Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

------------------------'-----------------------ßj ’ J ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. «v(. 215. szám Ára: 1,20 Ft 1980. november 23. vasárnap Magas szintű kambodzsai küldöttség érkezik hazánkba Lázár Györgynek a Miniszter­tanács elnökének meghívására Meng Samrin elnök vezetésével a közeli napokban hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba érke­zik a Kambodzsa Megmentésé­nek Nemzeti Egységfrontja, és a Kambodzsai Népi Forradalmi Ta­nács küldöttsége. (MTI) Heti világhíradó t. oldal Beszámoló taggyűlésekről jelentjük 3. oldal Művészet, irodalom S. oldal Habselyem-gyárak az év vége előtt • A Bugacon készülő ADIDAS sportruházati cikkek szabása a kis­kunfélegyházi gyárban. Képünkön: Kürti Imre szabász. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. számú és kiskunfél. egyházi 5. számú gyára, valamint községi telepei több mint ezer dol­gozót foglalkoztatnak, s közel 300 millió forint értékű terméket állí­tanak elő. Az sem közömbös, hogy ezeknek az áruknak jórésze .kül. földön öregbíti a magyar textil, ipar hírnevét. A napokban felke. restük a két gyárat, s arról érdek, lődtünk, hogy alig több mint egy hónappal az idei esztendő és az V. ötéves terv befejezése előtt mit tartanak az 1980-as év legnagyobb eredményének és még megvalósí­tás előtt álló feladatuknak. A kecskeméti 3. számú gyár élé. re alig két hónappal ezelőtt került Kubalek Ferencné. —Büszke vagyok arra, hogy olyan kollektívának lehetek az irányító, ja. amely az idén a tervezett 198 millió forint termelési érték he. lyett 210 millió forintot állít elő. Fontosnak tartom azt is, hogy a termékek 75 százaléka exportra kerül. Irakba, Kuvaitba és Líbiá­ba 174 ezer köntöst, gyermekru­hát és hálóinget szállítunk. Az idén lépett a megrendelők sorába égy angol cég, 55 ezer női hálóin, get és köntöst készítünk részére. A Szovjetunióba az év végéig 770 ezer darab különböző terméket küldünk. Többször jártam már a kerek, egyházi és apostagi telepünkön, valamint ágasegyházi bedolgozó, inkát is meglátogattam. Nem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy az idei 3,9 millió darab tér. mékünk 97 százaléka első osztályú. Gyárunkban erőteljes a szocia. lista brigád mozgalom, az önkéntes kollektívák segítségével várhatóan december 10-re teljesítjük export, kötelezettségeinket, az éves tervet pedig december 20-ra fejezzük be. A termelési tevékenységen túl je. lentős a brigádok társadalmi mun. kája is. Éppen a napokban kapta meg a kerekegyházi falugyűlésen az ottani telep Kaffka Margit bri. gádja a Társadalmi munkáért ok­levelet. A kiskunfélegyházi 5. számú gyárban Dongó Józsefné főköny­velő adott tájékoztatót. — Eddigi eredményeink biztatóak, az év végére elérjük a 80 millió forintos termelési értéket. Termé. keink .mintegy 75 százaléka ex. portra kerül, ennek több mint te­le tőkés államokban talál biztos pi. acra. Az idei esztendő jelentős ese. ménye volt az ADIDAS program beindulása. Szeptembertől a buga. ci telepünkön készülő sportruháza. ti cikkekből havonta átlag 30 ez­ret küldtünk az NSZK-ba. Örü­lünk annak, hogy úgy az ADIDAS cég, mint a többi megrendelőnk elégedettek termékeink minősé, gével. Az idei év egyik eredményeként könyvelhetjük el. hogy növekszik dolgozóink tanulási kedve. A fel­nőttek részére szervezett 400 órás tanfolyamon jövőre 31-en végez, nek, az idén ősszel pedig 37-en lát. tak tanuláshoz. A nyáron 44 fiatal szerzett szakmunkásbizonyítványt, közülük 40-en maradtak nálunk. Októberben bekapcsolódtunk az Egy üzem — egy iskola mozgalom, ba. Felvettük a kapcsolatot a hely. beli Móra Ferenc általános iskolá. val és a november 7-i ünnepségün. kön már a diákok adtak műsort. A tanulókat, illetve az iskolát majd a szocialista brigádjaink patronál, ják, s bízunk abban, hogy kölcsö­nösen gyümölcsöző, szoros kap­csolat alakul ki közöttünk.' Re. méljük, a jelenlegi 146 tagú ipari, tanuló gárdát a jövő évben a Mó. ra Ferenc általános iskolában vég. zettekkel is tudjuk majd növelni. (O. L.) Régi hagyományai vannak Bács-Kiskun megyében a ma­gánerős lakásépítésnek. A sa­ját otthon megteremtése min­dig is az első számú “törekvé­sei közé tartozott az embe­reknek, ami azonban sohasem volt könnyű ezen a vidéken. Ennek okát kereshetjük ab­ban, hogy a történelem viha­rai sűrűn söpörtek végig ezen a tájon, pusztított itt török.■ tatár —, meg abban is, hogy a gazdasági fejlődés évszáza­dokon át elkerülte ezt a te­rületet. A nyomorgó zsellé­rek, napszámosok, uradalmi cselédek nem is gondolhattak arra, hogy emberhez méltó otthont építsenek a maguk és családjuk részére. Bács-Kiskunban tízezrével épültek vertfalból a házak, összefogott sógor, koma, jó- bárát. Jöttek olyanok is, akik­nek vissza kellett gyalognap­számban fizetni a munkát s döngölték a földet az emelke­dő falakon. Nyirkos, vizes, egészségtelen lakások voltak ezek, amelyek a belvizes esz­tendőkben százával dőltek össze. A tehetősebbek vályog­téglákból építkeztek, amit a család is el tudott készíteni kemény munkával. A vizet azonban a vályogfal is magá­ba szívta, s tenyésztette a tbc-t, amely népbetegség volt abban az időben. Kőből, tég­lából csak a gazdagok építet­tek, s jellemző, hogy a me­gyében a lakóépületek 85—90 százaléka vertfalból és vá­lyogból készült. Változás ezen a téren csak a felszabadulás után követke­zett be. Természetesen az első években még előfordult, hogy kalákában verték a falat, ké­szítették a vályogot, a laká­sok egyre nagyobb hányada azonban már téglából épült. Ez az építési módszer ma már teljesen a múlté. A megye iparosításával, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével megteremtődtek azok a gaz­dasági feltételek, amelyek ki­szorították a kényszer szülte vályogfal-vertfal építési mó­dot. A saját otthon megteremtése magánerőből napjainkban is komoly anyagi felkészültséget igényel. Az életszínvonal fo­kozatos emelkedését igazolja, hogy a korszerű, egészséges la­kások tízezrei épültek fel ma­gánerőből. tekintélyes részük természetesen OTP-hitel tá­mogatással. A lakosság találé­konysága. valamint a párt, ál­lami és társadalmi szerveze­tek segítökészsége. azonban még a gyengébb anyagi kö­rülmények között élők számá­ra is lehetővé tetté, hogy sa­ját otthonhoz jussanak. Az első ilyen akció Baján indult 22 évvel ezelőtt. A vá­rosi KISZ-bizottság tömörí­tetté építő közösségbe a csa­ládot, otthont alapítani szán­dékozó fiatalokat. Igen sok közös munkát végeztek, ami­vel az építési költségeket lé­nyegesen csökkenteni tudták. Azután Kiskunhalason bonta­kozott ki újabb kezdeménye­zés, majd a lakás építésének ezek a kollektív összefogással jelentős anyagi megtakarítást eredményező formái végig­gyűrűztek a megyén, sőt az országon is. Ezúttal nem szándékozunk az állami lakásépítés eredmé­nyeiről szólni. Csupán annyit említünk még. hogy szerte az országban, s Bács-Kiskunban is hatalmas, korszerű lakóte­lepek épültek, és milliók ju­tottak lakáshoz az utóbbi év­tizedekben. A lakáskérdés azonban még nem oldódott meg. Köztudott ma már az is, hogy a VI. ötéves tervben va­lamelyest csökken az állami lakásépítés üteme, és nagyobb szerephez jut a magánerős otthonteremtés módja. A me­gyei párt- és állami szervek már dolgoznak azon az akció- programon, amellyel segíteni kívánják a lakosságot a ma­gánerős lakásépítésben. Eh­hez csatlakozik lapunk is az­által, hogy a jövőben rend­szeresen figyelemmel kiséri a lakásépítés minden formáját, feltárja a legjobb módszere­ket, foglalkozik a tervezéstől, az építőanyag-beszerzésig az építkezők gondjával. N. O. MINDEN PERCET KIHASZNÁLNAK Befejezéshez közeledik a betakarítás • A dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben a volt paprikafőldön már a talaj­forgatás folyik. Ide jövőre zöldbabot ültetnek. • A bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetben is vetnek terven felül búzát. A sáros talaj az emberek és gépek munkáját ugyancsak megnehezíti. (Pásztor Zoltán felvételei) Az elmúlt napokban az időjárás vala­mennyi mező- gazdasági mun­ka végzését elősegítette. A többnyire de­rült, szeles idő­ben gyorsan szikkadtak a földek, a gaz­daságokban tel­jes erővel dol­goztak a hét végén is. Egyik leg­fontosabb ter­ményünk, a kukorica, még huszonnégyezer hektáron áll lábon. A beta­karításban részt vevő kombájnokat és szállító jármű­veket nyújtott műszakban, né­hány gazdaságban éjjel-nappal üzemeltetik. Két műszakban dol­goznak például a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben. A kukorica magas nedvesség- tartalma miatt a szárítóüzemek szűk kapacitását sok helyen fó­liás tárolással hidalják át, hogy folyamatosan haladjon a betaka­rítás. Megnövekedtek az energia- igények. A fűtőolaj szállításában — egyes esetekben — fennaka­dások jelentkeztek. Ilyen észre­vétel érkezett a tassi Dózsa, a lászlófalvi Egyetértés és más ter­melőszövetkezetből. A jelzések alapján intézkedések történtek a zökkenőmentesebb fűtőolaj-ellá­tás érdekében. Azokban a gazdaságokban, ahol még jelentős területen vár szedés­re a kukorica, a megyei tanács szakemberei tájékozódtak hogy mennyi idő alatt végeznek a munkákkal. A tapasztalatok sze­rint a betakarítás gondosan, szer­vezetten, műszakilag megalapo­zottan történik. Néhány nagyobb üzemben várhatóan még 7—9 na­pig eltart a tengeri törése. A cukorrépából 450 hektárnyi vár betakarításra. Ha az időjá­rás kedvező marad, a jelenlegi ütem mellett a jövő hét végéig befejezik a munkát a gazdasá­gok. A kertészetekben az alma- és szőlőszüret a végéhez érkezett. Néhány gazdaságban már csak a szőlő utószedését és az alma vá­logatását végzik. A fűszerpapri­kát még 150 hektárnyi területről kell betakarítani. A miskei Már­cius 15. és a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben van a legtöbb szednivaló. Az említett gazdaságokban jelentős társadal­mi munkaerőt vesznek igénybe. A betakarítás mellett még ve­tik a búzát is azokban az üze­mekben, amélyekben a korábbi esőzések miatt eddig nem tudtak gépek dolgozni. Sok helyen a tervezettnél nagyobb területen kerül földbe a mag. A bajai Augusztus 20. Termelőszövetke­zetben például 200 hektárral vet­nek több búzát a tervezettnél. Ahol befejeződött az őszi beta­karítás és vetés, az üzemek meg­kezdték a szőlő és gyümölcs te­lepítését. K. S. Fejlődött, gazdagodott a mozgalmi munka A népfrontbizottság küldöttértekezlete Kiskunhalason Az elmúlt hetekben mindenütt megtartották a Hazafias Népfront városkörzeti bizottságainak választási gyűléseit. Ezek a fórumok jó lehetőséget adtak arra is, hogy az állam­polgárok elmondják véleményüket saját körzetük fejlődésé­ről, javaslatokat tegyenek a hiányosságok pótlására, a kör­zeti népfrontbizottságok további feladataira. A tapasztala­tok szerint megfelelően éltek ezzel a lehetőséggel, s hozzá­szólásaikat az őszinteség, a jobbító szándék jellemezte. Ezál­tal a körzeti gyűlések nem formális összejövetelek, hanem tartalmas munkamegbeszélések voltak. A városi népfront­bizottságok újjáválasztó gyűléseire megválasztott küldöttek tehát felkészülten, a körzet eredményeinek, gondjainak ala­pos ismeretével vesznek részt ezeken az eseményeken. A Bács-Kiskun megye városai közül elsőként Kiskunhalason, pénteken délután megrendezett küldöttértekezlet hangulata, a résztvevők aktivitása is azt bi­zonyította, hogy az állampolgá­rokat élénken foglalkoztatja tele­pülésük arculatának változása, fejlődése. A városi népfrontbizottságot újjáválasztó küldöttértekezleten Vxncze Ferenc, a népfrontbizott- sag elnöke köszöntötte a résztve­vőket, közöttük Hegedűs Istvánt, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Iván Istvánnét, a me­gyei népfrontbizottság alelnökét. dr. Szabó Miklóst, a városi párt- bizottság első titkárát, Jeneiné Hegedűs Zsuzsannát, Kiskunhalas országgyűlési képviselőjét, s a körzeti gyűléseken megválasztott kétszáz küldöttet. A. népfront VI. kongresszusa óta végzett munkáról Tóth Fe­renc, a városi népfrontbizottság titkára számolt be. — Négy és fél év távlatából nyugodt lelkiismerettel adhatunk számot a végzett munkáról — hangsúlyozta beszámolója elején —, mert a város dinamikus fej­lődésével párhuzamosan fejlő­dött a mozgalom tartalmi mun­kája. Jórészt ennek köszönhető, hogy növekedett városunk lakói­nak érdeklődése a közügyek iránt. Alkotóan részt kértek, részt vállaltak a helyi tervek kidolgo­zásában, megvalósításában. Az önkéntes és munkaidőn túl vég­zett társadalmi munka négy év alatt 70 millió forint értékkel gazdagította a várost. Jól mér­hető a társadalmi aktivitás fo­kozódása: öt évvel ezelőtt az ön­kéntes munka értéke 6 millió fo­rint volt s ez az összeg a múlt évben 41 millió forintra növeke­dett. Beszámolójának további részé­ben a városi népfronttitkár a mozgalmi munka eredményeiről, és fogyatékosságairól beszélt. Mint mondta, az öt körzeti bi­zottság munkájának színvonalá­ban, hatékonyságában különbsé­get lehetett tapasztalni. Ennek az volt az egyik oka, hogy nem mindegyik körzeti bizottságnak van megfelelő helyisége, más­részt az elmúlt négy és fél év alatt nem minden körzetben si­került az igényeknek megfelelően kiépíteni az aktívahálózatot. A hét-tizenöt tagú körzeti bizott­ságok még nem tudták kellőkép­pen átfogni a területüket. A továbbiakban a titkár a nép­frontbizottság, az elnökség, illet­ve a négy munkabizottság mun­káját értékelte. Az akciók közül kiemelte a népfront lakásépítési programját. A VI. kongresszus óta négy közösséget szerveztek, s ennek keretében száz fiatal há­zaspár jutott, illetve jut lakáshoz. A tanácstagi jelölögyűlésen so­kan sürgették az út- és járda­építést, a csapadékvíz elvezetésé­nek megoldását. A járdaépítéssel kapcsolatban a népfrontbizottság javaslatot készített: a vízmű tár­suláshoz hasonlóan lehetőség van járdaépítési társulások alakításá­ra is. Ennek megszervezésére a körzeti népfrontbizottságok, az utcabizottságok tagjai szívesen vállalkoznak. Ezt követően részletesen ele­mezte a népfront tudatformáló munkáját, egyebek között az is­meretterjesztő előadások szerve­zését, a hazafias nevelést, az ol­vasó népért mozgalom fejlődését, a gazdaságpolitikai, településfej­lesztési fórumok jelentőségét. A beszámoló után dr. Babar Mária, a városi tanács vb-titká- ra A szocialista demokrácia, la­kóhelyi közélet címmel korrefe­rátumot tartott. A szünetben a résztvevők meg­nézték a városi pártbizottság elő­csarnokában és folyosóin levő fotókiállítást, amely a népfront­mozgalom eredményeit mutatta be. A vitában csaknem húszán kértek szót. s elmondták a nép­frontmunkával, a városfejlesztés eredményeivel, további feladatai­val, a közélet fejlődésével kap­csolatos gondolataikat. A vita összefoglalása után nyílt szavazással hatvanöt tagú nép­frontbizottságot, tizenöt tagú el­nökséget és küldötteket válasz­tottak a megyei népfrontbizottság értekezeletére. A városi népfront­bizottság elnöke ismét Vincze Ferenc, titkára Tóth Ferenc lett.-A küldöttértekezlet végén jó munkájuk elismeréseként tizen kiváló, tizenketten érdemes tár­sadalmi munkás jelvényt kaptak T. L. É I í A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom