Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

IDŐJÁRÁS várható idójárás ma estig: derült idő, csapadék nélkül, Időnként meg* élénkülő déli, délnyugati szél. Haj­nalban tőbbfelé p&raképződés. A legalacsonyabb éjszakai hőmér- séklet: 7—12, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 25 fok körül. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap Siófoknál 18 fok volt. ______________________________________________________________________(MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 208. szám Ára: 1,20 Ft 1980. szeptember 5. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és el­fogadta az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját a népgaz­daság ez évi fejlődéséről, vala­mint a pénzügyminiszter előter­jesztését a pénzügyi helyzet ala­kulásáról. Megállapította, hogy az év eddig eltelt részében — a nép- gazdasági tervvel összhangban — javult a külgazdasági egyensúly, eredményeket hozott az energia- és anyagtakarékosság. A kormány felhívta a gazdaságirányítás fi­gyelmét arra, hogy az év hátra­lévő részében fokozottabban se­gítse a termelés összetételének, gazdaságosságának és minőségé­nek javítását, a rendelkezésre álló munkaerő és anyagi eszközök ha­tékonyabb felhasználását. Hasson oda, hogy a vállalatok aktívabban törekedjenek a gaz-. daságos exportnövelésre, a bel­földi kereslet javuló kielégítésé­re. Kiemelt feladatnak kell tekin­teni a mezőgazdaságban a hátra­lévő betakarítási és egyéb őszi munkálatok jól szervezett, ered­ményes elvégzését. A Minisztertanács áttekintette az 1981-es népgazdasági terv elő­készítésének helyzetét, és megha­tározta az illetékes szervek fel­adatait a további munkálatok el­végzésében. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a pénzügyminiszter jelentését, amelyben tájékoztatást adott az ár- és belvízkárokról és a károsultak megsegítésére tett intézkedésekről. Utasította az ille­tékeseket, hogy a legsúlyosabb ká­rokat szenvedett termelőszövetke­zeteknek adják meg a szükséges segítséget a gazdaság helyreál­lításához, a termelőmunka ered­ményes folytatásához. (MTI) Lázár György fogadta Szemjon Szkacskovot Á szeptemberi határban # A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet az"idén 110 hektáron termel burgo­nyát. A hét elején kezdték meg a szedését. Ezzel a géppel naponta mintegy 4 hektárról takarítják be a termést. • Balra: a Borotai Termelőszövetkezetben megkezdték az őszi mélyszántást. Hunyadi Ferenc 86 hektáron, több mint 30 centiméter mélyen készíti elő a talajt a tavaszi kuko­ricavetés alá. (Pásztor Zoltán felvételei) A magánlakás-építés támogatása Köztudott, hogy a lakásgond fo­lyamatos megoldásában, a lakás­igények kielégítésében kiemelke­dő szerepe van a magánerős la­kásépítésnek. Ennek sokféle for­mája — KISZ-akciós, népfront- félkész, szövetkezeti, magánszer­vezésű társas, OTP sajátberuhá­zású stb. — bontakozott ki az idők folyamán. Valamennyi for­mára egyformán jellemző azon­ban, hogy anyagi erejüket latba- vető lakásépítők nem nélkülözik az állami hitelben, szociálpoliti­kai és egyéb kedvezményben meg­nyilvánuló segítséget. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága 1972-ben akcióprogramot hirdetett meg a magánerős lakás­építés szervezett állami, tanácsi támogatására.' Amikor nemrégiben nyolc év távlatából áttekintette a programban előirányzott törekvé­sek teljesítését, méltán megálla­píthatta a testület, hogy a taná­csok szervezett, céltudatos mun­kájának, a közreműködő szervek segítségének köszönhetően, lénye­gesen javult a magánlakás-építés előkészítési, tervezési színvonala. A folyamatos és kedvező hitelel­látás, á növekvő állami és válla­lati támogatás, elősegítette a me­gye magánlakás-építési terveinek teljesítését. Az eredmény vizsgálata során az is nyilvánvalóvá lett, hogy a magánlakás-építés alapvető prob­lémája maradt — főleg a városok­ban — a rendkívül költséges köz­• l j utca alakul ki magánházakból. (Archív felvételek) műves terület-előkészítés. A ha­gyományos víz- és villanyellátás mellett egyre sürgetőbb igény a csatornázás, gázellátás, út-, jár­da-, telefonhálózat-építés, s ennek lényegében hiányoznak a kellő pénzügyi, olykor a műszaki felté­telei is. Ezért a magánlakás-épí­tés további fejlesztéséről a telep­szerű lakásépítés feltételeinek megteremtését, ennek szervezett támogatását szükséges előnyben részesíteni. Az iménti, alapvető következte­tés megvonásával együtt, a me­gyei tanács illetékes szakosztálya újólag áttekintette ugyanazt a feladatsort, s az időközben meg­változott feltételekhez igazítottan, újabb akcióprogramban jelölte meg a szervezett támogatás lehe­tőségeit, célkitűzéseit. Ezek a kü­lönböző szervezési formákra a la­kásépítésnél meghatározó építési terület és az állami telekkínálat folyamatos, tervszerű biztosításá­ra, a hatósági, műszaki tervezési, valamint a kivitelezési feladatok­ra egyaránt kiterjednek. Az egyes szervezési formák közül például az OTP saját beruházású lakás­építés lehetőségének a megye egész területére való, kiterjeszté­sét jelöli még egyik célként. A lakásépítő szövetkezetektől a több­szintes lakóházak, csoportos kor­szerű családi házak szervezésében és építésében való, eddiginél is (Folytatás a 2. oldalon.) Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Szemjon Szkacskov, a Szovjetunió külgazdasági kap­csolatok állami bizottságának el­nöke a Külkereskedelmi Minisz­tériumban egyezményt írt alá, a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió 1981—85. évi gazdasági együttműködésének fejlesztéséről. Szemjon Szkacskovot fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke.\ A kormányelnöknél foly­tatott megbeszélésen elsősorban a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti hosszú távú szako­sítási és kooperációs program megvalósításával foglalkoztak. Ezen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Veress Péter. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Szemjon Szkacskov csütörtökön elutazott hazánkból. (MTI) Településfejlesztés Nagybaracskán 3. 0idai Házunk tája «. 0idai Üttörőélet 5. oidai Két csapat még veretlen t- oidai A kezdet kezdetén volt az üzemi étkezés, meg amit ak- kar munkásszállásnak neveze­tek, Ebből fejlődött ki a mai munkásellátás, amely étkezést, öltözőt, fürdőt, munkaruhát, színvonalas 1munkásszállást — nem ritkán szállodát — szál­lítást, gyermekintézményeket, üdülési, kulturális és sporté lehetőségeket foglal magában. Gyűjtőfogalommal: a szociális gondoskodást, amit a szociális tervezés intézményessé tett. A szociális program, az üzemi szociálpolitika az üzemi, vál­lalati tervezés elidegeníthetet­len részévé vált, és különösen azzá kell válnia napjainkban, amikor gazdasági nehézségeink fékezik életszínvonal-politi­kánk megvalósítását. Másként fogalmazva: amit béremelés­sel egyelőre nem tudunk meg­oldani, azt a jóléti intézkedé­sekkel igyekszünk ellensúlyoz­ni. Ezzel valamelyest kiegyen­líthető a családosok -A külö­nösen a nagycsaládosok —, a nyugdíjasok, valamint a társa­dalom kedvezőbb helyzetben lévő rétegeinek életmódjában mutatkozó különbségek. Ezt a .célt szolgálta a há­rom- és többgyermekesek jú­lius 1-én életbe lépett családi- pótlék-emelése. Ezt fogja szol­gálni a kis nyugdíjból élők helyzetének javítására elő­irányzott intézkedés. Az állami, illetve a szakszer­vezeti társadalombiztosítás lét- biztonságot teremtő szolgálta­tásait egészítik ki a maguk módján a munkahelyiek, le­hetőleg tartva az elért színvo­nalat. Ez azért érdemel külö­nös hangsúlyt, mert az ötödik ötéves terv eddigi eredményei ellenére egy kis elbizonytala­nodás tapasztalható a vállalati szociálpolitikai munkában. Olykor elhangzik a kérdés, he­lyes-e a szűkös eszközökből szociális feladatokat finanszí­rozni? Nem veszélyeztetik-e ezek a kiadások a gazdasági egyensúly sokat emlegetett ja­vítását, a termékszerkezet kor­szerűsítését, egyszóval, gazda­sági programunkat? A kérdésfeltevésnek ez a módja idejétmúlt, régi szemlé­letet tükröz. Annak meg nem értését, hogy szociális vívmá­nyaink megtartása, fejlesztése, a társadalmi rend lényegéből fakad, hogy a dolgozó ember élet- és munkakörülményeinek szüntelen javítása nem velejá­rója, hanem értelme és célja minden igyekezetünknek. Igen nagy nyomatékkai sze­repel újabban a munkavéde­lem is a szociális tervekben. A SZOT és a Munkaügyi Mi­nisztérium irányelveiben új­donság annak előírása, hogy a jövőben meg kell tervezni az egészségre ártalmas munka­helyek számának csökkenté­sét; hogy az eredményes fog­lalkozási rehábálitáció végett jelöljék ki az ilyen célokra alkalmas munkaköröket. Üzemegészségügy, munkahe­lyi oktatás, közművelődés, tö­megsport ugyancsak a szociális terv része lesz a következő öt­éves tervben. Nem új, de igen fontos a már említett gyermekintézmé­nyek, az üdülés fejlesztése, az egyes emberek, családok konk­rét gondjainak megismerése, orvoslása. Erre csak a kisebb közösségek, a bizalmiak fi­gyelhetnek fel. Ugyancsak ők segíthetik elő, hogy a szociális tervek készítésében tevéke­nyen részt vegyenek az érde­keltek, a dolgozók. Így válnak a szociális tervek az emberről való sokoldalú gondoskodás összetett vállalati programjá­vá. Ezért kap a kérdés oly nagy súlyt a küszöbön álló szakszervezeti kongresszusok elé készülő beszámolókban, je­lentésekben. A szakszervezetek érdekvé­delmi törekvéseiben változat­lanul első helyen áll a szociális gondoskodás. A jelenlegi, gon­doktól terhes időszakban is. Féltve őrizzük, méltán büsz­kén arra, amit elértünk, és kö­vetkezetesen munkálkodva azért, amit célul tűzhetünk ki. L. M. Nem hiányzik a vállalkozókedv Hiánycikkeket pótol a szövetkezeti ipar A gazdasági élet és a lakosság' igényeinek változása következté­ben időről időre a hiánycikk-lis­tára kerülnek i^ari termékek. A fejlődéssel elkerülhetetlenül együttjár ez, ám az időlegesen hiába keresett áruféleségek, al­katrészek köre szűkíthető a ter­melő üzemek rendszeres tájékoz­tatásával, ösztönzésével. Jó alkal­maknak bizonyultak erre többek közt a szövetkezeti börzenapok. Legutóbb, júniusban Békéscsabán rendeztek börzenapokat, ahová Heves, Szolnok, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye ipari szö­vetkezeteit hívták meg, s velük állami iparvállalatokat, valamint bel- és külkereskedelmi cégeket is. A kis- és középüzemek sorá­ba illeszkedő,' s ezért rugalmas alkalmazkodásra képes szövetke­zetek képet nyertek róla, 'hogy szabad kapacitásukkal milyen keresletnek örvendő cikkeket ál­líthatnának elő. • Hjánycikk volt a kávéőrlő — most már nem az, mert a csá­szártöltési szövetkezet, az MMG- Automatika Művekkel kooperá­cióban készíti ezt a terméket.' (Tóth Sándor felvétele) Mint Szabó Páltól, a KISZÖV főmérnökétől megtudtuk, Bács- Kiskunban jelentős számú ipari szövetkezet járul hozzá tevékeny­ségével a hiánycikkek körének szűkítéséhez. A Kecskeméti Fém­ipari Szövetkezet például alumí­nium öntvényeket, mosdótartó ka­rokat, fürdőszobában és egyéb „vizes” helyiségekben szükséges ■padlóösszefolyókat, valamint a korszerű sertésnevelő üzemekben látható padlórácsokat gyárt, ez évben jelentékeny mennyiségben. A Kiskőrösi Vegyes- és Építőipa­ri, a császártöltési Vegyesipari Szövetkezettel a csavar-, a csavar­anya- és a szegecshiány enyhíté­sére vállalkozott. Kiskőrösön víz­zel hígítható, műgyanta alapanya­gú festékeket is készítenek lakos­sági szükségletre. A gyermekek öltöztetése nem egyszer okoz gondot azért, mert az üzletekben nem lehet megfe­lelő minőségű és nagyságú ruhá­zati cikkeket kapni részükre. A megyében számos szövetkezet, köztük a kiskőrösi, a mélykúti UNIVEREXPO, a Kiskunhalasi Ruhaipari, a Kecskeméti Háziipa­ri és a Bajai Csökken tmunka- képességűek Szövetkezete foglal­kozik bébi- és leánykaruhák var­rásával. A Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet évente mintegy 308 ezer pár .bébi- és gyermekcipőt szállít a kereskedelemnek. Gyer­mekbútorokban is gyakorta hiány van. Bács-Kiskun ipari szövetke­zetei közül a Tiszakécskei Vegyes és- Építőipari Szövetkezet segíti termelésével a kínálat bővítését. Ismeretes, hogy időszakonként nincs összhangban a kereslet és a kínálat az építőanyag-forgalma­zásnál sem. A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet beton­gyűrűket, beton lefolyócsöveket, füstcsőhüvelyeket és koromzsák- ajtókat készít, zömmel lakossági építkezésekhez. 'Bár más módon, de az építést segíti a szövetkezet a felvonulási lakókocsik gyártá­sával, amelyekkel megfelelő szo- . ciális körülményeket lehet terem­teni a munkásoknak. Hiányt pó­tolt a szövetkezet a vállfa-előállí­tással, amit egyidőben a veszte­ségesség miatt meg akart szün­tetni. A megyei tanács ipari osz­tályának segítségével sikerült az .árnál jelentkezett problémát meg­oldani. A’ környezetvédelem, a kultu­rált életmód megköveteli, hogy a lakások közelében, az udvarokon hosszabb ideig ne álljon szemét. A rendszeres szemételszállítás iránti igény növekszik a közsé­gekben is, s a KUKA hiánycikk lett egy időre. A szabadszállási és a kiskőrösi ipari szövetkezet vállalta a fém KUKÁK gyártását. A mun­kavédelmi kesztyű és a kávéőrlő úgy került le a hiánycikk-listáról, hogy a Kiskunhalasi Cipész, illet­ve a Császártöltési Vegyesipari Szövetkezet 'berendezkedett az előállításra. S abban, hogy ma már a kereskedők nem küldik el üres kézzel, aki diopántot feeres, érdemei vannak a dunapaitaji ipa­ri szövetkezetnek is. A megyei szövetkezetekből nem hiányzik a vállalkozási kedv a hiánycikkek pótlására. Ezt bizo­nyítják többek közt azok a tár­gyalások, amelyek a VI. ötéves tervet készítik elő. Importot le­het megtakarítani kerti kisgépek hazai előállításával, amiről a na­pokban a Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet kezdett tárgyalásokat, minthogy a gépgyártó üzeme alkalmas lenne erre a feladatra. A Keceli Ve­gyes- és Építőipari Szövetkezet a bányagép-alkatrészeket válasz­totta ki arról a listáról, amelyet a Magyar Nemzeti Bank bocsá­tott rendelkezésre az importmeg­takarítás érdekében. Egészségügyi szekrények, fémkannák, épület- vasalatok, bútorvasalatok, nyílás­zárók, bőröndök, mélyfúró beren­dezések alkatrészei, villamos ké­ziszerszámok, hőerőmű-tartozé­kok, faládák, seprűnyelek, kefék és ecsetek szerepelnek még azok között a népgazdasági szinten hiánycikknek számító termékek közt, amelyek jövő évi gyártására megyei ipari szövetkezetek je­lentkeztek. A. T. S. . 9 Épülő népfrontlakások Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom