Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldólária ma aatlc: Felhóát- vonuláaok, itórványoian előforduló e«ő, tipor. Idánként megerősödő, fő* lap a Dunántúlon átmenetileg viharosai fokotódó északnyugatira for* dnló SIÓI. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4t t, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 15, U fok késOtt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B Acs-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 230. szám Ára: 1,20 Ft _____1980. október I. szerda F élidőidéit a BNV:!3* Kedden a második szakmai nappal egyben félidejéhez érke­zett az őszi BNV, amely eddig csaknem 200 ezer vendéget foga­dott. Ezen a napon a bútoripar, va­lamint a bel- és külkereskedelmi partneriek gyártmányfejlesztést szolgáló tanácskozásán a szövet­kezeti gépipar csomagolástechni­kai tapasztalatcseréjén kívül több sajtótájékoztatót tartottak. A VBKM vezetői csupa jó hír­ről számoltak bé. Elmondották egyebek között, hogy a vásári nagydíjas „csodaedényekből”, a formatervezési pályázaton is el­ismerést nyert légkeveréses főző­sütő készülékből, 8 ezer darabos francia és NSZK-beli exporton kívül az év végéig 2 ezer jut a hazai üzletekbe is. Valócli szarvasbőrből készült felöltők és női ruhák, valamint szövetek, bársonykelmék export­járól tárgyalnak a magyar part­nerekkel — közölték a szovjet RAZNÖEXPORT sajtótájékozta­tóján. (MTI) A parlagföldek hasznosításának eredményei és gondjai A megye adottságai — a nagy kiterjedésű, korlátozottan hasznosítható homokterületek, a szőlő- és gyümölcstermesz­tés, a szakszövetkezeti gazdálkodás körülményei — miatt a földhasznosítás és -védelem fokozott feladatot és gondot je­lent. Ezért is foglalkozott ezzel a témával — amely napjainkban különösen időszerű — a megyei tanács termelési és ellátási 'bi­zottsága tegnap, Kecskeméten tartott ülésén. A tanácskozást dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnö­ke vezette. A hasznosítás hely­zetéről és az eddig tett intézke­désekről, valamint a további fel­adatokról, a megyei földhivatal vezetője, Horváth József készí­tett előterjesztést. A jelentés megállapította, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek gazdaságosabb hasznosítá­sa érdekében elsősorban a nagy­üzemi területek célszerűbb kiala­kítására törekednek a megyében. Már 1976-ban felülvizsgálták, hogy a kedvezőtlen üzemi adott­ságok, a szétszórt földdarabok milyen mértékben nehezítik vagy akadályozzák a korszerű gazdál­kodást, Az akkori megállapítások szerint mintegy' 14 ezer hektár­nyi olyan területe volt a mező- gazdasági üzemeknek, amelyek cseréjével, másik üzem részére történő átadással javítani lehet a termelés feltételeit. A földhiva­tal munkatársai jól együttmű­ködtek — ez a vitából i% kitűnt — a nagyüzemekkel. A követke­zetes munka eredményeként 1976- tól 1980 első fél évéig csaknem 20 ezer hektárnyi területet érintő önkéntes földcserére, táblaren­dezésre került sor. A megyében a művelők elöre­gedése miatt, évente ezer-ezer- kilencszáz hektárnyi parlagon ha­gyott föld állami tulajdonba vé­telével számolhatunk, amit az üzemek *nem tudnak gazdaságo­san hasznosítani. Különösen a szakszövetkezeteknél okoz gon­dot az úgynevezett tagi gazda­ságok művelésének megszűnése, és a terület átvétele. Ez utóbbiak csak kisüzemi módon hasznosít­hatók. Az ezeken lévő ültetvé­nyek kivágását és a későbbi hasz­nosítást is csak nagy költséggel lehet megoldani. Az ilyen területek egy részé­nek hasznosítása érdekében ve­zették be a tartós földhasznála­tot. Az erre a célra kijelölt terü­leteken — zártkertté nyilvánítás után — az állampolgárok megál­lapodás alapján a tulajdonosi jo­gokhoz közel álló művelési le­hetőségekhez jutnak. A nagyüzemi gazdálkodás fel­tételeit javítja, és a termőföld nö­velését segíti az elhagyott, rom- badőlt tanyák felszámolása is. A tavaszi és az őszi határszemlék során folyamatosan nyilvántar­tásba vették ezeket a romos épü­leteket. Az elmúlt esztendőkben több mint kétezer tanyahely szűnt meg, s ezzel mintegy 600 hektárnyi területet hasznosítot­tak. Az idén először kaptak eh­hez anyagi támogatást a mező- gazdasági nagyüzemek, amely a tényleges költségek 50 százaléka. Az akciót tovább folytatják, és várható, hogy az idén az év vé­géig a felszámolt tanyák száma eléri a hatszázat. A tanácskozás hozzászólásaiból kicsendült, hogy az önkéntes földcserék a nagyüzemek között nagyon haszosak, mert gazdasá­gosabbá teszik a termelést. Töb­ben szóvá tették, hogy a parlag- területeket ésszerűen kell hasz­nosítani. Sajnos sok esetben eh­hez nincsenek meg a feltételek, hiányzik a munkáskéz, illetve a gépek. Lukács Béla, az Országos Föld­hivatal osztályvezetője elmondta, hogy számos tartalék van még a földhasznosításban. A Közlekedé­si és a Postaügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal kezelésében több ezer hektárnyi olyan terület van, amelyen termelni lehetne. Ez a megyét is érinti, mint ahogy a hozzászólásokból is kiderült, hi­szen a folyók gátjai mellett, va­lamint az utak mentén elég sok a hasznositatlan föld. Ígéretet tett arra, hogy a bi­zottsági ülésen elhangzott észre­vételeket továbbítja az illetéke­sekhez. Végezetül, dr. Matos László hangsúlyozta, hogy a par­lagterületek hasznosítása érdekér ben továbbra is szoros együtt­működésre van szükség a földhi­vatal munkatársai és a mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetői között. Az utóbbiak pedig törekedjenek arra, hogy megtalálják a lehető­séget ezeknek a földeknek a mű­velésére. A’ bizottság ezt követően elfo­gadta a megyei Iparcikk keres­kedelmi vállalat áruforgalmi te­vékenységéről, és hálózatának fejlesztéséről szóló tájékoztatót. K. S. Három hónappal az év vége előtt a megye ipari üzemeiben Még három hónap, és nemcsak ennek az esztendőnek, hanem az V. ötéves tervidő­szaknak is a végére érünk. Kétszeresen fon­tos tehát, hogy a célkitűzések, a tervek sike­res teljesítésével zárják az üzemek az idei évet. Az általunk felkeresett három üzemben nyugodtan néznek az utolsó negyedév elé. A Szék- és Kárpitosipari Válla­lat kecskeméti gyárának idei ter­melési terve csaknem 278 millió forint. Az első félévre eső időará­nyos tervüket 106 százalékra tel­jesítették. Hogyan alakulnak a tervszámok a harmadik negyedév végére? Milyen külföldi megren­deléseknek kell még eleget tenni­ük a hátralevő hónapokban? Me­lyek a soron -következő, legfonto­sabb feladatok? — ezekkel a kér­désekkel kerestük fel Borsos Györgyöt, a kecskeméti gyár igaz­gatóját. — Az elmúlt esztendőkben lé­nyegében az volt a gyakorlat, hogy az utolsó negyedévben volt a legnagyobb hajrá gyárunkban a termelést illetőén — mondta az igazgató. — Az idei évet azonban már úgy kezdtük, hogy arányosab­ban ütemeztük termelési felada­tainkat, s így nem lesz szükség majd hajrázásra az utolsó hóna­pokban. A harmadik negyedév végén, előzetes számításaink sze­rint, mintegy 108 százalékra tel­jesítjük az első kilenc hónapra eső időarányos tervünket. — Idei exporttervünk 50 millió forint. Legnagyobb megrendelőnk Dánia és az NSZK, de szállítunk termékeinkből angliai, svéd, hol­landiai, sőt kanadai kereskedelmi cégeknek is. Szeptember végéig a megrendelések többségének ele­get teszünk. Mindössze kilencmil­lió forint értékű exportterméket kell legyártanunk az utolsó ne­gyedévben. Ha a kereskedelmi feltételek engedik, elképzelhető, hogy jelentősen túlteljesítjük majd exporttervünket az év végé­re. Rajtunk nem fog múlni, hiszen ehhez megvannak gyárunkban a termelési feltételek. Mintegy 100 ezer széket gyártunk az idén tő­kés piacokra. Molnár József, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyárának főmérnöke, a következő tájékoztatót adta: — Legfőbb termékünk hosszú évek óta á Ratus A 20 pénztárgép, amelynek gyártása során az év első felében kiemelkedő eredmé­nyeket értünk él. Ez a termék vállalatunk három gyárának, va­lamint fülöpszállási telepünknek a kooperációjában készül, s tő­• Keresztes Mihályné, a lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat egyik szocialista brigádjának tagja excenter- présével egy Algériába kerülő alkatrész meg­munkálásán dolgozik. lünk kerül a megrendelőkhöz. A terv szerint az év végéig 20 ezer 200-at kell gyártanunk, ebből jú­nius végéig 10 ezer 653 hagyta el a műhelyeket. A múlt év utolsó negyedében a nagyarányú - készáru-kibocsátás következtében, meglehetősen le­csökkent az alkatrészkészlet, ezért 1980 elején nem volt zökkenőmen­tes a termelés megkezdése. Ha­mar pótoltuk azonban lemaradá­sunkat, s bízunk abban, hogy év végéig minden . kötelezettségünk­nek ütemesen eleget tudtunk ten­ni. Négy év óta sikeres kooperációs kapcsolatunk van a romániai Elektromures céggel, amely ki­lencféle szerelvényt készít pénz­tárgépeinkhez. Az idei esztendő jelentős állo­más gyárunkban, ugyanis meg­kezdtük az elektronikus pénztár­gépek null-szériájának gyártását. Év végéig 200 darab készül el be­lőle. Elkezdtük már ennek is a továbbfejlesztését... Természete­sen az elektronikus pénztárgép nagy gondot is jelent, ugyanis be kell rendezkednünk a január ele­jén kezdődő sorozatgyártásra, mert 2400 darabot rendeltek belő­le. Ezenkívül még az idén a ko­rábbi termékeinkhez 40 millió fo­rint értékű pótalkatrészt kell gyártanunk. A lajosmizsei Gépjavító és Vas­ipari Vállalat igazgatója — Her­czeg István — így nyilatkozott az utolsó negyedév előtt: — Idei termelési célkitűzésein­ket teljesítjük. A múlt évi 57 millió forinttal szemben 60 millió forint lesz az árbevételünk. A hagyományosnak számító termé­künk, a zöldség-gyümölcsmosó berendezés iránt változatlan az igény, év végéig 25-öt gyártunk belőle. A konzervgyárakban hasz­nálatos zöldbabfeldolgozó-gépből húszat készítünk. Néhány éve kezdtük a különböző ajtó- és ab­lakvasalások, valamint az ajtó- diópántok gyártását. Ebből az idén nyolcmillió forint értékűt szállí­tunk a megrendelőknek. Az országban egyedül mi gyárt­juk a játszótéri berendezéseket. Év végéig nyolcmillió forint érté­kű mászógömböt, lengőhintát stb.-t adunk át a TRIÁL nagyke­reskedelmi vállalatnak. Néhány éve kooperációs part­nerei vagyunk a kecskeméti ME­ZŐGÉP Vállalatnak, s így ter­mékeink közvetett exportra ke­rülnek. Az idén például hatmil­lió forint értékű alkatrészt ké­szítünk a MEZŐGÉP által Algé­riába szállított terménytárolók­hoz. Tárgyalások folynak a koo­peráció további bővítéséről. Még az idén elkészül az új, ezer négyzetméteres műhelycsarno­kunk. A jövő év elején itt kezd­jük az exportra kerülő termékek gyártását O. L.—K. E. A Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának küldöttsége Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott a Szegedi Orvostudományi Egye­tem pártbizottságának és tömeg­szervezeteinek tizennégytagú kül­döttsége. A vendégeket, akik dél­előtt megtekintették a Kodály In­tézetet és a Bozsó-gyűjteményt, délután fogadta Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke. Folytatódik a bácsbokodi vajüzem felújítása A SZOTE küldöttsége ezután — az egyetem és a kórházak közti jó együttműködés hagyományá­nak megfelelően — felkereste az új széchenyivárosi megyei kórhá­zat. Itt dr. Losoncz Mihály, fő­igazgató adott tájékoztatást a megye legmagasabb szintű egész­ségügyi intézményéről, amelyben már a betegségek 90—95 százalé­kának a gyógyítására lesznek ké­Bácsbokodon három évtizede építették fel a vajüzemet. A me­gye legjelentősebb takarmány- termesztő, szarvasmarhatartó, sertéstenyésztő körzetében akko­riban ez volt az első élelmiszer- ipari létesítmény. Eredetileg na­pi 40—45 ezer liter tej átvételé­re. feldolgozására tervezték, azonban a mezőgazdaság szoci­alista átszervezése után rövide­sen kinőtte kereteit. Napjainkban a környező álla­mi és szövetkezeti tehenészetek, háztáji gazdaságok tejtermelése jóval meghaladja a bácsbokodi vajüzem teljesítőképességét, hi­szen átlagosan 100—110 ezer li­ter tejet kell átvennie naponta. Nemcsak a megnövekedett tej- kinálat, hanem a feldolgozó üzem épületének az állapota is indo­kolja a teljes felújítást, sőt a bővítést. Elég hamar tönkrement ugyan­is a feldolgozó főépülete. Alá kellett helyenként dúcolni, hogy össze ne dőljön. Az utóbbi év­tizedben többször volt napiren­den a helyreállítása. Többek kö- i zött 400 millió forintot meghala­dó összeget irányoztak elő a te­lep rekonstrukciójára. Az 1970- i es évek elején el is készült az Üzem udvarán a 40 ezer literes sztikségtároló^ és néhány kisebb kiegésztő berendezés. Azután egy időre abbamaradt a munka. A közelmúltban ismét hozzá­fogtak Bácsbokodon az élelmi­Ilii W& • A kivitelező ez alkalommal a jánoshalmi Bácska ÉPSZISZ. szeripari üzem felújításához, de az eredetileg tervezett összegnél jóval kisebb költséggel. Dunán­túlon, a Sió-csatorna közelében' épül fel ugyanis — a terv szerint — egy nagy teljesítményű sajt­gyár, és 'a bácskai körzet üze­mének a felújítására mintegy 150 millió forint jut. Ebből épül fel a 900 - négyzetméteres csarnok, amelyben a túrógyártásra ren­dezkednek be, emellett nagy mennyiségű polipack-csomagolá- sú, zacskós tejet állítanak elő a Bácsbokoddal szomszédos tele­pülések, elsősorban a járási szék­hely ellátására. A bácsbokodi vaj üzem felújí­tásának folytatása.! kétségkívül már eredmény. Sajnos, változat­lanul csak szerény lépés abban az irányban, hogy a legjelentő­sebb termelési körzetekben léte­süljenek az élelmiszer-feldolgo­zók az ország legnagyobb mező- gazdasági . árutermelő megyéjé­ben is. K. A. öt éve, hogy az UNESCO mellett működő Nemzetközi Zenei Tanács október elsejét zenei világnappá nyilvánítot­ta. Azóta iez a nap a muzsika hivatásos és amatőr művelői­nek legnagyobb ünnepe, öt földrész hetven országának — a nemzetközi tanács tagjainak — közös akaratával született meg ez a határozat, melynek célja a zene lényegében, lehe­tőségeiben rejlik. „Akiket e magasabb rendű művészet szeretete fűz egybe, nem vál­hatnak ellenségekké” — mond­ta a zenei tanács akkori fő­titkára. A muzsikusok nyilván nem­csak ezen a napon teszik pró­bára tehetségüket, s a zene barátainak sincs szükségük naptárra ahhoz, hogy kedvte­lésüknek, nem ritkán szenve­délyüknek hódolva, hangver­senyre, operába menjenek, rá­dióból, televízióból vagy ép­pen hanglemezről hallgassák, esetleg maguk is megszólaltas­sák n muzsikát. A zenei világ­nap mégis fontos, átfogó je­lentőségű, hiszen a zene nem­zetközi voltára helyezi a súlyt, arra, hogy úgyszólván az egyetlen közös nyelv, amely a Föld valamennyi lakóját összekapcsolja. Az a közös út, amelyen valóban békés egyet­értésben halad minden nép. A muzsika szava mindenkit ösz- szeköt, ezt a nyelvet minde­nütt megértik. Ahhoz pedig, hogy valaki, élvezőjévé váljék, nem kell hosszadalmas szak­mai tapasztalat, speciális kép­zés, még különösebben jó hal­lás sem. Kodály Zoltán egész életén át hirdette, hogy a ze­nei hallás kellő gyakorlattal elsajátítható. De még a gya­korlat hiányában is rá érezhet a zenére mindenki, aki nem közömbös a művészi élmények iránt. Magyarországon a zenei vi­lágnap alkalmából díszhang­versenyeket, kortárs szerzői esteket, nemzetközi zenei ver­senyeket, bemutatósorozato­kat rendeznek a Kóta és a Ma­gyar Zeneművészek felhívásá­ra. A jelentős eseményre ké­szülnek Bács-Kisku n megye több városában is. Bach, Vi­valdi, Pergolesi müvei hangza­pesek az orvosok és egészségügyi dolgozók, akiket 92 millió forint értékű műszer segít majd munká­jukban, a betegek magas színvo­nalú ellátásában. A látogatók — köztük dr. Föl­des Vilmos professzor, az egye­tem dékánja — ezután sorra jár­ták a kórház egyes részlegeit, és nagy elismeréssel adóztak a kór­ház egészének a berendezéséről. nak el például a kecskeméti | Nagytemplomban rendezett orgonahangversenyen. Baján, a jugoszláviai testvérváros, Zombor szimfonikus zenekarát hívták meg erre az alkalom­ra. A zomboriak közös kon­certet adnak az Alsó-Dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság Ka­marazenekarával. Kalocsán az 1. István Gimnázium díszter­mében rézfúvós koncertet és vonós kamaramuzsikát hall­hatnak az érdeklődők. Kis­kőrösön zeneiskolai növendék- hangversenyt és kiállítást ren­deznek. (Ez utóbbit a Zenemű­kiadó legújabb szakmai kiad­ványaiból.) Zongora szólóestre kerül sor Kiskunfélegyházán. Szép és jó törekvések tanúi lehetünk a zenei világnapon. Mégis, jellegében ma még in­kább afféle „háziünnep” ez az esemény. A nemrég elhunyt jeles karmester, Vaszy Viktor szerint e szerepkörből majd akkor lép ki, ha széles réte­gek ünnepelnek együtt. Hiszen a művészi muzsika nem csu­pán a penészeké. Ennek az eseménynek a muzsikus tár­sadalmon kívüli, igazi világ­nappá kell fejlődni Kodály szellemében: „Legyen a zene mindenkié." P. E. mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom