Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János Emlékérmét adományoztak AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 257. szám Ára: 1,20 Ft 1980. november 1. szombat fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagját, a ' Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjai ma­gyarországi rendezvényein vesz részt. Övári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Poli­tikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemi­csevet és Vaszilij Saurot, az SZKP KB kulturális osztályának veze­tőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken véle­ménycserére kerUlt sor a'magyar —szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fej­lődésének tapasztalatairól, és idő­szerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyí­tésében és sokoldalú továbbfej­lesztésében. (MTI) nnepi tanácsülés Kecskemété A BECSÜLETA HŐSIESSÉG JELKÉPE... Csapatzászlót kapott a megyei rendőr-főkapitányság Kecskemét felszabadulásának 36. és a tanácsok megala­kulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap a tanácsháza dísztermében ünnepi ülést tartott Kecskemét város Tanácsa és a megyeszékhely népfrontbizottsága. Az eseményen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság titkára, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Alekszandr Mihajlovics Szircov és Artur Pavlovics Szemjonov gárdaezredesek, valamint Bori Gyu- láné, Kecskemét országgyűlési képviselője. • Dr. Mező Mihály meg­nyitja az ünnepi tanácsülést. • A Kecskemét városért ki­tüntetés új tulajdonosai. (Pásztor Zoltán felvételei) Kecskemét felszabadulásának napján, tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának nagyterme. A díszjel felhangzása után Szabó Péter rendőr fő­hadnagy jelentette dr. Horváth Istvánnak, az MSZMP Központi bizottság tagjának, a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének, hogy a meg­hívott vendégek, a megyei rendőr-főkapitányság személyi állománya együtt áll a csapatzászló ün­nepélyes átadására. Ezt követően Jakab Sándor rendőr alezredes köszöntötte a megjelenteket, köz­tük dr. Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét dr. Simon Sándor vezérőrnagyot, Németh Ferencet, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, Farkas Józsefet, a Ha­zafias Népfront megyei titkárát, a társ fegyveres testületek képviselőit. A belügyminiszter díszparancsát dr. Tóth Antal rendőr alezredes olvasta fel, majd Csizmadia Ist­ván, a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó' Vállalat igazgatója mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a zászló jelképe a munkások és a társadalom rendjét, biztonságát védelmező rendőrök összefogásá­nak. Beszéde végén átadta a vö­rös csapatzászlót dr. Fehér Géza rendőr ezredesnek, a megyei rend­őr-főkapitányság vezetőjének, aki megköszönte a zászlót, s ígéretet tett annak megőrzésére. A csa­patzászlóra szalagot kötöttek: a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a KISZ megyei bizottsá­ga, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a társ fegyveres erők és testületek, a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát, a Volán 9. számú Vállalat, a Városföldi Állami Gaz­daság, és a Ganz Villamossági küldöttei. A továbbiakban dr. Horváth István mondott ünnepi beszédet. — A csapatzászló adományozá­sára rendezett ünnepség alkalmá­telő feladatot annál is inkább szí­vesen teljesítem éppen ebben a megyében, mert jól ismerem azt a figyelemfelkeltő és sikeres al­kotó munkát, amely az ország­nak ebben a dinamikusan fejlődő részében, Bács-Kiskunban és a hazánk „hírős” városában, Kecs­keméten folyik a XII. pártkong­resszus határozatának végrehajtá­sáért. A belügyminiszter a továbbiak­ban a párt XII. kongresszusa ha­tározataiból származó feladatok­ról,' a ^nemzetközi helyzetről, majd a Belügyminisztérium mun­kájáról, a belügyi szervek felada­tairól szólt. Utalt a Kecskeméti (Folytatás a 2. oldalon.) • Csizmadia István átadja a csapatzászlót dr. Fehér Géza rendőr ezredesnek. ból — amely egybeesik Kecske­mét felszabadulásának 36. évfor­dulójával — a magam és. a Bel­ügyminisztériumban dolgozó mun­katársaim nevében tisztelettel üd­vözlöm kedves vendégeinket. Kö­szöntöm Bács-Kiskun megve, Kecskemét város párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőit, a város üzemeit képviselő dol­gozókat, és rajtuk keresztül a me­gye lakosságát. Köszöntőm a me­gyei rendőr-főkapitányság sze­mélyi állományát, a társ fegyve­res erők és testületek, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kép­viselőit. Örömmel tettem eleget a meghívásnak, hogy részt vegyek ezen az ünnepségen. E megtisz­MÉG BÍZ HA TÓSÁ G W PONTOSSÁG Befejeződött a KGST szekcióülése A KGST-országok kereskedel­mi kapcsolata régi múltra tekint vissza. Az országok közötti meg­állapodások eddig is kölcsönös alapokon nyugodtak. Jóllehet ez fönntartja azt az igényt, hogy az egyes nemzetek közötti kereske­delmi standardokban megállapod­janak. A tegnap befejeződött ötnapos KGST minőségügyi tanácskozás is ezt a célt szolgálta. A hozzáértők véleménye szerint a kecskeméti tanácskozás a megbízhatóság el­veit kísérte különösen szem előtt. A megbízhatóságét és a pontos­ságét, valamint ami ennek ter­mészetes velejárója, az állandó minőséget vizsgálták, elsősorban azért, hogy a KGST-szabványok is felnőjenek a nemzetközi szín­vonalra, olyan területeken is, ahol eddig gondjaik voltak a minősé­get vizsgálóknak. Rögzítették többek között a zá­rótanácskozáson, hogy a vállalati önállóság egyre nagvobb és egyre fontosabb szerepet kap. Az egyes cégek épp az új lehetőségek fel- használásával tág teret kapjanak, hogy belső tartalékukat, tartalé­kaikat kellőképpen feltárják. Az is követelmény — mondta dr. Sütő Kálmán, a Magvar Szab- vánvügyi Hivatal elnökhelvettese —. hosv a vállalati tervezésnél a minőséget, mint alapvető kategó­riát szintén figyelembe vegyék. Elsősorban azért, mert ez nem­csak a nemzetgazdaságok érde­ke. hanem a kisebb közössége­ké is. A kecskeméti tanácskozáson résztvevők megállapodtak abban, hogy előtérbe helyezik a minő­séggel foglalkozók szakmai szín­vonalának emelését is. A záróokmány aláírásakor az a vélemény alakult ki, hogy elérke­zett az idő, ámikor már a minő­ségről nemcsak beszélni kell. ha­nem tenni is érte valamit. Konk­rétan méghatározni azokat a pa­ramétereket, amelyek két ország kereskedelmében a kölcsönös el­ismerés elvei alapján gyorsítják az együttműködést, mert erre ma különlegesen nagy szükség van. A tanácskozást követő sajtótá­jékoztatón szóba kerUlt: végre el­érték a szakemberek, hogy ismé­telt mindenre kiterjedő vizsgála­tok elvégzése felesleges. Felesle­ges azért, mert néhány termék esetében elismerik a társország minőségvizsgáló intézményének okmányát. Az ötnapos KGST minőség­üggyel foglalkozó szakembereinek tanácskozása azzal zárult, hogy sikerült meghatározni azokat a feladatokat, amelyek az egyes in­tézetekre a következő két-három évben várnak. Külön öröm szá­munkra, hogy szinte minden esetben a cél elsődlegesen a mi­nőség javítása volt. Sz. P. M. Ünnepi műsor után az ülést dr. Mező Mihány tanácselnök, nyitotta meg, majd Fehér Sándor, a városi inépfironitbizottság elnöke megemlékezett a 36 évvel ezelőt­ti történelmi sorsfordulóról, a vá­ros felszabadulásáról, s az azóta eltelt több minit három és fél évtizedes fejlődésről — ^Városunik felszabadulásának 36. évfordulóján úgy emlékezhe­tünk az eltelt több mint három és fél évtizedre, hogy ez idő alatt évről évre örömmel ünnepelhet­tünk. és ünnepel ünk ma is, íbiszen békében' élhettünk, dolgozhattunk, új alkotásokkal gazdagíthattuk a szocialista' építés útján járó tele­pülésünket. Az emlékezés ünnepi perceiben noegvalLhatjuk, hogy az elmúlt időszakban> sok örömben volt részünk. Ha néha megtorpan­tunk is, egymás után következő, szinte egybeolvadó napok mindig valamivel többet, szebbet, embe­ribbet hoztak az előzőeknél. Beszédének további részében a városi népfiromtbizottság elnöke felidézte 1944 október 31-ét, Kecs­kemét legemlékezetesebb napját, a felszabadító harc győzelmét, s az ezt követő időszakot, vagyis a város újjászuCetsánek évelt. — 1947-ben elkészült a város hároméves terve — folytatta Fe­hér Sándor. — Ez volt az első lé­pés a tervgazdálkodásban. Ekkor létesült az első nagyobb alkotás, megépült az SZTK új korszerű épülete, bizonyítva, hogy új tár­sadalmunkban: a legfőbb törekvés az emberről vailó gondoskodás. — Harminc évvel ezelőtt ismét új szakasz kezdődött városunk életében, ekkor alakult meg első­ízben, a mai formájában a váro­si' tanács. A közben megyeszék­hellyé lett városunk lakossága az új alkotmányunk alapján válasz­totta meg a területi választókerü­leti rendszerben a .városi tanács tagjait, akik választóik képvise­letében- a város irányításának fe­lelősségteljes munkáját végezték és végzik ma is, ipimár a nyolcai- dlk tanácsi ciklus alatt. — Városunkat az elmúlt har­minc évben a tanács mindenkori tagjainak, az új társadalmunk el­ső számú közéleti embereinek vá- rosszeretete, áldozatos, önzetlen munkája formálta olyanná, ami­lyenben ma élünk, dolgozunk. He­lyes és megfontolt döntéseikkel sok vonatkozásban meghatározták városunk jövőjének útjait. — Elismerés és köszönet illeti a munkából már kiállít tanácsta­gokat, ajkik áldozatos tevékenysé­gükkel jelentősen hozzájárultak az elért eredményekhez. Ezt követően a népfront bizott­ság elnöke a megyeszékhely fej­lődésének főbb állomásairól, egye­bek között az iparosodásról, a lakásépítésről, az utak, járdák ki­alakításáról', a közlekedésről, s nem utolsó somban az V. ötéves tervidőszakban elért városfejlesz­tési eredményekről 'beszélt, majd elismerően szólt a kecskemétiek összefogásáról, önzetlen társadal­mi munkájukról, amivel jelentő­sen hozzájárulták a megyeszék­hely mai arculatának kialakítá­sához. Mint azt .beszédének végén egyebek között hangsúlyozta, az együtt cselekvésre a jövőben is nagy szüksége lesz a városnak, hogy a fejlesztési elképzelések mairadéktálainul megvalósulja­nak. Az ünnepi 'beszéd után Artúr Pavlovics Szemjonov gárdaezre­des kért szót. — Kecskemét felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából sze­retettel köszöntőm a tanácsülés résztvevőit, a megyeszékhely la­kosságát. Hanminchat évvel eze­lőtt. a szovjet 'katonák vérüket áldozva Kecskemétet is megsza­badították a fasiszta elnyomás alól, és kiűzve az ellenséges csa­patokat, szabadságot adtak az itt élőknek. A szovjet 'hadseregnek az ország felszabadítása során nagy segítséget nyújtott sok magyar, közöttük több ezer kecskeméti ha­zafi. Köszönet ünket fejezzük ki a megyei pártbizottságnak, a me­gyei tanácsnak, valamennyi dol­gozónak, hogy a szovjet katonák hőstette nem ment feledésbe Felszólalásának további részé­ben a gárdaezredes az egyre erő­södő magyar—szovjet barátság je­lentőségéről beszélt. Hazánk, ezen beliül Bács-Kiskun megye fejlődé­sével kapcsolatiban egyebek között hamgsúliyozta, hogy az MSZMP vezetésével a magyar nép az el­múlt több mint három és fél év­tized alatt nagy eredményeket ért el. Minit mondta, öröm látni Kecskeméten is a dinamikus fej­lődést, a nagyarányú iparosodást, az új lakótelepek kialakulását és bővülését. — További miunkájukhoz a VI. ötéves terv megvalósításához sok síikért kívánok Bács-Kiskun me­gye valamennyi dolgozójának — mondta felszólalása végén az gár­daezredes. A tanácsülés további részében kitüntetések, oklevelek átadására került sor. A megyeszékhely fej­lesztése érdekében végzett kiemel­kedő gazdasági, közéleti, kulturá­lis munkájáért Kecskemét város­ért emlékérmet kapott dr. Weither Dárúelné, a kecskeméti Centrum Áruház nyuga'lmaeott igazgatója. Szabó Lajos, a ZIM kecskeméti gyárának nyugdíjas főmérnöke, a MTESZ megyei titkára, Nemes- szeghy Lajos nyugdíjas tanár. A kitüntetéseket dr. Mező Mihály adta át Az elismerésért dr. Weit­her Dánieiiné mondott köszönetét A harmiibc éves 'tanácsi munká­ért elismerő oklevelet tizenheten kapták meg. A népfronton unká­ban kiemelkedő eredményt elért tizennyolc aktivista kiváló, illet­ve érdemes társadalmi munkás kitüntetést kapott. Az ünnepi 'tanácsülés az Inter- nacionálé hangjaival fejeződött be. T. L. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tót!. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zam­biai Köztársaságban ez év szep­temberében tett hivatalos látoga­tásáról, és ezen államok vezetői­vel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztató je­lentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások ered­ményesek voltak: jelentősen hoz­zájárultak a Magyar Népköztár­saság és a meglátogatott államok politikai, gazdasági és kúlturális kapcsolatainak továbbfejlődésé­hez. Törvényerejű rendeletet foga­dott el az Elnöki Tanács a föld- értékelésről. A rendelet értelmé­ben a jelenleginél korszerűbb, a hatékony jövedelemszabályozást jobban szolgáló, a termelést leg­inkább befolyásoló természeti té­nyezőkön alapuló . földértékelés kerül beyezetésre. Az új földérté­kelést — amely a mező- és erdő­gazdasági művelést szolgáló kül­területi és zártkerti, továbbá a nagyüzemi műveléssel hasznosí­tott belterületi földekre vonatko­zik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtása­ként az Elnöki Tanács módosítot­ta a bányászatról, valamint a vil­lamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól el­térő sajátos kártalanítási szabá­lyokat tartalmaz azokra az ese­tekre, amikor a bányászati tevé­kenység vagy az energia továb­bítását szolgáló berendezések el­helyezése a használati jogok kor­látozásával jár. A törvényerejű rendelet a kihirdetéssel lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel. to­vábbá egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom