Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-25 / 251. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1980. október 25. FÉNY OPTIKÁVAL, ÖTVENSZERES NAGYÍTÁSBAN Beruházási változások Szerszámkészítők vetélkedője A kőművesek centivel mérnek. Az asztalosok is. Az ácsok coliban. Az erdészek köbméterben szálmolnak. A szerszámkészítők milliméterben. No, ez sem igaz: csakis a kontárok elégednek meg ekkora pontossággal. A szakember elnevezésre méltók század-, sőt ezred- milliméterben. Igaz, ennyit szem már nem tud megkülönböztetni, de hát — mire valók a gépek... ? — Aztán meg: el ne (higgyük, hogy kalapácsfejet, kombináltfogót, dörzsárat készítenek a szerszám- készítők. Az ő fogalmaik szerint szerszám az, amivel valamit — többnyire alkatrészt — gyártanak. Pröccsön tőpofát, befogófejet, ilyesmit. Jelen esetben, a szerszámkészítők megyei verseriyén, az idei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napokon, a BRG kecskeméti gyárában egy köszörűkészülék szorító elemének elkészítése a feladat. Mondják, tulajdonképpen egyszerű munka, de sok (hibalehetőséggel. A satupadok előtt állók nemigen hibáznak. Tűreszelő, japán tolómérő — a sdhubler! — dörzsár a kezük ügyében. Kétszer végighúzzák a reszelőt a fémen, aztán mérnek. Szemre' nem haladós munka ez. Sulik József, a BRG KISZ-bi- zott ságának titkára maga is szakmabeli — gyújtó hatású beszédben agitál: tekintsem én is az iparosiét legfelsőbb fokának, ha valaki szerszámkészítő. — Ez a legkvalifikáltabb szakma! — győzköd. — Itt mindent ■ kell tudni. Anyagismeretet, bonyolult matematikai képleteket, rajzolvasást. A jó szerszámkészítőnek hallatlan nagy a képzelőereje. Kezébe vesz egy 'rajzot, és rögtön tudja,' hol kezdje el, mert éz nem mindegy ám! Régen elég volt egy reszelő a munkához. Ma? Szikraforgácsoló, palástköszörű — gyómántköves —, ötvenszeresre nagyító fényoptikás köszörű a szerszámunk. — A szerszámkészítők műhelye minden gyár legfontosabb része — folytatja Sulik József. — Hiszen itt dől el, hogy milyen minőségű késztermék hagyja majd el a gyárat. A versenyzők — Bajáról, Jánoshalmáról, Halasról, Félegyházáról, s természetesen Kecskemétről — a munka vége felé járnak. Kincses Sándort figyelem, valamikor egy században töltöttük katonaidőnket, s délutánonként regényeket mesélt a szakmájáról. Nem néz föl szemhunyás- nyi időre sem, tekintete a munkadarabon. Minden mozdulatából a szakértelem süt, az, hogy pontosan tudja,,mi lesz a következő munkafázis, miért éppen az lesz az. Végez, kezet, fogunk. — Na, hogy tetszik? — kérdezi. — Hát... — Ugye nagyszerű? — vág hátba barátságosan. Elméleti tesztek következnek: szakmai, politikai és munkavédelmi kérdésekre várják a választ a zsűri tagjai. Végül kihirdetik a végeredményt. Első Kincses Sándor (BRG), második Papp Tibor (Kiskunhalas, Ganz-MÁVAG), harmadik Fekete Lajos (Kiskun0 Csak egyet húznak a tűreszelővei. félegyháza, VSZM.) Különdíjas Hidas István (Baja, Kismotor- és Gépgyár) és Hegedűs Tamás (Kecskemét, IGV). Nagyot kortyolnak a márkásüvegből, s nem szólnak egy szót Növeli tőkés exportját a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat A lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat helybeli 3. számú gyáregységének főmérnöke, Kaszás András adott a napokban rövid tájékoz- . tatól az idei esztendő eddigi eredményeiről, és a december végéig . rájuk váró feladatokról. — Az év első háromnegyedében ütemes, szinte zökkenőmentes volt a termelés — mondta a többi között. — Kötelezettségeinknek eleget tettünk, s időarányosan jól állunk az éves tervvel. Legfőbb termékünk az ötven, száz és kétszáz köbméteres víztorony. Az ötven köbméteresből 15-öt készítettünk. Külön örülünk annak, hogy jelentős társadalmi munkával a bükkszéki járási úttörőtábor vízellátásának megoldásához is hozzájárulhattunk egy ilyen víztoronnyal. Határidőre elkészítettük, és ha megérkezik az útvonalengedély, el is szállítjuk a helyszínre. A 100 köbméteres tornyokból az idén 30-ra kaptunk megrendelést, ezekből húsz már elkészült, 12 pedig Csehszlovákiába kerül. A 26 darab 200 köbméteres víztorony gyártása is a program szerint halad, ezekből 16 kerül Csehszlovákiába. Másik fő gyártmányunk a víztisztító berendezésekhez használatos szűrőtartály. A négy típusból az év végéig összesen 50-et kell átadnunk a megrendelőknek, többek között a Paksi Atomerőműnek, a szekszárdi húskombinátnak. Tavaly vettük fel a kapcsolatot egy NSZK-céggel, az általuk gyártott szennyvíztisztító berendezésekhez görgőket rendeltek tőlünk. Az idén négymillió forint értékűt készítettünk. Az év elején egy másik nyugatnémet cég is jelentke0 A 10 tonnás új daru alatt folyik egy óriástartály szerelése. zett megrendeléssel. Nekik négy típusú szűrőtartályra van szükségük, ezekből az év végéig 240-et kel! átadnunk. Külön említést érdemel, hogy az NSZK Minősítő Intézete vizsgálatokat végzett gyáregységünkben, s felszerelésünket, munkánk .minőségét, dolgozóink szakképzettségét megfelelőnek találta. Az idei év egyik nagy eseménye hogy használatba vehettük az új 360 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot, amelyben jelentős segítséget nyújt a munkához az ugyancsak új, 10 tonnás síneken gördülő bakdaru. Gépparkunk ebben az évben mintegy 10 millió forint értékű hegesztő automatával, lemezollóval és más berendezéssel bővült — mondta befejezésül Kgszás ' András főmérnök. O. L. 0 Az NSZK-ba induló szűrőtartályok nyomáspróbája. Az év végéig 240-et adnak át. .! 0 Ez a hengeritő berendezés még a szabadban dolgozik. sem, mintha újra felidéznék magukban a munkafolyamatokat. Nem csodálom, hogy magukat tartják a legképzettebb szakmunkásoknak ... B. J. A népi ellenőrök segítsége MUNKAHELYEMEN, a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezetben 1978-<ban vizsgálta a szőlő- telepítés időarányos teljesítését, valamint az ezzel kapcsolatos gondokat és a további feladatokat a Kiskőrösi Járási-Városi Népi Ellenőrző Bizottság. Egy évre rá pedig utóvizsgálatot tartott. Ez alkalommal a NEB új módszert vezetett be, vagyis a vizsgálatok nem zárultak le a jegyzőkönyvek felvételével. A népi ellenőrzési bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte a termelőszövetkezet intézkedéseit. A NEB tagjai nem mulasztották el, hogy a munkahelyi tanácskozásokon is segítséget adjanak, megemlítsék a gondokat és ráirányítsák a figyelmet a legaktuálisabb tennivalókra. A NEB JAVASLATAIT elfogadtuk. Ennek meg is van az eredménye. Az ötödik ötéves terv időszakára tervezett 400 hektárnyi nagyüzemi szőlő telepítését — kevés időeltolódással — megvalósítjuk, sőt ldSl tavaszára túl is teljesítjük. Eddig 117 hektárnyi ültetvényt létesítettünk. Ez év őszén még 47, a jövő év tavaszán pedig több mint 68 hektárnyit telepítünk. Összesen csaknem 233 hektár új, korszerű szőlőnk lesz Azt is meg kell jegyeznünk, hogy tagjaink körében is jelentősen nőtt a telepítési kedv. Az üzem segít a gazdáknak a terület előkészítésében, a forgatásban, a rónázásban, a tápanyagellátásban és — igény szerint — a szaporítóanyag beszerzésében. Ez utóbbiban a népi ellenőrzés is közreműködött. Az idén elkészült és üzembe helyeztük a termés feldolgozását segítő két .erjesztő-keverőtartályt. Ezek a jobb illat- és zamatanyag nyerését segítik, a kadarkánál pedig tökéletes színanyagot biztosítanak. Az említett berendezéseket a népi ellenőrök szakembereinek javaslatára helyeztük üzembe. Többet törődünk a dolgozók munkakörülményeivel is, egy terepjáró autóbuszt vásároltunk. A tagok munkahelyre, illetve haza- szállítására. Megoldódott a területen szétszórtan dolgozók meleg étellel történő ellátása is, gondoskodtunk friss ivóvízről, a tisztálkodási lehetőségről. összegezve . megállapíthatjuk, hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai, a NEB-tagok javaslatai és a velük kialakult folyamatos kapcsolattartás a szövetkezet vezetőit és tagjait is hatékonyabb munkára ösztönözte. i Szikszai Lászlóné népi ellenőr t HOGY A BERUHÁZÁSOK miért voltak minden gazdasági periódus érzékeny pontjai — arra szinte tervidőszakonként más és más a magyarázat. Hol azért, mert a hirtelen beruházási láz miatt a vállalati túlköltekezés importhatásai igen nagy terhet róttak a költségvetésre; hol a stagnálás zátonyain vesztegeltek a legértékesebb fejlesztések. Okozva ezzel — az elmaradó haszon miatt — veszteséget és gondókat. Az idei esztendő mindenképpen rendhagyó, hiszen olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, amelyek differenciált irányú folyamatokkal ugyan, de összességükben mégis kedvező változást hoztak. Erre utalt nemrég Ábrahám Kálmán, építési és városfejlesztési miniszter parlamenti tájékoztatójában. Hangsúlyozta, hogy az építőipari kereslet és az igények kiegyenlítődésének .vagyunk tanúi. Ami témánk szempontjából azt jelenti, hogy a beruházások idomulnak anyagi lehetőségeinkhez. ÉRDEMES ezt a folyamatot részleteiben is megvizsgálni. A népgazdaság idei fejlődésének eddig eltelt hónapjaiban, mind az állami, mind a vállalati beruházások csökkenést mutatnak — átlagosan mintegy 10 százalékkal — az elmúlt évhez képest. Az állami beruházások kevéssé, a vállalati beruházások határozottan mérséklődtek. Általános hatásukra enyhült az importteher, valamint a munkaerő-, s anyagellátási feszültség. A mérséklődés azonban — szerencsére — nem- minden részletre hatott lineárisan. A kívánt és a szükséges fékeződés hátterében az áll, hogy sokkal kevesebb új beruházás indult, mint az elmúlt esztendő hasonló. időszakában, ugyanakkor felgyorsult a folyamatban levő beruházások építése —szerelése. Igaz, az összképben találhatók ellentmondó jegyek is — ám a kedvező változás értékét ez sem rontja le. AZ ÁLLAMI beruházások közül (az idei befejezésre tervezett kilenc közül) a Dunai Vasmű kon- verteres acélművének, a Lenin Kohászati Művek acélművének, és a Székesfehérvári Könnyűfémmű építése—fejlesztése kitűnően halad. A célcsoportos beruházások közül túlteljesítésre lehet számi-, tani a központi lakásépítési programban — ennek örömkeltő részleteit szintén ismertette a már említett parlamenti tájékoztató. Némi lemaradás tapasztalható a Magyar Gördülőcsapágy Művek, illetve a Paksi Atomerőmű szerelésében. Érdekesebb a vállalati színtér: e kör beruházásai mintegy 16—17 százalékkal kevesebbet költöttek az idén az első félévben, mint 1979 hasonló időszakában. Bár csökkent a hitelek iránti érdeklődés a korábbi évekhez képest — az exportfejlesztő célokra azért még élénk a kereslet. Bizonyságul e forma életrevalóságának, hasznosságának. A RÖVID helyzetkép-ismertetés után néhány egyéb fontos tanulságról: Egyre inkább igazolódik, hogy 'a beruházások időszakos korlátozása — mégha szükségintézkedés is ez — nem állítható szembe általános fejlődés iránti- igényeinkkel. Ugyanis a beruházásokat nem szabad kizárólag mennyiségi adatokként kezelni — az a lényeges, hogy a mindenkori befektetések miként térülnek meg, hasznot hajtanak-e vagy sem, horszú és rövid távon. Ezért át kell értékelni a korábbi elképzeléseket — az egyszér „befagyasztott fejlesztési elképzelést nem biztos, hogy egy-két esztendő múlva érdemes lesz „kiolvasztani”, változatlan formában megvalósítani. Számos korábbi törekvés, elképzelés ugyanis ma már nem felel meg a hatékonységi követelményeknek. Űj — a szó igaz értelmében korszerű — megoldásokkal szükséges felváltani a régieket. Ezért okos dolog az, amit manapság számos vállalat folytat: a gépi, technológiai rekonstrukcióval, kiégészítő fejlesztésekkel ered a fejlődés nyomába. AZ IDEI szigorúbb szabályozói „évjárat” hatása az is, hogy a vál_ lalatok többsége nem megy bele olyan tervbe, amelyek meghaladják erejüket. Vagyis egyre ritkább a korábbi gyakorlat, amikor úgy indultak beruházások, hogy eleve tudni lehetett: az államtól kell kölcsönt kisírni a teljesítéshez. Joggal bízva abban: fedél nélkül nem hagyja vállalatait az állam, ha már egyszer 'elkezdődött a munka... A jó néhány kedvező tapasztalat mellett kevéssé érthető az, hogy — s erre Hetényi István pénzügyminiszter is utalt az országgyűlés őszi ülésszakán — a vállalatok nem használják ki a rendelkezésre álló hiteleket — például a konvertibilis árualapokat fejlesztő akciók keretében. Mintha csökkent volna a vállalkozókedv, a kockáztatni kész, érdemes célt maga elé tűző beruházás. Ez viszont nem jó. ŰJ TERVIDŐSZAK előtt állunk — társadalmi viták zajlanak a jövőről, a legjobb, legígéretesebb megoldásokról. A vállalatok szintén most készítik hatodik ötéves ter\ eiket, legalábbis megfoglal- mazzák 1981-es tennivalóikat.. Ezekeben a jövőt formáló gondolatokban a beruházások természetesen főszerepet kapnak — hiszen a fejlesztések a holnap nél? külözhétetlen támaszkodópontjai. Ügy tűnik, éppen e közhelyszerű megállapításról, valójában gazdasági evidenciáról felejtkeznek el kissé neKány vállalatnál. Túlzottan a mai stagnálás, a pillanatnyilag csakugyan szükségszerű mérséklődés bűvköréhez ragadtak. Pedig hiba lenne stratégiát alapítani a mai, átmeneti állapotokra. Amely ugyan szükséges, nem kihagyható — de erőgyűjtési időszak. A módszeres felkészülésé, a minőségi változások megértetéséé, hogy elkövetkezzen az újabb előrelendülés. Törvényszerűen. Erről nem lehet elfelejtkezni a hatodik v ötéves terv készítésekor, beruházóknak — a jövőt formálóknak. M. I. 1 mozijegy = S Klmplak&t 1980. november 6-án PROPAGANDANAP KECSKEMÉTEN A VÁROSI MOZIBAN Minden mozilátogató az aznapra szóló mozijegyhez egy FILMPLAKiÜCSQMAGOT kap! CSAK Előadásainkon hanglemezeket sorsolunk ki I Főnyeremény: ingyenes látogatásra jogosító... mozibérlet NAPIG! M INDENKI NYERHET!
