Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1960. október 15. Az áru ismerete NEM SZOKATLANSAGABAN, ritkaságában, hanem 'képtelensé­glében' meghökkentő pillanat: a pulit mögött álló hölgy nem tudja bekapcsolni a magnetofont. Vörö- södik, kapkod, már-már dühösen néz a vevőre, aki miatt ilyen helyzetibe került, ám éppen tőle kapja a segítséget. A .véletlenül hozzáértő vásárló tanácsa után a gép működni kezd. Legalábbis szól, mert minden további kér­désre, ami a működés mikéntjét illeti, a hölgy csak a vállát vono- gatja, jelezve: fogalma,sincs. Biz­tos benne van a kezelési utasítás­ban, csillapítja a türelmét veszte­ni látszó vevőt, ám a felszólításra, hogy nosza akkor, ide azt a könyvecskét, szinte már rossz viccként hangzik a válasz: amikor fizet, a pénztárnál kapja meg. ■KIVÉTEL erősítené a szabályt? Sajnos, a napi tapasztalatok ar­ról győzik meg a vevőt, hogy gyártók és kereskedők kevés gon­dot fordítanak az áru Ismeretére és megismertetésére, még mindig arra a régi 'beidegződésre hagyat­kozva, hogy viszi, nem viszi, úgy- sem kap mást. Való igaz, gyakran a vásárló a puszta ténynek is örül, hogy rátalált olyasmire, amiről régóta hall, amit hosszú ideje keres. iFizet, viszi, s olykor otthon döbben rá: valójában nem erre, nem ilyesmire gondolt, ő vasalást nem igénylő kelmét sze­retett volna, olyan színesbútor- lemosót, ami folt nélkül szárad, s az sem lett volna baj, ha már az üzletben, kiderül, hogy a tet­szetős lámpának csak negyven­wattos égőt visel el a 'foglalata, a burája. VITATHATATLAN: a vevőnek a legtermészetesebb joga, hogy előzetesen megtudhassa, valójá­ban ímit vásárol. Miniszteri ren­delkezések írják elő: a termékek forgalomba hozásakor milyen ta­núsítványokat, használati utasítá­sokat mellékeljenek az áruhoz a gyártók, a kereskedők. Ennek tu­datában válik igazán megdöbben­tővé az a tény, hogy a Kereske­delmi Minőségellenőrző Intézet­hez előzetes vizsgálatra beküldött új termékek ötödé az idei, első félévi adatok szerint nélkülözte ezeket a forgalmazási kellékeket. Milyen lehet az arány akkor, ami­kor nem minősítő vizsgálatról, il­letve amikor 'már régebben gyár­tott cikkek forgalmazásáról van sző? A GYÁRTÓ hasznában, a keres­kedelem árrésében, az eladó fi­zetésében benne van. az áruisme­ret kötelezettsége, s a megismer­tetés feladata. Senki sem tesz te­hát szívességet a vevőnek, ha tisz­tában van az áru legfőbb jellem­zőivel, sőt olykor csupán annyi­val, mi maga az áru. Mert ez utóbbira is van példa, ezért viszi haza a vásárló az importált pa- radicsomhalat olajosként, a borot­vahabot krémként, a szőnyegtisz­títót légfrissítőként. Ami bosszú­ság, de anyagilag nem nagy kár. Az azonban már aligha kicsiség, amikor a megolvadó foglalat rö­vidzárlatot okoz, sötétbe borítva a lakást, amikor négy, nem különö­sebben testes vendég alatt össze­omlik a kárpitozott kanapé. VALAKI VALAMIT mulaszt, s bosszúságok, viták, reklamációk, olykor munkaórák százait föl­emésztő ügyek származnak a „semmiségből”. A .vevő fut a pén­ze után, de még ilyenkor sem sűrűn tapasztalja a készséget a hiba feledtetésére, sőt, megtörté­nik, hogy a bolondját járatják vele, tőle kérve számon azt, ami gyártó és eladó lelkén szárad: az áru ismeretét, s a megfelelő föl- használást. SENKINEK SEM jó helyzet ez, ám mégsem csak a belátás szük­ségességét véljük h angsúlyo zan­dó nak, hanem azt: az érintettek teljesítsék kötelességeiket, megfi­zetett feladatukat. .Olyan érde­keltségi, ösztönzési rendszerre van szükség, ami egyértelművé teszi a vásárló jogait, és az eladó köte­lességeit. Körülbelül kétszázezer árucikket vásárol rendszeresen, illetve időközönként a lakosság, amiben természetesen, a burgo­nyás kenyér éppúgy benne van, mint a cipő, a zongora, s a családi ház gázkazánja. A termékek jel­legéből következik, hogy van, ami­ről elég annyit tudni: meddig tart a szavatossági ideje, s van olyan is, aminél testes könyvecske fog­lalja magába a műszaki, haszná­lati jellemzőket. A különbségek belátása azonban nem egyenlő annak elfogadásával, hogy a vevő egy fura ki mit tud játék szen­vedő alanya llegyen, s a maga ká­rán tanulja meg az áruismerefet, azt, ami tantárgy az ipari, keres­kedelmi szakképzésben. Ott' még foglalkoznak vele; talán csak azért, hogy legyen mit elfelejte­ni...?! L. G. „FELHOZNI AZ OLAJAT” Mélyfúrási világcsúcs Románia azon ritka országok közé tartozik, amelyek több, mint 125 éves hagyománnyal rendelkeznek a kőolaj kitermelésében és finomításban. A jelen században két—három évtized alatt sikerült kifejlesztenie az olajfúró -kitermelő és -finomító felszerelést gyártó ipart, amely nemcsak a hazai igényeket látja el, hanem exportra is dolgozik. A nemzetközi statisztika Romániát a harmadik helyre sorolja — az Egyesült Államok és a Szovjetunió után — e beren­dezések termelői és a második helyre az exportőrök kö.zött. Az utób­bi téren csak az Egyesült Államok előzi meg. Keleti szomszédunk­ban csaknem százféle olajipari gépcsoport, kutató és fúrótornyot, műszert, finomító berendezést gyártanak. Ezeket mind az öt kon­tinensre, több mint hatvan országba szállítják. Az olajipar legújabb terméke Ploiestiben készül, az F—500-as fúróberendezés, amellyel tízezer méter mélyről is fel lehet hozni az olajat. Az F—500-as mellett, a(z utóbbi években a Glória és a Fo- mar II. típusú fúrótorony arátta eddig a román olaj ipar iberende- zés-gyártás legnagyobb sikerét. Érdemes megemlíteni, hogy két ro­mán fúrótorony, az F—320-as és a 3 HD—400-as mélyfúrási csúcsot tart Dél-Amerikában, Argentínába?) 5300 méterrel, az NDK-ban 6000 méterrel. Képünkön: szállítható olajfúró berendezés Ploiestiből. Rövidesen bekötik a gázt Egy héttel ezelőtt írtunk e ha­sábokon a kecskeméti Fadrusz Já­nos u. lü—<12. számú ház lakóinak panaszáról, nevezetesen, hogy az ingatlankezelő vállalat nem a biz­tonsági követelményeknek meg­felelően korszerűsítette a lakásaik fűtését, így azokat egyelőre nem kapcsolja he a gázszolgáltatási rendszeribe a DÉG-ÁZ. Közöltük, tetézi a kellemetlenséget, hogy a családok felszólításra már szét­szerelték az eddig használt cse­répkályháikat, enélkül pedig semmiféle fűtési lehetőségük nincs jelenleg. Érthető tehát, hogy na­gyon aggódnak a közelgő hideg miatt. Sorainkra példás gyorsasággal válaszolt a Kecskeméti Ingatlan­kezelő Vállalat igazgatója, Csíb- rány Pál, akitől a következőket tudtuk meg: A szerelési munkák a szakvál­lalat által jóváhagyott tervek alapján1 készültek el szeptember közepén. Azóta csak azért nem került sot a gázbekötésre, mert a DÉGAZ szerelői vidéken dolgoz­nak. ' Körülbelül két hét múlva azonban visszatérnek a megye­székhelyre, s akkor bekapcsolják a Fadrusz utcai lakásokat a gáz­hálózatba. Ami pedig a régi tü­zelőberendezéseket illeti, azokat saját elhatározásból távolították el a lakók, remélve, hogy gázké­szülékeiket mielőbb 'üzemeltethe­tik. Mi pedig abban hízunk — te­kintettel az esős, őszi napokra —, hogy a házbeli gázellátás meg­kezdésének rövid határidejét to­vább rövidíti a DÉGÁZ! KÉRDEZZEN — FELELÜNK Ki kaphat jövedelempótlékot a házastársa után? Idén nyáron vonultak nyugállo­mányba és valamivé! több mint 2300 forint havi ellátásban része­sülnek jelenleg azok a kecskeméti járásban lakó olvasóink, akik szer. kesztőségünkben panaszolták el, hogy a velük csaknem egykorú, de önálló keresettel, vagy más jö­vedelemmel nem rendelkező há­zastársuk után nem kapnak pénz­beli kiegészítést, holott úgy tud. ják, minderre van már jogi lebe- tőség. Azt kérdezik: ml az igazság ebben a közérdekű ügyben. Értesülésük helytálló. Ugyanis a 17/il980. számú minisztertanácsi rendíelet értelmében — mely ez év május 23-án került kiadásra, és nyomlban hatályba is lépett — a havonta folyósítandó 180 forint jövedelempótlékot ezentúl kötele­ző megállapítani az öregségi és rokkantsági nyugdíjas házastársa után, ha a házastársi pótlék ki­zárólag azért nem jár, mert a folyósítás feltételeként megjelölt összeghatárnál — ez évben a 2250 forintnál — több a nyugdíj, vagy ha a házastárs saját jogán nem kaphat efféle pénzbeli kiegészí­tést. Fontos tudni, e pótlékot a nyugdíjigény érvényesítésekor kell kérni a lakóhelyileg illetékes tár­sadalombiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől'), utólag pedig a budapesti központú Nyugdíjfo­lyósító 'Igazgatóságtól. Végezetül elmondjuk, ha a 'házastárs mun­kát vállal, s abból eredően felve­szi a szóban forgó bérkiegészítést, erre az időre fel1 kell függeszteni jövedelempótléka kiutalását, mely véglegesen megszűnik, ha nyug­ellátást állapítanak meg részére. A nyugdíjas egyébként a házas- társa ellátását érintő változásról 8 napon belül köteles informálni a nyugdíjfolyósító szervet. v.'.v. TV/| egeshet az, hogy a város egyik üzemé­ben mit sem tudnak például az anyagi ösztönzésnek ar­ról a kitűnő módszeréről, amelyet néhány utcával ar­rébb már hosszú évek óta sikerrel alkalmaznak? Álta­lánosságban a válasz: igen, de Baját tekintve: nem. A Duna-parti településen a pártbizottság mellett tevé­kenykedő gazdaságpolitikai bizottság vezetésével számos csatornát építettek ki az információk áramoltatásá­hoz. Ezek egyike az igazga­tók klubjából kiindulva kö­ti össze a vállalatokat, gyá­rakat, szövetkezeteket. Leg­utóbb a Ganz Villamossági Művek készülékgyárának munkásklubjába szólt a meghívó — az' összejövete­lek helyszíne nem állandó —, az igazgatók, elnökök és párttitkárok ott folytattak eszmecserét. Közelebb a piachoz A beszélgetések úgy kezdődnek ebben a klubban — ahol Krascse- nics József, a városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályának vezetője elnököl —, hogy a min­denkori házigazda vezető vala­mely fontos gazdaságpolitikai té­máról vitaindítót mond. Ézúttal Szabó Lajos, a Ganz gyár igaz­gatója tájékoztatta a társaságot arról, hogy ők miké/it igyekez­nek alkalmazkodni az új gazda­sági körülményekhez, az új szabá­lyozókhoz és milyen elképzeléseik vannak a VI. ötéves tervidőszak­ra. Helyzetüket már a XII. párt- kongresszust megelőzően fölmér­ték. s Iégelőször is a termékszer- lce k írói döntöttek. Vr '.•••tosító be-. te '• cizel­lál .\ at kt.. a következő években. Mini nagyvállalat vidé­ki gyárának az a törekvésük, hogy közelebb jussanak a piachoz. Kezdeményezik, hogy a készter­mék-értékesítés egy részét Buda­Klub, ahol termékekről, nyereségről csevegnek pestről adják le Bajára, továbbá a vasútbiztosító berendezések fej­lesztésének feladatát és a kísér­leti műhelyt. A nagyobb önálló­ság, a piaccal való közvetlen kapcsolat kockázattal jár, de ezt a hatékonyabb termelésért vál­lalja a kollektíva. A remélt na­gyobb önállóság elnyerése esetén a központban hónapokig tartó ár­ajánlat-készítés idejét lerövidítik, olyan, hosszabb ideig helytálló ajánlatok összeállításával, ame­lyek egyedi megrendelés esetén is azonnali tárgyalási alapul szolgál­hatnak. Tehát nem kell majd a „megrendelőjelöltet” elküldeni: jöjjön vissza fél év múlva. Ä művezető aláírása Az intézkedések érintették a minőségi igényességet, a kooperá­ciós fegyelmet, a gyártmány- és gyártásfejlesztést, *s a vezetést is. A gyors változások közepette a középvezetők közül sokan nem tudtak helytállni. Cselekedni tu­dó fiatalokkal váltották / fel őket. A vezetés stílusát is megrefor­málták, az utasításnál nagyobb szerepet kapott a meggyőzés, ami a kezdeményező kedvet nem lo­hasztja le. Egy időben panaszkodtak a kö­zépvezetők, hogy nincs semmi ha­táskörük. Rájuk bízták a mozgó- bért: gazdálkodjanak vele ők, ösztönzően, felelősséggel. Ettől megijedtek, úgy kellett őket biz­tatni, hogy csak bátran használ­ják a kezükbe adott eszközt. A beszélgetés során Vásárhelyi György, a Magyar Hűtőipari Vál­lalat helyi gyárának igazgatója el­mondta, hogy ők már tíz éve de­centralizáltan gazdálkodnak a bérrel. A termelés egyes területe­in dolgozó művezetőkkel ismerte­tik a gazdasági feladatot, s az el­végzéséért kifizethető bél’ össze­gét, s ők gazdálkodnak vele. Alá­írásuk elegendő ahhoz, hogy a pénztár fizessen — amíg a kere­tükből futja. A készletgazdálko­dásban hasonló a módszerük a Ganz gyáréhoz. Mindkét helyen a középvezetők gazdálkodnak sa­ját területük készleteivel, s hogy miként, az jelentősen befolyásolja a jövedelmüket. Több lábon állni A demokratikus vezetésre mondta ezt a házigazda igazgató, s hozzászólt ehhez a témához Bajnai György, a Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet elnöke is. Náluk az ágazatok ve­zetőié a döntési jog a napi mun­kát érintő kérdésekben, ez a gyor­saság és az egyszerű ügyintézés alapja. Sajátos módon ösztönzik -náluk jó munkára a középvezetőket. Jö­vedelmük nem jelentéktelen mér­tékben attól függ, hogy egy-egy előállított termékszéria mennyi­re gazdaságos. A tényleges gaz­daságosságot az előkalkulált jöve­delmezőséghez viszonyítják, s ha a termelésirányító a tervezettnél lejjebb tudta vinni az Önköltsé­get, akkor automatikusan anyagi elismerésben részesül. Az önköltség csökkentése rend­kívül fontos a hűtőiparban is. Ugyanis a belföldi termékek árá­ba az új szabályozók szerint leg­följebb 5 százalék nyereséget kalkulálhatunk, ezzel szemben a fölhasznált nyersanyagok zömmel szabadárasak. A jövedelmezőséget jó anyaggazdálkodással és - a technika korszerűsítésével javít­ják. Magyar munkafegyelem Varga Attila, a Finomposztó Vállalat új igazgatója, úgy véle­kedett, hogy ők viszont túl sok lábon állnak, azaz túl nagy az irá­nyító apparátus. ,Á'bál sítással segítenek „lejjebb” helyezendő akár jobban megfizetik, mini éd­dig, mert a szakértelmükre igényt tartanak. A szabályozókról szólva kide­rült, hogy a textilipari cég akár 11 százalékkal emelhetné jövőre a bérszínvonalat, s ehhez az idén csak 5 millió forint nyereséget kellene elérnie. Csakhogy akkor a következő évi helyzetét eleve megnehezítené, mert jócskán megnőnének a költségei. Ezért 6 százaléknál meg kell álni. A vál­lalat a belföldi cikkek árába mindössze 0,4 százalék eszköz- és bérarányos nyereséget építhet be. Ezt csak akkor lépheti túl, ha a tőkés exportja meghaladja az ér­tékesítés öt százalékát. Fölvetődött a munkafegyelem témája is a vezetők klubjában. Zimmermann János, az EPFA- gyár igazgatója helytelenítette, hogy amikor az országban a mun­kafegyelem erősítésének szüksé­géről beszélnek, akkor kizárólag az üzemekre gondolnak. Szerinte csakis magyarországi munkafe­gyelemről lehet elmélkedni, jnert fegyelemre életünk minden terü­letén szükség van, egyformán. A hatodikban A Ganz gyár a VI. ötéves terv-, ben — mivel a késztermékei irán­ti belföldi kereslet az első évek­ben várhatóan nem nő — rugal­masan felkészül az általa koráb­ban kibocsátott liftek javítására, a házi vízellátók karbantartásá­hoz pedig alkatrész-egységcsoma­gokat gyártanak. Egyébként 1985- ig 50 százalékos termelésnöveke­dést terveznek. A jelen és a jövő még Inkább azoknak kedvez, akik nem félnek a kockázatvállalástól. Többen is kinyilvánították, hogy hiba, ha egy cég csak olyan munkát akarni elvállalni, amelyik 10—15 száza< lék nyereséget ígér. Olykor null-? szaldós, vagy éppen veszteséges megrendelést is el kell fogadni — export esetében —, mert az ilyen kapcsolatból a folytatásban már jövedelmező üzletek származ­tok értékes gondolat hangzott még el az összejövetelen. Nem fér hozzá kétség, hogy az ilyen szervezett eszmecserékre szentelt idő nem vész kárba. A. T. S. A kecskeméti K. J.-né gyerme­kei általános iskolába járnak. Egyikük nemrégen megbetegedett, emiatt hosszabb ideig hiányzott. A távolmaradás okát, s várható tar­tamát hétfőn reggel Jelentette be az édesanya az intézménynél, ahol közülték vele, fiát az ellátottak létszámából csak péntektől, tehát a negyedik naptól törölhetik, mert addig van előre megrendelve, be­szerezve részére Is az élelmiszer. Olvasónk igazságtalannak találta, hogy a nem uzsonnázás-ebédelés esetén is fizetni kell az étkezési térítést, s a határozott ellenvetését siker koronázta, ugyanis már a kővetkező naptól mentesítették e díj fizetésének kötelezettsége alól. S minthogy hasonló kellemetlen­ségben volt része több ismerősé­nek — szintén szülőknek —. ne­vükben is kérdezi: a betegség, vagy egyéb ok miatt távol levő gyermek után mely napokra nem kell fizetni térítési díjat az előírá­sok szerint? Tavaly ősz eleje óta van érvény­ben a munkaügyi, az oktatási és az egészségügyi miniszter 11/1979. számú együttes rendelete a neve­lési-oktatási és egészségügyi in­tézményekben fizetendő térítési dijaikról. E jogszabály többi kö­zött leszögezi: a szülőnek, vagy más hozzátartozónak ' feltétlenül be kell1 jelentenie a bölcsődében, jkju/ óvodában, vagy az ^ iskolában, ha a gyermek bármi'tyéh rbkÖ6r btP ‘ hon maradt, s ennek következté­ben nem tart igényt az intézményi étkezésre. Olvasónk tehát helye­sen cselekedett, amikor kérte az iskolai illetékeseket, hogy az oda­haza tartózkodó beteg gyermekét egyelőre töröljék az élelmezettek létszámából, igaz, erre először minden jogi alapot nélkülöző vá­laszt kapott. Az álláspont korri­gálása és az intézkedés viszont már megfelelő volt, melynek egyetlen szépséghibája, hogy csak az anyuka tiltakozása után követ­kezhetett be. Feltehetően azért, mert az intézmény dolgozói még nem ismerik az említett három miniszter új, idén szeptember óta hatályos, 15/1980. számú módosító rendeletét, mely világosan ki­mondja: az intézményi ellátás költségét fedező szülő már a gyer­mek távolmaradásának bejelenté­sét követő napon mentesül a té­rítési díj fizetése»alól, feltéve, ha e közléssel egyidejűleg csökkent­hető a következő napi élelmezési létszám. Egyéb esetben a bejelen­tés utáni második naptól kezdve szünetel a fizetési kötelezettség teljesítése. Még annyit teszünk ehhez hozzá, hogy az e napokra előre befizetett összeget a követ­kező havi térítési díjtartozás ki- egyenlítésekor kell beszámítani. Mikor nem kell fizetni a gyermekellátás díját? Tftl BdBLÍS, SlTÚRI I JUGOSZLÁV ALPOK BIN, KRRNJSK0 G0RÍN Utazás: személygépkocsival. Elhelyezés: kétágyas hotel-, illetve motelszobákban, a szobák pátágyazhatóak és önálló zuhanyzóval rendelkeznek. A pótágyat igénybe vevők kedvezményes árat fizetnek, 'a pótágyat igénybe vevő gyermek további kedvezményt kap. Ellátás: teljes panzió. Időpont: december 27—február 21-lg: nyolcnapos turnusokban. Jelentkezés: COOPTOURIST 6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 9. Tel.: 11-477 COOPTOURIST jó utazás, jó pihenés ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom