Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

1980. október 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ünnepi közgyűlést későbbre halasztották A kecskeméti Törekvés Termelőszövetke­zet, amely a megyeszékhely egyik legna­gyobb közös gazdasága, 1950. október 25-én alakult. Még régebben elhatározták, hogy a 30. évfordulón ünnepi közgyűlést tartanak. Megemlékeznek a három évtized küzdel­Éjjel-nappal dolgoznak az em­berek és a gépek, nines saünet va­sárnap sem. Szeptember vége óta' naponta ezer ember, a tagokon kívül batszáz diák segíti a beta­karítást, szedi az almát, a prita- aninpapniikát, szüreteli a szőlőt Egy-egy nap körülbelül 1—1,2 millió forint értékű termény ke­rül biztonságba. Szmolenszky László elnök el­mondja: s— A burgonya miatt már nem fáj a fejeim. Szövetkezetünk 1962. óta termeli jelentős területen ezt a fontos növényt. Az idén 160 hektárról tizenhárom ember — három kombájn és hét szállító jár­mű segítségével — 3850 tonna termést takarított be. Ebben az évben magasabb a hozam és jobb a minőség. Jó partnerünk volt a ZÖLDÉRT Vállalat, amely a be­takarítás üteméhez alkalmazkod­va vette át az általunk szállított mennyiséget. Ennek a jó együtt­működésnek köszönhető, hogy zökkenőmentesen sikerült bizton­ságba helyezni a termést. Hátra van azonban még a mun­ka java. A szövetkezet vezetője sorolni kezdi: — Megkezdtük a szőlő szürete­lését, szép termést ígérnek a tő­kék, azonban a ki§vés napfény miatt alacsony a cukorfok. Hason- • lóképpen, szedjük a pritaminpap- rikát is, amelynek mintegy 65 szá­zaléka érett be. Nem várunk to­vább, mert még mindig jobban járunk, - ha egy részét zölden ta­karítjuk be, mintha a fagy tönk­reteszi. Sajnos, az idén a termé­nyek késői érése rengeteg gondot és jöivedelemkiesést okoz. A legnagyobb tétel a hibndve- tőimag Céljára termesztett kukori­ca. A Bajai Mezőgazdasági Kom­méiről, eredményeiről, mérleget készítenek arról, hogy meddig jutottak el. Az időjárás azonban keresztülhúzta ezt az elképzelést, ikert most annyi a tennivaló a határban, hogy a megemlékezést későbbre kell halasz­tani. hoztak a takarékosságra. Az al­ma és a szőlő növényvédelménél azonban nem lehetett ezeket meg­valósítani, mert a tervezettnél többször kellett permetezni, ami másfél millió forint többletkiadást jelenített. Szerencsére gabonából több termett, hasonlóképpen, a többi termény is magasabb hoza­mot ígér a tervezettnél. A beta­karítás azonban a burgonya kivé­telével, még az időjárás függvé­nye. Arra a kérdésre, hogy melyek voltak a legszigorúbb takarékos- sági intézkedések, így válaszol: — Az éjszakai műszak beveze­tése volt a legnehezebb. Olyan intézkedést hoztunk, t hogy csúcs­időben nem fogyasztunk áramot, napközben is csak keveset, mond­’ hatnám, a legszükségesebb meny- nyiséget. Éjszaka olcsóbb a vil­lamos energia. Ezért éjjel öntöz­tünk, akkor mentek a darálóik, a szárító berendezések. Ügy számít­juk, hogy mintegy 300 ezer forint megtakarítást értünk el ezzel. Si­került az embereket rábeszélni arra, hogy éjjel dolgozzanak. Bár megfizetjük, de ez önmagában nem elég. Az emberek megértet­ték a takarékosság jelentőségét. A meggyőzésben sok segítséget kaptunk a termelőszövetkezet há­rom pártalapszervezetétől. — Milyen kilátások várhatók az év végére? — Arra számítunk, ha sikerül zökkenőmentesen betakarítani a több, mint 30 millió forint értékű terményt, ami még a földeken van, ajkkor a tervezettnél több nyereségünk lesz. Lehet, hogy még a tavalyi összeget is megha­ladjuk — bizakodik az elnök. K. S. binát vetőmagüzemével kötöttünk megállapodást. A törést csak a na­pokban tudtuk megkezdeni. A ta­karmánynak szánt tengeri beta­karításának kezdésére esetleg hú­szadika táján kerül sor. Az idén először alkalmazzuk a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet ál­tal kezdeményezett energiatakaré­kos módszert, ötszáz tonna ter­mést fóliával bélelt és fedett árak­ban tárolunk, természetesen ned­ves állapotban. A többi kukoricát még szárítjuk. Ha „megtanuljuk” a csávolyi módszert, akkor jövőre nagyobb mennyiséget tárolunk ily módon. A Törekvés Termelőszövetkezet­ben gondoskodtak a jószágállo­mány téli takarmánykészletéről, tízezer tonna kukorica silózását befejezték. Megkezdték a vetésit, a talaj-előkészítést. Földbe került a rozs, az őszi árpa, a repce, és a tiifon nevű takarmánynövény mag­ja. Ezenkívül a 'takarmánykeveré­keket is elvetették. —• összesen 680 hektár búza alá készítjük elő a talajt. Itt is alkal­mazzuk az energiatakarékos mód­szereket. A szántás helyett tár­csázunk. A napokban esett 'bőven csapadék, ez megkönnyíti a talaj- előkészítést. Számításaink szerint a tárcsázással 6—8 százalékkal kevesebb üzemanyagot használunk fel. Egyébként a szövetkezetben kez­dettől fogva törekednek az ol­csóbb megoldásokra. Az elnök ar­ról tájékoztat, hogy az idei terv készítésénél óvatosak voltak, mert a .tavalyi 22 és fél millió forint nyereség helyett csak 18 és fél milliót terveztek be. Nem tudták még akkor, hogy milyen hatásuk lesz az új szabályozóknak. Ezért nagyon szigorú intézkedéseket Kis tolvajok és még kisebbek Oj divat kezd elharapózni az is­kolákban. Szünetben, tanítás után a gyerekek összejönnek és mesél­nek. Mit mesélnek, dicsekszenek kalandjaikkal? — Az élelmiszerüzletből tegnap elvittem egy Sportszeletet. — Én meg egy csomag rágót. — Én meg a bazárból vizipisz- tolyt. Én meg, én meg, én meg... Sorolják a kis szarkák, kéretle­nül is, és azt, akit a meggyőződé­se — bármilyen furcsa, a gyerek­nek is van ilyen —, az atyai po­fontól való félelme, vagy az isko­lai intő fenyegető árnyéka vissza­tartana — szinte kényszerítik a lo­pásra. — Gyáva vagy! Félsz! Gyáva. Így aztán nem egyszer a fél osz­tály is összegyűlik, és tartanak módszertani bemutatót a „profik” a kezdőknek. Roppant kínosan éreztem ma­gam az áruházban, amikor szem­lélője voltam egy lebukásnak. A kislány sírt. A szülő szégyellt eljönni érte, s a nagyobbik gyere­ket küldte. Aki tavaly ugyanab­ban a boltban lopott, s aki ezért egy külföldi utazásról maradt ott­hon. A visszatartó erő, lám, mégis ki­sebb volt, mint az osztálytársak csúfolódásától való félelem. Egyesek, az arcátlanabbak, egész kis beszerző körutat bonyolítanak le. Az élelmiszerboltban leleplezett tolvaj szátyorjából gyakran előke­rül a máshonnan lopott holmi is. A tizenöt éves fiú futballcipőt és mezt „hozott el” a kecskeméti Al­föld Áruházból, a tizenhetedik évében járó lány a Pajtásból távo­zott fizetés nélkül — táskájában egy pár férficipővel, és benézett még a könyvesboltba is, megérke­zett-e már a hiányzó album. Volt, vitte. Két jószomszéd, két jó cim­bora — a kisebbik alig múlt tizen­egy, a nagyobb tizenöt éves — az ötödik üzletben akadt horogra. Előtte a piaci bazárból kisautót, az Alföldből és a Lakásfelszerelé­sek Áruházából collstokot, kést vittek el. Valamennyiből kettőt, hogy testvériesen osztozhassanak. Divat lett a lopás. Még az inté­zeti szökevény sem ételt, hanem konyakot, vodkát, cigarettát csúsz­tat a kabátujjba. Nem tudjuk, mit tegyünk a gye­rekekkel ... Nem, mert azt sem tudjuk, hogy a felnőttekkel mit kel­lene tenni. Azzal a szülővel, aki türelmetlenül-kelletlenül üzeni a csemetéjét tettenérő boltosnak: csináljon amit akar, neki nincs ideje „ilyesmivel” foglalkozni. Vagy azzal, aki csattanós pofont ígér a fiának, ha a csokit nem eszi meg, mire a pénztárhoz ér­nek. Vagy azzal, aki a' „tévedés­ből” hazavitt bolti bevásárlókosár­ral — mellesleg megjegyezve, ilyet venni sehol nem lehet — jár a piacra, azt szereli kismotorjának csomagtartójára. Mit lehet tenni azzal a törzs­vevővel, aki saját bevallása sze­rint havonta 5 ezer forintot keres, és mégis egy teljes bevásárlást akart fizetés nélkül „megorgani­zálni”. A hálószatyorba . került a kilónyi sertéscomb, másfél kiló da- rálthús, hagyma, zöldség, krumpli, és egy karton Fiitól. Az illető úgy okoskodott: csak nem feltételezik róla, hogy így akar lopni! Lám, mégis rajtavesztett. De előtte vajon hányszor jött be neki ez a trükk? A boltos figyeli ugyan, hogy ki az, aki csak „mozizik”, azaz az áru árát nézi, és ki forgatja a fejét, várva a kedvező alkalmat. De nem lehet mindenkit észre­venni. Es ha fülön is csípik a tol­vajt, mennyi gond, mennyi után­járás következik még, ami mind az eladó saját munka- és szabad idejéből megy el. Aztán jó, ha néhány száz forintot kiszab a tettesre a szabálysértési hatóság. Aminek természetesen nagy visszatartó ereje nincs. Talán a nyilvánosság, az álhu­mánum megszüntetése, a kipellen- gérezés segítene. Ha ujjal muto­gatnának a bolti kosarak „tulaj­donosaira”, ha a munkahelyen is megtudnák, hogy az átlagon felül kereső kolléga, szegény, Metaxa brandy lopására „kényszerült”. Ha mindenki úgy vigyázna arra is, ami nem az övé, mintha a sajátja volna. Ha a kis és a még kisebb tolvajok mellett azok is idejében lebuknának, akik nem az áruhá­zak polcairól emelnek el konya­kot, kávét, könyvet, cipőt. Mert divat ma lopni. S ez a di­vat nem múlik el magától... Váczi Tamás A NEGYVENKILENCEDIK • A műit hó­nap végén Solt-, vadkerten meg-’ nyitották a 11 és fél millió forint költség­gel épült új nagyközségi ABC-t. Ké­pünkön a je­lentős társa­dalmi munká­val Is „siette­tett” modern áruház, amely a Solvadkert és Vidéke AFÉSZ-nek már a 49. üz­lete. ELŐADÁSOK A VILÁGEGYETEMRŐL ÉS AZ ŰRKUTATÁSRÓL Csillagászati hetek A TIT Bács-Kiskun megyei szervezete ismét megrendezi az őszi csillagászati heteket. Az ok­tóber 13-án, hétfőn kezdődő és november közepéig itartó program során száznegyven csillagászati és űrkutatási témájú előadás hangzik el megyeszerte, művelődési intéz­ményekben, iskolákban és üze­mekben. Több helyen kiállítások, távcsöves bemutatók gazdagítják a rendezvénysorozatot. Kecskeméten., a Tudomány és Technika Házában hét rendezvény lesz. Itt tart majd előadást többek között dr. Ili Márton, a Magyar Tudományos Akadémia bajai csillagvizsgáló intézetének vezető­je, dr. Almár Iván, a TIT csilla­gászati választmányának elnöke. A megyeszékhely tizenegy oktatá­si intézményében rendhagyó órák keretében hangzanak el csil­lagászati előadások. A bajai csillagvizsgálóban nyolc előadásból álló ifjúsági csillagá­szati szabadegyetem kezdődött. Itt bajai és budapesti csillagászok egyebek között az űrkutatásról, a Vénusz és a Jupiter világáról, Keplerről és a csillagjóslásról tar­tanak előadásokat. Kiskunhalason a vasutasok művelődési házában dr. Kulin György professzor „Mit mondanak a csillagok?” című elő­adása vezeti be kedden este a rendezvénysorozatot. • Másnap, szerdán ugyanitt Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizsgáló és Planetárium igazgatója „Lesz-e , világvége?” címmel tart előadást, • majd csillagászati kiállítást nyit­nak. Kiskunfélegyházán a műve­lődési központban, a cipőgyárban, a Lenin Tsz-ben, a közgazdasági szakközépiskolában, kénül sor csil­lagászati előadásokra. A TIT helyi szervei gondoskod­tak arról., hogy a községek se ma­radjanak ki a programból. A kis­kőrösi járásban például huszon­kettő, a kecskeméti járásban pedig harminchét rendezvény lesz egy hónap alatt. Tiiszakécskén tizen­nyolc előadás hangzik el. A nagy­község vendége lesz dr. Kulin György professzor is. Lajosmizsén dr. Remes Péter orvos-ezredes az űrhajósok kiválasztásáról és fel­készítéséről beszél majd az érdek­lődőknek. Ez az előadása egyéb­ként a kecskeméti Molnár Erik Általános Iskolában is elhangzik. Űrkutatási témákról másutt is szó esik majd. Tázláron például a magyar űrhajósról, Kaskantyún az űrkutatás jelenlegi helyzetéről és távlatairól tartanak előadást. R. M. A MAJSAIAK KÉRÉSE: Szerencsére nem általános, Bács-Kiskun megye települései között egyedülálló, mégis 14 ezer ember, vagyis Kiskunmajsa lakos­ságának mindennapos gondjára irányítja a figyelmet a nagyköz­ség helyzetét elemző, talán túlsá­gosan tömören fogalmazott beszá­moló, amelyet szeptember végi ülésén tárgyalt meg a megyei ta­nács , végrehajtó bizottsága. Kö­nyörtelen tényekre szorítkozott a kiskunhalasi járási település víz­ellátásának jelenlegi helyzetével kapcsolatos megállapítás, misze­rint a 3617 lakásból 1229 van a vízhálózatba bekapcsolva. S ezzel összefüggésben még mindössze annyit tudhat meg a jelentés ol­vasója, nogy a Közvélemény a vízellátás hiánya miatt elmarasz­talja a tanácsi vezetést.. Alapos utánajárás derítheti ki, hogy a helybelieknek igazuk van-e vagy sem. De ez önmagában még nem vezet eredményhez, ettől nem lesz több lakásban jó, veze­tékes víz. Tehát a probléma meg­oldását kell keresni, amelyre a megyei testületi ülésen egy bizott­ság alakult. Hogy a bizottság tag­jainak munkája milyen ered­ménnyel jár, egyelőre nem tudni, mindenesetre már van ésszerű ja­vaslat. De előbb válaszoljunk — tényekkel — a majsai lakosság említett véleményére. Ehhez vi­szont elengedhetetlen a korábbi éveket, az elmúlt évtized elejét felidézni. A tizenkétmillió huszonhatra nőtt Az 1970-es évek elején a helyi tanács a fejlesztési alapjából 8 millió fórintot a vízműrekonst­rukcióra akart fordítani, mert az 50-es évek végén épült vízmű a megnövekedett igényeket már nem tudta kielégíteni, s a vert- és ásott kutak vize káros az egészség­re. A rekonstrukcióra tervezett 8 millió forint a 70-es évek elején — legelején — egy reális összeg­nek tűnt, a munkálatok azonban mégsem kezdődhettek el, mert a pénz a diákotthon építéséhez kel­lett. Ezért minden más fejleszté­si terv megvalósítása — óvoda, is­kola, út, járda stb. — háttérbe szorult. Három évvel ezelőtt az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat egy tanulmánytervet készí­tett a majsai vízmű rekonstruk­ciójára, s akkori számításaik sze­rint ez 12 millió forintba került. Még Ugyanebben az évben a ta­nács megbízást adott a megyei tervező vállalatnak a rekonstruk­ciós terv elkészítésére, ami két évig tartott. 1979-re a 12 millió forintból 26 millió forint lett, csu­pán a rekonstrukcióra, tehát nem számolva az ezzel járó vízháló­zat bővítésének csillagászati árát. Ennyi pénze a tanácsnak nem volt. Akkor mit csináljanak? Például iskolai tantermeket A fentiek után a megyei tanács azt ajánlotta a majsaiaknak, hogy a helyi tanács három kilométerrel bővítse a vízhálózatot, az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat pedig fúrjon három kutat. Tudták, a problémát ez alapvetően nem oldja meg, de valamit javít a helyzeten. A helyi tanácsnak egymilliójába került a vízhálózat bővítése, tehát maradt még pén­zük a rekonstrukcióra félretett összegből. Ügy gondolták, ha a vízmű rekonstrukciójának árát úgy sem tudják kifizetni, haszno­sítani kell a pénzt — például is­kolai tantermek építésére, hiszen a nagyközségben is nagyon zsúfolt az iskola. A nyolc új tanterem épí­tése 14 millióba került, ennek fe­lét a megyei tanácstól kapták. Megjegyzést érdemel, hogy tan­termek építésére igen, a vízmű re­konstrukciójára a megyei tanács nem tudott pénzt adni. Ezen vál­toztatni már nem lehet, jövőre el­készülnek az új tantermek. (Pásztor Zoltán felvétele) Egy javaslat — amire még nincs válasz — A vízhálózat három kilomé­terrel való bővítése, az új kutak nem oldják meg "a nagyközség vízellátásának prqblémáját — mondta Csupity István tanácsel­nök. — A rekonstrukció, ami az 1979-ben készült tervek szerint 26 millió forintba kerülne, a jelenle­gi számítások szerint már ennél lényegesen több pénzt vinne el. De honnan? Elképzelésük sze­rint „a VI. ötéves tervidőszakban a helyi tanácsnak 10 millió forint lesz a saját erőforrása. A megyei tanács — ígérete szerint — IQ millió forint támogatást ad. Ez 20 millió forint, tehát még mindig kevés. Fel kell venni 10 millió fo­rint OTP-hitelt. Akkor 30 millió lesz, ez pedig biztosan elegendő összeg a rekonstrukcióhoz. Igen, de ha az OTP-tól megkapná a 10 milliónyi hitelt, akkor azt öt éven belül vissza kell fizetni, s igy a VII. ötéves tervidőszakban a nagyközségben semmit sem tud­nának fejleszteni. A helyi forrásokra nem lehet számítani.. A Jonathán Termelő- szövetkezet 80—90 millió forint hi­telt vett fel nagyarányú fejlesz­tésre, a Petőfi Termelőszövetke­zet fő feladata, hogy gazdasági­lag, pénzügyileg erősödjön, a MEZŐGÉP kirendeltségének, a Petőfi Nyomda telephelyének Kecskeméten van a központja. A majsai közös gazdaságokra, kirendeltségekre, telepekre tehát e szempontból nem lehet számí­tani. Ha viszont a vízmű-rekonst- rukcióhoz az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat 5 millió fo­rinttal hozzájárulna, akkor a majsai tanácsnak csak 5 millió hi­telt kellene felvenni az OTP-tól, tehát a közműfejlesztési hozzájá­rulást is beszámítva, maradna valamennyi pénzük a vízhálózat bővítésére is. Járható ez az út? Elméletileg igen. A gyakorlatban ... Tárnái László Minden lakásban legyen jó ivóvíz

Next

/
Oldalképek
Tartalom