köny­vek híján a maguk észjárása sze­rint próbáltak bajokat, előzni, betegségeket gyógyítani, vészt hes- segetni. Ostoba balhitektől mér- geződtek? Kártékony babonákat műveltek? Csodálható földrajzi, tudati bezártságukban? De a leg­fogékonyabbak értették a füvek beszédét, bensőséges viszonyban éltek a csillagokkal, a járkáló fel­hőkkel. V Ok is beletartoznak a mai Ma­gyarországba. Felelősek vagyunk sorsukért! Kijár nekik az okos törődés, a felvilágosító tanács, az általuk őrzött hiedelmeknek, pompázatos szövegeiknek a mú­zeumi őrizet. Közénk tartoznak | gyógyító füvek bizalmasai, ku- ruzslók kárvallotjai — üzente a szegediek filmje. Eldönthetetlen, hogy időben vagy térben választ él nagyobb távolság minket egyik-másik ausztráliai „hazafitól". Kígyós Sándor rendező és Radványi De­zső . szerkesztő-riporter téveszthe- tetlen biztonsággal különböztette meg a kinti magyarok óhaza­szeretetének számunkra olykor megmosolyogtató megnyilvánulá­sait, és a honimádat burkában rejtőző ostobaságot, elgennyese­dett gyűlöletet, A Magyarok a vi­lág végén első részében bemu­tatkozó „hazánkfiai” a fiatalok­kal is megértették^: kik, milyen emberek Vitték pusztulásba áz or­szágot, kikkel kellett hadakozni 1-945-ben, kiktől szabadultunk. Más tanulságokkal is szolgált a jól pergő, kitűnően fényképe­zett dokumentumfilm. Barátaink is figyelnek bennünket, ez a legfontosabb. Sikereink, vagy kudarcaink, bölcs tetteink vagy ostoba intézkedéseink az ő politi­kai magatartásukat, ’ helyzetüket is befolyásolja. Ezért akarva-aka- ratlanul vállalnunk kell a szün­telen összehasonlítást, a világ- színvonallal való összevetést. Így serkent minket jobb munkára, jobb életre az ötödik földrészen forgatott film. Sajátságosán kiegészítette egy­mást a Szilágyi János vezérigaz­gatót megszólaltató, küzdelmeit, küszködéseit idéző Állunk szol­gálatára, és egy negatív jelensé­get bíráló Párbeszéd a filmsza­laggal. Miért hatott oly erősen mindkettő? Miért vitathatatlanok tanulságaik?’Mert — bocsánat a kifejezésért — sem a megkérde­zettek, sem a tények nem blab- láztak. Kiderült, hogy melegágyi, egészségtelenül óvott, védett nyu­galmú langymeleg közéletünk, a lusta középszer és a mulasztáso­kat, képzetlenséget, hanyagságot „megideologizáló” gazdasági éle­tünkben csak kivételes, kockáza­tosán áldozatos egyéni teljesítmé­nyekkel maradhatunk versenyben. Ez az állapot hosszú távon tart­hatatlan, ami nem von le semmit a rokonszenvesen szigorú és kö­vetkezetes, kezdeményező Szilágyi János vezérigazgató és a Burger Róbertek, a Horváth Edék érde­méből. Műsorváltozással került képer­nyőre Magyar József mezőtúri dokumentumfilmje. Nagy élmény volt! Ilyen pontos látleletet ritkán kapunk a televíziótól. Miért mű­ködött (működhetett) tartalmasán évekig a csugariak (Móricz Űri murijából tudunk hajdani sze­génységükről !) elhagyott kovács­műhelyből kialakított, ifjúsági klubja, miért dögledezik a száz­ezrekért csináltatott, függetlení­tett közművelődési előadóval „programozó” központi tsz-klub? Árnyalt, nem túlságosan szív­derítő feleletet kaptunk a talán legjobb dokumentarista filmestől, Magyar Józseftől. Milyen magya­rokat vonultatott föl a kora dél­utánra szorult — látszólag — közművelődési tematikájú film­ben! Sohasem felejtem az össze­tartozó, egymást emelő közösség széthullásán szomorkodó vendég­munkáslányt, a klubteremtő fia­talokét, a blazírt dumás diszkóso­kat, a gazdaságot bizonyára kivá­lóan irányító, de már „hivatalno­kul" beszélő termelőszövetkezeti elnököt. Ilyenek vagyunk. H. N. MA: SZÍNHÁZI PREMIER „Világkarrier” Kecskeméten Beszélgetés Görgey Gáborral A Kecskeméti Katona József Színház mai premierjén Görgey Gábor másfél éve elkészült Bul­vár című, háromfelvonásos szín­műve- elevenedik meg Sándor Já­nos rendezésében, Fényes Sza­bolcs zenéjével — Mátray Már­tával, Kiss Jenővel és másokkal a főbb szerepekben. A rokokó há­ború 1967-ben tragikus bohózat­ként hívta fel a figyelmet a 36 éves drámaíróra, majd komédiák következtek a színpadon, a Lilla és a kísértetek érzelmes, a Törö­köt fogtunk tragikus színezetű volt, az Egy fiú és a tündér pedig álomvígjáték. A Bulvár műfaj­meghatározása : világkarrier. — A világkarrier műfajáról — őszintén szólva — még nem hallottam. — Korántsem véletlen, hogy nem tragédia, komédia, vagy tra­gikomédia áll a darab címe alatt — válaszolja Görgey Gábor, aki az utóbbi napokban nyomon kö­vette a próbákat. — Ugyanis ar­ról van szó, hogyan épül fel a szokványos bulvártörténetben egy világkarrier. A hagyományos mű­faji besorolás szerint inkább ko­médiát kellene mondanom. — A múlton, vagy a jelenen nevetünk? — Nagyon is mai a történet. A felszíni réteg a Cső utca 20-ból kí­séri végig egy pesti lány karrier­jét Hollywoodig. Másrészt a bul­vártörténetbe kényszerített író drámája játszódik le: összeütkö­zése, önmagával, a környezetével és a színházzal — azzal a közeg­gel, amelyben dolgozik, és ahol élnie kell. Ugyanakkor egyfajta fájdalmas számvetés ez közelmúl­tunknak azzal a bonyolult idő­szakával, amellyel nem nagyon szeretünk szembenézni. Bármiről szívesebben írunk és beszélünk, mint erről a korszakról. — Vagyis az ötvenes évekről? Több művész mégis nosztalgiá­val emlegeti a kezdeti, a „fé­nyes szellők”-höz kapcsolódó ■ hitet és közösségeket. — Éppen az a tragédia, hogy a spontánul kialakult, jó közössé­gek tagjai gyakran megkesere­dett emberekké váltak. Ez a nem­zedék az, amely hallatlanul nagy lelkesedéssel, lendülettel létreho­zott valamit, és először döbbent ró. hogy nem egészen az történt, amit szeretett volna. — Közösségkeresés az is, ha az iró együtt dolgozik azzal a „választott színház’’-zal, amely bemutatja a művét. — Jó volna, de nincs ilyen színházam. Rendezőm és munka­társam' viszont igen: Sándor Já­nos. Több mint tíz. közös vállal­kozásunk volt már, vele tudok a legjobban együttműködni. Mind­kettőnknek biztonságot ad, hogy számíthatunk a másikra. Színhá­0 „Nem kell mindig halálosan ko­molyan venni.”. zam tehát nincs, de színházaim léteznek Kaposvártól Szolnokon, Szegeden, Debrecenen és Békés­csabán át Gyuláig. Közben Pes­ten a Thália Színház vagy a Ma­dách Kamaraszínház is vállalko­zott ősbemutatóra a darabjaim közül. — A névsorba ezúttal Kecs­kemét iratkozott fel. — Számomra nem ér véget a drámaírói munka azzal, hogy pontot teszek az utolsó mondat végére. Sohasem tekintem végle­ges, szent szövegnek az íróasz­talnál befejezett darabot. A drá­ma igazi próbája a színpad. Jó érzéssel láttam neki a közös mun­kának, mert rögtön az olvasópró­bán érződött, az együttes igazi várakozással fogadja a Bulvárt. Egyáltalán nem sértenek a ren­dezői igazítások sem. Például mi­alatt külföldön jártam, Sándor 0 .Biztonságot ad, hogy számítha tunk egymásra.” 0 „Színházam nincs, de színháza­im vannak.” János meg is lepett azzal, hogy bizonyos pillanatokban a verseim­ből hangzanak el töredékek,,, tói. fejezve“ az iró menekülési kény­szerét a.hazug álomvilágból,. ,.i0. , — Viszontlátja elképzeléseit a színpadon? — írás közben nagyon is lá­tom: hol, mi, hogyan történik. Ezért azt szoktam mondani a ren­dezőknek: nem kell mindig halá­losan komolyan venni az instruk­cióimat. Azért annyira részletesek, mert szükségem van rájuk, hogy fölépítsem a magam színpadát. Ha viszont mindent, pontosan előre tudnék, akkor nem volna szük­ség díszlet- és jelmeztervezőre sem. Vagyis: mindig érnek hol kellemesebb, imáskor kellemet­lenebb meglepetések. Azt hiszem, hogy a kecskeméti piegoldások jól egészítik az elképzeléseimet. Halász Ferenc Óránként 4 tonna morzsol, darál, köszörül mélyhűtött galuska A korábban előállított mennyi­ség kétszeresét készíti mélyhűtött galuskából az a tésztagyártó gép­sor, amelynek üzemi próbáit most kezdték meg a Győri Hűtő­házban. A győri üzem évek óta egyedül látja el a hazái- keres­kedelmet a népszerű gyorsfagyasz­tott galuskával, s a régebbi be­rendezésekkel már nem tudták kielégíteni a megnövekedett ke­resletet. , Ezért vált szükségjesSá a nagy teljesítményű gépsor üzembe helyezése, amely óránként 4 tön- nát készít a közkedvelt tésztafé­léből. A hazai gyártmányú gép­sort automatika vezérli, a beren­dezés a hozzávalók adagolásától egészen a kifőzésig minden mun­kafolyamatot emberi kéz érintése nélkül végez el. Stílbútorok Külföldön is nagy sikert ara­tott stílbútoraival bővíti a hazai választékot a Pécsi Faipari Szö­vetkezet. A mecsekaljai üzem megkétszerezi a belkereskedelém- nek szállított, tömörfából készült Stíl- és rusztikus bútorök gyár­tását. A BÜTORÉRT-tel kötött megállapodás értelmében jövőre már harmincmillió forint , értékű szépen megmunkált, masszív fa­bútort készítenek Pécsett. A kü­lönböző szekrények, . komódok, szekreterek, ágyak, kisbútorok és ládák — összesen mintegy húsz­féle bútor — a Domus áruháza kon keresztül jutnak el a magyar vásárlókhoz. Háztáji robotgép Veszprémből Sikeresnek bizonyult a háztáji robotgép, amelynek gyártását az idén kezdte meg a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó • Válla­lat. Az első 400 darab, már gaz­dára talált, s az érdeklődésre való tekintettel jövőre már a termelés növelésére készül a veszprémi gyár. Egyidejűleg máris tovább­fejlesztik az új terméket, eddig kukoricamorzsoláshoz, darálás­hoz, gyaluláshoz és szecskázáshoz készült a.robotra szerelhető adap­ter, a jövőben tovább bővítik te­vékenységi körét: a tervek szerint kompresszort és köszörűt is kap­csolhatnak majd az alapgépre. TARTÖZIL FÉLÁRON! 50° h-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK . FÉNYKÉPEZÖGÉP- ÉS NAGYÍTÓGÉP- TARTOZÉKOK, AMÍG A KÉSZLET TART. 1668 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom