Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

1980. október 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Az egészségügyi ellátás fejlesztéséért Interjú Katanics Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával A héten Kecskeméten egészségpolitikai kommunista aktí­vát tartottak. Az egészségügyi pártszervek titkárai, a járási, városi főorvosok, a kórházak, egészségügyi intézmények ve­zetői és dolgozói, valamint a tömegszervezetek képviselői megvitatták a megye egészségügyi fejlesztését meghatározó intézkedési tervét. Ezt a dokumentumot abból a célból ké­szítették, hogy az egészségügyi ellátás fejlesztésére hozott különböző szintű határozatokat az igényeknek megfelelően végrehajtsák, figyelembe véve természetesen Bács-Kiskun megye adottságait, a lakosság jelenlegi egészségügyi ellátá­sának színvonalát. Az egészségpolitikai aktíva elé került terv tehát a megye egészségügyi ellátása fejlesztésének fő irányát jelölte meg. A fentiekből kidérül, hogy a kommunista aktíva témája vala­mennyiünket közvetlenül is érint. Ezért arra kértük a tanácskozá­son elhangzott vitaindító előadó­ját, Katanics Sándort, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkárát, hogy adjon interjút lapunknak az intézkedési tervben megfogalmazott fejlesztési elkép­zelésekről, ezek fő irányáról és az aktíván elhangzottakról. — A szerdán, megtartott egészségpolitikai kommunista aktíva a késő délutáni órákban fejeződött be. A vitaindító után tizennyolcán kértek szót, te­hát rendkívül élénk beszélgetés alakult ki. Mi a véleménye a nagy aktivitásról, az elhang­zott javaslatokról? — Az egészségpolitikai kommu­nista aktívát az együtt gondol, kodás jellemezte, ami azért na­gyon fontos, mert ez közös cse­lekvésre ösztönöz. A hozzászólók értékes javaslataikkal az intézke­dési terv bizonyos részeit korri­gálták, pontosabbá, konkrétabbá tették, '‘vagyis tovább fejlesztet­ték. Az aktíva ezzel jelentősen hozzájárult, hogy a terv végre­hajtása ténylegesen szolgálja a megyei igények kielégítését. A helyes javaslatokkal kiegészítve a terv pontosan meghatározza az egészségügyi ellátás fejlesztési feladatait, de ehhez hozzá kell tenni azt, hogy mivel nem egy­két éves elképzelésről van szó, a későbbiek során bizonyára a terv egyes részeinek módosítására is szükség lesz majd, ami természe­tes, az élet velejárója. így tehát ez a terv egy hosszú távú fejlesz­tési elképzelés keretét alkotja. — Az intézkedési terv rész­letesen foglalkozik az egészség- ügyi alapellátással, illetve en­nek fejlesztési feladataival. Kérjük, ismertesse az ezzel kapcsolatos főbb törekvéseket, tehát azt, hogy ezen a terüle­ten elsődlegesen mi vár meg­oldásra? — Az alapellátással kapcsolat­ban elmondhatjuk, hogy a körze­ti egészségügyi szolgálatok meg­felelően kialakultak. Jelenleg Bács-Kiskun megyében csaknem 230 orvosi körzet működik. Egy körzetre mintegy 2500 lakos jut. Ez lehetővé teszi céljaink meg­valósítását. — Az egészségügyi ellátásunk fejlesztésének legfontosabb fel­adata az alapellátás teljesítőké­pességének fokozása. Alkalmassá kell tenni az alapellátást nyújtó egészségügyi szolgálatokat arra, hogy végleges és teljes gyógyke­zelést nyújtsanak mindazoknak, akik betegségük természeténél fogva ezen a szinten meggyógyít­hatok. Ez a követelmény nemcsak azt jelenti, hogy szám szerint fo­kozni kell ezeket az egészségügyi szolgálatokat, hanem a meglevő eszközök jobb kihasználásával, az e területen dolgozók szakmai tu­dásának elmélyítésével, a helyte­len szemlélet megváltoztatásával kell tovább fejlődni. — Az egyik felszólaló nagyon helyesen például a körzeti orvo­sok felelősségteljesebb, lelkiisme­retesebb munkáját szorgalmazta. Igaza volt abban is, hogy a kór­házi osztályok és a körzeti orvo­sok között szorosabb munkakap­csolatra lenne szükség, mert így a körzeti orvosok jobban rá len­nének utalva a rendszeres szak­mai továbbképzésre. A vita során a műszerek, berendezések- jobb kihasználására is elhangzott egy megszívlelendő javaslat. Az egyik szakember azt kifogásolta, hogy az egészségügyi intézményekben a fejlesztések során gyakran ki­dobnak olyan műszereket, eszkö­zöket, amelyek , kisebb-nagyobb javítással másutt jól hasznosítha­tók lennének. Elsősorban a városok lakossá­gának gyarapodása, a lakótelepek terjeszkedése indokolja, hogy erő­inket erre a területre összponto­sítsuk. Két példát említek: a kecs­keméti és a bajai lakótelepek nagyarányú fejlődése szükségessé teszi a körzeti egészségügyi szol­gálatok számának növelését. Az előbb említettem - azt az igényt, miszerint a körzeti orvosok mun­kája az eddigieknél nagyobb szak­tudást, figyelmet és odaadást kí­ván. Ez igaz, de a teljesség ked­véért hozzá kell tenni azt is, hogy jobb munkájukhoz jobb fel­szerelésre is szükségük van. Bi­zonyos esetekben azért nem tud­nak kellőképpen segíteni a bete­gen, mert nagyon hiányos a sür­gősségi táskájuk. A körzeti orvo­si ügyeleti szolgálatok fokozatos továbbfejlesztéséhez elengedhe­tetlenül szükséges, hogy megfele­lő gépkocsik álljanak rendelkezé­sükre, korszerű és biztonságos le­gyen a hírközlés, és URH-háló- zattal is rendelkezzenek. Min­denképpen szorgalmazni kell a rendelők műszerezettségének ja­vítását, korszerűsítését. — A kisgyermekes szülők gyakran panaszkodnak, hogy zsúfoltak a gyermekorvosi kör­zeti rendelőintézetek. Az egész­ségügyi ellátás e területén várható javulás? — A körzeti gyermekorvosi há­lózatot főként a városokban szük­séges továbbfejleszteni. A 14 év alatti városi gyerekek teljes kö­rű ellátásának megszervezése után nyílik lehetőség arra, hogy ’ a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével, a nagyközségek gyermekgyógyászati hálózata is kiépülhessen. Ezzel a fejlesztéssel az óvodások és az általános isko­lások szervezett gyermekorvosi felügyelete megoldható. De me'g kell találni azokat a lehetőségeket és feltételeket is, amelyek a 15— 18 éves serdülő korosztály szer­vezett gyógyító-megelőző ellátá­sának létrehozásához szükségesek. Célszerű lenne a középiskolások és szakmunkástanulók rendszeres orvosi felügyeletére ifjúságorvosi állásokat létrehozni, a nagy lét­számú iskolákban pedig főfoglal­kozásban iskolavédőnőket lehet­ne alkalmazni. — Az előbbi kérdésben megem­lítette a gyermekorvosi körzeti rendelőintézetek zsúfoltságát. De ehhez hozzátenném azt, hogy saj­nos sok helyütt gondot okoz a járóbetegek szakorvosi ellátása, •mert nagyon zsúfoltak a rendelő- intézetek. A megyeszékhelyen mi­nél előbb meg kell szüntetni a rendelőintézetben tapasztalható áldatlan állapotot. Az integráció­ból származó előnyök felhaszná­lásával, a jelenleg még észlelhe­tő aránytalanságok feloldásával célszerű a szükségletek kielégíté­sére törekedni. Kunszentmiklóson például kiemelt nagyközségi egészségügyi központ létesítésével kellene javítani a lakosság ellátá­sát. Kecskeméten a Nyíri úton új rendelőintézet építése, Kis­kőrösön a meglevő bővítése, fel­újítása oldaná meg ezt a problé­mát. — Milyen fejlesztés várható a fogorvosi ellátásban? — E téren a fő erőket két te­rületre kell összpontosítani. Az egyik terület a gyermek és a ser­dülő korosztály fogászati ellátá­sának kiépítése. A megelőzés szemléletének és a gondozási munkamódszernek az elterjeszté­se nagyon lényeges. Kiemelt fel­adat a városokban és községek­ben egyaránt az óvodások és is­kolai tanulók szervezett fogorvo­si felügyeletének megoldása. — A másik terület a községi körzeti fogorvosi szolgálat to­vábbi kiépítése, az ellátás terüle­tén található fehér foltok folya­matos és fokozatos felszámolása. A jelenleg ellátatlan községi la­kosság fogorvosi ellátását állások fejlesztésével és a meglevő fog­orvosi körzetek felvevő területé­nek módosításával lehetséges megszervezni. — Az alapellátást nyújtó egészségügyi szolgálatok mű­ködésének fejlesztését sokirá­nyú, tartalmas és megvalósít­ható elképzelések segítik. Tud­juk, a fekvőbeteg-ellátásban hamarosan jelentős előrelépés • történik. A megyei kórház új központi tömbjének működés­be lépésével a megyében levő kórházi ágyak száma csaknem eléri a 4400-at, a tízezer lakos­ra jutó ágyszám pedig 77-re emelkedik, s ezzel a lakosság fekvőbeteg-intézeti ellátásá­hoz szükséges áktiv ágyak ren­delkezésre állnak. De minden bizonnyal a fekvőbeteg-ellátás fejlesztésére is vannak további elképzelések. Melyek ezek? — E téren is sokrétűek a ten­nivalók. Legfontosabb az ágy- struktúra arányainak javítása. Elsősorban a hosszú ápolási ide­jű, úgynevezett krónikus ágyak számának növelése indokolt. Ezért az Izsáki úti kórház felújításával egyidejűleg 150—160 hosszú ápo­lási idejű ágy létrehozása szük­séges. Kiskunhalason 150 ágyas pavilon építésével lehetséges emelni a krónikus ágyak számát. Az épületben egyébként meg kell oldani a tüdőgondozó elhelyezését is. — Kiemelten kell foglalkozni az elmebetegek kórházi ellátásá­nak további fejlesztésével. A me­gye lakosságának intézeti elme­gyógyintézeti ellátása ezer ágyat igényel. Jelenleg 427 elmeágy van. Az Izsáki úti kórházban újabb 200 ágy kialakítását tervezzük. Ennek a szakterületnek a fejlesz­tését az elmebetegek számának növekedésén kívül az alkoholiz­mus elterjedése, az alkoholisták és az alkoholizmusból eredő elme­bajok gyógykezelése is megköve­teli. Ezen belül természetesen meg kell teremteni az elmebete­gek és az alkoholisták gondozó­intézeti gyógykezelésének felté­teleit. Az aktív gyógykezelést nem igénylő elmebetegek elhelye­zésére, foglalkoztatására fejlesz­teni szükséges az elmebetegek szociális otthonainak a férőhelye­it. — A krónikus ágyak létrehozá­sát követően, vagy inkább azzal egyidejűleg indokolt a betegek szociális otthonainak ágyszámát növelni. A kórházak fejlesztése során azt is figyelembe kell ven­ni, hogy á lakosság ellátása szem­pontjából olyan alapvető szakellá­tás feltételeit is megteremtsük, amelyek jelenleg hiányzanak. Ilyen egyebek között a mozgás­szervi betegségek kórházi gyógy­kezelése, áz orthopédia, a rehabi­litációs feladatokat ellátó kórhá­zi osztály. Az is nyilvánvaló, hogy ezeken a szakterületeken a járóbetegek szakorvosi ellátásának a rendszerét is ki kell építeni. — Másik alapvető feladat an­nak biztosítása, hogy minden be­teget ott kezeljenek, ahol az ered­ményes gyógyítás feltételei ren­delkezésre állnak. — Számos olyan feladat is van, amely különösebb fejlesztést, anyagi ráfordítást nem igényel, hanem a meglevő szakemberek és intézmények működésének jobb szervezésével mégoldható. — Az integrációra utalt? — Igen, elsősorban arra. Lé­nyeges a szakmai integráció ki­bontakozásának elősegítése. Ezért erőteljesebben kell szorgalmazni a kórházi osztályok és szakrende­léseik, gondozóik szorosabb egysé­gének kialakítását. Mindent meg kell tenni azért, hogy a párhuza­mosságok megszűnjenek a beteg- ellátásban. Az integráció azt is megkívánja, hogy a gyógyítás egy-egy szintjén egységes szakmai elvek érvényesüljenek. — A progresszivitás elvének az érvényesítése érdekében felül kell vizsgálni a betegbeutalás jelenlegi rendjét. Célszerű lenne azt a mód­szert alkalmazni, hogy mielőtt a beteget felveszik a ’kórházba, előtte a rendelőintézetben ki­vizsgálják. — Az qktíván felszólalók kö­zül többen az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi munka javí­tását szorgalmazták. Ezen a területen mi az elsődleges ten­nivaló? — Nagyon sok a tennivaló a la­kosság egészséges életmódra tör­ténő nevelésében. Elég ha a hely­telen táplálkozási szokásokat, az alkoholizmus elterjedését, a túl­zott gyógyszerfogyasztás, vagy éppen'a mozgás hiányát említjük kialakult rossz szokásaink közül. De ennél is jelentősebb felada­tunk, hogy egészséges életmódra neveljük gyermekeinket, meg­akadályozzuk őket a helytelen életvitel kialakításában. Ezért a szülő, a pedagógus, az egészség- ügyi dolgozó egyaránt felelős. — A fejlesztési elképzelések megvalósításához az egészség- ügyi pártszervezetektől milyen segítséget várnak? — Más pártszervezetekhez ha­sonlóan az egészségügyi párt- szervezeteknek is az a legfonto­sabb feladatuk, hogy a párthatá­rozatokat végrehajtsák, az inté­zetvezetés munkáját eszmeileg, politikailag segítsék, ellenőrizzék. Igen fontos tehát, hogy helyes munkamegosztás alakuljon ki a pártszervezet és az intézményve­zetés között. — Köszönjük a beszélgetést. Tárnái László LAKÁS, ISKOLA, TORNACSARNOK Több létesítményt adnak át az idén a lajosmizsei építők • Az augusztusban átadott új iskola épületéhez szó- rosan kapcsolódik a hatalmas tornacsarnok. • Balra: a Kun Béla szocialista brigád tagjai be­tont kevernek a szociális otthon új szárnyának belső vakolásához. A lajosmizsei nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének 100 dolgozója az elmúlt évek során számos új létesítménnyel gazda­gította lakhelyét. A 18 szakmában dolgozók vezetője, Ratkai István elégedett az idei eddigi eredmé­nyekkel. — Az év végéig 18 millió forint értékű munkát kell elvégeznünk — mondta legutóbbi találkozásunk alkalmával. — Bízunk abban, hogy elérjük a 20 milliós teljesítményt. Az idei esztendő egyik jelentős eseménye volt az, hogy a vállalt határidőre megfelelő minőségben átadtuk az általunk épített hét­tantermes új iskolát. Az 1978 no­vemberében kezdődött munkánk eredménye jelentősen' enyhíti a nagyközség tanteremgondjait. A korábbi években sok diák tanult váltott tanítási rendben és a kol­légium tanulószobáit is igénybe kellett venni a tanításhoz. Az idei tanéviben már jelentősen csökkent azoknak a tanulóknak a száma, akik egyik héten délután, másik héten pedig délelőtt jár­nak iskolába. Megfelelő ütemben halad az 1100 négyzetméteres alapterületű tornacsarnok építése. Nagyközsé­günkben eleven sportélet folyik, de a teremsportok— birkózás, ko­sárlabda stb. — kedvelőinek ed­dig csak szükséghelyiségek álltak rendelkezésre. Az új tornacsarnok nemcsak az edzéseket teszi majd lehetővé, hanem különböző sport- és egyéb rendezvényeket is lehet itt majd tartani. Kosárlabda, bir­kózás és más kisebb helyet elfog­laló mérkőzéseket 1200-an, míg a kézilabdát, illetve a terem nagy részét elfoglaló meccseket 600-an nézhetik. Reméljük, hogy ezt a létesítményt a tervezett határidő­re, a jövő év április 4-re átadhat­ják rendeltetésének. Februárban kezdtük meg a já­rási szociális otthon új szárnyá­nak építését, amely majd hatvan idős embernek nyújt megfelelő el­helyezést. Jelenleg már a belső vakolást és egyéb munkákat vé­gezzük, bízunk abban, hogy de­cember 28-án ezzel a 18 millió forintos építkezéssel is végzünk. E határidő betartását lehetővé te­szi a többi között az is, hogy szak­emberek jelentkeztek a városföl­di és tiszakécskei termelőszövet­kezetből és nagyközségünk több magánkisiparosa is vállalja a se­gítséget. Harmadik jelentős idei mun­kánk a négyszintes épületben le­vő 11 célcsoportos beruházásból épülő lakás. Befejezése, illetve átadása még az idén megtörténik. Jutott erőnk az idén arra is, hogy segítsük a BÁCSÉP-et. Húsz dolgozónk egy hónapig dolgozott Kecskeméten a széchenyivárosi iskola és óvoda építésénél, hogy az így felszabaduló kapacitását a BÁCSÉP a megyei kórház építé­sénél használhassa. Terven felül elvállaltuk a Felsőlajoson épülő 50 személyes óvoda építőmesteri­szerkezeti munkáit. Ez a gyer­mekintézmény különben nagy­községünk vállalatainak és szö­vetkezeteinek az összefogásával készül, november 7-én adják át rendeltetésének. O. L. „JAPÁNUL” IS SZERETNÉK FŐZNI... A szakács — Egy, ami biztos, amikor az életrajzomat regisztrálja, nem lesz sok gondja velem. 1975-ben ke­rültem az Aranyhomokhoz, mint elsőéves tanuló. ‘Rá három évre szakmunkásvizsgát tettem, ’79 elején már konyhafőnök-helyettés .voltam, 1979. októbere- óta pedig konyhafőnök. Hát, ennyi. Húszéves vagyok csupán, húsz ember munkáját irányítom. Emellett hozzám tar­tozik még az öt hidegkonyhai dolgozó és a nyolc tanuló is. A gárdánk nagyon fiatal. Nem je­lenti azt persze, hogy nem érez­zük' munkánk felelősségét. Egy öreg van csak a csapatban, a fa­terom. ö a konyhamészáros. Har­minc évet töltött már el a szak­mában. olyan pontos keze van, hogy grammra vágja a hússzele­tet úgy, ahogy a norma előírja... Suttyó korom ellenére valami érzékem van a szakmához. Már nagyapám is mészáros volt. Hú­sos dinasztia vagyunk. Sok min­den kell ahhoz, hogy az emberre ilyen gyerekfejjel rábízzanak egy konyhát. Például egy tanítómes­ter, mint amilyen az enyém volt. Kövesi Józsefnek hívják, jelenleg a Pegazus Turist egyik konyhafő­nöke. Már inas koromban is sza­badon alkothattam. Aztán megbe­széltük, hogy a „műben” mi a jó, és mi a nem. Emlékszem, azokban az időkben eszeltem még ki májkrémmel töltött szűzérmé­ket, amit aztán paprikás lében pároltam, hozzá köretnek burgo­nyafánkot adtunk. Elég korán, reggel hétkor kez­dek. Ha rendezvényünk van, meg. esik, hogy még éjfélkor is dolgo­zom. Nem rendszeres ez, de azért havonta a 250—260 óra összejön. A délelőttünk a zömében azzal telik hogy a típust elkészítjük. Háromszázötvenen viszik el étel­hordóban, vagy fogyasztják étter­münkben az elővételben vásárolt ebédet. Gondolja mellé a százöt­ven—száznyolcvan adag a ’la car- te-ot is. És, ha csoport érkezik, mondjuk kétszázötven vendég, az se távozhat üres hassal. 1 Egy sztorit akar? A múltkor be jön, éttermünkbe egy fiatal, ma­gas, bajuszos legény. Sertésbordát rendel, yorki módra. Aztán mi­kor „elköltötte” a vacsorát, azt mondja a teremfönöknek: annak ellenére, hogy miskolci, úgy dön­tött, itt tartja a lakodalmát. Nyolcvanan jöttek a messzi észak­ról. Vagy akar egy másikat? Két éve, amikor a fogathajtó világbaj­nokság volt Kecskeméten, nálunk ebédelt Fülöp herceg is. Emlék­szem, kedvenc étele a bélszínjava Budapest módra volt. A sziget- országi vendég ebédjét mindig én készítettem. Mert, tudja az igazi jó kajának lelke van. Ha a bél­színt előtte egy hétig olajban mustárral, borssal, paprikával ér­lelik és odafigyel az ember, ak­kor nem lehet baj. Fülöp herceg például angolosan kérte a húst. Tudja milyen az? Amikor olyan klassz, szavtos, félig nyers a kö­zepe. Persze, hogy rafinált ez a mi szakmánk. Ha mester akar lenni az ember, akkor tudni kell igazí­tani az ételen, ha valahol hiba csúszott a „technológiába”. A gu­lyáson például, ha csipetnyit oda- kapattuk, segít a bors. A kedvenc ételem a krumpli­leves. íme a recept. A burgonyát másfélszer másfél centis kockára vágom, félreteszem. Ugyanekko­rára darabolom a zöldséget, ré­pát. Kicsi hagymát kockára vá­gok szintén. Aztán zsíron üveges­re pirítom, majd az egészet meg- staubolom. Ez a zsargonunkban azt jelenti, hogy rádobok egy ka­nál lisztet. Fél perc az egész, még az fölveszi a krémsárga színt. Ak­kor kap egy hangyányi paprikát, csak a szín végett. Aztán most figyeljen, az egé­szet felengedem csontlével. Bele­rakom a kockára vágott burgo­nyát,. és tálaláskor még kap egy kanál tejfölt. Tíz főre tíz perc, negyedóra alatt megcsinálom a levest, mert nagy gázzal főzöm. Okos kérdés, hogy elégedett va- gyok-e? Persze, hogy az. Húsz­éves koromra elértem, hogy egy nagy konyhának vagyok a séfje. Elmondhatom, rendezett körül­mények között élek. Vágyam is van. Ez csak természetes. Kijutni Japánba. Minél előbb. Ügy ígér­ték, hogy katonaság után nem lesz akadálya. Az • egy év alatt azon túl, hogy dolgozom majd a Hungar Hotels ottani éttermé­ben, meg akarok tanulni „japá­nul” főzni. Osztriga, kagyló, rák, millió tengeri hal és algaliszt. Biztosan egészen másképp, és sokféleképpen készítik, mint ahcgy azt jelenlegi szűkreszabott keleti szakácstudományommal el­képzelem ... Elmondhatom, hogy szerencsés ember vagyok, mert a szakmám a hobbim, s így végső soron min­den reggel úgy jövök, hogv ’vala­mi újon töröm a feiern. Még ok­tóber közeDe van, de már kiala­kult a szilveszteri teljes étrend. A főnökségen a sor, hogy válo­gasson közülük, melyek kerülnek a vendég asztalára. Végezetül elmondhatom, ho­gyan csinálom a szilveszteri ko­csonyát. Ugye kell hozzá sertés­fej. farok. láb. Összevágom, és zuborgó vízben 5—10 percig fő­zöm úgy, hogy a habját feladja. Aztán a húsrészt hideg vízzel le­mosom. maid az egészet hideg vízben felrakom úgy, hogy a tűz csak nagyon lassú legyen a fazék alatt. Kell hozzá egy marék fok­hagyma. vöröshagyma, cseresz- nvcpaprika. só és összekötözve petrezselyem zöldje. Három óra alatt kész a kocsonya. Ha sok a zsírja, szalvétával vagv kanállal leszedem Tálalás után, amikor mór kihűlt a lé, lehet díszíteni toiáskarikával. petrezselyemzöld­del. vagy esv csipetnyi naorikás z^irral. Próbálja meg, bizonyára ízleni fog. (Elmondta: Herczei; Benedek. a kecskeméti Áranyhomok Szálloda ét­termének szakácsa egy szerdai dél- elóttön.l Szabó Pál Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom