Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

1980. szeptember 5. • PETŐFI NÉPE • 3 KISKUNFÉLEGYHÁZI MODELL ? — PÁRTIRÁNYÍTÁS A „VÉGEKEN” Négy község várost talált • • PaPP Lajos: A javas* • Csáki Benjámin: Ja- • Najdinoff Antalné: “*"* ' JJI" J 1 vult a határozatok vég- Az alapszervezet nevelő együttműködés eredmé­nyei. latok hatására. rehajtása. munkája. • A pártvezetöség kezdeményezett — a Keleti Fény téesz is segített — kész a gyerekek fogadására a gátéri óvoda. (Tóth Sándor felvételei) II. Mielőtt íbarki azt hinné, hogy a beszámolónk előző részéiben át­csúsztunk a községfejlesztési je­lentések stílusába, gyorsan meg­jegyzem: a gazdálkodási, lakás- építési, kereskedelmi vagy műve­lődési eredmények az irányítás több áttételen megvalósuló, tár­gyiasult lényegét alkotják. Az előzményekről tanúskodnak a jegyzőkönyvi dokumentumok: a kiskunfélegyházi városi párt-vég­rehajtó bizottság foglalkozott Gá­tér, Pálmonositora, Petőfiszállás és Kunszállás községi csúcs veze­tőségeinek irányító tevékenységé­vel és munkamódszereivel. Majd a pártbizottság elemezte a közsé­gek irányításának tapasztalatait. A végrehajtó bizottság elé került a kis létszámú és gyenge pártszer­vezetek helyzete, és a megerősí­tés intézkedési terve. A pártbi­zottság beszámoltatta a városi ta­nács elnökét a tanácsok város- és községfejlesztési koordináló és ellenőrző tevékenységéről, s meg­határozta a további feladatokat. A végrehajtó bizottság áttekintet­te a nő- és ifjúságpolitikai hatá­rozatok helyi végrehajtását... Kiegyenlítődik a színvonal Sikerült fölgyorsítani a falusi változásokat — különösen szem­betűnő ez Petőfiszálláson, ahol maga a községi település is csak 30 éves múltra .tekint vissza. Kiskunfélegyháza egyfajta vá­rosi színvonal igényét diktálja a közvetlen irányítói körzetében. A pártalapszervezeteket közvetve és közvetlenül a városi ipántbizott- ság irányítja. A községi munká­hoz személyesen is segítséget nyújtanak a pártapparátus mun­katársai’, közösek a titkári érte­kezletek. Az éves feladatok meg­határozásából és a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséből a községek sem kivételek. A köz­vetlen beleszólásra, érdekérvénye­sítésre tesületi tagságok adnak lehetőséget: a kunszállási, petöfí- száUási, pálmonostori és gátéri kommunisták nevében Némedi Varga Ferenc, termelőszövetkezeti asztalos^ Barna Lászlóné, a közsé­gi tanács vb-titkára, Hegedűs Já­nos tsz-elnök és Balogh Imre ter­melőszövetkezeti kovács jelenik meg a tanácskozásokon. A me­gyei tanácsban Vízhányó Józsefné és Takács Ferenc képviseli a négy községet. Hangot adnak az otthoni problémáknak, s haza­térve első kézből népszerűsítik a határozatokat, dolgoznak azok megvalósításán. Mindez a színvonal kiegyenlí­tődését szolgálja. De hogy látják a helyzetet az érintettek — hely­ben? Ez a „helyben” egyébként nem is olyan kis terület, összesen negyvenezer hektárról van szó. A szélrózsa különböző irányaiban fekszik Pálmonostora, Kunszállás, Gátér és Petőfiszállás. Sokat hozott Petőfiszálláson Barna Lászlóné, a helybeli pártvezetőség szerve­zőtitkára, akárcsak most, a vá­rosi pártérte^cezleten is az együtt­működés tényétről szólt: — Egészen a hetvenes évek ele­jéig mindössze néhány ház jelen­tette a község belterületét — mondja. — A korábbi, járási irá­nyítás sokszor a helybeliek he­lyett is döntött. De az igazsághoz tartozik, hogy kevés megalapoz­ható fejlesztési lehetőség kínálko­zott itt, s a szakemberek sem szívesen választották Petőfiszál- lást. A «tanulóink, egy-két kiugró tehetségen kívül, nem tudtak helytállni a városi középiskolák­ban. — Nagyon sokat hozott a város segítsége: van óvodánk, körzetesí- tett, szakrendszerűén oktató is­kolánk, ABC-áruházunk, presz- szónk, orvosi rendelőnk, minden utcában villanyunk, s az utolsó, 600 méteres új utcaszakasz is vi­zet kap. Csaknem hatvan építke­zés van folyamatban, s évente ti­zenöt-húsz új házba költöznek be a lakók. Emellett a tanulási kediv sem hiányzik: harminc-harminc­ötén ismerkednek különböző fo­kon i a marxizmus—leninizmus eszmerendszerével és az idősze­rű politikai kérdésekkel. Koordinációs joggal Az utóbbi tíz évben épült ki Pálmonostorán a Posta utca. Itt található a tanácsháza, posta, .tűzoltószertár,, takarékszövetke­zet, gyógyszertár, fogorvosi ren­delő, és a Felszabadulási-park a játszótérrel Papp Lajost, a Keleti Fény Tsz 1-es számú pártalap- szeryezetének titkárát, a pártve­zetőség tagját a bőivülő tsz-köz- pontban találom. A kiskunfélegy­házi városi pártbizottság irányí­tása alatt 'bekövetkezett változá­sok között első helyen említi, hogy folyamatossá vált a pártélet. — Rendszeresek az alapszerve­zeti taggyűlések, a pártcsoportok és a vezetőség megbeszélései. Az alapszervezetünk minden tagja meghatározott pártmunkát végez — szögezi le elöljáróban. — A megbízatások teljesítéséhez a marxista—leninista oktatásban való részvétellel is fölkészülnek. A tömegpropaganda-tanfolyamok hallgatósága pedig eléri a negy­venet. — Rendkívül lényeges, hogy gyümölcsözőbbé vált kapcsola­tunk a gazdasági vezetéssel — folytatja. — Az alapszervezeti és a pártvezetöség szükségszerűen sokait foglalkozott termelési kér­désekkel. A javaslataink hatására váltak valóra például a korszerű tehenészeti telep tervei. A terme­lőszövetkezeti pártvezetőségünk­nek koordinációs jogköre van. A községi alapszervezet kérésére a tsz támogatást nyújtott egyebek között az MHSZ-klulb működésé­hez, az iskolakörzetesítés kezde­tén busszal utaztatta a gyereke­ket, hogy zavartalanul folytatód­hassák az oktatásuk. A Keleti Fény Tsz fuvarokkal, s az üvegfolyosó falának elkészí­tésével mozdította elő a gátéri óvoda felépülését is. — Ezért utólag is köszönetét mondunk huszonöt kisgyerek ne­vében — kezdi a beszélgetést •Csáki Benjámin, a. községi párt- aíapszervezet titkára a munkahe­lyén, a postahivatalban. — Milyen változásokat hozott a városi pártirányitás? — Javult az együttműködés, a koordinációs jogkörű pálmonosto­ri pártvezetőség mentesít sok ko­rábbi gazdasági kérdés terhétől, s így több időnk, energiánk jut arra, hogy a község életével fog­lalkozzunk. A következetesebb számonkérés hatására javult a helyi határozatok végrehajtása. Eredményesen szorgalmaztuk pél­dául a képesítés nélkül tanítók számának a csökkentését: hétről egyre csökkent a számunk. Most — több más között — a művelő­dési ház munkájának a színvonal­emelése van soron. Tanácstagok lettek Najdinoff Antalné, a kunszállá­si községi alapszervezet titkára megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a helyi pártéletnek jót tett a városi irányítás: — A taggyűléseken minden lé­nyeges kérdésben véleményt nyil­vánítanak az alapszenvezet tag­jai. S a közös 'állásfoglalást aztán tanácsüléseken és végrehajtó bi­zottsági üléseken is képviseli az alapszervezetünkhöz tartozó há­rom vb- és öt tanácstag. Patro­náljuk a KlSZ-alapszervezetet, s talán a nevelő munkánkra is vall, hogy a fiatalok közül Pólyák Ró­bertét, Patyi Juliannát és Fekete Editet községi tanácstaggá válasz­tották. Búcsúzáéként rámutat a köz­ponti fekvésű, emeletes lakóépü­letekre: — A tervezési kisegítésért a kiskunfélegyházi Városi Tanács műszaki osztályának és tervcso­portjának jár elismerés, a lakás­építő szövetkezet megalakítását, és a szervezeti élet megindítását pedig az alapszervezetünk igye­kezett előmozdítani. Végső tanulság? A Kiskunfél­egyháza környéki községek életé­nek pártirányítása bevált, kiala­kultak a főbb módszerek. Folytatása következik — a gya­korlatban. Halász Ferenc Településfejlesztés Nagybaracskán JKrüSS* Ha valaki lottón nyerne 768 ezer forintot, bizony sok minden­re telne belőle, de ha egy község egész éves fejlesztési tervében szerepel ugyanez az összeg, már gondot okoz, mire, mikor, meny­nyit költsenek. Nagybaracskán 1100 lakás jelzi, hogy a község eléggé kiterjedt település, lakóinak száma pedig — 1980. augusztus 26-án — 3021 volt. Azóta már biztosan több. A községi tanács gazdálkodási alapja nem nagyobb, mint más hasonló községeké, de lakóinak szorgalma, a közösség érdekében végzett társadalmi munkája már — úgy mondják — párját ritkít­ja. Tavaly 9 millió 402 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, és az egy sze­mélyre jutó társadalmi munka ér­téke 3067 forint volt. Ezzel az eredményükkel a megyei telepü­lésfejlesztési versenyben a 2000 lakos feletti községek közül az el­ső helyezést érték el. Ez már a „legfelső dobogót” jelentette szá­mukra, ugyanis 1978-ban ebben a versenyben másodikok lettek. Most háromszázezer forint jutal­mat kaptak. A községi tanács az éves gaz­dálkodási tervébe már rendszere­sen bekalkulálja a várható tár­sadalmi munkát amit a lakosság mindenkor szívesen végez, mert tudja, hogy ezzel saját maga és a község jólétét gyarapítja. Nem titkolt szándékuk, hogy az idei településfejlesztési verseny­ből is az elsők között akarják ki­venni részüket, ugyanis eredmé­nyeik idáig még a tavalyinál is biztatóbbak. Idei költségvetési tervük 5 millió 733 ezer forint. Fejlesztésre 768 ezer forintot terveztek. Ez utóbbiban szerepel a Petőfi utca felújítása 700 mé­teres szakaszon. Ehhez a megyei tanács tavaly 500 ezer forinttal járult hozzá. Mivel ez a munka -már az előző évről áthúzódó, idáig 1 millió 300 ezer forintot fordítottak rá. A tervben erre a célra 2 millió 200 ezer forint sze­repel. Mindezt hogyan? — kérdezhet­né a kívülálló, tovább nyújtóz­kodtak, mint ameddig a takaró ért? Szó sincs ilyesmiről. Emögött ott áll a lakosság 800 ezer forint értékű társadalmi munkája is. Az út három hét múlva elkészül, s előreláthatóan 1 millió 400 ezer forintba kerül. Az úttükör elkészítése a lakos­ság munkáját dicséri. Nemcsak a Petőfi utca lakói, de más utca­beliek is segítettek. A tsz az anyagfuvarozással segített, a tsz kőműves brigádja pedig önkölt­ségi áron készítette el az útbur­kolatot. Még az idén megkezdik a Kos­suth Lajos utca burkolatának építését, melyhez a megyei tanács 500 ezer forintot adott. Ezt a tanács saját építő brigádja készí­ti el. A munka áthúzódik a jö­vő évre. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a tervezett költség- kereten belül maradjanak. Ugyancsak az idén egy másik nagy jelentőségű munkába fog­nak. Tanácsi kezelésű vágóhidat építenek, saját építőbrigáddal. A vágóhíd még az idén elkészül, s ennek üzemelésével évi 50—60 ezer forinttal növekszik a taná­csi bevétel. Ugyancsak az idei tervükben szerepel járdaépítés 200 ezer fo­rint értékben. Ebből idáig meg­építettek 2000 négyzetmétert. En­nek az anyagráfordítási értéke 92* ezer forint és 60 ezer forint ér­tékű a társadalmi munka. Szabó Ferenc Magas hőmérsékleten is jól használható kenőzsír üzemszerű gyártását kezdik meg rövidesen a Komáromi Kőolajipari Vállalat­nál. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézettel közö- sen kidolgozott Trikomplex el­nevezésű terméket, amely 170— 200 Celsius-fokon is jól használ­ható, már kipróbálták a Dunai Vasműben, a MÁV-nál és több téglagyárban. Az import pótlá­sára kifejlesztették a hőálló Ter- moltex nevű kenőolajat is, a textilipar igényeinek kielégítésé­re. Gáterősítések Borsodban A Tisza Borsod megyei szaka­szán a közelmúltban levonult több mint 30 napos árvíz megmutatta a gátak gyenge pontjait, amelyek­nél átszivárgások keletkeztek. Ezek megerősítését a napokban kezdte meg az Észak-magyaror- szági Vízügyi Igazgatóság. Azo­kon a helyeken,- ahol az átázás a töltéseket fellazította, a tokaji bá­nyából kitermelt kővel erősítik meg a védőműveket (MTI) Eredményes *3 az ifjúságpolitika Az ifjúsági törvény végrehaj­tása eredményes — állapította meg szerdai ülésén Kiskunfélegy­háza város Tanácsa —, a párt-, állami, társadalmi és tömegszer­vezetek többször foglalkoztak az ifjúságpolitikai célkitűzések hely­zetével és jelentős intézkedése­ket tettek az érvényesülésük ér­dekében. Br. Kardos András tanácsel­nök-helyettes témaindító felszóla­lásában rámutatott: az új nem­zedékről való gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társa­dalom ügye, az elmúlt időszak­ban ennek megfelelő fontosságú munka folyt Kiskunfélegyházán. Az írásos előterjesztés pontokba foglalva részletezi az eredménye­ket. Az óvodai ellátásról szólva hangsúlyozza: a gyerekek számá­nak növekedése súlyos gondot okozott. Ot éve csupán alig két­harmadukat tudták elhelyezni, s bár 375 új óvodai helyet létesítet­tek, még mindig csak a gyere­kek háromnegyede járhat óvo­dába. Hasonló gondok jellemzik az általános iskolai helyzetet is, ami a megyében a legrosszabb: az át­lagos 32 helyett itt 46 tanuló jut egy osztályteremre. A közeljövő­ben 30—38 új tanteremre lenne szükség, ahhoz, hogy egyre-egyre 1,4 tanulócsoport, illetve egy-egy csoportra 31 gyerek jusson. Ez központi támogatás nélkül meg- valósíthatatlannak látszó feladat. Mint mindenütt az országban, Kiskunfélegyházán is súlyos gond a lakáshoz jutás. A városi tanács a városi KISZ-bizottsággal együtt­működve próbált enyhíteni e helyzeten. Az a tény, hogy 1978- ban az átadott lakások 62, tavaly pedig 64 százalékát fiatalok kap­ták, jól jellemzi a munka ered­ményességét. Nem mutatja azon­ban a fiatalokra háruló terhek nagyságát. Zömében ugyanis csak OTP-beruházásban épült otthon jutott az ifjú pároknak, akik jó­val erejükön felül voltak kény­telenek eladósodni, hogy az elő­törlesztést kifizethessék. (A 180— 190 ezer forintos „beugró” miatt jelenleg is’ van üres lakás — tud­tuk meg a tanácselnök-helyettes­től az ülés előtt.) Nem probléma- mentes a pályakezdő diplomások letelepítése sem, mivel szolgálati lakás nincs. A tanács ad ugyan kölcsönt, ám ez sem mindig elég a beugróra, márpedig a munkát most kezdő szakembernek nyil­vánvalóan nincs készpénze.... Összefüggésben azzal, hogy a népesség egyre jelentősebb há­nyada fiatal, növekszik az ifjúság részvétele a társadalmi életben is. Nemcsak saját korosztályuk, az öregebbek közügyéit is képviselik például a fiatal tanácstagok — arányuk a legutóbbi választás után csaknem harminc százalék. A kétévenként sorra kerülő if­júsági parlamentek is a demok­rácia fontos fórumai. Az itt el­hangzó vélemények, javaslatok többsége a munka- és üzemszer­vezés, a lakás, és a kereset kér­déskörével foglalkozott. Nem javultak a közművelődés feltételei az utóbbi években Kis­kunfélegyházán, új létesítmény nem épült, és a művelődési köz­pont képtelen minden igényt ki­elégíteni. Sikerült azonban előre­lépni a sportlétesítmények fej­lesztésében. Elkészült a parkerdő pályája, befejezés előtt áll a Fürst utcai lakótelepen egy füves fo­cipálya. Díjtalanul igénybe vehe­tők a sportegyesületek és az is­kolák sportlétesítményei. A VI. ötéves tervben a fél­egyházi tánács legfontosabb, fel­adata továbbra is a gyermekin­tézmények felújítása lesz: növel­ni kell a bölcsődei, óvodai he­lyek, általános iskolai tantermek számát. Kiemelten kell foglalkoz­ni a fiatalok lakáshoz juttatásá­val, biztosítani szükséges a köz­életbe való bekapcsolódás felté­teleit. ■ Kiskunfélegyháza Városi Ta­nácsa az ifjúsági törvény végre­hajtásáról készült jelentést egy­hangúan elfogadta, azzal, hogy. az illetékes tanácsi szervek tovább­ra is súlyának megfelelően fog­lalkozzanak az ifjúságpolitikai kérdésekkel.. B. J. Fűtőerek A BÁCSÉP s az alvállalkozó Hőtechnikai Vállalat dolgozói tavasz- szal kezdték el azoknak a távfűtővezetékeknek a lefektetését, szigete­lését, amelyek a Szultán utcai hőerőműtől — az Árpádvárost érintve, az új s a régi városközpont egy részén keresztül a „Nagypostáig” vi­szik majd a meleget a rájuk kötött épülettömbökbe. A 200—500 mil­liméter átmérőjű vezetékeket a Hőtechnikai Vállalat emberei Tela- mell paplannal, illetve vékony fémlemezburkolattal szigetelik. Ezt mutatják felvételeink. (Fotó: Tóth Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom