Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

1989. augusztusi 11. # PETŐFI NÉPE • I Mire képes a magyar mezőgazdaság? Új kenyerünket is ünnepeljük augusztus húszadikán, amikor Budapesten százezrek, milliók előtt kinyílnak az Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kapui. Az ország figyelme jó két héten át a vá­sárvárosra irányul; aki teheti útra kél, hogy ott körülnézhessen. A mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó azért, hogy holnapi munka­eszközeit. az új növény- és állatfajtákat lás­sa, tapasztalatot cserélhessen — a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar produktumainak fo­gyasztója, naponkénti minősítője pedig azért, mert neki is köze van élelmiszer-gazdaságunk állapotához. Valóban: valamennyien szemé­lyesen érdekeltek vagyunk élelmiszer-terme­lésünk fejlettségében, a kenyeret termelő ember jó közérzetében, munka- és vállalkozó kedvében, megbecsültségében. A szovjet légiflotta napja Augusztus 17-én ünneplik a Szóvjet- unióban a légiflotta napját. A szovjet re­pülés keletkezése és fejlődése szorosan összefügg az ország történelmével. A szov­jet repülők már a második világháborút megelőző években hazai építésű gépe­ken több kiemelkedő repülést végeztek', a többi között eljutot­tak leszállás nélkül az Északi-sarkon ke­resztül az USA-ba. A repülő-világrekordok több mint egy barma dát szovjet repülők állították' fel. A Nagy Honvédő Háború éveiben a lé­gierők a többi fegy­vernemmel együtt hozzájárultak a fasiz­mus felett aratott tör­ténelmi győzelem ki­vívásához. Napjaink­ban a szovjet légierőt korszerű, hangnál gyorsabb gépek jel­lemzik. A Varsói Szerződés tagorszá­gainak repülőivel együtt megbízhatóan őrzik a szovjet embe­rek, az egész szocia­41 Korszerű szovjet — KS) lista közösség békés életét. A szovjet légierő a nép ereje, és büszke­sége. Neveltjei első­vadászgép. (Fotó: APN ként jutottak el az űrbe, megnyitva a kozmikus térség le­győzőinek nagyszerű sorát. EGY „KIS FALU” GONDJAI, ÉS EREDMÉNYEI Lakásszövetkezet a városközpontban Az egész társadalom ügye ■Az1 élelmiszer-termelés ugyanis nem csupán a mezőgazdasági ter­meléssel foglalkozók, s nem is csak a feldolgozó üzemekben te­vékenykedők ügye. A társadalom egészének gondolkodásáról, fele­lősségérzetéről is tanúskodik, ar­ról. mit tud megvalósítani a ren­delkezésre álló élelmiszer-terme­lés lehetőségéből. A gépet, az üzemanyagot, a sokféle vegyszert, az. új növény- és állatfajtákat, az építőanyagot és sok egyebet, de még« a vetést az ár- és belvíztől védő gátakat is „kívülről" várja av i mezőgazdasági termelő üzem. Éppúgy a termelési biztonságot, <r bölcs irányítást. , N,énj kisebb, hanem nagyobb t£j\üle|ten folyt a termelés az öt­venes években, a termelők száma i% «lényegesen nagyobb volt a je­lenleginél, s mégis üresek voltak api,; üzletek, hosszú sorok álltak a kenyérboltok előtt, két deka pap­rikát épp oly nehéz volt besze­rezni! mint egy kiló húst, egy to- jítste bizonyságául annak, hogy az elhibázott politika és a rosszul irányított gazdaság ott is hiányt képes teremteni,' ahol a bőségre is tehetőség van.. Amire méltán büszkék lehetünk Mezőgazdasági termelésünk tö.bb területen a világelsők közé kúzdqtte föl magát: az utolsó öt cv’"átlagában elért 40 mázsás ga- boha. és csaknem ötven mázsás héktátonkénti kukoricatermelésre meftah büszkék lehetünk. Arra is, hogy’az egy főre jutó tojástermé­kében egyetlen ország sem, a hústermelésben is csak egy-két A város őrzi ősi lenyomatát. A mai utcákban ott húzódnak a régi utak, a terekben, a negyedekben a régi városrészek. Ha a Március 15. utcán lépünk be, a mai Vánkaipu utca torkola­tában keresztezzük a 'hajdani fa­lak helyét. Nem messze innét a régi Budai kapu után, az István Király Múzeum épülete helyén kanyarodott a fal, s tovább a Nép- köztársaság útja és a Bástya utca közt húzódott: a Lakatos utca és a Szabadság tér között. Keleti ol­dalán! a Népköztársaság útja fe­lől a város egy alkapitányának, Wathay Ferencnek a szobra em­lékeztet 1602 nyarára, amikor az ■alig egy éve visszafoglalt várost újra bevette a török. Az Isztan- bulba elhurcolt Wathay „az Ten­ger melletti Galata Tornyában” raboskodván hosszú évekig „Szo- morúságos banattiaban” énekelte megi a harcokat. E falmaradványtól délre, a Romkert mélyebb, ezeréves te­ország előz meg bennünket. Me­zőgazdaságunk, élelmiszeriparunk termékeinek nagyjából harmadát exportáljuk, s ez a teljes magyar kivitel egynegyede. Az ötvenes években gabonát voltunk kényte­lenek vásárolni, tavaly több mint félmillió tonnát adtunk el. A gyümölcsexport húsz év alatt ki­lenc-, ezen belül az almáé tizen­ötszörösére, a gyümölcskonzerve- ké csaknem hétszeresére, a boré négyszeresére, a húsféléké több mint ötszörösére nőtt. A követ­kező évek fejlődésétől várható mezőgazdasági terméktöbblet csaknem egésze tovább növelhe­ti az exportálható mennyiséget, hiszen a jelenleginél sokkal több élelmiszer hazai fogyasztására senki nem számít. Élelmiszerüzleteink, a piacok bőségéről, nagy választékáról ta­núskodnak. A számok is bizo­nyítják az elmúlt két évtized fej­lődését. Az 1960-as 48 kilogram­mos személyenkénti húsfogyasztás 72 kilóra, a 114 kilogrammos tej- fogyasztás 157-re, a cukoré csak­nem kétszeresére emelkedett. Pri­mőr zöldséget, fagyasztott készít­ményeket, étel- gyümölcs- és zöldségkonzerveket az év minden szakában vásárolhatunk a bőség­ben rendelkezésre álló idénveik- kekkel együtt, s ezt egyúttal me­zőgazdasági termelésünkről kiál­lított bizonyítványnak is tekint­hetjük. „A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez viszo­nyítva jelenleg hét százalékkal kisebb földterületen, 48 száza­lékkal kevesebb dolgozóval, 61 százalékkal több terméket ad az országnak” — hangzott el a XII. pártkongresszuson, bizonyítékául annak, hogy a helyes politika, a repszintjén találjuk az István ki­rályihoz legközelebb álló emléke­ket. A múlt század óta több ása­tás során tárultak itt fel a nagy király alapította bazilika marad­ványai. Látjuk a hatalmas pillé­rek csonkját, a királyi trónus emelvényének köveit, a királyi kriptáit. Sok sír került elő idők folyamán e bazilika alól és a kör­nyezetéből, így a Romkert hosz- szanti oldalán elhaladó út alatti, valamint a szemközti új ház ár­kádjai alatt s előtt megőrzött sír- kápolnák romjai közül. Királyok sorát temették ide. Maradványaik közül III. Béláét és első felesé- géét, Antiochiai Annáét sikerült azonosítani. A Romkent bejáratá­nál levő mauzóleumban láthatjuk mezőgazdasági termelés fontossá­gának .felismerése alapján kiala­kított gazdaságirányítás szép si­kereket hozhat. Számokkal nem mérhető Mázsákkal, százalékokkal, de még válogatott jelzőkkel sem fe­jezhető ki azonban az a válto­zás, ami az elmúlt két—két és fél évtizedben a mezőgazdasági ter­melők munkájában, életében tör­tént. A figyelmes szemlélő a mos­tani mezőgazdasági kiállításon is láthat ötven év fölötti falusi fér­fiakat, asszonyokat; lassú mozgá­suk, kidolgozott kezük és egészsé­güknek számtalan —, olykor még az orvosok által sem ismert ká­rosodása — a tanúja a hajdani paraszti munka emberszaka^ztó gyötrelmeinek. Mert rettenetesen nehéz volt a kaszát húzni aratás­kor sarlóval szedni a markot a szederindás forró tarlón, emelget­ni a kapát a vége sehol, gazos, cserepes földű kukoricasorokban, térden csúszva egyelni a cukor­répát esővel naponta többször is megverten, porban, verejtékben fürdeni a cséplőgép töreklyukja mellett, hordani a szalmát a ka­zal tetejére, a nyolcvan kilós bú­zászsákokat magtárba, padlásra. A mai ötvenévesek gyerekkoruk­ban még kézzel csavargatták, vagy egyenként, késsel vagdosták, le a cukorrépa sáros, olykor deres levelét, koronáját, heteken át tör­ték a kukoricacsöveket. Az elmúlt évtizedek legnagyobb igazságté­tele, hogy az élelmiszertermelő ember számára is megszűnt a lá­tástól vakulásig való munka, s hogy a tudomány vívmányai a technika legkorszerűbb eszközei a földművelő ember könnyebbsé­gére és kezébe kerültek. azt a nagy, díszesen faragott kő­koporsót, amely talán István ki­rály tetemének adott nyughelyét. A várfal innét a mai Népköz­társaság útja mentén bástyákkal csipkézve ment a Vörösmarty térig, s onnan észak felé a másik oldalon. ■ Ezen a részen egy-két Csók István utcai ház udvarán láitni még a fal néhány részletét, s úgyszintén a külső oldalról, a Megyeház-köz éh a már említett Liszt Ferenc utca közötti részen. Igaz, ezek a falak, bármilyen ré­giek is, nem István korából valók lehetnek, már csak azért sem, mert sokszor kellett újjáépíteni e várost és ivédműveit. Kezdetben bizonyára fából és földiből készült falakkal kerítet­• Wathay Ferenc vicekapitány szobra a vártai előtt. (MTI-fotó — KS) A kőbányai vásárvárosban az idén is bizonyára sokan megfi­gyelik majd * a legújabb típusú gépeket, a korábbinál is nagyobb teljesítményű traktorokat a kom­bájnokat, a minden igény telje­sítésére képes vetőgépeket, a spe­ciális munkákra használható sok- sok technikai csodát. Akárcsak a hatékonyabb, ám kíméletesebb vegyszereket, a valóban haté­kony gazdasági együttműködések­ről szóló tudósításokat. Nincs megállás Kell is, hogy sokan és jól meg­figyeljék; mezőgazdaságunk szá­mára ugyanis nincs megállás Terméseredményeink tovább nö­velhetők, a termelés szerkezete is finomítható. Megszoktuk, és a jö­vőben is elvárjuk az élelmisze­rek bőségét, széles választékát, s eladni is akarunk a fölöslegből Vannak tartalékaink — szoktuk mondani sok mindenre, s ez az élelmiszer-termelés esetében szó Szerint igaz. Az irányítási túlzá­saiból le nem béklyózott nagy­üzem a felvásárlók ár- és átvételi önkényétől tartani nem kénysze­rülő kistermelő az eddiginél is többre képes. Megfizethetetlen nemzeti kin­csünk. hogy a mezőgazdasági ter­melésnek kiváló .irányítói, szak­emberei és gyakorlati művelői százezerszám találhatók nálunk. Ha az árak azt jelzik: kell a hí­zott sertés, hizlalnak, ha igényli és megfizeti a piac a primőrzöld­séget, már állnak is a fóliasátrak. Sok millió szakkönyv sorakozik a mezőgazdasági termeléssel fog­lalkozók polcain, s ezeket nem lakásdíszül, hanem a szakmai tu­dás forrásául vásárolták az új tudnivalókkal. fajtákkal, eljárá­sokkal ismerkedni nem rest, töb­bet. jobban termelni akaró embe­rek. A jövőben is egyre nagyobb mennyiségben lesz szükség az itt­honi kifogástalan ellátást lehető­vé tevő és gazdaságosan expor­tálható élelmiszerre. Nem egy ez a sokféle megvásárolható cikk kö­zölt: nélkülözhetetlen az ember számára. Örülhetünk annak, hogy előállításához lehetőségünk, erős szándékunk és szorgalmunk is van. G. I. ték körül a várost. A partos domboldalon így emelt fal a leg­utóbbi időik régészeti kutatásai szerint tíz-tizenöt .méter magas is lehetett, míg ahonnan a földet jó­részt nyerték, az alatta húzódó széles védőárok több mint három és fél méter mély. A kor építé­szetére emlékeztet a bazilika ha­talmas épületének maradványán kívül az utóbbi évtizedben előke­rült még régebbi két épület rom­ja. István apjának, Géza fejede­lemnek az uralma idejéről való Szent Péter templomé a mai püs­pöki Székesegyház előtt, s a Szent Kereszt prépostsági templomé. S a sokszor feldúlt középkori Fehérvárnak még mennyi kőem­léke lehet a född alatt! Hiszen itt állít valahol a bazilika körül Ist­ván királynak a palotája is; volt itt káptalani iskola, ahol az ország első püspöke, Gelilért tanított (az ő születésének ezredik évforduló­ját szeptember ivégén ünneplik Esztergomban és Budapesten). S itt őrizték — talán a bazilikához kapcsolódó kamrákban — a. ko­ronát és tartozékait, az ország kincstárát és az okleveleket, köz­tük az augusztusi törvénykezések nem egy dokumentumát. Ez utób­biak közúti az augusztus 15-i, il­letve később 20-i fehérvári tör­vényhozások, országgyűlések leg­híresebb törvénylevele egy későb­bi okmány alapja lett: az egykori magyar társadalom .hatalmi té­nyezőinek alkotmányáé, az 1222- es Aranybulláé... S ha végigjártuk az államszer­vező király székvárosát, látogas­sunk be a róla elnevezett mú­zeumba is, ahol eredetiben vagy másolatban számos tárgy teszi teljesebbé bennünk a felidézett kor élményét. N. F. Egy kis község lakossága elfér­ne annak a tizenkét épületnek a 786 lakásában, amelynek fenntar­tója — gazdája — a kecskeméti Szalagjhází Lakásszövetkezet. A Petőfi Sándor utcai, jobb oldali nyolcemeletesektől az Árpád kör­úttal és a Leninvárossal bezáró­lag, két és fél ezer ember képvi­seletében dolgozó közösség részt vesz az ország lakásfenntartó szö­vetkezeteinek .versenyében , is. A nyolc elismerő pklevéjen túl. azon­ban, melyet á szövetkezet 12 évi fennállása alatt kapott, arra ke­ressük a választ; most hogyan, milyen körülmények között élnek itt az emberek? Fülöp Gyulával, a szövetkezet ügyvezető elnökével beszélgetünk. — Milyen volt, s milyen ma a lakások allapota'! — Miután az építők befejezték a munkájukat, a szaiaghazi laká­sok töDD mint egyheted részenei eszleltünk hibákat. A bejárati aj­tók megvetemedtek. Az ablakok­nál ujjnyi rések voltak. Egyik­másik lakásban a mennyezetről le­vált a vakolat. A felső lakások­ban, festés után két héttel hosz- szú csíkban megrepedt a mennye­zet. A külső falaikon is láttunk hasonló repedéseket. A kezdeti bajokat jórészt sike­rült orvosolni. Ebből, a kivitele­zésben „gyermekbetegségből” több-kevesebb sikerrel kilábal­tunk. Vagy a kivitelező BÁCSÉP javította ki a hibákat a garanciá­lis határidőn belül, vagy mi, il­letve a lakók láttunk hozzá — pél­dául az ablaikrések szigetelésével — a házilag megoldható korrek­ciókhoz. Jelenleg a végfalat ja­vítja a BÁCSÉP, saját költségére, mivel a bíróság megállapítása sze­rint. a mozaikkockák leválását az alattuk levő két habarcsréteg gyengébb összetétele okozita. A hatvan négyzetméter falfelület mozaikjavítását az egykori kivi­telezők ennek a hónapnak az utol­só napjáig végzik el. — Ezzel minden rendben7 — Korántsem. De ez már raj­tunk is múlik. Az évi felújítási be­vételünk és az úgynevezett üze­melési hozzájárulás a tizenkét épületnél együttvéve 2 millió 800 ezer forint. — Mire telik ebből? — Két, nagy épületünk lépcső­házát másfél méter magasan met- lahil-lappal fedtük be; hogy a fa­lat a nemkívánatos rongálástól (firkálástól, ikarcolgatástól) meg­védj ük. Erre a munkára 320 ezer forintot költöttünk. A régebbi 14— 16 éve épült lakóépületek tetőze­tét folyamatosan javítjuk, szige­teljük. Tavaly az egyiknél 60 ezer forintba került a szigetelés fel­újítása. Ideje, hogy az elhaszná­lódott szekunder-vezetékeket is újakkal váltsuk fel. A múlt év­ben két, az idén három épületnek cseréltük ki ezeket — a távfűté­ses lakásokat a távfűtőrendszer­rel egybekapcsoló — vezetékeket. Gyorsan elhasználódnak a kazá­nok is. Évente öt-hat gázkazánt kell kicserélnünk, jóllehet egy­nek az ára a két évvel ezelőtti hatezerről tizenkétezer forintra emelkedett. Mégis, szükség van az újak vásárlására, mivel a Petőfi Sándor utcában saját melegvíz­szolgáltató rendszerünk van és ezt gázzal üzemeltetjük. Ami 22 bojlerünket tekintve azért sem ol­csó mulatság, mert a 400 literes melegvíz-tárolók alkatrészeit gyak­ran. cserélni kell, s a budapesti FÜTÖBER Vállalat két-három szerelőjének egyszeri kiszállása 18—20 ezer forint. — Hol, hogyan tudják mégis csökkenteni a költségeket? — A lakásokon belüli hibákat mi, magunk javítjuk 'ki 24 órán belül. Ha a vízcsap, vagy a vil­lanyvezeték valahol rossz, elrom­lik a zár, a radiátorból csöpög a víz, szerelőink a helyszínre siet­nek. Tavaly 39, ebben az évben pedig már 78 lakásban végeztünk ilyen gyorsjavítást. Egyvalami miatt azonban ma is háborognak a lakók ... — Mi ez? — A központi tévéantenna- rendszer. Másfél-két éve sokat költöttünk ennek a felújítására. Míg a GELKA kiskunfélegyházi szervize végezte a karbantartását, közmegelégedésre működtek az antennák. Mióta azonban a kecs­keméti gépipari elektromos kar­bantartókhoz tartozunk („átadtak" bennünket), a nyolc antennánk két hónapja rosszabbul vesz. Vagy csak az egyes, vagy csak a kettes magyar tévéműsor nézhe­tő, illetve csak a jugoszláv adás. Az olimpia idején rengeteget bosz- szankodtunk, mert ha az egyes befejezte a közvetítést, hiába kapcsoltunk át a második csator­nára, nem mindig „jött”. Mór két hónapja jeleztük a panaszunkat mindhiába. A GELKA alkatrész­hiányra hivatkozik. — Milyen a közösségi élet? — A lakóközösség javasolta, hogy a napozásra használt tetőte­rasz mellett, létesítsünk más kö­zösségi helyiségeket is. Ezért egy felesleges lomtárolót és egy ruha­szárítót klubbá és könyvtárrá ala­kítunk át. Huszonöt 'kiselejtezett de még használható széket és asz­talt vettünk a Bács-Kiskun me­gyei Vendéglátó Vállalattól 10—20 forintért. A kőművesmunkát és a festést mi, magunk csináljuk. Ugyanitt őszi ‘megnyitásra, már készen áll egy 500 kötetes kis könyvtár kölcsönzője is. A moz­gásszegény, városi életmód ártal­mait pedig úgy igyekszünk csök­kenteni, hogy a Petőfi Sándor ut­cai 9—15. szám aliatt házi torna­termet rendezünk be, november 7-i átadásra. Erre a célra felhasz­náljak az Országos Közművelődé­si Tanácstól támogatásként kapott 150 ezer forintot, hogy a város­központi „kis faluban” a lakók életéihez ezzel is jobb feltételt te­remtsünk — mondta végül Fülöp Gyula elnök. K—I • Az úton túl a Romkert a bazilikával — az úton innen két temet­kezési kápolna nyúlik be az új épület alá. István király városában " A'kí' Székesfehérvárra látogat, tudván tudja, hogy [ez a város volt első királyunk, István székhelye, s az őt követők koronázási helye, a házai közt mégis a legutóbbi századok hangulatát érzi lengeni. De­kát nem üt-e át a barokkon a régebbi múlt, az or­szágló nagy király kora? Nem érezhetjük-e oda a székesegyházi romok fölé királyi trónusán? Nem láthatjuk-e meg az egykor a várát körülvevő mo­csarakon túl délre nyúló síkon törvénykezni au- igusztus derekán? • A Romkert őrzi István király bazilikájának maradványait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom