Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

............. 19 80. »September 11. • PETŐFI NÉPE • 8 Az élelmiszer-vizsgálatok tapasztalatai a megyében KÉT NAPIG FOKOZOTT FIGYELEMl Bajára is megérkezett a földgáz Az év eleje óta a 3881. minta­vizsgálatnál tartanak a Bács-Kis- kun megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetben. Azon­ban enn'é) is több elemzést végez­tek, hiszen sok esetben, egy-egy terméknél hatféle: a viz-, a zsír-, a fehérje-, a só- és a nitrit-, nitráttartalom vonat­kozó vegyvizsgálattal — s egyéb, érzékszervi észle­léssel — győződtek meg, hogy milyenek az élelmi­szerek. A legújabb — jelenleg vizsgált — termék a buga­ci Petőfi Szakszövetkezet savanyító üzeméből kül­dött ecetes paprika. Ha elfogadják, hozzájárulnak az eladásához az intézet munkatársai, akiknek egyik vezető szakemberével, Kristóf Árpád igazgatóhe­lyettessel beszélgettünk az ez évi vizsgálatok tapasz­talatáról. — Milyen az idén a zöldség és a gyümölcs mi­- nősége? ■ — A zöldborsó, amellett, hogy sok termett belőle az idén, jó közepes minőségű szemekkel örvendez­tette meg a hazai konzervgyárakat és a háziasz- szonyokat — válaszolta Kristóf Árpád. — A zöld­babbal ugyancsak elégedettek voltunk. Az uborká­val szintén. Bár kevesebb termett, mint más évek­ben, de a minőségére nem lehetett panasz. Nagyon jó a csemegekukorica beltar talmi értéke: a zsenge szemekből kiváló konzerv készíthető. Gondunk lesz viszont feltehetőleg a vöröshagymával. Több hely­ről hírt adtak olyan fejekről, amelyekén a barnás, pontszerű .elszíneződés' valamilyen hagymabet$gség- nek a jele. Ezt most vizsgáljuk. Az érési; időszaknak az időjárástól függő három­hetes eltolódását észrevehetjük az étkezési zöldpap­rikán, amely kisebb, mint máskor, s több benne a torz alakú. A paradicsom minőségét meghatározza majd, milyen idő lesz a következő napokban. A gyümölcsök közül a sárgabarack a szezon ide-, jén nem volt mindvégig egyenletesen jó minőségű. Az utólja megsínylette a szárazságot. A várható sző­lőtermésről szólva, a borászoknak nem túl biztató, hogy a szemnagyság megrekedt a fejlődésben. — A termőhelyről a fogyasztóira — az ABC-k­re és más élelmiszerüzletekre — áttérve, milyen­nek tartja az alapvető, napi cikkek minőségét? — A kenyérről és a péksüteményről jó a véle­ményünk. Az elmarasztaló fogyasztói észrevételek száma is elenyésző ahhoz a 100 ezer veknj kenyér­hez képest, amelyet a megyében naponta vásárol­nak. Továbbra is kifogástalan a cukor- és a növény­olajipari termékek minősége. Általában a nagyipar által előállított, nagyobb mennyiségben fogyasztott árukkal nincs gondunk. A hűtőipar kínálatával szintén elégedettek va­gyunk. Ha azonban figyelemmel kísérjük a fagyasz­tott termékek útját, amíg végül is a fogyasztókhoz eljutnak, már találunk hibát a 'közvetlen, ellátó ke­reskedelemben. Annak a gyakran emlegetett hűtő- láncnak a „szemei” néhányszor idő előtt elolvad­nak. Elég utalni arra a jellemző — általunk is ta­pasztalt — jelenségre, amikor a hűtött áruk csomag­jait vevő és eladó sietségében felszakítja és úgy hagy­ja. De a legnagyobb baj, ha a kiengedett mélyhűtők­ben' az árut újra fagyasztják. Tejtermékeknél — csomagolt túrónál, sajtnál, vajnál, tejfölnél — ez ZSENGE A CSEMEGEKUKORICA MEDDIG VEGYES A „VEGYES” nem csupán külsérelmí nyomot hagy maga után, de egyúttal egészségkárosító tényezőként is hat. Hústar­talmú áruknál az egyszer-kétszer kiengedett hűtő­pultról árulkodik a savanyú íz. Kedvező tapasztalat viszont, hogy míg korábban a fagyasztott kocsonyahúst a tőkehússal együtt árul­ták, újabban a kocsonyának valót hűtőpultban, el­különítve kínálják. A tőkehúsok és a tej minőségét az Állategészség­ügyi Állomással 'közösen ellenőrizzük. Mivel ezzel a két termékkel szemben nagyok a követelmények, s a leértékelés mint olyan szóba se jöhet, ez a kény­szerítő 'körülmény a gyártókat és a forgalmazókat nagyobb fegyelemre szoktatja. Az egyes — főleg hűtött — füstölt húsok túlsózását azonban nem hagyhatjuk szó nélkül. Semmi szükség arra, hogy ezeket és a húsvéti 'kötözött sonkák egy részét a megengedettnél nagyobb, 7—7,5 százalék sótartalom­mal árusítsák. — A sónál maradva: a vevők panaszkodnak, hogy a konyhasó hamar ösiszeáll, darabosodik. — Ez valóban így van. Még 'légmentes tárolásnál is észrevehető, milyen nagy a só nedvszívó képessé­ge. Noha például a német, vagy a bolgár só 97,5, illetve 98 százalékban valóban az. ahogy neve is mutatja, a két százaléknyi oldhatatlan anyagok — a különböző kloridok — miatt nem lehet, hogy csak teljesen tiszta só kerüljön a fogyasztók asztalára. Ha ugyanis ezeket a nedvkötő anyagokat ki akar­nánk vonni a sóból, egy kiló ára akár az 50 forin­tot is meghaladná. Ami a fogyasztókat érdekelheti, a pár százalék kíséröanyagtnak a sóban nincs külö­nösebb jelentősége. — A keresettebb italok megfelelnek-é a kívá­nalmaknak? . — A nagyobb gyártók — mint például a budafo­kiak — termékei hosszabb ideje változatlanul jó mi­nőségűek. A gyümölcspálinkák azonban elég válto­zóak. A szeszfőzdékben úgy vannak vele, hogy ami vegyes, abba minden belefér. Holott ez nem így van! Jelenleg alma és őszibarack adja a vegyes pá­linka alapanyagát. Várható azonban, hogy majd az idei sárgabarackcefre javítani fog a keresettebb ve­gyes gyümölcspálinkák minőségén. A sörök közül a kőbányai Világost és a pécsi Sza­lon sört találtuk az idén a legjobbnak. Egyúttal azt is megállapítottuk, hogy a jó minőség ellenére, a kő­bányai Világosiból elég sok megzavarosodik, mire a raktárakból kikerül az üzlethelyiségbe. Ennek az az oka, hogy figyelmen kívül hagyva a kőbányai Vilá­gos nyolcnapos, .megengedhető tárolási idejét, a hét­végeken az ABC-kben „helyet cserél” a drágább im­port sör az olcsó hazaival. Mire aztán fordul a vá­laszték, a következő hét elejére rendszerint lejár a 8 napos szavatossági idő, amely az értékesebb, pasz­tőrözött söröknél különben 'harminc nap — tájékoz­tatott Kristóf Árpád igazgatóhelyettes. K — 1 Nem kell már sokáig várni a bajaiaknak. Szeptember 29-én nulla órakor lezárják a városi gázt, és ettől az időtől kezdve a Sugovica-parti település lakói is a korszerű, nagyobb nyomású, megbízhatóbb föld­gázt használhatják sütésre-főzésre, vízmelegítésre, fűtésre. Erről az örvendetes eseményről számolt be Jaszenovics Sándor a városi tanács elnökhelyettese, amikor a bajai földgázbevezetés ügyé­ben megkerestük. Á találkozó apropóját egyik tavalyi cikkünk adta, ugyanis egy esztendeje írtunk arról, hogy 1980-ban földgázt kap Baja. Noha a DÉGÁZ igazgatója akkor már-már biztosra ígérte, mi mégis kételkedtünk. Feltehetően a bajaiakkal együtt, akiknek Szintén oly sokszor mondták, hogy majd jövőre; és akiknek pontosan ugyanannyi­szor kellett csalódniuk: mégsem. Már nem ígéret Az elmúlt évi jövendölés azon­ban nem maradt ígéret: néhány nap múlva gázszerelők keresnek fel minden bajai fogyasztót, hogy a készülékeket átállítsák, és így alkalmassá tegyék a földgáz fo­gadására. Ez azonban már a munkánk leg­utolsó fázisa. Az előzményekről a tanácselnök-helyettes elmondot­ta. hogy a bajai1 városi gáz — amelyet eleinte szénből, később benzinből állítottak elő — már kevésnek bizonyult. A terjeszkedő város és a lakosság megnöveke­dő igényeit nem tudta kielégíteni. Olyannyira nem, hogy az utóbbi időben már csak gáztűzhelyek be­szerelésére adtak engedélyt, de vízmelegítő vagy fűtőtest elhelye­zésére nem. A kiskunhalasi földgázmező feltárása után vált reális lehető­séggé a korszerűsítés, vagyis a vá­rosiról a földgázra való áttérés. Ez azonban nem ment könnyen, sok munkát és sok pénzt követelt. Megépítették a Baja—Kiskunha­las közötti gerincvezetéket ki­cserélték a város összes gázcsö­vét, s újakkal váltották fel a kor­szerűtlen fogyasztóberendezése­Tanácskozás. a közétkeztetésről Kedden a MTESZ-székházban négy KGST-ország orvosainak, kutatóinak, táplálkozástudo­mányi és élelmiszeripari szak­embereinek részvételével nem­zetközi tanácskozás kezdődött a társadalmi étkeztetés fejlesz­tésének lehetőségeiről. A há­romnapos eseményen a munka­helyi és iskolai étkeztetés mel­lett szóba kerülnek a vendég­látás, a konzervipari fejlesztés, sőt a táplálkozástudomány ok­tatásának kérdései is. (MTI) Befejezetlen lakónegyed m MÉi H A megkésettség jellemzi Kecs- ra nőtt paréj a szép nevű Szimfe- keméten az Akadémia körűt—Iri- ropol teret, s nem jutott anyag és nyi út—Március 15-e utca által idő ezalatt egyetlen játszótér — határolt lakónegyed környezetét, vagy homokozó — elkészítésére Két év óta veri fel a gaz, a magas- sem. m t] mm1- ' A több ezer ember lakóhelyét jelentő térség járdái, utai, lépcső­feljárói jórészt félbehagyva, be­fejezetlenül. A lakók egy része vi­rágágyásokat készít, parkosítgat a házak előtt, de a mostoha képet ez alig enyhíti. Már társadalmi munkát is szerveztek, de azért a hatalmas tér és térségek dózero­lását mégsem végezhetik el. Addig nyújtózz, ameddig a ta­karód ér! — tartja a közmondás. Tegyük hozzá: amit megkezdtünk — városépítésben, szépítésben — azt fejezzük is be, csak azután lás­sunk máshoz. A lakók —. ha hív­ják őket — szívesen segítenek, de a mostoha, elvadult környezet nem válik díszére senkinek. (Tóth Sándor felvételei.) * ül két is. Elkészült az átadó állomás, amelyben 50 atmoszféráról 6-ra veszik le a nyomást. Ezt a fogadó állomáson még tovább csökken­tik, végűi a körzeti elosztók állít­ják be a használathoz előírt 300 vízoszlop-millimétert. Szeptember utolsó két napján A tanács és a DÉGÁZ között jó munkakapcsolat alakult ki, fo­lyamatosan együtt dolgoztak, s keresték és keresik az előbbre lé­pés módjait. Ennek ellenére sem mondható azonban, hogy minden, vagy min- deki készen várja a bekötést. A mintegy 4600 fogyasztó közül ugyanis néhány közület „elfeled­kezett” a szerelési munkákról. Ez nem jelenti, a határidő csúszását; a lakosságot' nem kényszerítik hátrányos helyzetbe. Viszont a feledékeny intézmények mindad­dig nem kapnak gázt, amíg nem pótolják a mulasztást: Szeptember 29-én és 30-án kö­vetkezik az átállás, a munka utolsó és legveszélyesebb része. A DÉGÁZ működési területéről százhatvan szakembert irányíta­nak Bajára, akik először csak a KÉPERNYŐ A csillagos ég alatt A Rádió- és Televízióújság idei harminchatodik számának tizen­hatodik oldaláról megtudható, hogy nyaranta vagy az eső folyik vagy „a nyári. színpadokon foly­nak az előadások”. Méghozzá: „a ■ gomba módra szaporodó” nyári színpadokon. Kiderül a továb­biakból, hogy az országnak — tudniillik szép hazánknak — „sza­badtéri előadásai” vannak, termé­szetesen „idilli környezetben”. Aki csak egy picit is tud közhe­lyül, máris sejti: „emberi és szak­mai .drámákat’ éltek meg a ku­lisszák mögött”. Mert hogy — a stílusban maradva — a látszat csal; a művészek kénytelenék fa­fejű és puddingagyú vidékiektől előteremtetett forintok 'beosztásá­val kínlódni, hozzájuk méltatlan anyagi, technikai, szervezési ügyekre fecsérelni értékes idejü­ket. Miért is csinálják szegény­kék? Mindezek már A csillagos ég alatt című, pénteken este vetített műsor riporterének nézetei. A szegedi, a pécsi, az egervári, a gorsiumi, az egri, a gyulai, a szé­kesfehérvári illetékesek válaszai azonban csak hellyel-közzel rí­melték felfogásával. Az érvek ütköztetése, az elgon­dolások összevetése jó kalauz le­het az igazsághoz, a valóság pon­tos feltárásához, ha a műsorcsi- nálók, és segítségükkel a nézők ismerik a legfontosabb tényeket, megkísérlik közös célok kialakí­tását. Csak a realitásokra épülő kritika, állásfoglalás, fejtegetés, befolyásolás használhat jó ügyek­nek, mozgósíthat alkotó energiá­kat. Szerte a világon örülnek az igazgatók, ha nem fizetnék rá a színházra. Közvetett-közvetlen tá­mogatást kapnak a számunkra megfizethetetlen, méregdrága be­lépődíjakkal dolgozó nyugati ma­gántársulatok is. Nincs másként a világhírű szabadtéri játékoknál sem! A hozzájárulás nagyságán, a jegybevétel és a segélyezés ará­nyán kellene töprengeni.' ' Mire, mennyit? Ez a kérdés! A kizáró­lag anyagiakban kifejeződő nye­reségesség számonkérő firtatása helyett hasznosabb lett volna a működés tényleges költségeinek, a bevétel és kiadás alakulásának érzékeltetése. A megszólaltatottak többsége úgy félt a tényleges költ­ségek kimondásától, mint ördög a szenteltvíztől.- Azzal nem jutunk előbbre, ha általában sopánkodunk! A meglé­vő társadalmi, gazdasági igé­nyek, érdekek, lehetőségek bemu­tatásától válhat egy riport izgal­massá. A feltételek megteremteté- séért, a kezdeményezés elfogad­tatásáért, az ügy létének igazolá­sáért vállalt nemes küzdelemből főzőkészülékeket (a sütőt már nem) alakítják át. Egy berende­zés átállítása háromnegyed órát igényel, s a gázosoknak nagyon igyekezniük kell, hogy a két nap alatt mindenhová eljussanak. Lehet, de nem szabad! Munkájukhoz elengedhetetlen a lakosság türelme, megértése és fegyelmezettsége. Ez mindenkinek a saját érde­ke is, mert héttőn és kedden (29- én és 30-án) a vezetékes gázzal működő berendezéseket nem sza­bad használni. Lehetni lehet ugyan, de a még át nem állított készülékek mint­egy ötszörös hőterhelést kapnak, és már meggyújtáskor nagyot lob­banhatnak. Ennél is veszélyesebb az, hogy az égés nem tökéletes, korom és nagy mennyiségű szén- monoxid keletkezik, aminek be­lélegzése nagyon könnyen halált okozhat. A szerelők október 1—15. kö­zött ismét felkeresik a fogyasztó­kat, és ekkor állítják át a gáz­tűzhelyek sütőit, a vízmelegítőket és a konvektorokat. A fűtési idény kezdetére tehát minden üzemképes lesz. A földgáz megjelenésével lehe­tőség nyílik Baján is a további hálózatbővítésre. Jaszenovics Sán­dor tájékoztatása szerint még az idén 150 lakást kötnek rá a veze­tékre. 350 otthonban pedig bőví- . tik a felhasználás körét. A jelen­legi ismeretek szerint a VI. öt­éves tervben kétezer fogyasztót kapcsolnak be a gázszolgáltatás­ba, de keresik a további növelés módozatait is. Váczi Tamás jószerént csak a gyulaiaktól és a szentendreiektől kaptunk vala­mit. Ott valóiban kár a fáradságért., minden fillérért, ahol az ügysze­retet hiányzik, ahol nem tudják, hogy mit is akarnak tulajdonkép­pen, ahol nyári haknivá züllik a „szabadtéri”. Ügy látszik, hogy rosszak voltak a látási viszonyok, amikor A csil­lagos ég stábja 'bekukkantott „a kulisszák mögé”, mert bizonytala­nul tájékozódtak, tájékoztattak „a nyári színpadokon folyó előadá­sokról”. René Clair, duplán Ritka öröm. Két René Clair- film egy napon! Az első filmren­dező akadémikus, este vetített filmje a jobb. Igazolná alkotója világhírét, ha egyáltalán kétségbe vonná válaki, hogy a legfilmsze- rűfab filmesek közül való. Az oly sok művészt ihlető párizsi vásár- csarnok szomszédságában gyere-. keskedő René Ghamette magába szívta a népi negyed színes, tar­ka forgatagának élményeit. Maga is olyan fölényes derűvel nézte az életet, mint'— talán — bará­tai, ismerősei., „Aztán láttam, Édes, a Sous les toits de Paris-t. Aranyos párizsi film... a legna­gyobb francia rendező munkája” írta szerelmének Radnóti a ma­gyar Kozma József muzsikájával világhírűvé vált Párizsi háztetők 'blattról. Bálint György derűs han­gulatban távozott a moziból az Eladó kísértet megtekintése után. „René Clair filmjét láttam, ... a frahcia szellemnek azt a zseniális kis termékét, angol színészekkel, és Karinthy Frigyes helyes, vic­ces magyar felirataival. Ritka az ilyen film, amelyben a cselek­mény majdnem mellékes, és he­lyette a szellem a fontos. Enne. a szellemjáró filmnek azonban van szelleme, méghozzá a legjobb •fajtájából. A tiszteletlenségnek, a gúnynak, a fölényes-könnyedén jelentkező mély kritikának fran­cia szelleme ez...”, írta kritikájá­ban. A Kiskun ma jsához és Kecske­méthez is kötődő Korda Sándor pénzéiből, de szerencsére nem az ő stílusában készült film díszleteit a szintén néhány évig itt diákos- kodó, majd később a kecskeméti művésztelepen is dolgozó Korda Vince tervezte, a rendezőhöz mél­tó színvonalon. A Marlene Dietrich-sorozatban délután sugárzott New Orleans angyala láttán kétségbe kell von­nunk René Clair ama kijelenté­sét, hogy „az egyéniséget elnyo­mó hollywoodi gyártási gépezet­ben egyetlen producer előtt sem ‘kellett meghajolnia". Az amerikai álomgyár, a „grófnő’ legendáját” is szokványos sztorikkal elviselő, elszürkítő közízlés az ilyen zsenik­re is hatott. Keltái Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom