Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
19M. szeptember 28. • PETŐFI NBPE • 3 Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete (Folytatás az í. oldalról.) belföldön jól eladható terméket gyártanak, áruikra szüksége van a népgazdaságnak. Számos vállalatunk vezetése nemcsak felismerte, hanem végzi is az új helyzetből következő tennivalókat. Csak dicsérni lehet az Április 4. Gépiipari Művek, a MEZŐGÉP, az MMG Automatikai Művek, a SZI’M, a BRG vezetését és kollektíváit, hogy új, korszerű, gazdaságos termékek gyártására tértek rá. Felsorolhatnánk még élelmiszeripari és könnyűipari üzemet is. Az eredményeket, sikereket népszerűbb hangoztatni, hirdetni, mint a hibákat, gondokat. Sajnos — hanyagságiból, gondatlanságból — ez utóbbiakból is van elég. Évek óta megy a harc pl. a beruházások jó előkészítéséért, határidőre történő befejezéséért. Sokszor kevés eredménnyel. Még mindig sok a késés és sokszor baj van a minőséggel is. Nem sikerült döntő fordulatot elérni a kooperációs fegyelem javulásában sem. Sok helyütt éri kifogás a munkahelyi fegyelmet. A fegyel- mezetlenség, nemritkán munka közbeni italozás súlyos tragédiákat okoz. Erőfeszítéseink ellenére 20—25 dolgozó szenved halálos üzemi balesetet, és 30—40-en válnak rokkanttá. Előfordul még lógás is. Sok munkaidő marad kihasználatlanul. De ez nem mindig a dolgozó hibája. Egyik üzemünkből például azért kérték áthelyezésüket a fiatal műszakiak, mert. nem látták el őket megfelelő feladatokkal, unatkoztak. Hosszan lehetne még sorolni a negatív példáikat. Színvonalasabb vezetésre, fegyelmezett, jobb munkára van most szükség mihdenütt. A párt, a vezetés nem többletmunkára, nem túlórára biztat bennünket, hanem arra, hogy a törvényes munkaidőben mindannyian becsületesen végezzük el feladatainkat. Azzal is számolni kell, hogy olyan Célkitűzések, mint a termékszerkezet korszerűsítése, a gazdaság szelektív fejlesztése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a racionálisabb munkaerő- gazdá'likodás, a differenciáltabb bérezés, várhatóan több helyi konfliktusra vezet, az érdekek jobban ütköznek. Nincs más le- hetőség^ é'z't is vállalni kell, segíteni az .glLeiitmondások feltárását, megoldását. Ahhoz kell hozzásegíteni a mozgalmi szervezeteket, hogy hozzáértéssel működjenek közre, avatkozzanak bele területeiken a gazdasági kérdések intézésébe. Törvényeink értőimében joguk, lehetőségük van beleszólni nemcsak az elosztásba, a szociális kérdések intézésébe, a munkaverseny-szervezésbe, hanem a vállalati működés minden fontosabb ügyébe. Erre az új fórumok életrehívásával újabb lehetőségek adódnak, csak jobban kell élni ezekkel. A szocialista munka versenyről, mint gazdasági fejlődésünk emelőjéről részletesebben beszélt az SZMT vezető titkára. Erre — a tömegek aktivitásában, alkotó- készségében, áldozatvállalásában rejlő, mással nem pótolható alkotóerőre ezután is szükség lesz. Az is világossá vált, hogy az egész versenymozgalom jelentős módosítása szükségessé vált. A párt illetékes szervei, a SZOT keresik annak feltételeit, miként újítsuk meg a dolgozóik e nagyszerű kezdeményezési formáit. Az SZMT is elküldte javaslatait, s rövidesen döntés születik. Annyi bizonyos, hogy a versenymozgalomnak jobban kell igazodnia a megváltozott gazdasági követelmé-- nyekihez, és minden formális vonástól meg kell szabadítani. Nem a szocialista brigádok, hanem a gazdasági vezetők s a szakszervezet mulasztása elsősorban, hogy például ott is a termelés növelését tűzik ki célul, ahol arra a népgazdaságnak nincs szüksége. A gazdasági és szakszervezeti szervek pontosabban határozzák meg a verseny helyi céljait, 'mire van szükség, mire irányuljon, s rajtuk múlik, hogy a minőség javítását, a termékek, korszerűsítését, az importtal és hazai anyaggal, energiával való takarékosságot bevegyék a vállalások közé. Aláhúzta Borsodi elvtárs, hogy a társadalmi felajánlásokra a következő időkben is nagy szükség lesz. A megye több városában nincs elegendő hely a gyermek- intézményekben, a meglevők túlzsúfoltak. Alapvető érdekünk, hogy jelentősen előbbre jussunk e vonatkozásban. A szakszervezetek a Sziklai-brigád felhívására a gyermekintézményi hely.ek bővítéséért szorgalmazták a felajánlásokat. Érthetetlen, hogy a tanácsok a 'befolyt több' mint 7 millió forint összegnek csupán a felét használták fel erre a célra, ami sajnos nem eredményezett helybővülést. A többit — a kimutatások szerint — egyéb fejlesztési célokra fordították. A jövőben jobban meg kell követelnie a szakszervezetnek, hogy a brigádoknak, kollektíváknak pontosan számoljanak el az általuk befizetett összegről. A szakszervezeti munka egyik fontos területe az újító mozgalom segítése. Sajnos — számos kezdeményezés ellenére, kevés eredményről lehet számot adni. Bárhol vizsgálódott a szakszervezet, ha nem is mindenütt konfliktust, de a legtöbb helyen éles vitát tapasztalt az újítók és gazdasági vezetők között. Nincs megnyugtató módon elrendezve sem az újítások elbírálása, sem az újítók díjazása. Elvi ellentmondások, is vannak: az újítások bevezetése hosszú távon érdeke a vállalatnak, rövid távon nem, mert csökkenti a dolgozók bér- és jövedelemforrásait. Legfőbb ideje az akadályok elhárításának az újító mozgalom fellendítése elől. Úgy hírlik, a vezetés dolgozik a mozgalom korszerűsítésén. A szocialista elosztás elveinek következetesebb alkalmazásáért Napjaink szőnyegen lévő másik témájáról, a szocialista elosztás elvének, .vagy ahogy sűrűn használják a kifejezést, a differenciált bérezés következetesebb alkalmazásának tapasztalatairól elmondotta a vezető titkár, hogy ez igen vitatott kérdés. Nem tudtak mindenütt közös nevezőre jutni, esetenként még saját tisztségviselőikkel sem. Valószínű, éhhez hozzájárult az is, hogy érveik is szegényesek voltak. Legtöbbször azt az ellenérvet lehet hallani: „Most akartok differenciálni, amikor alig van bérfejlesztés?” Biztos, hogy nem.könnyű egy hosszú ideig alkalmazott gyakorlatot megváltoztatni. Az a fő kérdés, hogy a munkabér mindenütt az elvégzett jó munka ellenértéke legyen, és ne keverjék össze a szociális juttatással. Ha nem ezt az utat követjük, saját elveinkkel kerülünk szembe, a jól végzett munkának nem lesz igazi értéke, s végső soron a dolgozók többségének igazságérzetével is szembe kerülünk. — Hogy sok helyen még nincs kialakítva az elvszerű bérpolitikai gyakorlat, azért ftemcsak a gazdasági vezetőket, hanem a szak- szervezeteket is bírálni kell — ismerte el Borsodi György. A kádermunka, a tisztségviselők, aktivisták kiválasztásának, felkészítésének jelentőségét elemezte ezután Borsodi elvtárs, majd a bizalmiak munkája segítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Személyük, funkciójuk meghatározó lett a mozgalomban, éppen ezért a szakszervezeti munka fejlesztésének alapja: — a bizalmiak tevékenységének javítása. Borsodi György szólt az üzemi demokrácia fejlesztéséért tett szakszervezeti erőfeszítésekről. Intézményesen sok minden történt; Kötelezően előírták, mit kell a kollektíváknak eldönteni, szélesedtek a szakszervezeti jogkörök. Biztató fejlődésről, eredményekről lehet beszámolni, de a megtisztelő munkának, felelősséggel járó kötelességnek még az elején tart a szakszervezet. Sokat kell még tenni a tartalmi munka javításáért. Mert esetenként kirívóan. helytelen gyakorlattal lehet találkozni. Csak a szakszervezet területén maradva: egyes vezetők mindent megtettek azért, hogy tisztességes, szókimondó — de a helyi- vezetők részéről „izgágának” tartott — személy kimaradjon a testületből. Vannak vállalatok, ahol nem szeretik a bátor, nyílt természetű embereket, s minél előbb szabadulni akarnak tőlük. Van olyan munkaügyi panasz is, amellyel a Legfelsőbb Bíróság foglalkozik. — Hozzá kell szokni minden vezetőnek ahhoz, hogy ma már bátrahban mondanak véleményt a dolgozók, s nem mindig azt, amit a vezetés hallani szeretne. Csak a konstruktív viták, a politikai meggyőzés útját választhatjuk, s az emberekkel való kapcsolat folyamatos erősítését — emelte ki a vezető titkár. — Meg kell értetni mindenkivel, hogy az emberek bevonása nélkül nem lehet a tömegek sorsáról dönteni. — Szilárd meggyőződésünk — mondotta befejezésül Borsodi György —, hogy ha a megye szervezett dolgozóit sikerül jobban bevonni célkitűzéseink ki-, mun.kálásába és azok végrehajtásába, s megosztjuk velük gondjainkat is, akkor az előttünk álló, nehezebb körülmények között végzendő feladatainkat sikeresen teljesítjük. A szóbeli beszámolót követően Szabó Pál, a Számvizsgáló Bizottság elnöke adott kiegészítést az írásban benyújtott jelentéshez. Vita a beszámolóról Rövid szünet után az SZMT írásos és szóbeli jelentése fölötti vitáyal folytatta munkáját a küldöttértekezlet. A felszólalások megkezdése előtt Molnár Ferencié a mandátumvizsgáló bizottság nevében tett jelentést. Hozzászólásra elsőként Halász Rudolf jelentkezett (Vízügyi Igazgatóság, Baja). Meleg elismeréssel szólt az igazgatóság dolgozóinak példamutató helytállásáról, akik szétszórt munkahelyeken, főként szabad ég alatt végzik feladatukat. A róluk való gondoskodást a szakszervezet fő feladatai közt tartja számon. Beszélt szocialista brigádjaik nívós művelődési törekvéseiről, a különböző — köztük országosan is kiugró sikerrel járt — vetélkedőkről, s a szakszervezeti munka egyéb szép eredményeiről. Szalai László (Vízmű Vállalat, Kiskunhalasi kiemelte, hogy á választásokon tanúsított építő aktivitásával új erőt, -indíttatást adott a tagság a szakszervezeti vezetőknek. Bebizonyosodott, hogy növekedett a szakszervezet tekintélye, erősödött politikai befolyása. A munkaversenyről, szocialista brigádmozgalomról szólva hangsúlyozta: a vezetőknek az eddiginél jobban kell biztosítaniuk a munka feltételeit. Sürgette a munkaverseny rendszerének tartalmi, formai megújítását, s ehhez a megfelelő eszközök, módszerek megkeresését. Ne csak statisztikák, adatok alapján értékeljenek — hangoztatta — mert aki felajánlásokat teljesít, nap mint nap vizsgázik; munkájában, magatartásában több van, mint puszta számadat. Éppen a kiemelkedő emberi vonásokat nem lehet statisztikával kifejezni. Lóránth Kálmánná (a Halasi Kötöttárugyár szb-titkára) azokról a biztató jelekről szólt, amelyek a kedvező változás megindulását bizonyítják. A piaci helyzet javulásából, a minőségi követelményekhez való mind következetesebb ragaszkodásból, a dolgozók szorgalmából, szakmai tudásuk. növekedéséből ítélve — bizonyosra vehető, hogy az áhított célt elérik: az 1981-es esztendőt veszteség nélkül zárják. Mindehhez sok segítséget adhat a szakszervezet, az üzemi demokrácia fórumainak mind tartalmasabbá tételével. Juhász István (VSZM 2. sz. gyára, Kiskunfélegyházái a bizalmiak szerepének jelentőségét fejtegette. Megállapította többek közt, hogy egyre kevésbé az „asztalt verő”, hangerővel „dolgozó” bizalmi az ideál, hanem az olyan, aki okos meggyőzéssel, tényekkel, érvekkel képes megbízatása teljesítésére. Szólt az együttes ülések tapasztalatairól, s ezzel összefüggésben a bizalmiak felkészítéséről. Ne az utolsó pillanatban kapják kézhez a „kisregény” terjedelmű anyagokat. Legyenek azok világosak, jól áttekinthetők, színvonalas információs források. Romány Pál felszólalása Dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára lépett ezután a mikrofonhoz. Megköszönve a meghívást, átadta a megyei pártbizottság s a me- | gyei tanács üdvözletét, jókíván- ’ ságait a küldöttértekezletnek. Utalva arra az elismerésre, amely- lyel a megyei pártértekezlet a kongresszust megelőzően értékelte a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkáját, leszögezte: Akkor — nyilvánvalóan — annak a több mint 160 ezer szak- szervezeti tagnak együttes munkája is elismerést kapott, akik — családjukkal együtt — félmillió ember áldozatos helytállását is jelentik. Benne van az eredményekben a 17 404 választott tisztségviselő erőfeszítése. Szívből köszöntötte Romány elvtárs a szak- szervezeti mozgalom veteránjait, akik hosszú évtizedek óta büszkén őrzik szakszervezeti tagsági könyvüket, s velük együtt azt a nemzedéket, amelyik nagyon fiatalon került be a mozgalomba. Aláhúzta, hogy a párt igényelte s igényli a szakszervezetek tevékenységét. Ezt a hivatását csak úgy töltheti be a mozgalom, ha szorosan együtt él. dolgozik a munkásosztály forradalmi pártjával. Rámutatott azonban, hogy a szakszervezeti eredmények elismerésénél nem lehet megállni, megelégedésre a feladatok sem adnak okot. összefogással új megoldások. új lehetőségek feltárására, kidolgozására kell törekedni. A demokratizmusról szólva, fontosnak tartotta, hogy a döntések előkészítésénél mindig elégséges információ álljon azok rendelkezésére, akiktől élvárjuk, hogy haladásunk érdekében cselekedjenek. Sok múlik a szakszervezeteken, hogy a munkahelyi légkör olyan legyen, ami a bírálatot is magába foglalhatja. A kritika ne legyen életkori sajátosság, például csak a fiatalok joga, hanem olyan, ahol mindenki kifejtheti megalapozott véleményét, s abban a reményben, hogy a felvetett kérdésekre választ is kap. A gazdasági munka hatékonyságáról szólva, beszélt a megyei pártbizottság első titkára eszközeink, gépeink jobb hasznosításának jelentőségéről,' Ez is érdek- védelem, mert ha nem jól sáfárkodunk beruházásainkkal. eszközeinkkel, akkor további fejlesztések elől kell elvonni újabb és újabb forrásokat. Arra kell felkészülni — hívta fel a figyelmet —, .hogy célszerűbb megoldások révén jobb munkával, szervezettséggel tudjunk többet termelni és elosztani, mint eddig. Végezetül jó egészséget, jó, munkát és sok sikert kívánt Romány Pál elvtárs a jelenlevőknek s a tagságnak a ránk váró, nem könnyű, de szép feladatok elvégzéséhez. Csapiár Vilmos, a Művészeti Szakszervezetek Koordinációs Bizottsága részéről kért szót a vitában. Először is köszönetét mondott a megyei tanácsnak, hogy támogatásuk révén egyre eredményesebben működhet a bizottság. Foglalkozott a művészeti élet különböző területein elért fejlődéssel, méginkább a gondokkal. Színházi életünk gondjait felvetve, többek közt megállapította, hogy színpadjainkról hiányoznak a munkásközönséget érdeklő darabok. Beszélt a bizalmiak kulcsszerepéről is. Elmondottá, hogy nevelésüket, felkészítésüket egyszerű brossúrával nem lehet elintézni. Szükséges állandó élő kapcsolatot tartani velük, segíteni őket jogaik érvényesítésében, önbizalmuk erősítésében. Szlavitsek Endre (Kecskeméti Városi Szakmaközi Bizottság) részletesen foglalkozott a szakmaközi bizottságok szerepéveL Megyénkben 26 szakmaközi szervezet működik, és nemcsak képviseli a hozzá tartozó szervezett dolgozókat, hanem mind több eredménnyel mozgósítja őket az adott hely területpolitikai céljainak megvalósítására. Folyamatosan részt vesznek a terület- fejlesztési tervek készítésében, 'hogy csupán ezt említsük tevékenységi körük széles skálájából, tehát ott látja el feladatát, ahol döntenek közérdekű kérdésekben. A vita ebédszünet után folytatódott. • Szünet után Princz László SZMT-titkár elnökletével folytatódott a vita. Elsőként Farkas Pálné, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyárának főbizalmija kért szót. Részletesen beszélt a dolgozó nők helyzetéről. Megállapította, hogy az elmúlt években jelentős előrehaladás történt az ezzel kapcsolatos párthatározatok végrehajtása terén, hozzátette azonban, hogy sok még a tennivaló. Katona Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár szak- szervezeti bizottságának titkára a dolgozók szociális helyzetének és munkakörülményeinek javítására tett intézkedéseket ismertette. Ezután került sor dr. Sáli Ferencnek, a SZOT Elnöksége tagjának felszólalására, aki a Szak- szervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte a küldöttértekezlet résztvevőit. Rámutatott, hogy társadalmi életünk nagy figyelemmel kísért eseményei a szakszervezeti választások, amit igazol az is, hogy több mint négymillió dolgozó vett részt a rendezvényeken. s ez alkalommal egymilliónál többen fejtették ki véleményüket. A választások mérlegre tették a mozgalom erejét, és az eddig végzett munkát. Á vélemények azt igazolták vissza, hogy a szak- szervezet betölti hivatását, szerepe és ereje biztatóan növekszik társadalmi életünkben. Rendelkezik a dolgozók érdekvédelméhez szükséges jogi biztosítékokkal is. A mozgalom jól felkészült, tettre kész' társadalmi aktívahálózattal rendelkezik, részese a munkáshatalomnak. A szakszervezetek Bács-Kiskun megyében is jól éltek a mozgalom lehetőségeivel. Szervezett, célokat tűzSfF ki, mozgósított és ‘képviselte a dolgozók érdekeit, felfelé pedig igényeire? támasztott, jelzett — mikor, mire volt szükség. Az SZMT munkájára jellemző volt a bátor kezdeményezés, s ha- szükséges volt, mert szakítani a megszokott, de elavult módszerekkel. Különösen nagy értéke a mai vitának, hogy a felszólaló küldöttek el tudtak szakadni a napi gondoktól, munkahelyük kisebb problémáitól, s megyei szinten értékelték a munkát, ítélték meg a feladatokat Természetesen az elért eredmények mellett gondok is vannak. Erről úgy esett szó, hogy ami ma elég, nem biztos, hogy holnap is elég lesz. Hozzáteszem, hogy az elért fejlődés nem annyi, mint amennyit szerettünk volna elérni és amennyire szükség lett volna. Képviseleti munkánk sem még mindig az igazi, előfordul még formalitás, látszatmegoldás. Fontos feladatunk megtanítani a dolgozókat a demokratizmus alkalmazására. A demokrácia érvényesítése nem könnyű feladat, nekünk is meg kell tanulnunk alkalmazását, hiszen olyan országban élünk, ahol évszázadokon át még a polgári demokrácia csírái sem bontakozhattak ki. A munkások mindent szívesen megtesznek, néha a lehetetlenre is vállalkoznak —. ha annak célját látják — ugyanakkor azonban elvárják, hogy képviseletükben a szakszervezeti szervek határozottak legyenek. Dr. Sáli Ferenc felszólalása után Pogány Károly, a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságának igazgatója kért szót. Tájékoztatta a küldöttértekezletet a közúti fejlesztési tervek végrehajtásáról, a közlekedési dolgozók munkában való helyállásáról, s méltatta a munkaversenyben elért eredményeiket A gazdasági vezetők feladatáról szólva hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb felelősség hárul rájuk a gondjaikra bízott gazdasági szervezet hatékonyabb működtetéséért. Ehhez — mint mondotta — a szakszervezetek támogatására is szükség van. Ziegner Sándorné. az Alföldi TÜZÉP Vállalat főbizalmija részletesen beszélt a bizalmiak megnövekedett jogköréről és feladatairól. Ez azonban nem könnyű, hiszen még nem mindenütt tartják őket partnernek a vezetők. Arra kérte a szakszervezeti szerveket, adjanak több biztatást és támogatást a bizalmiak munkájához. Dr. Borka István, az Egészség- ügyi Szakszervezet küldötte a tömegpolitikai oktatás és a politikai nevelőmunka fontosságát hangsúlyozta és jobb megszervezését sürgette. Gottlieb József, az SZTK megyei igazgatója a dolgozók társadalombiztosításának fejlődéséről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról beszélt. Dr. Búzás János, a Pedagógus Szakszervezet küldötte, felszólalásában a munkásművelődés színvonala emelésének fontosságát emelte ki. Javasolta, hogy az új SZMT-székház felépítése után, a jelenlegi épületet állítsák a munkásművelődés szolgálatába. A választás — az elnökség tagjai, tisztségviselők *■■■■■ I A vitát Borsodi György foglalta össze, majd a küldöttek elfogadták az írásos és szóbeli beszámolót, az összefoglalót, a felvetett kérdésekre adott választ Ezt követően a küldöttértekezlet elnöke bejelentette, hogy az SZMT megbízatása lejárt. Rövid szünet után a küldöttértekezlet zárt ülésen folytatta munkáját. Titkos szavazással megválasztották a Szak-1 szervezetek Megyei Tanácsának hatvanöt tagját és a számvizsgáló bizottságot. Az újonnan megválasztott Szakszervezetek Megyei Tanácsa megtartotta alakuló ülését. Titkos szavazással megválasztot. ta a testület az SZMT elnökségét, az SZMT elnökét, vezetőtitkárát, titkárait, az SZMT titkárságát. Az SZMT elnöke Neiner János, vezetőtitkára Borsodi György, titkára Némedi Sándor és Princz László lett. Az SZMT elnökségének rajtuk kívül tagjai még: Berta László, Farkas Pálné, Kmeto- vics János, Laczy Endre, Molnár Ferencné, Orbán Nándor, Palso- vics Józséf, Sáfár József, Szabó Ferenc, dr. Szepesi Bertalan, Szűcs Sándor, Tóth András, dr. Vétek Jánosné. A titkárság tagjai: Borsodi György, Némedi Sándor és Princz László. A számvizsgáló bizottság elnöke Szabó Pál, titkára Gon da István lett. Az SZMT ülése után a küldött- értekezlet levezető elnöke plenáris ülésen ismertette a választás eredményeit. A szakszervezetek újjáválasztott megyei tanácsának, testületének és tisztségviselőinek nevében Borsodi György köszönte meg a bizalmát Ezután Némedi Sándor levezető elnök bezárta a küldöttértekezletet A szakszervezetek megyei küldöttértekezletéről tudósítottak: Tóth István és Nagy Ottó, a felvételeket Tóth Sándor készítette.
