Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

....................................... 19 80. július 18. •; PETŐFI NÉPE • 5 VÍ1 áanéjet ■■■■—■■ értelmes cselekvés A világnézet a világ egészére vonatkozó személyes néze­tek, eszmék, fogalmak, képzetek rendszere — tanítja a filo­zófia. Más szóval a világnézet az emberi lét, a társadalmi cselekvés tudatos vagy ösztönös vezérlő eszméje, melynek létrejöttében és fejlődésében az egyén osztályhelyzetének, il­letve a mindennapi társadalmi élményeknek befolyásoló, sőt meghatározó szerepük van. Minden felnőtt embernek van — többnyire jól kitapintható, ám eltérő fejlettségű — kialakult világnézete; az ifjúságé viszont fejlődőben van. Egyetlen társadalmi rendszer számára sem közömbös, nekünk sem az, hogy milyen — idealista vagy materialista — világnézetet tesz magáévá a fiatalság. Csak hát a világnézeti nevelés százszor nehezebb feladat az Ismeretköz­vetítésnél, mivel az élet mindig bonyolultabb, mint a valóságot könyvekbe foglaló elméletek. Kö­vetkezésképpen nem elegendő a fiatalokkal leckeszerűen elsajátít­tatni a marxizmus eszmerendsze­rét. Hogy miért? Egyrészt szá­molnunk kell azzal, hogy a gon­dolkodás mindig késve követi — és nem is automatikusan — a tár­sadalmi létben bekövetkezett vál­tozásokat, másrészt a környezet, a család, a hagyományok, a kü­lönböző ideológiai és magatartás­beli hatások is akadályaivá vál­hatnak a tudományos világnézet kialakulásának. A nevelés egységes folyamat ‘Hadd emlékeztessünk egy alapvető pedagógiai igazságra: A nevelés egységes folyamat — akár intézményes iskolai keretek kö­zött folyik, akár az ösztönös tár­sadalmi hatások összességét ért­jük rajta — ennélfogva az em­berformálás területei nincsenek körülárkolva. Az is sajátos voná­sa a nevelésnek, hogy a világné­zet fejlesztése a pedagógiai fel­adatok rangsorában mindig elő­kelő helyen áll, az általános isko­lában éppen úgy, mint a felső­fokú oktatásiban. Végeredményben mindenfajta képzési feladat a világnézeti ne­velés erővonalainak mentén ren­deződik el. Ebben semmi megle­pő nincsen, hiszen a fő cél itt is, ott is ugyanaz: aktív, közösségi életet élő, szakmailag jól képzett fiatalokat nevelni a társadalom­nak. A világnézeti nevelés állan­dóan időszerű teendő, melynek tartalma megegyezik Kádár Já­nosnak a párt XII. kongresszu­sán elhangzott szavaival: „Ve­zérlő eszmét, életcélt kell adni az ifjúságiak. De annál nemesebb célt. mint a szocializmus, nem tudunk ajánlani.” Kortársa lenni korunknak • Roppant izgalmas kérdés, hogy a fiatalok < miként tekintenek az általunk javasolt útra, avagy mi­lyen is a mai ifjúság. Napjaink ifjúságát mindenekelőtt az jel­lemzi, hogy alaposan tájékozott, cselekvő résztvevője akar lenni korunknak. E nemzedék világné­zeti arculatának lényeges voná­sait és problémáit korunk társa­dalmának dinamikus változásai, a társadalmi, ideológiai harcok és konfliktusok tartalma és formái határozzák meg. Alapvető kér­désekben gondolkodásukat a szo­cializmus eszmevilága uralja; cse­lekvő és felelősségteljes viszonyt igyekeznek kiépíteni a szocialista társadalmi rendihez, és élesen rea­gálnak az általuk negatívnak ítélt jelenségekre. Nem kevés vitára ad okot fiataljaink körében a falu világának gyökeres átalakulása, a munkásosztály átrétegeződése, va­lamint az osztályharc nemzetközi küzdőterén lezajló események magyarázata. A világnézeti nevelés nehézsé­gei valamilyen módon mind-mind összefüggenek a hétköznapi tudat­tal is. Az életmód, a köznapi élet milliónyi ingere formálja az em­berek tudatát — személyes indí­tékait, törekvéseiket, értékrend­jüket. Fiataljaink világnézeti ál­lásfoglalását ma különböző hatás­fokkal befolyásolja a nacionaliz­mus, a kozmopo lit izmus és a kis­polgári konzum életforma kultu­sza is. Iskola, család, munkahely Mindig akadnak olyan fiatalok, akik rossz példákat követve, a könnyű pénzszerzés, a könnyű életvitel vonzásába kerülnek, és nem tűznek maguk elé igazi cé­lokat. Hatásuk romboló a társaik­ra. Ezért az iskolának, az ifjúsági szervezeteknek, a szülőknek arra kell törekedniük, hogy az élet értelméről és céljáról alkotott közfelfogás középpontjában ne az olcsó siker, ne az ügyeskedés­sel és elvtelen alkalmazkodással elért érvényesülés, hanem az ér­telmes munkával elérhető emberi boldogság álljon. Kevesebb lesz a gondunk, ha mind több felnőtt az olyan személyiségvonásokat értér keli majd nagyra, mint az igaz­ságosság, a .műveltség, a harcos kiállás, a közösség érdekeiért való kUzdenitudás, Elsőrendűen fontos a személyes élmények, a lelkesítő társadalmi példák szerepe fiataljaink világ­nézetének alakításában. Ez termé­szetesen korántsem jelenti azt, hogy a szervezett — iskolai vagy azon kívüli —, tudatos ideológiai ráhatás fölösleges volna. Az isko­lának, a családnak, a munkahely­nek egyaránt megvannak az ide­vágó feladatai. Hogy az ifjúság az iskolai tanulmányok befejezése után egyenes életpályán halad­hasson, ihogy világnézetük alapja a szocialista társadalmi tevékeny­ségre ösztönző marxi eszme le­gyen, világnézeti meggyőződésük értelmes cselekvésben öltsön tes­tet, ebben minden felnőttnek van tennivalója és nem is kevés. K. I. Olimpia porcelánban • Elvira Jeropkina, a leningrádi Lomonoszov Porcelángyár kera­mikus művésze. (Foto: APN — KS — M. Dmitrijev felvétele.) A sportolók aligha veszik rossz­néven, hogy az olimpiai dobogóra a kedves kis Misa mackó lépett Jel először. Végül is nehéz próba­tételeket állt ki, míg végül győz­tesen került ki a XII. nyári olim­piai játékokat jelképező figurák versenyéből. Az „olimpiai babéro­kon” a mackóval nemcsak „szülő­atyja", Viktor Csizsikov osztozik, hanem a leningrádi Lomonoszov Porcelán Gyár keramikus művé­sze, Elvira Jeropkina is. Porce­lánból készült győztes mackója az olimpiai szervező bizottság dísz­oklevelét nyerte el. A leningrádi porcelán mesterei az olimpiai játékokra ezen a bá­jos kis szobrocskán kívül még sok-sok ajándéktárgyat készítet­tek. „Röplabda", „Futás", „Ökölví­vás”, „Kosárlabda", „Kerékpáro­zók", „Íjásznő", „Kézilabda”, „Ko­sárlabdázó”, „A célszalaggal” — neveket viselnek az itt készülő vá­zák és szobrocskák. Az olimpiai témák után kutat­va a művészek olyan félig elfele­dett használati tárgyakat elevení­tettek fel, mint például az orosz porcelán teásdoboz, amelyben a tea sokáig megőrzi aromáját. Az egyik ilyen teásdoboz — a „Futó" — szintén Elvira Jeropkina alko­tása. G. Szapunova APN—KS A TARTÓZKODÁS A JELLEMZŐ Közművelődési helyzetkép Dunapatajról Bosszankodik a diszkós: ezért tanult be új szöveget?! Dühöng a technikus is: borsos áron ezért bérelte ki a rubinpiros fényű lézer - ágyút?! De legfőképpen a művelődési ház igazgatója mérgelődik: ezért fizessen ki ma este tizenkétezer forintot?! Mert a szabadtéri színpad hatalmas térségeit hiába pásztázzák be újra és újra a sztro- goszkóp fénykörei, néhány unottan ácsorgó fiatalon kívül mást nem •lehet látni. Közülük egyik-másik feltűnik a színpadon, és láncolni kezd. — Már ez sem üzlet? Kérdezem az egyik szünetben Balaton József­től, a dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Ház fiatal igazgatójától. Válaszából érdekes. beszélgetés kerekedik, amely elgondolkodtató ké­pet fest arról, hogy milyen körülmények között folyik a közművelő­dés e Duna-parti faluban ... — Hát bizony nem üzlet... Ezer forint a bevétel, s ez még a közönségcsalogatónak szánt lé­zerbemutató költségeit sem fede­zi, ami ráadásul el is marad: a gverekek ugyan kipakolták és felszerelték a készüléket, de sze­rencsétlenségükre olyan felhőtlen az ég, és olyan szépen süt a Hold, hogy a megfelelő sötétségre már nem számíthatunk. Sokan elmen­tek azért is, mert csaknem egy órát késett a budapesti diszkós: az egyik közeli faluban adott elő­zőleg műsort, és elszámította ma­gát. — _Szóval, összejöttek a dol­gok __ — Meglehetősen. Szerencsére ritka eset az ilyen. A diszkó ál­talában nyereséges rendezvény. A legtöbbet azonban a rockzenét játszó együttesek hozzák a kony­hára. Tavaly például hat vagy hét együttes lépett fel a Szelídí­tő mellett a szabadtéri színpadon, s a hatvanezer forintos kiadás­sal szemben százezer forint volt a bevétel. Sok jel mutat arra, hogy az idén még jobb lesz a mérleg. Az Edda, az East és a Rock együttes közös koncertjén több mint tizenötezer forint volt a nyereség! — Mi ennek a sikernek a titka? — Az hogy ha három zenekar három ’ városból — Miskolcról, Szegedről és Kalocsáról érkezett,- és mindegyik elég népes tábort hozott magával. A dunapataji fiatalok közül ugyanis — kíváncsiságból meg­számoltuk — alig húszán vettek jegyet. — Ez a tartózkodás jellemző? —- Általában igen. Kivéve, ha neves színészeket, humoristákat vagy népdalénekeseket hívok meg. Tavaly harminc ilyen elő­adásunk volt, s összesen négy­ezer-ötszáz jegy kelt el. Ez any- nyit jelent, hogy a bevételek ép­pen fedezték a kiadásokat. Óriá­si eredmény! — Miért? Sok talán a ráfize­téses rendezvény? — De még mennyire! Főleg a színházi előadások visznek el sok pénzt. Tavaly például két egyfel- vonásos darabot játszottak el egy alkalommal a Népszínház művé­szei, összesen kétszázötven néző előtt. Ez persze még sikernek is számított volna, ha a nézők nyolcvan százaléka nem kisisko­lás gyerek, akiknek öt forintért adtuk el a jegyeket az utolsó pil­lanatban, hogy ne legyen olyan üres a nagyterem. S nem mellé­kes, hogy csökkentettük ezzel va­lamelyest a ráfizetést is; hiszen a tizenkétezer forintos kiadásból három-négyezret azért így fedez­ni tudtunk. Volt azonban olyan is — amikor az Egy szerelem történetét játszották —, hogy csak ötszáz forint volt a bevétel. Ak­kor ötvenen ültek a nézőtéren, s abból is negyven olyan egyete­mista, aki a Szelidi-tó partján üdült. — Hogyan alakul ennek alap­ján a művelődési ház költségve­tése? — A tervek szerint évi egy­millió forinttal gazdálkodunk Eb­ből négyszázezer forintot ad a ta­nács, a többit nekünk kell — il­letve: kellene! — előteremteni. Igaz, ilyehre még nem volt példa eddig. Az történt ugyanis, hogy — takarékossági okokból — át­álltunk tavaly az olajfűtésre. Igen ám., de ez év januárjában duplájára emelték a fűtőolaj árát, aminek következtében jú­nius elsejéig elköltöttük minden pénzünket. Jelenleg itt állunk egyetlen fillér nélkül. — Mit lehet ilyenkor tenni? — Ezt a nagy kérdést már töb­ben is feltették. Sajnos, a meg-' oldásra eddig nem született meg­felelő javaslat. • „Hát így bizony nem üzlet.. — tűnődik Balaton József. — Nem hinném, hogy ez így marad... — Ebben reménykedek én is. Az viszont tény, hogy a tizenhat szakkörünk közül többnek be­szüntették már a működését, el­sősorban takarékossági okok miatt. Különösen a honismereti szakkör feloszlását fájlalom, amely Pastyik Istvánnak, a hely­beli múzeum igazgatójának lel­kes és hozzáértő közreműködésé­vel tevékenykedett, már több mint húsz esztendeje. A gyere­kek is nagyon szerették, nagyon élvezték ezt az elfoglaltságot: nagyszabású gyűjtéseket folytat­tak, segédkeztek a múzeumi anyag elrendezésében, kiállításo­kat rendeztek. Sajnos, mindezt múlt időben. Hasonló sorsra ju­tottak a színjátszók is, akik az utóbbi tíz esztendőben számos megyei, sőt országos bemutatón szerepeltek sikerrel. Eredmé­nyeik alapján nyugodtan állítha­tom, hogy a csoport az orszá­gos élvonalba küzdötte fel magát. Népszerűek voltak itt a faluban is, hiszen minden gyermeknapon bemutattak egy-egy darabot. Leg­utóbb A jámbor úr és a balga szolga című népmesét dolgozták fel, s azzal léptek színre. És vér­zik a szívem a finn—magyar ba­ráti csoportért is, amelyet nem­régiben alakított meg Nagy Gyu­la, az általános iskola finn—ma­gyar szakos igazgatója, de amely­nek már hatvan-hetven felnőtt tagja volt: kiállításokat, finn— magyar találkozókat rendeztek, amelyek mindig igen hangulatos­ra sikerültek. De hasonló jókat mondhatunk az ifjúsági klubról, a fotószakkörről és a citerazene- karról is — ezek most mind, mind megszűntek ... — Ha a tanácsnak nincs is pén­ze: nem lehetne a helyi téeszek, vállalatok segítségét kérni? — Dunapatajon négyezer-négy­száz munkavállaló él, s ennek csaknem a fele másutt — Duna­újvárosban, Solton, Kalocsán — dolgozik. Van ugyan két terme­lőszövetkezet, egy ipari szövetke­zet, és két kalocsai vállalat is lé­tesített itt fióküzemet, ám anya­gi szempontból egyik sem képvi­sel jelentős erőt, így pénzbeni tá­mogatást — legalább is eddig — egyik sem tudott nyújtani. Más formában viszont támogattak bennünket eddig is. Különösen az Oj Élet Termelőszövetkezet szo­cialista brigádjai segítettek már sokat: megjavították az elromlott zárakat, kifestették a különböző helyiségeket, megtisztították az ablakokat. Jelenleg a kisiparosok is társadalmi munkában végzik az ifjúsági klub helyiségének fel­újítását, mi csak az anyagot ad­juk hozzá. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy kihúzzon bennünket a pácból, még akkor is, ha a te­remdíjat felszámítom, ami évi 30—40 ezer forintos bevételt je­lent. Mindenesetre egy biztos: a jövőben jobban meg fogom majd gondolni, hogy szervezzek-e szín­házi előadást, vagy helyette nóta­estet, beat-koncertet iktassak a programba. Saját tapasztalatból tudom: Balaton József a beat-koncertet is úgy szervezi meg — diaporáma-vetitéssel, cselgáncs- vagy lézerbemutató­val, egy-egy neves sportoló, színész, vagy író élménybeszámolójával egybekötve —, hogy az lehetőleg minél tartalmasabb, minél emléke­zetesebb kulturális élmény legyen. Ám a legnagyobb körültekintéssel megszervezett beat-koncertek, diszkó-műsorok, nótaestek sem tudják pótolni azt, amit a közművelődésben például a szakkörök, az öntevé­keny művészeti csoportok működése jelent, vagy jelenthet. Éppen ezért keresni kell a lehetőségét ónnak, hogy a kisközösségek továbbra is éljenek, működjenek. S reméljük, hogy ebbéli igyekezetében nem marad majd egyedül a dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Ház fiatal igazgatója. Káposztás János ÚTTÖRŐÉLET Táborozok nyomában Tudósítóinktól sorra-rendre kapjuk a szép, színes képeslapo­kat az ország különböző részéből, ahol sátorban, faházban laknak, vagy éppen gyalogosan túráznak. Üavözletüket köszönettel nyug­tázzuk, azzal az örömmel, hogy bár esetenként a bőven zuhogó esőről is írnak, egybehangzó vé­leményük szerint: „nagyszerűen érezzük magunkat... sok érde­keset látunk... jó, hogy eljö­hettünk ...” Igen, a táborozás sok élményt is jelent' az esetenkénti nehézsé­gekkel. esővel, sátorbeázással szemben. Hol, merre járnak a megyén k- beliek, ennek néztünk utána ezen a héten. Amikor ezek a sorok megjelen­nek a kalocsai járás vörösnyak- kendősei Bak Judit és Bayer Jó­zsef vezetésével már testvérme­gyénk, Álba Iulia vendégeiként Romániában járnak. Huszonötük között ott lesz Alföldi Angéla Hajósról, Igaz Ági Bátyáról, Rad- va László Fajszról, és Mertz Pé­ter Szalkszentmártonból. Kiváló úttörők valamennyien, ők négyen pedig az elmúlt esztendő folya­mán kiemelkedően szerepeltek különféle úttörőrendezvényeken, országos vetélkedőkön. Két hé­tig ismerkednek majd Gyulafe­hérvárral és a környékkel. Ebben az időben érkeznek a román pajtások hozzánk, a kis­kunfélegyházi úttörőelnökség lát­ja őket vendégül. Egy hetet a balatonfenyvesi táborban tölte­nek, kirándulnak Keszthelyre, Badacsonyba, ismerkednek Feny­ves környékével, részt vesznek különféle portyákon, vetélkedő­kön. A következő hetet — mint a félegyházi úttörők vendégei — megyénk, környékünk megisme­résére szánják. Mint jelezték, na­gyon kíváncsiak Bugacra, Kecs­kemétre is. Vendéglátóik tervezik a szegedi kirándulást, remélik, belefér idejükbe. A kalocsai járásbeliek között nagyon népszerű a vándortábor, úgy tartják, hogy így ismerhetik meg legjobban hazánkat, megyén­ket. Ezekben a napokban a eé- derlakiak mér csomagolnak, Bo- dajkon verik fel sátraikat. A szakmári úttörők a Bükkel is­merkednek, állandó táborhelyet nem építve, akár azok, akik ke1 rékpárral indulnak felfedezni a kiskőrösi és a halasi járást. . Hasonló módon túráznak a fél­egyházi kisdobosok 'a "Pilisben Csoportjukat Mindszenti László vezeti, liánom felnőtt és két ifi­vezető segítségével. A Mecsek útjait harminc félegyházi úttörő járja, Förgeteg Márta pedagógus­sal. A Börzsönyben épülő táborba már az idén is mehettek úttörők Négy faházukat a Batthyány, a Móra, a Bajcsy-Zsilinszky és a Petőfi csapat tagjai népesítik be. Három további faházat pedig most építenek a József Attila és négy kiscsapat: a gátéri és kun­szállási, valamint a petőfiszállási és pálmonostori úttörők részére, A kecskeméti járás váltótábo­rában, Sírokon is zajlik az élet, tiszakécskei, kunadacsi és kun- szentmiklósi úttörők laknak most benne. Balatonfenyvesen tegnap nyitott kaput a Kiváló úttörők tábora. Megyénk színhelye a Kiskun Túrának. Az egyre népszerűbb, főként a Kiskunsági Nemzeti Park látványa miatt vonzó tábo­ron az idén budapesti, pásztói, nádasladányi, sporoni. zirci, szé­kesfehérvári, miskolci, böhönyei. dunaharaszti, komáromi, gyula- firátóti, .és szendrői úttörők vesz­nek részt. Szögligeten, a Bódva völgyé­ben élvezi a pihenést jelenleg a halasi Fazekas úttörőcsapat tag­sága. önálló sátortáboruk van. Ezekben a napokban búcsúztat­ták a Krakkóból érkezett lengyel úttörőket, akik cserelátogatásra étkeztek Kiskunhalasra. Most a Szüts-iskola vendéglátó úttörői mennek Nova-Hutába, sporttá­borba két hétre! Állandó táborhelyükön, Kun- fehértón már javában készülnek az alkotó-olvasó táborra. Barát József rajzszak-lelügyelő, illetve Huber István könyvtáros foglal­kozik' majd a gyerekekkel! Ezek­ben a napokban kelnek útra a vándortáborozók is, a Szüts Jó­zsef iskolából, Győr-Sopron, Vas és Zala megye útjait járják majd. Baján nagyszerűen oldották meg a napközisek táborát: hat- százan vesznek rajta részt! Az árnyas helyen, jó levegőn' szíve­sen nyaralnak a kisdobosok, út­tól ők. A kiskőrösiek állandó tábora jayában fogadja a résztvevőket Döbrentén. A Kossuth csapat a Balaton partján Szabadi-Sóstón alakított ki egy alkalomra szóló táborhelyet. A tabdi pajtások pe­dig már csomagolják a hátizsáko­kat, néhány nap elteltével elin­dulnak a bakonyi rengetegbe, gyalogosan. A nevezetes tassi vízitáborban jelenleg a miskei pajtások lak­nak, élvezik a végre megérke­zett nyarat, napsütést... S. K. Rejtvényfejtőknek Pajtások! A Torta logika című rejt­vény egyik lehetséges megfejtését az itt látható képen mutatjuk be. össze­sen öten küldtek be elfogadható meg­fejtést — valamennyien könyvjutalmat nyertek: Zemankó Erzsébet, Rém: Papp Géza, Oláh Tamás. Kecskemét: Bodó Bernadette, Kiss István, Baja. A könyveket. Romhányi József: Misi me­séi — című könyvét, postára adtuk. A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK... Készülő műsorokról BARTÓK BÉLA születésének 100. évfordulójára a Magyar Te­levízió a kanadai CBC Televízió­val koprodukcióban Bartók Con­certo címmel filjmet készít. A film Bartók egyik legnépszerűbb — és a világon talán legtöbbet ját­szott — zenekari művére, a Con- certóra épül. A zene hangulati elemei és a Concerto szerkezeti felépítése jó alkalmat kínál Bar­tók életútjának felvázolásához. A Concerto zene mellett megszólal­nak a gazdag életmű legnépsze­rűbb alkotásai is. A művek meg- szólaltatói között magyar, bolgár, amerikai, kanadai művészek sze­repelnek. így pl. a hegedűver­senyt Erich Friedmann amerikai hegedűművész játssza és a bolgár Kozsuharov (a III. karmester- verseny egyik győztese) vezényli. Az I. zongoraverseny szólistája Nagy Péter, a karmester Fischer Iván. Az Allegro barbaro felvé­tele Kocsis Zoltánnal készül. A kontrasztok II. tételét ameri­kaiak, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című mű III. tételét kanadai művészek játsz- szák. A Concerto karmestere Do­rati Antal. * TV ZENÉS SZÍNHÁZ. Kenes- sey Jenő: Az arany meg az asz- szony című operájának televíziós változata idedfis környezetben, Keszthelyen a Festetich-kastély- ban készül. A Krúdy-novellából készült kisopera hosszú ideig szerepelt a Magyar Állami Operaház műso­rán. Lírai hangvétele, három nagyszerű szereplehetősége az előadóművészek számára is „cse­megét" jelentett. A polgár házába beszállásolt zsoldoskapitány nehéz választás elé kerül: az asszony szerelme, vagy a polgár által „frissen ön­tött” aranytallérok? A kapitány az arany csábításának enged, s erre már eleve számit a ravasz polgár. Döntése azonban a fejébe kerül, hiszen a törvény így bün­teti a hamispénz-veröt. Főszerep­lők: Pitti Katalin, Begányi Fe­renc, Gulyás Dénes. * „JER, NÉZD A BALATONT..." Az irodalmi barangolás a Balaton- felvidéken alcímet viseli a Babi- czy László rendező sorozata, ame­lyet 15 részesre terveztek. Az el­ső részben a Balaton északi part­ját járjuk be, két fiatal társasá­gában. Idézzük Berzsenyi, Eötvös, Vaj­da János, Csokonai, Kisfaludy, és sok XX. századi költő versét, pró­záját — mondja a szerkesztő. Farkas Katalin —, megkeressük Déry Tibor, Németh László, Ke­resztúri Dezső házát, beszélge­tünk Illyés Gyulával; bemutatjuk Balatonfüred, Tihany, Badacsony. Tapdtca, Keszthely irodalmi em­lékeit. • ÖNARCKÉP — SZÉNNEL. A műsor Darvas Iván rendhagyó portréfilmje, amely ugyan nem nélkülözi az életrajzi vonatkozá­sokat, mégis inkább a művész közérzetét, helyzetét tükrözné. Színes egyénisége, letisztult, sal­langoktól mentes művészete, he­lye a mai színházművészetben, te­levíziózásban, és tulajdonképpeni mellőzöttsége a filmművészetben kitűnő lehetőséget ad arra, hogy rajta keresztül a néző választ kapjon szinte minden olyan kér­désre, amelyet maga is szívesen feltenne a magyar művészeti élet élvonalában álló Darvas Ivánnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom