Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

4 0 PETŐFI NÉPE • 1980. október 25. FÉNY OPTIKÁVAL, ÖTVENSZERES NAGYÍTÁSBAN Beruházási változások Szerszámkészítők vetélkedője A kőművesek centivel mérnek. Az asztalosok is. Az ácsok coli­ban. Az erdészek köbméterben szálmolnak. A szerszámkészítők milliméter­ben. No, ez sem igaz: csakis a kontárok elégednek meg ekkora pontossággal. A szakember elne­vezésre méltók század-, sőt ezred- milliméterben. Igaz, ennyit szem már nem tud megkülönböztetni, de hát — mire valók a gépek... ? — Aztán meg: el ne (higgyük, hogy kalapácsfejet, kombináltfogót, dörzsárat készítenek a szerszám- készítők. Az ő fogalmaik szerint szerszám az, amivel valamit — többnyire alkatrészt — gyártanak. Pröccsön tőpofát, befogófejet, ilyesmit. Jelen esetben, a szerszámkészí­tők megyei verseriyén, az idei if­júmunkás- és szakmunkástanuló napokon, a BRG kecskeméti gyá­rában egy köszörűkészülék szo­rító elemének elkészítése a fel­adat. Mondják, tulajdonképpen egyszerű munka, de sok (hibalehe­tőséggel. A satupadok előtt állók nemigen hibáznak. Tűreszelő, japán toló­mérő — a sdhubler! — dörzsár a kezük ügyében. Kétszer végig­húzzák a reszelőt a fémen, aztán mérnek. Szemre' nem haladós munka ez. Sulik József, a BRG KISZ-bi- zott ságának titkára maga is szakmabeli — gyújtó hatású be­szédben agitál: tekintsem én is az iparosiét legfelsőbb fokának, ha valaki szerszámkészítő. — Ez a legkvalifikáltabb szak­ma! — győzköd. — Itt mindent ■ kell tudni. Anyagismeretet, bo­nyolult matematikai képleteket, rajzolvasást. A jó szerszámkészí­tőnek hallatlan nagy a képzelő­ereje. Kezébe vesz egy 'rajzot, és rögtön tudja,' hol kezdje el, mert éz nem mindegy ám! Régen elég volt egy reszelő a munkához. Ma? Szikraforgácsoló, palástköszörű — gyómántköves —, ötvenszeresre nagyító fényoptikás köszörű a szerszámunk. — A szerszámkészítők műhe­lye minden gyár legfontosabb ré­sze — folytatja Sulik József. — Hiszen itt dől el, hogy milyen mi­nőségű késztermék hagyja majd el a gyárat. A versenyzők — Bajáról, Já­noshalmáról, Halasról, Félegy­házáról, s természetesen Kecs­kemétről — a munka vége felé járnak. Kincses Sándort figyelem, valamikor egy században töltöt­tük katonaidőnket, s délutánon­ként regényeket mesélt a szakmá­járól. Nem néz föl szemhunyás- nyi időre sem, tekintete a mun­kadarabon. Minden mozdulatá­ból a szakértelem süt, az, hogy pontosan tudja,,mi lesz a követke­ző munkafázis, miért éppen az lesz az. Végez, kezet, fogunk. — Na, hogy tetszik? — kérdezi. — Hát... — Ugye nagyszerű? — vág hátba barátságosan. Elméleti tesztek következnek: szakmai, politikai és munkavédel­mi kérdésekre várják a választ a zsűri tagjai. Végül kihirdetik a végeredményt. Első Kincses Sán­dor (BRG), második Papp Tibor (Kiskunhalas, Ganz-MÁVAG), harmadik Fekete Lajos (Kiskun­0 Csak egyet húznak a tűreszelővei. félegyháza, VSZM.) Különdíjas Hidas István (Baja, Kismotor- és Gépgyár) és Hegedűs Tamás (Kecskemét, IGV). Nagyot kortyolnak a márkás­üvegből, s nem szólnak egy szót Növeli tőkés exportját a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat A lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat helybeli 3. számú gyáregysé­gének főmérnöke, Kaszás András adott a napokban rövid tájékoz- . tatól az idei esztendő eddigi ered­ményeiről, és a december végéig . rájuk váró feladatokról. — Az év első háromnegyedében ütemes, szinte zökkenőmentes volt a termelés — mondta a többi kö­zött. — Kötelezettségeinknek ele­get tettünk, s időarányosan jól ál­lunk az éves tervvel. Legfőbb ter­mékünk az ötven, száz és két­száz köbméteres víztorony. Az öt­ven köbméteresből 15-öt készítet­tünk. Külön örülünk annak, hogy jelentős társadalmi munkával a bükkszéki járási úttörőtábor víz­ellátásának megoldásához is hoz­zájárulhattunk egy ilyen vízto­ronnyal. Határidőre elkészítettük, és ha megérkezik az útvonalen­gedély, el is szállítjuk a helyszínre. A 100 köbméteres tornyokból az idén 30-ra kaptunk megrendelést, ezekből húsz már elkészült, 12 pe­dig Csehszlovákiába kerül. A 26 darab 200 köbméteres víztorony gyártása is a program szerint ha­lad, ezekből 16 kerül Csehszlová­kiába. Másik fő gyártmányunk a víz­tisztító berendezésekhez használa­tos szűrőtartály. A négy típusból az év végéig összesen 50-et kell átadnunk a megrendelőknek, töb­bek között a Paksi Atomerőmű­nek, a szekszárdi húskombinát­nak. Tavaly vettük fel a kapcsolatot egy NSZK-céggel, az általuk gyár­tott szennyvíztisztító berendezé­sekhez görgőket rendeltek tőlünk. Az idén négymillió forint értékűt készítettünk. Az év elején egy má­sik nyugatnémet cég is jelentke­0 A 10 tonnás új daru alatt folyik egy óriástartály szerelése. zett megrendeléssel. Nekik négy típusú szűrőtartályra van szüksé­gük, ezekből az év végéig 240-et kel! átadnunk. Külön említést ér­demel, hogy az NSZK Minősítő Intézete vizsgálatokat végzett gyáregységünkben, s felszerelé­sünket, munkánk .minőségét, dol­gozóink szakképzettségét megfele­lőnek találta. Az idei év egyik nagy esemé­nye hogy használatba vehettük az új 360 négyzetméter alapterü­letű műhelycsarnokot, amelyben jelentős segítséget nyújt a munká­hoz az ugyancsak új, 10 tonnás síneken gördülő bakdaru. Gépparkunk ebben az évben mintegy 10 millió forint értékű hegesztő automatával, lemezolló­val és más berendezéssel bővült — mondta befejezésül Kgszás ' András főmérnök. O. L. 0 Az NSZK-ba induló szűrőtartályok nyomáspróbája. Az év végéig 240-et adnak át. .! 0 Ez a hengeritő berendezés még a szabad­ban dolgozik. sem, mintha újra felidéznék ma­gukban a munkafolyamatokat. Nem csodálom, hogy magukat tartják a legképzettebb szakmun­kásoknak ... B. J. A népi ellenőrök segítsége MUNKAHELYEMEN, a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezet­ben 1978-<ban vizsgálta a szőlő- telepítés időarányos teljesítését, valamint az ezzel kapcsolatos gon­dokat és a további feladatokat a Kiskőrösi Járási-Városi Népi El­lenőrző Bizottság. Egy évre rá pe­dig utóvizsgálatot tartott. Ez alkalommal a NEB új mód­szert vezetett be, vagyis a vizsgá­latok nem zárultak le a jegyző­könyvek felvételével. A népi el­lenőrzési bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte a termelőszö­vetkezet intézkedéseit. A NEB tag­jai nem mulasztották el, hogy a munkahelyi tanácskozásokon is segítséget adjanak, megemlítsék a gondokat és ráirányítsák a fi­gyelmet a legaktuálisabb tenniva­lókra. A NEB JAVASLATAIT elfo­gadtuk. Ennek meg is van az ered­ménye. Az ötödik ötéves terv idő­szakára tervezett 400 hektárnyi nagyüzemi szőlő telepítését — ke­vés időeltolódással — megvalósít­juk, sőt ldSl tavaszára túl is tel­jesítjük. Eddig 117 hektárnyi ül­tetvényt létesítettünk. Ez év őszén még 47, a jövő év tavaszán pedig több mint 68 hektárnyit te­lepítünk. Összesen csaknem 233 hektár új, korszerű szőlőnk lesz Azt is meg kell jegyeznünk, hogy tagjaink körében is jelentő­sen nőtt a telepítési kedv. Az üzem segít a gazdáknak a terület előkészítésében, a forgatásban, a rónázásban, a tápanyagellátás­ban és — igény szerint — a szapo­rítóanyag beszerzésében. Ez utób­biban a népi ellenőrzés is köz­reműködött. Az idén elkészült és üzembe he­lyeztük a termés feldolgozását se­gítő két .erjesztő-keverőtartályt. Ezek a jobb illat- és zamatanyag nyerését segítik, a kadarkánál pe­dig tökéletes színanyagot biztosí­tanak. Az említett berendezéseket a népi ellenőrök szakembereinek javaslatára helyeztük üzembe. Többet törődünk a dolgozók munkakörülményeivel is, egy te­repjáró autóbuszt vásároltunk. A tagok munkahelyre, illetve haza- szállítására. Megoldódott a terü­leten szétszórtan dolgozók me­leg étellel történő ellátása is, gon­doskodtunk friss ivóvízről, a tisz­tálkodási lehetőségről. összegezve . megállapíthatjuk, hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai, a NEB-tagok javaslatai és a velük kialakult folyamatos kapcsolattar­tás a szövetkezet vezetőit és tag­jait is hatékonyabb munkára ösz­tönözte. i Szikszai Lászlóné népi ellenőr t HOGY A BERUHÁZÁSOK miért voltak minden gazdasági periódus érzékeny pontjai — arra szinte tervidőszakonként más és más a magyarázat. Hol azért, mert a hirtelen beruházási láz miatt a vállalati túlköltekezés im­porthatásai igen nagy terhet rót­tak a költségvetésre; hol a stag­nálás zátonyain vesztegeltek a legértékesebb fejlesztések. Okoz­va ezzel — az elmaradó haszon miatt — veszteséget és gondókat. Az idei esztendő mindenképpen rendhagyó, hiszen olyan jelensé­geknek lehetünk tanúi, amelyek differenciált irányú folyamatok­kal ugyan, de összességükben mégis kedvező változást hoztak. Erre utalt nemrég Ábrahám Kál­mán, építési és városfejlesztési miniszter parlamenti tájékoztató­jában. Hangsúlyozta, hogy az épí­tőipari kereslet és az igények ki­egyenlítődésének .vagyunk tanúi. Ami témánk szempontjából azt jelenti, hogy a beruházások ido­mulnak anyagi lehetőségeinkhez. ÉRDEMES ezt a folyamatot részleteiben is megvizsgálni. A népgazdaság idei fejlődésének ed­dig eltelt hónapjaiban, mind az állami, mind a vállalati beruhá­zások csökkenést mutatnak — át­lagosan mintegy 10 százalékkal — az elmúlt évhez képest. Az álla­mi beruházások kevéssé, a válla­lati beruházások határozottan mérséklődtek. Általános hatásukra enyhült az importteher, valamint a munkaerő-, s anyagellátási fe­szültség. A mérséklődés azonban — sze­rencsére — nem- minden részlet­re hatott lineárisan. A kívánt és a szükséges fékeződés hátterében az áll, hogy sokkal kevesebb új beruházás indult, mint az elmúlt esztendő hasonló. időszakában, ugyanakkor felgyorsult a folya­matban levő beruházások építése —szerelése. Igaz, az összképben találhatók ellentmondó jegyek is — ám a kedvező változás értékét ez sem rontja le. AZ ÁLLAMI beruházások közül (az idei befejezésre tervezett ki­lenc közül) a Dunai Vasmű kon- verteres acélművének, a Lenin Kohászati Művek acélművének, és a Székesfehérvári Könnyűfémmű építése—fejlesztése kitűnően ha­lad. A célcsoportos beruházások közül túlteljesítésre lehet számi-, tani a központi lakásépítési prog­ramban — ennek örömkeltő rész­leteit szintén ismertette a már említett parlamenti tájékoztató. Némi lemaradás tapasztalható a Magyar Gördülőcsapágy Művek, illetve a Paksi Atomerőmű sze­relésében. Érdekesebb a vállalati színtér: e kör beruházásai mintegy 16—17 százalékkal kevesebbet költöttek az idén az első félévben, mint 1979 hasonló időszakában. Bár csökkent a hitelek iránti érdek­lődés a korábbi évekhez képest — az exportfejlesztő célokra azért még élénk a kereslet. Bizonyságul e forma életrevalóságának, hasz­nosságának. A RÖVID helyzetkép-ismertetés után néhány egyéb fontos tanul­ságról: Egyre inkább igazolódik, hogy 'a beruházások időszakos korlátozása — mégha szükségin­tézkedés is ez — nem állítható szembe általános fejlődés iránti- igényeinkkel. Ugyanis a beru­házásokat nem szabad kizárólag mennyiségi adatokként kezelni — az a lényeges, hogy a mindenkori befektetések miként térülnek meg, hasznot hajtanak-e vagy sem, horszú és rövid távon. Ezért át kell értékelni a korábbi elképze­léseket — az egyszér „befagyasz­tott fejlesztési elképzelést nem biztos, hogy egy-két esztendő múlva érdemes lesz „kiolvaszta­ni”, változatlan formában megva­lósítani. Számos korábbi törekvés, elképzelés ugyanis ma már nem felel meg a hatékonységi követel­ményeknek. Űj — a szó igaz ér­telmében korszerű — megoldá­sokkal szükséges felváltani a ré­gieket. Ezért okos dolog az, amit manapság számos vállalat folytat: a gépi, technológiai rekonstruk­cióval, kiégészítő fejlesztésekkel ered a fejlődés nyomába. AZ IDEI szigorúbb szabályozói „évjárat” hatása az is, hogy a vál_ lalatok többsége nem megy bele olyan tervbe, amelyek meghalad­ják erejüket. Vagyis egyre ritkább a korábbi gyakorlat, amikor úgy indultak beruházások, hogy eleve tudni lehetett: az államtól kell kölcsönt kisírni a teljesítéshez. Joggal bízva abban: fedél nélkül nem hagyja vállalatait az állam, ha már egyszer 'elkezdődött a munka... A jó néhány kedvező tapaszta­lat mellett kevéssé érthető az, hogy — s erre Hetényi István pénzügyminiszter is utalt az or­szággyűlés őszi ülésszakán — a vállalatok nem használják ki a rendelkezésre álló hiteleket — például a konvertibilis árualapo­kat fejlesztő akciók keretében. Mintha csökkent volna a vállal­kozókedv, a kockáztatni kész, érdemes célt maga elé tűző beru­házás. Ez viszont nem jó. ŰJ TERVIDŐSZAK előtt állunk — társadalmi viták zajlanak a jö­vőről, a legjobb, legígéretesebb megoldásokról. A vállalatok szin­tén most készítik hatodik ötéves ter\ eiket, legalábbis megfoglal- mazzák 1981-es tennivalóikat.. Ezekeben a jövőt formáló gondo­latokban a beruházások termé­szetesen főszerepet kapnak — hi­szen a fejlesztések a holnap nél? külözhétetlen támaszkodópontjai. Ügy tűnik, éppen e közhelyszerű megállapításról, valójában gazda­sági evidenciáról felejtkeznek el kissé neKány vállalatnál. Túlzot­tan a mai stagnálás, a pillanat­nyilag csakugyan szükségszerű mérséklődés bűvköréhez ragadtak. Pedig hiba lenne stratégiát alapí­tani a mai, átmeneti állapotokra. Amely ugyan szükséges, nem ki­hagyható — de erőgyűjtési idő­szak. A módszeres felkészülésé, a minőségi változások megértetéséé, hogy elkövetkezzen az újabb elő­relendülés. Törvényszerűen. Erről nem lehet elfelejtkezni a hatodik v ötéves terv készítésekor, beruhá­zóknak — a jövőt formálóknak. M. I. 1 mozijegy = S Klmplak&t 1980. november 6-án PROPAGANDANAP KECSKEMÉTEN A VÁROSI MOZIBAN Minden mozilátogató az aznapra szóló mozijegyhez egy FILMPLAKiÜCSQMAGOT kap! CSAK Előadásainkon hanglemezeket sorsolunk ki I Főnyeremény: ingyenes látogatásra jogosító... mozibérlet NAPIG! M INDENKI NYERHET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom