Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

Országos karikatúra­pályázat Két kategóriában, á politikai és a geg humorban hirdet országos karikatúra-pályázatot a kecske­méti KISZ-bizöttság. A pályázaton bárki részt vehet, legfeljebb há­rom olyan, tetszés szerinti tech­nikával készült alkotással, ame­lyet még sehol sem közöltek. A beküldési határidő: október 10. '(Cím: KISZ Kecskemét városi Bizottsága, 6000 Kecskemét, Szar badság tér 1/a.) A pályázat jeligés. A karikatúrákat 'kiállításon mutatják be. A szakértő zsűri há­rom díjat ítél oda a három leg­jobb alkotónak, s ezenkívül a kiállításon a közönség is szavaz. Menetrendváltozás A MÁV vezérigazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy szeptember 8- tól előreláthatóan október 17-ig a Mo- nor—Üllő közötti pályakorszerűsítés! munkák miatt a Budapest—Cegléd vo­nalon közlekedő vonatok menetrendje megváltozik. Hét közben kevesebb, a hétvégeken több személy- és gyorsvo­natot érint a módosítás. Az utasok a menetrendváltozásokról a pályaudva­rokon kapnak részletes felvilágosítást. (MTI) Gyülekeznek a fecskék A nagy őszi vonulást megelőzően már a villanydrótokon, a nádku­pacok környékén gyülekeznek a fecskék. Csapatba verődésfik iga­zolja azt a Velencei-tó környéki mondást, amely szerint „Kisasszony napján (szeptember 8-án) megy a fecske, jön a vadlúd". A tóparti nádasokba megérkezett az északi madárvendégek első csoportja, a vetési ludak előőrse. Ezeket hama­rosan követik a hideg tájak hír­nökei, a különböző lilikék és liba- félék. KANIZSAI ÍRÓTÁBOR — 1980 A vajdasági írók 28. seregszemléje Déli szomszédságunkból, Jugo­szláviából, a Tisza-parti Kanizsá­ról érkezett a hír, hogy — mint minden esztendőben — idén is megrendezik a vajdasági írók se­regszemléjét, a Kanizsai Irótábort A jugoszláviai vajdasági írók, köl­tők, képzőművészek — esztéták, és közírók — ezeken az immár ha­gyományos táborozásokon ismer­tetik és mutatják be az elmúlt esz­tendő alatt született alkotásaikat, és ilyenkor tárják fel, vitatják meg gondjaikat. Az írótábor második napján ünnepi ülést tart a Vajda­sági Írók Egyesületének elnöksé­ge, s utána a közgyűlésen kerül­• Andruskó Károly linómetszete József Attila: Mama című ver­séhez. nek a plénum elé azok a problé­mák, amelyek a vajdasági (általá­nos! irodalom helyzetével foglal­koznak, a többi közt „A kölcsö­nösség jegyeiről a vajdasági iro­dalomban” című előterjesztésben is. Délután író—olvasó tálálkoző a kanizsai munkaszerveztek dolgo­zóival. A táborozás harmadik nap­ján tanácskozik a Fórum Könyv­kiadó mellett működő Alkotók Egyesületének ülése, s ezen is­mertetik majd a Fórum kiadó, úgynevezett tárlattervét — 1981- től 1985-ig. A negyedik napon — a Tisza-parti város új gyógyüdü­lőközpontjában — ugyancsak ün­nepi ülésen adják át a vajdasági irodalmi dijakat. Eiste, az írótábo­rozás záróünnepségén, a helyi Amatőrszínházban nagyszabású irodalmi műsor lesz, amelyen is­mertetik József Attila költészetét, Jugoszlávia népeinek és nemzeti­ségeinek nyelvén. A műsor máso­dik részében a vajdasági Írók, va­lamint a más köztársaságiból és 'tartományból érkezett írók, és az írótábor külföldi íróvendégei ol­vasnak fel írásaikból, szavalnak költeményeket legjobb alkotásaik­ból. A Kanizsai Írótábor öt napján — szeptember 9-től 13-ig — a kö­zelmúltban elhunyt, igen tehetsé­ges szabadkai festőművész és gra­fikus, Sáfrány Imre kiállítása is megtekinthető. A tizenhárom nagyméretű festmény — köztük is a díjat nyert Párizsi tavasz, a Faliesi lámpák és a Tűzvész sdra- tása — a művész hagyatékaként a Szabadkai Városi Múzeum tu­lajdona. A festményeket, grafiká­kat és tusrajzokat ugyancsak az # Pechán Béla tusrajza a Fűzfák című sorozatból. •Amatőrszínház előcsarnokában te­kinthetik meg a képzőművészet iránt érdeklődőik, s itt mutatják 'be Pechán Béla és Andruskó Ká­roly tusrajzait, illetve linómet­szeteit. Az írótábor ötödik napijának délelőttjén Bálint Rudolf, a kani­zsai községi képviselőtestület el­nöke fogadja az írókat, költőket és képzőművészeket. Délben a Tisza- parti Halászcsárdában közös ebéd­del zárul az 1980. évi Kanizsai Írótábor. Vass Imre Miről ír a Magyar Hét legújabb száma? A Magyar Hét (az Országos Ide­genforgalmi! Hivatal lapja) legkö­zelebb megjelenő számának min­den nyelvű kiadásában orosz, len­gyel, cseh és szlovák, szerb-hor- vát, román) foglalkozik az Orszá­gos Mezőgazdasági, és Élelmiszer- ipari Kiállítás, — az OMÉK ma­gyar és külföldi kiállítóinak be­mutatásával. Külön foglalkozik a mezőgazdasági kisgépgyártással, amely elsősorban a kistermelők érdeklődésének középpontjában áll. Továbbá kemping-kalauz, programajánlat, sportbeszámolók, sok hasznos tanács szolgálja a ha­zánkba látogató túristákat. Az orosz nyelven megjelenő új­ságban az „Árucserétől a szakosí­tásig” címmel a Szovjetunió és Magyarország közötti 'kereskedel­mi, gazdasági együttműködés egyes állomásait veszi sorra 1945- től napjainkig. Beszámol az OMÉK 1980. egyik kiemelkedő eseményéről a Szovjetunió napjá­ról — és 'bemutatja a Magyar Hét szerkesztőségének vendégeit: Vlagyimir Konkov balettművészt, a minszki operaház szólótáncosát. A cseh és szlovák nyelvű ki­adásban, a Csehszlovákiából im­portált faházak magyarországi népszerűségéről^ a Vámosszabadi­nál épülő új határátkelőhelyről ír. Tájékoztat az új színházi évad­ról, és portrét közöl Csengery Adrienne-ről, az Operaház kitűnő szólóénekeséről. A lengyel nyelvű Magyar Hét a magyarországi iskolahelyzetről számol ibe, s megismerkedhetnek az olvasók a varsói Chopin-zongo­raverseny magyar résztvevőjével, Kemény Gáborral. A szerb-horvát nyelvű lap be­mutatja a Szombathelyi Tanár­képző Főiskola szlovén nyelvű tanszékének munkáját, — a Hód­mezővásárhely és Zenita városok közötti kulturális és gazdasági kapcsolatokat és a világhírű szarvasi arborétumot. A Magyar Hét román nyelven megjelenő kiadása L/ukács György és Románia címmel, a Lukács Archívumba és Könyvtárba ka­lauzolja el olvasóit. (Bemutatja a 400 éves budapesti Egyetemi . Nyomdát» és a most alakult Dél­alföldi árucsere-forgalmi társasá­got, amelyet ä Konsumex kezde­ményezésére, a magyar—román határmenti árucsere-forgalom nö­velésére alapítottak. NAPTAR UH), szeptember 7., vasárnap Névnap: Regina Napkelte: 6 óra 11 perc Napnyugta: 19 óra 13 perc Holdkelte: 3 óra 54 perc Holdnyugta: 18 óra 39 perc IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig? időnként már keleten is megnö­vekvő felhőzet. Elszórtan zápor, zivatar. Többfelé megélénkülő, helyenként megerősödő, néhány helyen viharos lökésekkel kísért, általában északnyugati, északi szél. A nappali felmelegedés gyengül. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 10, 15, legma­gasabb nappali hőmérséklet: 20, 24 fok között. (MTI) LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 36. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nye­reményilleték levonása után. a kö­vetkezők: 4 talá'latos szelvénye 41 fogadónak volt, nyereményük egyenként 175 281 forint, 3 talá­lata 4581 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 784 forint. A 2 talá latos szelvények száma 147 828 darab, ezekre egyenként 30 forintot fizetnek. A közölt ada­tok tájékoztató jellegűek. (MTII) — 1300 tonna szemes kukorica átadására szerződött a nemesnád­udvari Kossuth Tsz a Bács-Kis- kun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Egyelőre még a silókukorica betakarításá­nál tartanak; ebből 3 ezer tonnát tartósítanak a télre. — MOZILÁTOGATÁS. A szo­cialista szerződések eredménye­ként az utóbbi időben megnőtt a diák mozilátogatók száma — ol­vashatjuk a Bács megyei mozi­üzemi - tájékoztatóban. A statisz­tika szerint Kecskeméten a 11. Rá­kóczi Ferenc és a Jókai Mór Ál­talános Iskola tanulói járnak leg­többet moziba. A középfokú intéz­mények közül kiemelkedő a 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézet mozilátogató diákjainak a száma. — Üjabb zártkertek. Tartós használatbaadás céljából, együt­tesen mintegy 13,5 hektárnyi ál­lami tulajdonú, nagyüzemileg nem hasznosítható parlag katonatelepi területet nyilvánított zártkertté a kecskeméti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A kijelölt terü­leteket szerződés alapján, hasz­nálatbavételi díj ellenében vehe­tik majd művelésbe az igénylők. — Hartán tartják együttes ülé­süket szeptember 9-én, kedden a Csongrád megyei Termelőszövet­kezetek Szövetségének,'a Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének és a Bács­kai és Duna melléki Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségének nőbizottságai. A Lenin Tsz szik- házában sorra kerülő összejöve­telen szó lesz a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezeti társulásokban élő nők helyzetéről, és a nőbizottságok tevékenységé­ről. — A TÖMEGSPORT CSEH- SZLOVAKIABAN. A szomszéd or­szágban nem kell versenyzőnek lennie annak, aki úszni, evezni, teniszezni, vagy tornázni akart Mindenkinek lehetősége és módja van arra, hogy felfrissüljön, mo­zogjon. A legnagyobb, az egész országot megmozgató akció, amelyre ötévenként kerül sor, a spartakiád. Ennek a sportmozga­lomnak évszázados hagyományai vannak. Az idén 750 ezren tanul­ták meg a zsűri által elfogadott 17, tömeggyakorlatot. MŰSOR: MOZI 1990. szeptember 7., vasárnap KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! A BIZTOSAN OLO SÁRKÁNY LADY III. helyárú! Színes, japán bűnügyi film KECSKÉIMÉT ÁRPÁD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakort LILA AKÁC Színes, zenés magyar film MESEMOZI: fél 4 és háromnegyed 6 órakori HÖMALOM Színes szovjet mesefilm-összeállitás PAJTASMOZI: délelőtt 10 órakor! LOCSOLÓKOCSI 1980, szeptember 8., hétfő KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakort A BIZTOSAN ÓLÓ SÁRKÁNY LADT III. helyárú.! Színes, japán bűnügyi film KECSKEMÉT ÁRPÁD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakort GENGSZTEREK SOFŐRJE III. helyárú! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes, magyarul beszélő angol bűnügyi film MESEMOZI: HOMALOM Színes szovjet mesefilm-összeállítás A .Városi mozi épületében a Mesemozi gyermekmegőrző jelleggel tart elő­adást ! STÚDIÓMOZI: bk»A (A Városi mozi épületébe») 8 órakor! TÁLÁN AZ ÖRDÖG Színes francia film | Keresztnév Ügy lettem Géza, hogy sen­! l ki meg nem kérdezte tőlem, kisfiam, mondd, Géza akarsz-e lenni? A szülői önkény áldo­zataként hordom e nevet, amely ugyan lehetett egy nagy fejedelemé is, de én nem va­gyok sem fejedelem, sem nagy. Csak Géza. És ahogyan telnek az évek, évtizedek immár, egy­re jobban idegesít az a tudat, hogy én, aki nem is Gézának, hanem fiúnak születtem, csak később nyervén el az akkori szokás szerinti keresztségben a Géza nevet, úgy is fogok meg­halni, .hogy Géza. Ez a név, ez a keresztnevecske, mint szeplő I vagy púp, végigkíséri az egész életemet. Géza vagyok éjjel, nappal, külhonban, belföldön, dicsérő okiraton, fegyelmi vég­zésben egyaránt. Hát nem bosszantó? Lehet, hogy ha választhat­tam volna, pontosan ezt a ne­vet választom. Lehet. De ak­kor lett volna választási lehe- ■ tőségem, végiglapozhattam vol­na a naptárt, ízlelgethettem volna, hogyan pászol a veze­téknevemhez egy-egy kereszt­név, tűnődhettem volná, pró­bálhattam volna le- és aláírni kis és nagy mozdulatokkal, el­suttogni, elordítani, hangsú­lyozni, elénekelni a nevem. Mert milyen érdekes kereszt­nevek is vannak, amelyek már soha nem lehetnek az enyé­mek. Erhard például. Kicsit ide- genes hangzású, kétségtelen, de van benne valami előkelő tartás. Olyan szőke hajú, kék szemű keresztnév ez, és Gyur- kó Erhard kétségkívül patiná- sabban hangzik, mint Gyurkó Géza. Bár kétségtelen, hogy van ebben az Erhardban egy kis pöffeszkedő gőg, ami telje­sen idegen tőlem. Meg azt sem szeretem, ha egy keresztnév­ben a mély „e’’-t a még mé- lyebb „a” köpeti. Akkor már inkább maradjon az „é” és az „a”. Mégiscsak változatosabb, I nem igaz? De itt van ez a név, hogy I Leó. Pápák neve. Gyurkó Leó. 1 Méltóságos keresztnév ez. Nem I lehet csak úgy hebehurgyán f kiejteni. Aki Leót mond, azt csak lassan, hangsúlyozva, ki­csit kenetteljesebben mondhat­ja ki, hogy jól érthetővé váljék az „e” után az „-ó”. Gyurkó Leó. Hm. Nem rossz. De nem is jó. Így együtt, most, hogy olvasom, mondom, suttogom, mormolom, van benne valami nevetséges. Az oroszlánt gú- I nyalják így, még akkor is, ha I a . pápákról az oroszlán még soha senkinek nem jutott eszé­be. Dekát én nem vagyok pá­pa, s nem. szeretném, ha a sö­rénye vesztett, vén állatkerti oroszlán képe merülne fel min­denkiben, amikor bemutatko­zom, hogy: Gyurkó Leó ... Márk. Igen, azt hiszem, ez illene hozzám a legjobban. Kellően érdekes, mértéktartóan hűvös, semmire sem kötelező keresztnév ez a Márk, és a benne zengő nyílt, erős „á” messzehangzóvá tenné a neve­met. Gyurkó Márk... Tessék I csak utánam mondani: a mind szűkebben ejthető „u” és „o” után , valóságos lélegzetvétel, boldog, harsány, diadalmas férfiordítás ez az „á” a Márk­ban ... — Gyurkó Márk ... Tetszik? Ez lesz az írói álnevem — ■ mondom otthon büszkén, hogy így reája találtam igaz ke­resztnevemre. — írói álnév? — csodálko­zik a feleségem, életem örök érthetetlen társa. -— Hol va(/y te író? — legyint és a fakép­nél hagy. Babot főz csülök­kel. Babot, sok „a”-val, egy olyan embernek, aki nem író, s így nincs is oka hogy Márk legyen. Keressen egyszerűbb, hétköznapibb, de megbízható, a babhoz jobban illő kereszt­nevet. Például: Géza. Volta­képpen nem is hangzik olyan rosszul. Szerény, egyszerű, hét­köznapi keresztnév, könnyű aláríni is, hogy: Gyurkó Géza . Képek Szolnokról ff árom fényképfelvétel a szomszéd megyeszékhely, Szolnok város három jellegzetes pontjáról. Jellegzetes? Amikor tősgyökeres szolnoki ismerőseim­nek megmutattam a képeket, leg­feljebb egyikről, a Zagyva-hidas­ról állapították meg rövid idő alatt, hogy városuk melyik ré­szét ábrázolja. A másik kettőn már hosszabban eltöprengtek,, il­letve a templom végül is tám­pontot nyújtott. — Hát persze, a Vártemplom! — Egészen szokatlan, hogy való­sággal erdő közepéből kiemelked­ve látom... Ez a fűrészfogas te- tőzetű építmény pedig a művész­telep északi stílusban épült pa­vilonja. Előtte a Zagyva-part túl­só gátja húzódik. Innen pedig a Tabán néhány megmaradt házacs­kájának teteje látszik. Hanem a harmadik tájrészlet, a vízzel, fákkal, csinos mai épü­letekkel, mindenkit megfogott! Jó­magamat is. Azt se tudtam pon­tosan megállapítani, a Tiszát vagy a Zagyvát látom, csupán annyit találtam ki, hogy a kettő találko­zásának közelében járt a fotóri­porter, aki kecskeméti, s nem­csak abból a perspektívából fe­dezte fel e vízparti részletek szépségét, amiből a szolnokiak jártukban-keltükben látni szokták ezeket. A kívülről jött ember szeme — lám — ezúttal is meglátott valami újat a szolnoki tájból... Sem az első időkben, sem ké­sőbb nem véletlenül kerültek művészek a Tisza-, s Zagyva-parti városba. A két fólyó párás, árte­res vidékének, a puszta síkjainak sajátos alföldi hangulati, légkö­re vonzotta ide — éppen a fér- mészetelvű felfogás látvány­alapja miatt — mindenekelőtt a festőket. A művésztelepnek az elmúlt kö­zel nyolc évtized alatt, jeles mes­terek voltak tagjai. A törzstagok között volt Bihari Sándor, Fényes Adolf, Vidovszky Béla — többek között —, és itt dolgozott Koszta József, Pólya Tibor. A harmadik képen a Zagyva­parti részlet. Szöveg: Tóth István Kép: Straszer András PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megv«* Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András Igazgató Szerkesztőség. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6881 Telefon: 12-618, 13-918 (központi): 11-7(9. Telexszám: 26 21 s bmlv b Terjeszti a Magjar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítfi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 36,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint. Készült a Petőfi Nyomdábas ofszet rotációs eljárással. Kecskemét. Külső-Szegedi út 9; 9001 Telefon: 13-738 Igazgató: Ablaka István Index: 39 899 ŰU ISSN 6139—(US

Next

/
Oldalképek
Tartalom