Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1980. augusztus 1. HOL TARTANAK AZ EXPORTNÖVELŐ BERUHÁZÁSOK? Kalocsavidéki Fűszerpaprika­A cél: olcsóbban és Konzervipari Vállalat és jobbat A fűszerpaprika igen fontos exportárunk. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban mint az, hogy a megtermelt mennyiség 80 százalékát külföldön értékesítjük, főként tőkés országokban. A világpiacon forgalomba kerülő paprika 30 százalékát a magyar népgazdaság szállítja, s ezzel a mennyiséggel meg­határozó szérepet visz ott a honi tüzes ételízesítő. Az sem érdektelen, hogy a legjobb árat a magyar fűszerpaprikáért fizetik. Termesztik ezt a fűszernövényt az USA-ban, Török­országban, Csehszlovákiában,' Jugoszláviában, Bulgáriában, Koreában, Spanyolországban — de talán nem is kell va-> lamennyi országot felsorolni ahhoz, hogy érzékeltessük: a versenytársakat komolyan kell venni ebben az esetben is. Mindent meg kell tenni a magyar fűszerpaprika előkelő világpiaci helyének megőrzéséért, ez népgazdasági érdekű parancsolat. Hátrányban a feldolgozás Hazánkban két vállalat foglal­kozik fűszerpaprika-feldodgozás- sal. Az egyik a szegedi, a másik a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat, s nagy felelősség hárul rájuk az állami monopolciikk előállításában. Az államtól kapott feladat többek közit azzal jár együtt, hogy ki- nek-ikinek a tájkörzetében a meg­termett, s a szabványnak megfe­lelő paprikát mind, fel kell vásá­rolnia. — Az 1969-es mélypont után nagy fellendülés következett be tájkörzetünk paprikatermeszté­sében — tájékoztat Göböíös Lász­ló, a kalocsai vállalat műszaki főmérnöke. — Ennek az együk oka a világpiaci kereslet növeke­dése .volt, a másik pedig az, hogy a mezőgazdaság korszerű techno­lógiákat kezdett alkalmazni, s új fajtákat honosított meg. Emiatt feszültség keletkezett a korszerű mezőgazdasági termesztés és az ^elmaradott ipari feldolgozás közt. vagyis nem győztük kapacitás­sal. A feszültség csökkentésére dolgoztuk ki hároméves fejleszté­si programunkat, amelyet az idén fejezünk be. A paprikafeldolgozás korszerű­sítéséhez 77 millió forint hitelt vettünk fel az export növelését elősegítő alapból. Mivel a köve­telmény az, hogy az ilyen beru­házásokhoz 30 százalék saját alap­pal kell rendelkezni, a fűszer­paprika-feldolgozás rekonstruk­ciója tulajdonképpen 100 millió forint feletti befektetés, ami a forgóalap bővítését is szolgálja. Együtt a partnerekkel A rekonstrukció keretében nö­velni kellett a szárítókapacitást. Ennek érdekében a vállalat mis­kei telepén új épületet emeltek erre a célra. Az ott üzembe he­lyezett NSZK gyártmányú, Bin­der szárító berendezést a Kalo- csakörnyéki Agráripari Egyesülés vásárolta meg, mivel közös érde­kek forogtak kockán. A Kalocsai Állami Gazdaság esetében viszont helyet kapott és berendezést adott a Fűszerpaprika- és Konzervipa­ri Vállalat. Ugyanígy bővült a szárítási lehetőség a sükösdi Má­jus 1. Termelőszövetkezetben, s ezekkel a partnerekkel közös fej­lesztésekkel napi 80 tonna nyers paprika félkész termékké alakítá­sára nyúlt lehetőség a tájkörzet­ben, ami már tekintélyes meny- nyiség. — Jelenleg már december kö­zepére be tudjuk fejezni a szárí­tást — mondja el a főmérnök. — Régen csak a tavasz elejére vé­geztünk vele, és évente milliók­ra rúgó veszteségünk származott a nyersanyag téli minőségromlá­sából. Az őrlőkapacitást szintén nö­velték Kalocsán, harminc száza­lékkal. Űj malmot építettek, új berendezéssel, mintegy 12 milliós költséggel. A félkész termékek tá­rolásához új raktárakra volt szük­ség. Miskén már felépült a 2400 négyzetméteres raktár, Kalocsán most építenek egy ugyanekkorát. Módosított program — A granuláló üzem létreho­zását mi indokolta? — kérde­zem. — Tengerentúli vevőink szem- csézett paprikát kértek tőlünk, mondván, hogy azt a porrá őrölt­tel szemben szórni is lehet doboz­ból. Ezért állítottunk üzembe itt, a kalocsai gyárban egy svájci be­rendezést. Ezzel a 'termékünkkel egyébként még ebben az évben a hazai piacon is jelentkezünk. örleménykeverő berendezést is vásárolnak — ez- még hátravan — ami homogén áru kibocsátását teszi lehetővé. — Ezzel véget is ér a rekonst­rukciós program? 0 Jó őrleményt készít az új kalocsai paprikamalom. (Karáth Imre felvétele.) — Nem. Egy csehszlovák gép­pel korszerűsítjük a belföldi fo­gyasztói csomagolást. Es ami rendkívül jelentős a minőség ja­vítása, az igényekhez való rugal­mas alkalmazkodás szempontjá­ból: az idén még három csuta- kiválogató gépet készítettünk. A csuta eltávolítását jelenleg min­denütt kézzel végzik, ilyen gép a világon sehol sincs, csak nálunk, Dunapatajon van egy. Két újító alkotása, s már folyamatban van a szabadalmaztatása. A csomagoló- és csutakiválasz- tó gépek az eredeti programban nem szerepeltek. Beszerzésükre kényszerű módosítás révén van lehetőségünk. Eredetileg az idén még egy szárítót vásároltunk vol­na, ami 30 millió forintba kerül. Azonban a szabályozók módosí­tása miatt ehhez már a hetven­százalékos állami támogatást nem kaptuk volna meg, saját pénzünk meg nem volt, hogy azt pótoljuk. Ezért kertünk módosítási lehető­séget a Magyar Nemzeti Bank­tól, és sokat jelent számunkra, hogy azt megkaptuk. Minőség, higiénia — Bemutatná a csutakiváloga- tó gépet? — Jelenleg csak a termékeink egy részében nem őröljük bele a csutát, hiszen kézzel lecsipegetni lehetetlenség volna az egész fel­dolgozott mennyiségről. Az a cé­lunk, hogy már a közepes minő­ségű árut is így készítsük a jövő­ben, amiből a külföldi vevők a legtöbbet igénylik. De ez még nem minden. A ta­lálmánynak nagy higiéniai elő­nye is van. Mosás, szeletelés és szárítás után a több lépcsős be­rendezés megtisztítja a nyers' anyagot. Általa az őrlemény mag­ból származó hányadát meghatá­rozhatjuk, s egyáltalán jól tud­juk majd szabályozni a minősé­get. — A rekonstrukció eddigi sza­kasza hogyan zajlott le? — Terv szerint és a költségke­reteken belül. Az építőipari kivi­telezőnk a Jánoshalmi Bácska Építőipari Szövetkezet, és rugal­massága, gyorsasága minden elis­merést megérdemel. Elégedettek vagyunk a budapesti Élelmiszer- ipari Gépgyárral is, amely az új malmot berendezte. A jelenlegi helyzet szerint az év végére, ha­táridőre befejezzük a beruházást. Egyébként a Magyar Nemzeti Bank az első két év után a vál­lalat exportnövelési kötelezettsé­günk teljesítését igazolta. A tőkés gépekért fizetett deviza már visz- szajött az országba a mi termé­keink árában. — Célunk most az, hogy ol­csóbban és jobbat állítsunk elő. Ha a minőség javítása nem jár majd együtt az önköltség továb­bi növekedésével, s jobb lesz az értékesítési munkánk, akkor va­lóra válhatnak az eredeti elkép­zelések, aminek persze rajtunk kí­vül álló feltételei is vannak. A. Tóth Sándor Ellenőrzés a kádermunkában A KADERÁLLOMÁNY terv­szerű KÉPZÉSE, felkészítése átgondolt, folyamatos munkát je­lent. A pártszervek feladata ügyelni arra, hogy a termelésben, a közéleti és mozgalmi tevékeny­ségben kitűnt dolgozók ne kallód­janak el. Tudatos nevelőmunká­val, fokozottabb . követelmények támasztásával, iskoláztatással, egyéni foglalkozás útján különbö­ző megbízások adásával segítsék a tehetségek kibontakozását. Gon­doskodjatok körültekintőbben a fiatalok vezetővé neveléséről, s a vezetők személyes felelősségének érvényesüléséről az utánpótlás ne­velésében. Segítsék elő minden területen a vezetésre alkalmas személyek időbeni előléptetését. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet* a káderutánpótlásként tervezett fiatalok, fizikai dolgo­zók és nők, valamint az állami, gazdasági és kulturális élet irá­nyító szakembereinek — a fel­adatkörökhöz igazodó — politi­kai, szakmai képzésre és tovább­képzésre. A tervszerű, átgondolt tevé­kenység, s az előttünk álló fel­adatok megkövetelik, hogy a párt- / szervek növeljék, emeljék maga­sabb színvonalra ellenőrző tevé­kenységüket a kádermunkában is. Ez tulajdonképpen a káderpoli­tikái elvek gyakorlati érvényesü­lésének folyamatos ellenőrzését, a kádermunka tendenciáinak, ta­pasztalatainak rendszeres elemzé­sét jelenti. Nagyon fontos, ho’gy a helyzet'megállapításon túl ele­mezzék kritikusan azokat az oko­kat, amelyek a problémák forrá­sai. A hiányosságokért és a mu­lasztásokért pedig vessék fel a személyes felelősséget. Az ellen­őrzés igen sokrétű feladat, nem nélkülözhető a kádermunka egyik eleménél sem. Az ellenőrzésnek — a terület adottságajtói, az adott problémák­tól függően — sokféle módszere lehet, amelyek külön-külön, de kombináltan is alkalmazhatók. Lehetséges helyszíni vizsgálat, s annak tapasztalatairól készült ér­tékelés megvitatása; egy-egy te­rület vetető testületének, vagy vezetőjének beszámoltatása (a ve­zető szerv ülésén, vagy azon kí­vül a szerv megbízása alapján}; alsóbb szintű testületek ülésein való részvétel, amikor az a-'ká-* der- és ! személyzeti munkával kapcsolatos kérdést tárgyal; írá­sos tájékoztató jelentés kérdése; a vezetői munka értékelése stb. Szükséges esetekben az ellenőr­zés lehet .átfogó jellegű, amikor a kádermurtka egészére kiterjed. A legcélszerűbb külön vizsgálni egyes részkérdéseket, pl.; a ká- derkiválaSztás elveinek érvénye­sülését; a ■ kádernevelés és -után­pótlás helyzetét; a minősítések tapasztalatait, a személyzeti ap­parátus tevékenységét,, vagy a ká­dermunka más részkérdését. Mind­ez azonban nem helyettesítheti a folyamatos helyszíni ellenőrzést. A VEZETŐ TESTÜLET ellen­őr, ző munkájának középpontjában elsősorban a káderpolitika érvé­nyesülése álljon. Ezt mindenkor a_felsőbb pártszervek és saját ha­tározatainak Jükrében kell vizs­gálni. A testület akkor tudja ha­tékonyan végezni ellenőrző és elemző munkáját, ha tagjai is­merik a kádermunkával kapcso­latos saját és felsőbb szervek ha­tározatait. Ezért szükséges, hogy az eddiginél nagyobb gondot for­dítsanak mindenütt a határozatok megismertetésére, egységes értel­mezésére, a végrehajtás meg­szervezésére. Mindezt jól elő­segítheti az olyan gyakorlat is, amikor az ellenőrzést követően a pártszervek vezetői az érintett te­rület párt-, állami és gazdasági, valamint személyzeti vezetőivel közös tanácskozáson vitatják meg a munka tapasztalatait, a határo­zatok, rendeletek végrehajtásának helyzetét, és hívják fel a figyel­met a további tennivalókra. AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZE­REI közül külön is kiemeljük a vezetői munka rendszeres értéke­lését. Az egyes feladatok megol­dásának értékelése segítséget és biztonságot ad a vezetőnek. Hi­szen ha tudja, hogy munkájának ellenőrzése folyamatos, akkor biz­tos lehet benne, hogy hibáit gyor­san jelzik, s ezzel lehetőséget ad­nak azok kijavítására; helyes, kö­vetendő gyakorlata pedig megerő­sítést kap. Ehhez persze igen fon­tos, hogy az ellénőrzés és értéke­lés elsőrendű célja a jobb ered­mény elérésének segítése legyen. Elgondolkoztatóak az olyan érté­kelések, amelyek szerint pl. egy üzem vezetői jól végzik dolgukat, de az általuk vezetett üzem nem képes megfelelni a népgazdasági követelményeknek. Konkrét ese­tekben egy vezetőnek nem vala­mi elvont szakmai-politikai és vezetői követelményeknek kell megfelelnie, hanem képesnek kell lennie az üzemet — a változó kö­rülmények között is — magasabb színvonalú eredményekhez ve­zetni. ív & A kádermunka tervszerűségé­nek fejlesztésével, az ellenőrzés javításával minden területen azt kell elősegíteni, hogy megtalál­juk, kiválasszuk, felkészítsük, és vezető funkcióba állítsuk azokat a kádereket, akik képesek a párt politikájának megvalósításáért önzetlenül, áldozatkészen és ered­ményesen dolgozni. Kenéz Anna MSZMP KB munkatársa HALAK KETRECBEN... A szarvasi I-Ialtenyésztési Kutató Intézetben kidolgoz­ták a ketreces haltenyésztési módszert. Az értékesebb halfajokat — harcsát, angolnát stb. — értékesebb „ta­karmánnyal” intenzív- körülmények között tenyésztik. Előnye a tavi tenyésztéssel szemben, hogy a 6x4 méteres ketrecek, bármilyen vízben — bányatóban, folyóvízben — alkalmazhatók, halhozama pedig négyzetméterenként pl. pontyból, eléri a harminc—harmincöt kilogrammot is. Műanyag úszók tartják az alumínium csővázra erősített hálót. Egyszerre többféle fial tenyésztésére is lehetőség van. (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS.) HÁZUNK TÁJA Nyári záporok után 0 A’szépen : sorolt őszi­baracknak nagy sikere lesz a pia­con.’A gon­dos munka és a szakér- 1 telem eredménye ' áz ilyen ‘ gyümölcs. A GYÜMÖLCSÖSBEN javá­ban érik a kajszi, de szedik már az őszibarackot és a nyári almát is. A szüreteléskor fontos, hogy a fán ne hagyjunk egyetlen gyü­mölcsöt sem. Még a fonnyadt, beteg terméseket is szedjük le. A fertőzött gyümölcsöket semmi­sítsük meg, mert a kórokozók és kártevők elterjedését csak így akadályozhatjuk meg. Az őszibarack szedési időpont­ját a gyümölcs felhasználása ha­tározza meg. Akkor nevezzük érettnek, ha felületének kéthar­mada már beszíneződött, és a bi­bepontnál nyomásra puha. A re­keszbe rakott barack tovább érik. A kert fiatal fáit nyáron is metszhetjük. A jó és gondosan végrehajtott munka segíti a fák korábbi termőre fordulását. Met­széskor, amikór az ollót ' kézbe vesszük, célul kell kitűzni, hogy a fák vegetatív — zöld — fejlő­dését visszaszorítva, serkentjük a korona termőrészekkel való bera­kodását. A SZŐLŐBEN az — erős szél­lel kísért — esők hatására meg­indult a hajtásnövekedés. Ismét csonkázzunk. A harmadik kötö­zéssel tegyük szabaddá a napfény útját a fürtökig. A homokon kipusztult tőkék pótlására a hiány melletti tőke legerősebb hajtását ne csonikáz- zuk, hagyjuk meg teljes hosszá­ban. Lassan készülhetünk a korai csemegeszőlő-fajok szedésére. A szőlőben se feledkezzünk ’ meg a gyomirtásról. A ZÖLDSÉGES KERTBEN a hét végén néhol már érik a sár­gadinnye. Az édes termések erős illattal adnak hírt jelenlétükről. A tojásgyümölcsöt ne hagyjuk megpuhulni, mert akkor keserű lesz. Csak a magfogásra szánt terméseket érleljük. A fokhagymát, ha lombja le­száradt, szedjük fel. Szellős he­lyen szárítva, csak az egészséges hagymákat fonjuk koszorúba. A nyári karfiol érzékeny az erős napsugárzásra, megbámul. Gondoskodjunk a fejlődő rózsák árnyékolásáról. A tűző naptól vé­delmet nyújtanak a külső leve­lek, ezeket spárgával, vagy be- főttes-gumival fogjuk össze. Folyamatosan szedhetjük a karósbaib termését. A napi fris­sítő öntözést bővebb terméssel hálálja meg a pillangós növény. A DÍSZKERTBEN is legfőbb teendő a locsolás. A gyepet kora reggel, vagy az esti órákban ön­tözzük. Nyáron a szobanövények is több fényt kapnak, ennek arányá­ban nő a vízigényük. Minden le­vél-dísznövény szebb és élénkebb lesz, ha havonta legalább egyszer lefürdétjük. Vigyázzunk azonban árrá, hogy nehogy megfázzanak ezért a yíz legalább 25 Celsius- fokos legyen. ' A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁK már közvetlenül a termés védelmét szolgálják. A felmele­gedés várható erősödésével ter­jedhet a lisztharmat. Ezért a gom­babetegségek visszaszorításakor keverjünk a szerek közé liszthar­mat elleni készítményt is. A csonthéjasok között a szil­vát és a ringlót a szüret előtt most tudjuk utoljára megvédeni a kaliforniai pajzstetűtől és a szilvamolytól. Ditrofin 50 WP és Unitron 40 EC 0,2 százalékos ol­datával védekezzünk. Takácsatka- fertőzés esetén permetléhez ke­verjünk Bi-58 EC-t, 0,1 százalékos oldatban« Növényvédő szer nélkül pusz­títhatjuk a málnatérmés tizede­iéit. A szüret után a letermett vesszőket vágjuk le és azonnal égessük el. Így egycsapásra meg­szabadulhatunk a vesszőfoltosság­gal fertőzött levelektől. Az almafák védekezésénél a lisztharmat, a varasodás, az al­mamoly íés a kaliforniai pajzstetű ellen permetezzünk. A szerkom­bináció p,2 százalékos Unitron 40 EC, 0,08 százalékos Chinoin-Fun- dazol 50 WP, és egy lisztharmat elleni készítmény legyen. Ha a iákat takácsatka, aknázó­moly vagy vértetű károsítja, ak­kor pusztítsuk őket Bi—58 EC, vagy Sinoratox 40 EC 0,1 száza­lékos oldatával. Vértetű ellen hatásos a Pol-Akaritox. A szőlőben is sok gomba ká­rosít. A peronoszpóra, a liszthar­mat, valamint a szürke- és a fa­kórothadás. Elterjedésének meg­előzésére kell figyelni ezeken a párás napokon. Különösen fontos a vihar- és jégverés utáni — fél • napon belüli — permetezés, vagy porozás. A veteményeskertben a má­sodvetések előtt célszerű Basudin 5 G-vel fertőtleníteni a talajt. A védekezéskor ügyeljünk ar­ra, hogy lehetőleg a kora reggeli órákban permetezzünk. Cz. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom