Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980 november 2S. ÖT ESZTENDŐ MÉRLEGE AZ IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG MUNKÁJA A 9-ES VOLÁNNÁL Stratégiai .jelentőségű az élelmiszerexport Annak ellenére, hogy a világgazdaságban az élelmiszer- termelés szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt — az energiahordozók és nyersanyagok mellett az élelmiszerek is stratégiai jelentőségű cikkekké váltak — a fejlődés üteme lassúbb volt. A jelenlegi gazdasági helyzetben a mezőgazdasági és az élelmiszertermelés, valamint az export népgazdaságunkban elfoglalt helye az elmúlt öt évben emelkedett. Az agrárágazat eddig is részt vett és a jövőben mindin­kább részt vállal hazánk külgazdasági egyensúlyának megte­remtésében. 1979-ben 35 milliárd forint, idén még ennél is' nagyobb aktív külkereskedelmi egyenleggel segíti az ország gazdasági helyzetének javítását. A rubel elszámolású külke­reskedelmi forgalom 14,3 százalékát és a tőkés országokba szállított érték 30 százalékát szeripar adja. Ezer termék száz országba Közel ezerféle agrártermékkel jelentkezünk a külpiacon. A leg­jelentősebbek száma azonban jó­val kevesebb. Legnagyobb meny- nyiségben vágóállatot, nyersbúst, konzerveket, bort, illetve pezsgőt, friss zöldséget, gyümölcsöt, vala­mint gabonaféléket és növényolaj­ipari termékeket szállítunk. A hagyományos exporttermékek mellett növekszik az úgynevezett apró cikkek kivitele is. Ilyen az élő, illetve vágott nyúl, a galamb, a tenyésztojás, a toll, a száraz tészta stb. Az elmúlt időszakban javult a feldolgozott állapotban exportált termékek aránya, amely tudatos törekvés eredményeként a kivitel­ből 60—65 százalékban részesült. Az elmúlt években az élelmi­szer-exportőrök számára, a fizető­képes piac alig gyarapodott. Szá­munkra a hagyományos európai értékesítési lehetőségek mellett főleg olajiban gazdag arab orszá­gokban jelentkezett ez a piacbő­vülés. Összességében közel száz or­szágba szállítjuk mezőgazdasági termékeinket, amelyek között leg­fontosabbak a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió; az Európai Gazdasági Közösség or­szágai. A szállítási költségek drá­gulásával külkereskedőink célul tűzték ki, hogy termékeinket mi­nél közelebbi piacokon értékesít­hessük. így a hat szomszédos or­szágba visszük termékeink 70 szá­zalékát. Hosszú távon is legbizto­sabb partnereink a szocialista or­szágok, ahol idén termékeinknek több mint a fele kelt el. Az ex­port növelését segítik azok a konstrukciós megállapodások, me­lyek szerint alapvető energiahor­dozókért agrártemékeinket adjuk cserébe. A fejlett tőkés országokkal a mezőgazdaság és az élelmi folytatott kereskedelmünk az ösz- szes agrárkivitel 40, százalékát képviseli. A kapcsolatok megte­remtésekor jelentős szerephez jut a földrajzi közelség. A nyugat- európai országokat továbbra is je­lentős felvevőpiacnak tekinthet­jük, annak ellenére, hogy a pro­tekcionista agrárpolitika csökken­ti, illetve hátráltatja kivitelün­ket. Ezt mással nem helyettesít­hető, kiváló minőségű, speciális termékek szállításával tudjuk el­lensúlyozni. A fejlődő országok aránya ag­rárexportunkban megnövekedett. Elsősorban Kuvaitba, Irakba, Iránba, Algériába, Libanonba, Lí­biába és Nigériába szállítunk. Ezekben az országokban erőtelje­sen nő a fogyasztás baromfiból, szarvasmarha- és juhhúsból, sajt­félékből, zöldség-, valamint gyü- mölcskonzervekből. Termelésük fejlesztésére jelentős erőfeszítése­ket tesznek, azonban hosszabb tá­von számíthatunk Importjukra. Adottságok és lehetőségek hasznosítása A célirányos élelmiszeripari fej- lesztésék 1 érédméhyékébf létrejött új és meglevő üzemek megfelelő kihasználásával keletkezett ter­méktöbblet jelentősen hozzájárul a devizabevételek növekedéséhez. Versenyképességükről elmond­ható, hogy vevőink általában elé­gedettek az agrártermékeink mi­nőségével. Többek között kiváló minőségű áruként tartják számon a téliszalámit, a dobozolt sonkát, a vágómarhát, a baromfiterméke­ink többségét, valamint márkás és tájjellegű borainkat. A minőségi igények növelése során vásárlóink egyre nagyobb követelményt támasztanak az ál­lat-, növényegészségügyi és élel­miszer-higiéniai előírások kielégí­tésére. Még mindig gondot okoz. • Az idén adták át az V. ötéves tervidőszak legnagyobb Bács-Kiskun megyei élelmiszeripart beruházását, a 700 millió forintos költségve­téssel épített Bácskai Húsipari Közös Vállalatot. A féléves próba­üzem alatt az esztendő végéig mintegy 2500 tonna félsertést, 25 tonna csontos karajt és 5 tonna szűzpecsenyét exportáltak innen többek kö­zött a Szovjetunióba és az új piacok közül Gibraltárba és a Kanári­szigetekre. hogy a sokszor kiváló minőségű áru csomagolásához hiányzik a hazai gyártású, megfelelő minő­ségű csomagolóanyag és gép, pe­dig a tetszetős külső az egyik leg­fontosabb feltétele a külpiaci ver­senyképességnek. Ezért is elen­gedhetetlen, hogy az ágazat ter­melését szolgáló háttéripart fej­lesszük. Meghatározó tényező a szállítási határidők pontos betar­tása is, amely egyúttal áralakítá­si feltétel is. A megbízhatatlan szállító kárt okozhat a vevőnek. A termelőnek ahhoz, hogy a vi­lágpiacon jól eladható árufélesé­gekkel jelentkezzen, ismernie kell az igényeket, a konkurrenciát, az árakat és a követelményeket. Eh­hez jól működő, a termelést és a feldolgozást szervező információs rendszerre van szükség, amely je­lentős javulása ellenére még nem működik zavartalanul. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a termé­keink nem mindig adhatók el a népgazdaság számára optimális áron. Az értékesítés forgalmának mintegy 96 százalékát szakosított külkereskedelmi vállalatok vég­zik, és mindössze 4 százalékát a termelő, mezőgazdasági és élelmi- szeripari vállalatok. Tervek 1985-ig A hatodik ötéves népgazdasági terv célkitűzései között szerepel az ágazát tőkés külkereskedelmi forgalmának közel 43 százalékos növelése, ezért a termelőegysé­geknek a lehetőségek teljes ki­használásával a hagyományos ter­mékek megújításával, új verseny- képes termékek bevezetésével kell felkészülniük. Cél, hogy min­den mezőgazdasági nagyüzem és élelmiszeripari vállalat termékeik értékesítésére közép- és hosszú tá­vú piaci tervet dolgozzanak ki. Ezzel elérhető, hogy felkészülje­nek a rugalmas termékváltásra és az eddiginél gyorsabban alkalmaz­kodjanak a piaci igények megvál­tozásához. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium és a Külkeres­kedelmi Minisztérium az elkövet­kezendő tervidőszakban támogat­ni fogja azokat a termelőket, akik szorosabb együttműködésre tö­rekszenek a szakosított külkeres­kedelmi vállalatokkal. Biztosítani szeretnék a külkereskedelmi együttműködési társaságok mi­nél szélesebb körű elterjedését, hogy a termelők közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek a külpia­cokkal. Támogatják a termelő üzeme­ket, az önálló kereskedelmi jog megszerzésekor abban, hogy a ha­tékony munka végzésére szüksé­ges feltételekkel, szakmai felké­szültséggel. rendelkezzenek. Az ágazat vállalatai részéről ha­tározott intézkedésekre van szük­ség az exportcélú termelés fej­lesztésére, a minőség javítására és a gazdaságos termékszerkezet ki­alakítására. Mindezeknek a főbb célkitűzé­seknek teljesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezünk, a hi­ányzók megteremtésére pedig tu­datosan törekedni kell. A növek­vő feladatokat a termelő vállala­tok fegyelmezett, céltudatos, jó munkájával és a külkereskedelem aktív kezdeményezésével valósít­hatjuk meg. Cz. P. TÍZÉVES A CSÁVOLYI MÓDSZER Olcsó és biztonságos terménytárolás • A csávolyi Egyesülés Tsz-ben gödrös, fóliás terménytárolásra elő­készített siló keresztmetszete. Tíz esztendeje kezdték el Csá- volyon, földbe ásott vermekben, a termény szárítás nélküli táro­lását. Az Egyesülés Tsz-ben Ba­bies Antal elnök kezdeményezé­séi e bevezetett módszer ország­szerte terjed. Az idén már nem­csak a Duna—Tisza közén, hanem Győr-Sopron, Nógrád. Borsod és Heves megyében is alkalmazzák Az energiatakarékos eljárás hasz­náról szovjet, csehszlovák és ju­goszláv mezőgazdasági szakem­berek, tudományos kutatók isi 'meggyőződtek a csávolyi tapasz­talatcseréjük alkalmával. A csávolyi szövetkezet nemcsak a saját gabonáját óvja gödrös, fóliás tárolással, hanem bérrak- tározást is végez más gazdaság­nak. vállalatnak. Az Egyesülés Tsz tavaly hétszáznál több gaz­daság kétezer szakemberének mutatta be a fóliás raktározás előkészítő műveleteit, valmint a silóból kiemelt kalászos gabona, kukorica beltartalmi vizsgálatá­nak, a felhasználásának tapaszta­latairól készített feljegyzéseit. Nagyszerűen bevált többek kö­zött a csávolyi módszer az olyan nedves, őszi időszakokban is. mint az 1980-as esztendei. A ter­ményszárító berendezés teljesítő- képességétől függetleníteni lehe­tett a betakarító gépek munká­ját. Néhány gazdaságban gyak­ran azért húzódott el a kalászos gabona, vagy a kukorica aratása, mert a szárítók nem győzték víz­teleníteni a terményt. Egy bizonyos, hogy a gödrös, fóliás terménytárolásnál is lel­kiismeretes előkészítő munkára van szükség. Vegyszeres perme­borított és légmentesen lezárt siló. tezéssel kell kiirtani a gyom­növényt. és a vermeket olyan helyre ásni, ahol a talajvíz, vagy a más területről esetleg odagyü- lemlő víz nem fenyegeti. Átlagos­nál magasabb talajvíz esetén a faiközi silóhoz hasonló módon, a föld felszínén érdemes a fóliás tárolást alkalmazni. A csávolyi szövetkezetben a be­takarító gépektől, önürítő rend­szerű IFA-tehergépkocsi szállítja a kombájnolt kukoricát a mű­anyag fóliával kibélelt gödörbe, amelyet, markológéppel, a tolóla- páios traktorral mélyítettek, En­nek a munkának köbméterenként 30—35 forint a költsége az Egye- v sülés Tsz-ben. Legcélszerűbb a 12—16 méter széles és 0,15 mil­liméter vastag pvc, vagy polieti­lén fólia használata, mert azt könnyű beszerezni. Nagyon fontos, hogy a gödrök megtöltése után a fólia tökéle­tesen fedje, egymást, § az esővíz se folyjon bele a silóba. A fólia fplé 10—15 centiméter földtaka­ró kerül, aminek az egyéb vé­delmen kívül a hőszigetelés a szerepe. Természetes, hogy a töl­tés. a lezárási, valamint a föld­takarás után nem fejeződött be végérvényesen a tetményslfo munkája. A környezetét rendsze­resen ellenőrizni kell, a gyomo­kat kapával kiirtani, hogy a rág­csálók ne telepedhessenek meg a gödrök közelében. Az Egyesülés Tsz terménykuli­val, vagy szállítószalaggal eme­li ki a gödörben raktározott ter­ményt, amikor elérkezett fel- használás ideje. Ha a kitárolás szakaszosan történik, a kalászos gabona, vagy a kukorica kieme­lése után visszamaradt terményt, újból gondosan le kell takarni a fóliával, földréteggel. Így a minősége megóvható továbbra is. A szövetkezet egyébként minden érdeklődőnek készségesen meg­mutatja a jól bevált módszert a helyszínen. K. A. Munkaverseny, továbbtanulás lakásépítési kölcsön A Volán 9. számú Vállalatánál az ifjúsági parlament csaknem két éve zajlott le, amelynek alapján elkészítették az if júságpolitikai in­tézkedési tervet. Ez két évre rög­zítette az elvégzendő feladatokat. Erről a munkáról adott számot dr. Vörös József, az ifjúsági bizottság titkára, amikor erről kérdeztük. — A fiatalok vállalták, hogy helytállnak az V. ötéves terv vállalati feladatainak eredményes végrehajtásában. A munkaver­senyben jelenleg tizenkét ifjúsá­gi brigád vesz részt, százötvenhá­rom taggal, akik a szocialista cím megszerzéséért küzdenek. A vál­lalat vezetősége az elért eredmé­nyek alapján biztosította az erköl­csi és anyagi megbecsülést a mun­kában, a társadalmi és a közéleti tevékenységben kitűntek számára. Emellett ösztönzi őket az általá­nos műveltség emelésére, az álta­lános, a szakközépiskolai oktatá­son, szaktanfolyamon való részvé­telre. A munkahelyi vezetőképző tanfolyamokon évente átlagosan tíz fiatal vesz részt. A vállalat biztosítja részükre — a szakem­ber-utánpótlási tervnek megfele­lően — az egyetemi, főiskolai kép­zés lehetőségeit is. A politikai képzésbe is aktívan ‘belekapcsolódnak a fiatalok, de vállalnak társadalmi munkát a különböző tömegszervezetekben — MHSZ, Vöröskereszt, szakszer­vezeti bizottság, közlekedésbizton­sági tanács, sportkör —, megte­remtve ezzel a generációs kapcso­latot és a káderutánpótlási lehető­séget. A politikai, gazdasági és társadalmi munkában kitűntek közül került nemrégiben osztály- vezetői beosztásba két fiatal. A családalapítási feltételek ja­vítására is gondolnak az óvodai elhelyezés és lakásvásárlási támo­gatás útján. Évente mintegy nyolc házaspár gyermekének tudnak óvodai elhelyezést biztosítani. Az elmúlt évben lakásépítési kölcsönt tíz, ez évben tizenkét fiatal ka­pott. A vállalat közművelődési terve évenként rögzíti, hogy mi­lyen lehetőséget kell nyújtani az ifjúság számára a közművelődés­ben és a sportban. A természet- járó ^szakosztály rendszeres prog­ramjában főleg a fiatalok vesznek részt, hazai és külföldi kirándulá­sokon ismerik meg a földrajzi és a történelmi nevezetességeket. Az utóbbi években több napos cseh­szlovákiai, lengyelországi, bulgá­riai, jugoszláviai kiránduláson voltak. Nem érdektelen megemlí­teni, hogy minden gazdasági ve­zető munkaköri kötelessége a kez­dők munkahelyi beilleszkedésé­nek segítése. Rövidesen be kell számolniok, hogy mit tettek en­nek érdekében. A vállalatnál évente 100 ezer forintos ifjúságpolitikai alapot ké­peznek a jóléti és a kulturális alap terhére. A szakszervezeti bizott­ság kedvezményes kilométer- keretet teremtett. Emellett a KISZ megalakulásának évfordulóján évenként két emléktárgyat és ezer forint jutalmat adnak a munká­ban kitűnt fiataloknak. A következő ifjúsági parlamen­tet jövő évben tartják. Az ifjúsá­gi bizottság úgy döntött, hogy ad­dig is tovább folytatja a munka­tervben szereplő célkitűzések megvalósítását, emellett jól felké­szíti a fiatalokat az ifjúsági parla­mentre. G. G. HAZUNK TÁJA A kistermelés állami Támogatása 1981-től A január elsején kezdődő ha-v todik ötéves tervidőszakra érvé­nyes termelésszabályzó közgazda- sági rendszer kialakítása már évekkel ezelőtt megkezdődött. Idén az év elején új ár- és pénz­ügyi szabályzók léptek életbe. Az egyéves tapasztalatok alapján több területen szükség volt módo­sítások bevezetésére, amelyeket az anyag, energia és az eszközök árának emelkedése, valamint az elkövetkezendő időszak gazdaság- politikai céljai tettek szükségessé. A zöldségtermesztés és a kisgépek A népgazdaság a következő időszakban is számít a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésére, ezért — a fólia alatti zöldségter­mesztés is — egyes kiemelt ága­zatok változatlan mértékkel és fel­tételekkel részesülnek állami tá­mogatásban. 1981-től továbbra is 20 százalé­kos állami támogatással, csökken­tett áron vásárolhatnak meghatá­rozott gépeket a kistermelők, il­letve a gépkölcsönzésre jogosult szervezetek. Azonban a kerti trak­torhoz csatlakozó munkagépek kö­zül csak a mezőgazdasági termelést szolgáló talajművelő, vető, ültető, növényvédő és terménybetakarító munkagépek, valamint az áruszál­lító utánfutóra lehet állami támo­gatást elszámolni. Ültetvénytelepítés A gyümölcsös kisüzemi ültet­vénytelepítésének feltételrendsze­re változatlan marad. A támoga­tás mértéke és -követelményei to­vábbra is azonosak a nagyüzeme­kével. Változás történt azonban a bo­gyós gyümölcsűek telepítésének támogatásában. A szaporítóanyagot eddig is csökkentett áron vásárol­hatták meg. ha annak teljes ter­mésére — az erre kijelölt áfésszel. termelőszövetkezettel — legalább hároméves értékesítési szerződést kötöttek. Az új rendelet jelentős könnyí­tést ad azzal, hogy a támogatás egyik feltételeként előírt legkisebb területet — ezer négyzetmétert — a felére, ötszáz négyzetméterre csökkenti. A házikertekben leg­inkább ez a terület a megfelelőbb, így az eddigieknél lényegesen többen tudnak bekapcsolódni a gyümölcstermelésbe. A jövő évtől a szaporítóanyagot forgalmazó válalatok a kisterme­lők részére a termékértékesítési szerződés alapján a bogyós gyü­mölcsű szaporítóanyag után je­lentős mértékű támogatást adnak. Száz darabonként a szamóca után 80 forintot, a málnánál 120 fo­rintot, a fekete és piros ribiszke-, köszmétebokor után 800 forintot, piros ribiszke és köszméteoltvány után már 1200 forintot számolhat­nak el. Szarvasmarhatartás A kistermelőket továbbra is támogatás illeti meg a tulajdo­nukban lévő tehénállomány után. Az első tehén után 2500 forint, a második és minden további tehén után az eddigi 5 ezerrel szemben 6 ezer forint lesz'az évenkénti tá­mogatás mértéke. A kistermelő ezt továbbra' is megkaphatja négy évre előre, ha a meglévő tehén- állományát saját nevelésű, vagy vásárolt elöhasi üsző tenyésztésbe állításával növeli, és tartására négy éves szerződést köt. A szarvasmarhatartást elősegítő támogatási rendszerbe az állomány növelése érdekében új feltételt is alkalmaznak. Abban az esetben, ha a kistermelő már egy tehénnel rendelkezik és a négy éves szer­ződés alapján állományát egy második tehén beállításával nö­veli, az első tehén tartásának el­maradása esetén a második tehén „elsővé” minősül vissza. Ilyen esetben a tehén a még háralévő — szerződésben vállalt — tartási idejére jutó támogatás különbö­zeiét vissza kell fizetni. Oj vonásként tartalmazza a ren­delet az állami támogatás igény­lésekor előírt tbc-mentességi iga­zolás alóli felmentést. A támoga­tásnak ugyan továbbra is előfelté­tele a gümőkórmentesség. de ezt csak akkor kell igazolni, ha a te­hénállományban az illetékes ál- latorvps gümőkórt állapított meg. Ilyenkor a támogatás kifizetését a mentesség igazolásáig felfüggesz­tik. Nem szűnik meg azonban a támogatás, ha a fertőzés megálla­pítását követő öt hónapon belül a tehenet eltávolították és a pót­lás megtörtént. A rendelet alapján megemelke­dett a második és minden további tehén illelménytámogatásának összege, ezért akik négyéves tar­tásra vállalkoztak és több tehén­nel rendelkeznek. a támogatást egy összegben előre megkapják, amennyiben tehenük nem az első,

Next

/
Oldalképek
Tartalom