Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 261. szám Ára: 1,20 Ft 1980. november 6. csütörtök A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat köszöntő ünnepség Budapest zászlódíszben, a NOSZF 63. évfordulóját üdvözlő feliratokkal, • transzparensekkel várja november 7-e ünnepét. Az ünnepet megelőző napon az Országház előtt katonai tisztelet- adással felvonják az állami zász­lót, a gellérthegyi felszabadulási emlékmű előtt pedig a Magyar Népiköztársaság nemzeti lobogó­ját és a nemzetközi munkásmoz­galom vörös zászlaját. A Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren november 7-én délben zenés őr­ségváltás lesz. Ma koszorúzási ünnepséget tar­tanak a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. Az Ország- házban az Elnoiki Tanács kitünte­téseket adományoz eredményes munkájuk elismeréséül a párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek tisztségviselőinek, a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén - munkálkodóknak. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Kalocsa fejlődése A napirenden: Tegnap Kalocsán tartotta meg ülését dr. Gajdócsi István elnök­letével a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. A tanácskozás na­pirendjén elsőnek a megye test­nevelésének és sportmozgalmának helyzetéről, fejlesztésének felada­tairól szóló jelentés szerepelt, amelyet Borszéki Lajos, az MTHS elnöke terjesztett elő. Megvitatá­sa után a jelentést a végrehajtó bizottság jóváhagyta a tanácsülés elé terjesztésre. A kalocsai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának tevékeny­sége volt a végrehajtó bizottsági ülés következő témája. Az erről szóló beszámolót dr. Geri. István tanácselnök terjesztette elő. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága — lévén, hogy legutóbb 1975-ben számolt bte a megyei ta­nács vb előtt — természetszerűen az akkori határozatok végrehajtá­sáról, s az eltelt ötévi szervező, irányító tevékenységéről, Kalocsa fejlődéséről adott számot. S te­gyük hozzá nyomban: mindkét te­kintetben figyelemre méltó mun­káról, előrehaladásról. A végrehajtó bizottság' irányi­tó, szervező tevékenységének — így például a tanácstagok rend­szeres tájékoztatásának, a város és vonzáskörzete, valamint a ta­nácsi és nem tanácsi szervek, vállalatok jó együttműködésének, az ügyintézés egyszerűsítésének, korszerűsítésének — hatása kéz­zelfoghatóan megmutatkozik Ka­locsa fejlődésén. Talán elegendő megemlíteni,' hogy a 19 300 lakosú városban az aktív keresők 66 százaléka mun­kás, s ez önmagában is jelzi, hogy a megye legiparosodottabb, s te­gyük hozzá: egyben a legkomfor­tosabb városáról van szó. Kalo­csa gazdasági növekedéséhez nagyban hozzájárultak az együt­tesen 1 milliárd forint értékű, korszerűbb technológiai feltétele­ket teremtő beruházások. Ered­ményeként a város szocialista ipara 54,6 százalékkal növelte ter­melését az előző 5 évhez viszo­nyítva. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a város és környéke kereskedelmi ellátásának fejlesz­tésére. Ennek olyan eredményeit könyvelheti el a város, mint pél­dái a Duna Áruház, a bútoráru­ház, az ABC-k, illetve több szak­üzlet. Ide kívánkozik a Barokk kávéház említése is, amely a ven­déglátás feltételeinek fejlesztése mellett a történelmi múltú város egyik patinás épületének újjáva­rázsolását is jelenti. Kalocsa közművelődéséről szól­va úgyancsak figyelemre érdemes eredményekről, s nem utolsósor­ban tartalmi gazdagodásról adott számot a végrehajtó bizottság. Ü.i otthont kaoott a művelődési központ és az ifjúsági ház, az ál­lami zeneiskola, a Nagy Lajos könyvtár gyermekkönyvtára. Meg­nyílt a fűszerpaprika-történeti gyűjtemény. Folyamatban van a Viski Károly Múzem bővítése, el­készült a Schöffer Ház. Megkezd­ték a Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Múzeum és a városi kép­tár kialakítását. A gyarapodó le­hetőségek hatására emelkedett a kulturális tevékenység színvonala. EzF" olyan rendezvények jelzik, mint a Duna menti folklórfeszti­vál, a nemzetközi gyermektábor, vagy a világhírű előadóművészek fellépései stb. . Szó esett a városi tanács vég­rehajtó bizottságának beszámoló­jában a gondokról is. Az egyik legnagyobb, hogy — elsősorban építőipari kapacitás hiánya miatt — nem sikerül teljesíteni Kalocsa V. ötéves lakásépítési tervét. Vál­tozatlanul nehéz feltételek között végzik munkájukat a MÁV és a Volán Vállalat dolgozói. Lassú ütemű ugyanis a korszerűsítés, a fejlesztés. Az autóbusz-pályaud­var bővítését tanácsi koordiná­cióban 1981-ben tervezik. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elfogadta a kalocsai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának beszámolóját, és tevékeny­ségéért. elismerését fejezte ki. ülésének befejező részében a megyei tanács végrehajtó bizott­sága néhány beielentést vitatott meg és hagyott jóvá. P. I. ÜNNEPSÉG KISKUNFÉLEGYHÁZÁN GAZDASÁGOSABBÁ TETTÉK A TERMELÉST Sikeres évzárásra számítanak a magnetofongyárban A gazdasági szabályozók év eleji módosítása arra ösztönözte a vállalatokat, hogy gyorsított ütemben tárják fel és használják ki tartalékaikat a hatékonyság fokozására. A Budapesti Rádiótechni­kai Gyár kecskeméti magnetofongyárában arról tanúskodnak az első tíz hónap eredményei, hogy- ezek a törekvések sikerrel jártak. Rudasi Károly igazgató elmondr ta, hogy a termelői árrendszer változása számukra a termékeik árának csökkenését jelentette. S így, bár növelik a volument, az idén körülbelül a múlt évivel egyezik meg a várható termelési értékük. Amennyiben a gazdasá­gosságot nem lettek volna képe­sek javítani, ez évben nem lett volna nyereségük. Az első tíz hó­napban 470 millió forint értékű gyártmányt bocsátottak ki, s még mintegy 130 millió árbevétel el­érése maradt hátra az év végéig. A jelenlegi kép némi .elmaradást mutat a termelési terv időarányos teljesítésétől, de úgy ítélik meg a helyzetet, hogy december 31-ig egy magnetofonfej-típus kivételével részleteiben is meg tudják valósí­tani az elképzeléseket. Annak el­lenére, hogy évközben is kötöttek szerződéseket, s megváltozott egyes termékeik aránya a gyárt­mányösszetételen belül. Évközben vállalkoztak többek közt 40 ezer darab MK 27 típusú magnetofon elkészítésére — dollárért, export­ra. ' Üj termékük a műanyagvázas sztereo magnetofonfej, ami iránt nagy az érdeklődés. Az esztendő kezdetén lehetségesnek látszott, hogy a befutott megrendeléseknek eleget tegyenek. Ám egyes mű­szaki problémákkal akkor nem számoltak, s azzal sem, hogy a tőkés import anyag- és szerszám­ellátás akadozik majd. Emiatt ebből a termékből elmaradt a gyára tervezett mennyiségtől, s ezt már behozni sem tudják. Egyébként a leggazdaságosabb gyártmánynak, a magnetofonfej­nek az előállítását 200 ezer darab­magnomotort készítenek, ami több mint négyszerese a múlt évi mennyiségnek. Ezzel mintegy 100 millió forint értékű tőkés import­tól mentesítik a népgazdaságot. Sajnos, anyagellátási nehézségek a motorgyártásnál is voltak, mert a hazai partner nem szállította folyamatosan és megfelelő minő­ségben a mágnesgyűrűket. A problémák ellenére a BRG gyárában sikeres évzárásra szá­mít a kollektíva — évközben terv szerint emelkedtek a bérek — és szorgalmasan dolgozik a még hát­ralévő feladatok megoldásán. Igen fontos — mint Rudasi Károly tá­jékoztatott —, hogy az utolsó két hónapban is a tervezett gazda­ságosság mellett termeljenek tő­kés exportra. Egyebek közt a svéd LUXOR cégnek szállítanak még számítógép adatrögzítő mechnani- kákat. Az üzemekben tudják, hogy mit kell tenni a közös ügy érde­kében, s bizakodó . hangulatban folyik a munka. A. T. S. 9 Kécskefalvi Lászlóné feladata a magnetofon- motorok beállítása és úgynevezett végmérése. (Pásztor Zoltán (elvétele) bal növelik az idén. Mechaniká­ból 100 ezerrel készítenek többet, mint 1979-ben. A komplett köz­szükségleti magnetofonok meny- nyisége megegyezik a tavalyi ér­tékesítéssel. A magnetofongyárnak fontos célja volt ebben az évben, hogy Ütemes termékkibocsátással hoz­zájáruljon a vállalat pénzügyi egyensúlyi helyzetének fenntartá­sához. Az előbbiekben ismertetett okok miatt ezt az elképzelést nem tudták minden időszakban való­ra váltani. Az első félévben csak 42,6 százalékát teljesítették az éves tervnek. A kecskeméti gyár dolgozói megértették a gondokat és min­den tőlük telhetőt megtettek a minél jobb eredményekért. Ki­emelkedő munkát végeztek a la­kiteleki üzemben, ahol a terve­zettnél nagyobb ütemben növel­ték a mechanikagyártást. A me­gyeszékhelyi gyárban jelentős si­ker, hogy az idén már 500 ezer Reagan győzött az elnökválasztáson Ronald Reagant, a Republiká­nus Párt jelöltjét választották kedden az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökévé. Reagan az ame­rikai államok nagy részében el­söprő vereséget mért Jimmy Char­terre. A választási körzet 99 száza­lékában összeszámláll szavazatok alapján a republikánus elnökje­lölt a szavazatok 51 százalékával 483 elektor támogatását szerezte meg. Carter a szavazatok 41 szá­zalékával 49 elektori szavazatot mondhat a magáénak. A csaknem teljes eredmények szerint Reagan 42 930 203, Carter 34 649 492 és Anderson 5 552 016 szavazatot kapott. Reagan 43 államban győzött és egy államban — ahol még nincs végeredmény — valószínűleg szin­tén diadalmaskodik, további 6-tal növelve elektorainak számát. A republikánus jelölt valamennyi jelentős, nagy lélekszámú állam­ban megelőzte vetélytársát. Az eddigi eredmények alapján készített becslések szerint a ked­di választásokon • a részvételi arány mindössze 52,9 százalék volt, a legalacsonyabb az elmúlt 32 évben. Ez 84,9 millió szavazó­nak felel meg. Az Egyesült Államokban 160,5 millió szavazásra jogosult állam­polgár él, de közülük csak mint­egy 115 millió iratkozott fel a szavazók listájára. A mostani már a negyedik elnökválasztás volt, amelyen az előzőkhöz vi­szonyítva csökkent a résztvevők aránya. Ronald Wilson Reagan volt ka­liforniai kormányzó, a Republiká­nus Párt elnökjelöltje a keddi választásokon megszerezte válasz­tóinak mandátumát ahhoz, hogy a következő négy évben a Fehér (Folytatás a 2. oldalon.) Erősítse a zászló a dolgozó nép és hadseregének kapcsolatát Bensőséges ünnepségre került sor szerdán Kiskunfélegyházán az egyik magasabb katonai egység­nél. A fennállásának 30. évfordu­lóját ünneplő katonai alakulat szá­mára csapatzászlót adományozott az Április 4. Gépipari Művek. Délelőtt 10 órakor a laktanya ebédlőjében a Himnusz elhang­zását követőéi) Csornai Ferenc alezredes köszöntötte a vendége­ket: Dr. Mórocz Lajos altáborna­gyot, Terhe Dezsőt, a megyei párt- bizottság titkárát, Joa-Quim Mun- hepe vezérőrnagyot, a FRELIMO Központi Bizottságának tagját, a mozambiki néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyette­sét, Artur Pavlovics Szemjonov gárda ezredest, dr. Arvay Árpádot, a megyei tanács vb-titkárát, a társ-fegyveres testületek parancs­nokait, a város párt-, tanács- és társadalmi szerveinek vezetőit,'a magasabb egység volt parancsno­kait. A honvédelmi miniszter paran­csának felolvasása után Tóth György minisztériumi tanácsos, az Április 4. Gépipari Művek ve­zérigazgatója mondott beszédet: — Tisztelettel köszöntőm vállaltunk dolgozói, gazdasági, párt- és tár­sadalmi vezetői nevében szocialis­ta hazánk néphadseregének a Nagy Október jegyében ünneplő imagasabb egységét, megalakulá­sának 30. évfordulóján. Köszön­tőm a tiszteket, tiszthelyetteseket, a teljes személyi állományt, akik esküjük szelleméhez híven be­csülettel teljesítik a haza védel­mének szent kötelességét. Válla­latunkat érte az a megtisztelte­tés, l)ogy a kialakult jó kapcsolat és az elvtársi együttműködés szimbólumaként csapatzászlót adományozhatunk a néphadsereg egyik legkiválóbb, magasabb egy­ségének. Az előadó elmondta, hogy is­merik a magasabb egység történe­tét, kiváló eredményeit, a fiata­lokért tett erőfeszítéseket, s azt, hogy az alapvető kötelességük mellett részt vettek az árvízi véde­kezésben, a népgazdasági felada­tok megoldásában. Az Április 4. Gépipari Művek dolgozói munká­jukkal akarják bizonyítani, hogy méltók az általuk adományozott csapatzászlót védelmező maga­sabb egységhez. — A csapatzászlót, amelyet vál­lalatunk minden dolgozójának tisztelete és szeretete övez, őriz­zék meg becsülettel. Életükben és munkájukban legyenek méltók hozzá. Adjon a zászló nap mint nap ösztönző erőt, friss lendületet a hatékonyabb kiképző és nevelő munkához, a becsületes helytállás­hoz. Erősítse ez a zászló is dol­gozó népünk és hadseregünk kap­csolatát. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa felhatalma­zása alapján az Április 4. Gépipa­ri Művek dolgozói nevében át­adom a csapatzászlót. — Mon­dotta befejezésül Tóth György — majd átnyújtotta dr. Simon Sán­dor vezérőrnagynak a vörös se­lyem lobogót. Az új csapatzászlóra szalagot kötött dr. Mórocz Lajos altábor­nagy és Tóth György , vezérigaz­gató. Dr. Simon Sándor mondott köszönetét a zászlóért, s emléke­zett meg a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 63. évforduló­járól. Ezután magasabb egység megalakulásának körülményeiről, harminc év történetének főbb ál­lomásairól beszélt. Az alakulatot köszöntötte dr. Mórocz Lajos és Artur Pavlovics Szemjonov gárda ezredes. Kitün­tetések átadása után az Interna- cionálé hangjaival fejeződött be a zászlóátadási ünnepség. A magasabb egység személyi állományának, a vendégeknek ez-' után a Magyar Néphadsereg Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett Művészegyüttese' adott mű­sort. G. G.„ 1981 elején — immáron har­madízben — új, öt évre szóló kollektív szerződést kötnek a vállalatok a szakszervezettel. Az okmány több hónapot igénylő előkészítő munkálatai — annak ellenére, hogy a köz­ponti irányelvek még nem lát­tak napvilágot — már szinte mindenütt megkézdődtek. A menetrend szerinti első állomás ezúttal is: a gazdasági vezetés beszámolója a régi megállapo­dás végrehajtásáról. Ahol ezt komolyan veszik, ott az igazgatói jelentés nem csupán arra terjed majd ki, mit sikerült megvalósítani és mit nem, hanem fejezetről fe­jezetre alaposan áttekintik és elemzik, hogy a helyi szabá­lyozás mennyiben felelt meg a törvényeknek és rendeletek­nek, mennyiben szolgálta a munkaadó, illetve a munkavál­lalók érdekeit. Ez az összegzés — megerősítve a helyis, válto­zatlanul fenntartandó eleme­ket és feltárva a gyenge, ho­mályos pontokat — minden­képp utat kell mutasson az újonnan összeállítandó, s maj­dan a bizalmi testület, vagy a taggyűlés elé vitára bocsátan­dó szerződéstervezethez. Alapul szolgál tehát, egy­szersmind figyelemfelkeltő, gondolatébresztő lehet. Ám ad­dig is, míg elhangzik a hiva­talos előterjesztés, nem árt, ha a dolgozók különböző fórumo­kon részletesen tájékozódnak és képet kapnak a „vállalati kiskáté” legfontosabb témái­ról, azok, hiányosságairól, pon­tatlanságairól, esetleg egyes ré­szek fölöslegességéről, elavult: ságáról. Így tudnak ugyanis érdemben véleményt formálni és felelősen bekapcsolódni a — túlzás nélkül állíthatjuk — törvényalkotó tevékenységbe; így lesz valóban közös — vagy­is az övék is — ez az egyez­mény. Baján, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál pél­dául a szerződéstervezethez a munkások észrevételeit, aján­lásait tekintik kiindulási alap­nak, s folyamatosan gyűjtik a javaslatokat. A Bács megyei Iparcikk Kereskedelmi Válla­latnál már október első nap­jaiban, tömegpolitikai oktatás keretében — amelyen részt vet­tek a bolt- és brigádvezetők is — mozgósították a dolgozók képviselőit a közvéleményku­tatásra, az egyéni elképzelések továbbítására. Konkrétabb „el­igazításra" a novemberi bizal­mi testületi ülésen kerül sor. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat illetékesei a jövő évi komplex termelési tervvel ösz- szefüggésben és összhangban végzik a kollektív szerződés felülvizsgálatát. A terv egyes passzusai — melyek jellegük­nél fogva megszabják a doku­mentum bizonyos pontjait: pél­dául a nyereség, a részesedési . és jóléti alap felosztását, az éves bérfejlesztés mértékét — szintén az egyetértési, állásfog­lalási és döntési jogkörrel ren­delkező bizalmi testület elé ke­rülnek. A Kalocsai Állami Gazdaságban és a VEGYÉP- SZER tiszakécskei gyárában a kollektíva szondázására úgy­nevezett előkészítő bizottság, csoport alakult meg, mely a körülményeket és a helyi sa­játosságokat figyelembe véve terjeszti majd indítványát^ a szakszervezeti csoportértekez­letek. később pedig az indokolt változtatásokkal a vállalat ve­zetői elé. A közelmúlt tapasztalatai, s az évenként ismétlődő kiegé­szítések, módosítások arra in­tenek, hogy jó néhány kérdés nagyobb előrelátást, körülte­kintést követel, valamint, hogy elengedhetetlen a lehetőségek sokkal tárgyilagosabb mérlege­lése. A közérdeklődés fókuszá­ban várhatóan továbbra is a bérek és juttatások szabályozá­sa áll. Félreérthetetlenül, vi­lágosan rögzíteni kell például, hogy hol, milyen területeken kíván a vállalat teljesítmény­követelményeket alkalmazni, ezek bevezetésének mi a fel­tétele, rendje. Másrészt hatá­rozottabban, érzékelhetőbben kell mindenütt érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, hogy tudniillik a munkadíjak minden formája megkülönböz­tetett elismerésben részesítse a kiváló munkát, az átlagon fe­lüli hozzáértést, szaktudást. Mint látjuk: egyetlen kira­gadott témakör a tisztázásra, társadalmi céljainknak meg­felelően pontos megfogalmazás- sára váró gondolatok sokasá­gát vetheti fel. Arról nem is beszélve, hogy — az újszerű követelményekre ossz ponto­sítva — egy többlépcsős, nagy- ívű eszmecsere számtalan új vonással, elemmel bővítheti a kollektív szerződést. Megalko­tásuknál tehát valamennyi gaz­dálkodó egységben most az a legsürgősebb feladat, hogy az üzemi demokrácia szabályait betartva széles körű eszmecse­re bontakozzék ki beosztottak és vezetők között azoknak az előírásoknak és rendszabályok­nak a meghatározásáról, ame­lyek a lehető legkedvezőbb fel­tételeket teremtik meg egy viszonylag szűkebb közösség zavartalan ténykedéséhez, bol­dogulásához. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom