Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

1980. november 21. • PETŐFI NÉPE • 3

TERVEK — TÉNYEK

A gyermekintézmények fejlesztéséről, a szocialista brigádok forintjairól

Beszélgetés Tokai Lászlóval, a megyei tanács általános elnökhelyettesével

Nem lesz neh^z a dolga annak, aki néhány évtized múlva a Petőfi Népe 1976—1980. évi köteteiből kíván majd arról tájékozódni, hogy az V. ötéves tervidőszakban milyen társadalmi gondok foglalkoztatták, milyen célok érdekében fogott össze Bács-Kiskun megye társadalma. A gyermekintézményellátás fejlesztéséről például külön kötetre való híradást talál a majdani kutató.

Maradjunk azonban a jelenben. Annál is

inkább, mert az év, s «gyben a tervidőszak végéhez közeledve, számunkra is érdekes szembesíteni a megye eredeti terveit azok megvalósulásával. A napokban erről beszélgettünk Tohai Lászlóval, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. Először is az öt évre előirányzott óvodai, bölcsődei és általános iskolai tantermi fejlesztési tervek végrehajtásáról tudakozódtunk.

— Az előzetes összegezések alapján, már korábban is jólesőn megállapíthattuk, hogy az V. ötéves tervben előirányzott legfontosabb feladatokat teljesíti, több vonatkozásban túlteljesíti ’ a megye. Ez utóbbi különösen vonatkozik a gyermekintézményi ellátás fejlesztésére. Ugyanis 1976. óta mintegy ötezer új óvodai, 870 bölcsődei hellyel, és 222 általános iskolai tanteremmel gyarapodtak a megye’ települései. Ez pedig a tervezettnél 36 százalékkal több óvodai, 8 százalékkal több bölcsődei helyet és néhány százalékkal több általános iskolai tantermet jelent.

A helyi tanácsok megkülönböztetett feladatuknak tekintették a gyermekintézmények fejlesztését, ami a megye társadalmának mesz- szemenő egyetértésével és segítségével párosult. Jól érzékelteti ezt az említett célokra, a gazdálkodó egységektől, átvett 124 millió forint, és csupán a gyermek- intézményi ellátás javításához nyújtott 200 millió forint éftékű társadalmi munka. Emlékezetes, hogy az év elején a Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyárában dolgozó Sziklai 'Sándor szocialista brigád a XII. pártkongresszus tiszteletére országos mozgalmat kezdeményezett. A brigád felhívása náSzabadkán, a körzeti gazdasági kamara székházában megtartott tanácskozáson a határ menti áruforgalom fejlesztésével kapcsolatos ez évi feladatokat, és a jövő évi tervet értékelték a résztvevők* — a Tartományi Gazdasági Kamara, a Tartományi Végrehajtó Tanács külkereskedelmi titkársága, a szegedi FUSZÉRT és a budapesti Konsumex, valamint a szabadkai községi képviselő- testület és a kamara képviselői.

A kétirányú kivitelre és tíeho- zatatra vonatkozóan egyhangúlag megállapították, hogy a kápcsola- tok kedvezően alakulnak, s így Eszak-Bácska és Dél-Alföld kereskedelmi vállalatainak forgattunk, a megyében is nagy visszhangra talált.

— Megtudhatnánk, hogy a megyebelid szocialista brigádok — a gyermekintézmények fejlesztéséért ledolgozott — kommunista műszakjaikból eredő befizetések mekkora összeget képviselnek az előbb említett 200 millió forintban?

— A Sziklai Sándor szocialista brigád kezdeményezése valóban nagy lendületet adott a megyében a gyermekintézményi gond enyhítéséért kibontakozott mozgalomnak. A szocialista brigádok által a kommunista műszakok keresményéből befizetett 7,3 millió forint ismereteink szerint mintegy 8—9 százaléka az országos ilyen célú befizetéseknek. Ez a megye lakossági részarányánál nagyobb hányad is jelzi az ismert célokkal 'való azonosulás megyei hatékonyságát.

— Vajon a befizetések megyei közös, vagy pedig a brigádok munkahelye, lakhelye szerinti tanácsok számlájára folytak be?

— A mozgalom pénzügyi lebonyolításában — az illetékes országos és megyei vezetőik előzetes egyetértésével — abban tértünk el, hogy a megyei tanácsnál nem nyitottunk külön központi számlát, miután korábban a helyi fejlesztési alapokat jelöltük

ma az év végéig eléri a 8,2 millió dollárt, s habár az idei térv nem valósul meg . maradéktalanul, a tavalyihoz képest mégis megkétszereződik a határ menti áruforgalom. Az együttműködés kedvező irányvételének szemléltetése érdekében arról is beszámoltak, hogy a tavalyi forgalom a két évvel ezelőttihez képest két és félszeresére növekedett.

Jankó Imre, a szegedi Füszért Kereskedelmi Vállalat igazgatója azt is megemlítette, hogy már elkészült a keretterv, s e szerint, a kétirányú áruforgalom értéke jövőre megközelítheti a 28 millió dollárt. Ez az összeg még az esetben is két és félszerese az

meg befizető helyként. Annak idején a megyében meghirdetett Társadalom az idősekért mozgalomban szerzett' tapasztalatunk szerint ugyanis a közvetlen helyi célra való befizetés lehetősége ösztönzi a mozgalom kibontakozását. A helyi tanácsok tehát a saját fejlesztési' alapjukon, elkülönítetten kezelték és kezelik a gyermekintézmények fejlesztésére, illetve a befizető brigádok által megjelölt célokra szolgáló pénzeket.

Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert a tanácsok számadással tartoznak a befizető kollektíváknak a pénz felhasználásáról. Ezf folyamatosan meg is teszik. A napjainkban zajló, a Hazafias Népfront helyi bizottságait megválasztó falugyűlések, városokban a küldöttgyűlések fórumai újabb alkalmat kínálnak az erről szóló tájékoztatásra is.

— Nemrégiben egy megyei értekezleten utalás történt rá, hogy a szocialista brigádok kommunista műszakok nyomán befizetett forintjait nem mindenütt az általuk kívánt célra, hasznosították. Hasonló vélekedésnek tvoltam fültanúja más fórumon is. Erről mi a véleménye Tohai elvtársnak?

— A reális megítéléshez tartozik, hogy éppen a tanácsok és a

ideinek (az idei évre tervezett tízmillió dollárnak) ha a határ menti áruforgalmat lebonyolító hazai és magyar vállalatoknak a mostanihoz hasonló problémákkal kellene megküzdeniök.

A magyar küldöttség tagjai megjegyezték, hogy a probléma a kiviteli, illetve behozatali engedélyek beszerzése körüli hosszadalmas eljárásra vonatkozik. Mi- lorad Klaric, a Tartományi Gazdasági Kamara ágazati titkára kijelentette, hogy a folyamat leegyszerűsítése ügyében beadványnyal fordultak az illetékes szövetségi szervekhez, tehát remélhető, hogy jövőre meggyorsul a határ menti áruforgalom üteme.

befizető brigádok közötti köz- vétlen kapcsolattartás miatt, a tanácsok tiszteletben tartották a befizetők által megjelölt célokat. Hiszen mint már emíltettem, a pénz tényleges felhasználásáról számadással tartoznak.

Egyébként a megyei tanács tervosztálya pontos felmérést készített a befizetések célonkénti felhasználásáról. A már említett több mint 7 millió forint 75,2 százaléka a meghirdetett kiemelt törekvéseket — óvoda, bölcsőde, általános iskolai tanterem — szolgálta, szolgálja. A gyermekekkel kapcsolatos fontos igények — például úttörőtábor, játszótér — kielégítését segíti elő a brigádok kívánságánák megfelelően, további 15,5 százalék. Az előbbiektől eltérő, de szintén feszítő gondot old meg a befizető közösségek akarata szerint, a szociális otthonok fejlesztéséhez felhasznált további 8,8 százalék. Végül megemlítek még két, együttesen csaknem 33 ezer forintos tételt"— ez fél százalékát képezi az összes befizetésnek —, amelyet egészség- ügyiműszer-beszerzésre, illetve járdaépítésre fizettek be a csát- aljai szocialista brigádok.

— Ez utóbbi példa említése, őszintén szólva, meglep. Értelmezhetjük úgy, hogy a befizető közösségek minden településen hasonlóan ellenőrizhetik a tanácsoknál forintjaik rendeltetés szerinti felhasználását?

— Feltétlenül. És nemcsak a tanácsoknál, hiszen mint bevezetőül szó volt már róla, a megye társadalmának értékes segítsége az előirányzottat lényegesen meghaladó óvodai, bölcsődei, iskolai tantermi fejlesztésekben kézzelfogható valóság.

— Köszönjük a beszélgetést.

Perny Irén

Halászás, háló nélkül

Legelőnek sem minősíthető szikes területen 220 hektáros tórendszert építtet közös beruházással Csongrád megyében a Tisza Halászati Szövetkezet és a Csany- teleki Egyetértés Tsz. Az új létesítményt 1982-ben adják át rendeltetésének, részleges hasznosítását azonban már megkezdték.

Az őszi lehalászás most háló nélkül történik. A tórendszert ugyanis úgy alakították ki, hogy a víz lecsapolásakor a halak kibetonozott gyűjtőmedencébe kerülnek, szaknyelven szólva, „beszöktetik”’a medencébe a pontyokat, onnan pedig ötletes gépi berendezéssel emelik ki a zsákmányt, amely emberi kéz érintése nélkül jut el a víztartályokkal felszerelt szállító járművekre.

I MIRŐL ÍR AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR SZÓ?

Jövőre megkétszereződik a határ menti áruforgalom

A FORRADALMÁR AKADÉMIKUS

Kilencven éve született Hevesi Gyula

„Kezdtem a szakszervezeti mozgalom legális iskolájában, majd megjártam a forradalmi mozgalmak különböző fokú illegális tagozatait. Tanultam több, viszonylag vértelen forradalom és proletárdiktatúra, több kegyetlenül véres-ellenforradalom, többféle fehérterror, különböző emigrációk ,iskoláiban’. Kijártam a Tanácsköztársaság gazdasági építésének az iskoláját, majd folytattam a Szovjetunióban műhelyi, iparági és végül az egész országra kiterjedő központi méretekben, a szocialista iparosítás legkülönbözőbb műszaki, gazdasági, kulturális és szervezeti feladatai körében. Mindenütt tanultam valamit és mindenütt igyekeztem valamit hozzá is tenni a tanultakhoz. Sohasem féltem az újtól vagy a járatlan utak veszélyeitől. Persze olykor, túlságosan is magabiztosan elvetettem a súlykot, s ilyenkor ,beszekundáztam’. Néha azért buktam meg, mert egyes ,tanarak voltak szamarak’. De az ilyen eseteknek is megvolt a maguk hasznos tanulsága” — írja visszaemlékezésében Hevesi Gyula, aki 90 évvel ezelőtt, 1890. november 21-én született Ungváron.

□ □ □

A századforduló elindította baloldali értelmiségnek volt jelentős, kommunistává váló képviselője. Kiemelkedő műszaki tehetséggel rendelkezett, mint mérnöknek jelentős találmányok fűződnek nevéhez, különösen az izzólámpagyártás területén. Szabadalmait Magyarországon kívül a Szovjetunióban és Olaszországban is elismerték és hasznosították. A tudomány iránti vonzódása kora fiatalságától kezdve párosult a társadalmi és gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések iránti alapvető érdeklődésével és egyben azok művelésével. 0 volt az alapítója a világ első szocialista mérnökszervezetének, az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetségének.

Tudományos tevékenységétől elválaszthatatlan a munkásmozgalomban végzett munkája. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918 decemberétől volt tagja, s egyben egyik vezetője. Romját Aladárral együtt megindítója és szerkesztője volt 1918-ban az „Internationálé” című lapnak, melyben közölt cikkei, tanulmányai később fontos iparpolitikai intézkedések alapjait képezték a Tanácsköztársaság idején.

Hevesi Gyula Varga Jenővel együtt nagy ás fontos szerepet kapott a Magyar Tanácsköztársaság idején a szociális termelés népbiztosaként. Egyik szervezője és irányítója volt az iparágak szocialista átszervezésének.

A Tanácsköztársaság leverése után emigrációs évek következtek. Először Ausztriába ment, majd Olaszországba. San Marino, ismét Ausztria és Berlin egy-egy

állomás ezen az úton. 1921-től élt és dolgozott a Szovjetunióban, második hazájában. Ott hasznosította műszaki tudását, különböző felelős iparszervezési beosztásokban dolgozott. Üzemszervezés, műszaki tájékoztatás és káderképzés, újítómozgalom és szakmai továbbképzés jelzik tevékenységét.

Egyik kezdeményezője és szervezője volt a Szovjetunióban 1929—32. között bevezetett folyamatos ipari munkarendnek. O szervezte meg Moszkvában a Központi Műszaki és Közgazdasági Tájékoztató Intézetet.

A felszabadulás után, 1948-ban tért vissza Magyarországra. Közel hatvanadik életévéhez is fiatalos lendülettel dolgozott. A Találmányi Hivatal vezetője lett, majd később, az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia egyik irányítója. Néhány évig a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított ipargazdaságtant. A Mérnök- továbbképző Intézetben is hosszú ideig nevelte az új műszaki értelmiséget. Kezdeményezésére alakult meg az MTA Ipargazdasági Kutatócsoportja, melynek 1961— 1969. között igazgatója volt. Egyidejűleg aktív munkát folytatott az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztályában is, ekkor ' miéi' akadémikusként. Elnöke volt az Ipargazdasági Bizottságnak, és tiszteletbeli elnöke az MTESZ- nek.

Kiváló tudományos és közéleti munkásságát Kossuth-díjjal, három ízben pedig a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével és számos más kitüntetéssel ismerték el. Az MSZMP VII. kongresszusán, 1959- ben megválasztották a Központi Bizottság tagjává. A testületnek tagja maradt 1970. február 25-én bekövetkezett haláláig.

Teljes élet volt Hevesi Gyuláé. Kivívta embertársai és elvtársai megbecsülését, elismerését és tiszteletét. Születésének 90. évfordulóján kegyelettel' emlékezik ' rá a szocializmust építő Magyarország, amelynek sikeréért áldozta egés^ élete munkásságát, emberségét, forradalmi elkötelezettségét.

V. S.

é

Hat rendőr sorsa

(11.) 1919. harmadik harmadában Kecskemétén és a környéken, mint másutt is, számos helyén az országnak, elszabadult a gyilkos pokpl, amelynek következményej- kérit' megszámlálhatatlanul sók ár. tál,lan ember pusztult el. Voltak közöttük a tanácshatalomért lelkesedő; önzetlen munkások, a politikával egyáltalán nem foglalkozó!'mdifferens emberek, nem kevesen a jómódúak közül és olya-, nők is' akik egyszerűen faji mi- voltuk' miatt lelték halálukat. A terror a románok kivonulása után lépett félelmetesen tcgnboló időszakába, nem mintha addig nem történtek volna gyilkosságok, atrocitások.

A több mint hatvan évvel előbb

•Brávó, a magyar nyelv értelmezd szótára szerint: bérgyilkos, kalandor.

történteket . még dokumentumok birtokában is nehéz felidézni. A nehézség oka elsősorban emberi vonatkozású, hiszen sok-sok elődünk kínhaláláról és véres megpróbáltatásáról van szó. De hatvan esztendő, sőt még több sem lesz elegendő a teljes feledéshez, hiszen az unokák, vagy az utánuk következő ivadékok emlékezni fognak a rettenet időszakára, az ellenforradalom fellépésének arra az embereket halomra ölő esztendeire, amikor elszabadult a pokol, amikor az irgalmatlanság és a bi- kaesök, a középkori kerékbetörés, emberfűrészelés, élve eltemetés gyakorlata ült a trónon.

Ennyi idő eltelte után, amikor mái megkopott a megtörténtekre vonatkozó pontos emlékezet, amikor Európában elsőként a fasizmus nyitott tárt kaput a vérengző szenvedélyek számára, a fellelhető dokumentumforrásokhöz kell nyúlni, hogy megörökítődjenek egy negyedszázados rémuralom szörnyű jajveszékelésének akkordjai,' hogy Kecskemét környéke és az egész megye soha se feledje az emberi mivolt akkori veszélyeztetettségét, hogy éberen őrködjön mostani szabad . életének posztjain, nem feledve azt, hogy a világ egyes tájain talán ezekben a napokban is ezrek ont-, ják-vérüket az önkényeskedés és a despotizmus ellen.

Ezek a dokumentumok többnyire a felszabadulás után keletkezett periratokból, a felszabadulás előtti, a gyilkosokkal szembeni kényszerűen eljáró hortysta intézkedésekből, vádiratokból, a vádlottak beismeréséből és a tanúk vallomásaiból állnak. A teljesség igényét feladva, lépjenek színre olyan jellegzetes események, amelyek a napnál világosabban és egyértelműbben bizonyítják, mit jelentett annak idején az egész nép szamára | üldözöttként élni, vagy halni.

Kecskeméten a Tanácsköztársaság előtti időben, majd később, a vörös ői;ség tagjaiként rendőrségi szolgálatot teljesítettek: Dózsa Emánuel, Szentgyör- gyi Ferenc, Németh Imre, Sver- teczki Mátyás, Zöldi Janos és Seres Imre. A proletárdiktatúra leverése után, augusztusban Barna Tibor rendőr főkapitányhelyettes néhány hónapos megszakítás után visszavette hivatalát. Barna lobogó gyűlölettel viseltetett Dózsa Emánuel és Sver- teczki Mátyás iránt, mert azok 'még az őszirózsás forradalom idején az egyik újságíró előtt megvádolták a közélelmezésügyi

ügyekben tanúsított magatartása miatt. Barna élve a hatalmával, elsősorban az említett két rendőrt, majd még a négy másikat nyomban hivatalba lépése után elbocsátdüta a rendőrség kötelékéből, lépését azzal indokolva, hogy az említettek milyen ■ magatartást tanúsítottak a kommün idején.

Nem sokkal később, 1919. szeptember 30-ról október 1-re virradó éjjel (tehát jóval a románok kivonulása előtt) Rád Árpád hadnágy, Schmidt Rezső és Schmidt Nándor, Francia Kiss Mihály gazdálkodó, Héjjas Endre, Muraközy Ferenc | (Héjjas Iván sógora), Danics Mihály és Aladár, Felföldi Dezső és Elek gazdálkodók, Zbona János őr7 mester, Király Gábor, Baksi, Lajos orgoványi birtokos, Szente Varga Sándor és Csabai János több ismeretlen tettestársukkal együtt kocsikon elindultak azzal a céllal, hogy a Francia Kiss Mi- hálynál levő névjegyzék alapján elhurcolják, majd kivégezzék az említett hat rendőrt. A tisztek és a legénység fegyverrel is fel voltak szerelve. Az említettek csór portokra oszolva végezték a letartóztatásokat, majd kocsira szálltak — s foglyaikat útközben szidalmazva és bántalmazva — Orgoványra indultak, ahova haj- naltájban érkeztek meg.

A kocsisor a Józsa-tanyánál állt meg, ahol a foglyokat bezárták, s az ajtó előtt felváltva tartottak őrséget. Még orgoványi terroristákat Is hívtak a tanyára, Tóth Ambrus és Király József személyében. Dózsa Emánuelt és társait estig tartották a tanyában.

miközben állandóan ütlegelték őket.

Estefelé lóháton a helyszínre érkezett Héjjas. Iván, majd valamennyien kocsira szállva és a foglyokat maguk előtt hajtva, Or- govány ágasegyházi határához mentek, ahol valamennyi rendőrt az erdőben . felakasztották, majd tetemüket elásták.

A hozzátartozók másnapra vir? radóra Barna Tibor főkapitányhelyettesnél érdeklődtek, hogy mi történt az elhurcoltakkal. Barna vállalva a felelősséget, kijelentette, hogy a rendőrök letartóztatását maga rendelte el, mert az azt megelőző éjjel kommunista gyűlést tartottak.

A bírósági tárgyaláson' a vádlottak konokul tagadtak. Felföldi Dezső: „Tagadom azt, hogy 1919. október 1-én a vádiratban felsorolt társaimmal együtt Dózsa Emánuelt és társait felakasztottam volna.”

Danics Mihály: „A vádbeli időben Héjjasék és Francia Kiss engem, mint volt vöröskatonát elvittek, kocsira raktak és amikor Kecskeméttől kb. fél-egy kilométerre voltunk a kocsival, én arról leugrottam és akkor rám lőttek. Ezután a kocsira visszacipeltek és elvittek a Héjjas-szőlőbe... Én a Prónay-kü'lönítmény lovas századánál szolgáltam Komáromban 1919. november közepétől kezdődően. Rád Árpád vitt' el engem százhúsz társammal együtt.” De a.továbbiakban vallja még, hogy: „1919. októberében egy éjjel Francia Kiss kocsijával Kecskeméten a Piarista templom előtt álltam, ott volt négy-öt másik kocsi is... Húsz-harminc perc

múlva hat ismeretlen embert hurcoltak oda kocsikon, azután ezekkel Orgovány felé mentünk, ott a közelben egy tanyánál lerakták a hat embert, valószínűleg megölték őket, azonban én ezt nem láttam, mert a kocsival továbbmentem.” ■Francia Kiss Mihály bűnperében 1957. május 6-án dr. Götz János fővárosi ügyész által beterjesztett vádirat szerint Francia Kiss többi társával együtt részt vett a rendőrök elhurcolásában és kivégzésében. Az áldozatokat az „ágasegyiházi buckák” néven ismert határrészben ásták el. Francia Kiss beismerte, hogy részt vett ebben a kivégzésben. Mentségére azt hozta fel, hogy a tisztek parancsára járt el,

Sverteczki Mátyásné tanúvallomásából: „1919. október 1-re virradó éjjel megjelent Kecskemét, Budai' utca 1. szám alatti házunkban a Héjjas-különítmény hat fegyverei tagja. Bejöttek a házunkba, jelentették, hogy férjem le van tartóztatva, majd hátrakötötték a kezét, feltették a ház előtt várakozó kocsira és elvitték. Én a hat fegyveres közül Danics Aladárt és Francia Kiss Mihályt ismertem. Mind a hat em- . nél fegyver volt, mikor bejöttek f házba.

A hat ember hozzátartozóival együtt elmentünk Barna Tiborhoz, mi történt hozzátartozóinkkal, azonban semmi megnyugtató feleletet nem kaptunk. Pár nap múlva aztán találkoztunk Héjjas Ivánnal, akitől szintén érdeklőd tünk hozzátartozóink iránt. 5 azonban azt mondta, menjünk haza, mert mi is rosszul járhatunk ”