Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-22 / 196. szám
198«. augusztus tt. • PETŐFI NÉPE • I Alkotmánynapi ünnepségek a megyében 8 Nagy sikere volt a BIK fodrász- és kozmetikai bemutatójának. (Tóth Sándor (elvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) lesz hazánkban, ennek érdekében valamennyien feszítsük meg erőinket. hogy az előttünk álló feladatokat sikeresen teljesíthessük. Nagy erő, nagy szorgalom van a dolgozó népben. A társadalmi összefogás — mutatott rá Korom Mihály — további előrehaladásunk nélkülözhetetlen és szinte kimeríthetetlen erőforrása. Életünk, helyzetünk, lehetőségeink és terveink mostani alakításakor nagy szükség van arra, hogy a különféle fórumokon előterjesztett, az ügyünk előbbrevitelét szolgáló javaslatok ne sikkadjanak el. Mindenütt tartsák számon, ahol kell, és legyen közös a felelősség abban, hogy a közhasznú javaslatok meg is valósuljanak. A felismerd dolgokat — gondokat, teendőket ■— gyorsabban rendezzük, de legyen merszünk ahhoz is, hogy ha kell, korrigáljuk korábbi elképzeléseinket. Mindebben nagy szerepük és felelősségük van a párt-, a társadalmi szervek mellett az újonnan megválasztott központi és helyi népképviseleti és végrehajtó szerveinknek: az országgyűlésnek, a kormánynak és a tanácsoknak. Az egymás .iránti bizalomra építve, ezt tovább erősítve kell haladnunk utunkon, a vezetőknek figyelve a nép szavára, véleményére, javaslataira, hiszen csak így tudjuk tovább erősíteni a demokratizmust. A XII. kongresszus határozatának szellemében végezzük munkánkat, hogy nemes céljaink megvalósuljanak. Arra van szükség, hogy a fegyelmet, a rendet erősítsük. A gazdasági, társadalmi feladataink megvalósításában sokat segít a szocialista munkaverseny. A munka eredményességével hozzájárulunk a béke megőrzéséhez. s ezzel a Magyar Népköz- társaság további fejlődéséhez — zárta beszédét Korom Mihály. * Az ünnepi beszéd után Feren- csik Éva, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet dolgozója új kenyeret adott át Korom Mihálynak. A nagygyűlés a Szózat hangjaival fejeződött be. # Az ünnepség után Korom Mihály megnézte a IX. Kiskun Napok kiállításait^ majd felkereste. 'Magyari Bélái szüleit. Délután a Politikai Bizottság tagja ellátogatott a pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezetbe, ahol munkás-paraszt találkozón vett részt. * KALOCSÁN augusztus 20-án délelőtt az I. István gimnázium dísztermében rendeztek ünnepi gyűlést, amelyen dr. Szabó István, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára mondott beszédet. Megemlékeztek a harminc éve alapított IsZkra Termelőszövetkezetről is, melynek életre hívó tagjai a gyűlés után beszélgetésre invitálták a város vezetőit. Az alapító tagok, a szocialista brigádok képviselői jó hangulatban összegezték a három étvized legemlékezetesebb eseményeit, eredményeit. KISKÖRÖSÖN az ünnep előtti nap délelőttjén új iparcikk-áru- házat adtak át. A raktárral együtt 1200 négyzetméteres szak üzlet minden igényt kielégítő kereskedelmi létesítmény, értékét növeli, hogy határidőre, s a tervezett ösz- szegént — 12 és félmillió forintért — készült el. Minden kapható volt a nyitáskor, ami <más boltokban hiánycikk, s az első napi csaknem egymillió forintos forgalom önmagáért beszél... Színes tévétől a gépkocsi-gumiköpenyig minden áru várta a vásárlókat. Délután a konzervgyárban dr. Szabó Gyula, a Hazafias Népfront városi bizottságának alelnöke köszöntötte ünnepi beszédében az államalapítást, a 31 éves alkotmányt. A nagygyűlés résztvevői között volt Hegedűs István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője is. A Kossuth Szakszövetkezet fiataljai új, búzából sütött kenyeret adtak1 át a konzervgyár dolgozóinak, majd táncegyüttes, népdalkor szórakoztatta a jelenlévőket. Augusztus 20-án az MTK-VM labdarúgó- csapata kápráztatta el a kiskőrösi focikedvelőket, 1:0-ás ‘ félidő után 8:0-ra győzte le a Petőfi Spartacus csapatát. LAKI TELEKEN új iskolaszárny átadásával köszöntötték az ünnepet. A négymillió forintért, egymillió forint értékű társadalmi munkával két év alatt felépített négy tantermes épületet Horváth Antal, a kecskeméti járási hivatal elnöke adta át Szabó Lajos, iskolaigazgatónak. A négy tanteremhez könyvtár, olvasó, szertár, zsibongó, tanári szoba is tartozik, ezentúl az alsótagozatosok is itt tanulnak. A szemre is tetszetős szárny folyósóval kapcsolódik a régi épülethez és a tornateremhez. KECSKEMÉTEN az ünnep előtti nap délutánján a ZIM-ben, az MMGnben, a baromfifeldolgozó vállalatnál .és. a,„konzervgyárban rendeztek munk'ás-paMsítt találkozót Augusztus** 20-án adták át hivatalosan az új go-kart-pályát. A Széchenyi városban — . immár hagyományosan — fiatal alkotók tették közszemlére munkáikat. A megszokottól alaposan eltérő, leginkább a koncept-arc stílusába illő szobrok, kisplasztikák, grafikai kísérletek. Provaznik Géza kifüggesztett versei. Csáky Lajos művészeti „epigrammái”, Varga Imre mobil-szobra nagy közönséget vonzott, amiben szerepe volt a magnóról sugárzott zenének is. Este 7 órakor a tanácsháza erkélyéről reneszánsz íúvószene gyönyörködtette a megyeszékhely lakosságát. A fiatalok a Konzum együttes zenéjére utcabálon ropták a táncot a Megyei Művelődési Központ előtt. ' KISKUNHALASON augusztus I9-én ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg Alkotmányunk törvénybe iktatásának 31. évfordulójáról. Ugyanekkor értékelték a tavalyi településfejlesztési versenyt is, amelynek Kiskunhalas lett a győztese. A társadalmi munkában kitűntek közül dr. Cse- tényi Artúr főorvosnak, Ván Józsefnek, a PANYOVA üzemvezetőjének. Jónás Jánosnak, az állami gazdaság kerületvezetőjének, a járási-városi munkásőrség személyi állományának, áz ÉPFA halasi gyára kollektívájának dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a Településfejlesztésért emlékplakettet. Táncos Sándor tanácselnök 20 kollektívát elismerő oklevéllel jutalmazott. Kiosztották a városi tanács által tavaly alapított Kiskunhalas városért elnevezésű kitüntetést is. Űj tulajdonosai: Voráic József nyugalmazott múzeumigazgató. Diószegi Batázb ‘ Miinkács'y-díj'as festőművész és Fazekas József nyugdíjas, munkásmozgalmi veterán. Augusztus 20-án autós ügyességi versenyt rendeztek, és kézműves kirakodó vásárt tartottak Kiskunhalason. KUNSZENTMIKLÓSON 500 ezer forintos társadalmi munkával elkészült sportpályát adtak át rendeltetésének augusztus 20-án. Két mérkőzéssel fel is avatták: először a helyi öregfiúk futballoztak apostagi 'kortársaikkal, majd pedig kiskunlaoházi és kunszent- miklósi „válogatott” focisták mér. ték össze ügyességüket. Az új pálya régi gondot old meg: felújíthatják a régit — erre kétmilliót és két évet szánnak. Az alkotmány napján a nagyközségben számos rendezvény várta a lakosságot, a többi között tábortűz és diszkó, sőt, tánoverseny is volt. SZABADSZÁLLÁSON a művelődési házban rendeztek nagygyűlést, amelyen a helyi lakosságon kívül a budapesti Taurus gumigyár munkásai is részt vettek. Műsort adott az irodalmi színpad, volt pol beat -produkció is, majd határjárás következett, amely az Aranyhomok és a Lenin Tsz, valamint a Taurus gumigyár dolgozóinak közös ebédjével fejeződött be. KELEBIÁN egészségügyi központot avattak augusztus 19-én. Az orvosi, a fogorvosi rendelőt; a gyógyszertárat, a két szolgálati lakást Katanics Sándor, a megyei pártibizottság titkára adta át rendeltetésének. • Augusztus 19-én délután a Kecskeméti Konzervgyárban a Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezet dolgozóit látták vendégül. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott: A Minisztertanács tudomásul vette a Bernard Coard grenadai miniszterelnök-helyettes magyar- országi tárgyalásairól szóló beszámolót, és döntött a magyar— grenadai kétoldalú kapcsolatok elősegítését célzó tennivalókról. A kormány megtárgyalta és elfogadta a fogyasztási szolgáltatások szervezeti formáinak korszerűsítéséről s a magánkisipar szolgáltató tevékenységének fejlesztéséről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy az elmúlt évtizedben a tervszerű fejlesztés nyomán országosan létrejöttek a szolgáltatások továbbfejlődésének korszerű anyagi-műszaki bázisai. A lakosság ellátási színvonalának további emelése, a kialakított hálózat hatékonyabb működtetése érdekében szükségessé vált a szervezetek korszerűsítése. A Minisztertanács ezért úgy határozott, hogy egyfelől az állami és szövetkezeti szolgáltatóiparban korszerűsíteni kell a jelenleg már működő szervezeteket, másfelől ki kell alakítani azokat a szervezeti formákat is, amelyek jobban alkalmazkodnak a' szakmailag és területileg differenciált igényekhez. A szolgáltatási rendszer továbbfejlesztése nem von el munkaerőt a népgazdaság más területeiről. A jogi szabályozás lehetőséget ad bedolgozók, családtagok. illetve másodállásban dolgozók kiterjedtebb foglalkoztatására e szolgáltatási területeken. „ Az egyes szervezeti formák működési és gazdálkodási feltételeit úgy kell megállapítani, hogy azok biztosítsák a szervezetek gazdasági érdekeltségét a szolgáltatásokkal kapcsolatos igények mind teljesebb kielégítésében. El kell érni. hogy az 'Egyszerűbb irányítási és gazdálkodási formák tegyék lehetővé az önálló gazdálkodási képesség kialakulását, s azt. hogy a jelenleginél kisebb szervezeti egységek rugalmasan alkalmazkodjanak az igényekhez. A Minisztertanács megállapította, hogy a szövetkezeti érdekképviseleti szervek aktívan részt vettek az előkészítő munkában, és javaslataikkal elősegítették a fogyasztási szolgáltatások szervezeti formáinak korszerűsítésére irányuló javaslatok kidolgozását. A szolgáltató szervezet továbbfejlesztésében is a gazdaságirányító szervek, a tanácsok, a szövetkezeti érdekképviseletek együttes munkájára van szükség. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az 1981. évi mezőgazdasági ár- intézkedésekre és az élelmiszergazdaság ármechanizmusában teendő változásokra vonatkozó ja- 1 vaslatot. Az intézkedések fokozzák az árak befolyásoló szerepét, takarékosabb energia- és anyagfelhasználásra ösztönöznek, erősítik a hatékonysági követelmények érvényesülését és a termelés növelésében való érdekeltséget. A felvásárlási árak alakulását, az ármechanizmus működését a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri, s a szükségessé váló esetleges módosításokról megfelelő időben dönt. A kormány elfogadta a KNEB elnökének jelentését az általános 'iskolai tanulók nevelési, oktatási és szociális feltételeinek alakulásáról. Megállapította, hogy az utóbbi években, valamint a helyszíni vizsgálat alatt és azt követően számos intézkedés, kezdeményezés történt a szociális feltételek — a napközi otthoni és diákotthoni ellátás, az étkeztetés, az iskolaegészségügy — javítására. Ügy határozott, hogy az illetékes szervek dolgozzanak ki átfogó, közös intézkedési tervet az általános iskolák összehangolt fejlesztésére. — Szükségesnek tartja, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények társadalmi munkával fokozottabban járuljanak hozzá az iskolák, napközi otthonok működési körülményeinek javításához. (MTI) Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben Váncsa Jenő miniszter nyilatkozata A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a mezőgazdaságban 1981. január 1-én életbe lépő árintézkedésekről. Ennek alapján egyrészt növekszik a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anyagok ára, másrészt emelkednek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai Az árváltozások szükségességéről és mértékéről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. — Milyen mértékű lesz a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termékek árának emelkedése 1981. január elsejétől? — A mezőgazdasági gépek ára 2; a pótalkatrészeké 7—8; a műtrágyáké és növényvédő szereké mintegy 6; az -ipari takarmányé 5—6; a szolgáltatásoké 5 százalékkal emelkedik átlagosan. Egyidejűleg megszűnik az energia áremelkedését ellensúlyozó, idén érvényben lévő dotáció. — Ez megdrágítja a termelést. Miért kell a termelőeszközök egy részének árát ilyen mértékben emelni?■ — Gazdaságunk erőteljesen kötődik a nemzetközi gazdasági élethez. Sok mindent vásárolunk és nagy mennyiségű terméket értékesítünk a külpiacon. Gazdaság, politikánknak megfelelően a jövőben a népgazdaság egészében a hazai termelői áraknak az eddiginél gyorsabban kell követniük a világpiaci árak változását. Ez alól, természetesen, az agrártermelés sem lehet kivétel. Figyelembe kell azonban venni a mezőgazdasági termelésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a termelési ciklus, és így egy éven -belül nem célszerű az árakat változtatni. — A mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok idei évközi áremelkedését ezért az állami -költségvetés nagyrészt megtérítette. A központi költségvetést terhelő támogatásokat — hogy a mezőgazdasági termelők is érzékeljék a termelésben felhasznált eszközök, anyagok drágulását, és ésszerűbben gazdálkodjanak azokkal — 1981-ben már nem célszerű az eddigi mértékben fenntartani. Ezért vált szükségessé, hogy mind a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő főbb termelőeszközök árát, mind a mezőgazdasági termékek többségének felvásárlási árát emeljük. — Miként alakul a mezőgazda- sági termékek felvásárlási ára? — Közismert, hogy a mezőgazdaság állami támogatására azért is szükség van, mert a felvásárlási árak szintje viszonylag alacsony. A termelési költségek növekedése miatt emelkedik több mező- gazdasági termék felvásárlási ára is. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala átlagosan 5 százalékkal nő. Ezen belül az étkezési búza ára 20, a takarmány-gabonáé 25, a kukoricáé 18, a cukorrépáé 5, a dohányé 200 forinttal lesz magasabb 100 kilogrammonként. Az állattenyésztésben 1,60 forinttal emelkedik a vágómarha, 2 forinttal a vágósertés és 2,50 forinttal a vágóbaromfi kilogrammonkénti ára. — A magasabb termelői ár mennyire ellensúlyozza a nagyüzemek várható többletköltségeit? — Az árintézkedések abban a szellemben születtek, hogy az energiaihordozók, az ipari anyagok és eszközök idei áremelkedésére nyújtott különböző támogatásoknak a magasabb árakkal történő felváltása önmagában ne rontsa a mezőgazdaság jövedelemhelyzetét. Mivel ágazatunknak is részt kell vállalnia a népgazdaság terheinek viseléséből, egyensúlyi helyzetének mielőbbi megszilárdításából, a költségnövekedésnek mintegy 80 százaléka épül be a felvásárlási árakba. A fennmaradó 20 százalékot a hatékonyság javításával, a hozamok gazdaságos növelésével, a takarékos költség- gazdálkodással, az élőmunka-termelékenységének fokozásával a nagyüzemeknek kell -kigazdálkodniuk. — -Fontos feladatunknak tekintjük annak -biztosítását, hogy a mezőgazdaságban — a gazdálkodási fegyelem mellett — meglegyen a termelési érdekeltség, a termelői kedv is. Az ágazat olyannyira nélkülözhetetlen termékeire — mind nagyobb mennyiségű termékére — ezután is számít az ország. A mezőgazdaságot érintő termelői árváltozások érdekeltté teszik a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat adottságaik mennél teljesebb hasznosításában. A gazdáil kodás javulása esetén a mezőgazdaság jövedelemhelyzete nem romlik. Ez nem könnyű, de nem is teljesíthetetlen feladat. — Hogyan érintik az árintézkedések a háztáji és a kisegítő gazdaságokat? — Kedvezően. A termelőeszközök áremelkedése — az eltérő termelési és ráfordítási szerkezet miatt — a kistermelőket lényegesen kisebb mértékben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek ellenére a felvásárlási áremelés mértékében nem teszünk különbséget a nagyüzemek és a kistermelők között. Illetve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőknél a több éves szerződés alapján, 1980. szeptember elseje után átadott hízósertések felárát kilogrammonként 1 forinttal növeljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lépő 2 forintos vágósertés-áremelés révén jövőre a több éves szerződésre átadott kistermelői hízott-^ sertés felvásárlási ára 3 forinttal növekszik. Az áremelés beszél magáért: a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére a népgazdaság hosszú távon számít. — Nem okoz zavart, hogy a csak jövőre érvénybe lépő új termelői árakat már most meghirdetik? — Ellenkezőleg. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a következő év megalapozása a nyári és őszi munkákkal, kezdődik. A mezőgazdaságban aránylag hosszú egy termelési ciklus. Egyik-másik területen, például a szarvasmarha-tenyésztésben, több év, de a szántóföldi növénytermesztésben is általában egy esztendő. Ezért aztán a gazdaságok az év közben életbe léptetett döntésekhez rendszerint csak a következő évben tudnak alkalmazkodni és már most, a VI. ötéves terv indulása előtt négy hónappal számolhatnak, tervezhetnek, s annak alapján készülhetnek a jövő esztendő gazdálkodási feladatainak megoldására. — összhangban van-e az árak mozgása a termelésfejlesztési elképzeléseinkkel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel? — A készülő, VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelésnöveléssel számol, ami lehetővé teszi a gazdaságos agrárexport számottevő bővítését. Az ágazatban tehát egyidóben - kell a termelést bővíteni, a hatékonyságot javítani és ennek jegyében az élelmiszertermékek kivitelét gazdaságosabbá tenni. A költségtakarékosabb megoldásokra — amelyekre új termelői árintézkedéseink is sarkallnak — minden gazdaságban és minden ágazatban van lehetőség. Mivel az élelmiszer-termelésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szolgálnak, nem mindegy, hogy mely ágazatok fejlesztését részesítjük előnyben. A jelenlegi árintézkedés a differenciált fejlesztést is elősegíti. A külpiacon jól értékesíthető gabona árának az átlagosnál nagyobb emelése a fajlagos abrakfelhasználás további mérséklődését is szolgálja. Arra is ösztönöz, hogy — főleg a kérődző állatok takarmányozásában — nagyobb szerepet kapjanak az olcsóbb szálas és tömegtakarmányok. Az új árak összhangban vannak lehetőségeinkkel, a népgazdaság teherviselő képességével, egyidejűleg az eddiginél is racionálisabb gazdálkodásra késztetnek és az igényeknek megfelelően ösztönöznek a termelés fokozására. (MTI) Operabérlet BÉRLETI FELHÍVÁS 1980—81-ES ÉVADRA A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 5 ELŐADÁSBÓL ÁLLÓ OPERASOROZATOT HIRDET. Felnőttbérlet ára: 180 Ft Ifjúsági bériét ára: 120 Ft Bérletek a Művelődési Központ pénztárában válthatók. Elöbérletezés aug. 22-től szeptember 10-ig. 1212 • Korom Mihály a IX. kiskun napok kiállításán.
