Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MŰVELŐDÉSPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIK FF F F FF F F FF Kecskeméten A tegnapi és a mai napot bizonyára kiemel­ten, hangsúlyosan kezelik majd a helytörténé­szek, akik valamikor a Bács-Kiskun megyei közművelődés történetének a megírásával fog­lalkoznak. Kecskemét ugyanis két napon ke­resztül házigazdája lehet a Magyar Népmű­velők Egyesülete legelső vándorgyűlésének. AZ MSZMP BÄCS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 246. szám Árft! 1,20 Ft 1980. október 19. vasárnap Tegnap délelőtt 9 órakor a Me­gyei Művelődési Központ színház­termében dr. Gyarmati Kálmán, az egyesület elnöke köszöntötte azt a mintegy 'hatszáz résztvevőt — könyvtárosokat, muzeológuso­kat, fümforgailmazási és közmű­velődési szakembereket —, akik áz ország minden részéből érkez­tek a sokak által nagyon várt ran­gos tanácskozásra. Külön is kö­szöntötte az elnökségben helyet, foglaló Pozsgay Imre művelődési minisztert, dr. Romány Pált, az HÉTVÉGI MŰSZAK A MEZŐGAZDASÁGBAN Csaknem százezren gyűjtik a terményt megyeszerte Megyeszerte sok helyen fagy csípte a kukoricát. El is száradt a levélzete. Egyre kevesebb a lehe­tősége a növénynek arra, hogy természetes módon elpárologtassa az érett termény nedvességét. A kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz gazdáit a minden szem termény biztonságba helyezésének a kötelessége serkentette arra, hogy meggyorsítsák a kukorica szedését. Egész héten gyorsított ütemben dolgoztak a kecskeméti téesz szak­munkásai. A learatott termény a közös gazdaság szárítójában kap­ta meg a szükséges hőkezelést ah­hoz, hogy tárolható legyen. A Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz-szel szomszédos városföldi Dózsa Tsz- ben is szinte megállás nélkül dol­goznak a kukorica-betakarítók és a szárítók, űk sem kockáztatják egész évi fáradozásuk eredményét. Nagy teljesítményű, korszerű gé­peikkel gyűjtik a terményt. Emellett mindkét szövetkezet, ben folyamatosan készítik elő a talajt az őszi gabonának. A Ma­gyar—Szovjet Barátság és a Dó­zsa Tsz tagsága az őszi búzának legalkalmasabb időben szeretné földbe tenni a vetőmagot, hogy a következő évi kenyérgabona-ter­mést jól megalapozza. A Kiskun­ság másik szövetkezete a szabad- szállási Lenin Tsz, ahol úgyszin­tén minden percet kihasználnak a betakarításra, vetésre. A szabadszállási Lenin Tsz az MTA martonvásári kutató intéze­tével együttműködve egy évtize­de a jelentős vetőmagtermesztők közé tartozik. Ez kötelezi arra a szövetkezet gazdáit, hogy jó pél­dával járjanak elöl. Nem tartanak szabad szombatot és vasárnap is dolgoznak a Lenin Tsz kukorica- betakarítói, úgyszintén azok, akik a fűszerpaprikát szedik és folya­matosan szállítják a termelőszö­vetkezet Binder-szárítójába hőke­zelésre. Más gazdaságok is kihasz­nálják a hét végét a betakarítás­ra. Rendkívül összetorlódott ezen az őszön a mezőgazdasági munka a termények kései érése miatt. Ok­tóber fordulójáig a szőlőnek csu­pán 40—50 százalékát tudták le­szüretelni. A megyei vetésterület­A fűszerpaprikát szedik a bátyai Piros Paprika Tsz-ben. ről a kukoricatermésnek még 80 százalékát kell összegyűjteni. Ta­valy ilyenkor mindössze 30 száza­lék hiányzott. A megyei tanács vb mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztályának tájékoztatója szerint a kalászos gabona vetése is elmaradt, holott a búzavetés optimális ideje lejár. 1979 őszén a kenyérnekvaló mag­jának 65 százaléka már a földben volt. Az idén mindössze egynegye-. dét vetették el napjainkig. A Bácskai és a Dunamelléki TE- SZÖV körzetében gazdálkodó szö­vetkezetek sokéves tapasztalat összegezése alapján 1979-ben dol­gozták ki búzavetési ütemtervü­ket. Azt tapasztalták ugyanis, hogy akkor tudtak legjobb gabo­natermést betakarítani — ha az egyéb tényezők mellett — a ve­tést október 15—október 25. között elvégezték. Aki késett, néhány százalékkal már kisebb termést ért el. Ez serkenti most a körzet termelőszövetkezeteit is a szerve­zett munkára. Régen tapasztalt összefogással, szervezetten dolgoznak megye­szerte az állami és szövetkezeti gazdaságok, valamint a segítsé­gükre érkezett üzemi, vállalati dolgozók, iskolások, valamint a néphadsereg katonái. Ezen az őszön több mint kilencvenhárom- ezren vesznek részt a közös érde­kű munkában. Szőlőt, almát szü­retelnek, csomagolnak, szállítanak, vagy a termés átvételében, feldol­gozásában segítenek. A Kunbajai Állami Gazdaság nagyobb teljesítményre ösztönző bérezési formát alkalmaz a szüret időszakában, hogy saját dolgozói és a segítségére jött fiatalok mun­káját még jobban elismerje. Ha­sonlóképpen jár el a kecskeméti Törekvés és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz is. Az Izsáki Állami Gazdaság az alapkereseten felül a 125—150 százalékos teljesítmé­nyért százötven forint, 150 száza­lékos teljesítményen felül kétszáz­ötven forint jutalmat fizet heten­ként a szüretelőknek. Számos gazdaság a sürgető munka ellenére jól érvényesíti betakarítás, termény-előkészítés közben a takarékossági követel­ményeket. A nem őszi gabonának szánt területen a kukoricatarlókat juhokkal, szarvasmarhákkal legel­tetik. Csak azután kezdik a táp­anyagpótlást, valamint a talaj­munkát, miután a húshasznú álla­tok az elhullt kukoricaszemet, táp­anyagot még tartalmazó növény­maradványt felszedegették. K. A. • Dr. Gajdócsi István mondott megnyitót. MSZMP KB tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát és dr. Gaj­dócsi Istvánt, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács elnökét. Ezt követően a megyei tanács elnöke mondott megnyitó beszé­det. Miután hangoztatta: igazi megtiszteltetés, (hogy Bács-Kis­kun megye, illetve Kecskemét töltheti be a házigazda szerepét e sokat ígérő országos tanácskozá­son. Tájékoztatásul átfogó képet adott a megyéről, annak sajátos fejlődési útjáról. Hangsúlyozta, hogy a fejlődés ütemének meg­gyorsítása, az életgazdagitás ér­dekében a pedagógusok mellett . milyen nagy szerepe van a köz- művelődési szakemberek * széles- hálózatának. Elmondotta, hogy a Bács-Kiskunban még meglévő súlyos gondok ellenére sikerült figyelmet érdemlő eredményeket elérni a műveltség terjesztésében, az ízlés fejlesztésében. A megnyitó után Pozsgay Imre tartott előadást „A művelődéspo­litika időszerű kérdései a XII. kongresszus után” címmel. Tár­sadalmi helyzetünk és művelődés- politikánk néihány alapvető és jellemző vonásáról, a XII. kong­resszus határozataiból eredő közös feladatainkról szólott. A későbbiek során részletesen beszélt az okta­tási és a kulturális minisztérium — összevonásáról. Elmondta, hogy ez nem jelent változást művelő­déspolitikánk egészében. Az újon­nan megszervezett minisztérium lényege, hogy ennek keretében szérvezett egységbe került a köz­oktatás, a közművelődés, a szak­munkásképzés, a felnőttoktatás, a tudományos kutatás és a kulturá­lis célzatú nemzetközi »kapcsolat. — Ez a szervezeti-irányítási for­ma — mondotta —. teljes egé­A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSÉN Az iráni miniszterelnök agresszióval vádolja Irakot Pénteken, közép-európai idő sze­rint a késő esti órákban összeült az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Biztonsági Tanácsa, hogy folytassa a vitát az iraki—iráni konfliktus rendezésének kilátásai­ról. Az első felszólaló, Radzsai iráni miniszterelnök országa elle­ni nyílt agresszióval vádolta Ira­kot és kifejtette: kormánya meg­ítélése szerint Washington Irak feltétlen támogatásával „újabb Iz­raelt” kíván létrehozni a térség­ben. Radzsai hevesen támadta a „szuperhatalmakat”, amelyek — megfogalmazása szerint — átfogó háborút indítottak az irárfi „isz­lám forradalom” és annak vívmá­nyai ellen. Az iráni kormányfő a BT ülése előtt másfél órás megbeszélést folytatott Kurt Waldheim ENSZ­főtitkárral a Teheránban fogva tartott, kémtevékenységgel vádolt amerikai túszok ügyéről és az iraki—iráni konfliktus katonai vo­natkozásairól. A találkozót mind­két fél hasznosnak minősítette, de részletekről nem volt hajlandó nyilatkozni. Az iráni kormányfő a BT ülé­sén azt is kijelentette, hogy felde­rítő és riasztó radarrendszerrel felszerelt repülőgépeknek Szaúd- Arábiába történt küldésével az Egyesült Államok katonai érte­lemben is beavatkozott a konflik­tusba, mivel ezek a gépek „az irá­ni csapatmozdulatokra vonatkozó információkkal látják el az iraki hadvezetést és zavarják az iráni légierő tevékenységét”. Ezt a vá­dat McHenry amerikai ENSZ- nagykövet éles szavakkal utasítot­ta vissza. Radzsai a Biztonsági Tanács ülésén elhangzott felszólalása után a sajtó képviselőinek adott nyilat­kozatában leszögezte, hogy Tehe­rán mindaddig nem fog tűzszü­netről tárgyalni, amíg iraki kato­nák tartózkodnak Irán földjén. Azt is közölte, hogy New York-i tartózkodása alatt — az ilyen ér­telmű, széles körben elterjedt hí­resztelésekkel szemben — semmi­lyen körülmények között sem haj­landó találkozni az Egyesült Álla­mok egyetlen hivatalos képviselő­jével sem. Radzsai szombaton Algériába utazott Mint közölte, látogatásá­nak nincs politikai célja, mindösz- sze a földrengés sújtotta ország népét kívánja Irán részvétéről és támogatásáról biztosítani. (MTI) t Pozsgay Imre: „Rendkívül fon­tos szerepet kap a népművelői te­vékenység”. szében új a magyar állam törté­netében. A miniszter ezután arról be­szélt, hogy korunkban lehetetlen tagadni vagy elhallgatni a kultú­ra megnövekedett szerepét. — Sokféle tényező, tapasztalat alap­ján állíthatjuk. — hangsúlyozta —, hogy az emberek a termelési folyamatba beviszik saját szemé­lyiségüket. Ez viszont arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy az embereket a megnöveke­dett feladatok elvégzésére alkal­massá tegyük a nevelés, a művelt­ség terjesztése útján. Részleteseb­ben szólott ezután a gazdálkodás. Polgárjogot nyert már a nyelvünkben az a szó, hogy kooperáció. Köztudott, hogy a termelésben olyan együttmű­ködést jelent, amikor egy-egy termék előállításában, külön­böző alkatrészek gyártásával több vállalat is részt vesz. Az árutermelésnek ez a módja azonban igen fegyelmezett, jól összehangolt munkát igényeli Számos példa van erre Bács- Kiskun megyében is. Többek között az MMG Automatika Művek kecskeméti gyárának — amely évente 400 ezer da­rab Lada műszerfalat gyárt — kooperációs partnere a csá­szártöltési Vegyes- és Építő Szövetkezet azáltal, hogy al­katrészeket készít a műszer­falhoz. Hasonló együttműködésről lehet beszélni a beruházások­nál is. A generálkivitelező építőipari vállalat számos épí­tőipari és ipari szervezettel kooperál mire elkészül a léte­sítmény. Az új 680 ágyas me­gyei kórház építésénél a BÁCSÉP-nek egész sor szak­ipari vállalat az alvállalkozó­ja. Sőt a MEDICOR-ral — mint a társ generálkivitelező­vel is — jól összehangoltan kell együttműködnie, hogy ha­táridőre és jó minőségben ad­hassák át a fontos egészség- ügyi intézményt. Jó partnerek nélkül tehát nem létezhet ma már sem az ipar sem az építőipar. Az együttműködés azonban ma­gasabb szintű szervezettséget és feltétlenül korrekt maga­tartást igényel. A kooperáló üzemnek nem pusztán éves tervének teljesítése a feladata hanem az is, hogy a másik üzemi munkájában ne okozzon fennakadást. Vagyis pontosan a szerződésben rögzített ha­táridőre és minőségben szál­lítsa az alkatrészt vagy fél­készterméket. A Szerszám­gépipari Művek kecskeméti gyára egy vele kooperáló ön­tödétől pontatlanul és nagy se­lejtszázalékkal kap a fék­szelephez öntvényeket. Emiatt azután bizonytalanná válik nemcsak a SZIM-nek, hanem szinte az egész magyar jármű­ipar ideü tervének teljesítése. Mint arról már szó esett, sokoldalú együttműködésre van szükség a létesítmények kivitelezésénél is. Ilyen jelle­gű kötelezettség hárulhat ma­gára a beruházóra is. Bizo­nyos feltételeket neki kell meg­teremteni. Mi lenne például a Zománcipari Művek kecske­méti gyáránál folyó — fél év­a termelés és a kulturális .élet kölcsönhatásáról, majd kijelentet­te: a XII. kongresszus megerősí­tette az eddigi, jól bevált kulturá­lis politikát. Majd bírálóan je­gyezte meg, hogy kulturális in­tézményrendszerünk mai állapo­ta nem felel meg a korszerű kö­vetelménynek. Ez viszont egyálta­lán nem jelenti azt, hogy le kell mondani az alapjában helyes -cé­lok valóra váltásáról. A népmű­velőknek mindenkor tudniuk kell hogy milyen az a társadalmi-po­litikai ' légkör, amelyben munkál­kodnak. Ismerniük kell a kultúrát befogadóik közérzetét, és azt fi­gyelembe kell venni a tervezés­kor, a munkavégzéskor. Határo­zottan kijelentette, hogy minden ellenkező híresztelésekkel szem­ben o VI. ötéves tervben sor ke­rül lényeges kulturális fejlesztés­re a súlyos gondok, a nehéz kö­rülmények ellenére. Más kérdés — mondotta —, hogy a fejlesztési le­hetőségek messze elmaradnak a szükségletektől. Ám éppen ezért kap az elkövetkező időszakban rendkívül fontos szerepet a nép­művelői tevékenység. Beszéde végén Pozsgay Imre az iskolákat mint a közművelődést segítő tényezőket említette és alá­húzta annak a fontosságát, hogy a pedagógusok — a túlzott meg­terhelés elkerülésével — fokozot­tabban vegyenek részt a kulturá­lis életben. Az előadás után a résztvevők kérdéseket tettek fel a művelődés- politikánk időszerű témáival kap­csolatban. A magyar kultúra he­lye, szerepe a világban; a főisko­lák és egyetemek közművelődési oktatása; a közoktatási reform; az új minisztérium felépítése; a kul­turális beruházások helyzete; a komplex művelődési tevékeny­ség; a bejáró dolgozók művelődése és sok más időszerű téma szere­pelt még a gyűlésnek e napirendi pontján. Ezekre Pozsgay Imre válaszolt. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy idő hiányában leg­alább ötven kérdés maradt vá- ' laszolatlanui. Az ebédszünet után dr. Gyar­mati Kálmán elnök tájékoztatója hangzott el az egyesület tényke­déséről. majd öt különböző szek­cióban folytatta a munkáját a vándorgyűlés. Ma délelőtt közö­sen megfogalmazzák azt a felhí­vást, amellyel a Magyar Népmű­velők Egyesülete első vándorgyű­lése fordul tagjaihoz, az egyesü­leten kívüli pályatársakhoz, az- együttműködésre hajlandó értel­miséghez. V. M. vei lerövidített határidejű — rekonstrukció sorsa abban az esetben, ha éppen a beruházó, a ZIM nem tenne idejében eleget az építkezéssel kapcso­latos vállalt kötelezettségei­nek. Nyilván öngólt rúgna, hi­szen éppen a gyár kezdemé­nyezte a kivitelezés meggyorsí­tását. Nem tartozik szorosan a kooperációhoz, mégis a terme­lést hasonló módon gátló té­nyező, hogy egyes vállalatok máról holnapra abbahagyják bizonyos — sok üzemben . anyagnak vagy alkatrésznek számító — termékek gyártá­sát. Teszik nyilván azért, mert gazdaságosabb termékszerkeze, tét akarnak kialakítani. Helyes lenne azonban, ha köteleznék a vállalatokat a gyártás abba­hagyásának kellő időben való bejelentésére, hogy a felhasz­náló üzemeknek módjuk le­gyen más forrásból beszerez­ni az árut. Ily módon megelőz­hető volna, hogy sok millió fo­rint értékű csaknem teljesen kész áru, apró alkatrészek hiá­nyában mint befejezetlen ter­mék heverjen a gyártó cég rak­tárában. Két hónap van az esztendő- ' bői és az V. ötéves tervből. A hátralévő időben még sokat lehet tenni jó együttműködés­sel azért, hogy mind az ipari termelés, mind a beruházások területén eredményesebben fe­jezzük be a tervidőszakot. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom