Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 225. szám Ára: 1,20 Ft 1980. szeptember 25. csütörtök Losonczi Pál Zambiába érkezett Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán reggel Maputóban Samora Machellel, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökével ünne­pélyesen aláírta a két ország első barátsági és együttműködési szer­ződését Ezzel véget ért a magyar államfő mozambiki hivatalos, ba­ráti látogatása. Az Elnöki Tanács elnöke —, akit a megszokott ünnepélyességnél is melegebb szeretettel búcsúztattak a Mavalane repülőtéren — a dél­előtt folyamán Lusakába, Zambia Köztársaság fővárosába repült Ez az 1964 óta független délkelet-af­rikai ország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol hazánkkal: ezt tükrözte a fogadtatás légköre is. Losonczi Pált elsőként vendéglá­tója, Kenneth Kaunda elnök üd­vözölte, akivel az Elnöki Tanács elnöke tegnap megkezdte tárgya­lásait. . (MTI) Tárgyalásokkal a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: SZÓFIA Behatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet és a béke- szerető erők feladatait a Béke- világparlament plenáris ülésén elhangzott felszólalásában Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titká­ra, a PB póttagja. Rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időiben jelentősen kiélező­dött. Szerepe volt ebben a Fe­hér Ház 59-es számú elnöki uta­sításának is. Az „új nukleáris stratégia” az atomrakéta-konflik- tus anyagi előkészítésének újabb baljós lépése — mutatott rá Bo­risz Ponomarjov, s hangoztatta, hogy á „korlátozott nukleáris há­borúról” hirdetett nézet szörnyű képmutatás. — Washington mindig is a há­ború anyagi előkészítésének kez­deményezője volt. Állandóan nö­veli katonai költségvetését, mind pusztítóbb új fegyverfajtákat kí­sérletez ki. Az amerikai szolda- teszka csaknem a fél világot be­hálózó katonai támaszpontok lán­colatát építette ki: 2500 haditá­maszpontot tart fenn határain túl. — Az Egyesült Államok fokoz­za katonai jelenlétét a világ kü­lönböző térségeiben, újabb tűz­fészkeket teremt, szovjetellenes éllel kovácsolja össze a Washing­ton—Peking—Tokió tengelyt, úgy­nevezett „gyorshadtestet” állít fel, hogy mindenütt beavatkoz­zék, ahol az Egyesült Államok érdekeit veszélyeztetve láitja. — Az amerikai kormány visz- szatért a diktátum, az erő és a konfrontáció politikájához. — Mindezek a tények azt bi­zonyítják, hogy a háborús veszély az. amerikai imperializmustól és szövetségeseitől, fő katonai esz­közüktől, a NATO agresszív tömbjétől ered. — A Szovjetuniót és a szocia­lista közösséget azonban ennek ellenére változatlanul az a meg­győződés vezérli, hogy a világhá­ború nem elkerülhetetlen. — A jelenlegi' helyzet sok te­kintetben aggodalomra ad ugyan okot, de a>zt is látni kell, hogy gyökeresen különbözik az első vagy a második világháborút megelőzőtől. Mindenekelőtt a megsemmisítő eszközök mennyi­sége és minősége zárja ki, hogy világháború válhassék a politi­kai célok elérésének eszközévé. Esztelen dolog arra számítani, hogy egy ilyen háború az Egye­sült Államok vagy Peking hege­móniáját eredményezhetné. — A Szovjetunió és a szovjet társadalom a jövőben is folytat­ni kívánja: 1. erőfeszítéseit a katonái eny­hülésre való áttérés érdekében, a fegyverkezési hajsza megszünte­téséért; 2. Változatlan törekvésünk, hogy a tűzfészkeket tárgyalások útján oltsuk ki; * 3. Teljes egészében valóra kí­vánjuk váltani a helsinki záró­okmányban foglaltakat, hozzá kí­vánunk járulni az európai bizton­ság megszilárdításához és az együttműködés fejlesztéséhez; 4. Határozottan elutasítjuk a diktátum imperialista' politiká­ját, elősegítjük a politikai eny­hülés elmélyülését és kiterjeszté­sét a világ minden térségére; 5. A teljes egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló sokoldalú nemzetközi együttmű­ködésre törekszünk, elő kívánjuk mozdítani a megkülönböztetés és a neokolonializmus felszámolását a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokban ; 6. Közömbösíteni akarjuk a re­akciós propagandaeszközökkel folytatott „lélektani hadviselést”. — A szovjet közvélemény kész minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy széles há'borúellenes világftönt. kovácsolódjék „, -pssze. Ennél ma nincs “halaszthatatla­nabb és. időszerűbb feladat — hangsúlyozta befejezésül". Pono­marjov. (MTI) A honismereti munka eredményeit összegezte a Hazafias Népfront megyei bizottsága Dr. Dobos László elnökletével tartott ülést tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizott­sága. A tanácskozáson részt vett Szemők József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának alel- nöke is. Az első napirendi pont keretében Banos József, a megyei népfrontbizottság főelőadója tar­tott referátumot. Beszélt a nép­frontmozgalom feladatairól a szo­cialista 'hazafiság és internacio­nalista nevelés terén, s ehhez kapcsolódóan a honismereti mun­ka megyei eredményeiről, a to­vábbi tennivalókról. Gondolatgazdag előadása tizen­két résztvevőt késztetett ugyan­csak tartalmas hozzászólásra. Méltányos, hogy név szerint is felsoroljuk őket, hiszen megnyi­latkozásaikkal' valamennyien bi­zonyságát adták a hazaszeretet és internacionalizmus korszerű ér­telmezésének. Annak, hogy a szo­cialista hazafiság — amellett, hogy tudati, érzelmi állapot — mindenekelőtt cselekvésben való megnyilvánulás. Felszólalt tehát: dr. Köváry Gábomé, Kisszállás, Nyirádi Jánosné, Kalocsa, Müller Márton, Madaras, Konfáir Sándor, Kecskemét^ Vidákovits Teréz, Bácsalmás* Tóth-Szöllős Mihály, Kecskemét, Fehér Sándor, Kecs­kemét, dr. Kálmán Lajos, Kecs­kemét, Deák István, Kecskemét, Bognár Ferenc, Kecskemét, Nyúl Margit, Solt, Töltési Imre, a H'NO Titkárságának főmunka­társa. Sokrétű véleménynyilvání­tásaikban nagy hangsúlyt kaptak ilyen fontos kérdések, mint az érzelmi nevelés, az iskola és szü­lői ház, illetve a társadalom fe­lelőssége az ifjúság hazafias szemléletének formálásában; al­kotásaink — múltbeli és mai szellemi és anyagi értékeink meg­becsülése; történelmünk nagyjai­nak példaképül állítása; a régi és mai eredményeinket létrehozó emberek iránti tisztelet. Ki-ki a saját munkatrületéről, a hivatása gyakorlása során szer­zett tapasztalatok alapján számos ötlettel, gyakorlati javaslattal já­rult hozzá, hogy a megyében fo­lyó honismereti munka mozgalmi, tömeges jellege erősödjék, szak­mai színvonala emelkedjék. Még eredményesebben szolgálva a nép- frontmozgalom egyik fő felada­tát, a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való neve­lést. Van mire építeni, van lehető­ség a honismereti munka fejlesz­tésére, hiszen Banos József nem egy nagyszabású kezdeményezés­ről számolt be, amelyek töme­gességük mellett dicséretes siker­rel valósulnak meg. Ilyen a me­gye minden helységére kiterjedő földrajzinév-gyűjtés, amelynek el­ső szakasza, a terepmunka 1978 nyarára befejeződött. Jelenleg az összegyűjtött adatok szakmai, nyelvészeti ellenőrzése folyik. Ez előreláthatólag egy éven belül be­fejeződik, és 1981 végére elkészül a kézirat is. Hogy másik példát is említ­sünk; Bács-iKiskunban 35—40 ki- sebb-nagyobb közösség — szak­kör, klub, bizottság — foglalko­zik a honismeret valamelyik ágá­val. A helytörténeti, néprajzi ku­tatómunkát a népfront honisme­reti bizottsága igyekszik össze­fogni. Evenként két alkalommal megyei tanácskozáson vitatták meg a legidőszerűbb kérdéseket. Az elmúlt öt esztendőiben me­gyénkben is évenként hirdették meg a honismereti pályázatokat. A pályaműveket a Megyei Levél­tárban és a kiskunhalasi Thor- ma János Múzeumban’ őrzik. A tegnapi ülésen is felmerült az igény, hogy e pályázatok ügyét rendezni kellene a jövőben: pub­^nTriT^17iiV ni #éTi 7i 1 ir«Y%fiM^M Kffl I I I ^ |^pjfm H A Vajdasági Kommunisták Szö­vetsége Tartományi Bizottságának elnöke, Dusán Alimpic vezetésé­vel a megyében tartózkodó párt­küldöttség tegnap reggel Katanics Sándornak, a megyei pártbizott­ság titkárának társaságában a Kecskeméti Konzervgyárba láto­gatott. A vendégeket Dajka Já­nosné, az üzemi pártbizottság tit­kára köszöntötte, majd Bárány András főmérnök adott tájékoz­tatást a gyár életéről, termelésé­ről, s válaszolt a küldöttséget ér­deklő megannyi kérdésre. Ezután üzemlátogatáson a csemegekuko­rica gyártási folyamatát nézték meg a vendégek. A konzervgyárból a megyei pártbizottságra vezetett a küldött­ség'útja, ahol záró megbeszélésre került sor a vendégek és vendég­látóik között. Megnyitva a tár­gyalást,, dr. Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első titkára utalt azokra az elismerő szavak­ra, amelyekkel — a vajdasági pártküldöttség keddi fogadásakor — Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára méltatta a két szomszédos terület eddigi kap­csolatait, és az együttműködés to­vábbi lehetőségeinek kutatását. Külön megköszönte Milan Veres­nek, Jugoszlávia budapesti nagy­követének a küldöttség program­jában való részvételét. Ezután Dusán Alimpic össze­gezte az itt-tartózkodásuk alatt szerzett benyomásokat, hangsú­lyozva egymás történelme, kultú­rája ismeretének népeink kölcsö­nös megbecsülésében betöltött szererepét. Mintegy sorra véve a küldöttség látogatása során szer­zett tapasztalatokat, a VKSZTB elnöke felvázolta az együttműkö­dés fejlesztésére és bővítésére ki- 1 nálkozó területeket, lehetőségeket. Ezek között említette a mezőgaz­dasági termelésben az összefogás, a feldolgozó iparban az azonos A vendégek» Kecskeméti Konzervgyárban. (Tóth Sándor felvétele) érdekeltségre épülő közös vállal­kozás, a harmadik piacon való együttes fellépés lehetőségét, vagy a Duna—Tisza, s a Duna-csator- na-építés tapasztalataink haszno­sítását, különös tekintettel a szál­lításra. A megbeszélés összegezéseként a megyei pártbizottság nevében Romány Pál köszönettel és egyet­értéssel nyugtázta a közös érde­kű együttműködésre tett kezde­ményezéseket: s biztosította a vendégeket: a megye politikai irányító testületé elősegíti a vál­lalatok ebbéli törekvéseit. A megyei pártbizottság első titkára végül tolmácsolta dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának üdvözletét, akit testüle­ti ülésen való elfoglaltsága aka­dályozott a tárgyaláson való rész­vételben. A záró megbeszélés után a Vaj­dasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának kül­döttsége Romány Pál kíséretében Szegedre utazott, ahol a Csong- rád megyei pártbizottság meghí­vásának tesz eleget. A lakosság összefogására a jövőben is szükség lesz Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén dr. Gajdócsi István elnökletével a testület megtárgyalta a megyei tanács szervezési és jogi osztályának tevékenységét, a kiskunmajsai nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának munkáját, majd tájékoztatót hallgatott meg a VI. középtávú pénzügyi tervjavaslatról. A.majsai tanács végrehajtó bi­zottságának munkáját, a nagy­község helyzetét, eredményeit és problémáit élénk, tartalmas vita keretében tárgyalta meg a megyei testület. A kialakult véleményt úgy lehetne összegezni, hogy a IV. és az V. középtávú tervidő­szak alatt Kiskunmajsa dinami­kusabban fejlődött, mint a többi nagyközség, de bizonyos terüle­teken még így sem tudta behozni lemaradását. , A tanács végrehajtó bizottsága nagy gondot fordított az, alsófokú oktatási, közművelődési és egész­ségügyi intézmények korszerűsí­tésére, színvonalas ellátására és fejlesztésére. Ez utóbbival, tehát a fejlesztéssel kapcsolatban csu­pán példaként említést érdemel egyebek között az, hogy az ezt megelőző középtávú tervidőszak alatt 125 óvodai helyet létesítet­tek, de még így sem tudták ma­radéktalanul kielégíteni az igé­nyeket. Fejlesztési alapjuk össze­ge nem tette lehetővé, hogy az V. ötéves tervidőszakban új óvodai helyeket alakítsanak ki. Gondot okoz az is, hogy zsúfoltak az ál­talános iskolai tantermek. Két éve húzódik nyolc tanterem épí­tése, amihez ugyan kaptak me­gyei támogatást, de még így is kevés volt a pénzük, hogy a mun­kálatokat folyamatosan végezhes­sék, ezért csak jövőre tudják át­adni az új tantermekét. Nagyarányú fejlődés jellemzi az úgynevezett területi és szakági feladatokkal megbízott művelő­dési központ munkáját, s ezáltal színvonalasabb, tartalmasabb lett a nagyközség kulturális élete. A művészeti csoportok rendszeres fellépései, színházi előadások, hangversenyek valóban tartalmas, színvonalas programot adnak az érdeklődőknek. A nagyközség egészségügyi alapellátásának személyi feltéte­lei a legkedvezőbbek a járásban, ugyanakkor a tárgyi feltételek a legrosszabbak. A körzeti orvosok központi rendelő hiányában hat helyen végzik feladatukat, négy körzetben az orvos lakásán tör­ténik a rendelés, a két fogorvos pedig egy, rendelőben dolgozik. (Folytatás a 2. oldalon) PAPÍRCSEREPES PALÁNTANEVELÉS likációs lehetőségek nyújtásával és a pályázati feltételek ponto­sabb körülírásával. Támogatni való törekvés a megye városai­ban saját pályázatok kiírása. Számos helyen foglalkoznak munkaközösségek vagy egyéni ku­tatók helytörténeti monográfia összeállításával, örvendetes je­lenség az utóbbi két évben, hogy elsősorban a városokban — Ba­ján, Kalocsán, Kecskeméten — érdeklődés ébredt az üzemtörté­net iránt. Erről a tegnapi hozzá­szólások is tanúskodnak. A megyében folyó honismereti tevékenység színvonalának elis­merését is jelenti, hogy országos jelentőségű tanácskozások szín­helyéül szolgált az elmúlt idő­szakban is. Ilyen volt a helynév­gyűjtemények ellenőrzőinek érte­kezlete, amely öt megyét érintett. Megyehatáron túli kisugárzása volt a Kiskunfélegyházán tartott s a Kiskunság népművészetével foglalkozó konferenciának is. Kecskeméten rendezték meg 1976- ban a M. Országos Honismereti Konferenciát. Az ott megfogal­mazott elv gyakorlati megvaló­sítása, azaz, hogy a honismereti munka a szakemberek és az ama­tőrök gyümölcsöző együttműkö­dése a helyes önismeret és haza- szeretét fejlesztése végett — ez­után is a munka lényege. A. tegnapi ülés második napi­rendi pontjaként Farkas József tartott tájékoztatást a népfront- mozgalom legidőszerűbb megyei feladatairól. T. I. Bemutató és tanácskozás a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben A palán ta- nevelésnek sok fajtája honos hazánkban. A melegházi haj­tatástól kezdve a most már hagyományos­nak mondha­tó „poharas" módszerig. Tegnap dél­előtt a Zöld-, ségtermesztési Kutató Inté­zetben a MAE Bálcs-Kiskun megyei szer­vezete és a Lännen Teh- taat Oy finn cég közös ren­dezésében a papírcserepes palántarteve- lésrőli valamint a tápkockás pa­lánták gépi ültetésének .módjáról tartottak tanácskozást és bemu­tatót. A megjelent finn szakemberek ismertették az eljárás' lényegét. A Lännen Tehtaat cég körülbe­lül 15 évvel ezelőtt kezdte meg az egyik legcélszerűbbnek tartott intenzív és gazdaságos szaporító­• Nagy teljesítményű palántázógépekkel kerül vég­leges helyére az előnevelt paradicsom. (Pásztor Zol­tán felvétele) anyag-termelési módszert. A tech­nológia szerint a hatszögű papír­cellák vízoldható ragasztóval kö­tődnek egymáshoz. Nedvesítés, locsolás után a cellák elválnak, tehát bármikor a kívánt helyre telepíthetők. A papírcella védelmet biztosít a palánta gyökérzetének a fejlődési időszakban és a szál­lításnál is. Es ami lényeges, a kiültetésnél egységes gyökeres földlabdát alkot. Helyretelepítést követően a gyökérzet könnyen, rövid idő alatt áttöri a papírcella falát, gyorsan alkalmazkodik az új környezethez. Gondoltak a szakemberek arra is, hogy a hajtatásos termesztés volumene néhány száz palántától 10—100 millió palántáig terjed­het. Ezért a kistermelők számára a kézi, a nagyüzemek részére vi­szont a gépi nevelés és kiültetés lehetőségét is megteremtették. Elmondották, hogy nem csupán a- zöldségek és virágok előnevelé­sénél alkalmazható sikeresen ez a módszer, hanem a Szőlő és gyü­mölcs szaporítóanyag-előállításá­nál is előnyös. A papírcserepes palántanevelés magyarországi tapasztalatairól dr. Hamar Norbert, tudományos osz­tályvezető számolt be. A tanácskozást bemutató’ - kö­vette, ahol a több mint száz szak­ember .megismerkedett a papír- cserepek töltési módszerével, va­lamint a DEW'A KM 2 ezer típu­sú tápkookagyártó géppel. Vége­zetül a papírcserepes és tápkoc­kás palánták gépi kiültetését te­kintették meg a jelenlévők. J i

Next

/
Oldalképek
Tartalom