Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 3. A SZOVJET HONVÉDELMI MINISZTER CIKKE A PRAVDÁBAN Fokozódik a békeszerető fejlődő országok szerepe események sorokban bejrüt_____________________________ Sol Linowitz, Carter amerikai elnök különmegbízottja kedden délelőtt folytatta tárgyalásait Je­ruzsálemben az izraeli kormány képviselőivel a Szadat egyiptomi elnök által egyoldalúan felfüg­gesztett autonómia-tárgyaláso'k felújításáról. Az izraeli rádió ér­tesülése szerint Linowitz nem ter­jesztett elő új munkaokmányt az úgynevezett palesztin autonómia megvalósítását célzó egyiptomi— izraeli tárgyalások következő sza­kaszára, s nem követelt enged­ményeket Izraeltől, noha Egyip­tom kfejezetten az izraeli ma­gatartás módosulásához (például Jeruzsálem kérdésében) köti a tárgyalások felújítását. BRIGHTON Az angol szakszervezetek Brigh- tonban folyó kongresszusán a fel­szólalók éles bírálatban részesí­tették a tory-kormányzat politi­káját. Képünkön: Arthur Scargill, a bányászok egyik befolyásos ve­zetője következetes harcra szólí­tott fel Thatcher asszony gazda­ságvezetése ellen. (MTI) PEKING _____________________ Ji to Maszajosi japán külügy­miniszter, kedden kínai kollégá­ja, Huang Hua meghívására két­napos látogatásra Pekingbe érke­zett. A japán politikus i .szerdán találkozik Hua Kuo-feng ál.lam- és kormányfővel is. Ito Masza­josi kínai látogatását megelőzően Thaiföldön, Burmában, Indiában és Pakisztánban tárgyalt. VARSÓ______________________ A lengyelországi Ruda Slaská- ban hétfőn súlyos szerencsétlenség történt, amelynek következtében nyolc bányász meghalt, 18 Redig súlyosan megsebesült. A szeren­csétlenséget az okozta, hogy ed­dig ismeretlen okból a bánya egyik 525 méter mély vágatában megrakott csillék borultak rá egy alacsonyabban lévő munkahely­re. Kormánybizottság vizsgálja a baleset körülményeit. (PAP) ULAN-BATOR _______________ Ha t kínai nemzetiségű személyt utasítottak ki a Mongol Népköz- társaságból — jelentette a Mon- came, hivatalos mongol hírügy­nökség. Az erről szóló közlemény hangsúlyozta: a kiutasítottak többször megsértették Mongólia törvényeit, veszélyeztették az ál-* lampolgárok személyi szabadságát és harácsolás céljából magánter­melést szerveztek. (TASZSZ) Atomsorompó­értekezlet Az • atomsorompó-rendszerben foglalt tilalmak maradéktalanul és ellenőrizhetően érvényesülnek, de az atomfegyverkezés folytató­dik, és nem kizárt új atomhatal­mak létrejötte a szerződésen kí­vül maradt államok közül. A pol­gári rendeltetésű atomrobbantá­sok iránt gyakorlatilag megszűnt az érdeklődés, viszont az atom­fegyverrel nem rendelkező orszá­gok jelentős része komolyabb anyagi és technikai támogatást vár az atomhatalmaktól nukleá­ris energetikája fejlesztéséhez. Ebben foglalható össze három nappal a munka befejezése előtt annak a nemzetközi értekezlet­nek a tartalmi lényege,, amely Genf ben vizsgálja az atomsorom-■ pó-szerződés megvalósulását ab­ból az alkalomból, hogy tíz éve „működik” az immár 114 részes államot számláló szerződés. Ked­den folytatódtak a konzultációk egy olyan záróokmány megszö­vegezésére, amely a szerződés ér­tékelésének mind a 75 itt képvi­selt részes állam számára elfo­gadható megfogalmazást tartal­mazná. Háfom ülést tartott az atomenergia békés hasznosítását, .illetve az ilyen rendeltetésű nem­zetközi együttműködést vizsgáló munkacsoport. MOSZKVA A szovjet fegyveres erőknek és szövetségeseiknek a militarista ja­pán felett aratott győzelmével ért véget harmincöt évvel ezelőtt a második világháború. A Szovjet­unió 1945. augusztus 9-én lépett hadba Japán ellen, s rendkívül rövid idő — mindössze két hét alatt — megszületett a győzelem. A Kvantung-hadsereg veresége meghatározta japán katonai össze­omlását, szeptember 2-án a mili­tarista japán kénytelen volt alá­írni a feltétel nélküli kapituláció^ — állapítja meg a második világ­háború befejezésének 35. évfordu­lója alkalmából a Pravdában megjelent terjedelmes cikkében Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A Japán feletti győzelem alap­vetően a Szovjetunió, a szovjet fegyveres erők érdeme. A militarista japán feletti győ­zelem 35. évfordulójáról megem­lékezve a szovjet nép megfelelő­en értékeli az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, az antifa­siszta koalíció, s az ázsiai nemze­ti-felszabadító mozgalmak hadtet­teit — mindazokét, akik hozzájá­rultak e győzelem kivívásához — WASHINGTON Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok új elnöke a választópolgárok egynegyedé­nek szavaztával is bejuthat a Fe­hér Házba — derül ki a Gallup Intézet Washingtoniban hétfőn nyilvánosságra hozott felmérésé­ből. Eszerint a szavazásra jogo­sultaknak csupán 71 százaléka iratkozott fel a szavazólistákra, s minden jel arra mutat, hogy az 1976-os elnökválasztások 54 szá­zalékos részvételi arányát — amely harminc éve a legalacso­nyabb volt Amerikában — az idei novemberi választások sem fogják meghaladni. A hivatalos választási kampány első napján, hétfőn, Carter elnök Alabamában „munkaalkalmakat, afeMaájakiat biztonságos 'bé­két’7 ígért hallgatóságának, de az , ABCJ televíziós társaság tiídósítója a 'beszéd nem túlságosan lelkes fogadtatására utalva megjegyez­te: Carter 1976-ban is a szülő­földjével, Georgiával, szomszédos Alabamában kezdte a választási finist. Csakhogy akkor egészen más volt a helyzet. Időközben az embereknek módjukban állt le­mérni szavainak valódi értékét. A Carter-iféle ígéretek és a kormányzat tettei közötti ellent­mondásokra építette fel szavazat­gyűjtő szónoklatát Ronald Rea­gan, a republikánusok jelöltje is Fenyvesek ölén, egy favágó kis házában, ma 80 éve látta meg a napvilágot az a férfi, akinek ne­ve kitörölhetetlenül bekerül Euró­pa történelmébe: Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Szokatlan, hogy kis or­szág politikusa ekkora nemzetkö­zi tekintélyt szerezzen. Kekkonen elnök életútja töretlenül vezetett idáig, Ortutay Gyula szavaival élve: „Szülőházában, a távoli ta­nyán, egyszerre ismerhette meg a kemény finn teleket és a ke­mény finn paraszti munkát; a birkózást az erdővel, a próbára tevő talajjal, a birkózást a tá­volsággal, a magánnyal. Szüleinek élete, saját ifjúsága életre szólóan összeköti a finn parasztsággal. Megérti a nép mindennapi ke­mény küzdelmét, szívós, konok akaraterejét....” Életműve egy nemzete szolgá­latával. Alig huszonhét éves ko­rában a községek szövetségének jogtanácsosa. Tíz év múltán par­lamenti képviselő és igazságügy­miniszter, egy évre rá belügymi­niszter. A háború kitörése után nem vállal közéleti szerepet, csak írásaival harcol a katasztrófa el­len. Urho Kaleva Kekkonen nevére 1943-ban, a kontinensen dübörgő fegyverzajban figyelt fel Európa. A fiatal finn képviselő a semle­ges Stockholmban egy konferen­cián ezt mondta: „Finnország, mint a Szovjetunióval ellenséges nagyhatalmi blokk tagja, csak az előretolt támaszpont szerepét játszhatja, anélkül, hogy a hábo­rú, vagy a béke ügyét egyáltalán befolyásolhatná”. A bátor kiállás Urho Kaleva Kekkonen krédója volt; és ma­radt. Nagy mestere, atyai barátja, Juho Kusti Paasikivi oldalán részt vett a fegyverszünet előké­szítésében, majd a híres Paasiki­szögezi le a szovjet honvédelmi miniszter. A fasiszta Németország, majd a militarista Japán feletti győzelem bebizonyította mindenféle világ- uralmi törekvés abszurditását. Ez még nyilvánvalóbb napjainkban, amikor gyökeres változások kö­vetkeztek 'be a világ erőviszonyai­ban a szocializmus javára, amikor létezik a hatalmas szocialista kö­zösség, szakadatlanul erősödik a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzeti felszaba­dító mozgalmak, s fokozódik a békeszerető fejlődő országok sze­repe. Az utóbbi időben az Egyesült Államok és cinkosai a kiagyalt „szovjet fenyegetésre” hivatkozva kitartó erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy saját javuk­ra változtassák meg a szocialista és a kapitalista világ között ki­alakult katonai-stratégiai egyen­súlyt. Az enyhülési politikával szembeállítják a fegyverkezési hajszát, a szocialista országok és más békeszerető államok elleni provokációkat, a militarista tevé­kenység fokozását, sőt, akárcsak a háború utáni első években, az Egyesült Államok ismét az atom- zsarolás észközéhez folyamodik. Az imperializmus globális po­litikájában Ázsia továbbra is az Jersey Cityben. Azzal vádolta Carteréket, hogy „elárulták a dol­gozó népet”. Nyolcmillió munka- nélküliről, 18 százalékos infláció­ról beszélt, a maga részéről pedig szintén ígérgetett: „nagyobb da­rab süteménnyel” kecsegtette az amerikaiakat, ha rá szavaznak. Carter volt a céltábla John An­derson hétfői választási gyűlésén is. Anderson „politikai arrogan­ciával” ^vádolta az elnököt, amiért megpróbálja kirekeszteni őt a ter­vezett tévévitákból. Olyan politi­kusként jellemezte Cartert, aki képtelen volt megtartani ígére­teit, képtelen volt olyan vezetés­re, amilyenre az országnak szük­sége lett volna, s akinek a hibá­jából az Egyesült Államok szö­vetségesei „ma nem tekintenek olyan tisztelettel t Amerikára”, mint korábban. Illinoisi beszédé­ben Anedrson Reagannak is ala­posan " odamondogatott: Az egyet­len olyan elnökjelöltként állítot- rtac1<)38lieh$iiiZ&ii aki ’ áiérínt’ "„a nukleáris háború megnyerhető”. A Ghristoian Science Monitor becslése szerint a választásra jo­gosult amerikaiak közül legfel­jebb minden másodiknak van vé­leménye arról, hogy Carter és Reagan közül kit választana, ha úgy döntene, 'hogy részt vesz a választásokon. Sokkal magasabb — kétharmados — azoknak az aránya, akik abban azért bizo­nyosak, hogy „Carter rosszul, ve­zeti az országot”. (MTI) vi-vonal, Finnország pozitív sem­legességének, a Szovjetunióval való jószomszédság politikájának kidolgozásában és megvalósításá­ban. 1944-től tagja volt szinte mindegyik finn kormánynak. Öt­ször állt a kabinet élén, majd — 1956-ban — hazája legmagasabb közjogi méltóságába emelték. Az­óta tölti be a köztársasági elnök tisztét. Népe megbecsülése övezi. Utoljára két éve választották újjál A köztársasági elnök — a finn alkotmány szerint — a külpoliti­ka legfőbb irányítója. Kekkonen elnök életelveinek értéke itt ra­gyog fel igazán, s fénye túlmu­tat a kis Suomi határán. Nem egyszer idézi a néhai Paasikivi elnöknek szavait: „Minden böl­csességnek alapja a tények elis­merése”, s mindjárt hozzá teszi J. H. Snellmann, a múlt századi finn. filozófus-politikus gondola­tát: „A sikertelenség— a törté­nelem ítélete”. Természetesen tisztában van azzal, hogy korrekt, realista politikája — külföldön — nem mindenütt és nem minden­kinek tetszik. E károgó jósoknak válaszolva hangsúlyozza: „Ott főznek zsírosán, ahol béke van”. • Mi sem természetesebb, mint hogy a század legnagyobb nem­zetközi, diplomáciai eseménye, a helsinki értekezlet, szintén össze­kapcsolódik nevével. És most, a madridi értekezlet előtt, erősíte­ni igyekszik Helsinki művét. „Az enyhülés folyamatában a fellen­dülés és a visszaesés periódusai váltják egymást. Az utóbbi évek­ben, úgy tűnik, repedések mutat­koznak a kölcsönös bizalom épü­letén. Helyreállításuk időt kíván. Ezért valamennyi féltől pozitív és őszinte akarat kell a madridi találkozó sikerének biztosítását szolgáló megbeszélésekhez” — fi­gyelmeztet. egyik vezető helyet foglalja el. E földrészen az Egyesült Államok elsősorban a pekingi vezetők szov- jetellenességére és a Japán mili- tarizálásra támaszkodik. S meg kell mondanunk: Peking is szíve­sen fejleszti katonai-politikai együttműködését az • Egyesült Ál­lamokkal, ugyanakkor arra töre­kedve, hogy mindezt elsősorban saját céljai szolgálatába állítsa. A Szovjetunió visszautasítja Peking expanzionista irányvona­lát, s ugyanakkor kész rendezni az államközi kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal; Minden a kí­nai félen múlik — szögezi le Usz­tyinov. Japánra ugyancsak erős nyomást gyakorol egyrészt Wa­shington, másrészt Peking. Az ál­lítólagos „szovjet katonai fenye­getés növekedése” ürügyén mili- tarizálásra és szovjetellenes ak­ciókra ösztönzik a szigetországot, s egyre széles körűbbé és sokolda­lúbbá válik Japán katonai együtt­működése az Egyesült Államokkal és Kínával. A szovjet kormány következetesen sí'kraszáll a szov­jet—japán kapcsolatok fejleszté­séért, amely nem irányul semmi­féle harmadik ország ellen, s megfelel valamennyi ázsiai nép érdekeinek — hangsúlyozza a szovjet honvédelmi miniszter. (MTI) LENGYELORSZÁG Munka és tárgyalások VARSÓ Kelemen István, az MTI tudó­sítója jelenti: Lengyelország tengenmelléki városaiban — Gdanskiban, Gdy- niiáiban, Szczecinben és Elblagiban — hétfőn egész nap minden üzemben és vállalatnál folyt a munka a vonatkozó megállapodá­sok szombaton és vasárnap tör­tént aláírását köivetően. A hár­masváros kikötőiben hozzáláttak a több mint két héten át veszte­gelt hajóik kirakásához és a ki­kötői teherpályaudvaron összetor­lódott tehervonatok kiürítéséhez. Ez utóbibi azért is igen sürgős feladat, mert a tehervagonokra mór nagy szükség lenne az ország más részeiben. A tengerparti vá­rosok tömegközlekedése szintén megindult. Gdanskban és Gdyniá- ban egyelőre továbbra is csak korlátozott mennyiségű üzem- .anyagot vásárolhatnak a magán­autósok. Mint a varsói rádió kedden reggel a PAP lengyel hírügynök­ség alapján jelentette, a katowi- cei vajdaságban a múlt hét óta sztrájkoló bányászok és a hely­színen ' tartózkodó kormánybizott­ság megbeszélésein kidolgozták a megállapodásról szóló jegyző­könyvet, s eztj valóiszínűleg ha­marosan aláírjak. Ebből az alka­lomból a helyszínre érkezett Alek- sander Kopec miniszterelnök-he­lyettes. (MTI) # Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke 80 éves. Kekkonen elnök, aki dolgozó- szobájában a hortobágyi ménest ábrázoló festmény alatt fogadja vendégeit, Magyarország igaz ba­rátja. A Finnországot az európai népekkel összekötő kapcsolaton belül is kiemelf a hozzánk fűző­dő viszonyát. „A mi esetünk — mondja — mégis rendkívüli. Ma­gyarország és Finnország kapcso­lata közelebbi és általánosabban ismert, mint számos országnak egymáshoz való viszonya”, s elis­meréssel szól arról, hogy „a ma­gyar nép és vezetői, a lényegesre, népük sikerére és jólétének biz­tosítására összpontosítva, megta­lálták az előre vezető utat”. A ma nyolcvan esztendős Kek­konen elnöknek szívből kívánunk további egészséget, töretlen ener­giát, sikereket életművének kitel­jesítéséhez. Flron András ÍGÉRGETÉSEKBEN NINCS HIÁNY Választási kampány Amerikában KEKKONEN ELNÖK 80. SZÜLETÉSNAPJÁRA Életmű - a nemzet szolgálatában NAPI KOMMENTÁR Yálfetta Vallettában, a mintegy 400 ezer lakosú, mindössze 316 négyzetki­lométer területű földközi-tengeri szigetország fővárosában hivata­losan bejelentették:' Málta kérte ■a Biztonsági Tanács sürgős össze­hívását a Líbiával támadt vita rendezésére. A látványos lépés újabb jele annak, hogy a két mediterrán ország nemrég még igen szorosnak tűnő szövetsége szcthullóban van. Az utolsó angol egységek több mint két éve hagyták el a „mál­tai anyahaját”, amely legutóbb a második világháborúban is komo­lyan segítette a brit flotta kato­nai erőfeszítéseit. A kivonulás után Dom ,Mintoff munkáspárti miniszterelnqk azt kérte a nyu­gati országoktól: pótolják a jö­vedelemkiesést, amit az angol tá­maszpontok megszűnése az or­szágnak jelent. Egyetlen nyugati ország sem teljesítette a kérést, viszont a közeli Líbia jelezte, hogy kész „bármilyen együttmű­ködésre és korlátlan támogatás­ra”. Mihtoff — bár saját konzer­vatív ellenzéke élesen támadta emiatt — elfogadta Tripoli aján­latát. Az együttműködés gyor­san fejlődött: Málta pénzt kapott Líbiától, ennek a fejében több ezer líbiai diák tanult a szigeten, ahol a líbiaiak helikopterbázist is kiépíthettek. A viták néhány hónapja kezdőd­tek a két ország között húzódó tengerfenéki talapzatban rejlő olajkincs hovatartozásáról. A Lí­biának küldött mostani éles han­gú máltai jegyzék szerint 1976. május 23-án olyan szerződést ír­tak alá, amely ezt a kérdést „egy­szer és mindenkorra tisztázta”. A jegyzék azt állítja, hogy Dzsal- lud líbiai miniszterelnök még I960 áprilisában is úgy nyilatko­zott a megállapodásról, mint be­fejezett, kölcsönösen elfogadott tényről. Valletta, mondják Min- toffék, ennek tudatában kutatási jogokat adott a Texaco amerikai olajvállalatnak. A minap azonban líbiai hadihajók erőszakkal leállí­tották a cég próbafúrási munká­latait — állítják Vallettában. Pillanatnyilag itt tart az ügy. Több ezer líbiai diák, valamint a heliköple/bázis személyzete már elhagyta a szigetet, miközben a máltai fővárosban a líbiai légi- társaság irodájánál bomba rob­bant (az ilyesmi eddig teljesen is­meretlen volt a rendkívül békés szgetorszygban). A jelenlegi helyzetben kérdéses, milyen ered­ménnyel járhat a Biztonsági Ta­nács egy esetleges határozata. Valószínűnek tűnik ugyanis, hogy igazi megoldást inkább a két or­szág közötti kétoldalú tárgyalá­sok hozhatánnak. H. E. Antifasiszta tüntetés Bolognában Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: RÓMA Bologna kedden, egy hónappal a főpályaudvar elleni merénylet után antifasiszta tüntetéssel tilta­kozott a terrorizmus ellen. A vasutasok kezdeményezésére több ezren vonultak fel a merénylet színhelyére. A megmozduláshoz csatlakoztak a ■ szakszervezetek, az üzemi bizottságok is. Beszédet mondott Renato Zangheri, a vá­ros kommunista polgármestere. A bolognai városi tanács — a megyei és a tartományi közigaz­gatási szervekkel karöltve — el­határozta, hogy gondozásba veszi azt a 22 fiatalkorút és gyermeket, aki a terrorakcióban elveszítette egyik, vagy másik szülőjét, illet­ve mindkettőt. (Két gyermek ma­radt árván.) A „szolidaritási aiapba eddig több mint egymil- liárd líra folyt be. A „kollektív örökbe fogadás” azt jelenti, hogy a tanács egészen munkába állá­sukig anyagilag gondoskodik ró­luk. Az olaszok igazságérzetét ezek­ben a napokban az sérti a leg­jobban, hogy miközben a bolo­gnai bírák tőlük telhetőén igye­keznek gyorsítani a vizsgálatot, hogy mielőbb fényt derítsenek a merénylet hátterére, és felelős­ségre vonják a tetteseket, addig Rómában — egyelőre meg nem nevezett szervek íA tudatosan ki­szivárogtattak olyan információ­kat. amelyek vizsgálati titkot ké­peznek. Az USA fokozza segítségét a salvadori juntának WASHINGTON Az Egyesült Államok fokozni akarja a salvadori juntának nyúj­tott katonai, politikai és gazda­sági támogatást. Ezt jelzi, hogy az amerikai . külügyminisztérium újabb, 58,4 millió dolláros segélyt kért a kongresszustól a junta számára. A kongresszus az idén e célra egyszer már megszavázött 60 millió dollárt, majd kiegészí­tésül 5,7 millió dollár értékbeli fegyvert és katonai felszerelést. Kétszáz amerikai „tanácsadó” is tartózkodik Salvadorban, és köz­reműködik a hazafiak ellen in­dított irtóhadjáratokban. Salvadori katonai egységeket képeznek ki amerikai tisztek Pa­namában, az Egyesült Államok által ellenőrzött csatornaövezet­ben — közölték a Panama szuve­renitásának és békéjének védel­mére alakult országos bizottság első kongresszusának résztvevői. A népi megmozdulások letörésé­nek és a politikai aktivisták fi­zikai megsemmisítésének módsze­rei fontos helyen szerepelnek a kiképzésben. Ha az Egyesült Államok beha­tol Salvadorbá, „új Vietnam” ala­kul ki Latin-Ámerikában — fi­gyelmeztetett a panamai főváros­ban Guillermo Manuel Ungo, a Salvadori Forradalmi Demokra­tikus Front egyik vezetője. A salvadori katolikus egyház vasárnap újból azzal a követelés­sel fordult Carter elnökhöz, hogy vessen véget az amerikai beavat­kozásnak Salvadorban, és hagy­jon fel a fegyveres intervenció tervével. Az Egyesült Államokat közvetlen felelősség terheli a sal­vadori elnyomás és a terror foly­tatódásáért — hangzik a felhívás. (TASZSZ) A KÍNAI PARLAMENT ÜLÉSÉN Törvénytervezet a jövedelemadó bevezetéséről A kínai országos népi gyűlés keddi plenáris ülésén Peng Csen, az állandó bizottság alelnöke tar­tott beszámolót a parlament ve­zető testületének munkájáról. A tavaly rehabilitált politikus, aki elnöke a parlament törvény-elő­készítő bizottságának, kiegészítő megjegyzéseket fűzött a képvi­selők elé terjesztett törvényjavas­latokhoz. Az 1950 óta érvényben lévő házassági törvény módosított vál­tozatáról szólva megállapította, hogy az a férfiaknál a korábbi húsz évről, huszonkét évre, a nőknél pedig tizennyolc évről húsz évre emeli fel a házassági korhatárt. Ez alól csak a nemze­tiségi területek jelentenek kivé­telt. Mivel azonban az új házas­sági törvény kötelezővé teszi a családtervezést és azokat a csa­ládokat, ahol egy gyereknél több születik, büntető .adóval sújtják, az új házassági korhatárnak de­mográfiai szempontból nincs kü­lönösebb jelentősége. Kína több ezer éves történel­mében első ízben fogadnak el törvényt a személyi jövedelmi adó bevezetéséről. A tervezet ér­telmében személyi jövedelmi adót kell fizetnie minden olyan kínai és Kínában tartózkodó külföldi állampolgárnak, akinek havi jöve­delme meghaladja a nyolcszáz jüant (kb. 8000 forint). A nyolc- ^száz jüanon felüli jövedelemre a kínai állam öttől negyvenöt szá­zalékig terjedő jövedelmi adót vethet ki. S mivel Kínában ilyen magas jövedelem csak elvétve fordul elő, a jövedelmi adó min­denekelőtt a külföldieket sújtja majd. Parlamenti források tudni vélik, hogy a személyi jövedelmi adó bevezetéséről szóló törvényt visszamenőleg, 1980. január else­jétől kívánják érvényesíteni. Elhangzott a keddi plenáris ülésen Kína legfelsőbb népbíró­sága elnökének és a legfelsőbb népügyészség elnökének beszámo­lója is. A legfelsőbb bíróság elnöke szerint csupán Liu Sao-csi volt ál- latnelnök koholt ügye kapcsán 28 ezer embert ítéltek el a kulturális forradalom éveiben. A legfelsőbb népügyészség el­nöke közölte beszámolójában, hogy ez év első felében több mint 84 ezer bűnözőt tartóztattak le és indítottak ellenük bűnvádi eljá­rást. A bűnözők jelentős százalé­ka a fiatalok közül került ki. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom