Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

1980. augusztus 23. • PETŐFI NÉPE • 3 „Minden napra egy mese” és társai "ÉS a Móra Kiadónál TT7 MMHaMl „Minden napra egy mese” — ez nem csupán a Móra Kiadónál a napokban immár hetedik ki­adást megélt nagy sikerű mese- összeállítás címe, hanem a kiadó munkáját is jellemző állítás. A gyermekeknek és az ifjúságnak íródott műveket gondozó 'kiadó ugyanis az idén mintegy 370 kö­tetet jelentet meg: egy-egy könyv­újdonság jut az esztendő minden napjára. „Autóstoppal a tengerhez” cím­mel egy NDK-beli fiú és lány autóstoppos kalandjait vetette pa­pírra Gerhard Holtz-Baumert. A sajátos szerkezetű regényből az olvasó kétszer is végigélheti az utazás kalandjait, hol a fiú, hol a lány kommentálásban. A Fővá­rosi Operettszínház műsornáptá- ráról már jól ismert Békeffi Ist­ván regényének címe, „A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak”. A most nyomtatásban is hozzáférhetővé váló regény a valóságnak és a mesének különleges ötvözetét használja fel, hogy elmondja val­lomását az emberiségről és az emberről. A kötetet a történet színpadi - változatának felvételei illusztrálják. Kárpáti Kamii a varázslatos gyermekkort idézi fel a „Trombi­tás Ali cirkusza” című regényé­ben, amelynek hősei 8—10 éves gyerekek. Kántor Zsuzsa „Haj- szesz és bolondgomba” című kö­tetében az eddig megjelent két gyermektárgyú fantasztikus regé­nyét .„Zenél a Zakariás” és „Ma- tekáriá” — egy harmadikkal tri­lógiává egészítette ki. A könyv hő­sei XXV. századi úttörők, akik egy fejlétt technikájú társadalom emberi esendőségeivel szembeke­rülve ügyesen igazítják helyre a 'kerékvágásból kizökkent világot. „Ballada egy márványtábláról” címmel a közkedvelt „Csíkos köny­vek” sorozatban jelenik meg Kán­tor Zsuzsa másik műve. Az író­nő kortársa volt Braun Évának, s regényében múltat, jelent és jövőt egyszerre láttató módon idézi fel a kommunista mártír alakját. Több generációnak az el­ső igazi nagy regényélményt je­lentette Borisz Polevoj „Egy igaz éíríber”"öímű kötete, amelyet 'ú'j kiadásban ismét közreadnak. A fiatalabb, az olvasás élményé­vel még csak most ismerkedő kor­osztályra is gondol a. kiadó több meseregény közreadásával. Ma­gyarországon is nagy sikert ara­tott Lewis Caroll „Alice Csoda­országban” című kötete. Megjele­nés előtt áll az író másik műve is, az „Alice Tükörországban”, amely éppúgy furcsa ötletekkel teletűzdelt, kitűnő humorú írás, mint a korábban megjelent pár­ja. A ;,Már tudok olvasni” soro­zatban Nagy Katalin „Tűrhető La­jos” című meseregényével je­lentkezik a kiadó. Hatodik kiadá­sát éli meg Tersánszky Józsi Jenő meséje, a „Misi mókus kalandjai”, s újranyomják Török Sándor ugyancsak közkedvelt művét, a „Kököjszi és Bobojszát”. (MTI) Kereslet—kínálat, vízközeiben 9 „Ez jó lesz?” (Péter és a haltartó.) (Méhes! Éva felvétele) A solti horgászboltban Egy ponty-icégér, lemezből, hir­deti a solti Kossuth utca egyi'k portálja fölött: ez a horgászbolt. Alföldi Péter, tizenöt éves fiú érkezik. — Hal tartót kérek! — Tessék. Ez jó lesz? — mutat egy zöld hálót Takács Sándorné kultúrái kk-ejadó, tulajdonos. Péter forgatja, nézegeti. — Jó — mondja, és nyúl a pén­zéért, —Solt mellett, egy kopolyánal horgászgatok. Oda viszem — árul­ja el érdeklődésemre a fiú, hogy tudniillik hol is használja ő ezt a hálót. Meséli, hogy szünidei zsákmá­nya egy félkilós ponty. Ez — a horgászszerencse — bátorította föl, hogy tartót vegyen, 40 fo­rintért. Mert sose lehet tudni... Péteren kívül még vagy 20—25- en betértek vásárolni, zárásig. Nem messze a Szelidi-tó. A Du­na még közelebb. S ha francia zsinór és norvég horog van, nincs 'baj, megy az 'üzlet. Erről tájékoz­tat Takácsné, aki az .új, solti vál­lalkozásával május óta — a nyi­tástól kezdve — egy sajátos, víz­közeli keresletet elégít ki. — Azelőtt a horgászok Dömsöd- re jártak horgászfelszerelést ven­ni *— így a fiatalasszony. — Most viszont odaátról, 'Dunaújvárosból is sokan átjárnak hozzánk vásá­rolni. No, meg a gyerekek, állan­dó' vevőim, hiszen még tart a va­káció. Nem is volt az rossz dolog, hogy míg kapni lehetett, 40—50 forin­tért egész kis horgászfölszerelést vásárolhattak a vakációzó gyere­kek. Egy nádbot, egy horog, M méter zsinór, két sörétólom, egy ■kis buktató — s már együtt volt az összes kellék. Hatvan ilyen készletet tudott a boltos Buda­pestről szerezni, és eladni. Drá­gább, 600 forintos felszerelés most is van, akárcsak szovjet úttörő- horgászfbot, 130 forintért. Takács Sándorné minden csü­törtökön felutazik a TRIÁL-hoz. áruért. így kerül Soltra 9-es és 10-es horog, valamint hátizsák, görkorcsolya, tollasütő, expander, tornacipő és még sok, nélkülöz­hetetlen sporteszköz. Amit most már helyben, Solton is meg le­het venni, egy csendes, félreeső kis utcában. K—1 TENYÉRNYI IRODA, NAGY FORGALOM - SZÍNHÁZBÉRLET BIZTOSÍTÁSBÓL ÉS NYEREMÉNYBŐL - TETŐFEDŐ VOLT AZ ELSŐ - UNOKA VISZI A NAGYMAMÁNAK A hét végi bérletek a legkedveltebbek A tetőn át jutott színházi bér­lethez Lengyeltóti Tibor kisipa­ros. Hónapok óita Fellner és Hel­mer épületén dolgozik, a magas­ból is fölismeri1 a jelesebb mű­vészeket, a jövésmenésből tudja, hogy mikor próbálnak, indulnak tájrai, készülődnek előadásra. Az- ''él3fini-S-'ftiegnézett inéha-néha ked­vére való műsort, de bérletet So­hasem vásárolt. Fent határozta el: belép a rendszeres színházlátoga­tók tálborába. Alig várta a nyári szünet végét, hogy valóra vált­hassa tervét. Fél órával a szerve­ző iroda hivatalos nyitása előtt, 1980. augusztus 12-én, 9 óra 30-kor fizette ki vasárnap esti bérletét. Tíz nap alatt ezerkétszáznál töb­ben követték példáját. Természe­tesen senki sem „a tetőről” nyitott be az ilyenkor 'különösen és ör­vendetesen elfoglalt szervezőkhöz. Lugosy Erika Ceglédről utazott ide, hogy jó helyhez jusson. Má­sok is járnak kecskeméti előadá­sokra az Oittani városi tanácstól. A kecskeméti Lelkes Béláné há­rom kedvezményes nyugdíjas bér­letet vitt el. Férje és barátnője társaságában ül be kilencszer a földszint bal harmadik sorba. Ott- jártamkor a bányais gimnazista Beregszászi Melinda vásárolt megbízásból három bérletet. Nagymamája kérte meg az ügylet elintézésére. Jött szívesen, mert kevéssé ismeri a színháznak ezt a részét. A nézőtéren otthonosan tájékozódik. .Csodálható? Bajtáy Mária tanár a , legjobb közönség- szervezők egyike. Háromszáz bá­nyais tekinti meg az ifjúságnak összeállított programot. Nyilván az új évadban sem lesz másként. A ZIM már elvitte a szokásos 80—90 darabot. A bérlet felét a brigádtag, a másik felét a szak- szervezet fizeti. A Városföldi Ál­lami .Gazdaság dolgozóinak, egy csoportját az Állami Biztosító se­gíti színházi élményhez a költ­ségek átvállalásával. Az Agroszer húszat, az Izsáki Állami Gazdaság nyolcvanat igényelt. Kedveltek — mint megtudtam Cseh Erzsébettől, a szervező iro­da vezetőjétől —, a hétvégi bér­letek. Háromszor ennyi is elfogy­na a Katona József (bemutató) nevét viselőiből. Vonzók a pre­mierek. Érdeklődnek a kamara- színház igen jó műsora iránt. Három ifjú katona szombati bérleteket kér a baráti körük szá­mára. Évente egyszer-háromszor ingyen is eljuthatnak ide, de ők valamennyi bemutatott komédiá­ra, drámára kíváncsiak. Ezért köl­tik az egyik vetélkedőn nyert pénzüket .színházra. ^ e , . Méltatlankodást, kritikát csak egy idősebb hölgytől hallottam. „Két hete hívom magukat, de nem 'méltóztatnak felvenni' a kagylót. Miért hirdetik, hogy telefonon is érdeklődhet a tisztelt néző. ha nem tartanak ügyeletet.” Nehe­zen érti meg — nem is csoda —. hogy ilyen fontos időszakban há­rom hete hiába kérik az elromlott postai vonal megjavítását. Mi ta­gadás, nem irigylem a telefon nélkül- kínlódó szervezőket. Jó lenne, ha mielőbb intézked­nének, mert egyre többen hívnák a szervezést. Ügy látszik, hogy a korábbi csalódások elfelejtődtek a nyáron. Teljes bizalommal várja a közönség az 1980/81-es kecske­méti évadot. így jó! H. N. HAZAI TÁJAKON NAPJAINK TÉMÁI Lakásgazdálkodás 9 A népszámlálással egyidőben végrehajtott lakásösszeírás szerint 1980. január elsején 3 537 000 ott­hon volt az országban, s ez 415 ezerrel több, mint tíz évvel ko­rábban. A növekedés mértéke — a jelentős arányú szanálások, la­kó smegszűnések ellenére is — a legnagyobb a felszabadulás óta, egy-egy évtizedet figyelembe vé­ve. Egyik — de nem egyetlen — bizonyítéka ez a lakásgazdálko­dás jelentőségének; tervszerűsé­ge, távlati megalapozottsága fon­tosságának. Igazolja az előbbieket az is, hogy 1970 óta a'lakásállo­mány gyarapodása jóval gyor­sabb volt — 13,3 százalék —, mint a lakosságé (3,8 százalék). így azután a korábbinál kedvezőbben alakult a száz lakásra jutó lakók száma a népszámlálás időpont­jában, mivel 331-ről 303-ra csök­kent. Egy évtizede, 197Ó-ben hozott együttes határozatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács a lakásépítés és lakásgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Az egy évtized igazolta az állásfoglalás, a feladatkijelölés helyességét, s ezért, azaz az eredmények adta alapra támaszkodva, valamint fi­gyelemmel az eltelt időre, jogos társadalmi igény mutatkozik a lakásgazdálkodás továbbfejleszté­sére. Indokolja ezt egyebek kö­zött, hogy a népességnél négyszer gyorsabban nőtt az úgynevezett családegységek száma, s ezen be­lül az egyedülállók, a kétfős — idős —, illetve a részcsaládok — például elváltak, • gyermekkel — aránya az összes háztartáson be­lül a számítottnál sokkal na­gyobb lett. Szintén sürgetője a lakásgazdálkodás fejlesztésének az a lény is, hogy gyorsan bővül a felújításra, valamint a rendszeres karbantartásra váró otthonok kö­re. Kézenfekvő ugyanis: a ma már községekben sem ritka eme­letes lakóházakat nem lehet ta- pasztással. meszeléssel rendben tartani; ilyen célra alakított szer­vezetek, ilyen feladatokra készí­tett eszközök kellenek hozzá. S mert a lakások a nemzeti vagyon- tekintélyes részét adják, a velük való gazdálkodás társadalmi mé­retű teendőknek, s egyéni tenni­valóknak egyaránt hordozója. 9 Lakásgazdálkodásról szól­tunk, egy olyan , fogalomról, ami szorosan a szocialista társadalom­hoz kötődik, hiszen más társadal­mi berendezkedésű országokban az otthonok döntő része adásvé­tel tárgya. A gazdálkodás részek összefüggő folyama; a lakásállo­mányt bővíteni kell (építeni), megóvni (karbantartani, tataroz­ni stb.). újra és újra elosztani (az újonnan építetteket, s részben a régieket is). Ennek az összetett tevékenységnek a célja — mint minden gazdálkodásnak — szük­ségletek kielégítése. A szükséglet: a lakásviszonyok, s az életkörül­mények folyamatos javítása. Ami­ben állami és egyéni teendők so­kasága sűrűsödik, példával élve: a lakáscserék ösztönzése állami, tényleges lebonyolítása egyéni feladat. • Egy évtized alatt az új ottho­nok építése a városokban volt a legjelentősebb, ugyanakkor itt mutatkoznak a legégetőbb gondok mindenekelőtt az állami tulajdon­ban levő lakásállomány karban­tartásával, tatarozásával. Aminek pénzügyi, szervezeti stb. okai van­nak, de oka az a szemlélet is, amely csakis az újat ítélte ered­ménynek, gyarapodásnak. Most jutottunk el oda, hogy a lakásállományon belül az átlagot a kétszobás otthonok alkotják; száz lakásban 198 szoba van. Így száz szobára átlagosan 153 lakó jut; 1960-ban ez a szám 245 volt, Nem lényegtelen változás az sem, hogy az egy helyiséges lakások csoportja egy évtized alatt ötven­ezerrel lett kisebb, s ma csupán 26 ezer. 9 Várható: az év végéig, azaz az ötödik ötéves tervben 450 ezer lakás épül fel; valamivel, 10—15 ezerrel több az eredetileg számí­tottnál. Az új törekvések, s egy­ben a gazdálkodás helyes, nem­csak az építésre szorítkozó értel­mezését bizonyítja, hogy a közép­távú program időszakában az ál­lami tulajdonban levő otthonok kö­zül 75 ezernek a felújítását, s húszezernek a korszerűsítését vég­zik el. Ezek az adatok annak jó­zan fölismeréséről tanúskodnak, hogy az új lakások építésével azonos fontosságú a meglevő ott­honok használati értékének meg­őrzése, illetve ahol erre mód van, növelése, például két korszerűt­len lakásból egy komfortos otthon kialakításával. Sok minden kell ahhoz, hogy a lakásgazdálkodás valóban ésszerű lehessen: a változó családnagy­ságot, a lakosság részvételét az építésben, fenntartásban igazsá­gosan figyelembe vegye. A sok mindenbe az építőanyagok éppúgy beletartoznak, mint a kisebb, ru­galmas, karbantartói szervezetek; s természetes, már a tervezés ide­ién számolni kell azzal, hogy a családok szét- és összeköltöznek, azaz a' változtatható lakásbelsők­kel, s a cserék anyagi érdekelt­ségével szükséges hatni erre. Jo­gos igény az is, hogy legyenek ki­egyenlítettebbek a lakáshoz jutás esélyei, s mérséklődjenek a kü­lönböző lakáshoz jutási formák­hoz. és a fenntartáshoz kapcsoló­dó anyagi terhek indokolatlan el­térései. —s —s Galériabusszal Kecskeméten A Hatvani Galéria tagjai elha­tározták, hogy úgynevezett ,&a- lériabusszal" meglátogatják ha­zánk képzőművészetileg érdekes, műemlékekben gazdag tájait, vá­rosait. Programjuknak megfele­lően voltak már eddig Szentend­rén, Győrött és másutt. A követ­kező látogatásuk színhelye ezúttal megtekinti a Naiv Művészek Mú­zeumát, a - Bozsó-gyűjteményt, a művésztelepet, a Michelangelo Galériát, a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézetet, valamint a Megyei Művelődési Központban a jelenleg még látható zománcmű­vészeti kiállítást. E látogatás is­mételten bizonyítja: a hírős város Tubusok Monostorpályiban — a mai napon — Bács-Kiskun megye székhelye lesz. Azt tervezi a mintegy negyven művészetked­velő emberből álló csoport, hogy nyos magtárépület. A fehérre me­szelt, négyzetes alaprajzú tubus- magtárak téglából készültek, kő- keretes bejárati ajtóval, és cse­réppel fedett sátorfedéllel. Külső megjelenésükre a tubusmagtárak már előhírnökei a több szintes ga- bonamagitáraknak, silóknak. A gaz­daságosabb tárolás biztosítására közbeiktatott famennyezetek ké­szültek. szintenként szellőző abla­kokkal. Hagyományos szerkezettel épült a földszintes magtár, mely­nek oromfalában jellegzetes, víz­szintesen fekvő, tojásdad alakú nyílást találunk. A cseréppel fe­dett nyeregfedél alatt a padlás­tér is magtárnak szolgál. Forma­képzésében a provinciális copf­jelleg az uralkodó. A szabadon ha­gyott utcaközben hármas magtár­A tubus értelmező szótárunk szerint „henge­res kupakkal zárható, összenyomható tartó, melyben krémeket, pasztákat árusítanak”. Mo­nostorpályiban mégsem fogkrémre vagy egyéb paszták csomagolási módjára gondolnak, ami­kor a tubusok iránt érdeklődöm. — Tessék csak balra .térni, az­tán végig a Kossuth utcán. A bolttal szemközt van egy kis térköz, ott lesznek. A másik öregember akit meg­szólítok : — Az kérem, még a török kőr­isül való. Tán éppen a törökök építették. Agyafúrt építmény, ké­rem. — .Használják még ma is? — Hát hogyne, a téesz. — Mire? — 'Arra, amire való. Magtárra. Az egyikbe öt, a másikba, hat vagon búza fér. Felül, a negyedik emeleti ajtón kell belerakni a termést, és alul kiszedni. Ha egy zsák búzát kiveszünk belőle, min­den szem új helyre kerül, moz­gásba jön az egész gabona tömeg. Valami rejtett csatorna vagy zsi­liprendszere léhet, magam sem tudóm. Egy biztos: ebben nem .kell örökösen átlapátolni a magot, akkor sem fülled be. Különleges szellőzése van. A négyszögletes, bástya alakú épület tetőszerkezete különleges formájú. Kenyereskosárra 'borított kendőre emlékeztet. Az apró ab­lakok négy szintet sejtetnek. A 9 A „romlás­nak indult” épületek. két magtár szomszédságában ha­gyományos, alacsony sátortetős gazdasági épület. Siralmas álla­potukról a mellékelt fotó is szem­léletesen vall. Nemcsak a mesze­lés mállott le a falakról, de mind nagyobbodó foltokban a vakolat is, az alap tégláit pedig derekasan kikezdte a nedvesség. Javításra szorulna a tetőzet is, értő mester .beavatkozását hiányolja a négy támpil'lér. De hát mik is ezek a tubusok? A Hajdú-iBihar megye műemlé­kei, irodalmi emlékhelyei és nép­művészete című kiadványban a következőket olvashatjuk: „A gazdasági épületek közül arány­lag épen maradt két copfstilus- ban épült négyszintes tuhusmag- tár és egy földszintes hagyomá­Bővítik a családi és ajánlott terveit együttes kedvező műemléki képet alkot.” (155. 1.) Az utolsó mondat megállapítá­sa alighanem korábbi állapotra vonatkozhatott. A fotó még nem „romlásnak indult” műemléket örökített meg Monostorpályiban, bár a nyolc-tíz éve készült fel­vétel is érzékeltette, hogy a leg­utóbbi felújítás vagy helyreállítás nem bizonyult tartósnak. És ha nem is török időkből való az épü­let, mint azt a falubeliek vélik (a copfstílus a XVIII. század máso­dik felében uralkodó irányzat volt), elképzelhető, mennyire meg­viselte a tíz év időjárása is. Még mindig könnyebb lenne most- rendibe hozni, mint később. J. I. Az ország második 15 éves la­kásfejlesztési programjának meg­felelően a magánlakás-építésben mind jobban előtérbe kerülnek az építési területet gazdaságosabban hasznosító beépítési formák, itnirrt a családi házak csoportos telepíté­se sor- és láncházas megoldással vagy több szintes társasházakkal. A népgazdaságnak és az érdekelt lakosoknak egyaránt gazdaságos és korszerű telepítési formák gyor­sabb elterjedésének azonban gá­tat szabott, hogy ezeket a házakat jobbára hagyományos triódon épí­tették, bár voltak kezdeményezé­sek korszerű technológiákra is. A fejlesztés, a kibontakozás meg­gyorsítása érdekében az ÉVM, a mi­nisztérium magánlakás-építési cél­program bizottsága, a Heves me­gyei Tanács, a SZÖVOSZ és az OTP most országos pályázat ki­írásával a korszerű öntött-betono- zásos technológiával a csoportosan telepített családi házak és kis tár­sasházak tervcsaládjainak kidol­gozására hívta fel a tervezőket. A javaslatok alapján egészítik ki a magánlakás-építés ajánlott tervei­nek-gyűjteményét. így kedvező fel­tételeket teremtenek a gaz­daságos és korszerű telepíté­si formák gyorsabb elterjedé­sének, ugyanis az öntött-betonozá­sokrétű kulturális élete, gazdag művészeti intézményhálózata iránt országszerte fokozódik az érdeklődés. a kis-társasházak si technológia jelentős tartalékot kínál ebben a munkában. A pályázóknak fontos feladata, hogy megfelelő gyártási bázissal megalapozott öntött építési eljá­rások' alapján készítsék el a cso­portosan telepíthető magánlaká­sok gazdag változatainak terveit. A csoportházak kategóriájában ké­szítsenek korszerű terveket föld­szintes sorházakról, kétszintes la-, kásokkal, berendezett emeletes sorházakról, láncház-változatok- ról, s mérlegeljék a tetőtérbeépí­tés, a garázsépítés lehetséges va­riációit is. Általában 4,5 és 6 sze­mélyes lakásokat tervezzenek, s kínáljanak korszerű választékot nappalival, félszobákkal, korszerű étkezési változatokkal stb. rendel­kező lakástípusokból. A pályázat kiírását már átvehe­tik az érdeklődők a magyar Építő­művészek Szövetségének titkársá­gán, s a kész terveket legkésőbb december 1-ig kell beküldeni. A legjobb tervek díjazására és meg­vásárlására 340 ezer forintot irá­nyoztak elő. A bíráló bizottság de­cember 20-ig hirdeti ki a pályázat eredményét. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom