Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 255. szám Ára: 1,20 Ft 1980. október 30. csütörtök Kádár János és Lázár György fogadta lord Carringtont A hivatalos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodó lord Carringtont szerdán a Parlament­ben fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A talál­kozón részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Jelen volt Lőrincz Nagy János, hazánk londoni nagykövete és Bryan George Cart- ledge budapesti brit nagykövet. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára a KB székházéban fogadta lord Carring­ton brit külügyminisztert. Az eszmecserén részt vett Púja Frigyes. Jelen volt Lőrincz Nagy János és Bryan George Cart- ledge. Tegnap befejeződtek a magyar —brit külügyminiszteri tárgyalá­sok, melyek során áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, és átfogó eszmecserét folytattak a nemzet­közi helyzet valamennyi lényeges kérdéséről. Nagy figyelmet szen­teltek az enyhülés és leszerelés kérdéseinek, valamint a világ kü­lönböző térségeiben meglevő fe­szültséggócoknak. . Az enyhülés folytatása és ka­tonai térre történő kiterjesztésé­nek, szükségességét illetően az ál­láspontok hasonlóak. Ugyanakkor a nemzetközi politikának több kérdésében is eltérőek a vélemé­nyek. Ez mindenekelőtt az enyhü­lés megtorpanását előidéző okok­ra és a kibontakozás lehetőségei­nek megítélésére vonatkozik. A kétoldalú kapcsolatok alaku­lásával a magyar fél általában elégedett, de azok fejlesztésére — egyebek között gazdasági és mű­szaki-tudományos téren — továb­bi lehetőségeket lát. A nyílt és tárgyszerű légkörben folytatott megbeszéléseket a magyar fél hasznosnak ítéli. # Lord Carrington az Interconti­nental Szállóban megtartott nem­zetközi sajtókonferencián ösz- szegezte látogatásának tapaszta­latait, s válaszolt a szép számban összegyűlt magyar és külföldi tu­dósítók kérdéseire. Nagyra értékelte a Kádár Já­nossal és Lázár Györggyel lezaj­lott találkozót, s barátinak, építő jellegűnek minősítette a Púja Fri­gyessel folytatott hivatalos meg­beszéléseket. — Megelégedéssel állapítottuk meg — mondotta —, hogy a két­oldalú kapcsolatok mentesek a nagyobb problémáktól, s kifeje­zésre juttattuk szándékunkat, hogy a kölcsönös tisztelet és elő­nyök alapján fejlesszük azokat. Elmondotta azt is, .hogy Púja Frigyest angliai látogatásra hívta meg, s a magyar diplomácia ve­zetője a meghívást köszönettel el­fogadta. A bevezető nyilatkozatot köve­tően — az újságírók' kérdésiéire válaszolva — a brit vendég Ma­gyarország és az Egyesült Király­ság kapcsolatainak fejlesztésében rejlő lehetőségekről szólt; majd kitért útjának következő állomá­sára, Lengyelországra is. Kiemel­te: ami Lengyelországban törté­nik, az az ország belügye, s abban az Egyesült Királyság semmiféle­képpen nem akar beleszólni. * Lord Carrington hivatalos tár­gyalásai befejeztével szerdán a délutáni órákban elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi repülőté­ren Púja Frigyes búcsúztatta. A Bangladesi Kommunista Párt küldöttségének látogatása A Bangladesi Kommunista Párt­nak az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására hazánkban tar­tózkodó küldöttsége tegnap a me­gyébe látogatott. Martiur Rah- mant, a Bangladesi Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kárát és Osman Ghanit, a köz­ponti bizottság tagját, a daccai városi vezetőség titkárát dr. Ro­many Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztat­ta a megye gazdasági, társadalmi, politikai életéről, majd Martiur Rahman adott áttekintést a Bang­ladesi Kommunista Párt helyzeté­ről, nehéz feltételek közötti mun­kájáról. Ezután a kecskeméti Városi Pártbizottságon dr. Kőrös Gáspár első titkár tájékoztatta a vendé­geket a megyeszékhely politikai irányító testületének munkájá­ról, és Kecskemét életéről. Ez utóbbiról városnéző sétán szemé­lyes benyomásokat is szereztek. Üélután a lakiteleki Szikra Ter­melőszövetkezetben Deák István elnök, a járási párt-végrehajtó­bizottság tagja és Tarné Fodor Mária, a közös gazdaság párttit­kára ismertette meg a vendége­ket a szövetkezeti gazdaság éle­tével, munkájával. Programjuk befejező részében a tsz ültetvé­nyein a szüreti munkálatokat te­kintették meg a bangladesi párt küldöttei és találkoztak a hűtő­házban az ipari melléküzemágban dolgozókkal is.. A vendégek a késő délutáni órákban visszatértek Budapestre. ÉGV ÉV TAPASZTALATAI a MÉRLEGEN ' Az országgyűlés jogi bizottsága Hartán Az 1979. július 1-én életbe lépett új Bün­tető Törvénykönyv büntetésvégrehajtásra vonatkozó új szabályairól, az azóta szerzett tapasztalatokról tájékozódott tegnap Hartán dr. Gajdócsi István elnökletével az ország- gyűlés jógi, igazgatási és igazságügyi bizott­sága. A parlamenti bizottság ülésén részt vett dr. Markója Imre igazságügyi miniszter, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyette­se, Kaposi Jánosné, az országgyűlés jegyzője és Nagy Tibor vezérőrnagy, a büntetésvég­rehajtás országos parancsnoka. • Dr. Gajdócsi István, a bizottság elnöke köszönti a megjelenteket. Dr. Gajdócsi István tájékoztat­ta a parlamenti bizottságot Bács- Kiskun megye társadalmi, gazda­sági eredményeiről, fejlődéséről és a megoldásra váró gondokról, majd dr. Petrik Ferenc igazság­ügyi miniszterhelyettes szólt a büntetővégrehajtás új rendszeré­nek egyéves tapasztalatairól. — Az új Btk megalkotásának alapvető célja az volt — mondot­ta —, hogy a társadalmi, gazdasá­gi viszonyok fejlődése, s e viszo­nyok büntetőjogi védelme között a korábbinál jobb összhangot te­remtsen, hatékonyabb és időtál- lóbb jogi eszközöket adjon a bűn­üldöző és igazságszolgáltató szer­vek kezébe. Az új szabályozás alapvető előírása — továbbra is —, hogy a büntetésvégrehajtás egész mechanizmusának az elítél­tek nevelését kell szolgálnia. En­nek érdekében bővítették a neve­lési szolgálat feladatát, hatáskö­rét és koordináló szerepét. Egy év tapasztalata alapján megállapít­ható, hogy az új szabályok bevál­tották a hozzájuk fűzött remér nyékét, hatékony eszközei a bün- tetésvégrehajtásnak. A továbbiakban dr. Petrik Fe­renc a büntetésvégrehajtási mun­ka nevelést szolgáló módszereiről szólott részletesebben, majd Mol­nár Sándor alezredes, az állam­pusztai büntetésvégrehajtási inté­zet parancsnoka tájékoztatta a bi­zottság tagjait. Az 1883-ban lét­rehozott börtönben az elítélteket munkához szoktatják. Két éve ön­tevékeny szervezeteket alakítot­tak — van egészségügyi, sport, kulturális és termelési közössé­gük. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a tájé­koztató után látogatást tett az ál­lampusztai büntetésvégrehajtási intézet solti körletében. • Látogatás a solti körletben. Tegnap a járási hivatal nagy­termében tartotta meg ülését Kis­kőrös város Tanácsa. A tanács­ülésen részt vett dr. Árvay Ár­pád, a megyei tanács vb. titkára. Bevezetőül Juhász István tanács­elnök-helyettes ünnepi beszédével Kiskőrös felszabadulásának 36., s a helyi népképviseleti szervek, a tanácsok megalakulásának 30. év­fordulójáról emlékezett meg a tes­tület. A megemlékezés keretében vették át közéleti munkásságuk elismeréseként a választók bizal­mát 30 év óta élvező tanácstagok: Kurucz János, dr. Szabó Gyula és Szilva Árpád, valamint a ta­nács vb-apparátusának két dol­gozója: Túrosán Gyula és Volák István a Minisztertanács által ala­pított emléklapot. Érdemi tanácskozását a végre­hajtó bizottság indítványával egyező napirend szerint kezdte meg a tanácsülés. Először dr. Oláh Pál tanácselnök által a vég­rehajtó bizottság január—szep­tember havi tevékenységéről elő­terjesztett jelentést hallgatta meg és jóváhagyólag tudomásul vette a testület. Ezután a város átfogó fejlesz­tésére az ezredfordulóig, némely vonatkozásban azon túl is mutató dokumentumról, Kiskőrös felül­vizsgált általános rendezési ter­véről tárgyalt a tanács. Mint az a műszaki osztályvezető Rohoska György által előterjesztett ismer­tetőből kitűnt, Kiskőrös tervsze­rű fejlesztésének alapját a városi státusz elnyerése óta az 1972-ben készült általános rendezési terv jelentette. Az abban foglalt irány­mutató elgondolások alapján el­végzett hétévi munkáról beszéde­sen vall Kiskőrös sokat fejlődött, mind városiasabb arculata. A ter­vet az erre vonatkozó központi utasítás értelmében ötévenként felül kell vizsgálni. Ennek szük­ségességét csak alátámasztotta, hogy a nagy vonzáskörzetű város lakosságszáma az eredeti tervben számítottnál nagyobb mértékben növekedett. Ez pedig új építési igényeket vet fel és egyáltalán: a megváltozott körülményekhez, követelményekhez szükséges hoz­záigazítani a városrendezés külön­böző szakterületeivel kapcsolatos elgondolásokat. Az ennek jegyé­ben felülvizsgált, módosított álta­lános rendezési tervet a tanács­ülés jóváhagyta. A továbbiakban dr. Illés Ferenc vb-titkár számolt be a tanácsnak a hatósági ügyintézés,’ valamint a közérdekű bejelentések, javas­latok és panaszok intézése tör­vényességéről. Az ülés befejező részében Jarjabka Pálné, az ügy­rendi bizottság elnöke tervezetet terjesztett elő Kiskőrös városi ta­nács szervezeti és működési sza­bályzata módosítására. A testü­let tanácsrendeletté emelte a ter­vezetet. Végül — feladatainak eredményesebb ellátására öt mun­kabizottság létrehozásáról döntött a város tanácsa és megválasztot­ta a bizottságok tagjait. * D V Fásítás a mezőgazdasági nagyüzemekben ■Sok, sok évtizeden at csupán á tanyák körüli akácos, a dűlőutak és tanyabejárók nyárfasora eny-l hitette a fában szegény alföldi táji kietlenségét. Nem véletlen, hogy a felszabadulás után meghirdetett erdősítési program jelentős része éppen itt valósult meg. Bács-Kis- kun megyében hétről tizenhét szá­zalékra emelkedett a fával beül­tetett terület aránya. A művelés­re kevésbé alkalmas homoktalaj hasznosítására az erdősítés kínál­kozott a legcélszerűbbnek. Megyeszerte nemcsak kisebb- nagyobb kiterjedésű erdőket tele­pítettek, hanem a tanyaközpon­tok fásításában is jeleskedtek az állami és szövetkezeti gazdaságok. A halasi járásban Kunfehértón létesült az első, a község jelenleg is legszebb parkja az állami gaz­daságban. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság valamennyi majorját, kerületi központját fásította, sőt a járási'székhelyen magyar—szov­jet barátság emlékparkot létesí­tett, ahová a közeli napokban he­lyezi át a tajói traktormúzeumá­nak mezőgazdasági gép- és esz­közgyűjteményét. Kiskunhalason a szövetkezetek is szívesen áldoznak erre a nemes célra. A Vörös Október Tsz sza­kosított állattenyésztő telepét ka­réjba fogó erdő a város zöldöve­zetébe is nagyszerűen beleillesz­kedik. Jánoshalmán a Petőfi Ter­melőszövetkezét végzett ■ kiemel­kedő munkát a gazdasági épüle­tek környékének szépítésében. Szakosított telepének fásítása mintaszerű. Kecskemét környé­kén a Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a Szikrai Állami Gazdaság létesített üzemi központjai köré védő erdőt, amely a táj formálá­sában kiemelkedő szerepet ját­szik. > A korábban jórészt önkéntes elhatározásból történt fásítást, ör­vendetesen elősegítette a MÉM 25 043/1976. számú levele, ame­lyet a megyei vezető szervekhez intézett a minisztérium. Ennek nyomán a kecskeméti erdőfelü­gyelőség működési körzetéhez tar­tozó Dél-Pest, Bács-Kiskun, vala­mint Csongrád megyében 381 me­zőgazdasági szövetkezet és 70 ál­lami gazdaság üzemi központjá­nak, szakosított telepének a fá­sítása kezdődött el. Tervét az er­dőfelügyelőség munkatársai dol­gozták ki, vagy a telepítés szak­mai irányításában közreműköd­tek. Ahol a gazdaság másfél- két hektárnál nagyobb védőerdő léte­sítésére vállalkoztak, az állam az úgynevezett célcsoportos beruhá­zási keretből anyagilag támo­gatta az akciót. Ennél kisebb te­rületű fásításhoz pedig díjmente­sen adott facsemetét. Ez utóbbira évente 300—350 ezer forintos tá­mogatást kapott a három megye. Az érdekelt erdőgazdaság, az Er­dészeti Tudományos Intézet, vala­mint a kecskeméti erdőfelügyelő­ség soronkívül végezte a major­fásítási akcióval összefüggő vala­mennyi munkát. Ahol mégsem volt megfelelő eredmény, az nem az anyagi támogatáson, vagy a külső segítségen múlott, hanem azon, hogy egyes gazdaságok ve­zetői lebecsülték e kezdeménye­zés jelentőségét. Többek között ezért maradt el a majorfásítás a kecskeméti Kossuth Tsz-ben. Bács-Kiskun megyében az 1976- tól 1980 végéig tartó öt év alatt 114 szövetkezet, 6 állami gazda­ság tervében szerepelt az állami támogatással 'vagy önerőből el­végzendő, védöerdő-telepités. Ez- ideig 96 tsz, szakszövetkezet és 6 állami gazdaság fejezte be a mun­kát. Jóllehet, a majorfásítás hosz- szabb távú feladat. Újabb létesít­mények, szakosított telepek ( ké­szülnek el, amelyeknek szépítése, környékének erdősítése még csak ezután valósulhat meg. Egy-egy előrelátó nagyüzem azonban megtervezi ezt a munkát. A Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daságban akkor elkezdték a vé­dőerdő ültetését, amikor a feldol­gozó telep terve a rajzasztalon volt. Mire az üzem felépült, az erdő megerősödött. Kiskunfélegy­házán a Lenin Termelőszövetke­zet valósította meg ilyen módszer­rel a majorjainak fásítását a leg­utóbbi években. K. A. Lehetőség tízezer fiatalnak Befejeződtek az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok Tizenkét megyei színtű, csak­nem 100 járási-városi rendezvény — ez a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa által ren­dezett ifjúmunkás és szakmunkás- tanuló .napok gyorsmérlege. Te­kintve azonban, hogy a megye több mint harmámcezres KISZ- tagságának a felét fteszik iki a fi­atal szakmunkások, illetve ipari tanulóik, bizonyosra vehető, hogy a programsorozat több mint tíz­ezer fiatalnak nyújtott lehetősé­geit. Mire? Rendszeresen beszámol­tunk a fiatal szakmunkások kü­lönböző versenyedről. E vetélke­dők haszna nemcsak az, hogy a hegesztők, szerszámkészítők, női szabók, elektroműszerészek ta­lálkoztak egymással, s ellesték a szakmai fortélyokat, hanem az is, hogy alkalmat találtak közös ügyeik megbeszélésére. KISZ-ta- gok és KISZ-en kívüliek adlak egymásnak randevút Kiskunfél­egyházán, Kecskeméten és másutt. Kiemelkedő e vetélkedők szerepe a pályaválasztási propaganda szempontjából: sajnálatos ugyan­akkor, hogy kívülálló nézőközön­séget — például nyolcadikosokat, nem egyetemen, főiskolán tovább­tanulni szándékozó középiskoláso­kat — nem verbuváltak a szer­vezők. Pedig a versenyeken lát­hatták volna: mindegyik szakma szép, amit tudnak és szeretnek művelőik... Természetesen azonban nem hiányzott a sorból a pályák meg­ismertetése sem, ha nem is a versenyeken. Üzemek tucatjai várták nyitott kapukkal az érdek­lődőket: úttörőket éppúgy mint gimnazistákat. Külön öröm a korábbiakhoz ké­pest rengeteg helyi programaján­lat. Haszna — amint Gyuris Fe­renc, a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának munikaifársa a kiskunhalasi zárómegbeszélésen fogalmazott — számottevő. Egy- egy megyei versenyen 'tizenöt hú­szán vettek részt; az alapszerveze- 4ú 'rendezvények valóságos sere­gén pedig több ezren. Ragyogó al­katom nyílott tehát arra, hogy összegezzék az eddi g végzett mun­kát, vázolják a jövő feladatát. Kiskunhalason ötven — a szer­vezésben oroszlánrészt vállaló — ifjiúkommunista adott egymásnak randevút. Többnyire „öreg KISZ- esek”, 'inkább a harminc, mint a húsz évhez közel. Lelkesedésük azonban fiatalhoz illő. Megegyez­tek abban: az idei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok a ko­rábbiaknál jobban sikerültek. Meg abban is: a mérce jövőre még magasabb! B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom