Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

i « PETŐFI NÉPE • 1980. augusztus 8. események sorokban BUDAPEST _____________ A uguste Geiser, a Svájci Állam- szövetség budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmá­ból pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson meg­jelent Hetényi István pénzügymi­niszter, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, valamint a poli­tikai, a gazdasági és a társadalmi élet sok más képviselője. (MTI) ORLANDO Folytatódtak a faji zavargások csütörtökön este az Egyesült Álla­mokban, a floridai Orlando váro­sában. A rendőrség és a néger fia­talok összecsapásában senki sem sérült meg súlyosan, de a köny- nyebb sérültek között volt a me­gyei rendőrfőnök is, akinek üve­gekkel és kövekkel dobálták meg a kocsiját. A hatóságok 46 fiatalt tartóztattak le. ATHEN ______________________ C sütörtökön Athénban fegyveres merényletet követtek el az athéni török nagykövetség attaséja ellen. A diplomata belehalt sérüléseibe, lánya súlyos, életveszélyes, felesé­ge és fia könnyebb sérüléseket szenvedett. A merénylőnek sike­rült. elmenekülnie. Egy ismeretlen telefonáló közölte, hogy a merény­letet egy törökellenes titkos szer­vezet követte el. HAVANNA ■__________________ Jósé López Portillo mexikói el­nök Fidel Castro állam- és kor­mányfő meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Havannába érkezett Érkezésének előestéjén a kubai televízió interjút közölt ve­le, amelyben a mexikói államfő a két ország hagyományos barátsá­gát és együttműködését emelte ki. GUATEMALAVÁROS__________ ö t guatemalai katona életét vesztette csütörtökön kormánycsa­patok és gerillák összecsapásában a fővárostól harminc kilométer­nyire — közölte egy katonai szó­vivő. Beismerte azt is, hogy egy főváros környéki laktanya elleni gránáttámadást követően egy 'ka­tona meghalt, hat pedig megsebe­sült. BRASILIA ___________________ A brazil fővárosban tartózkodó lord Carringtön brit külügymi­niszter csütörtökön, az EGK és La- tin-Amerika, főként Brazília szo­rosabb kapcsolatait sürgette. Bra­zil kollégája, Ramiro Sáráivá Guerreiro válaszában kijelentette, hogy Nyugat-Európának új kon­cepciót kell elfogadnia a harmadik világhoz, főként Latin-Ameriká- hoz fűződő kapcsolataiban. Car­rington tíznapos latin-amerikai kőrútjának további állomásai Bar­bados, Venezuela és Mexikó. AZ A TOMFEG YVER-KISÉRLETEK BETILTÁSÁRÓL Jelentős haladás a genfi tárgyalásokon Jelentős haladást értek el azo­kon a tárgyalásokon, amelyeket a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia folytat az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltását elrendelő meg­állapodásról. Egyebek között ezt hangsúlyozza az a jelentés, ame­lyet a három nagyhatalom küldött­sége csütörtökön terjesztett a gen­fi leszerelési bizottság elé. ‘ A dokumentum részletesen be­számol a háromoldalú tárgyaláso­kon eddig elért megállapodásokról, és ismerteti a nehézségeket is, amelyekkel a tárgyalásokon szem­be kellett nézni. Hangsúlyozza: a résztvevők minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban és legered­ményesebben befejezzék a tárgya­lásokat. A jelentésről szólva Viktor Isz­raeljan, a Szovjetunió képviselője, hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió rendkívüli jelentőséget tulajdonít az atomfegyver-kísérletek általá­nos és teljes betiltásának, és nem egyszer tett | kezdeményezéseket annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megállapodást ér­jenek el ebben a kérdésben. A Szovjetunió kész arra, hogy — mint eddig is — minden lehetsé­gest megtegyen a megfelelő do­kumentum mielőbbi kidolgozá­sáért. A leszerelési bizottságban nagy érdeklődéssel és megelégedéssel fogadják a jelentést. A lengyel, az indiai és a nigériai küldött ki­emelte, hogy a háromoldalú tár­gyalások résztvevői jó alapokat fektettek le a nemzetközi megálla­podás kidolgozásához, és felszólí­totta őket, hogy ebben az irány-, ban folytassák munkájukat. (MTI) Lemond az izraeli igazságügy-miniszter Lemond Sámuel Tamir, Izrael igazságügy-minisztere. Tamir rövid időn belül a har­madik „fontos ember” — és izraeli mértékkel mérve mérsékelt politi­kus —, aki elhagyja a kormányt. Döntésével Dajan külügyminisz­tert és Weizman hadügyminisz­tert követi. Helyi megfigyelők sze­rint azonban az igazságügy-mi­niszter lemondása sem fenyegeti közvetlenül bukással a kormányt, mert képviselői helyét megőrzi a parlamentben, és csütörtökön ki­jelentette,' hogy továbbra is támo­gatja a kormányt, a munkapárt hatalomra kerülését megakadályo­zandó. Tamir valószínű utódja Mose Nisszim tárcanélküli miniszter, Begin pártjának tagja. * ' A péntek reggeli francia sajtó szinte pártállásra való tekintet nélkül, egyértelműen megbélyegzi az izraeli parlamentnek szerdán este hozott döntését, amely sze­rint az „egységes” Jeruzsálem minden időkre Izrael fővárosa lett. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Befejeződött a szovjet csapatkontingensek kivonása mokratikus Köztársaság területé­ről. A szovjet vezetőknek ezt az el­határozását az európai enyhülés ügyének pozitív irányú befolyáso­lása, a példamutatás őszinte szán­déka vezérelte. A szovjet csapatkontingensek kivonása 1979. december 5-én — az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a nemzetközi feszült­ség, az európai fegyverkezési ver­seny fokozására irányuló kísérletei ellenére — kezdődött meg, s 1980. augusztus 1-én befejeződött. A Szovjetunió, amint ezt nem egy alkalommal hangoztatta, a jö­vőben is következetesen küzd a leszerelésért, a béke megőrzéséért és megerősítéséért, az össz-európai értekezlet záródokumentumában foglaltakat. Megvannak az objektív lehető­ségek és társadalmi-politikai erők. amelyek képesek egy új hideghá­borús folyamat és termonukleáris konfliktus kialakulását megakadá­lyozni, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését biztosítani. Az e fel­adat megoldásához vezető út a tár­gyalások útja, amely az egyenlőség és biztonság elvének szigorú be­tartásán alapszik. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Ordasok farkasbőrben MOSZKVA A TASZSZ pénteken az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: A Szovjetunió — annak a beje­lentésnek megfelelően, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1979. október 6-án tett — az NDK vezetőinek jóváhagyá­sa és a Varsói Szerződés más tag­államaival történt egyeztetés után úgy határozott, hogy egyoldalúan csökkenti a Közép-Európában ál­lomásozó szovjet csapatok létszá­mát, és az év végéig 20 ezer kato­nát, ezer harckocsit és meghatá­rozott mennyiségű más katonai felszerelést von ki a Német De­Meglepetés? Aligha. Aki látta a hátborzongtató fotókat a kvang- zsui felkelés leveréséről, aki ol­vasott a világsajtóban szép szám­mal megjelent helyszíni riportok közül akár csak egyet, aki vala­mennyire is . jártas a dél-koreai diktatúra természetrajzában, az biztosra vehette; hogy előbb- utóbb az új rezsim leszámol el­lenfeleivel. Szöul szemében pedig az első­számú közellenség Kim De Dzsung, az új demokrata párt vezére, a demokratizálódási fo­lyamat lelkes, és már eddig is sokat szenvedett híve. Most arról érkezett hír, hogy az ellenzéki politikus és Kim Jung Szám, a demokraták másik vezető egyé­nisége ellen hivatalosan is vádat emeltek. Egy olyan rendszerben, amilyen most Dél-Koreát rettegésben tart­ja, már a vádiratból is kiolvas­ható az ítélet. A két politikus el­icit „államcsíny végrehajtására szőtt összeesküvés” címén emel­tek vádat, s ez Szöulban egyenlő a halálos ítélettel. Különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy az országban máig is statárium van érvényben, s az ügyet hadbí*. róság tárgyalja, húsz napon belül. Kim De Dzsung ellen a legfőbb vád az; hogy ő szította a legalább kétezer halálos áldozatot követelt kvangzsui zavargásokat. Valójá­ban a városban — és Dél-Korea sok más településén — tavasszal az újabb diktatúra túlkapásai, a demokratikus jogok eliiprása miatt tüntettek a diákok. Meg­mozdulásaikhoz — mint Kvang- zsuban — csatlakoztak munkások es értelmiségiek is. Igaz, a békésen induló, majd a katonák brutális beavatkozása nyomán véres incidensekbe és összecsapásokba torkolló tünteté­seknek akkor az volt egyik leg­főbb követelése, hogy Csőn Tu Hvant, Szöul „erős emberét" vált­sák le, és végezzék ki. Csőn az­óta alaposan megszilárdította po­zícióját: a titkosszolgálat ügyve­zető igazgatói székét az elnöki tanácsadó csoport,vezetői tisztsé­gével, valamint a 25 tagú nem­zetbiztonsági tanács irányítói posztjával cserélte föl. Lényegé­ben tehát ő áll az ország élén — bár formailag Csoj Kju Ha az ál­lamfő —, s mindenben „méltó" utóda a meggyilkolt Pák Csöng Hí diktátornak. Eldőlt a kérdés, amelyet a Reu­ter jelentése szerint Washington­ban fogalmazott meg egy politi­kus: „A kérdés az, vajon Dél- Koreában farkasok lesznek-e far­kasbőrben, vagy farkasok bárány- bőrben?" A,jelekből ítélve Csőn cs társai még a látszatra sem adnak: igazi ordasok farkasbőr­ben. Gy. D. Emberáldozatokat követelt a romániai árvíz Oltványi Ottó, az MTI tudósító­ja jelenti: — Emberáldozatai is voltak a romániai felhőszakadásnak és ár­vizeknek. Temes megyében Ferde, Facsad és Nadrag körzetében mindössze 15 perc alatt 80 liter csapadék hul­lott négyzetméterenként. A nagy mennyiségű víz több mint 3 mé­ter magas árhullámot okozott és emberáldozatokat követelt. Az áradás ezen a részen 23 lakóházat elsodort, 185-öt pedi^ megrongált. Az Arad megyei Kladova faluban az árvíz következtében egy ember életét vesztette. Ebben a község­ben a felhőszakadás 120 lakóhá­zat rongált meg és hat hidat tett tönkre. A romániai árvíz elsősorban az ország nyugati részét sújtotta, fő­képpen az erdélyi megyéket. Egyes helyeken több tízezer ember véd­te a gátakat, de még így-is jelen­tős károk keletkeztek, mert ter­mőterületek kerültek víz alá. A maros megyei Batos község hatá­rában az áradás négyszer öntött el közel 700 hektáron termőföl­det. Kolozs megyében az árvíz tönkretett hidakat, károkat oko­zott az úthálózatban. Máramaros- sziget környékén földcsuszamlás következtében 24 lakóház ment tönkre. Az árvízsújtotta körzetek­ben mozgósították az összes erő­ket, a lakosság és a katonaság széles körű támogatásával dolgoz­nak a károk helyreállításán. Helsinki szellemében SZOVJET ÉRTÉKELÉS EUROPA, és nem csupán Euró­pa élete ma elképzelhetetlen „Hel­sinki szelleme” nélkül, A harminc- három európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői 1975. augusztus 1-én,. ámi- kor aláírták a tanácskozás záróok­mányát,. az enyhülési szabályok olyan törvénykönyvét szentesítet­ték kézjegyükkel, amely a nem­zetközi kapcsolatok alapelveit rög­zíti. Azóta a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország maradéktala­nul igyekszik betartani ezeket az alapelveket. A történelmi jelentőségű helsin­ki záróokmány megszületésében döntő szerepet játszott a szocialis­ta közösség, amely majd egy évti­zeden át fáradhatatlanul tevé­kenykedett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet poli­tikai előkészítése és sikeres lebo­nyolítása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé már 1966 nyarán javasolta egy ilyen fórum összehívását. A román fővárosban elfogadott nyilatkozat megállapí­totta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívása fontos határkövet jelen­tene Európa történelmében. A Varsói Szerződés tagállamai ez év májusi kiáltványukban arra hív­ták fej a helsinki tanácskozás va­lamennyi résztvevőjét, hogy óvják meg azokat az eredményeket, amelyeket Európában elértek, s következetesen váltsák valóra a záróokmány valamennyi tételét. EZ A FELHÍVÁS most különö­sen aktuális, hiszen a reakció és a fegyverkezési hajsza megszállott­jai — mindenekelőtt az ameri­kaiak — ellentámadást indítottak a béke és az enyhülés ellen. Bizo­nyos nyugati körökben szeretnék mindörökre eltemetni a helsinki záróokmányt. Csakhogy épp ezt nem engedi a Szovjetunió, amely­nek alkotmánya magában foglalja mind a tíz helsinki alapelvet, s nem engedi a többi szocialista or­szág sem. A szocialista közösség tagjai szemében a Helsinki szelle­méhez is, és betűjéhez való hűség az összehangolt, külpolitika egyik meghatározó tényezője. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az enyhülés nem valamiféle statikus állapot, hanem az egész nemzetközi kap­csolatrendszer egészségessé válásá­nak hosszadalmas, összetett és bo­nyolult folyamata. Valamennyi ér­dekelt félnek egy fontos alapelv­hez kel] igazodnia^ nevezetesen — amint ezt Leonyid Brezsnyev a Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral való találkozásakor is leszögezte — az együttműködés és az egyetértés akaratához. Ahoi ez megvan, nem rosszak és kézzel­foghatóak az eredmények. Európa például a kelet—nyugati kereske­delem fejlődésének fő térsége. Az iparilag fejlett tőkés országok és a szocialista államok között konti­nensünkön bonyolódik le a teljes áruforgalom több mint kétharma­da. Európa békéjének megőrzése szempontjából központi probléma,' most a katonai enyhülés és a le­szerelés kérdése., Ezt utólag hang­súlyozták a szocialista országok májusi varsói tanácskozásukon. Ám Nyugaton az utóbbi években ez az óhaj szemmel láthatóan mér­séklődött, a Helsinki szellemével szemben ellenséges erők fokozták támadásaikat. Bizonyság volt erre a belgrádi találkozó, ahol a szo­cialista országok az európai kato­nai enyhülés szilárdítását célzó akcióprogrammai léptek fel. mi­közben a nyugati küldöttségek tar­solyában egyetlen ilyen építő jel­legű javaslat sem volt. A helsinki tanácskozáson részt vett országok kormányai előtt immár egy eszten­deje fekszik az az indítvány, hogy tartsanak konferenciát az európai katonai enyhülésről és a leszere­lésről. Ezt a javaslatot a Varsói Szerződés, tagállamai azóta konk­retizálták Varsói kiáltványukban Helsinki valamennyi résztvevőjét felszólították arra, hogy foglalja­nak állást a konferenciát illetően és már az őszi madridi találkozón döntsenek a tanácskozás összehí­vásáról. A POLITIKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLET májusi ülése óta újabb kezdeményezéseket is tettek a szo­cialista országok. Különösen nagy érdeklődést keltett a Szovjetunió­nak az az* újabb javaslata, hogy a fegyverkézési hajsza csökkentése keretében döntsenek az európai közép-hatósugarú nukleáris raké­ták kérdésében. Hogy a közép­európai fegyveres erők és fegyver­zet csökkentéséről folyó tárgyalá­sok is kimozduljanak a holtpont-, ról, négy szocialista ország közö­sen terjesztett elő újabb kompro­misszumos indítványt Bécsben. A sor most a tőkés államokon van, hogy bizonyítsák: hűek Hel­sinki szelleméhez, s készek az ott elért vívmányok megőrzésére (APN —KS) AZ OLIMPIÁRÓL JELENTJÜK Egy arany, két bronz... Kavarognak a gondolatok az emberben, amikor hallgatja a győzelmi himnuszt; áll az a két magyar a dobogó legfelső fokán, a lobogó, a piros-fehér-zöld nemzetiszín lassan felkúszik az árboc tetejére — össze- szorul a szív, megcsuklik a hang. Éz már a hetedik aranyérem, hetedszer játsszák a himnuszt, s aki nem tudja, az hetedszer ke­resheti a térképen ezt a tízmilliós, Közép- kelet-európai országot, Magyarországot. In­dia egy aranyat szerzett eddig. A lengyelek kettőt.^ A kontinensnyi Ausztrália szintén. Ausztriának, csak ezüstje van, a hollandok sem szereztek még aranyat... Javasolták az olimpia előtt: ne legyen nemzeti himnusz, nemzeti zászló. Nacionalista, soviniszta gondolatokat ébreszt. Valóban? Inkább növeli a nemzeti büszkeséget, tegyük hoz­zá a jogos nemzeti büszkeséget. Sportban szerzett a siker; kilóval, méterrel, idővel mérhető. Aki a leggyorsabb, aki a legerősebb, az győz. összhangban az olimpiai esztné- vel. Jó hallgatni a himnuszt. 999 CSELGÁNCS Gratulálunk! m Kincsesben bíztunk, és Ozsvár- ban, mivel másban már nem bíz­hattunk. A magyar Cselgáncsozók közül már csak ők bizonyíthattak. Ozsvár szombaton lép tatamira. Kincsesnek már pénteken mér­kőznie kellett a 60 kg-osófc mező­nyében. ' És a Kecskeméti Sport Club húszéves, IBV-győztes versenyző­je nagyszerűen szerepelt. Első mérkőzésén viszonylag -könnyebb ellenfelet kapott a ku­vaiti Muhamad Ali személyében: IponnaL győzött Kincses, és kö­vetkezett a második forduló, a japán származású, brazil színek­ben versenyző Shinohara ellen. A brazil egy kokával előnyt szerzett, de Kincses gyönyörű fejen-átdo- bására jukót kapott, majd még egyszer megismételte az akciót és azt kokával jutalmazták. Szokásá­hoz híven a szőnyeg szélén küzdő Kincses támadásakor Shinohara kilépett, ezért keikokuzták. így nem volt vitás a magyar fiú győ­zelme. A harmadik fordulóban a KNDK kiválóságát, Hyong Kot- kellett legyőzni. Értékelhető ak­ciót egyikük sem tudott végrehaj­tani, de a sokkal aktívabb Kin­cses bírói döntéssel megérdemel­ten jutott tovább. A következő akadályt a kubai Juan Rodrigez jelentette. Ha őt is megveri Kincses, a döntőben van. Nem így történt, Rodrigez 51 má­sodperc alatt fojtással legyűrte versenyzőnket, így a kecskeméti cselgáncsozó a bronzéremért mér­kőzhetett. Ellenfele egy brit judós volt. Kincses nagyon jól küzdött, a brit keikoku büntetést kapott, így a magyar nyerte a mér­kőzést. Ezzel a cselgáncsozóknak a második, itt Moszkvában az el­ső és Bács-Kiskun megyének, Kecskemétnek az eddigi egyetlen olimpiai érmet szerezte. Nagysze­rű eredmény! ATLÉTIKA Eredmények Férfi 4x100-as váltó: 1. Szovjet­unió, 2. Lengyelország, 3. Francia- ország. Női 1500 m-es síkfutás: 1. Tat­jana Kazankina (Szovjetunió) 3:56,6, 2: Christiane Wartenberg (NDK), 3. Nagyezsda Olizarenko (Szovjetunió). Női 4x400 m váltó: 1, Szovjet­unió 3:20,2 p., 2. NDK, 3., Nagy- Britannia ... 5. Magyarország 3:27,9, új országos csúcs. Női diszkoszvetés: 1. Evelin Jahl (NDK) 69,96 m., 2. Maria Petkova (Bulgária), 3. Tatjana Leszovaja (Szovjetunió). Férfi 5000 méteres síkfutás: 1. Miruts Yifter (Etiópia) 13:21,0 p., 2. Suleiman Nyambui (Tanzánia), 3. Kaarlo Maaninka (Finnország). A 4x100 m-es női váltó: 1. NDK 41,60 mp., új világcsúcs, 2. Szov­jetunió 42,10, 3. Nagy-Britannia 42,43, Férfi 1500 Tn-es síkfutás: Sebas­tian Coe (Nagy-Britannia) 3:3,4 p., 2. Jürgen Straub (NDK), 3. Steve Ovett (Nägy-Britannia). Férfi 4x400 m-es síkfutás: 1. Szovjetunió, 2. NDK, 3. Olaszor­szág. Férfi magasugrás: 1. Wessíg (NDK) 236 cm, új világcsúcs, 2. Wsola (Lengyelország), 3. Frei- muth (NDK). Maratoni futás: 1. Cierpinski (NDK). KAJAK-KENU Wichmann napja — a mai? Egyáltalán nem véletlen, hogy a kenu egyesek döntőjében mást sem keresett a kamera, mint Wich- mannt. Hogy a színházi,- a kato­nai, a vadászlátcsövek mind rá- meredtek. Ö a kenukirály. Csak épp* olimpiai aranyérme nincs még. S a nagy sportolo olyan mint egy szenvedélyes gyűjtő — a ritkasá­gokra vadászik. Az olimpiai aranyra. Ezért aztán 500 méteren is vízre száll. Hátha. Ez nem az ő távja, de annyi minden lehetséges. Hiszen a legjobb idővel került döntőbe. Igaz, aztán az ezres fu­tamban is fináléba lapátolta ma­gát, egyszóval nem pihent. De a bajnokok nem is pihennek. A kettes pályára sorsolták. A hátszél kedvező. ■ A hajót fogó automata —■ ahogyan a kipt levő magyarok elnevezték: a tappancs — kienged, lehet hajtani. Wich­mann hajt is. De hajt mindenki. A legjobban a csupán 23 éves (szem­telenül fiatal) szovjet Posztrehin. ’ S,győz is. meggyőző fölénmml^H& még Van 250 méter, Wichmann behozza,, sőt! Nem. „y.olt,, v Míáiíl ma ... Sztanity Zoltán a kajak egyesek futamában olimpiai második, vi­lágbajnok volt. A futam végeredménye alapján ez alig sejthető: a kilencedik (utolsó) helyen ér célba. Igaz, mindenki, aki a mezőnyben van, veszélyes ellenfél. Az is volt. Győz a szovjet Parfenovics, második John Sümegi (Ausztrália) — alias Sümegi János — harmadik a ro­mán Diba Láttunk már vidámabb Sztanityot is a futam után. Igaz, akkor elöl végzett.. A junior Európa-bajnokságon 1977-ben második volt a győri ver­senyző, Povázsán Katalin. Kérdés, lesz-e itt jó helyezése a kajak egyes 500 méteres döntőjében ... Hát, nem lett. Melnyikova (szov­jet) elhúzott, Gecseva (bolgár) és Fischer (NDK-s) követte Ök hár­man győztek is. Kajak kettes. Finn fahajóban, zöld trikóban (mint mindegyik magyar) Szabó László és Romhány i Zoltán. Nem tudni, lehet-e gyön­gébben evezni (persze, ismét hang­súlyozandó: nem akármilyen a me­zőny!), de akár lehet, akár nem, ez a teljesítmény a nyolcadik hely­re volt elég. A végére két döntő Kenu ket­tesek és kajak kettesek. Minden jó, ha a vége jó. Jó volt. (Tudósí­tásunk erről a két versenyről az 1. oldalon.) Első napi mérleg: egy arany, egy bronz. Ma az ezermé­teres távok következnek. Lehet tenni a mérleg „siker” címkéjű serpenyőjébe egv két érmet. Az se baj, ha . mindjárt aranyat... —\ .......- . ').... ÍJ ÁSZÁT ; Ki ez a Nagy Béla? Igen, ezt kérdezgetik már har­madik napja a sporttudósítók. Ki ez a Nagy Béla? Az még csak hagyján, hogy a laikusokat meg­lepte, de ilyen eredményre maguk a szakemberek sem számítottak'. Tíz esztendeje ő a legjobb ma­gyar íjász, sokszoros bajnok. .«Vi­lágversenyen még nem ért el he­lyezést. A müncheni olimpián még rutintalan volt, a montrealira ki sem jutott. A Tipográfia ver­senyzője, s tavasszal ÍZ66 körrel új országos csúcsot lőtt. A harmadik nap után a-harma­dik helyen áll (ma van vége a versenynek). Az. első a szovjet Iszácsenlko 1818 körrel, Nagy Béla eddig 1798 kört ért el. Ha nem is tartja meg ezt a helyet r- s, vall­juk be, az lenne a meglepetés, ha sikerülne — akikor is nagy szolgá­latot tett sportágának, felhívta rá a figyelmet, így remélhetőleg ja­vul valamelyest az utánpótlás helyzete. (Bár éppen Bács-Kiskun- ban, Lakiteleken működik kiváló úttörő íjászokból álló klub).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom