Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
4 • PETŐFI N£PE • 1980. szeptember 14. ARCOK AZ ÜZEMEKBŐL Feri, a célgépes A diplomácia nyelvén szólva „rangos személyiség” az Egyesült Villamosgépgyár bajai szerevénygyárában Puruczki Ferenc üzemmérnök. Nem mintha magas beosztása lenne, hiszen „csak” célgépes csoportvezető, két ember dolgozik az irányításával. Mellesleg szólva az, hogy vállalati jóváhagyással félmilliós anyagkészlet felett rendelkezhet, s azt maga vásárolhatja meg tetszése szerint, azért már sejtet valamit a magas, barna fiatal férfi gyáron belüli hovatartozásáról. Arra enged következtetni ez a „kivételezés”, hogy a státusza különleges. Szó, ami szó, ilyen beosztással nemigen lehet találkozni, hogy célgépes csoportvezető. Puruczki Ferenc pedig olyan csoportvezető, aki majdnemhogy azt csinál, amit akar — a gyár érdekében. — Feladatom a gyártásfejlesztés, célgépek tervezésével és elkészítésével — ennyiben határozza meg munkaköri kötelességét. — Minden évben meg kell takarítanunk meghatározott normaóramennyiséget, műszaki fejlesztéssel. Az idén például 20 ezer normaóramegtakarítást kell elérnünk. Ebben játszanak nagy szerepet a célgépek, amelyekkel a termelés egy- egy mozzanatát korszerűsítjük. Puruczki Ferenc nagy önállósággal dolgozik. Mint mondja, a megoldandó problémák többségét is ő választhatja ki. Megbíznak benne a gyár vezetői. Ügy érzi — joggal —, hogy rászolgált a bizalomra. Eddig még minden célgépe beváltotta a hozzáfűzött reményeket Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán szerzett oklevelet a gépgyártástechnológia szakon, 1971-ben. A hírős városban kezdett dolgozni is, a BRG magnetofongyárában. A következő állomás Eger volt, ahonnan egy év után, szakmai tapasztalatokkal gyarapodva Bajára jött, a Kismotor- és Gépgyár üzemébe. Az ott töltött három év alatt technológusként és szerkesztőként dolgozott. Az EVJG-gyár kapuján 'öt éve lépett be először« s technológusként kezdett, majd két évig művezető volt a szerszámműhelyben. — Ott kezdődött ez a célgépes dolog, ott kaptam, először egy célgép-dokumentációt, azzal, hogy azt csináljuk meg — meséli. — Nem azt készítettük el, hanem egy másikat, mert úgy voltam vele, hogy ha már csinálunk valamit, akkor az jobb légyen. Ez volt az első ilyen önálló munkám. Ezt követően egy év múlva helyezték a műszaki fejlesztőkhöz. Adtak mellé két jó szakembert — Perlaki Árpád szerszámkészítőt és Balogh Lászlót, akinek az egyik szakmája esztergályos, a másik szerkezetlakatos — és azóta kizárólag célgépek konstruálásával és kivitelezésével foglalkozik. Mégpedig úgy, hogy a tervezéshez szükséges papírt megtakarítja a gyárnak. Tervet csak fejben készít. • Puruczki Ferenc a tizennégyorsós fúrón dolgozik. jobb minőségben. A szükséges pneumatikát az NSZK-beli FESTŐ cégtől szereztük be, amellyel jó kapcsolata van a gyárnak. A daruvezérlő berendezés elektromos bekötéséhez jelenleg kézi erővel darabolják a vezetéket. Puruczki Ferenc másik, születőben levő gépe ezt a feladatot oldja meg, milliméteres pontossággal, s a vezetékdarabok két végét le is csupaszítja. A darabolás termelékenysége többszörösére nő általa. A harmadik célgép a körasztalos kivitele révén egyidőben tíz furatot és nyolc menetet készít majd a V 10 típusú végálíáskap- csoló-család, a gyár korszerű termékeinek egyik fontos alkatrészén. A célgépek sok hasznot hajtanak a gyárnak és a vállalatnak, s ezért is olyan megbecsült ember Puruczki Ferenc. Az alkotó fantáziával megáldott üzemmérnököt az újítók közt is előkelő helyen emlegetik. Tulajdonképpen munkaköri kötél ességénelTTTiegfelelően mást sem csinál, csak újít. A helyzet az, hogy a gyár vezetői engedélyezték, hogy évente néhány munkája újítás lehessen, s azért díjat kaphasson. Méltányos állás- foglalás ez, hiszen nem lenne igazságos, ha az újítás lehetőségéből kizárnák a tehetséges szakembert. Félmillióra tehető az összeg, amelyet húsz újítása eddig hozott a gyárnak. — Már kisgyerekkoromban szerettem a kísérletezgetést. Otthon, Bácsalmáson rádiót is készítettem. Most is van hobbim, az elektronika és az automatika. Tagja vagyok az MHSZ rádiósklubjának. Kecskeméten elvégeztem egy mérnöktovábbképzőt és az a tervem, hogy szakmérnöki vizsgát teszek valamelyik kedvenc területemen. A. Tóth Sándor — Ezek a gépek csak akkor igazán hasznosak, ha nem kell sokáig várni rájuk. Tervezőasztalnál ülve a terv és a dokumentáció elkészítéséhez körülbelül egy évre lenne szükség, s ahhoz én egyedül még kevés is lennék. Így viszont, hogy csak fejben tervezek, egy év alatt készen van maga a gép. Ez az előnye a módszeremnek. A gyors kivitelezéshez anyagkészletre van szükség, hogy az időt ne rabolja menet közben a nehézkes beszerzés. Vannak, akik megengedhetetlenül kockázatosnak tartják ezt a módszert, de eddig még sosem fizetett rá a gyár, pedig már legalább tíz komoly gépet csináltunk, a kisebbekről nem is beszélve. Szerintem nem kisebb a kockázat akkor sem, ha tervezőasztalon születik meg a célgép. Ugyanis ott sok mindent látni, nem lehet térben elképzelni, úgy, mint amikor a műhelyben kézbeveszem a gépbe építendő alkatrészeket. Puruczki^ Ferenc alkotásaival gépi kapacitásokat szabadítanak fel, s többszörösére növekszik a termelékenység. Sok esetben fárasztó fizikai munkától kímélik meg a dolgozókat, s pontosabbak lesznek a munkadarabok. — A gyár új, fontos terméke a daruvezérlő berendezés, amit jelentős mennyiségben szovjet exportra is szállítunk. Több új célgépei ennek az előállítását tesz- szük hatékonyabbá. Jelenleg három masinán dolgozunk. Az egyik tizennégyorsós fúrógép lesz, amelyet a daruvezérlő berendezés hajtóműházának megmunkálásánál használunk majd. Egyszerre tizennégy lyukat fúr. Ezeket a furatokat jelenleg még asztali fúrógéppel készítik. Száz darab hajtómű- ház-furatokkal való ellátásához 16 órára van szükség. Ezt a célgép egy óra alatt elvégzi majd és Gyógyítás mágnessel A lettországi idegsebészeti központ specialistái olyan biokémiai elváltozásokat fedeztek fel, amelyeket permanens mágneses tér hatása vált,ki a térben. Az elektromágnesek segítségére vannak az orvosoknak abban, hogy erekpro- tetizálásakor, a traumás artériák műtétéinél a véralvadást megakadályozhassák. A mágneses terek paramétereinek megváltoztatásával az elvékonyított érfalakat, többek között a nagyagy érfalait „ólomzárolya” az érpálya bizonyos szakaszain tudatosan létrehozhatunk vérrögöket. APN — KS Űj helyen a sisakgyártók Augusztus 25-e jelentős dátum a Kiskőrösi Vegyes- és Építő Ipari Szövetkezet bukósisaküzemének történetében. Ezen a napon vették használatba a mintegy 7 millió forintos költséggel épült korszerű 18x36 méteres műhelycsarnokot, amelyben megfelelő körülmények között végezhetik munkájukat az üzem dolgozói. Az általuk gyártott termékcsalád — az ötféle motoros bukósisak és a két típusú munkavédelmi sisak — megérdemelten nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma emblémáját. O. L. # Többfejes fúrógéppel dolgozik Kiss Mária. # Régebben egy asztalnál, egymást is akadályozva többen dolgoztak. Most szalagrendszerben korszerű körülmények között folyik a termelés. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Üzérkedés borjúkkal Ügy látszik, ha munkanélküli pénzszerzésre nyílik lehetőség, egyesek az átlagot jóval meghaladó „élelmességről” tesznek bizonyságot. Kétségtelen, az ilyen emberek tisztában vannak azzal, hogy törvénybe ütköző cselekményeket követnek el, de az a bűnözés lélektanához tartozik, hogy azt hiszik: nem jönnek rá a hatóságok. Pedig rájönnek. Előbb- utóbb minden bűntettre fény re- rül. Kiskunmajsán és a környéken, a kiskunmajsai járásban az utóbbi esztendőben hét olyan ügyben folytattak ’’nyomozást, és nyújtottak be vádiratot a járásbírósághoz, amelynek vádlottjai szarvas- marhákkal, azon belül is szinte kizárólag borjúkkal üzérkedtek. A hét ügy közül kettőben hozott eddig ítéletet a Kiskunhalasi Járásbíróság, a többi ötöt pedig a következő hetekben folyamatosan tárgyalja. Most a két ítéletet ismertetjük, de annak idején tájékoztatjuk olvasóinkat a többi ügyben született döntésről is. Az egyik — jogerősen befejezett — ügy vádlottja, pontosabban elítélje Péter Szabó Sándor (Kiskunmajsa, Széktó-sor 16. szám alatti lakos, aki 1977 őszén elhatározta, hogy állattartással foglalkozik. Ennek előkészítéseként apósával egy ötven férőhelyes istállót és tíz darab sertésólat épített. Ez az „állattartás” azonban — mint később kiderült — azt jelentette az ő esetében, hogy borjúkat vásárolt, s azokat néhány nap múlva magasabb áron eladta. Az akciót az istálló elkészülte után kezdte, s 1978 májusától tíz hónapon át különböző Bács-Kiskun megyei községben vásárolt borjúkat azzal az előre elhatározott céllal, hogy azokat magasabb áron értékesíti a Dunántúlon, nagyrészt Mohácson és Pécsett. Bács-Kiskun megyében ugyanis az állami felvásárlás időnkénti szünetelése miatt a borjúárak alacsonyabbak voltak, mint a Dunántúlon. Péter Szabó Sándor az említett időben összesen ötvenöt borjút vett meg, hozzávetőlegesen 250 ezer forintért. Ez jövedelmezőnek látszott,, hiszen egy-egy ■; állaton 40Ó—500 forint haszna volt, anélkül,1 högy'efort ä haszonért bármit is dolgozott volna. Hogy Péter Szabó mennyire berendezkedett az üzérkedésre^ azt a megépített istállón kívül az is bizonyítja, hogy az állatok szállítására az 1500-as Polski Fiathoz egy utánfutót is beszerzett, s ezen szállította a jószágokat. A bíróság természetesen nem méltányolta ezt az élelmességet, de a bűncselekményért tízhónapi szabadságvesztés-büntetésre ítélte Péter Szabó Sándort, és tízezer forint pénzmellékbüntetés megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Ugyanakkor kötelezte a vádlottat 20 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. A másik ügy elsőrendű vádlottja a Kiskunhalasi Járásbíróság által már jól ismert Fodor Dezsőné (Kiskunmajsa, Marispuszta 203.), aki élettársával, Váradi Ferenccel, és annak fiával, ifjú Váradi Ferenccel együttesen bonyolította a borjúk vételét és eladását. A módszer semmiben sem különbözött attól, amit Péter Szabó Sándor alkalmazott. Eltérés csupán abban volt, hogy Fodor Dezsőné és társai nem Polski Fiatfal, hanem lovas kocsival járták a megyét, az országot. Meny- nyiségben azonban még így is túltettek Péter Szabón, ök — mármint Fodornéék — ugyanis több, mint kilencven akciót vittek átmeneti sikerre. Nyilván, ők „dörzsöltebbek” voltak, hiszen például az asszony Hétszer, a fiatal Váradi háromszor állt már bíróság előtt. Az idősebb Váradi ugyancsak jó ismerőse volt a rendőrségnek: 1976-tól 1978-ig rendőri felügyelet alatt állt, kitiltották a nyilvános italmérő helyekről, s nem hagyhatta el Kis- kunmajsát. Fodorné 1977. szeptember elején szabadult a börtönből, ahol üzletszerű üzérkedés és zártörések miatt hónapokat töltött. Szabadulása után fél évig csöndben volt. nem foglalkozott szarvas- marhák vételével, eladásával. A múlt év tavaszán azonban már úgy érezte, ismét színre léphet. „Tudományos” módszerrel dolgozott: a kalendáriumok előre közük, hogy mikor, hol lesz állatvásár. Így aztán ütemtervet készített. annak megfelelően járta a vásárokat, s mert élettársa Maj- sál nem hagyhatta el, részben egyedül ment, de gyakran magával vitta anyját, nagykorú fiát, illetve ifjú Váradi Ferencet. Természetesen Fodornéék is tudták, hogy a felvásárolt borjúkon akkor jelentkezik a legnagyobb haszon, ha azokat a lehető legrövidebb időn belül eladják. Sőt megszervezték azt is, hogy a vevők.— a Dunántúlról — maguk jöttek el az állatokért, s szállították haza Fodornééktól. Minden üzletet az asszony bonyolított le, mert Váradi rendszeresen ivott, tárgyalóképtelen volt. De pénzt adott az asszonynak. A fiatalabb Váradi ugyancsak önállóan vitte az üzletet, noha közösen jártak vásárokra, mint például Ullésre, Dorozsmára, Tömörkénybe, Tázlárra, Soltvadkertre. Mélykútra stb. A bíróság Fodor Dezsőnét üzér-i kedés miatt, mint többszörös és és különös visszaesőt halmazati büntetésként egyévi börtönre ítélte, s további két évre eltiltotta a közügyektől, s húszezr forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte. Váradi Ferenc büntetése tízhónapi börtön (háromévi próbaidőre felfüggesztve), ötezer forint pénzmellékbüntetés, és 10 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetése. Ifjú Váradi Ferencet nyolchónapi (végrehajtásában ugyancsak három évre felfüggesztett) börtön, és ötezer forint pénzbüntetés, valamint ötezer forint elkobzás alá eső érték megfizetése. Az ítélet a két Vára- dival szemben jogerős. * G. S. v.v.v.v.v.v.v.v.v.v,v.v.v.v#v.%v.v páti ntthlús ETí Bin THRU- FANTASZTIKUS REG, (6.) — A delfin valóban nem termel. De nincs is rá szüksége. Különben is: mi rendőrök se termelünk. Vagy nem mindig termelünk. A nem termelő ember is ember. — Akkor rossz a meghatározásom. De a delfin akkor se ember. i — Ezt az öreg se mondta. Any- nyil mondott csak, hogy a delfin nem állat. — És azt is mondta, hogy nem tudja, hogy micsoda. — Igen. így volt. Charlie hirtelen megtorpan, mert a földön egy fóliakabátot vett észre. — Ügy látszik, már nem kellett a gazdájának. Nézd csak Jones ... itt áll a taxi, ahol hagytuk. w — Tudom. Én programoztam úgy. hogy maradjon itt, és ne menjen el senkivel. — Előrelátó vagy. Jones kinyitja az ajtót, beül a kocsiba. Kártyát akar beilleszteni, de nem sikerül: az előző utas bennefelejtette a magáét. I — Nézd csak. Charlie... Egy kártya. Nem a miénk, ugye? ■ ! — Nem. — MGB? — Igen. — Legalább ennyit tudunk. Ez is lépéselőny. Talán ... 19. Mária és József kézenfogva sétálnak az utcán. — József! — Tessék szerelmem ... — Meggondoltam magam. Ne menjünk mégse a mamához. Elfelejtettem mondani, hogy Fox- man telefonált. — Mit akart? — Hogy reggel siessek, mert a kísérletéhez nagyon kellek. '" — Te? — Igenis én! Azt hiszed, én nem tudok semmit? — Dehogyis hiszem ... Csak ez az egész nem tetszik nekem. ' — József, mindegy. Menjünk haza. Reggel korán kell kelnem. — Kísérjelek haza? — Igen. — És nálad is alhatok? — Igen. ^Megcsókolják egymást, és kicsit Metősebbre fogják járásukat. Mennek vissza Máriához. 20. Mária mamája nyomogatja videójának hívógombjtait, de hiába: Mária nincs otthon, csak szobájának úszómedencés fala látszik. A mama hosszan nézi, forgatja videóját, aztán láthatóan megnyugszik: nem, Mária nincs a vízben. .Foxman sétál a teraszon, delfinjeivel fütyörészik. — Ma már nem kaptok több halat. — Bemegy a teraszról, a hálószobáig három szobán kell átsétálnia. Mindhárom szobán látszik, hogy itt tudós él, s nem valahai divatfiú:.mindép szobában a tudós tevékenységének nyomai is láthatók, nemcsak a feltétlen gazdagság. Foxman öreg ébresztőórát vesz elő, felhúzza. Megmasszírozza homlokát, lefekszik. 21. Lilian telefonál az utcáról. — Főnök, referálni szeretnék. — Géphang hallatszik: „Tessék, hallgatom”. — Főnök, Jonesék is akcióba léptek. Éjfél után Foxman fogadta őket. — „És miről beszéltek?” — Elvesztettem a fóliakabátom és a taxikártyám — „Jöjjön be holnap reggel korán, kap másikat.” — Jonesék biztos mindkettőt megtalálták. — „Nem baj, úgyis tudják, hogy dolgozunk. Nem is árt kicsit rájuk ijeszteni.” — Akkor reggel. Viszontlátásra, főnök. Lilian kilép a fülkéből, abban a pillanatban lövés dördül. Lilian összeesik, rángatózik a karja, de pisztolyát nem találja. Sóhajt, mint aki utoljára sóhajt. 22. — Kösz, Charlie. Kösz, hogy haza kísértél: — Semmi főnök, semmiség az egész. — Kérsz inni? — Igen, most már kérek. — Tölts nekem is, meg magadnak is. Charlie tölt, Jones leveszi az ingét, a mellkasát vakargatja. — Azért ez jó nap volt. ugye Charlie. — Jó. — Hát akkor, megérdemeljük. Egészségünkre. — Egészségünkre. Megyek, aludj jól. Jó éjszakát. — Aludj te is, Charlie. Jó éjszakát. 23. Mária és József a szobában sze- rencsétlenkednek. Láthatóan még sohasem aludtak együtt, kerülge- * tik egymást, míg vetkőznek. — Fürdeni akarsz? — kérdezi Mária. — Ebben a medencében? Nem is tudok úszni. — Dehogyis itt... a fürdőszobában. — Jä? Igen. — A kockás törülköző tiszta. Azt használd. Én fáradt vagyok, majd fürdők reggel. Megtalálsz mindent, ott az ágyad, jó éjszakát. József szerencsétlenül álldogál. — Hát nem együtt alszunk. Mária? — Dehogynem. Nézd, egész kö- zel az ágyadhoz az ágyam. Menj, fürödj nyugodtan. — Megyek. Jó éj^akát. — Jó éjszakát. 24. Hajnal. Ködpára mögül derengnek elő a fények, lassan kirajzolódnak a dolgok körvonalai. Legelőbb a közeli bokrok látszanak, aztán a fák, a házak, majd végül a hegyek is. Az egyik bokor alatt megmozdul Lilian. Véres, sáros. Föltápászkodik, visszacsuklik. Újra megpróbálja. Sikerül. Bemászik a telefonfülkébe, tárcsázik. — Főnök, meglőttek. — Géphang: „Hol?” — A hátamon. — „Nem így értem. Hol van? Hol van most?” — Egy telefonfülkében, közel Foxmanhoz. — „Azonnal küldök kocsit.” — Köszönöm, főnök. — Lilian újra összeesik, kidől a telefonfülkéből. Még él. 25. Reggel. Mária és József fogják egymás kezét, úgy alszanak. Mária fölébred, kibontja kezét Józseféből, kimegy a fürdőszobába. Leveti mindenét, amit még József miatt magán hagyott és letusol. Fütyörészik, énekel. Fürdőruhát vesz föl, fürdőköpenyt dob magára. Keresztüllép az alvó Józsefen, lábujjával kicsit meg is birizgálja a mellét, és belép a zsilipkamrába, majd a medencébe. Légzőmaszk van rajta, fogával görcsösen szorítja a légzőszelepet. Lassan, egyenletesen, magabiztos mozdulatokkal úszik a szobanagyságú medencében, többet van a recés csempék közelében, mint a víz tetején. Elengedi kezét, lábát: lebeg, összekuporodik: süllyed. Elrúgja magát a csempéktől: emelkedik. Hosszú haja lazán követi mozdulatait, hol arca előtt lebeg, hol a vállára simulva úszik vele együtt. — Érdekes vagy ebben az akváriumban — mondja József, aki közben felébredt, és észrevette Máriát a medencében. — Itt aludtál? Mária természetesen nem hall semmit, de ezt nem is bánja: a vízből nézve József sokkal érdekesebb látvány, mint a nem hallható hangja. A fénytörésben József alakja kegyetlenül esendővé válik, s ezért Mária, amilyen gyorsan tud, kijön a zsilipkamrán át a medencéből. Megcsókolják egymást. József megbabonázottan öleli a fürdőruhás Máriát. (Folytatjuk)
