Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

1980. október 8. • PETŐFI NÉPE • 3 KIS KÖLTSÉGGEL IS NÖVELHETŐ A BOLTI HÁLÓZAT A kunszentmiklósi példa • Kunszentmiklós peremén, Tasskertesen nemrég létesült korszerű vegyesboltnak jelentős forgalma van. • A fogyasztási szövetkezet Kunadacson létesített üzletháza, amely­ben vegyesbolt, cukrászda és falatozó van. A Kunszentmiklós és Vidéke Fogyasztási Szövetkezethez tarto­zik a nagyközönségen kívül Szabad­szállás, Kunpeszér és Kunadacs lakóinak az ellátása is. Nem kis gond ez, hiszen jelentős a tanya­világ ezen a vidéken, különösen az utóbbira fordít figyelmet. Mintegy húszezer ember árucik­kekkel történő ellátását kell meg­szerveznie. A vezetőség a tagság­gal együttműködve jó munkát végzett az elmúlt években, nem véletlenül nyerte el az ÁFÉSZ 1976-ban* majd az egymás után következő két évben a Kiváló cí­met. Oláh Péter, az igazgatóság el­nökhelyettese bészélgetésünk so­rán elmondta, hogy eddig is, de a következő esztendőkben még- inkább, a községi boltok mellett a tanyai elárusítóhelyek korsze­rűsítésére törekednek. Fő céljuk: minél kisebb költséggel oldják' meg a bővítést, a hálózat növelé­sét. Egyik ilyen követendő példa­ként is említhető beruházásuk Kunszentmiklós nagyközség pere­mén készült. Egy régi épület át­alakításával, jelentős bővítésével húsboltot, önkiszolgáló vegyes élelmiszerboltot és presszót hoz­tak létre, 200 négyzetméter alap­területen, csupán 1 millió 400 ezer forintos költséggel. Ez rendkívül olcsó beruházásnak számít. — Házilagos tervezéssel, ki,vi- telezéssel oldottuk meg a lehető leggazdaságosabb módon. A hús- és a vegyesbolt már kész, a presz- szó ezután fog megnyílni j&í tájé­koztat az elnökhelyettes. Érdemes szólni arról is, hogy jelentősen segítik a szakcsoporto­kat. A sertéshizlalókat kukoricá­val, a zöldség- és gyümölcster­mesztőket pedig azzal, hogy a fó­liasátorhoz szükséges kellékek árát csak 40 százalékban kell ki- fizetniök, a többi értéket áruval fizethetik. Újabban szakcsoporto" kát is szerveznek, többek között a galambtenyésztőkkel akarnak szerződést kötni. K. S. Ha szót kap a kongresszuson... a munkaversennyel, a szociális körülményekkel, a dolgozók mű­velődésének, sportolásának szer­vezésével foglalkozik. Amikor megkérdeztük tőle, szándékában áll-e felszólalni a kongresszuson, így válaszolt: Igen. — Ha szót kapok, szeret­nék beszélni a vidéki telepeink és a vállalat kapcsolatáról, to­vábbá arról, hogy a szakszer­vezeti munkának nagyobb nyil­vánosságot biztosítsanak — mondta. — Ne csak a szakszer­vezeti munka látványos oldalát mutassuk be, hanem a nehéz­ségeket és az eredmények mö­gött húzódó fáradságos munkát is. Szólnék arról is, hogy meny­nyiben tudja segíteni a szak- szervezet a gazdasági feladatok megoldását. Nem akármilyen utat tett, meg Szankáné Piukovics Agnes, míg a Finomposztó Vállalat bácsalmási te­lepének betanított szövő munkásából szövőbetanító lett. Tíz évvel ezelőtt került a bácsal­mási telepre betanított szövőnek. Ak­kor . kezdett a szakmával ismerkedni, egyidőbeh készült a szakmunkás- vizsgára és a gimnáziumi érettségire is. Mindkettőt sikeresen elvégezte. Már kezdetben feltűnt jó szerve­zőkészsége, s nem utolsósorban az a tulajdonsága, hogy társadalmi megbí­zatásait a lehető legjobban, időben látta el. Talán ennek köszönhető, hogy 1-976-ban műhelybizottsági tit­kár lett. Az idén pedig 370 dolgozó főbizalmijának, s ugyanakkor , „u „„ , , ; .. vezete kongresszusára küldött­az október 25-26-án tartandó nek választották meg. Textilipari Dolgozók Szakszer- Mint főbizalmi, a bérezéssel, ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Jó hírek és jobbak Cím nélkül Izsákon, mint a helyszínen megállapítottuk, a legteljesebb békebeli béke honol. A kapuk nyitva, az ablakok tárva, az ut­cákon jó kocsikon dús terhet húz­nak jó lovak, estefelé pedig ha­zatér a nagyszámú csorda ... A fiatalság az egyik mulatságot a másik után rendezi, a vendéglők, a kocsmák mérik a kisüsti pálin­kát és az izsáki sárfehért. (Kecskeméti Lapok, 1945. szeptember 20.) Világos út Szerdáig tartja műsorán az Ár­pád-filmszínház a szovjet művé­szet egyik remekművét, a Világos út című filmet. Újszerűségével megragadja a nézőt és meggyőzi arról, hogy az új filmművészet, rendezés, tánc; zene és ragyogás csodálatos összhangja által nem­csak elkápráztatni és szórakoz­tatni tud, hanem nevelni és taní­tani is... Külön érdekessége a műsornak a kecskeméti munkás—paraszt nap híradója, amelyben meglát­hatják magukat mindazok a kecs­kemétiek, akik augusztus 20-án az utcán voltak, föltéve, hogy elég ügyesek és jószeműek hozzá. (Kecskeméti Lapok, 1945. szeptember 30.) Hálaünnepély A Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal való diplomáciai kap­csolatok felvételéről szóló hírekre Bácsalmás községben is hálaün­nepélyt tartottak a demokratikus pártok rendezésében. A házakat fellobogózták, a hivatalok, szüne­tet tartottak. Du. 3 órakor felvo­nulást rendeztek a templom előtt levő orosz hősi sírokhoz. A me­netben a pártok képviselőin kí­vül részt vettek a tisztviselők, az iskolák növendékei, ott volt a honvédség díszszakasza. Az ünne­pélyt a Himnusszal nyitotta meg a zenekar, majd Temun András, a Nemzeti Bizottság elnöke és Tököli János párttitkár tartottak a nap jelentőségét méltató , rövid beszédet. (Bácskai Hírek, 1945. október 2.) Segítsük az új gazdákat A napokban jöttem Kecske­métről haza és figyeltem az or­szágút mindkét oldalán a határt. Soltról valóságos élet határvona­lat figyeltem meg, amennyiben odáig elhagyott, gazdátlannak lát­szó földek voltak nagyrészben, at­tól kezdve Kalocsáig mintha más vidék lenne. Már mindenütt dol­goztak az igák, szántottak, vetet­tek. Ilyen éles az ellentét azok között a vidékek között, amelyek többet vagy kevesebbet szenved­tek a háborútól. Nálunk Kalocsán az ősszel min­den búzaföld' be lesz vetve. Vető­mag már van, most a Termelési Bizottság felállította az igaköz­pontot. ... Minden remény meg­van arra, hogy simán, közmeg­elégedésre fog sikerülni az őszi szántás és vetés, úgy, hogy a ter­melési versenyben Kalocsa fogja megnyerni a földművelési minisz­ter első díját, egy vadonatúj trak­tort. (Kalocsa és Járása 1945. szeptember 29.) Népgyűlések A Bajai Szociáldemokrata Párt vasárnap, október 7-én népgyűlé­seket tartott a megyében. Rém, Hercegszántó, Csátalja, Bátmo­nostor, Bácsbokod, Csikéria, Ta­taháza, Mátételke, Mélykút, Kis­szállás voltak a népgyűlések he­lyei. Hisszük, hogy az elkövetke­zendő választás igazolni fogja azt a munkát, melyet azok, akik jár­ják a falvakat és községeket igen nehéz körülmények között végez­nek. (Bácskai Hírek, 1945. október 9.) Szorgalom, Sárfehér Az izsáki szorgalomról is irtunk és most megemlítjük, hogy a szor­galom és a sárfehér mire képes. Egy izsáki iparos a múlt világhá­ború után négyéves orosz fogság­ból tért haza és nem volt egyebe csak a rajta levő komisz ruha ... Ma 15 hold földje, 10 kh szőlője van, a pincéjében még 15 hektó bor áll. (Kecskeméti Lapok, 1945. szeptember 30.) Szüret A Magyar Kommunista Párt bácsbokodi szervezete nagyszabá­sú szüreti mulatságot rendezett a múlt vasárnap. A feldíszített ko­csik és a színes magyar ruhába öltözött ifjúság vidám nótájától volt hangos az egész község. Este kezdődött a tánc az összes pártok és az egész bácsbokodi ifjúság részvételével. (Bácskái Hírek, 1945. október 9.) Megkezdődött a gyümölcsfa­oltványok előjegyzése ... Gyümölcsfák kiutalásában elsősorban a földosztás útján föld­höz vagy házhelyhez juttatottak, illetve az ezekből alakított szö­vetkezetek, másodsorban a had­műveletek következtében kipusz­tult gyümölcsfák pótlására a kárt szenvedett gazdák részesíthetők. (Bácskai Hírek, 1945. október 9.) Összeállította: Heltai Nándor Finisben a Szabadság-híd felújítása Befejezéshez közeledik a Sza­badság-híd felújítása. A Hídépí­tő Vállalat generálkivitelezésében megújhodó hídon több kollektíva váltja egymást. Készen vannak a betonozással, és végleges he­lyükre rögzítették a villamosvá­gányokat. Az útépítők aszfaltoz­nak, szigetelnek. A budai hídfő­ben a múlt hét végén megkezdték az útépítést, és a munkálatokat e hét végén is folytatják. Emiatt október 10-én 9 órától a Gellért téren az egyik oldalra terelik a kétirányú közúti forgalmat. Meg­kezdték a jelzőlámpa-rendszerek visszaállítását is a hídnál. Múzeumi újdonság Fűzfából faragott emberhám- mal gazdagodott a Szegedi Múze­um néprajzi gyűjteménye. A kü­lönleges eszközt az 1930-as évek­ben még használták a Tisza déli szakaszán a fahajók vontatására. Vontató lovak hiányában ugyanis a vízparti szegényemberek vállal­koztak arra, hogy a folyók árja ellenében rendeltetési helyére vontassák a kisebb hajókat. Ilyenkor 4—5 ember húzta az 5—6 vagonnyi teher befogadására al­kalmas fahajókat. A hajóhúzásra vállalkozók általában maguk fa­ragták a testük vonalát követő emberhámokat. A Szegedi Múze­umba Csongrád városból került különleges fahámon vésett díszí­tés látható. Próbatűz a repülőn Tűz ütött ki egy TU—104—B- típusú repülőgépen az odesszai re­pülőtéren. Könnyelműen elhají­tott cigarettavégtől kigyulladt egy ülés, amelyre figyelmetlen utasa ráadásul még előzőleg gyúlékony folyadékot is öntött. A tűz azon­ban senkinek sem ártott, a gép szalonjában tartózkodó harminc utas pillanatok alatt elhagyta a lángokban álló szalont, s a tüzet sikerült elfojtani. A tűzeset ugyanis nem volt va­lódi: az AEROFLOT biztonsági szolgálatának szakemberei okoz­ták, hogy kipróbálják a legújabb repülőtéri tűzvédelmi berendezé­seket és a repülőgépeken a jövő­ben alkalmazandó tűzvédelmi technikát. Mint a Vozdusnij Transzport című lap megírta, si­kerrel próbáltak ki például olyan mozgó berendezést, amelynek se­gítségével 150 utast lehet a legrö­videbb idő alatt eltávolítani egy valóban égő gépből. Ugyancsak jól vizsgázott az új típusú válasz­fal, amellyel a jövőben elválaszt­ják egymástól a gépek szalonjait: ellenállt a lángok terjedésének. (MTI) Egy élet a Sánta Ferenc rendőr alezredes­sel, a bajai városi és járási rend­őrkapitányság vezetőjével szobájá­ban beszélgetünk. Sok nehéz, meg­próbáltatással teli esztendő áll mögötte, ugyanis nemcsak tanúja, de részese is volt azoknak a vál­tozásoknak, amelyek harmincöt év alatt végbementek hazánkban. Ette a grófi uradalom gazdasági cselédeinek keserű kenyerét, volt mezőgazdasági munkás, kubikos. A felszabadulás után ő is,. mint olyan sok fiatal, a párt ajánlásá­ra, felhívására vonult be 1950-ben tartalékos tiszti iskolára. Még egy hónap sem telt el, amikor belügyi tiszti iskolára helyezték át. Már ebben az évben hadnagyként szol­gált, s 1953-ban Kecskeméten, a rendőrségen dolgozott. — Huszonhárom évvel ezelőtt — mondta Sánta Ferenc rendőr alez­redes —, 1957 szeptemberében ne­veztek ki a rendőrkapitányság ve­zetőjévé. Attól kezdve ebben a be­osztásban dolgozom. Elmondha­tom, voltak ez idő alatt nehéz helyzetek. Gondolok itt az ellen- forradalom maradványainak fel­számolására, a termelőszövetkeze­tek megerősítésével kapcsolatos segítő jellegű feladatok ellátására, az 1965-ös tavaszi árvízre. Nem volt könnyű dolog akkór a kijelölt községekben a kitelepítésre való felkészítés, a munka megszerve­zése a' társ-fegyveres testületek­kel. Sikerült mindent megolda­nunk, hiszen segítették munkán­kat a párt- és a tanácsi szervek, de maga a lakosság is. Baja és járása határ menti, ezért a rendőrségnek, a kapitányság ál­lományának nemcsak a város és a járás községeinek közrendjét és közbiztonságát kell óvniok, de fel­adatuk a határőrzés is. Nem vé­letlen, hogy ebben a járásban a körzeti megbízottól a rendőrkapi­tányság vezetőjéig szoros kapcso­lat alakult ki a határőrséggel. Ezenkívül van még Bajának egy speciális „területe”, a Duna és a Sugovica. A vízi rendészeti felada­Tornacsarnok, uszoda a vaskúti tanács fejlesztési tervében A 4100 lakosú Vaskútról el­mondhatjuk, hogy a bajai járás egyik legdinamikusabban fejlődő települése. 1980-ban 4 millió 19 ezer forint a fejlesztési alapjuk, költségvetésük pedig 6 millió 870 ezer forint. Nemrég a község új iskolával gyarapodott, bővítették a művelődési házat, s jelenleg épül — mintegy 8 és fél millió fo­rintos költséggel — a tornacsar­nok, s mellette úszómedence. Ta­lán sokakat meglep az alacsony beruházási költség, de mindjárt hozzátehetjük, hogy a többit a község lakóinak társadalmi mun­kája pótolja. Az idei fejlesztési alapjukat tel­jes egészében a tornacsarnokra és a tanmedencére fordítják. Emel­lett a Bajai úton új házhelyeket alakítanak ki. A községben busz­várót építettek, melyhez az anya­got a tanács adta, a kivitelezési munkát a ' termelőszövetkezet, a ktsz és a tanács költségvetési üze­me végezte. A volt gázcseretelep helyén már megkezdték egy park létesítését, amely még az ősszel elkészül. A község főutcájának mindkét oldalán virágos park dicséri a vaskútiak rendszeretetét. A ta­nács az idén ezer tő rózsát adott ki a lakosságnak a kipusztult nö­vények pótlására, s ősszel még újabb ezer kerül a község házát elé. Elvégezték már a tél előtti lomtalanítást, melybe szinte a község egész lakossága bekapcso­lódott. Tavaly 9 millió forint volt a lakosság által elvégzett társa­dalmi munka értéke, az idén szeptember végén már meghalad­ta, ezt az összeget. A község anyagi erejéhez mér­ten gondot fordít az utak karban­tartására, építésére. Ebben az év­ben a Kilián utca, a Dózsa György utca és a Szeremlei utca burkola­tának elkészítésére, illetve egyen- getésére kerül sor. Elképzelésük szerint a következő ötéves terv­ben az egészségügyi ház korszerű­sítését kell megvalósítani, de fel­vetődött egy új egészségügyi ház építésének igénye is, melyhez or­vosi lakás is csatlakozna. Ugyan­csak tervükben szerepel az új és a régi iskola összekötése két új tanteremmel. Mint már említettük, a község költségvetésében 6 millió 870 ezer forint szerepel. A lakosság ez évi adója 1 millió 800 ezer forint lesz. Működési bevételre közel egymil­lió forintot terveztek. A község művelődési házát a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet és a községi tanács tartja fenn. Évi 80 ezer forintot fordítanak a művelő­dési ház több mint tízezer köte­tes könyvtárának fejlesztésére. A könyvek száma ez év végére el­éri a 11 ezer kötetet. Sportcélok­ra, MHSZ- és ifjúságpolitikai ren­dezvények kiadásaira évente mintegy 60 ezer forintot költe­nek. Kétmillió 400 ezer forintot terveztek az iskola, a napközi, az óvoda, az öregek napközije, és a bölcsőde fenntartási költségeire. A tanács költségvetéséből össze­sen 3 millió 650 ezer forintot for­dítanak kulturális célokra. Sz. F. MAGYAR-FRANCIA KOOPERÁCIÓ Jön Robi, a háztáji kistraktor Robi 50 néven rövidesen új tí­pusú háztáji kistraktorok kerül­nek forgalomba. A MEZŐGÉP Tröszt licencet vett és kooperációs szerződést kötött a francia Briban Polimechanik céggel. Eszerint a magyar mezőgépipar a kistrakto- rokhoz szükséges hajtóműveket és a különböző munkaeszközöket ké­szíti majd, a francia vállalat pe­dig a motorokat szállítja. A MEZŐGÉP Tröszt régi hiányt pótol a háztáji kistraktorok soro­zatgyártásának megszervezésével. Az utóbbi években különösen megnőtt az igény az ilyen, körül­belül két kilowatt (2,8 lóerő) tel­jesítményű traktorok iránt, s ezért külkereskedelmünk, igaz, csak ki­sebb mennyiségben, tőkés import­ból szerezte be azokat Ezzel azon­ban nem elégítették ki az igénye­ket. A nemrég aláírt megállapodás alapján a francia cég még ebben az évben 3000 komplett- kistrak- tort is szállít Magyarországra. Eze­ket a MEZŐGÉP Tröszt az AG- ROTRÖSZT közreműködésével ér­tékesíti. Az irányára 13 600 forint Az itthon gyártott illetve össze­szerelt háztáji kistraktorok — több ezres tételben — jövőre ke­rülnek forgalomba. A gyártáselő­készítés már megkezdődött. nép szolgálatában Újsághír: Sánta Ferenc ren­dőr alezredest a fegyveres erők napja alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. tok, a vízen történő bűncselekmé­nyek nyomozása, a vízi balesetek megelőzése, a mohácsi révőrssel közösen szintén a kapitányság munkájához tartozik. — A határőrzésben, a vízi bal­esetek megelőzésében sokat tet­tünk — folytatta az alezredes —, hasonlóképpen a bűncselekmények visszaszorításáért. Huszonhárom év alatt nem csökkent, de nem is emelkedett a bűncselekmények száma, annak ellenére, hogy jelen­tős fejlődésen ment át a város. Növekedett az ipar, bővült az is­kolahálózat. Baja télen kikötő, s egész évben határátkelőhelyhez vezető csomópont. A bűncselek­mények vonatkozásában gondunk korábban és jelenleg is Bácsalmá­son, Bácsbokodon és Sükösdön volt. Sánta Ferenc rendőr alezredes a napi feladatok mellett nagy gondot fordított a beosztottak ne­velésére. Egy új generáció neve­lődött fel a kapitányságon, s ke­rültek innen felelős beosztásokba. S ez még nem volt minden, ugyan­is a rendőrkapitánynak feladata a párt- és az állami szervekkel való kapcsolattartás is. Ez év tavaszáig Sánta Ferenc rendőr alezredes több mint 22 éven át a járási párt- bizottság és végrehajtó bizottság, valamint a városi tanács tagja volt — A közéleti tevékenység alap­vetően elősegítette a rendőri mun­kát. Jó kapcsolatot építettünk ki a város, a járás, de a községek párt- és állami vezetőivel, a dol­gozókkal. Nem titok: rendőri fel­adatokat ellátni csakis a lakosság­gal közösen lehet, s ez jó kapcso­latok nélkül lehetetlen. Ügy vé­lem, hogy a bűncselekmények felderítésében, megelőzésében el­ért eredményeink a dolgozóknak is köszönhetők ... Ebben az évben töltöm be 55. életévemet, nyugdíj­ba készülök. Nem akarok elsza­kadni az élettől, szeretnék segéd­kezni a rendőri munkában, fel­használni sok éves tapasztalato­mat. önmagam számára termé­szetesnek tűnik, hogy a járási pártbizottságon és a városban a Hazafias Népfrontnál találok el­foglaltságot. A családom? Két lá­nyom van, az egyik tanár, a má­sik orvos. Van egy hároméves unokám és vele is szeretnék fog­lalkozni. Nehéz feladatra vállalkozik, aki egy életutat, egy munkában töltött életet próbál egyetlen beszélgetés alkalmával megismerni, közread­ni. Egy biztos: Sánta Ferenc rend­őr alezredes — ezt kitüntetései, hosszú szolgálata bizonyítják — életét a nép szolgálatában, a köz­rend, közbiztonság megóvásában töltötte el. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom