Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1980. november 5. események sorokban MOSZKVA ___________________ A Szovjetunió Legfelsőbb Taná. csónak Elnöksége Leonyid Kosz- tandovot a Szovjetunió Miniszter, tanácsának elnökhelyettesévé ne. vezte ki. A kinevezéssel kapcso. latban. Kosztandovot felmentették a Szovjetunió vegyipari miniszte­rének teendői alól. (MTI) SZÖUL_______________________ Kim De Dzsung dél-koreai ellen, zéki vezető ellen hozott halálos ítéletet, amelyet hétfőn a katonai fellebviteli bíróság erősített meg, kedden helybenhagyta a hadsereg vezérkari főnöke, Li Hi Szung tá. bornok .is. Kim De Dzsung-nak most, a dél-koreai törvények sze­rint, a polgári legfelsőbb bíróság, hoz kell fellebbeznie. Végezetül Csőn Tu Hvan elnök adhat ke­gyelmet az elítéltnek. (VPI) BEIRÜT ______________________ A szíriai népi gyűlés (parlamenti hétfő esti ülésén egyhangúlag ra. tifikálta a Szovjetúnióval kötött, 20 évi-e szóló barátsági és együtt, működési szerződést. Előzőleg a Szíriai Kommunista Pártot is ma. gában. foglaló haladó nemzeti front központi vezetősége is jóvá­hagyta az október elején Moszk. vában aláírt okmányt, amely „fontos Szerepet tölt be Szíria vé­delmi képességének erősítésében.” VARSÓ _____________________ S tanislaw Kania, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB első titkára kedden Varsóban fogadta a hiva­talos baráti látogatáson Lengyel- országban tartózkodó Nguyen Co Thach vietnami külügyminisztert.' A vietnami diplomácia vezető, jét ugyanezen a napon fogadta Henryk Jablonski, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsának el­nöke. (MTI) ENSZ-határazat a világűr békés felhasználásáról NEW YORK Az1' ÉNSZ-közgyűlés plenáris üléáe egyhangúlag Határozatot fo­gadott el a világűr békés célokra történő felhasználásáról. A dokumentum ismételten ki­emeli az emberiség közös érde­keltségét a. világűr további kuta­tásában és az űrkutatás eredmé­nyeinek felhasználásában. A köz­gyűlés méltatta az utóbbi időben végrehajtott közös űrrepüléseket, amelyek során az Interkozmosz- program keretében több szocialis­ta ország képviselője is járt a vi­lágűrben. (MTI) Az iram kormány átveszi a túszok őrzését Több ezren, többségükben iráni diákok gyűltek össze kedd reggel Teheránban, az Egyesült Államok egykori nagykövetsége előtt. Az AFP jelentése szerint az amerikai foglyokat túszul ejtő „iszlám diá­kok” a nagykövetség területén nagyszabású „ünnepséget” tartot­tak a nap folyamán. A nagygyű­lést eredetileg az iráni hatóságok hirdették meg, hogy megemlékez­zenek Khomeini ajatolláh szám­űzetésbe indulásának 17. évfordu­lójáról, a teheráni egyetemen 1978-ban lezajlott hírhedt vénfür­dőről, valamint az amerikai „ké­mek” őrizetbe vételéről, vagyis az amerikai nagykövetség elleni ostromról. Mohammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök az ünnepségen be­jelentette, hogy az iráni- kormány az „iszlám diákoktól” átveszi az amerikai túszok felügyeletét. Rad­zsai hangsúlyozta, hogy a lépés­re az iráni parlament és Khomei­ni ajatollah döntése nyomán ke­rül sor. Radzsai nem beszélt arról, hogy a kormány milyen formában ve­szi át a túszok őrzését. Bár a ko­rábbi hírek arról szóltak, hogy az amerikai nagykövetség volt alkal­mazottait különböző helyeken tartják őrizetben, egyes jelentések szerint elképzelhető, hogy 49 túszt már a volt nagykövetségi épület­be szállítottak át. Irán washingtoni érdekképvi­selője, az algériai nagykövet hét­fő este átadta Harold Saunders amerikai külügyi államtitkárnak az iráni parlament vasárnapi ha­tározatának perzsa és angol nyel­vű hivatalos szövegét, vagyis az amerikai túszok szabadon bocsá­tásának feltételeit iráni részről. A túszüggyel kapcsolatos, egy­mást gyorsan követő fejlemények miatt Muskie amerikai külügymi­niszter határozatlan időtartamra elhalasztotta latin-amerikai kör­• Muskie a fejét vakarja: „a túszok ügyében még nem tudni biztosat". útját, amely csütörtökön kezdő­dött volna — közölték washing­toni források. A lengyel mezőgazdaság gondjai A mezőgazdaság helyzetéről, az ellátási problémákról tárgyalt hétfőn a lengyel minisztertanács. Az ülésen megállapították, hogy a hirtelen beköszöntött tél tovább nehezíti a betakarítást és ezzel együtt a piac, a feldolgozóipar el­látását. A kormány kötelezte a vajda­sági vezetőket, hogy adjanak meg minden lehetséges támogatást a termés betakarításához és szállí­tásához. Megállapították, hogy ehhez szükség van a különféle vállalatok, az iskolák és a had­sereg segítségére is. Nagy figyel­met kell fordítani a téli tartalé­kok felhalmozására. Ezzel kapcso­latban i a minisztertanács megál­lapította, hogy a helyzet nem ki­elégítő, ezért gyorsítani kell a korábban megjelölt feladatok vég­rehajtását. Ami a jövőt illeti, legkésőbb november végéig kidolgozzák a mezőgazdaság és az élelmiszer­gazdálkodás fejlesztésének komp­lex tervét. Zalka-emléktábla Moszkvában Emléktáblát kapott Moszkvában Zalka Máté, a nagy magyar in­ternacionalista, a kiváló író. Az emléktábláit annak a háznak a falán helyezték el, ahol 1921—26 között lakott. A keddi ünnepélyes avatáson ott volt Zalka Máté leánya, Na- talja és több egykori harcostársa, köztük a spanyol polgárháború le­gendás Lukács tábornokának se­gédtisztje is. Megjelentek a moszkvai magyar nagykövetség felelős munkatársai. ÍGÉRGETÉSEK AZ UTOLSÓ PILLANATIG Megkezdődött az amerikai elnökválasztás Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON ' Hétfőn éjfélkor, magyar idő szerint kedden reggel hat óra­kor megnyitották a szavazóhelyi­ségeket az egyesült államokbeli New Hampshire államban, amely a hagyományok szerint a huszon- négyórás elnökválasztási maraton első állomása. Becslések szerint a nap folyamán nyolcvanmillió ame­rikai választópolgár adja le sza­vazatát 51 amerikai' államban, hogy megválasszavaz Egyesült Ál­lamok negyvenedik elnökét, vagy megerősítse hivatalában Jimmy Cartert. A választásokat megelőző há­romhónapos kampányban, amely­nek előcsatározásai már több mint egy éve rányomták bélyegü­ket az Egyesült Államok politikai életére, a két nagy párt elnökje­löltje közül egyiknek sem sike­rült olyan mértékű előnyhöz jut­nia, hogy akár az utolsó pilla­natban is jósolni lehetne a vá­lasztások eredményéről. A közvé­leménykutatások mégis azt mu­tatták, hogy Ronald Reagan, a hollywodi filmszínészből lett ka­liforniai kormányzó, az utolsó pillanatig megtartott valamit abból az élőnyből, amelyet a Car- ter-kormányzat gazdaságpolitikai csődje a kampány folyamán mind­végig biztosított számára. A két nagy polgári párt hege­móniájára épülő amerikai válasz­tási rendszerben a független vagy sák a párt hatalmon .-maradását, csaknem reménytelen. Ez vonat­kozik a Republikánus Pártból ki­vált John Andersonra, aki egy energikusan megvívott választási kampány után is legfeljebb a sza­vazatok tíz százalékát szerezheti meg. És ez vonatkozik a kisebb létszámú pártok, köztük az Egyesült Államok Kommunista Pártja által indított elnökjelöltek­re, akik a nagy monopóliumok politikájával szemben alternatívát nyújtó programjuk népszerűsítése érdekében vesznek részt á vá­lasztásokon. Carter elnök hétfőn még egy utolsó sok állomásos választási körutat tett az úgynevezett kö­zép-nyugati államokban, ame­lyekben az utolsó pillanatban is bizonytalan maradt a népszerű­ségi verseny állása. Arra szólí­totta fel a demokratákat, hogy személyi meggondolásaikat fél­retéve, aktív részvétellel biztosít­sák a párt hatalmon maradását. Ronald Reagan hétfőn este fél­órás televíziós beszédében csillog­tatta előadQÍ,;jké,szSégét, de nem oszlatta el á programja Iránti kétségeket' ígéreteiből ítélve a republikánusok lennének képesek olyan „tündöklő országgá” változ­tatni Amerikát, amely mentes a szegénységtől, a munkanélküli­ségtől, a bűnözéstől és a bürokrá­ciától, s amely nem áll szünte­lenül nemzetközi válságok kö­zéppontjában. Másfelől újra és újra visszatért kedvenc kampány­témájához,, az „erős vezetés”, az „erős Amerika” képéhez, amelyet állítólag külső „veszélyek” fe­nyegetnek. (MTI) IZZÓ HANGULAT AZ OMONIÁN 9 „Ki a NATO-bol!”, „Ki az amerikaiakkal!” — olvasható az athéni tüntetők tábláin. (Fotó: KS) Forró év előtt A „Plateia Omonia” Athén egyik központi tere. Innen indul ki a görög főváros néhány leg­előkelőbb — és legdrágább — üz­letutcája. Kicsit a párizsi Con­corde térre emlékeztet. Sugárutak torkollnak bele, közepén elegáns szükőkpl, körötte éjjel-nappal nyüzsgő forgalom. Az utóbbi hetekben az Omonia — így hívják röviden a teret — nem egyszer volt forró jelenetek színhelye. Amióta hivatalosan be­jelentették, hogy az ország visz- szatér a NATO katonai szerveze­tébe, itt, a város szívében heves tüntetéseket rendeztek. (A meg­mozdulások másik fő helyszíne a parlament környéke.) Jómagam egyszerű turistaként, nem pedig az események nyomon követésére kiküldött tudósítóként időztem a görög fővárosban, így figyeltem — délutáni csatangolásom közben a történteket.-Jelszavakat kiabáló, zászlókat, transzparenseket vivő csoport kanyarodott elő az egyik mellékutcából. Előttük, mögöttük röpcédulákat osztogató fiatalok. Magasba emelt öklök, harsogó hangszórók. Mi történt? — pró­báltam megállítani a szembe jö­vő ‘járókelőket. Riadókészültség — Visszaléptünk a NATO-ba. Épp itt volt az ideje — magya­rázta . egy joviális férfiú. Ve­gyészmérnök, 55—60 éves. — Vé­dekeznünk kell mindenféle fe­nyegetés ellen. — A Nyugat-Európával való szorösabb együttműködésre való­ban szükségünk van — mondja ellenvéleményét egy 45 körüli iro­dalomtanár — csak hogy nem ka­tonai keretben. A kommunisták­nak igazuk van, amikor az Egye­sült Államokhoz való túl szoros Görögország? kapcsolat veszélyeire figyelmez­tetnek. A tér hangulata percek alatt megváltozott. Csikorogva fékez­tek az autók, a rendőrök kétség- beesett sípolással, integetéssel igyekeztek megakadályozni a du­gó kialakulását. Nem léptek köz­be, de készültségüket jelezte, hogy többfelé mentőautó-riadóautó- rabszállító „triók” álltak az út szélén. Megpróbáltam beszélgető- társra lelni a menetben. Szeren­csém volt, Kolléganőm, Artemisz Náku, a kommunista pártlap, a Rizcszpasztisz munkatársa tájé­kozott partnernek bizonyult. Rogers célt ért — Görögország 1974-ben kilé­pett az Atlanti Szövetség katonai szervezetéből, mert„az nem tudta rávenni Törökországot arra, hogy vonuljon ki Ciprusról. — mond­ja Artemisz. — A sziget körüli viszályhoz jötjt később az Égei- tenger ellenőrzésének, s a konti­nentális talapzatban található olajkincs tulajdonjogának prob­lémája. A brüsszeli NATO-köz- pont hat éven át mindent meg­tett', hogy visszavigyen bennün­ket a katonai szervezetbe. Most Rogers tábornok, a NATO euró­pai haderőinek főparancsnoka felváltva tárgyalt a görög kor- mánnval, és az új török katonai vezetőkkel, és célt ért. A megál­lapodás részleteit nem hozták tel­jes egészében nyilvánosságra. Pe már maga a döntés ténye elég ahhoz, hogy a kommunista párt harcra szólítson fel ellene. Per­sze nemcsak utcai tüntetéseken, hanem a törvényhozásban is — teszi hozzá Artemisz. Az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy a kommunis­ták és a többi ellenzéki erő tilta­kozása eredménytelen maradt. Rallisz miniszterelnök, a kor­mányzópárt kényelmes többségé­re támaszkodva, a visszatéréshez megkapta a parlamenttől a jóvá­hagyást. A kormányfő azzal igye­kezett kivédeni a támadásokat, hogy a „NATO kebelében javul­hat Athén nemzetközi pozíciója”, s utalt a megegyezés fejében megígért katonai és gazdasági se­gély dollármillióira. És Ciprus? A döntéssel különben elhárult az akadály a görög területen — például Kréta Szigetén — műkö­dő amerikai támaszpontok szer­ződéseinek megújítása elől. A kommunista képviselők hiába fi­gyelmeztettek arra; hogy a kabi­net lépése csorbítja az ország szu­verenitását, és a NATO déli szár­nyának megerősítésével ronthatja az európai politikai légkört. Pa­pandreu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Párihellén Szocialista Moz­galom vezetője nyíltan kimondta: a kormány engedett a külső nyo­másnak, annak ellenére, hogy a ciprusi kérdés ma éppoly megol­datlan, mint 1974-ben volt. Ez azt jelenti, hogy Athén gyakorlatilag beleegyezett a sziget kettéosztá­sába — mutatott rá Papandreu, és népszavazás kiírását követelte.-- Ügy tűnik — mondta Arte­misz — Rallisz miniszterelnök er­re nem hajlandó. Tiltakozásunk mégsem hiábavaló. A közvéle­mény felrázásával ugyanis köz­ponti kérdéssé akarjuk tenni a NATO-tagság ügyét. 1981 választási év lesz Görög­országban : a mostani tüntetés­hullám láttán elképzelhető; hogy a belpolitikai szenvedélyeket fel­szító athéni lépés az ellenzéki erők előretöréséhez vezet. Szegő Gábor NAPI KOMMENTÁR Koalíció -i A nyugatnémet fővárosban a parlamenti pártok koalíciós tár­gyalássorozata után összeült az új nemzetgyűlés, a Bundestag. A Né­met Szövetségi Köztársaság alkot­mánya pontos „forgatókönyvet” tartalmaz á négy esztendőnként tartott választást követő teendők­re. Eszerint október 26-án tartotta meg hagyományos záróülését a ré­gi Bundestag, amelyben a jelen­legi kormánykoalíciónak még mindössze tízfőnyi többsége volt. November 4-én ült össze az im­már új összetételű parlament, ahol a képviselők száma eggyel több a korábbinál (496 helyett 497), a kormánykoalíció többsége pedig harmincöttel több a réginél: ,tíz helyett negyvenöt. Ez már nem egyszerűen műkö­dőképes többség, hanem olyan kö­zeg, amelyben a kormányzat kü­lönösebb gond nélkül fogadtathat­ja el bel- — és ami a világ szá­mára a mostani helyzetben na­gyon fontos — külpolitikai dönté­seit. Ilyen értelemben a nyugat­német választás eredménye jó hírt jelentett az egész világnak. Nem túlzás azt állítani, hogy a nemzet- gyűlés új felállása a józanság erői­nek diadala a hidegháborús irány­zat felett. A dolog azonban bonyolultabb, mint amilyennek-első pillantásra tűnik. Igaz, Schmidték győzelme Strauss-ék felett mind bel-, mind külpolitikai viszonylatban világos és pozitív előjelű. De a kormány- koalíció sikere szolgál bizonyos kérdőjelekkel is. A Genscher ve­zette szabaddemokraták (FDP) előretörése ugyanis jóval nagyobb, mint a Schmidt-vezette szociálde­mokratáké. Az SPD parlamenti frakciója ugyan még így is mint­egy a négyszerese az FDP-nek, a parlamenti matematika sajátos törvényei szerint a szabaddemok­raták relatíve nagyobb térnyerése a jövőben mégis tükröződhet a kormány bel-, sőt külpolitikai döntéseiben. Nemcsak arról van szó, hogy az FDP —, amelynek vezére egyben áz ENSZ alkancellárja és külügy­minisztere — nagyobb súlyának megfelelően esetleg jobban érvé­nyesítheti a maga álláspontját, amely Schmidtével nem feltétle­nül azonos. Lehet — és valószí­nűleg helyenként lesz — az új felállásnak egy olyan oldala, hogy a kancellár a maga pártjának bal­szárnyával szemben az eddiginél jobban hivatkozhat majd a part­ner megnövekedett súlyára. ­Mindez valószínűleg inkább hangsúlybeli, mint a lényeget érintő változásokhoz vezethet — jósolják a megfigyelők, és úgy tű­nik, igazuk van. A Bundestag ülé­sének előestéjén befejeződött SPD —FDP tárgyalás talán a vártnál keményebbnek bizonyult, de ered­ménye (tehát az, hogy a bonni ve­zetés a gazdasági gondokon bizo­nyos katonai faktorokra kiterjedő takarékossággal kíván segíteni) új­ra emlékeztet bennünket a válasz­tások lényegére. Arra, hogy Nyu-. gat-Európa kulcsországában a vi­szonylagos józanság erői győztek. H. E. Kitüntetési ünnepség a Barátság Házában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkal­mából kedden kitüntetési ünnep­séget tartottak a Barátság Házá­ban. Apró Antal, a Magyar— szovjet Baráti Társaság elnöke nyújtotta át a magyar és a szov­jet nép barátságának elmélyíté­sében kiemelkedő munkát végzők­nek az* állami,'' valamint a ba­ráti; társaság: által adományozott kitüntetéseket. Húszán részesültek a Munka Érdemrend különböző fokozataiban, ugyanennyien kap­ták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, tíz tagcsoport kollek­tív munkáját aranykoszorús pla­kett kitüntetéssel, s kettőt pedig az Országos Béketanács által ado­mányozott Békemozgalom emlék­plakettel ismerték el. Duschek Lajosné. az MSZBT alelpöke köszöntötte a megjelen­teket, majd emlékeztetett arra, hogy népünk számára is a győztes októberi forradalom fiai hozták el 1945-ben a szabadságot. Erőinket megsokszorozta, hogy a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival kapcsolataink szilárd alapokra épülnek, elveink, céljaink, éredekeink azonosak./ Végül kiemelte: munkásosztá- 1 lyunk, népünk szilárd meggyőző-’1 dése, hogy amikor a magyar— szovjet barátság erősítésén, a szo­cialista országok összeforrontságá- nak elmélyítésén dolgozunk, ak­kor népünk alapvető nemzeti ér­dekeit szolgáljuk. Ott volt az ünnepségen az MSZBT szovjet testvérszerveze­tének Budapesten tartózkodó kül­döttsége is. Új földértékelési/rendszer Sajtótájékoztató a MÉM-ben 1981-ben új földértékelési rend­szer bevezetése kezdődik meg; az átállás 1985 végére befejeződik. Azután országszerte alkalmazzák majd a jövedelemszabályozásnál és egyéb esetekben, de addig is — az átmeneti időszakban — a föld­hivatalok gondoskodnak a jelen­leg használatos aranykorona-érté­kelés folyamatos nyilvántartásáról — erről tájékoztatta az újságíró­kat Heffer István, a MÉM Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hi­vatalának vezetője kedden a mi­nisztériumban. Az új értékelés a földek termé­szetes termőképességét veszi ala­pul, szemben a több mint száz éve érvényben levő aranykoronaér- ték-számítással, amely nem csupán a föld valódi értékét mutatta, ha­nem például azt is, hogy milyen művelési ágra használják fel, te­hát, hogy az adott területen pél­dául szőlőművelést vagy rét-lege­lőgazdálkodást folytatnak-e. Ezt folyamatosan váltja majd föl az új rendszer, amely a természeti tényezőket veszi alapul. A számí­tásban a legnagyobb súllyal a ta­laj alaptermékenysége szerepel, de számolnak az egyéb tényezőkkel, például a domborzati, hidrológiai és éghajlati viszonyokkal; a szá­mítások végül az úgynevezett ter­mőhelyi értékszámot adják, amely 1-től 100-ig terjed majd. Ez váltja fel az aranykorona-értéket. A ter­mőhelyi értékszámba a hazánkban előforduló valamennyi talajválto­zat besorolható lesz. A földértékelés eredményeit a földhivatalok az aranykorona he­lyett minden termőföldre vonat­kozóan bejegyzik majd az ingat­lan-nyilvántartásba. Az eredményt községenként, városonként 30 na­pig közszemlére teszik. A földek tulajdonosainak, kezelőinek és használóinak ezáltal lehetősége lesz az értékelés eredményének megismerésére és az esetleges té­ves minősítés elleni felszólalásra. — A téészekbe bevitt földek utáni földjáradékot azonban az átállás után, 1986. január 1-től is aranykoronában számolják, azért, mert a kisparcellákat már nem tudják ismételten minősíteni; a szétszórt és megváltozott értékű területek újbóli számbavétele túl­ságosan nagy erőket kötne le. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * A Bundestag új elnöke Az új összetételű nyugatnémet parlament (Bundestag) keddi .ala­kuló ülésén Richard Stücklent választotta elnökévé. A keresztény­párti politikus töltötte be eddig is az NSZK harmadik legmagasabb állami méltóságát. Willy Erandt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) és Hans-Dietrich Genscher, a Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke délelőtt felkereste Karl Carstens köztársasági elnököt és hivatalo­san javasolta, hogy az államfő Helmut Schmidtet bízza meg az új kormány megalakításával. A formális megbízást szerdán a Bundes­tag szavazása követi. Miután az SPD-nek és az FDP-nek együttesen 45 mandátumos, többsége van a törvényhozásban, Schmidt újravá­lasztása biztosra vehető. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom