Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
1980. november 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A MEGYEI TANÁCS ÜNNEPI ÜLÉSE határozatai világosan megszabják. Feladatunk, kötelességünk e határozatok szellemében dolgozni, megvalósítani terveinket, tovább javítani a lakossággal kapcsolatainkat, gazdagítani a társadalmi összefogás formáit, módjait, mindent megtenni azért, hogy jobb, szebb és értelmesebb legyen az élet itt, a Duna—Tisza közén is. E gondolatok és tanulságok jegyében mondok köszönetét a központi párt- és állami testületeknek, szerveknek, a megyei párt- bizottságnak a helyes politikai célokért. és a' munka eredményes irányításáért. Szeretnék köszönetét mondani mihdázoknak, akik — akár nyugdíjasok ma már, akár aktívan szolgálnak — részesei voltak és részesei a 30 év munkájának, nagyszerű eredményeinek, kijavítható tévedéseinek, akár mint tanácstagok, akár mint tisztségviselők, akár mint tanácsi dolgozók. Javaslom végezetül, hogy a megyei tanács a jubileum alkalmából határozatban is — megköszönve az építő-alkotó munkát — köszöntse a lakosságot, megyénk dolgozó népét. Kitüntetések, díjak, oklevelek átadása A tanácsülés további részében dr. Gajdócsi István 'kitüntetéseket, díjakat és elismerő okleveleket adott át. A Minisztertanács a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, eredményes tanácsi munkássága elismeréséül 30 éves Tanácsi Munkáért oklevelet, a megyei tanács elnöke Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adományozott: id. Agó József nyugdíjasnak, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet tiszteletbeli elnökhelyettesének, Növök Rostás Etelkának, mélykúti körzeti védőnőnek, Popp Györgynek, az MSZMP bajai Városi Bizottsága első titkárának, Szabó Ilonának, az érsekcsanádi általános iskola nyugdíjas igazgatójának, Vincze Ferencnek, Kiskunhalas Város Tanácsa nyugalmazott elnökének. 30 éves Tanácsi Munkáért oklevelet és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala Kiváló Munkáért kitüntetését' kapta: Barna János, Szánk község Tanácsa vb-titkára, Bálint Mihály, Gátér község tanácselnöke (kitüntetését a Parlamentben vette át), Vajda József, Foktő község tanácselnöke. 30 éves Tanácsi Munkáért oklevelet kapott: Benei Sándor megyei tanácstag, .Cserjés Sándor, Császártöltés község tanácselnöke, megyei tanácstag, Majer Imre Dunavecse nagyközség ' tanácselnöke, megyei tanácstag, dr. Mező Mihály Kecskemét város tanácselnöke, megyei tanácstag, dr. Nagy Károly, a bajai járási hivatal elnöke, megyei tanácstag, dr. Posváncz László, megyei tanácstag, Trsztyinszki Pál, Tázlár község tanácselnöke, megyei tanácstag, Fekete János, a megyei tanács egyházügyi titkára, Varjúnál, a megyei tanács osztályveze- 'tője. A Minisztertanács Tanácsi Hivatal Kiváló Munkáért kitüntetését kapta: Sass Andrásné, Tompa nagyközség Tanácsának csoportvezetője. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megye gazdasági fejlesztésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréséül a következőknek Mathiász János-díjat adományozott: Bakacsi László, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet főágazat-vezetője, dr. Horváth László a bugaci erdészet vezetője, Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a következő művészeknek adományozta az 1980. évi művészeti díjakat: dr. Matolcsy György, a Pannónia Rajz, és Animációs Stúdió vezetője, Udvardi Lajos, a Bács-Kiskuin megyei Tervező Vállalat belsőépítésze, Vén Lajosné népművész, a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tagja. A tervszerű településhálózat fejlesztéséért Közel egy évtizede annak, hogy az országos településfejlesztési koncepció alapján elkészült Bács- Kiskun megye első településhálózat-fejlesztési terve, amelyet 1971- B'en a megyei tanács jóváhagyott. Bebizonyosodott, hogy a terv az eltelt időszakban eredményesen segítette a megye, illetve a települések tervszerűbb fejlesztését, a települések közötti munkamegosztás helyes kialakítását. A társadalmi, gazdasági változások szükségessé tették az országos koncepció, illetve az ennek alapján készült megyei terv felülvizsgálatát, s bizonyos részeinek módosítását. A vizsgálati anyag széles körű konzyltáció, véleményezés, állás- foglalás alapján formálódott. A terv egyes részeinek célszerű módosítására javaslatokat tettek a városi, járási, nagyközségi párt- bizottságok, az illetékes tanácsi szervek, elmondták véleményeiket a megyei tanács tervgazdasági, illetve a településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottságának tagjai, tehát alapos és hosszan tartó előkészítő munka előzte meg a módosító határozat- tervezetet, amelyet a megyei tanács elfogadott. Az országos koncepció és a megyei terv alapján Bács-Kiskun megye kiemelt települései az alábbi besorolásba kerültek. Felsőfokú központ: Kecskemét. Felsőfokú társközpont: Baja. Középfokú központ: Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas. Középfokú társközpont: Bácsalmás, Kunszentmiklós, Tiszakécske. A megye alsófokú központjai (középfokú körzetek szerint): Dunavecse, Izsák, Kerekegyháza, La- josmizse, Szabadszállás — Solt — Kecel, Soltvadkert — Jánoshalma, Kiskunmajsa. A megye további településeit — középfokú körzetenként részletezve — alsófokú központ, alsófokú társközpont, alsófokú település és alapfokú település kategóriákba sorolták. '(A településhálózat-fejlesztési terv módosításának részleteire lapunkban később még visszatérünk.) * Az előterjesztés után elsőként Angyal János megyei tanácstag kért szót, s egyebek között a kecskeméti járás községei és a megyeszékhely közötti szoros kapcsolat szükségességéről beszélt. A megyei tanácsülésen felszólalt dr. Korom Mihály. Dr. Korom Mihály felszólalása — Örülök, hogy részt vehetek a mai ünnepi jellegű, de munka- értekezletet tükröző megyei tanácsülésen. Beszédében Gajdócsi elvtárs méltatta a tanácsok tevékenységét. Bizonyára nemcsak én, hanem más is úgy volt azzal, amikor az eltelt három évtized alatti munkát és az eredményeket méltatta, hogy filmszerűen leperegtek előttem a tanácsok munkájával kapcsolatos bizonyos események. Valóban igaza van a megyei tanács elnökének, amikor arról szólt, hogy a tanácsi munka az elmúlt három évtized alatt nem egyszerűen közigazgatási tevékenységet jelentett,., nemcsak államigazgatási aktusokról volt szó. ■ A felszabadulás utáni években jöhetett létre olyan jellegű tanács- rendszer, amely a szocialista társadalmunknak, a szocialista államunknak szerves része. Amikor arról beszélünk, hogy a tanácsok népképviseleti, Önkormányzati és államigazgatási szervek, ezzel tulajdonképpen megfogalmaztuk azt a feladatot, amit a tanácsoknak el kell látni. A tanácsok az elmúlt 30 év alatt mindig a közösség szolgálatában álltak és annak érdekében dolgoztak. A tanácsrendszer színvonala, állapota meghatározó a tanácsi munkára is. Az eredményekről jóleső érzéssel beszélünk, de ez a munka nem önmagáért való. A nagy erőfeszítést kívánó és áldozatos tevékenység mögött ott vannak az épülő, szépülő városok, községek, új lakótelepek, utak, járdák, bölcsődék, óvodák, iskolák, kulturális létesítmények. S jóleső érzés, hogy mindezt az eredményt áz állam-— polgárok elismerő szavai övezik. A három évtized tapasztalatai sokrétűek és nemcsak sikerekből tevődnek össze. A tanácsok munkája ezer szállal kapcsolódik a társadalomihoz. Akkor tudtak a tanácsok jól dolgozni, amikor pártunk politikája mentes volt a j hirtelen irányváltozásoktól. Biztos, hogy most és a jövőben is a következetes politikai iránymutatás a legfontosabb feltétele a tanácsi munka sikereinek. A párt XII. kongresszusa nagyra értékelte a tanácsok munkáját. Azt kérem a megyei tanácstagoktól, hogy a jövőben is legyenek szószólói a párt politikájának, a határozatok végrehajtásának. • Növök Rostás Etelka körzeti védőnő átveszi a kitüntetést. J(Tótb Sándor felvételei.) Elismerés azoknak, akik cselekvő részesei voltak a tanácsi munka eredményeinek. Gratulálok a kitüntetetteknek, s rajtuk keresztül valamennyi Bács-Kiskun megyei dolgozónak. A megye településhálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálatára és módosítási javaslataira készített előterjesztéssel kapcsolatban elmondom, hogy véleményem szerint jól előkészített anyag van a kezünkben. Információink, személyes tapasztalataink alapján úgy ítélem meg, hogy a terv reális, a valóságos tényeket tükrözik. Áz előterjesztésből megállapíthatjuk, hogy a tíz évvel ezelőtti településhálózat-fejlesztési terv kiállta az idők próbáját, s valóban elősegítette a fejlődést. Ebben sok minden benne van, az állami szervek és a párt aktív közreműködése, a megye, a városok, a községek társadalmi segítsége, a lakosság önzetlen munkavállalása. Az eredményekből kiderül, hogy a munka összehangol lása megérte a ráfordított időt, a fáradságot. Az- ország, s a megye előtt a legfontosabb feladat az V. ötéves terv sikeres befejezése. Ezekben a hetekben folytatjuk a VI. ötéves terv kidolgozását. Ma összeül a párt Központi Bizottsága, hogy a VI. ötéves terv irányelveit megtárgyalja, s ajánlásokat tegyen a kormányzati szerveknek. Sokat beszélünk a gazdasági építőmunkáról, ez most országunkban központi kérdés. Sok- olyan külső és belső nehezítő feltétel van, melyeket figyelembe kell venni a VI. ötéves terv előkészítésekor. Fejlődésünk lassúbb lesz, mint az elmúlt években. Az a törekvésünk, hogy megszilárdítsuk az eddigi eredményeinket, sikereinket, s erről a bázisról tudjunk majd ismét tovább lépni. A gazdasági építőmunkában egyik legfontosabb feladatunk, hogy az ország fizetési egyensúlyát rendbehozzuk. Nemcsak a külső egyensúlyról van szó, hanem biztosítani kell más, belső egyensúlyi feltételeket is. A munka hatékonyságának növelése mellett egyebek között meg kell teremteni például a beruházás és a kapacitás összhangját, a munkahelyek és a munkaerő közötti helyes kapcsolatot. Addig a munkahelyeken nem lehet fegyelmet tartani, amíg ezt nem teremtjük meg. Lényeges feladatunk az árualap és pénzmennyiség helyes arányáénak megtartása, mert hiába van pénzzel tele a zsebünk, ha nem tudunk érte mit vásárolni. Nagy szükség van az igények és lehetőségek összhangjának megteremtésére is. Rohamosan nőnek az igények, s á gazdasági körülményeink olyanok, hogy nehéz a valóban jogos igényeket is kielégíteni. Helyesnek tartom az olyan rangsorolásit, amely lehetővé teszi a legoptimálisabb ■ megoldást. Vannak olyan dolgok is, amiről szintén szólni kell', egyebek között az állampolgárok közérzetét javító intézkedésekről. Az állami és a pártszerveknek nagyobb figyelmet kell fordítani a nyitott város- és községpolitikára. Mert nem helyes, ha lényeges fejlesztési dolgokról úgy születnek meg a döntések, hogy azokról, illetve előkészítésükről a dolgozók nem tudnak. A" döntések előtt az érdekelteket meg kell hallgatni, be kéll őket vonni. az előkészítő munkába. Ez garancia a döntés sikeres végrehajtására. Tudomásul kell venni, hogy a dolgozó ember nemcsak munkavállaló a munkahelyén, s nemcsak egyszerű állampolgár a lakóhelyén, hanem beleszólása is van a közös ügyekbe. Lényeges, hogy a városkörnyéki községek, települések ne érezzék magukat mostoha gyereknek. Ezen a téren van még tennivaló. A megye településhálózat-fejlesztési tervének végrehajtása nagy erőfeszítést kíván mindenkitől. Szükség van továbbra is a lakosság önzetlen munkájára. A társadalmi munkában Bács-Kiskun az élenjáró megyék közé tartozik. Sokszor elhangzik a megye helyzetével kapcsolatban a korábbi elmaradottság. Érdemes erről beszélni. Ha a felszabadulás előtti helyzethez viszonyítunk, akkor óriási a fejlődés, de most már önmagunkhoz kellene mérni a fejlődést, ami még jobban ösztönöz a továbblépésre. A párt XII. kongresszusának határozata világosan megjelölte azt az utat, amely a jelenleginél őszebb, boldogabb jövőhöz vezet. Olyan alapokkal rendelkezünk, amelyek révén újabb sikereket érhetünk el közös felelősséggel, munkával. Ehhez kívánok mind- annyiuknak, a megye dolgozó népének erőt, jó egészséget — fejezte be felszólalását dr. Korom Mihály. * A tanácsülés további részében Jantner Antal kért szót, s mint azt egyebek között elmondta, az országban Bács-Kiskun megye elsőként foglalkozott a településhálózat-fejlesztési terv felülvizsgálatával, illetve bizonyos részeinek módosításával, ami tervszerűséget, megfontolást mutat. Sándor Béla összefoglalója után a módosítási javaslatokat, illetve a határozattervezetet a megyei tanács elfogadta. * Bejelentéssel folytatódott a tanácsülés. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanácstagoknak bejelentette, hogy nemrég levelet kapott dr. Horváth István belügyminisztertől, aki tekintettel arra, hogy más munkakört tölt be, a megyei tanácstagságáról lemondott és további sikeres munkát kívánt a testületnek. A megyei tanács elnöke javasolta, hogy a megyei tanács vegye tudomásul dr. Horváth István lem omlását és fejezze ki köszönetét, elismerését a megyei tanácstagi munkájáért. A megyei tanács egyetértett a javaslattal. * Ezután a megyei tanácsülés a korábbi interpelláoiós kérdésekre adott válaszokkal foglalkozott. Ács Viktor megyei tanácstag a Szabadszállás—Kerekegyháza közötti összekötő út korszerűsítéséért tett interpellációjára azt a választ kapta, hogy. az anyagár és a szállítási költség emelkedése miatt nem tudták a munkát eddig elkezdeni, de szorgalmazzák az útburkolat szélesítését. Harmath Lajosné megyei tanácstag interpellációjára kedvező választ kapott, miszerint a Császártöltés—Kalocsa között közlekedő autóbuszjárat indulását a kérésnek megfelelően módosították. K. Szabó Imre megyei tanácstag interpellációjában az Orgo- vány—Izsák közötti út 8 kilométeres szakaszának korszerűsítését ikérte, de mint az a válaszból kiderül, a korszerűsítés időpontját csak akkor tudják meghatározni, ha a VI. ötéves terv elkészül. Leitheizer Imre megyei tanácstag interpellációja után az 51-es számú út Solt és Dunapataj közötti szakaszán a felezővonalat felfestették. A megyei tanácsülés a Szózat hangjaival fejeződött be. Korom Mihály látogatása a megyében A Megyei Művelődési Központ, majd Városföld és Kunszállás volt tegnap délután egy-egy állomása a megyei tanács délelőtti ülésére Kecskemétre iátogató Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselőjének. Először a megye vezetőinek társaságában Korom Mihály megtekintette a művelődési központban Berki Viola festőművész kiállítását, ezt követően dr. Romány Pálnak, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének társaságában Városföldre, a MÁV szentesi építési főnökségének egyik részlegéhez látogatott. A vendégek — akiket dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkára és Feleki Pál az építési főnökség igazgatója fogadott — megnéztek a szabadtéri sínmúzeumot. A Központi Bizottság titkára ezután tájékozódott a két részleg — a vágánymezők szerelését végző felépítményi és a hegesztési — munkájáról, majd beszélgetett a két esztendeje Állami-díjjal kitüntetett Dózsa szocialista, brigád tagjaival. Korom Mihály kérdéseire válaszolva Vörös István brigádvezető számolt be a sínhegesztők munkájáról, életéről. Az 1960-ban alakult, tizenegytagú kollektívából szinte kivétel nélkül mindenki „bejáró”, Kecskemétről, Nagykőrösről, Félegyházáról utaznak nap mint nap Városföldre. A brigádtagok 116 újítást adtak be — kísérleteket végeznek a miskolci műszaki egyetemnek is —,' és ezzel 2,2 millió forintot takarítottak meg; csaknem valamennyien többszakmások, akik a munka mellett képezték magukat. A régiek közül ketten már nyugdíjasak, van viszont helyettük két fiatal. Az idén nyugdíjba' vonuló, kunszállási Zana József, akit társai tisztelettel szólítottak „öreg harcosnak” —, a saját példáját hozta elő: húsz éve elmúlt, hogy a vasúthoz került; végig fizikai munkát végzett, 18 esztendeig volt a pántalapszervezet titkára, de nyugdíjba vonulása ellenére sem marad tétlen: jövőre már a lakóhelyén végez társadalmi munkát. A beszélgetést követően a Központi Bizottság titkára megnézte, hogy a munkások a szabadban hogyan hegeszlik a ma egyik legkorszerűbbnek mondható eljárással a síneket, majd tovább utazott Kunszállásra, ahol a helyi tanácsnál tájékozódott a • település életéről. Korom Mihály ezt követően — utazásának befejező programjaként — ellátogatott az Alkotmány Tsz tésztaüzemébe, majd Budapestre utazott. V. T. 0 Beszélgetés a Dózsa brigád tagjaival. Lázár György fogadta Gerhard Schürert Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán az Országházban fogadta Gerhard Schürert, az NDK kormányának elnökhelyettesét, az állami terv- bizottság elnökét, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának póttagját, aki a két ország tervező szervei közötti együttműködés időszerű kérdéseiről folytat tárgyalásokat hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Szalai Béla, hazánk berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. Gerhard Schürer szerdán elutazott Budapestről. (MTI) Elutazott hazánkból a bolgár külügyminiszter Szerdán elutazott hazánkból Petr Mladenov, a Bolgár Kommu-. nista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Sebestyén Jenő hazánk szófiai és Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság ülésszakáról. A Minisztertanács — az Állami Ifjúsági Bizottság előterjesztése alapján és a SZOT elnökségével, illetve a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben — elhatározta, hogy a legközelebbi ifjúsági parlamenteket 1981. szeptembere és 1982. áprilisa között tartsák meg. Á kormány meghallgatta és tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatóját az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről. Megállapította, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt megkésett betakarítás és egyéb őszi munkák mielőbbi befejezéséhez további erőfeszítésekre van szükség. Elismerését fejezte ki a mezőgazdasági dolgozók nehéz körülmények között tanúsított helytállásáért és a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott társadalmi támogatásért. (MTI)
