Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. július 30. események sorokban NEW YORK Az amerikai mezőgazdasági- mi­nisztérium elismeri, hogy a Car- ter-kormányzat gabonaeladási ti­lalma nem okozott nehézséget a Szovjetuniónak szükségletei ki­elégítésében — írja a Newsday cí­mű amerikai lap. Meghiúsult az a kísérlet, hogy „megbüntessék” Moszkvát. A gabonaembargó igazi áldozataivá az amerikai farmerek és adófizetők váltak. LIMA A perui fővárosban hétfőn hiva­talosan beiktatták tisztségébe a május 18-án megválasztott új ál­lamfőt, Fernando Belaunde Ter- ryt. Az eseményen 83 ország kül­döttei voltak jelen. Belaunde már 1963—1968. között is államfő volt, akkor katonai puccsal eltávolítot­ták. Mostani hivatalba lépésével egyidejűleg a tizenkét éve fennál­ló katonai kormányzatot polgári kormányzat váltja fel Peruban. Első hivatali ténykedéseként hét­főn föleskette az új kormányt, amelynek élén Manuel Ulloa áll. Képünkön az új elnök. MADRID Merényletet kíséreltek meg ked­den reggel a spanyol hadsereg egyik tábornoka ellen. Három gép- pisztolyos terrorista Madrid köz­pontjában tüzet nyitott a munká­ba tartó Arturo Criado tábornok hivatali kocsijára. A főtiszt test­őre meghalt, gépkocsivezetője sú­lyosan megsebesült, de ő maga csak könnyebben sérült meg. A terroristák egy közelben várakozó gépkocsin elmenekültek a hely­színről. BUKAREST Románia és a Közös Piac meg­állapodást kötött egyes ipari ter­mékek kereskedelméről és egy vegyesbizottság felállításáról A két egyezményt hétfőn írták alá Bukarestben. Románia és a Közös Piac küldöttsége hétfőn megbe­széléseket is tartott a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­téséről. SAN SALVADOR A salvadori kormánycsapatok átfogó offenzivát készítenek elő a baloldali gerillák ellen. Katonai körök hétfői közlése szerint az el­múlt hetekben mintegy hatezer polgári személyt telepítettek ki a fővárostól északra fekvő Perquin és Ilobasco körzetéből „a küszö­bönálló harcokra való tekintettel”. LONDON » Továbbra is sztrájkolnak a Reu- ter-hírügynökség londoni központ­jának és New York-i irodájának újságíró munkatársai. A csütörtö­kön kezdődött sztrájkra az adott okot, hogy tíz hónapja eredmény­telenül folynak a tárgyalások a Reuter vezetősége és a hírügynök­ségi újságírók szövetsége között a béreket és munkakörülményeket rögzítő kollektív szerződésről. Hazánkba látogat Sajtóértekezlet a francia külügyminiszter az űrben Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügyminisztere Pú­ja Frigyesnek, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszterének meghívására szerdán hivatalos lá­togatásra Magyarországra érkezik. * Jean Francois-Poncet: 1928. de­cember 8-án született. Gyermek­korának egy részét Berlinben töl­tötte, ahol apja Franciaország nagykövete volt a 11. világháborút megelőző években. Párizsban elvégezte a jogi egye­temet, és elnyerte a gazdasági tu­dományok doktora címet. Diplo­mát szerzett két amerikai egyete­men is. A francia országos közigazgatá­si iskola elvégzése után, 1955-ben diplomáciai pályára lépett, a kül­ügyminisztérium politikai főigaz­gatóságán kapott beosztást. 1957- ben a Közös Piac és az Euratom szerződéseinek tárgyalásával meg­bízott francia delegáció főtitkára. 1958-ban a külügyminisztérium európai szervezetekkel foglalkozó igazgatóságának vezetőjévé, majd 1963-ban az afrikai és közel-ke­leti osztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1965-ben a tudomá­nyos kutatások országos központ­jában nemzetközi gazdasági kér­désekkel foglalkozott, és ezzel párhuzamosan előadásokat tar­tott a párizsi politikai tanulmá­nyok intézetében a jelenkori né­met gazdaságról. E témáról 1970- ben könyve jelent meg. 1971-től öt éven keresztül egy francia ipar- vállalatnál felelős irányító beosz­tásban dolgozott. 1976 januárjá­ban visszatért a diplomáciai pá­lyára és külügyi államtitkárként a francia kormány tagja, majd ugyanebben az évben a köztársa­ság elnöki hivatal főtitkára lett. 1978 novembere óta külügymi­niszter. (MTI) Legutóbb Vietnam déli része felett repültünk át, s láttuk a Me­kong folyót. Gyönyörű volt — mondotta kissé meghatódottan Pham Tuan a hétfő esti űr-sajtóer- tekezleten. A sajtóértekezletet a korábbiakhoz hasonlóan bonyolí­tották le: a földi repülésirányítási központ nagytermében helyet fog­laló újságírók a vetítővásznon lát­hatták a Szaljut—6 négy utasát, akik élőben válaszoltak kérdéseik­re. Pham Tuan beszélt arról, hogy az expedíció során összesen har­minc kísérletet végeznek el — ezek zömét már be is fejezték. A Szaljut—6 parancsnoka, Leo- nyid Popov, arról beszélt, hogy a nemzetközi személyzetnek külön meghatározott programja van, ám az állandó legénység is rendszere­sen tanulmányozza ezt a progra­mot, és az eddig gyűjtött tapasz­talatok felhasználásával igyekszik segítséget nyújtani. (MTI) ÖTVENEZER BÁNYÁSZ SZTRÁJKOL Heves harcok a bolíviai fővárosban Alidia Gueiler államfő kormá­nyát megdöntő bolíviai puccsista katonatisztek „akár öt, tíz, húsz évig” is hatalmon maradnak,, „ha ennyi idő kell ahhoz, hogy az or­szágot megszabadítsuk a marxista mételytől” — jelentette ki a junta élén álló Luis Garcia Meza tábor­nok a Tercera De La Hóra című chilei lapnak adott interjújában. Egy külügyminisztériumi tisztvi­selő, kommentálva a fenti nyilat­kozatot, kijelentette: Garcia Me­za, „katonatiszt lévén, nem ismer el semmiféle korlátozást e fel­adat végrehajtása érdekében”. Katonai vezetőik közben közöl­ték, hogy a fővárosban és másutt számos úttorlaszt kellett eltávolí- taniuk, amelyeket a hatalomátvé­tel ellen tiltakozó parasztok emel­tek. La Pazban az éjszakai kijá­Űj-Delhiben mind több szó esik arról, hogy Indiára ismét ráterül a pakisztáni fenyegetés hosszú árnyéka. Ez a fenyegetés — mint Indira Gandhi miniszterelnök­asszony egy minapi interjújában kijelentette — most annyival sú­lyosabb a korábbiaknál, hogy Pa­kisztán nukleáris fegyver előké­szítésén munkálkodik. A pakisztáni atombombának megvan a maga kalandos törté­nete. Néhány esztendje a világ­lapok első oldalán szerepelt a hír, amely szerint „egy nyugat­európai ' országban dolgozó pa­kisztáni atomtudós értékes doku­mentációt juttatott el Islamabad illetékes köreihez”. A nemzetközi közvélemény szá­mára újabb logikai láncszemnek bizonyult az a jelfentés, hogy a pakisztáni hadsereg elitegységei hermetikusan lezárták az említett térséget. Ekkor már számos or­szág — természetesen az elsők között a legközvetlenebbül érin­tett, szomszédos India — tiltako­zott a Ziaul Hak tábornok által „iszlám bombának" titulált nuk­leáris terv ellen. Akkor még az amerikai külügy­minisztérium, a State Department nyilatkozata is „felháborítónak és feltétlenül megakadályozandó- nak" találta a pakisztáni tervet. A tágabb térség ügyeit figye­lemmel kísérők jól emlékeznek rási tilalom idején is lövöldözé­sek hallatszanak. Az áldozatok száma nem ismeretes. A letartóz­tatások tovább folytatódnak, de a junta nem közli sem a politi­kai foglyok számát, sem pedig ki­létüket. Az ország ötvenezer bányászá­nak túlnyomó többsége továbbra is sztrájkkal tüntet az államcsíny ellen. A bányászok követelik Juan Lechin szakszervezeti vezető sza­badon engedését, és arra kérik az egyházi vezetőket, hogy látogassa­nak el a bányavidékre, amelyek lakosait a katonák a körzetek kö- rülzárásával próbálják kiéheztet­ni és megadásra kényszeríteni. A puccsista junta külügymi­nisztere, Cerruto Calderon de la Barca tábornok, hétfőn azt kö­zölte a sajtóval, hogy a La Paz-i arra, hogy — Bhutto kivégzése és a rezsim fokozódó népszerűtlen­sége mellett — az „iszlám bom­ba” volt az egyik oka az Islama­bad—Washington viszony romlá­sának. A Carter-doktrína meghirdetése azonban — az afganisztáni esemé­nyeket ürügyül használva — stra­tégiai kulcsországgá tette Pakisz­tánt, és Washington aggályai azonnal megszűntek. Egymást kö­vették Islamabadban — Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadóval az éhen — a magasrangú ameri­kai személyiségek. Az amerikai—pakisztáni viszony reneszánszával párhuzamosan gyors fejlődésnek indultak az egyértelműen aggasztó előjelű pa­kisztáni—kínai kapcsolatok is. Kína Indiát potenciálisan veszé­lyeztető stratégiai utat épített gőzerővet Pakisztánon át (a hír­hedt Kharakorum-út), nagy ösz- szegű katonai segélyben részesí­tette a Hak-diktatúrát és -* ez a legutóbbi fejlemény! — felaján­lotta „legteljesebb közreműködé­sét” a pakisztáni atombomba munkálataiban. A Washington—Islamabad— Peking háromszög olyan jelenség, amely az amúgy is veszélyezte­tett térségben a legnagyobb jog­gal aggasztja Indiát. Es nemcsak Indiát. H. E. pápai nunciatúrára menekült Li­dia Gueiler elnökasszony elhagy­hatja az országot, ha útlevélért folyamodik a hatóságokhoz. Az argentin kormány hétfőn hivatalos közleményt adott ki, amely szerint Buenos Aires és La Paz kapcsolatai „továbbra is nor­málisak”. Megfigyelők ezt gya­korlatilag a bolíviai junta elisme­résének tartják. A portugál politikai pártok és társadalmi szervezetek élesen el­ítélik a La Paz-i hatalomátvételt. A szocialista párt országos titkár­ságának nyilatkozata a chilei puccshoz hasonlítja a Bolíviában történteket, a Portugál Dolgozók Általános Szövetsége — pedig a bolíviai katonai rezsim nemzetkö­zi elszigetelésére szólítja föl a vi­lágközvéleményt. Bizottság alakult Carter jelölése ellen WASHINGTON Michael Barnes demokrata párti képviselő hétfőn bejelentette: megalakult a „bizottság a nyílt konvencióért”. A szervezet célja fölmenteni a Demokrata Párt augusztus 11-én esedékes orszá­gos konvecióján a párt 3331 kül­döttét ama kötelessége alól. hogy arra az elnökjelöltre adja szava­zatát, aki mellett a konvenció előtt elkötelezte magát. A párton belüli kisebbség ezzel megtette az első lépést afelé, hogy a jelenlegi elnökkel szembeni elégedetlensé­gét és bizalmatlanságát konkrét formába öltse. A szóvivőként tevékenykedő Barnes közölte, hogy a. bizottság irodát nyit Washingtonban és New Yorkban, s mindent megpró­bál annak érdekében, hogy augusztus 11-ig meggyőzze a kül­dötteket álláspontjának helyes, a párt érdekeit szolgáló voltáról. „Felelőtlenség lenne részünkről, ha nem tennénk meg minden tő­lünk telhetőt azért, hogy megaka­dályozzunk Ronald Reagan beju­tását az elnöki székbe” — hang­súlyozta Barnes. Ezzel ismét kife­jezésre juttatta a felmérések által is megerősített hangulatot, amely szerint jelenleg a republikánusok jelöltje utcahosszal vezet Carter előtt. Kairóban eltemették Reza Pahlavit NAPI KOMMENTÁR HARMINC ÉV MÚLTÁN A véres szikla emlékeztet — Korea a Hajnali Nyugalom Országa — tartják azok, akik be­utazhatták a távol-keleti ország gyönyörű tájait, égbenyúló . he­gyeit, termékeny völgyeit.' Ám a magas szirtekhez, a völgyekhez, folyókhoz, áttetsző tengerszemek­hez nemcsak hajdani legendák fűződnek, hanem a közelmúlt történelemmé merevedett tényei is. Ki ne hallott volna például a 351-es vagy a 1211-es magaslatról, amely sok ezer koreai hazafi sír­helyévé vált? Vagy a Gyémánt­hegység kilátójáról, amelynek ol­dalán 18 kilométeres partizánös­vény vezetett a Hősök dombjá­hoz? Ide szállították az utánpót­lást a nan-gan-i asszonyok. Odébb a Véres Szikla — a kivég­zett hazafiak emlékére. A tábornok tévedett Harminc évvel ezelőtt, 1950. június 25-én csapott le a pusztító láng a Koreai-félszigetre. Korea volt az első helyszín, ahol a hi­degháború „melegháborúvá" vált. Ebben a háborúban a koreai nép­nek az imperialisták több mint kétmilliós egyesített haderejével kellett farkasszemet néznie. Az amerikaiak ezen a fronton vetet­ték be légierejük egyötödét, a csendes-óceáni hadiflotta jelentős részét, szárazföldi erőik egyhar-s madát, és olyan barbár módsze­reket alkalmaztak, amilyeneket még a hitleri háborúban sem is­mertek. ; Clark tábornok, az úgynevezett „ENSZ”-csapatok parancsnoka, nyíltan hangoztatta, hogy a köz­társaság északi részének 28 vá­rosát „le fogják törölni a térkép­ről”. S mindent megtettek, hogy a fogadalmat beváltsák. Minden négyzetkilométernyi területre 18 bombát dobtak. A nevezetes 1211-es magaslatra naponta nem kevesebb, mint 30—40 ezer bom­bát és lövedéket szórtak. Azóta a magaslat 11 méterrel alacso­nyabb, de védői nem adták meg magukat. Az amerikaiak vereséget szen­vedtek a koreai néptől, és bátor hadseregétől. Bradley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori főnöke elismerte, hogy annak a háborúnak a helyét és idejét rosszul választották meg. Nem jól jelölték ki az ellenfelet sem. Clark arról panaszkodott, hogy ő az első amerikai tábornok, aki olyan fegyverszüneti egyezményt itt alá, amely elismeri az Egye­sült Államok vereségét. A szögesdrót két oldalán A fegyverszünetet 1953. július 27-én írták alá Panmindzsonban. Ezután a 38. szélességi foktól délre szögesdrótot húztak, ketté­szakítva az országot. Az elmúlt három évizedben a demokratikus Korea vezetői többször tettek ja­vaslatot az ország békés újraegye­sítésére. Javaslatukat az ameri­kai imperializmus és a dél-koreai hatóságok rendszeresen meghiúsí­tották. S. A. Kedden Kairóban eltemették Reza Pahlavi volt iráni uralkodót. A szigorú biztonsági intézkedések közepette lezajlott szertartás az Abdine-palotában kezdődött, majd a gyászmenet végigvonult a kairói utcákon. A koporsót katonai alakulat és zenekar követte, a gyászmenetet pedig Anvar Szadat egyiptomi el­nök vezette. A szertartáson ott volt Richard Nixon volt amerikai elnök és Konsztantin görök exki- rály. A külföld képviseletében vi­szont nem jelent meg egyetlen ál­lamfő, vagy kiemelkedő politikus sem. Az amerikai, brit, francia, japán és más nyugati diplomaták a háttérben maradtak, bár Reza Pahlavi uralkodása alatt Irán a Nyugat fő szövetségese volt a kö­zép-keleti térségben. Az iszlám országok közül csak Marokkó küldte el képviselőjét. • „A sah halála fordulatot ered­ményez az amerikai túszok ügyé­ben” — jelentette ki Rafszandzsa- ni ajatollah, az iráni parlament elnöke. Hétfőn Teheránban tartott sajtóértekezletén az ajatollah be­jelentette azt is, hogy egy héten belül — augusztus első napjaiban — a ' Medzslisz különbizottságot alakít, amely a túszprobléma ügy­rendi kérdéseiben lesz hivatva dönteni. AZ OLIMPIÁRÓL JELENTJÜK: Bronzérmek napja a kedd... Kedd a bronzérmek napja volt — leg- alábbis magyar szempontból. A harmadik hely azt jelenti, volt jobb is nálunk, de csak kettő. A többiek rosszabbak voltak. Am ez nem ilyen egyszerű. Vízilabdázóink bronz­érme kellemetlen meglepetés, még ha tör­vényszerű is. Egyszer minden győzelmi so­rozat megszakad, köztudott, hogy mindenki a bajnokot akarja legyőzni. Persze a bajnok meg attól bajnok, hogy nem hagyja magát, mert jobb. Pont akkor tud erősíteni, ami­kor kell, mert klasszis. Vízipólósaink pedig ebbe a kategóriába tartoznak, ha most nem is tudták bizonyítani. Női kézilabdázóink negyedik helye, úgyszintén csalódás. Egyetlen győzelmüket Kongó elien szerezték, és ehhez talán nem is kell kommentár. Röplab- dás lányaink mérkőzése előtt a harmadik vagy a negyedik hely csillant meg. Az ő szereplésük a kellemes meglepetés, akárhogy is nézzük, az olimpia előtt is kiegyeztünk volna ezzel az eredménnyel. VIVAS Kardcsapatunk bronzérmes Gedővári villogott, a többiek — a Nébald fivérek, Hammang, Ge- revich — sok hibával vívtak, így a kardcsapat bronzérme tulaj­donképpen jó eredmény (hej, ré­gi szép idők... !) — de halad­junk sorjában. A hatos döntőben együttesünk előbb az NDK válo­gatottjával vívott, nagy csatában ;9:7-re győzött. A Szovjetunió kardozói ellen ritkán megy a mieinknek, most sem ment — 8:7-es vereség. Következett —im­már a bronzéremért — a magyar —lengyel találkozó. Keserves, iz­zadságszagú győzelmek, elkese­rítő vereségek követték egymást, s csak nagy ''csatában sikerült 9:6-ra győzni. A harmadik helye­zés megfelel a kardcsapat jelen­legi formájának. RÖPLABDA Negyedik hely Óriási, ötjátszmás csatát vívott a magyar női röplabda-válogatott Bulgária csapatával. A tét a bronzérem volt. Az első játszmát 15:5-re a 'bol­gárok nyerték, ebben lányaink­nak nem sok esélyük volt. A második szettben 5:0-ra mi vezettünk, 10:5-re a bolgárok, de 15:13-ra mégis győztünk. A harmadik játszma 9:l-es ma­gyar előny után 15:6 .a javunkra. Ha a negyediket is megnyeri csapatunk, vége a mérkőzésnek. Erre 15:4 a bolgároknak. Az ötödik szettben már fárad­tak voltak a magyar lányok. A bolgárok ll:3-ra is vezettek, 12:8- ra feljöttünk, de végül az ellen­fél jobban bírta erővel. A magyar válogatott 3:2-re vesztett ugyan, de a negyedik hely kellemes meglepetés, dicsé­retes teljesítmény. BIRKÓZÁS Versenyben a magyarok Jól szerepelnek szabadfogású birkózóink. Az 57 kg-ban Németh Sándor 6 perc 48 másodperc alatt tussal győzte le iraki ellenfelét, s továbbjutott a csütörtöki döntő­be. 68 kg-ban Kocsis János két­szer tussolt, s ő is döntős. 82 kg- ban ,Kovács István világbajno­kunk nagy csatában pontozással győzött osztrák sporttársa ellen, s csütörtökön lép ismét szőnyeg­re. 74 kg-ban Fehér cseh birkó­zóval került szembe, és sérülés miatt a második menetben fölad­ta versenyzőnk. Nehézsúlyban Balta a bolgár Európa-bajnok Ivanovval mérkőzött, és nagysze­rű győzelmet aratott, ellenfelét leléptették. Bár a 100 kg-ban Bo- dó kétvállal kikapott, eredménye így is dicséretes. KÉZILABDA Negyedik hely — gólkülönbséggel A tét a negyedik hely volt. Az olimpia előtt még bronzéremre törő magyar kézilabda-válogatott csak ezért mérkőzhetett a cseh­szlovák együttessel. S míg ez utóbbinak a negyedik helyezés egyértelmű sikert jelentett volna, a mieinknek csak szépségtapasz; így talán valamivel kevesebbet kell magyarázkodni... Az első félidőben csapatunk megismételte az NDK ellen mu­tatott, nem éppen remek játékát. A 25 perc alatt elért három gól olyan kevés, hogy ennyiszer bár­melyik iificsapat betalálna akár a világbajnok kapujába is. A mieink 12 percig nem lőttek gólt, elhi­báztak három büntetőt, nem hasz­nálták ki az emberelőnyt, vagyis nem tudtak megbirkózni a rossz szereplés okozta pszichikai teher­rel. A félidő 6:3-as csehszlovák vezetéssel záruilt. A szünetben Lele edző ráncba szedhette a magyar lányokat, mert a 7. percben sikerült egyen­líteniük. Ekkor úgy itűnt, védeke­zésben. is feljavultunk. De az el­lenfél újra két góllal megugrott, ám 8 perccel a mérkőzés vége előtt 9:8-ra már mi vezettünk. Izgalmas csatában 10:10 lett az eredmény, és ezzel a magyaroké a negyedik hely. Csapatunktól ennél jóval töb­bet vártunk. Jellemző: együtte­sünk csak Kongó válogatottját tudta legyőzni. VITORLÁZÁS Detréék bronzérme Tallinnban tegnap rendezték meg a vitorlázóversenyek utolsó fu­tamát. A repülő hollandi kategó­riában a mgyar Detre-fivérek re­mekül versenyeztek, s futam­győztesként értek a célba. Ezzel összetettben Detre Szabolcs és Detre., Zsolt bronzérmet szerzett. Magyar vitorlázó ilyen eredményt olimpián még sohasem, ért el. ÖKÖLVÍVÁS Lévai és Váradi bravúrja A 48 kg-osok mezőnyében Ge- dó György a kubai Ramossal ke­rült össze. 60:56, 60:58, 60:57, 59:58 és 60:56 arányban a ponto­zók Ramost látták jobbnak. Ge- dó tehát nem jutott a legjobb négy közé. A nehézsúlyú Lévai Eklund svéd bokszolóval került össze — az esélye minimális volt. Lévai más nézeten volt, és ügyes, sok mozgásos játékkal rukkolt ki. A második menetben egy hatalmas jobbkezes ütéssel padlóra is küld­te a svéd óriást. Nem lehetett kétséges a győzelem ... Lévai kö­vetkező ellenfele >a világ- és olimpiai bajnok’ kubai Stevenson. Az 51 kg-osok mezőnyében Vá­radi János a román Raduval ke­rült szembe. Ha győz, már nem lehet rosszabb bronzérmesnél. És három mengten át ütötte-csépelte a románt, aki fejelt, szabálytala­nul küzdött.1 A pontozók 4:1 arányban Váradit látták jobbnák, aki így bekerült a legjobb négv közé. VÍZILABDA Harmadik hely A hollandokkal játszotta utolsó mérkőzését a magyar vízilabda­válogatott. Egy perc alatt két gólt is lőttünk, Kuncz és Sudár révén. Szépített az ellenfél, majd négyméteresből egyenlített is. 2:2. Faragó ugyancsak négyméteres­ből szerzett vezetést a második öt perc elején, majd Gerendás átadásával megúszott, és a har­madik akciógólt lőtte. Erre a hol- andok emberelőnyből válaszol­ok. 4:3. Hauszler egy védhető ejfest benézett, Gyarmati le is cserélte a kapust. A hollandok vezetést szereztek, Gerendás azonban gólra váltotta a létszám­fölényünkét. Majd egy-egy ak­ciógól mindkét oldalon, és 6:6 a harmadik negyed. Az utolsó játékrész Csapó gól­jával kezdődött, ezután Kuncz tá­voli bombája a kapufáról vágó­dott be. 8:6 a javunkra. Molnár négyméterest védett, de az em­berelőnyt kihasználta a holland csapat 8:7. A magyar válogatott bronzér­mes, olimpiai bajnok a Szovjet­unió csapata, miután 8:7-re le­győzte Jugoszlávia válogatottját. 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom