Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980.. november 2. VERSENYDlJÁS TERMÉKEK AZ ARANYHOMOK KÖZÖS VÁLLALATNÁL FAJTAKI VÁLASZTÁSI, TERMESZTÉSI KÍSÉRLET Az Aranyhomok Szőlő-, Gyümölcstermelő, Feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalatot meg 1962-bén — nem sokkal a mezőgazdaság átszervezése után — alapították a balotaszállási szövetkezetek. Rövid idő alatt rájöttek arra, hogy egymással összefogva, erejüket egyesítve küzdhetik le leghamarabb a mostoha természeti adottságokat. A ház körüli kertek ugyan elég tűrhetően fizettek, de a falu határában hektáronként mindössze 730 kiló búza, ennél is kevesebb rozs és 1320 kilogramm kukorica termett akkoriban. Vanyicska János, a társulást megalakító egyik tsz jelenlegi elnöke szerint, kezdettől fogva az ültetvényes gazdálkodásban, a szőlő, a gyümölcsös és az erdő telepítésében láttak kiutat a balotai- ak. A megyei szervek is erre ösztönözték őket, hiszen akkoriban kezdődött el a II. ötéves terv telepítési programjának a végrehajtása. Eleinte az erdőt is a közös vállalat ültette, amelyet később saját kezelésbe vett a helyi Aranyhomok Termelőszövetkezet, a társulás névadója. Napjainkban a tsz 1060 hektár nyár-, akác- és fenyőerdőt gondoz, s megkezdte a véghasználatra alkalmatlan fák kitermelését. A 600 hektáros nagyüzemi szőlőt, gyümölcsöst művelő közös vállalat főkertésze Aradszky László kertészmérnök. — A pusztamérgesi termőtájnak, amelyhez mi is tartozunk — az olaszrizling a legjellegzetesebb szőlőfajtája. A 6 négyzetkilométer nagyságú, üzemi ültetvényünkben ez 200 hektáron terem. Évtizedes kapcsoltunk van az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet több állomásával. Amikor az 1970-es években folytattuk a telepítést, az onnan'származó, legújabb fajtákat igyekeztünk megszerezni és elültetni. A Kecskemét-Miklóstelepen nemesített szőlők többségét mi állítottuk fajtaösszehasonlító, üzemi kísérletbe a kiskunsági körzetben. Á K—11-es fajtából —, amely később a Jubileum 75 nevet kapta, s ötéves átlagban hektáronként 14 300 kilogramm, legkevesebb 17,4 cukorfokos termést adott, — nekünk van a legnagyobb ültetvényünk. Az egész Országban 72 hektáron telepítették. A közös vállalatnak ebből csakGéphasználati együttműködés Balotaszálláson A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Csúszós a parketta! • Aradszky. László főkertész: — Ez az a kiváló minőségű termést adó szőlőfajta, a Jubileum ’75., amelyet a Kecskemét-Miklóstelepen nemesitettek. nem 20 hektárja van. Kiváló tulajdonságú fagytűrő' fajta, ami különösen Balotaszálláson, ezen a mélyfekvésű talajon nagy előny — mondja a főkertész. Az Aranyhomok közös vállalat évek óta kiemelkedő eredménynyel szerepel a megyei és területi versenyeken. Az idén tizenkilenc bormintája kapott érmet. Ezek többsége az új fajták termése. Üzemi ültetvényén 40 faj-1 tával folytat kísérletet. A társulás szakemberei azt vizsgálják többek között, hogy azon a termőtájon miként viselkedik a fehér és szines szőlő. Az Ezerfürtű, a Karmin, a Zalagyöngye, a Kunleány, a Bíborkadarka, a Jubileum 75, vagy az előzetesen elismert Rubintos fajta. A föld minősége gyenge, a homoktalaj aranykorona-értéke csupán 20—24 krajcár hektáronként. A közös vállalat azonban a szakszerűen művelt, s jó táperőben tartott ültetvényéről az idén is átlagosan hét-nyolcezer kilogramm szőlőt vár.' Kísérleteinek eredményét nemcsak a szőlőnemesítők figyelik, hanem a szomszédos Kiskunhalasi Állami Gazdaság is, amely balo- tai kerületében a közös vállalatnál jól vizsgázott új fajtákat helyezi előnybe a saját telepítéseinél. Az Aranyhomok az állami gazdaság helikoptereivel permetezi szőlőjét és * gyümölcsét. A szomszédos, nagyüzem pedig a közös vállalat kombájnjaival szü• Az 1975-ben termőre fordult legújabb szőlőfajták terméséből bor- múzeumot rendezett be a közős vállalat. A kisérletsorozatnak ez a vizsgálat is része. (Méhes! Éva felvételei) retelteti le a balotai kerületének termését azokról az ültetvényekről, amelyek gépi szedésre alkalmasak. Legújabban a két nagyüzem a közös gépalkatrész-ellátásra úgynevezett konszignációs' raktárai tervez, amelynek á szövetkezeti vállalat és az állami, gazdaság egyaránt hasznát látja. A balotaszállási szőlő-, gyümölcstermelő vállalat tevékenysége jól példa arra, hogy miként lehet a mai viszonyok között is sikeresen termelni, és évről évre jobb minőségű termékkel megjelenni a piacon. ■ ■ Kiss Antal Az élet is őket Kilencedik hónapja, hogy Kiskunfélegyházán megtartották a városi pártértekezletet. Az MSZMP XII. kongresszusára készülve, 176 kommunista jött el akkor, hogy mint küldött részt vegyen az értekezlet munkájában. A felszólalók elmondták véleményüket, több hasznos javaslatot tettek. Hogyan dolgoznak azóta? Hogyan váltják valóra elképzeléseiket a város kommunistái? Érről beszél egy cipőgyár! munkásnő, vgy telepvezető és a félegyházi KISZ-bizottság titkára. Az „ötezres” fiataloknál Petróczi Ká- rolyné, betanított munkás (hat éve párttag, 1980-tól tagja a városi pártbizottságnak). — Mi, tüző- dei dolgozók, ötvenegyen, ugye, mekkora zajjal vagyunk? Zúgnak a vil- lanyvarrógé____ pék. Akik itt dolgo zunk, az átlagos életkorunk 24 év. A fiatalok, helyből, de Pálmonostoráról és ,Eelőfiszállásról is, szép számmal és szívesen járnak hozzánk, az Alföldi Cipőgyár félegyházi gyáregységének felsőrészkészítő műhelyébe. j Az ügyesebbje egész jól keres, mint például Tóth Vera szakmunkás. Az őszi hajrában szeptemberben ötezer forint járt neki. Mócza Marikának szintén. Mind a ketten 140 százalékra teljesítették a normát, aminél a többiek is igyekszenek többet — több és jobb cipőfelsőrészt — tenni az asztalra. Hogyan sikerül a normánál százzal többet, vagyis ezer pár felsőrészt készíteni egy műszakban? Ügy, hogy a kötelező 14 helyett 19—20-at is megcsinálunk. Elöl ül a művezető, Bállá Józsefné. ö irányít, de ugyanúgy dolgozik, mint mi. Van egy igen jó brigádvezetőnk. Szepesi Sándorné, őt a legutóbbi taggvűlésünkön vettük fel a pártba. Megérti, — és hallgatnak rá a többiek is, hogy most a legfontosabb a jó exporttermékek előállítása, • A MERT munkatársai rendszeresen jönnek hozzánk. Egyikük itt vizsgálja nálunk, mit adunk ki a kezünkből. Ezerből 40 munkadarabot vesz szemügyre. Amíg baj volt, a prémium úszott. Három hónapja azonban vigyázunk: nem talál rosszat. Most már van prémium, három-, négy-, öt-, vagy hatszáz forint egy hónapban. Szeptemberben így álltunk: 7258 forint prémiumot kapott a szalag, plusz négy százalék (4839 forint) mozgóbért. Ebből nekem 550 forint jutott. A munkáért, a minőségért mindenki saját maga felel. Úgynevezett meleg váltás nincs többé. Aki délutános, az mindig újat kezd. A délelőttösnek viszont be kell fejeznie, amibe reggel belefogott. Olyan nincs', hogy „Ezt nem én csináltam!” Nálunk a szereposztás ez: . Buggolás : Takácsné. Körültűz: Mócza Mária. A szárat szegi: Szepesiné. És így tovább. Ez a „forgatókönyvünk.” Váltás november 1-gyel Kádár Imre, a Bács-Kiskun megyei Kommunális Szob gáltató Vállalat félegyházi telepének (egy hónapja) vezetője: — A pártértekezleten • arról beszéltem, hogy a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár 2-es számú gyárában, ahol művezetőként dolgoztam, a vezetői gárda megfiatalodott. Győri Ferenc gyárrészleg-vezetővel akartunk és mertünk is fiatalítani. A nőkre számíthattunk Európa legnagyobb bakelitpréselőjében. Ösztönöztük, segítettük őket, hogy tanuljanak, váljanak középvezetőkké. Berta Józsefné — ma csoportvezető —, Kovács Gábor- né, Lajos Györgyné és mások nálunk lettek szakmunkásokká. A szakmunkás-bizonyítványért Magyart Pálné hívta magával tanulni Tóth Jánosnét. Társult hozzájuk Magyariné öccse. Ma nincs olyan csoportvezető a VSZM-ben aki ne tanulna valamilyen formában. A 17 csoportvezetőből kilenc érettségizett. Volt, aki visszariadt a beszámolóktól, nem mert elmenni felelni. Gondjában nem hagytuk magára. Segítettünk neki, hogy felkészüljön, és ne szakítsa félbe a tanulmányát. Egy hónapja, hogy a gyárból á szolgáltató vállalathoz kerültem telepvezetőnek. Talán nem véletlen, hogy éppen egy nő. Farkas LAszlóné — volt beosztottam, később csoport-, majd segédműve- zetŐ — lett az utódom. Mi változott azóta? . Mondjam, hogy őrségváltásra jöttem? Igen, hiszen Pintér Kál- mánné, az elődöm november 1 1-gyel nyugdíjba meev. Én pedig ismerkedem az új hellyel. Azelőtt, ha a VSZM-ben végigmentem a műhelyben, láttam mindenkit. Itt nem. Itt nincs kerítés, nincs "Kapu.. Az emberek — huszonheten — kint dolgoznak a határban. Jászszentlászlótól Tisza- kécskéig hét szippantókocsival járják a vidéket.» A napokban bejött hozzám az egyik gépkocsivezető. — Nem indul a kocsim. No, ugrottam ám hamar, mert amúgy nem vagyok túlzottan író- asztalpárti. Kiszedtük a sebváltót, megnéztem. s láttam, hol a hiba. A kék köoeny, amit akkor magamra .kaptam, azóta is ott a< szekrényemben. Annyi jó dolgot csinálnak Uevér Terézia, a városi KISZ- bizottság titkárai — A KISZ kommunista jellegének az erősítésével, az ifjúság kommunistává nevelésével tudunk a legtöbbet tenni a párt utánpótlásának biztosításáért. Erről is szóltam a pártértekezleten1 annak a 3342 félegyházi KISZ- fiatalnak a képviseletében, aki közös céljainkért szeretné megnyerni azt a több mint 11 ezer, 14—30 év közötti kortársát, aki a környező községekben él, de még nem tagja a szövetségünknek. Annyi jó dolgot, csináltak, és csinálnak nálunk ma is a fiatalok! Az egyik nyári vasárnap hetvenhárman elmentek Tar- hosra, a körgátat bontani. Nem KISZ-ko- rúak is velük tartottak. Sokat gondolunk Kemencére. A tanács 1979-ben vett ott egy telket az úttörőknek, hogy majd tábort építünk rajta, 100 kemencéi és száz félegyházi pajtásnak. Azért, hogy az alföldi gyerekek jól érezzék magukat a szép, északi fekvésű környezetben, az üzemi fiatalok 80 ezer, á 608-as szakmunkásképzőben tanulók pedig 30 ezer forinttal járultak hozzá eddig a táborépítéshez. A karneválok és a módszertani vásárok bevételét szintén Kemencének adjuk. Az ifjúsági brigádmozgalomtól sokat várunk. Az iparban 649-en. a mezőgazdaságban 172-en, s a kereskedelemben 32-en dolgoznak így együtt, KISZ-es és KISZ-en kívüli fiatalok. Egészséges versengés alakult ki köztük, ami mindannyiukat a jobb. a hatékonyabb munkára serkenti. Ve- ‘res Sándor, alapszervezeti KTSZ- titkár társával. Szemerédi Sándorral, a Vörös Csillag Tsz-ben újított. A fáradtolajat azóta naponta helyben tisztítják, és hasz-' nosítják. A traktorok elhasználódott kenőanyagát .megszűrik, és á munkahelyi fürdő olajkazánjában égetik el. A melléktermékből fgv lesz újra hasznos energiahordozó. Aki így gondolkozik, és cselekszik, mint a Sándor-páros, nem elveszett ember. A párt is bizton számíthat rájuk. Az élet őket igazolja. Kohl Antal HARMADOSZTÁLYÚ, úgynevezett C minőségű parkettán „csúszott” el Lantos Józseí (Csongrád, József Attila u. 26.) épületburkoló kisiparos, Pintér Gyula (Kecskemét*, Széchenyi krt. 22 b.) az Alföldi TÜZÉP Vállalat volt áruforgalmi főosztályvezetője, és Bg- logh László (Kecskemét, Lánchíd utca 9/a), aki jelenleg — ez év augusztus végétől a Városföldi Állami Gazdaságnál, mint üzemeltető mérnök dolgozik. Az elcsúszást természetesen úgy kell érteni, hogy a három vádlottat .csalásért, illetve üzérkedésért felelősségre- vonta és elítélte a bíróság. LANTOS JÓZSEF azért lett az ügy elsőrendű vádlottja, miért 1978. decemberében ő volt a kezdeményező. Akkor ugyanis egy csongrádi kőműves kisiparos, mint generálkivitelező Csongrá- don orvoslakást épített a városi tanácsnak. Lantos ennek lett alvállalkozója, s azt a feladatot kapta, hogy a padlók burkolását szalagparkettából készítse el. Az alvállalkozó Pintér Gyulához fordult, aki 52 négyzetméter, C minőségű parkettát — amelynek négyzetméterenkénti ára Í99 forint — 250 forintos négyzetméterenkénti áron adott el Lantos Józsefnek. Nos, Lantos ezt a parkettát elsőosztályúnak árazta, négyzetméterenként 420 forintos ár őrt. A számla összegét — 21 840 forintot — túlságosan nagynak találta Csongrád város Tanácsának műszaki ellenőre, s felszólította Lantost: hozzon igazolást a beszerzési árról. Lantos hozott is. Ebijén nagy segítségére volt Pintér Gyula, akitől megkapta a hamis számlát. Ezt a tanács most már gyanútlanul elfogadta, és az összeget kifizette a generál-kivitelezőnek. Az illető mesterember azonban a pénzt nem adta át Lantosnak, hanem a későbbi elszámolásig^ visszatartotta. Erre az elszámolásira azonban már csak a bíróság előtt került sor, s a büntetőeljárás .során a jogtalanul leszámlázott összeg visszakerült a tanácshoz. Lantos József ettől a kudarctól nem lett óvatosabb. A múlt év áprilisában elvállalta egy csongrádi magánház parkettázását azzal, hogy ő adja a burkoló anya- •> got is. A szükséges 53 négyzetmétert — ugyancsak C minőségű kőris szalagparketta — Pintér Gyula nevére számlázottan kapta meg a* parkettagyárban, s ezért Pintérnek 13 ezer forintot fizetett, a megrendelőnek pedig 16 ezerért adta tovább. A parketta gvári eladási ára 199 forint volt négyzetméterenként, összesen tehát tíz és fél ezer forint. Mindketten — Lakatos és Pintér — több ezer forintos hasznot szereztek. Kétségtelen, hogy Lantos József semmire sem ment volna Pintér Gyula nélkül, aki korábban a parkettagyár főmérnöke volt, ott mindenkit ismert. Lantos ezért minden ese'tbeh Pintérhez fordult parkettaügyben. Így például akkor is, amikor Csongrád város Tanácsa megbízta a városi úttörőház 1 három helyiségének parkettázást munkálataival, és az anyag beszerzésével. Lantos nagy üzletet sejtett ebben. A negyvenkét négyzetméter C minőségű parkettát Pintértől vásárolta meg összesen 10 500 forintért. A munkát elvégezte, és a tanácsnak a parketta árát már 17 556 forintban jelölte meg. noha ennek gyári ára alig haladta meg a nyolcezer forintot. A tanács kifizette az összeget, nem is sejtve, hogy több. mint kilencezer forinttal becsapták. Lantos, már a büntetőeljárás „szorításában” ezt az ösz- szeget postán elküldte a tanácsnak. LEGNAGYOBB FOGÁSÜK azonban tavaly decemberben volt. Ekkor —í pontosabban 10-én — a kecskeméti Kossuth Tsz-től ketten felkeresték Pintér Gyulát, s kérték, segítsen abban, hogy a. VacsiKpzön épülő tsz-lakásokhoz szükséges szalagparkettához hozzájussanak. 153 négyzetméterről van szó. Pintér azt ígérte, megpróbál valamit tenni, másnap újból keressék fel. Másnap már csak egy ember — Balogh László, a tsz akkori termelési főmérnöke ment el Pintérhez, aki ékkor már tudott „segíteni”. Először, is azt ajánlotta, hogy a munkát Lantos József csongrádi kisiparossal végeztessék, akinek van parkettája is., „Véletlenül” éppen akkor érkezett meg a csongrádi kisiparos Pintér irodájába. Pintér Gyula ugyanis előzetesen már tájékoztatta Lantost az üzletről, elmondta azt is, hogy a tsz költségvetésében 508 (!) forintos négyzetméterenkénti beszerzési áron szerepel a szalagparketta. Pintér irodájában hárman — Lantossal és Baloghgal — megbeszélték, hogy olcsóbb anyagot használnak fel, de elsőosztályú parkettát számláznak a tsz-nek. A különbözetet pedig elosztják. Ezzel egyetértett Balogh László is, noha — mint említettük — a közös gazdaság termelési főmérnöke volt. Akadt' viszont egy aprónak tűnő akadály: a közös gazdaság csak akkor vásárolhatott anyagot kisiparostól—nevezetesen parkettát —, ha a gyár ilyet nem tud adni. Pintér Gyula jól*ismert mindenkit a parkettagyárban. Ez az ismeretség átsegítette az akadályon. Balogh László készített egy megrendelést, a gyárnak címezve, s ezzel a megrendelővel Pintér Gyula kereste fel korábbi munkahelyét, ahol „igazolták”: a gyár’ a tsz parkettaigényét nem tudja kielégíteni, a megrendelést nem fogadják el. AZ IGAZOLÁSSAL EGYIDO. BEN, ugyan azon a napon viszont Pintér Gyula ismeretsége révén mégis megkapta a gyártól a szükséges C minőségű szalagparkettát, amit a TÜZÉP Vállalat tehergépkocsijával a tsz-lakásokhoz szállíttatott. Lantos József másnap hozzá fogott a munkához. Ba- loghnak úgy látsziló nagyon kellett a pénz, mert sürgette a kisiparost: készítse el a, számlát. Lantos ezt szemrebbenés nélkül tette, hiszen a tsz főmérnöke beavatott volt. Még aznap 153 négyzetméter parkettáról adott számlát Lantos —mintha azt ő adta volna el a tsz-nek — összesen alig kevesebb, mint 89 ezer forintról. Az összeget másnap Lantos felvette és azonnal Pintér Gyulához ment vele, s az egészet átadta neki. Pintér, Balogh és Lantos kiszámolták, hogy mennyi a haszon. Bizonyára ők is meglepődtek, amikor 45 ezer forint jött ki. Ezt elosztották. Pintér: kapta a legtöbbet. . Pintérnek, az .áruforgalmi főosztály vezetőjének azonban úgy Játszik, nagyon megtetszett ez a| pénzszerzési' lehetőség, mert a későbbieknek — különböző, gyakran fiktív nevekre — szalagparkettát vásárolt a gyártól, és azt Lantosnak felárral adta tovább, vagy másokat vágott meg néhány ezer forint erejéig. E magánakció során Pintér Gyula 440 négyzetméter C minőségű parkettával „gazdálkodott”, s ebből 28 ezer forint haszna származott. Később bővítette a kört, és radiátort is közvetített darabonként 300»forintos haszonnal. A KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG — természetesen figyelembe ve,ve és mérlegelve az enyhítő és súlyosbító körülményeket — Lantos Józsefet halmazati büntetésként egy év és három hónapi szabadságvesztésre ítélte, amit börtönben kell letöltenie. Mellékbüntetésül két évre eltiltotta a közügyektől, és hatezer forint pénz- büntetéssel sújtotta. Pintér Gyulát társtettesként elkövetett csalás és üzérkedés miatt halmazati büntetésként kétévi szabadságvesztésre ítélte, amit börtönben kell letöltenie. Mellékbüntetésként három évre eltiltották a közügyektől, és tízezer forint pénzbüntetéssel sújtották. Ugyanakkor a bíróság kötelezte Pintér Gyulát, hogy fizessen meg az államnak 40 ezer forint elkobzás alá eső értéket. Balogh László társtettesként elkövetett csalás miatt tízhónapi szabadságvesztést kapott, és mellékbüntetésként tizenötezer forint megfizetésére kötelezték. A szabadságvesztés végrehajtását azonban a bíróság háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ügyész Lantos József büntetését tudomásul vette, Pintér Gyula és Balogh László1 esetében azonban súlyosbításért t jelentett be fellebbezést. A vádlottak és védőik viszont enyhítésért, illetve felventésért fellebbeztek. így az ítélet1 még nem jogerős. G..S. Űj kikötő épül a Dráván Eszéknél, a Dráva folyón új kikötő épül, amely — elkészülte után — 5 és fél millió tonna fehéráru fogadására és továbbítására lesz képes. A kikötői létesítmények vízparti hossza 1200 méter lesz, a szabadtéri rakodók melletti raktárházai és kisegítő létesítményei 60 000 négyzetmétert foglalnak el. Épül az új vasútvonal is a drávai kikötőhöz, valamint egy új homokosztályozó üzem, óránként 150 köbméteres teljesítménnyel. A régi eszéki ki- kötő az elmúlt évben 1,3 millió tonna árut fogadott. Ez évben — az új létesítmények egy részének a bekapcsolódásával — már 2 millió tonna továbbítására lesznek képesek. ,