Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKL'N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV évi. 194. szám Áfa: 1,20 Ft ISO. augusztus 19. kedd Ünnepi nagygyűlés Kiskunfélegyházán Az Alkotmány törvénybe iktatá­sának 31. évfordulója alkalmából holnap, augusztus 20-án délelőtt fél 10 órai kezdettel Kiskunfélegyhá­zán, a Béke téren megyei nagy­gyűlés lesz, amelyen az ünnepi be­szédet dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője mondja. Termelési nagydíjak Az alkotmány napja alkalmából az idén öt kiváló mezőgazdasági nagyüzem kollektívájának ítélték oda a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium termelési nagydíját. A díjazottak: a duna- ' szegi Egyesült MgTsz, a balaton- szabadi November 7. MgTsz, az Orosházi Állami Gazdaság, a rác­kevei Aranykalász MgTsz és a hevesi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet. (MTI) Zománcművészeti kiállítás Tegnap bensőséges házi ünnepség keretében ad­ták át a Kiskunhalasi' Állami’ Gazdaságban azt az új üzemet, amelyben a Chinoin gyógyszergyárral közösen vesekőoldót gyártanak. A kunfehértói ke­rület 'borkősavgyárában létesített üzemrészben ma- gurlitot készítenek. A régi magtárból, illetve bor- pincéből átalakított háromszintes épületben helyez­ték el a korszerű gyógyszeripari gépeket. Az itt dolgozó huszonnégy személy három műszakban te­vékenykedik. A termék jó részét exportálják. A két nagyüzem együttműködése egyébként több évre tekint vissza. A Ohinoin által szállított mel­léktermékből, a kálciumtartarátból állítják elő ugyanitt a borkősav csaknem 40 százalékát. E ko­rábbi eredményes kapcsolat alapján esett a magur- lit-üzem telepítésénél az állami gazdaságra a vá­lasztás. A gyógyszergyártás 'kényes és sok ismeretei kívánó technológiai folyamatait ugyanis csak gya­korlott szakembergárda tudja tökéletesen elvégezni. Az állami gazdaság az építési és a szerelési mun­kákat is elvégezte. A különleges higiéniai feltéte­lek megteremtése,- a gyógyszergyár által szállított technológiai berendezések pontos beállítása, a sze­relők jó munkáját dicséri. A gondosan összehangolt munkát alig négy hó­nap alatt végezték el. A rövid kivitelezési idő azért is figyelemreméltó, mivel a létesítmény több mint 6 millió forintba került. Az együttműködési szer­ződés alapján viselt költségek megtérülését is szá­mítva mintegy 2 és fél millió forint eredménynö­vekedésre számít a gazdaság az új üzem létrehozá­sával. A technológiai gépsor utolsó műszaki ellenőrzése. A Bács-Kiskun megyei Tanács, a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének támogatásával és a Zománcipari Művek segítségével az idei nyáron hatodszor nyitotta meg a nemzetközi zománcművé­szeti alkotótelepet Kecskemé­ten. Az időszaki művésztelepnek, akárcsak a korábbi években, a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola adott otthont. A meghívott magyar és szoyjet művészek eredményes heteket töltöttek el a hírős városban. Ékesen bizonyítja ezt a Megyei Művelődési Központ emeleti elő­csarnokában vasárnap délelőtt megnyílt kiállítás, amely az alko­tótelepen született tűzzománc­műveket és terveket mutatja be. Tizenkét magyar és négy szovjet művész alkotásait láthatja a kö­zönség. A kiállítást Kerényi József Ybl- díjas főépítész nyitotta meg. Ér­tékelte az 1975-ben alapított al­kotótelep eddigi munkáját, évről évre megrendezett kiállításait. Hangsúlyozta, hogy az induláskor megfogalmazott célkitűzés — a zománcművészet korszerű alkal­mazásának a keresése, a népmű­vészet hagyományainak ápolása és a tűzzománc művészetben való felhasználása — helyesnek bizo­nyult. Szólt a lakótelepek egyhan­gúságának feloldására . törekvő zománcművészet és az építészet kapcsolatának szükségességéről, s arról. hőgy az alkotótelep képes Befejeződött az építőtáborozás voll — épp ezt felismerve — programjának némi változtatásá­ra. Arra, hogy a lakótelepi kör­nyezet épületdíszítései helyett, anélkül, hogy ezt teljesen kizár­ná, tájékozódási pontok, rendsze­rek kialakítására törekszik újab­ban. A továbbiakba^ a kiállításon látható számos mű felsorolásával bizonyította a zománcművészeti alkotásoknak a mindennapi kör­nyezetben való széles körű alkal­mazhatóságát. A szovjet alkotók remek ötvösmunkáit emelte ki egyebek között. Kerényi József végül arról be­szélt, hogy az alkotótelepről ki­alakult eddigi összkép mégsem teljesen megnyugtató. Az alkotá­sok. gyakorlati alkalmazása várat magára. Nem sikerült még kel­lően megszervezni az alkotótelep technikai ellátását. Reményét fe­jezte ki, hogy az alkotótelep kí­sérleti időszaknak tekinthető hat esztendő után, az 1980-as években valóban betölti majd környezet- alakító, környezetszépítő funkció­ját. A kiállítás közönsége a meg­nyitó után nagy érdeklődéssel nézte végig az új tűzzománcalko­tásokat. A rendezvényen részt vettek az alkotók, s ott voltak a megye és, a város közművelődési életének vezetői is.^ R. M. Szombat délután az összes épí­tőtábor elcsendesült, vége lett a negyedik turnusnak is. Összesen 58 ezer középiskolás és 17 ezer főiskolai, egyetemi hallgató dol­gozott önkéntesen az ország 99 táborának valamelyikében. A legtöbb munkahely — a szo­kásoknak megfelelően — az idén is Bács-Kiskunban várta a fiata­lokat. Június 22-től augusztus 16-ig négy turnusban Mátéházárá, Vaskútra, Nemesnádudvarra, Koc­katelepre, Lakitelekre, Űjbögre, Tabdiba, Kunfehértóra és Tajóra nyolcszáz-nyolcszáz középiskolás érkezett. A legtöbben — ezer fő­városi diák — Kunbaján segéd­kezett az időszerű mezőgazdasági munkában. Mátételkén 240, Kis­kunfélegyházán 640, Jakabszállá- son 360, Kunbaracson pedig hat­száz diák dolgozott. A felsorolt állami gazdasági táborok mellett öt termelőszövetkezet is számított a fiatalok munkájára. Négy tur­nusban 400—400 gimnazista és szakközépiskolás dolgozott a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság, a Törekvés, a Tíszakécske- kerekdomibi Űj Élet Termelőszö­vetkezet építőtáborában, hatszá- zan a tompái Kossuth, négyszáz- nyolcvanan a tiszakécskei Tisza- gyöngye Tsz nyári munkáit se­gítették. Szolnok megyéből nyolc­száz diák a Kecskeméti Konzerv­gyárban dolgozott. Kitettek magukért a Báes-Kis- kun- megyei diákok is, akik közül több százan Zalaegerszegen, Rác­kevén, Törökbálinton, a 21-es és a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Lenin Kohászati Műveknél és a Középület Építő Vállalatnál dolgoztak. A KISZ Központi Bizottsága háromszázötven tíztagú brigádot jutalomüdülésben részesített ki­váló munkájáért. S a végére egy gyors statisztika: az önkéntes nyá­ri építőtáborok résztvevői 250 ifiillió forint értékű munkát vé­geztek el. B, J. Alkotmánynapi kitüntetések 3. óldal Szocialista v együttműködés 4. oldal Agitáció és vitakör Sport S. oldal T. oldal Hétfőn reggel megkezdődött a csemegekukorica feldolgozása a Kecskeméti Konzervgyárban. Szombaton négy vagon kukoricá­val sikeres üzemi próbát tartot­tak. Az idei esztendő egyébként nem volt gondoiktól mentes, a cse- megekukorica-itermelés szempont­jából. Mint emlékezetes, heteket késett a tavasz, s nem volt meg a kukorica-vetőmagnak megfelelő 12 fokos talajhőmérséklet. Emiatt az első vetésekből sokat ki kellett szántani és újra vetni. Most viszont a konzervipar ar­ra készül, hogy .maximálisan ki­használja a feldolgozó gépsorok kapacitását, s ezzel — ha léhet — megelőzze az esetleges másik bajt, az összeérési veszteséget. A gép­sorok naponta — 24 órás folya­matos üzemeltetéssel — 230—240 tonna nyersen, csumázatlanul be­érkezett kukoricát képesek fel­dolgozni. A termelőhelyről — a Kalocsai és a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaságiból — szinte percnyi pon tosságú ütemezésiben érkezi k a nyersáru. Ily módon nem tornyo­sulnak kukoricahegyek a feldol­gozó gépsor garatjánál, legfeljebb néhány kisebb kupac mellé rakod­hat az újabb szállítmánnyal ér­kező teherautó. A kukorica minősége nem csu­pán az átvevő szakértelmére, szub­jektív ítéletére van bízva. Ennél .kényesebb termékről ivan szó, .ugyanis meg kell felelnie nemcsak a hazai, hanem a Német Szövet­ségi Köztársaság, Anglia, Hollan­dia, Finnország, Görögország fo­gyasztói igényeinek is. Éppen ezért minden, szállítmányból mintát vesznek, s azt műszeres vizsgálat­nak vetik alá. A kukorica zsen- geségének paramétereit nyíróerő és lényeredék szempontjából vizs­gálják, majd első és másodosz­tályba sorolják. Harmadik osztály nincs, viszont van szabvány alat­ti minősítés, s az ide sorolt ter­mény csak takarmányozási cé­lokra hasznosítható. A feldolgozási feltételeknek megfelelő csemegekukorica ez­után a fosztó, a morzsoló gépsor­ra kerül, majd csővezetéken át a szelektáló gépbe, amely a sérült szemeket kiválasztja, innen pedig az automata töltőgépsorra, ami dobozolja, s automatikusan zárja a csemegekukorlca-konzenvet. N. O. Méhesi Éva felvételei) A magyar mezőgazdaságnak nincs szüksége propagandára. A magyar mezőgazdaság meg­érdemli a propagandát. Erről meggyőződhettek azok a száz­ezrek, akik a mai napon nyíló 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra tátogatnak, s meggyő­ződhetnek azok a milliók, akik termelőként vagy fogyasztó­ként naponta találkoznak az ágazat produktumaival. A 69. OMÉK rendezői és szervezői — 20 szakbizottság és azokban részt vevő mintegy kétezer szakember — nemes hagyomány folytatására vállal­koztak, amikor fáradságot nem kímélve, sok-sok ötlettel, találékonysággal 27 ezer négy­zetméter fedett és 46 ezer négyzetméter szabad területen bemutatják azt az utat, ame­lyet élelmiszer-gazdaságunk az elmúlt 5—10 évben megtett. A magyar mezőgazdaság és élel­miszeripari kiállítások jó híré­re vall, hogy a legfőképpen nemzeti esemény, egyben nem. zetközi jellegűvé is vált mos­tanra, hiszen ezúttal már 24 ország kiállítói jelentek meg Budapesten a mezőgazdaság és élelmiszeripar seregszemléjén. Egyidejűleg több feladatot is hivatott teljesíteni az OMÉK: tájékoztatni a közvéle­ményt arról a fejlődésről, ame­lyet az ágazat az V. ötéves terv időszakában elért. Amikor azt halljuk, hogy mezőgazdaság és élelmiszeripar, akkor első pil­lanatban csak a tízezer hektá- rös nagy gazdaságokra, a mo­dern élelmiszer-feldolgozó üze­mekre gondolunk. De hát nem­csak róluk van szó. Magyar- országon — igaz egymiltió fő­nél kevesebb már a mezőgaz­dasági keresők száma — min­den második család foglalko­zik a mezőgazdasági termelés­sel. Ki ezer hektáros nagy táblákon, ki pedig csak néhány száz négyzetméteres kiskert­ben. Akkor még nem is szól­tunk arról a 200 ezer ember­ről, akiket az élelmiszeripar foglalkoztat, vagy azokról az iparban dolgozó százezrekről, akik előállítják ‘ a mezőgazda­ságnak szükséges gépeket, szerszámokat, vegyi anyagokat. Ennek végiggondolása után könnyen megérthető a kiállítás másik fontos feladata: a tani- . tani, oktatni, tapasztalatszer- f, zésre alkalmat találni. Gondos- jj kodtak erről a szervezők oly is módon is, hogy 35 témában . előadások százai hangzanak el, # " annak a több mint 10 ezer s szakembernek épülésére, akik £ már a vásárkapuk megnyitása C előtt jelentkeztek erre az ossz- I népi fejtágítóra. Ez' lesz az első olyan mező- I gazdasági kiállítás, ahol nem | a ,,leg"-ek bemutatása a cél, I ahol nem az 5 mázsás sertés R jelenti majd a szenzációt — | hiszen itt most ilyen nem is 1 lesz —, hanem azok a módsze- | refc és eszközök, amelyek ré-1 vén mezőgazdaságunk több E területen már a világszínvona- | lat ostromolhatja, s amely le-1 hetövé teszi népünk jó, ki-| egyensúlyozott élelmiszer-e I- « látását, úgy hogy még a nem-' zetközi piáéra is szépen juthat magyar bor, búza, hús és gyü-g mölcs. Igyekszik hűen kifejezni a| kiállítás, hogy olyan időket! élünk, amikor csak az tekint-l hető korszerűnek, amely egy-l ben gazdaságos is. Akár ter-1 melési rendszerben állították | azt a terméket elő, akár a szö.-l vetkezeti tag háztáji gazdasá-I pában. S ha már a háztáji ke-| rillt szóba: a mezőgazdaságim kistermelés jelentőségének el-l ismerését mutatja, hogy a ház-g táji és kisegítő gazdaságok sú-l lyuknak megfelelően szerepel-! nek a kiállításon, termeivé-u nyeikkel, módszereikkel esi azokkal az eszközökkel, ame-| lyek révén a háztájiban is le-l hét könnyebben, jobban, ter-1 melékenyebben dolgozni. Nagyon jó alkalom lesz ez a| most már ötévenként megren-1 dezett kiállítás a falu és a városi közötti személyes találkozásrai is, annak szemléltető bemuta-l fására, hogy az MSZMP kipró-I bált, bevált agrárpolitikájánakl érvényesítésével, élelmiszer-l gazdaságunk miként nyújt! egész népünknek évről évre! egyre többet, egyre jobbat.! Szívből köszöntjük hát ezen a| napon mindazokat, akik a ki-l állításon bemutatott eredmé­nyekért fáradoztak, kiállítókat és látogatókat egyaránt. Gy. Z. ü *

Next

/
Oldalképek
Tartalom