Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

1980. szeptember 19. I PETŐFI NÉPE # 3 A távfűtésről, túlfűtöttség nélkül Í t Tizenhat éves a távfűtés Kecs­keméten. | A kamaszkorú szolgáltatás élet- Ijajzábói röviden: 1964-ben a Le­nin vá rosban kezdtek el fűteni uávihővel. Akkor még csak 180 la- fkást. Kilenc évvel később, 1973- roan ISO ezer légköbméter lakás- 1 eret melegítettek ilyen módon. \zóta, a fűtőművi hálózat erőtel - p ies fejlesztésével, csupán évente ennyivel növekedett a közműről tűtött megyeszékhelyi lakások nérfogata, amely napjainkra már meghaladja az egymillió légköb­métert. Negyvennyolc hőközponttal tíz­ezer helyiség áll összeköttetésben. Ezek közül hatezer a lakás, mely­nek kétharmada a Széchenyivá- rosban található. A többi árpád- és leninvárosi, illetve a városköz­pontban lévő. Ha hozzávesszük, hogy mind több bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő, üzlet, áru­ház, megannyi munkahely — s az év végéig még további 1200—1300 új lakás!.'— e szolgáltatás révén jut hőenergiához, a város lakos­ságának mintegy a felét érintő távhőellátós érthetően több mint beszédtéma. A lakosság pártján A „Kinek van erre energiája?” kérdés összetettebb, sokoldalúbb, mint ahogy azt az első pillanat­ban gondolnánk. Egy apróság. Egyszer, 1978 ka­rácsonyán „repülőgép-eltérítésre” is szükség volt az árpádvárosi táv­hőért. Forró — jobban mondva hideg! — helyzet állt elő, amiért az egyik hőközpontban egy hibás szivattyúalkatrésznek a tarta­lékpéldánya is felmondta a szol­gálatot. Karácsonykor nem lehet hidegben maradni! A Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat vezetői „kijárták”, hogy a Dort­mund—Bombay közti légijárat gépével az egyik nyugatnémet cég elküldje a hiányzó — és jó! — szivattyúalkatrészt. Sokak jó­akarata, segítőkészsége kellett hozzá, hogy az Indiába tartó gép — egy kis kitérővel — Ferihegyen landolhasson, fedélzetén a Kecs­keméten várt hőmentőtartozékkal. A történetet nem vigasznak szántuk azoknak, akik esetenként mégis fagyoskodtak, vagy ellen­kezőleg: melegük volt. Érzékeltet­ni akartuk, hogy a sokszor sza- pult távfűtők — az üzemeltetők — mégiscsak a lakosság szolgálatá­ban állnak. Húsz százalék „úszik”, de már javul a helyzet A széchenyivárosi fűtőrészleg kazánházából egész nap hallani a kopácsolást. Míg jó az idő, végez­ni akarnak mindennel. # A 3-as kazán égőtere mint alagút fogadott bennünket a széchenyivárosi ffitőrésziegnél. Szabó Zoltán cserépkályhás, Tóth János kazánfűtővel a samottozást még jó időben el akarja végezni. • Kívül tágasabb. Kisgerely Bé­la fűtésszerelő és Nagy Jenő mű­szerész az 1-es kazán ventilláto­rán dolgozik. A nagy csavarokat erősen meg kell húzni! (Tóth Sán­dor felvételei.) — Mi ez a minden? — kérde­zem Mihala László épületgépész üzemmérnököt; fűtési üzemveze­tőt. — Nyolc hőközpont tartozik hozzánk — mondja a vezető. — Mindegyikben javítottunk a nyo­máson, hogy a legfelső lakásra­diátorba is eljusson a forró víz. A lakók gondján, hogy ezer lakás­nak annak idején a tervezők rosz- szul, gazdaságtalanul tervezték meg az egycsöves fűtését, mór tudtunk enyhíteni. Százhúsz la­kásban — a BÁCSÉP-pel közösen — elvégeztük a módosítást. A felső három emeleten egy átkötő szakasszal „kikerültük” — ameny- nyire kellett — a radiátorokat. Ezt fogjuk tenni a jövő 'héten még másik 90 lakásban, hogy se fent ne legyen túlfűtés, de alul se fázzanak a lakók. A végső ki­egyenlítődés azonban — minden­kinek a megelégedésére — csak jövőre történik meg, miután a BÁCSfiP az összes többi ‘lakás­ban — a mi szerelőink pedig a lépcső házakban — elvégzik a mó­dosítást, amellyel Sikerül húsz százalék — most még elpazarolt — energiát megtakarítanunk. A házgyári lakások tervezési „gyermekbetegségének” betudott — a fűtőfelület nem arányos ki­alakítása okozta — baj ma már csak .bizony költségesen gyógyít­ható. Az ésszerűtlenség kára mel­lett a hibás tervezés adott egy tapasztalatot is: a mostani laká­sokat nem szabad ilyen energia­pocsékoló, néhol meg dideregtető fűtési rendszerrel ellátni. Nézzifk azonban, mit tettek és tesznek Mihalá Lászlóék — a ta­nácsi vállalat nyolcvan hőszol­gáltatója —, hogy a távfűtés ne korbácsoljon föl indulatokat 1980 —81 telén? — Sok bajunk volt a légtelení- téssel, mivel eddig a nyílászárók szelepjeihez csak úgy tudtunk hozzáférni, ha a lakásokba be­mentünk, feltéve, ha mindenki otthon volt — válaszolja a mér­nök. — Most már, ha áramszü­net, vagy más ok miatt a veze­tékben vissza kell állítani a lég­mentes állapotot, könnyebben te­hetjük. A légtelenítőket kint, a lépcsőházban 'helyeztük el. A kazánoknál: hogyan jobban ? — Egyik-másik kazánban, lát­tuk, most is dolgoznak. Miért? — Ezeket most samottozzuk, 170 ezer forint értékben. 'Ezen­kívül kicseréljük a kopott ventál- látormotor-csapágyakat és meg­vizsgálunk minden forgó alkat­részt. Dolgozóinknak közel a fele szakmunkás. Cserépkályhás is van közöttük. — Itt egy 55 kilowattos vil­lanymotor volt korábban, amely a visszakeverő szivattyúkat mű­ködtette. Rájöttünk, ha öt kiio- wattosra cseréljük fel, nemcsak olcsóbban, de jobban is tudjuk általa szabályozni az egész rend­szert — mutat egy vasállványon elhelyezett, motorra Mi hala Lász­ló. — Keressük a módját, hogyan dolgozhatnánk jobban. Újabban laboratóriumunk is van, ahol a víz keménységét és oxigéntartal­mát vizsgáljuk. Ezzel is — egye­bek mellett a vízkőképződés fi­gyelésével — óvjuk, növeljük ka­zánjaink élettartamát. Egy-egy kazán drága, négy és fél—ötmillió forint. •Négyéves széchenyivárosi itt­létünk óta — vásárokon, folyóira­tok böngészése során — kitekin­tünk a világba is, hogy jó tapasz­talatokat, szakmai segítséget sze­rezzünk munkánkhoz. Egy essend (nyugatnémet) céghez fordultunk nemrég, hogy adjon tanácsot az oxigénmentesítésre, valamint, hogy az acél és az alumínium ra­diátorok együttes használata le­hetséges-e. Könnyű telet, vajon, ki merne jósolni? A gazdaságos, de jó fű­tés viszont a hidegebb napokon sem maradhat csupán óhaj, egyik félnél sem: sem a fűtöknél, sem a hőfelhasználóknál. Hőfokokait mérni, egyenleget vonni az ener­giagazdálkodás szabta szigorú fel­tételek és a lakosság igénye kö­zött az új fűtési szezonra nézve, ma még nem lehet. Egyelőre várunk. ■ Meglátjuk, mit hoz a távfűtés tizenhetedik éve. Kohl Antal ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORI ÚJSÁGOKBÓL Bűnösök, megtévedtek, bírák, megbocsátok Szegedig jár a Budapest—kecskeméti autóbusz A jövőben 68 személyes autó­busz közlekedik a kecskeméti vo­nalon. A MÁVAUT-telepén a kö­zeli napokban készülnek el egy óriási méretű, 68 ülőhellyel ren­delkező társasgépkocsi helyreállí­tásával. Az autóbuszóriást, ami­hez foghatót csak az idegenforga­lom fénykorában láthattunk Kecs­keméten, akkor is csak ritkán, a kecskeméti vonalon fogja a MA­VAUT üzembe helyezni... Egyidőben meghosszabbítják a járat vonalát Szegedig, úgy, hogy Budapest felé az autóbusz kiin­dulási állomása Szeged lesz, és ehhez képest nemcsak Szegeden, hanem Kiskunfélegyházán is vesz fel majd oda- és visszautazó uta­sokat. (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 16.) Országos vásár Bácsalmáson Országos vásár volt hétfőn Bács­almáson. A forgalom természete­sen mélyen alatta maradt a béke­évek forgalmának. De biztató je­lenség, hogy az állatvásáron, a körülményekhez képest, jelenté­keny volt a felhajtás. A magas árak persze itt is ki­fejezésre jutottak. A ló legkisebb ára 100 ezer pengő volt. Jobb lóért a fenti összeg dupláját is megadták. A tehénárak 80 ezer pengőnél kezdődtek, és 120 ezer pengőre mentek fel. (Bácskai Hírek, 1945. szeptem­ber 14.) üzemanyag érkezett ... Egy itartály petróleum és, egy tartály nyersolaj érkezett a bajai járás részére... További szállítmányok útban .vannak. Ed­dig 600 mázsa üzemanyagot irá­nyítottak átjárás területére, mely­nek a fele megérkezett... ez traktoronként 3—4 hordó kiadását teszi lehetővé. (Bajai Hírlap, 1945. szeptember 13.) Készül a gyufa Odakint az udvaron fatörzseket fűrészelnek. Idebent a meghámo­zott fát vékony lapokra hasogat­ják, és egy éles nyomókés alatt szálakká aprítják. Egy kislány seprőjével halomba igazgatja a milliónyi gyufaszálat, és sóhajtva néz keresztül az ablakon: milyen gyönyörűen ragyog a nap. ... Nagy fiókokba szorítják a gyufaszálat, és impregnálás után felmelegítve megfejelik ezeket, annak rendje és módja szerint. A megszáradt kész gyufák azután a csomagolóba kerülnek, ahol az egyik asztalnál a tíz kiscsomag- ból álló nagyobb csomagokat és a harmadik helyen, az egész nagy csomagokat készítik. Kizárólag nők dolgoznak itlt, és a kezük olyan gyorsan jár, mintha nem is emberi testrészek lennének; villanyerővel hajtott gépek. Meg­tanította őket erre az akkord- munka. (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 16.) • Hirdetések — Bombasérült házat vennék, vagy elcserélnék 3 szobás, mel­lékhelyiséges lakóházzal. — 42-es új cugoscipőt zsírért, hízott libáért cserélnék. — Lófarokszőrt minden meny- nyiségben veszek. — Jármos ökrök, igásbarmok eladók. — Bentkosztos lovászt felveszek. — 44-es fénfüábbelit és egy 4 hónapos Oriom-rádiót elcserélnék lisztért, gabonáért vagy malacért. — Aranyat, ezüstöt veszek, óra- javítást vállalok. — 4 db liba elveszett f. hó 11- én az Oz u. 24-ből. A Talfája út felé látták menni. Megtaláló vagy nyomravezető 2000 P jutalom el­lenében jelentkezzen a fenti cí­men. (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 16.) A belügyminiszter látogatása Parasztságunk előtt mindig fe­lejthetetlen marad az elmúlt va­sárnap, Köztünk járt Erdei Fe­renc ... A miniszter gépkocsija 8 óra előtt érkezett Kecskemétre. ... A rendőrségen részt vett a még fel nem esküttek eskütételén, majd megtekintette az internáló tábort. A belügyminiszter 25 parasztot engedett szabadon, akiket megté­vesztettek a múlt rendszer átkos politikai jelszavai és „vakon” szol­gálták a nyilas rendszert. Kilenc óra után a rendőrtanoszitályt szemlélte meg, majd a pártházba hajtatott, ahol zártkörű pártveze­tőségi megbeszélésen vett részt (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 20.) Hurokra került Grassy, a főhóhér A Világosság bécsi szerkesztő­sége jeleníti, hogy Hitler „sasfész­kében”, Berchtesgadenben az amerikai katonák őrnagyi egyen­ruhában elfogták Grassy táborno­kot, a kecskeméti ezred volt vé­reskezű, hírhedt parancsnokát (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 20.) Szüreti mulatság Csátalján Vasárnap Csátalján járva meg­döbbenve láttam, hogy egy rög­tönzött fogdában egymás mellett ülve segélykérőén néz a" rácson kifelé dr. Mezei Mihály főispán és dr. Barcsay Iván alispán. Ku­tatva a bajokat, megtudtam, hogy a vármegye vezetőségét szőlőlopá­son kapták, és ezért kellett őket erre a szomorú sorsra juttatni. Csátalján ugyanis a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vasár­nap szüreti bált rendezett, ahol nem állhatták meg, hogy az íny- csikladnó szőlőfürtökhöz ne nyúl­janak, és így természetesen a szemfüles csőszlányok elfogták és becsukták őket, és fogva tartották addig, amíg a kiszabott bírságot ki nem fizették. (A törvény rájuk is vonatkozik.) (Bajai Hírlap, 1945. szeptem­ber 20.) A miniszteri látogatás után ... A belügyminiszter megkö­szönte a szíves kecskeméti ven­déglátást. Makói szülőföldje után e vidék nőtt leginkább szívéhez, mint a magyar szorgalomnak és élniakarásnak a homokon virágzó kultúrát teremtő jellegzetes al­földi táj. (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 23.) Összeállította: Heltal Nándor Rövidebb és nehezebb lesz az őszi csúcsforgalom A megyei szállítási bizottság ülése A korábbi években ilyenkor már közúton, vasúton javában tartott az őszi csúcsforgalom, s az idén ennek még nyoma sincs. Ennek oka a kedvezőtlen időjá­rás, ami miatt a mezőgazdasági termékek érése legalább három hetet késett. Ez viszont azt is je­lenti, hogy ennyivel kevesebb idő jut a betakarított termés elszállí-- tására. Ily módon nagyobb mun­kacsúcsra és torlódásokra kell számítani az ősszel. Erről tár­gyalt tegnap a Bács-Kiskun me­gyei Szállítási Bizottság. A szállítási bizottság titkársá­gának tájékoztatója szerint a be­takarításra kerülő kukoricából, napraforgóból, cukorrépából, bur­gonyából, szőlőből, gyümölcsből, zöldségből és vetőmagból több mint 1 millió 580 ezer tonnányit kell elszállítani az év hátralevő három és fél hónapjában. Az em­lített termékmennyiség egy része azonban a feldolgozás során több­ször is kapcsolatba kerül közúti, illetve a vasúti fuvarozással. Vasúton előreláthatóan 1 millió tonna árut szállítanak el, ebből 150 ezer tonnát exportra. Ugyan­akkor 1,2 millió tonna áru érke­zése várható a megyébe. Az elmúlt évek tapasztalatai és az előre jelzett számadatok isme­retében a MÁV és a Volán intéz­kedési tervet dolgozott ki az őszi forgalom lebonyolítására. Ebben nagy figyelmet fordítanak az őszi betakarítási munkákra és az ex­porttervek teljesítésére. A MÁV- nál azonban az előző évekhez ha­sonlóan, vagonhiánnyal kell szá­molni. Emiatt a szállítási igények egy részét csak késéssel tudja a vasút kielégíteni. A Volán 9. számú Vállalata 615 darab tehergépkocsival és 246 darab pótkocsival vesz részt a szállításokban. Ezek mintegy 50 százalékát kötötték le eddig szer­ződéssel a mezőgazdasági üzemek és konzervgyárak. A gondokon enyhít, hogy a mezőgazdasági üzemek Szállítókapacitása az el­múlt év folyamán növekedett, s s jelenleg 3100 tehergépkocsival és 1500 pótkocsival rendelkeznek. Igaz, hogy ezekre a járművekre a lerövidült betakarítási és szán­tási-vetési időszakban fokozot­tabban szükségük van a termé­nyek belső mozgatásához, kellő szervezettség mellett azonban a szállítási feladatok elvégzésére is lehetőség nyílik. Az írásos tájé­koztatót a MÁV részéről Megyik Ferenc szegedi vasútigazgató- helyettes, a Volán részéről Ko­vács Ferenc igazgatóhelyettes egé­szítette ki. A megyei szállítási bizottság úgy ítélte meg, nehéz őszi, igazá­ból októberben kezdődő csúcs- forgalomra kell számítani. Éppen ezért fontos, hogy a vasúti ko­csik gyors ki- és berakodásával járuljanak hozzá az ipari és me­zőgazdasági üzemek a vagonhiány enyhítéséhez. Nagy figyelmet kell fordítani ebben az időszakban a göngyölegellátás, az alkatrészel­látás, a rakodás, az áruátvétel- átadás zavartalanságának bizto­sítására. A fuvarozó és fuvaroz­tató vállalatok összehangolt mun­kájával, együttműködésre való törekvésével, sikerrel bonyolítha­tó le az őszi csúcsforgalom. N. O. A PANYOVA A BNV-N Gazdagabb szín-és minta választék A termékszerkezet-váltást rep­rezentáló kiállítással mutatkozik be az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Pamutnyomóipari Vál­lalat. A csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón Mikesi György kereskedelmi igazgató elmondotta, hogy a vásár Otthon, öltözködés, Szabad idő szekcióiban gyártmá­nyaik teljes választékát bemutat­ják, mely a korábbiaknál keve­sebbféle fonalból készült nyers- árut, de gazdagabb szín* és minta- választékot jelent. Ezek között szerepelnek a gyártmányfejlesztés legújabb eredményei, melyeket a konfekcionáló vállalatokkal koope­rációban gyártott késztermékként ismerhetnek meg a vásár hazai és külföldi látogatói. (MTI) Cinikus... SZEPTEMBER 3-ÁN — szer­dán — Baján voltak kiszálláson az SZMT közgazdasági osztályá­nak dolgozói: Kovács Pál, Almási Tibor, Ernhoffer József, s Válik József gépkocsivezető. Délelőtti munkájuk végeztével, minthogy elharangozták a levesnótát, és ilyentájt általában minden mun­kahelyen ebédelnek az emberek, ők is erre határozták el magukat Hogy — hogy nem, szándékuk kivitelezése nem volt olyan egy­szerű, mint ahogy ekkora város­ban elvárhatnák az odalátogatók. Kezdték az általuk legmegszokot- tabb, egyszerű kis étteremben. Azaz csak szerették volna, mert ott éppen tataroztak, 5 emiatt — tudjuk... A másik helyen — fél egy körül — csak az étlapban gyönyörködhettek volna, ha ráér­nek, mert közölték velük: „Még majd ezután főzik meg.” — A harmadik helyen való próbálko­zásról a sofőr beszélte le a kollé­gákat: „Oda hiába megyünk, szin­tén átalakítás folyik. A napokban jártunk arra.” —! Éhen csak nem maradunk, mikor ott van a príma.Duna Ét­terem! — döntöttek egyhangúlag, és a legszebb reményekkel tértek be mind a négyen. Leültek. Várták örömmel a kö­zeledő pincért. De még mielőtt rendelésre nyitották volna a szá­jukat, lehűtotte őket. — Ide ne tessenek ülni; ez köz- étkeztetéses asztal. Tessék amoda átfáradni. ÁTFÁRADTAK, s most már még lelkesebben merültek volna el az étlapi kínálatban, ha onnét' is - el nem tessékelik őket. — Itt teríteni fogunk kérem. Rendezvényről jönnek ..: Máshol szíveskedjenek. — De most tnár maguk mond­ják meg végleg, hova ülhetünk — javasolták szerényen az SZMT- sek. — Akkor üljenek oda! — muta­tott nagy kegyesen „első” helyük­re a felszolgáló. Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy repesett a megyei vendégek szíve — ennyi udvariasság után. De többé egy szavuk se volt; el­végre rend a lelke mindennek. Most már attól se kellett tarta­niuk, hogy nem veszik észre őket egyhamar. Végre átadhatták ma­gukat az étlapválaszték „konk­rét” tanulmányozásának. NÉGYEN VOLTAK, de nyolc szemmel se bukkantak menüre az étkek „kimutatásán”. Márpe­dig valamennyien menüt akartak kérni, lévén a vendéglátóipari ár­emelkedések korszakában még mindig a legkifizetődőbb. Elvég­re napidíj dolgában betonszilárd az „egyenlőség”, legyen bár vala­ki osztály- vagy gépkocsivezető. Alákárt — étlap szerint szabadon, drágállottak rendelni, részint a szűkre szabott választék okán -is. De hátha ők négyen nem látnak jól? Megérdeklődték, csakugyan nincs menü? És ha igen, miért? — Menü nincs, mert azt nem főztek a konyhán. Nincs gáz. Ba­ján építik a vezetéket... — De hát a többit csak főzték valamivel? — indult a barátságos véleménycsere, aminek a vége a következő panaszkönyvi bejegy­zés lett A szereplők ismeretében már csak „A bejelentés leirásá”-t közöljük — „a vásárlót megillető példányról”: „Ebédelni szerettünk volna. A' 3-ik asztalnál megengedték, hogy végre leüljünk. Az étlapon menü nem szerepelt, kérdésünkre vála­szoltak: menüt nem főztek; egyéb­ként is szegényes a választék. Az eset 13 órakor történt. — Tudo­másunk szerint menüt kötelesek tartani.” — Aláírások sk. A panaszkönyvi bejelentést az „eset körüli” alkalmazottak derűs mosollyal konstatálták. MEG KELL ADNI, gyors veze­tői intézkedés követte a panaszt (Most látom, panaszkönyvet írtam az előbb, holott...) A „vásárlók könyvi bejegyzésre” Lovretity Antal, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat bajai kirendeltségének vezetője szep­tember 9-i kelettel az alábbi vá­laszt írta: „Kovács Pál, Kecske­mét, SZMT Rákóczi u. 1. — A 110-es Duna étterem vásárlók könyvébe tett dicsérő bejegyzésü­kért az üzlet dolgozói nevében kö- szönetünket fejezzük ki.” Aláírás sk. NES&E NEKED, magyar ven-1 dégiátói morál! Ugyan, azért még­se általánosítsunk, mert csupán egy „egység” ügye késztette a ki­rendeltségvezetőt ilyen válaszra. Amely ugye amilyen tömör, olyan cinikus. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom