Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

/ 1980. október 3. • PETŐFI NEPE • 5 Műemlékvédelem, műemlék-hasznosítás Bács-Kiskunban Beszélgetés dr. Tamás Ferencné főelőadóval Néhány esztendeje sokan meg­lepődtek volna, ha Kecskeméten országos műemlékvédelmi tanács­kozást rendeznek. Bács-Kiskun megyei épület csak elvétve for­dult elő a védett épületek jegyzé­kén. Mink van? Mi magunk sem hittük, hogy gazdagabbak vagyunk, mint azt általában vélik. Kegyetlenül pusz­tított a török, a német, a kuruc, a labanc, a tűz, a víz, a tudatlan­ság; mállasztotta a homokkőt, a vályogot az idő. A megújult tör­ténelemszemlélet sugárzásában azonban korábban semminek tar­tott monumentumok kaptak új fényt. A műemlékvédelemben is érvényesült az a felfogás, amely szerint megőrzésre, gondozásra méltók a városi és falusi népi em­lékek, a munkás hétköznapokat idéző épületek,' eszközök. A Bács-Kiskun megyei párt- és tanácsi vezetőtestületek kezdettől támogatták a céltudatos műem­lékvédelmet. (Büszkén hivatkoz­hatunk a most is jól funkcionáló kalocsai könyvtárra; ez az első, kihasználatlan műemlék zsinagó­gából létesített kulturális intéz­mény.) A megnövekedett szerepkörű Alföld politikai, gazdasági, műve­lődési, társadalmi viszonyai elem­ző, fejlesztésének módozatait ku­tató vizsgálatok hozzájárultak múltjának alaposabb feltárásához is. A nagyarányú építkezések, . a városrendezési tervek régi lakó­negyedeket érintettek. Gondoskod­ni kellett védelmükről, szinte na­ponta állásfoglalásra készteti to­vábbi sorsuk az illetékesedet. A megyei tanácsnál ketten fog­lalkoznak közvetlenül a megsza­porodott feladatokkal. Főként a településfejlesztés, városrendezés és a műemlékvédelem közös ne­vezőjét keresi Borbély Lajos fő­építész, akinek illetékességből is véleményt kell fontosább ügyek­ben nyilvánítania.Dr. Tamás Fe­rencné főelőadóhoz az egyes épü­letek tartoznak. A gyakorlatban nem választódik szét ilyen mere­ven munkájuk: összetartozó, egy­mást - feltételező tennivalókról Hogyan óvjuk? Finnországba utazása előtt be­szélgettem a mérnökasszonnyal. SZOT-küldöttség tagjaként láto­gat a tízezer tó országába. Bizal­mi funkcióját munkaköri kötele­zettségeihez hasonló lelkiismere­tességgel, odaadással látja el, ezért esett rá a választás. Angol nyelv­iSm, 9 Régi parasztba/ — új múzeum. tudását is számításba vehették: az Amerikai Egyesült Államokban fejezte be egyetemi tanulmányait. Más feladatköröket is ellát a műemlékvédelem mellett. Lelkiis­meretesen csinálja valamennyit, de az értékes épületek megőrzé­séért, átmentéséért dolgozik a leg- odaadóbban. Hivatali kötelezett­ségén túlmenően segíti a felújítá­sokat elrendelő döntések létrejöt­tét, a pénz előteremtődését. Kul­turális, gazdasági intézményeket, szervezeteket igyekszik meggyőz­ni a restaurálás kifizetődéséről. Amennyivel többe kerül ugyanis egy-egy védett ház szigorú szem­pontok szerinti átalakítása, any- nyival vonzóbb, szebb, értékesebb lesz az épület, hangulatosabb a település. Hónapokig, évekig ér­vel, közvetít, amíg egy-egy ügy dűlőre jut. Friss örömeiről kérdezem. — Befejeződött a Kerámia Stú­dióhoz csatolt, szép parasztház fel­újítása. Ebben mutatják be az it­teni műhelyben készült alkotások javát. Jól halad a kalocsai mag­tár hasznosítási terveivel az Ybl- díjas Kerényi József. Paprikamú­zeum lesz a többszintes, fageren­dás épületből. A bajai nagy szerb templom ikonosztázának restau­rálásáról a Petőfi Népe is hírt adott. A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat KISZ-szervezete társadal­mi munkában vállalta a császár- tpltési sváb táj ház kialakítását. A kúnadacsi tanács már megvásá­rolta a falumúzeumnak kiszemelt, jellegzetes cselédházat. Egy duna- egyházi népi műemlék épületet patronálnak műegyetemi fiatalok. Mitől féltsük? — Részben kezdeményezésünk­re került, többek között, a hajósi érseki nyaraló, két Lugossi Utcai épület Kecskeméten, a Marx tér 1. számú ház Kiskunhalason a műemléki jegyzékre. Az agrártör­téneti emlékek védelmét a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium szorgalmazta. A helvé- ciai Bagolyvár, a karapancsai, a tőserdei vadászkastély, az Imre- hegy—Felsőkistelek dűlői erdész­ház építészeti, táji értékei nyil­vánvalóak. — Jól sejtem: gondjai, gond­jaink részben azonosak a hazai műemlékvédelmével. — Az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség távlati feladatait összegező, elemző tervezet sem titkolja, hogy „a műemlékvédelem és a településfejlesztés kapcsolata nem tartott lépést a nemzetközi eredményekkel, valamint a hazai feladatokkal. Ez különösen a fa­lusi együttesek, továbbá a város­részek rekonstrukciója és rehabi­litációja (tekintélyének, képessé­geinek visszaadása, szerk.) esetén a település méretű műemlékvéde­lem elmaradásához vezetett.’’ (Kecskeméti Árpádváros! szerk.) A városképi együttesek a tájra, a településre, egy korra jellemző épületcsoportok, utcák a jövőben nagyobb oltalomra számíthatnak. A legutóbbi kecskeméti pályázat értékelésekor már ez a felfogás érvényesült. Mind nehezebben akad vállal­kozó .régi épületek hasznosításá­hoz. Csak akkor őrizhető meg.egy- egy ház, ha van gazdája. Mi lesz az apostagi zsinagógával? Sajnos a szalkszentmárton-homokpusztai gazdasági épületek nagyon kies­nek a forgalomból, így az idegen- forgalom sem kamatoztathatja ér­tékeit. Soroljam? A hasznosítási javaslatok kidolgozásában sokat segíthet a közeljövőben megala­kuló műemléki albizottság. Kikre számítunk? — Miért szervezik ezt az új al­bizottságot? — Csak egyre szélesedő társa­dalmi összefogás, a tudományos háttér aktivizálása révén remél­hető, hogy a műemlékvédelem megbirkózik feladataival. Régé­szek, néprajzkutatók, művészet- történészek, helyiismereti szak­emberek, építészeti, idegenforgal­mi és közművelődési dolgozók ta­pasztalataival, segítségével mű­ködhetünk hatékonyan. Némi ké­sésben vagyunk, a legtöbb megyé­ben már biztató eredményekre hivatkozhatnak az albizottságok. Nálunk sem lesz másként. A Ke­rényi József irányításával tartott előzetes megbeszélés igazolni lát­szik a várakozásokat. Remélhető: tanácsaik, javaslataik megköny- nyítik a műemlékek szokásos, há­romévenkénti felülvizsgálását, a felújítási pénzkeretek célszerű felhasználását. Közreműködhetnek és nyilván közreműködnek véde­lemre érdemes épületek felkuta­tásában, a már nyilvántartottak népszerűsítésében. Számítunk rájuk a műemléki albizottságok 1981-es kecskeméti tanácskozásának előkészítésében. Az Országos Műemléki Felügyelő­ség által meghirdetett konferen­ciára mintegy háromszáz-négy­száz vendéget várunk. Ezen mu- tátják be a megye műemlékeiről készített dokumetumfilmet. Elő­reláthatóan egy kiadvány is tájé­koztatja Bács-Kiskun védett épí­tészeti értékeiről a meghívottakat, akik Kalocsára, Hajósra is elláto­gatnak. — Köszönöm, szép és hasznos utazást! Heltai Nándor i páti mips ETC tón TITKA-FANTASZTIKUS REGÉNY (Ti.) A férfi lépteit a komputer ál­landóan követi: fény vetül a há­tára, a tarkójára. A sétáló férfi odalép a komputer „szívéhez”, két vörös és egy zöld lámpa látszik: a vörös lámpák alatt rövidítések. MGB és BGM. A zöld lámpa alatt nincsen semmi. A férfi megnyugodva lép to­vább, egy ujjal megsimogatja a zöld lámpácskát, az ujja közt föl­szakadó fény alulról az arcra ve­tül. s jól láthatjuk: ez a férfi is­meretlen. Egy vágás nyoma van a homlokán, lüktet szinte a heg. 60. Lilian forgolódik Jones ágyában. Megsimogatja az alvó férfi arcát, megcsókolja a haját, a homlokát, a mellét. Jones morogva fölébred. — Mi baj? ■ — Mennem kell... — suttogja Lilian. — Meg kell néznem, hogy mi van Bertram agyában. — Ha baj van.-., érted... ha baj van, rögtön értesíts! — Személyesen? — Lilian kicsit kacéran mondja ezt, Jones elérti. — Igen, ha lehet..’. — Megcsó­kolják egymást, kicsit újra egy­másba gabalyodnak. — Ne, édesem... ne... men­nem kell. — Jó. Igazad van. De siess visz- szá. — Sietek, szerelmem. 61. Dán és Erzsébet nyitott szem­mel fekszenek az ágyban, egymást átkarolva. — Nem értem az öreget. — Mit nem értesz? — kérdezi Erzsébet — Ilyen döntő órákban nem szokott csak úgy eltűnni. Az em­ber itt töri magát, dolgozik, töp­reng, ő meg fogja magát és ki­kapcsol. — Aludj, Dán, aludj. Nyugodj meg, az öreged tudja jól, hogy mit miért csinál. Sok nőd volt eddig? — Sok, nem sok, egyre megy most már. Csak téged szeretlek, tőled lesz gyerekem. Ez a leg­fontosabb. — Tudom, szerelmem. De még­is ... Kire emlékszel a legszíve­sebben? Mesélj róla... — Miért jó az neked? — Ne morogj. Csak. Érdekel az életed. Az is, amit nélkülem töltöttél el. — ■ Hát, ha annyira akarod ... Volt egy csodálatos nő az életem­ben ... Látod, milyen ostobán hangzik ... Hagyjuk az egészet a fenébe. — De, kérlek, már úgyis bele- kezdtél... mondd végig... — Hát, ha annyira akarod. Vö­rös, nyúlánk nő volt, csupa izgal­mas vibrálás' volt ez a nő, n\ég a kisujja bögyéből is áradt a szex. A hasáról, a melléről, a szá­járól most nem is beszélek. Okos volt, legalábbis nagyon okosan tudott hallgatni engem. Fényes lett a szeme a figyelemtől, az odaadástól. Bármiről mesélhettem néki. Mindent megértett, és nem telejtett el semmit. Olyan volt. mint te. — Én nem vagyok vörös. Én barna vagyok. Hogy hívták? — Lilian ... Ugye milyen szép. izgató neve van? — De ugye ... már nem szere­ted ? — Ugyan... Hogy képzeled? Tudod, mi volt az a nő? — Nem. — Egy kémnő. Egy egyszerű kémnő. Azért figyelt minden sza­vamra. És ne sírj, te kértél, hogy meséljek. — Nem is sírok. Egyáltalán nem sírok. — Itt vagyok melletted. Veled vagyok. — Nem sírok. — Erzsébet még mindig szipog. — Itt alszunk? — Igen. — Miért? Otthon sokkal jobb lenne... — De a főnök eltűnt. Ha szük­sége van rám, itt megtalál. Tud­nia kell, hogy mindig számíthat rám. Még mindig nem teljesen bízik meg bennem. — De miért? — Mert én vittem neki a hírt, hogy az MGB megmozdult. — Mi az az MGB? — Semmi... egy ügynökség. Fgy vállalat. — És mit termelnek? — Semmit, híreket. — Te, Dán. Te 'is híreket ter- rpelsz? — Nem. Én csak Jones-nak se­gítek. — És hogyan? — Hát az előbb mondtam ... vittem neki esv hírt, hogy meg­mozdult az MGB. — És kitől tudtad meg? — Senkitől, csak láttam, hogy Lilian túl sokat mászkál a Gén­bank körül. — Én is láttam gyakran egy vóröshajú. fóliakabátos nőt a Oér.bankban Beszélt Foxmannal is. valószínűleg. Legalábbis járt az irodáiéban. — Ez igaz? — Igaz. Láttam. — Hát akkor, aludjunk. Lehet, hogy minden elveszett. 62. Mária és József mocorognak a székeikben. — Késő van, professzor úr... Elmegyünk haza. — Maradhatnak még, kedves Mária. Olyan jó magukkal beszél­getni. — Nem, megyünk. Öltözz, Má­ria, öltözz kedvesem. — Hát, erővel senkit sem tar­tóztathatok. Majd Márk hazaviszi magukat. Tudják a pilóta... — Köszönöm, nem szükséges, professzor úr... Itt van nálam a lyukkártya-bérletem, majd taxi­val hazamegyünk. Mária keresgél, kicsit elsápad. — Nem találom... József, nem láttad valahol? — Talán a Kék Pisztrángban felejtetted... — Igen, az lehet... Most mi lesz? — Semmi. Fölébresztem a piló­tát, majd ő hazaviszi magukat. Márk! Csend, Foxman fölkel a széké­ből, kimegy. — Nálad alhatok? — kérdezi József. — Ne menjünk inkább a ma­mához? — Nagyon szeretnék veled ma­radni ... — Én is szeretek veled aludni... az a legjobb..az jobb minden­nél. — Akkor hát maradjunk együtt, ha te is úgy akarod... Foxman megérkezik, mögötte álmosan, kócosán áll Márk, a pi­lóta. — Hát itt vannak a madár­kák ... — Együtt, vagy külön lesz a fij- var? Mert, ugye ezt tudni kell á pilótának. — Együtt, Márk. Együtt ír Jó­zsef és Mária szerelmesen egymás, ra néznek. Mária mosolyogva bic­cent József szavaira. — És hová, ha szabad kérdez­nem? A kisasszonyhoz? — Majd mutatom az utat — Vigyázzon rájuk. Márk. Ok nagyon fontos emberek. — Igenis, főnök. • (Folytatjuk) A MUNKÁSMŰVELŐDÉS ÜGYÉÉRT Program üzemi tárlatok rendezésére A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának kulturális agitációs és propagandaosztálya a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának és a szakszervezetek megyebizottágainak a közremű­ködésével üzemi tárlatokat ren­dez a jövőben a munkásművelő­dés elősegítése érdekében. A kezdeményezés célját konkré­tan abban jelölték meg a rende­ző szervek, hogy a valóságot sok­oldalúan ábrázoló képzőművésze­ti rendezvényekkel keltsék fel a' munkások vizuális kultúra iránti igényeit. Ez pedig csak oly módon lehetséges, ha minél több munka­helyen rendszeresen találkozik a közönség a művészekkel és alko­tásaikkal. A kezdeményezés időszerű, hasznos, életrevaló. Így érhető el egyebek között, hogy azok a réte­gek, amelyeknek még nem vált szokásává, igényévé a múzeumi tárlatok, kiállítótermek rendsze­res látogatása, megismerjék és megkedveljék a képzőművészetet. Az elgondolások szerint a jövő­ben kétévenként — mindig a kép­zőművészeti világhét alkalmából — állítanak össze új kiállítást, s ezeket vándoroltatják majd. Első­ként 1981 szeptemberében az SZMT művészeti díjasainak (B. Mikii Ferenc, Szappanos István, Túri Endre) alkotásait mutatják be. Ezt követően, 1983-ban, a mun­kahelyek által támogatott alkotók műveit. 1985-ben pedig a hajósi nyári művésztábor résztvevőinek munkáit láthatja majd a közön­ség. Hol terveznek üzemi tárlato­kat a megyében? Lényegében mindenüvé eljuttat­hatják ezeket, ahol a műalkotások színvonalas bemutatására alkal­masak a körülmények, így üze­mekbe, klubokba, szakmaközi mű­velődési házakba, szakmunkáskép­ző intézetekbe, vagy például Kecs­keméten a Széchenyi Galériába. Kiskunhalason a Szilády Galéri­ába is. Kecskeméten és a megyeszék­hely járásában például tizenkilenc, Baján/és környékén hat. Kiskun­halason és a járásban öt kiállítás­ra alkalmas ipari és mezőgazdasá­gi üzemet, iparitanuló-iskolát so­rol fel az előzetes program. Az üzemi tárlatok ismertetésére ka­talógusokat, meghívókat, plakáto­kat megelőző hetekben képzőmű­vészeti ismeretterjesztő rendezvé­nyekre is sor kerül, továbbá ren­deznek munkás—művész találko­zókat. R, M. ÚTTÖRŐÉLET Csapat gyűlések után Pajtások! Amikor ezek a sorok megejlennek, a mozgalmi év kez­detét jelentő ünnepélyes csapat­gyűléseken már valamennyien részt vettetek, további munkáto­kat az ismertetett lehetőségek alapján tervezitek meg. A jól, igényesen tevékenykedő csapatok tagjai most is megra­gadnak majd minden módot, hogy különféle vetélkedőkön, pályáza­tokon részt vegyenek. Kínálatban most sem lesz hiány! Olvassátok figyelemmel az itt közölt felhí­vásokat. kapcsolódjatok a pályá­zathoz és a felajánláshoz minél többen. Országos vízvédelmi pályázat A Magyar Úttörők Szövetségé­nek Országos Elnöksége, az Or­szágos Vízügyi Hivatal, és a Ha­zafias Népfront Országos Elnök­sége összefogásának eredménye­ként kisdobosok és úttörők szá­mára három kategóriában -p* dol­gozat, rajz, fotó — a víz védel­mének és fontosságának témáját nyílik mód feldolgozni. A dolgozattal pályázók írják le és mutassák be a vízi élet né­hány jellegzetes alakját, az egy- sejtűektől a halakig, a vízgazdál­kodás és a mezőgazdaság kapcso­latát, a vízvédelem »érdekében ki­fejtett tevékenységeket. Ilyen té­macsoportokat ajánlanak: Élet a vízben; Életünk és a viz; A viz, egészség; A viz érték, ne paza­rold!; így látom! — mit tegyenek a felnőttek, hogy vizeink tisztáb­bak legyenek?; Megfigyelések a vízparton, a vizen és a vízben; Mit teszek én a vízvédelem érde­kében?; Víz ImeUett nyaralva mi­re vigyázzak?; Korszerű vízgaz­dálkodás — fejlett mezőgazdasá­gi kultúra. Az írásos dolgozatot rajzokkal, ábrákkal, fényképekkel lehet szí­nesíteni, terjedelmét 10 oldalban szabták meg. A rajzzal pályázók mutassák be és fejezzék ki élményeiket a vízi környezet védelmének téma­körében. Az egyénileg pályázók egy alkotással, vagy egy, legfel­jebb öt képből álló sorozattal jelentkezhetnek. Közös alkotáso­kat az úttörő-képzőművész szak­köröktől várnak. A pályamunkák mérete legalább 28x20 — legfel­jebb 60x42 centiméter lehet. A jól sikerült rajzokat plakátként is hasznosítani kívánják. A fotópályázat célja, hogy az ember és a víz kapcsolatát, a vízi ártalmakat, a vízvédelmet gondo­latébresztő, figyelemfelkeltő mó­don jelenítsétek meg. A pályá­zatra fekete-fehér kép, vagy kép­sor küldhető be, szerzőnként leg­feljebb öt darab. A képek mérete 13x18 centiméter legyen. A kép­sor öt képből állhat. A fotószak­körök tagjai együtt küldjék be pályamunkáikat! Munkáitokhoz a következő ada­tokat tüntessétek fel: a szerző ne­ve, lakhelye, életkora, iskolájá­nak neve és címe; valamint a pályamunka címe, sorszáma. Az adatokat rajz és fotó esetén a pályamunka Jhátoldatára. kell fel­írni. Az elkészült munkákat 1981. január 10-ig kell a területileg il­letékes vízügyi igazgatósághoz el­küldeni. (Nálunk ez az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, 6501 Baja, Pf. 84.) Az értékelést a pályázat meg­hirdetői és képzőművészek vég­zik, két szakaszban, előbb me­gyénként, majd az országos dön­tőbe kerülteket Budapesten. Ter­mészetesen mindkét helyen külön értékelik a kisdobosok és külön az úttörők munkáját. A bekül­dött, de országos pályázatra nem került jó munkákat a vízügyi igazgatóságok tárgyj utalómban részesítik. A tervek szerint 1981. február 10 —1981. március 1. között az igazgatóságok a beérkezett, meg­felelt alkotásokból kiállítást ren­deznek. • Az országos pályázaton részt vevők nyerhetnek jutalomtáboro­zást, pénzjutalmat, vásárlási utal­ványt, és sok tárgyjutalmat. A beküldött rajzok, fotók és dol­gozatok arra érdemes darabjait a KISZ X. kongresszusa tiszte­letére rendezett Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás részeként mutatják be 1981 első félévében. Pajtások! Éljetek minél többen a lehetőséggel! 9 A másik felhívást kecskeméti úttörőcsapattól kaptuk. A Hunya­divárosi iskola Tóth László úttö­rőcsapatának 7, b osztályos raja elhatározta, hogy az őszi mező- gazdasági munkáért kapott egy­napi átlagkeresetüket felajánlják az árvízkárosultak megsegítésére! Várják a megye úttörőcsapatai — rajai, őrsei — csatlakozását. Örömmel vennék, ha erről érte­sítenétek őket. REJTVÉNY FEJTŐKNEK A képen látható vidám turista sok helyét bejárta a világnak. Amerre járt jel­legzetes kalapot. fejfedőt vásárolt, hozott magának emlékül. Állapítsátok meg. melyik honnan való, illet­ve, kik viselik azokat. A megfejtéseket most is leve­lezőlapon kérjük beküldeni szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe Szerkesztősé­ge, Kecskemét. 6001, Pf. 76) október 8-ig. A helyes meg­fejtéseket beküldők között 10 jutalorrtkönyvet sorso­lunk ki.' A levelezőlap cím­oldalára most is írjátok rá: Űttörörejtvény! S. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom